Kérdések és válaszok

Még hogy van kedve?! Akkor vagyok csak igazán elemébe, hol lennék ha nem odakint!

De ha nem mész ki úgy még nehezebb...

Ez is jó ötlet, köszönöm.
Persze ha van kedve az embernek olyan viharos idõben kimenni.

Én úgy gondolom, hogy egy tapasztalt észlelõ azért meg tudja különböztetni még erõs szélben is a villogást a száraz zivatart a zivatartól.
Persze mindig vannak határesetek, amikor nehéz dönteni, de pl ha villog a távolban és esik az esõ vagy ha egyértelmûen közelben van zivatar de nem hallom a dörgést..
Azért ez az utóbbi eset elég ritka, én ilyenkor azt tudom tanácsolni, hogy ki kell menni a szabadba és addig kell hallgatózni, míg meghallod a dörgést, azután észlelni.

Köszönöm Koczkás!

Leharapni nem harapták le a fejemet, csak a száraz zivataromat átmoderálták záporra. Ami nekem megint csak nem tûnik logikusnak.
De oké, ha a moderátor jobban meg tudja ítélni, mint én a helyszínen, akkor legyen az. Utólag már úgyis mindegy...
A tanulság, hogy vitatható helyzetekben az ikonok helyett inkább a jelenidõ kódokat használom/használjuk!

Nem, tiltakozás volt a részemrõl, csak egy olyan "szabályt" szerettem volna megérteni, ami ellentmond a logikának.

Nos, a vitát egy igen egyszerû mondattal lezárhatjuk:

Csak, mert.
Mert annak idején így találták ki a dolgokat, hogy ha nem hallasz dörgést, akkor az nem zivatar. Persze tudjuk, hogy nyilván zivatarról van szó, ha egyszer valahol villámlik, de a mi saját észlelési pozíciónkból vizsgálva a dolgot, ez csak villogás.

Ennyi a lényeg, ahogy Jani és Koczkás is elmagyarázták már elõttem. Hiába tiltakozol ellene, ez bizony így rögzült az idõk során.

Igazság szerint három meghatározás van.

Van a villogás, amit elvileg be lehetne észlelni, hiszen szerepel a jelenidõknél is, van a száraz zivatar ami dörgés, de csapadék nélkül, és a zivatar ami hangjelenséggel és csapadékkal jár együtt.

Igen extrém példa, ha véletlenül nem lehetne hallani a dörgést a széltõl, de ha nem hívod fel rá a figyelmet, és egyértelmûen látszódik pl. radarképen senki nem fogja leharapni a fejed, ha zivatart észlelsz.
Mondjuk amúgy sincs nagy jelentõsége, ha 13-as jelenidõt észlel valaki addig amíg nem lesz tuti zivatar, vagy száraz, akkor észleli a helyeset.

Jani: Köszi!

Mellékelem még az észleléskor aktuális villámtérképet az archívumból. Igaz látható, hogy nem itt volt az országban a zivatarok súlypontja, de azért a közelben is volt pár villám.
Link
Pécs környékét kell nézni. Ez alapján szerintem sehogy sem zárható ki, hogy ott zivatar volt.
Várom a választ, mert tényleg érdekelne ez a dolog a késõbbi pontosabb észlelések érdekében.

Így van.

Kedves Floo és Koczkás!

Akkor pontosítanék, mert ti csak a két szélsõséges esetre tértetek ki.
Ha látom a villámlást, ami nem távoli alig észrevehetõ villódzás a horizonton, de nem is közeli lecsapó villám, hanem elég határozott villanás, amit pl zárt térben, szobából is nehéz nem észrevenni és az OMSZ villámtérképe szerint 20km-es körzetben ez idõtájt több villám is detektálható volt, de a viharos szélben a fák susogásától nem hallható a dörgés (több évtizedes megfigyelõi tapasztalatom szerint, az ilyen villanást szinte 99%-ban elég jól hallható dörgés kíséri, ha nem zavarja a megfigyelést külsõ zajforrás, mint a fák eszeveszett susogása), akkor mért nem lehet zivatart észlelni?

Szép kerekre sikeredett a mondat, de talán így minden részletre kiterjedõ a kérdésem.

Tehát? Azzal én is egyetértek, hogy távoli villámlásnál nem észlelünk zivatart, de ilyen helyzetben mért nem lehet? És egyáltalán hogyan méri fel egy moderátor mondjuk az ország másik végében, hogy az észlelés távoli villámlás volt, vagy ilyen speciális eset, mint amit írtam?

Remélem csak megerõsíteni kell, de azért megkérdezem.

A reggel 06 UTC.-s távirat 3. szakaszában az elõzõ 24 óra csapadékmennyisége, az 06 UTC.-tõl, 06 UTC.-ig van igaz?

5,9 mm

A minimum pedig 18-tól 06-ig.

16°C

333 20160 4/000 55109 70059 85720=

Ha látod a villámlást, ahogy belecsap a szomszéd házba, de akkora szél van hogy nem hallod a dörgést, akkor beteheted a száraz zivatar ikont.

A villámlás fényét sok 10, de akár 100 km.-rõl is láthatod, és az nem nálad van, hanem ki tudja hol.

Csak ha dörög akkor van zivatar.

Ha látom a villámlást, de az erõs, viharos szél susogásától nem hallom a dörgést, akkor mért nem lehet (száraz) zivatar ikont kitenni?
A villámlás nem számít zivatartevékenységnek?

Szép kis számok, szó se róla.
Sajnos vagy nem sajnos, de napjaink kapitalizmusában az OMSZ is rá van kényszerítve arra, hogy bevételeinek egy bizonyos hányadát saját maga teremtse elõ, üzleti tevékenység formájában.

35 állomásra havonta majdnem két milla (1965600 HUF + ÁFA)!

Egy állomás 10 percenkénti adatai:

1 napra 1872 HUF + ÁFA

Sõt, ma már gyakorlatilag 10 percenként frissülõ, "real-time" adatkövetés van...csak hát kirakni a tizedre pontos adatokat, az nálunk ma még a jövõ zenéje. Talán majd egyszer...

Értem, csak gondoltam, hogy odabentre befutnak a mai adatok valamikor délelõtt és azokból felkerülhetnének a szélsõértékek.

Persze a napijelentésben ott is vannak, az én kérésem már extrém lenne.

Majd töröm a fejem mit lehetne tenni.

Az a baj, hogy az ogimet csak az ún. szinoptikus állomások adatait kapja meg (ez jelenleg 35 db, 17 észlelõs és 18 automata), a napi térképen ellenben rengeteg további is szerepel (de még ott sem az összes, ami kb. 105 darab lenne!). (A különbség egyébként az automata típusából adódik, amibe most ne menjünk nagyon bele, de egy fõ eltérés pl., hogy a 35 állomás légnyomást is tud mérni, a többi meg nem.)

Ezt a maradék kb. 70 állomást pedig elérni itt a neten keresztül, gyakorlatilag nem lehet - sajnos.

Szerk.: igen, magyarul mondva, nem ad synopot. Ezt a kifejezést kerestem én is.

Soknak tûnik az adat a térképen. Nincsenek benne a klímaállomások is (a QLC-k, amik nem adnak synop jelentést)?

14486: bocs, a 30 fokos értékeket számolgattam

14485

Látom rájöttél közben.

Igen ismerem ezt az oldalt is, de sajnos látom a megoldás, vagy egy szolgálatos aki naponta adja az adatokat, amit nem várok el vagy a térkép és a synopok összevetése, de az nagyon nagy meló.

Köszönöm mindenki segítségét, kár, hogy nem lehet hozzáférni az adatokhoz.

Igazad van, de akkor most melyiknek hihetünk?

Igaz, hogy csak 7 állomás van fent:Link

Ez jópofa, bár a látástávolság értékek nem nagyon stimmelnek, nem kerek számok. Lehet, hogy valami átszámítás van mögötte.

Alakul, de menjünk tovább:

Itt Link 11db. 31-es T. max. van, itt meg Link 4db, ha jól számolom.
Nem minden állomás van rajta a listán, azért.

Így nem kell bogarászni.
Link

Kicsit le vannak maradva az adatokkal sajnos, legalább is nálam megakadtak július végén, és itt is az összes állomást át kellene bogarászni, de azért köszi.

Link

Az a baj, hogy tegnap is volt 11db. 31-es T. max, és elég bajos lenne kibogarászni elõször a településeket, azután a 11 synopot, és ez minden nap kellene, és ezek csak a maxok voltak.
Mondjuk a minimummal nem sok baj lett volna pl. tegnap.

Kitaláló félben van egy játék a fejembe, de ehhez kellenének az adatok sajnos.

Az úgy nem jó, hogy megkeresed a napijelentésben a minimumot, és csak azt a szinopot nézed meg?

Ezt gondoltam, de nem bogarászom át a rengeteg synopot.

Sehol sem szerepelnek ezek az adatok?

SYNOP-táviratokból, máshonnan nemigen.
Link

Nem kerekített (tizedes) országos T. maxok, minimumok, elérhetõek valahol, mondjuk minden nap az elõzõ napi??

Mi legalább normális napszalagot használunk. Romániában például fénymásolják a napszalagot, azon a barnulás nem is látszik, csak ahol ki is lyukad rendesen.

Szerintem nem nagy hiba ez, hiszen a definíció szerint nem az számít, hogy süt-e a nap, hanem, hogy elér-e egy erõsséget. Hát, hogy mennyire pontosan tudja a határt a napfénymérõ, az nem tudom, de az, hogy erõs párásság esetén nem éget, az szerintem még jó is lehet. Pitom írt errõl még valamikor ilyesmirõl. Megkerestem. Itt: Link

Bizony! Szerintem egy téli reggelen, erõs párásság esetén, akár 1 óra is összejöhet égetés mentesen, (természetesen felhõmentes idõben) csak reggel. Érdekes ez, majd figyelni fogom... Mindenesetre az már megbizonyosodott, hogy nagy a hibalehetõség a napfénymérésben, és a végösszegek valóban nem mindig a valóságot tükrözik sajnos.

Tehát akkor ha párás a levegõ, akkor a horizont közelébe érõ nap már nem tudja megégetni kellõen a napszalagot. Tökjó.

A vicces ez, tegnapi nap napfénytartama:

" # SYNOPS from 12982, Szeged (Hungary) | 46-15N | 020-06E | 82 m
####################################################/kislexikon/####################################################
# SYNOPS from 12992, Bekescsaba (Hungary) | 46-41N | 021-10E | 88 m
#######################################################
200909020600 AAXX 02061 12992 31972 01301 10164 20103 30065 40169 51008 70200
333 20112 4/000 55126= "

Szeged 11,5
Békéscsaba 12,6
Pedig gyanítom ugyanolyan légköri körülmények uralkodtak mindkét helyen, egymástól sehány kilométerre.
Egyébként lehet látni, hogy a szentgotthárdi állomás kezd közeledni abszolút értékben a többihez, mert ha emlékeztek rá, a nyár közepi vizsgálatoknál volt hogy ugyanolyan derült ég mellett 2 órával mért kevesebb napfényt, mint másutt. Most, hogy rövidülnek a nappalok, a környezeti körülmények okozta eltérés kezd szûkülni.
Vagy pedig az eddig a mérõre árnyékot adó fa kiesik a nap útjából.
Egy biztosnak tûnik: ezekkel az éves napfénytartamokkal semmire nem lehet menni, nem tükrözik vissza az adott térség valós napfényellátottságát.

No, valami ilyesmit szerettem volna én is!
Így igazán jó az összehasonlítás, hogy egymás utáni 3 napon zavartalan napsütés volt, és ugyanazon személy értékelte ki.
Igazán érdekes ez az eredmény! Ezt kellene valahogy megcsinálni több állomáson is!

Egy kicsit visszatérnék a napfénytartam napi összegeinek témájához. Egy érdekes dolog, most Sopronban az elmúlt 3 napon mindig zavartalan napsütés volt, mégis augusztus 30.-án 12,9 tegnap 12,8 ma pedig 12,5 órás végösszeg jött ki. A humánumi probléma nem jöhet szóba, mert mindegyiket ugyanazon észlelõ értékelte ki. A különbség a levegõ állapotából adódik, vasárnap kristálytiszta, ma pedig már eléggé "szutykos" volt. Ez a különbség majdnem fél órás hiányt eredményezett.

Furcsa hogy ezt írod, bár feltételezem, van rá okod, hogy így vélekedsz. Kötözködésnek vennéd, ha megkérnélek, támaszd alá konkrétumokkal is mindezt? Mert nem annak szánom, ámbár érdekelne, hogy egyanazon városrész két észlelõje miért is értékeli ugyanazt az idõszakot ennyire eltérõ módon.

Azért az túlzás, hogy tavaly minden bejött, Józsának lehet, de Debrecen DK-i részének nem sok minden...

Visszanéztem a radarképeket, így volt. Néha nekem is az az érzésem támad ilyenkor, hogy ez valami trükkfelvétel, létezhetetlen. De tartom továbbra is a legutóbbi hozzászólásomban foglaltakat, annál is inkább, mert máskor meg, pl. a múlt évben, egészen idén február-márciusig szinte minden bejött Debrecennek...sõt, az idei júniust is ide lehet sorolni csapadék szempontjából. Ezekrõl is meg kell emlékezni.
Akárhogy is, ebbõl a csapadékzónából végül 3,8 mm jött össze, ez nem olyan sokkal kevesebb a zóna által érintett többi területétõl, persze Szabolcs-Szatmár-Bereget nem számítva. Az a max. két-három milliméter plusz, ha nem felettünk szakad szét, nem húzott volna ki a csávából.
Ez persze sovány vigasz, tudom.

Sikerült felettünk nyiladoznia, szétszakadni....

Kösz Floo!

Habár én is annak a pártján vagyok, hogy egy nagyobb város hõvisszatartása sokat tud változtatni egy-egy csapadék tömbön, most el kell fogadnom a "szél" okát.

Mondjuk a gondom még az, hogy ha mediterrán ciklonról is van szó, akkor is az ország D része kapja a legkevesebb csapit, amikor meg visszapördülésrõl van szó, valahogy nem itt akarja kiszorni a termését. (Emléxem egy téli estére, amikor vártam a frontot, 2,5 óra havazás lett belõl, nem meg kb 4cm) és kettészakadt a felhõzet. Máshol jól megszórta, itt meg "látványhavazás" volt - igaz, ezt nem csak Pécs kapta.

Így van, egy délrõl nyitott áramlású gödörben.