Kérdések és válaszok

Egész Magyarország is kvázi gödörben fekszik.

Köszönöm a válaszokat, de én sajnos évek óta (a tapasztaltak alapján) egyre szkeptikusabb vagyok ebben a kérdésben.
21es - Igen én is nagyon várom a holnapi esõt! Ma már nem ér el minket, de a radar biztató képet mutat. :-) Szerintem egy gyors zivi lesz és kész, jelentõs csapadékra nem számítok. :-(
Floo - Igaz a Bihari hegységnek tapasztalható jó (esti lehûlés) és kevésbé kedvezõ - "csapadék átugró" - hatása. Ne felejtsük el Debrecen "kvázi" gödörben fekszik.

Elõre is elnézést kérek az "eretnek" válaszért, de az ok nagy valószínûséggel a szubjektív látásmód. Mindenhol megesik ez, nemcsak a városok közelében, viszont csak akkor lesz emlékezetes, ha sokan, de legalábbis páran megtapasztalják. Az emberek többsége meg épp a városokban él, és többnyire csak annak a környékével van elfoglalva. Ez érthetõ is.
Felvetésedben van egy pár kulcsszó egyébként, ami önmagában is válasz a kérdésre:
"...Debrecennél is..." - tehát nem csak itt fordul elõ
"...sok esetben..." - vagyis nem mindig
Így aztán szabályszerûségrõl, amit "tudományos" alapon igazolni lehetne, nem is beszélhetünk. Egyéb iránt a városok és a felhõzet kapcsolatáról én épp az ellenkezõjét gondolom annak, amit Te említesz, de ez már az én "defektem"
Tudom, a mögöttünk álló szezon helyi szemszögbõl nem feltétlenül engem igazol, mindenesetre az elhangzottak fényében érdekes lesz az elkövetkezendõ egy-két óra is, azaz, hogy megszakad-e a közeledõ csapadékzóna a város elõtt, vagy sem.

Egészen egyszerûen áramlási viszonyok miatt, a környezõ hegységek áramlásmódosító hatása miatt, illetve az adott front tipusától függõen vannak területek, amik idõrõl idõre kimaradnak, amikor adott térséget a csapadék átugrik.
Szerintem most az Alpok keleti felén leszúrt a front fesõ ága, és az abban a sávban kinyírta a labilitást és a csapadékot, majd amikor megkésve jött az alsó ága Szlovénia felõl, azt ez az északi szél szétszedte Somogy és Baranya megyében a nyugatról jövõ tömböt, ami ettõl a leszúró északi szeles részt elhagyva Pécs után állt össze újra.
Ez is Link egy hasonló eset leírása.

Zappo!
Semmi köze sem városhoz sem semmi ilyenhez, ha egy kicsiny alföldi tanyán laknál, akkor is bizonyos frontok esetében találkoznál ilyennel anélkül, hogy a tanyát okolnád érte, mert valószínû ilyen frontoknál azért egy többszázezres városnak nincs semmi jelentõsége. Még Bp-nek sincs, mint városnak. A környezõ hegyeknek, szélcsatornáknak inkább.

Csatlakozom azzal a ténnyel, hogy Debrecennél is sok esetben ugyanez történik, de miért?
Olvastam már a világhálón a nagyobb, több milliós lakosságú városok felhõeltérítõ hatásáról, (itt ugye folyó, vagy tó sincs, ami ezt állítólag ellensúlyozná?!) de mi lehet az oka?

Tud nekem valaki "tudományos" választ adni arra, hogy ez a csapadék zóna: Link hogyan tudott Pécs elõtt szétnyilni és utána újra összezáródni?

Köszi szépen!

Link
Itt sok minden mást is ki tudsz számítani.

Hello!

Azt szeretném kérdezni, hogy valaki nem tudna valami programot, ami harmatpontot tud kiszámítani, vagy egy képletet (ha van) aminek a segítségével ki lehet számolni?!

Elõre is köszi, makbalu

Értem, köszönöm a választ!

Jó az elmélet, de a 7 óra az 8 óra!
UTC 6 = nyári idõszámításnál 8 óra, télinél 7 óra

Csak nehogy hülyeséget csináljak!
Ha 7 elõtt és még 7 óra után is volt zivatar tevékenység, akkor a tegnapi és a mai nap is zivataros nap?

Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#102905 - 2009-08-28 15:45:57)

Köszönöm, pontosítom folyamatosan, csak már legyen meg normálisan ez a táblázat.

Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#102904 - 2009-08-28 15:43:36)

Ezt érdemes lemásolni: Link

Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#102903 - 2009-08-28 15:40:26)

40: itt sem jó a szemmagasság fölött kifejezés (Ez egy elég speciális kód; hivatalosan úgy hangzik benne az a mondat, amire te gondolhattál, hogy "az észlelõ szintje fölé emelkedik". Ez itt annyit tesz, hogy ha pl. egy dombon állva a völgyben lévõ ködöt látjuk, akkor az nem minõsül ebbe a kategóriába. Gondolj csak bele: amit te írtál, az azt jelentené, hogy a köd a megfigyelõ szemmagasságától fölfelé van - na de ha a köd csak a szemmagasság fölött van, és szemmagasságban meg nincs, akkor az már nem is köd, hanem tulajdonképpen felhõ. )

Bár azt hiszem, talán nem a legmegfelelõbb topikban vagyunk ezzel, most vettem csak észre.

Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#102902 - 2009-08-28 15:33:16)

76: csak jégtû, így simán
semmi jelentõsége, hogy van-e vagy nincs köd

89, 90: szerencsésebb záporszerû jégesõt írni jeges zápor helyett - elvégre a 87, 88 is 50 % eséllyel jeges zápor, csak ott kisebb méretû a jég

38, 39: nem szemmagasság fölötti, hanem már pusztán a szemmagasság is megfelelõ - lényeg, hogy semmiképpen nem szemmagasság alatti

Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#102901 - 2009-08-28 15:24:09)

A 20-as csoportban vannak hibák így elsõ ránázésre.
Helyesen így van:

20: szitálás
21: esõ (vagy esõ szitálással)
22: havazás, szemcsés hó (és minden más szilárd csapadék, ami nem záporszerû, kivéve a fagyott esõt)
23: havas esõ vagy fagyott esõ
24: ónos esõ vagy ónos szitálás
...
27: záporszerû hódara, jégdara vagy jégesõ

Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#102900 - 2009-08-28 15:18:50)

Elkészítettem a jelenidõs táblázatot
Excel:Link
PDF:Link

A PDF szétdarabolja az a baj


Ha találtok hibát szóljatok!

Nagyon szépen köszönöm

Állomásozó, szinte állandó, látszólag állandó

Üdvözletem!

Valaki felhomályosítana, hogy mit is jelentenek a stacionárius illetve a kvázi stacionárius kifejezések?

Nagyon jó adatsorok, köszönöm mindenkinek a segítséget, mentettem is az elérhetõségeket!

Hû, ez nagyon jó, köszi szépen!

Itt van még pár város: Link (alul)
Többet nem tudok.

Közben épp Szegedet megtaláltam, plusz pár nagy várost, de köszi!
Kisebb városokra nincs ilyen adatsor?

Szeged: Link

Olyan oldalt keresek, ahol meg tudom nézni, hogy például Békéscsabán vagy legalább a térségben mennyi az átlagos csapadékmennyiség, havi lebontásban. Tudtok segíteni?
Met.hu-n nem találok ilyet, lehet, hogy csak figyelmetlen vagyok

Ez nagyon jó archívum!

Az elsõ évek sajnos használhatatlanok (a táblázatos adatok legalábbis.). Én innen gyûjtöm a balassagyarmati napi adatokat, még valamikor régebben Te küldted a linket. ;-) Jó volna az összes adatot "excelesíteni", de hihetetlen munka kézzel átírogatni, Gyarmatnak eddig huszonvalahány évével végeztem, igaz nem rég kezdtem. Az elõrejelzési archívumba is lehetne szedni innen elõréket, Micibotnak már meg is említettem, küldtem 2 elõrét is amit kimásoltam, egyelõre nem kaptam visszajelzést. Na majd most. :-)))
szerk.: és néhány dátumnál nem jó pdf szerepel így néhány idõszakból kettõ, másból egy sincs. De azért nagyon jó.

ESetleg itt találsz adatokat, az 1934-1994 közti Havijelentések és Napijelentések vannak scannelve, pdf formátumban letölthetõek.

Link

Ezen a napon Sopronban a következõket figyelték meg:

reggel 7-kor 4.4 fok volt 8 okta felhõzet ww:44 szél: déli 2 Beaufort
délután 2-kor 4.5 fok volt 8 okta felhõzet ww: 60 szél: DK 2
este 9-kor 4.4 fok volt 8 okta felhõzet ww:60 szél: DK 2

A napi maximum 7.0 fok, a minimum 4.2 fok, a radiációs minimum 3.8 fok volt, 8.5 mm csapadékot mértek. 12:15-tõl 21:00 ig esett az esõ.
Egyébként ebben az évben október 27.-én reggelre esett le az elsõ hó nálunk.

Az OMSZ oldaláról letölthetö budapesti, debreceni és szegedi 100 éves adatsorokban is érdemes lehet megkeresni a dátumot, itt erre a három városra konkrét adatokat találsz.

Bp.: Link
Db.: Link
Szeged: Link

Pl. Budapesten a T(min) 6,5 fok, a T(max) 9,9 fok volt ezen a napon, miközben lehullott 17,7 mm esö.

Köszi szépen; majd próbálom hívni az OMSZ könyvtárát, addig is a régebbi hírlapokat nézegettem (már ami a neten elérhetõ), de ezekben nem írtak hõmérsékleti adatokat, csak pl. azt, hogy "a hõmérséklet alig változik".
A Gyõri Nemzeti Hírlapban (ami nekem a régiót tekintve tökéletes), annyit írnak, hogy "északi szél, több helyen napsütés, helyenként újabb esõ". Azért ez is valami.

Háát...itt a neten eléggé. Tekintve a nagy idõbeni távolságot.

Most hirtelen egy dolog jut eszembe:
Link
Itt az izobártérképet lehet visszakeresni, de sajnos konkrét idõjárásról itt nem fogsz találni semmit.

A legkézenfekvõbb megoldás az lenne, ha el tudnál menni Budapesten az OMSZ könyvtárába - ott a XIX. század végétõl megvannak a napijelentések (olyasmi, mint amit ma is olvashatsz a met.hu-n, persze kicsit más formában), jobbat én most nem tudok javasolni. Ott mindenkit nagyon szívesen fogadnak.

Sziasztok!

Olyan forrást keresek, ahol egy adott nap idõjárásának tudnék utánanézni. Konkrétan 1939. október 5. érdekelne. Reménytelen? Köszönöm a segítséget.

Íme a témához kapcsolódóan egy kis leírás a debreceni meteorológiai megfigyelések történetérõl, a kezdetektõl napjainkig. Érdekes olvasmány.
Link
(a 34. oldaltól)

Kis kiegészítésként az elmondottakhoz, a hálózathoz tartozó reptéri állomáson, illetve az egyetemin, az agároson és a 35-ös útfélen találhatón kívül még egy viszonylag jól felszerelt van, ami nem került szóba. Ez a Józsa alattihoz hasonlóan ugyancsak az Agrárhoz tartozik, nyugaton, a Látóképi-tó mellett fekszik. Elõbbinél, ami direkt agrometeorológiai mérésekre specializált, csak a mûszerpark kisebb része, ez utóbbinál viszont az egésze OMSZ által telepített, kezelt és használt, lassan másfél éve.
Talán Pallagon mûködik még egy primitívebb, megintcsak az Agrár jóvoltából a gyümölcs-kísérleti telepen, ha megvan még, illetve volt egy az ottani középiskolának is, az már nem több, mint szemléltetõeszközök gyûjteménye.
Keleten tudtommal nincsen állomás, hacsak az erdészek vagy a vízügyesek nem telepítettek (a csapadékmérõkön kívül persze). Az OMSZ tervezett ide egyet a másik két újabbal együtt, de ez nem valósult meg egyelõre.

Ezt mindenki tudja természetesen.
Az állomáshálózat szûkösségének oka egészen egyszerû: a piszkos anyagiak.
Sajnos az OMSZ nincs olyan helyzetben (és valószínûleg a közeljövõben nem is lesz), hogy több száz állomásból álló rendszert tartson fenn. Ha manapság egy településrõl egynél több állomás szerepel a hálózatban, az már ritkaságszámba megy.

Már egy pm-ben jeleztem egy (Debrecen-Józsai, ami Debrecentõl kilométerekre van) észlelõtársunknak, hogy nagy területen fekszik Debrecen és a mért adatok nagyon eltérõek lehetnek a város különbözõ (-en beépített és növényzetében is eltérõ) területein, ami nem azt jelenti, hogy valótlan adatokat adnak, adunk meg, csak nem érvényesek a városra általánosan, mint ahogy Budapesten sem lehet megadni egy fix érteket! Buda és Pest nem is lehet egyforma hõmérsékletû és légszennyezettségû! Na így Debrecenben is van 2-3 C° eltérés városrésztõl függõen. Az agyonkövesített Piac utcán és Kossuth téren nyilván mást mérnek, mint a Nagyerdõn, vagy a reptéren! Én laktam (többek között) 10 évet a Nagyerdei körúton és 25 éve lakom a délkeleti homokos talajú kertségben, de igazolhatom, hogy van különbség minden (hõmérséklet, páratartalom, csapadék, levegõtisztaság) tekintetben!
Az állomások és a mi méréseink tükrözik ezeket az eltéréseket.
Egy adat, (akár OMSZ) még nem mérvadó, csak egy a sok közül.

Az egyetemin jártam (és fotóztam) én is, a többirõl csak hallottam.

Így igaz; nem hivatalosak.

Az egyik az egyetem területén a Móricz Zs. u. - Dóczy József u. által határolt saroknál a sportpálya mellett található. (Google-ban fehér pöttyként látható.)
A másik az Agráregyetem területén;
A harmadik a város É-i határán a Böszörményi út végén a TSz területén van. A TSz úton ha befelé mész akkor jobbkézre kb. 200m-re. A 35. útról látni.
Negyediknek mi a reptéri hivatalosat használtuk a városklíma méréskor, de az nem mostanság volt.
Ha van egy negyedik, akkor az gondolom valahol a keleti végek felé lehet a családi házas negyed környékén;, esetleg a valahol a gyümölcsöskertekben Vámospércs; vagy a Létai út környékén a városhatáron túl.

Értem, köszi.

Nem hivatalosak.
Debrecenben egyetlen olyan állomás van tudtommal jelenleg, ami benne van a hálózatban.

Köszönöm nektek a választ.... A külterületen mért adatokhoz képest, a belvárosban, biztosan egy-két fokkal magasabb értékek szoktak lenni.

A reptéren. De van még vagy négy egyéb állomás arra, például az egyetemen is, azok szerintem nem hivatalosak.

Íme: Link

Itt, Leírások menü, Állomástörténet almenü.

Valaki nem tudja véletlenül, hogy Debrecenben hol van az Omsz mérõállomása? Lehet, valahol az erdõben???

A "Status Bar"-on kiírja, ha be van kapcsolva. Ki-be kapcsolása a view/status bar menüpontban. Ha nem méterben írja ki, akkor az options-ben át lehet állítani lábról méterre.

A Google Earth-ben hogyan tudom beállítani, hogy az adott pont magasságát is mutassa?
Válaszokat köszönöm elõre is!

Néha a ws is rossz adatokat küld, nekem a 90 km/h-ás szél vagy -10,2°C-os minimumok jelennek meg néha. Gondolom valami zavar van az erõben, azért csinálja ezt. Ki kell szedni manuálisan az ilyen értékeket, mást nem lehet tenni ellenük.