Meteorológiai esélylatolgatások

Ha már szeptemberre elõáll olyan mértékû é-d-i hõdifferencia (a sarkvidék lehûlése miatt), mely az áramlások meridionálisra fordulását, nálunk sarkvidéki hidegöblítés(eke)t képes elõidézni, akkor feltételezhetjük, hogy a hidegbázis felépülési/regenerálódási hajlma erõs.
Ha fennmarad a nyár végére jellemzõ jellegtelen áramlási kép, vagy gyenge zonalitás (mi természetesen a meleg oldalon vagyunk), akkor ennek az ellenkezõje tehetõ fel.
A felépülési/regenerálódási hajlam (ill. annak hiánya) stabil tulajdonsága a sarki hidegtömegnek, mely általában fennmarad a következõ hónapokban is.
Itt jön a képbe a Namias-féle hõkicserélõdési ciklus. Ha "jó" hidegbázis esetén már kora õsszel lezajlik egy meridionális áramlású, hõkicserélõ fázis, úgy az é-d-i hõdifferencia átmenetileg csökken, és õsz közepén, második felében zonálisra vált a makrocirkuláció, fölöttünk gyakran kelet-nyugat tengelyû anticiklonokkal. Ez csendes, napsütéses, késõbb párás-ködös idõvel jár a Kárpát-medencében. November legvégére, december elejére a zonalitás újra kiélezi a meridionális hõkontrasztot, és a meridionálisra forduló áramlatok lehozzák a mi szélességünkre a sarki hideget -a tél eleje, közepe hideg lesz. Innentõl megint zonálisra vált az áramlási kép, de a fölöttünk elhelyezkedõ AC és a hideg légpárna általában konzerválja a hideget január túlnyomó részében. Bizonyos esetekben zonális marad a kép január végére, februárra is: ez a végére megenyhülõ hideg tél esete. Ennél gyakoribb, hogy a hamar regenerálódó hidegbázis, megnövekedett meridionális hõdifferencia a hidegelárasztás megismétlõdéséhez vezet január végén, február elején.
"Rossz" hidegbázis esetén egészen más lesz a forgatókönyv. Az õsz eleji sarkilevegõ-beáramlások elmaradnak, s csak õsz második felére fejlõdik ki meridionális makracirkulációt kiváltani képes é-d-i hõkülönbség. Ekkor hidegre (nemegyszer átlagnál jóval hidegebbre) fordul idõjárásunk október legvégén, novemberben, ill. december legelején (ld. idén!) Az ezt követõ zonális szak ilyenkor a napforduló környékére és január elejére esik. Ebben az esetben január második felére, februárra tud elõállni meridionális, hidegáramlásos epizód: ez az elején és a végén hideg(ebb), "lyukas közepû" enyhe tél képe.
Lényeges momentum, hogy gyorsan regenerálódó hidegbázis esetén a zonális idõszakok rövidek, (mert gyorsan elõáll a meridionálisra váltáshoz szükséges hõdifferencia), a meridionális, blockingos szakok ellenben hosszúak. Hideg télen is mindig vannak nyugati áramlásos, enyhe idõszakok, de ezek néhány napig ( egy hét-10 nap) tartanak csupán. "Rossz" hidegbázis, enyhe tél esetén mindez fordítva van: a zonális idõszakok több hétig tartanak, a blockingidõszakok néhány naposak.
Fenti megállapításaim esetleges összefüggései alapos diszkussziót kívánnának, azonban a terjedelem okán jelen hozzászólásomban már nem látok hozzá ehhez. Bonyolult dologról van szó, de úgy hiszem, itt van elásva a zonális tél-blockingos tél, ill. az eltérõ õszi, téli forgatókönyvek "kutyája".
A leírtakból következik, hogy idén cca január közepétõl várható téli idõszak. Hogy ez milyen hideget, mekkora havat hoz, elõre még nem látható. Mindenesetre azt várom, hogy a decemberi pozitív hõmérséklet- anomália januárra nagyban mérséklõdik, ez a hónap az átlagosnál csak kissé enyhébb, vagy átlagos hõmérsékletû lesz. Február pedig szintén átlag körüli.

Clive, sajnos egyelõre csak decemberre és augusztusra "találtam valamit", ami alapján merek valószínûségeket 1-2 hónapra elõre mondani. Azonban a jelenlegi felállás és a fáklyák alapján - ahogy Te is láthatod - nagyon esélyes, hogy január elsõ fele jóval átlag feletti hõmérsékletû lesz. Utána persze még lehetnek komoly téli helyzetek, nem hiszem, hogy legalább egy-két szép nagy havazásos szitu ne alakuljon ki, de amint alább írtam, a 2 téllel ezelõtti bp-lõrinci 70 cm nem megnyugtató a tél második felére sem. Utóbbi persze nem egy fantasztikus prediktor (nem úgy mint a decemberim ), de mégis aggodalomra okot adó. De azért szerintem csak kb. 10 napra keress magadnak más hobbit, aztán lehet kipihenten modelleket bújva reménykedni.

Szerintem érdemes még egy kicsit elidõzni a témánál. Talán nem kifejezetten a Hosszútávúba való, de ilyen aspektusa is van. A tapasztalati tények valamiféle fizikai magyarázatot igényelnek. Az elsõnek említett szabályszerûség esetén kézenfekvõ a naptevékenységgel való összefüggés feltételezése, ugyanis tudtommal a statisztika is azt mutatja, hogy az átlagnál jóval hidegebb telek rendszerint a napfoltminimum környékén szoktak elõfordulni (ld. 2009/2010!) Röviden: itt arra lehet gondolni, hogy az alacsony naptevékenység segíti a hideg AC-k létrejöttét a magas szélességeken -ez fejlettebb hidegbázist, hidegmagokat jelent ezek minden, minket érintõ hatásával.
Feltételezhetünk más mechanizmust is. A hosszantartó téli zonalitás a hótakaró kiterjedéséhez vezet Eurázsia szubarktikus területein. A vastag hóréteg hûtõ hatást gyakorol a fölötte elhelyezkedõ levegõre, azaz itt negatív visszacsatolással állunk szemben, mely peridikus folyamatot tart fenn zonális tél-blockingos tél váltakozásával.
A koraõszi meleg (a hidegöblítések elmaradása) a sarki hidegbázis fejlettségével, ill. fejlõdési, regenerálódási hajlamával függhet össze. Hogy a hidegbázis hogyan reagál a sarkvidéki nappal után a kisugárzási lehetõség hirtelen megnövekedésére nyár legvégén, õsz elején, az nagyon is sokat mondó. (Hamarosan folytatom)

Regionális havazások, hidegöblítések még lehetnek és ezért is érdemes figyelni a jövõt.

Hari Seldon, alig vártam, hogy ismét hozzászólj, akkor viszont most már szeretnék egy tippet látni Tõled a januári és a februári anomáliára is! Nekem pl. rengeteg idõt megspórolnál, ha 2 fok feletti pozitív anomáliát mondanál januárra és februárra is, ezesetben keresek magamnak átmenetileg más hobbit, nem fogom napról-napra a modelleket lesni reménykedve

Hej, Thermometer, nagyon egy rugóra jár az agyunk

Alább írod:
"Meg kell említeni még egy többször beigazolódott tapasztalati összefüggést: hemiszférikusan zord tél megjelenése után a következõ tél is hideg, a harmadik azonban -gyökeres ellentétként- nemegyszer zonális, enyhe (2009-2010-2011?)"

Idézet a diplomamunkámból:
"Érdekes, hogy a csúcstartó téltõl kezdõdõen a legalább 70 cm-t produkáló teleket követõ második tél mind ahányszor hóban igencsak ínségesre sikeredett. A 2004/05-ös tél ez alapján sajnos nem sok havat tartogat."
És egy dia a védésembõl :
Link
A 70 cm a Budapest-Pestszentlõrincen novembertõl márciusig lehullott hó (a 06 UTC-s mérésekbõl számolt napi növekedések összege). (A 2004/2005-ös télen végül 26 cm esett.)

És a 2009/2010-es télen éppen 70 cm hó hullott Bp-Lõrincen, ami nem volt jó ómen az idei télre...

Egy másik idézeted:
"Végre valaki, aki így vélekedik! Én már jó ideje írogatom, hogy a meleg, tartósan elõoldali koraõsz nem tesz jót a téli hónak, fagynak. A szeptemberi idõjárás használható prediktora a télinek (legalábbis a kora télinek) Az elmúlt évtizedek idõjárásából olyan egyértelmû ez, hogy csodálom, hogy nem vették észre többen. Tanulságos példája 2000 vs 2001."

Októberben válaszoltam Neked itt a fóromon:
"Prediktoromat a nyári-õsz eleji makroszinoptikus felállásokból, hazai idõjárásból, valamint eurázsiai hóadatokból eszkábáltam össze.
Rekordenyhe decemberre én se tennék nagy tétet, de az átlagosnál meggyõzõen enyhébbre (legalább plusz 2 fokos anomália) igen, ahogy anno a tavalyi átlagosnál hidegebb decemberre, és idei átlagosnál melegebb augusztusra is tettem volna."

Nemrég elkészültem a decemberi hõmérsékleti prediktoromat részletesen bemutató cikkemmel, remélem közlésre méltónak találtatik majd.

Amúgy a Derick-féle versenyre picit túllõttem a prediktor által jelzett +2,4 fokon. Azt hittem, ezúttal kissé alul lövi majd a valóságot. Nem fogja December 1-27-ig az országos anomália az 1981-2010-eshez képest: +2,3 fok.

Január közepére várhatóan a makrocirkuláció északkeleti irányt kaphat.
A december végével félig felsültem (a kontinensre ráhajló magasnyomás ült, ám az általam várt és egyébként létrejött északkeleti Ac blokkló jellege nem, így zárás nélkül a cikloncsaládok északra húzódva tevékenykedni hagyódtak), így holnap-holnapután jövök nagy valószínûséggel részletes körvonalazással (addig lefuttatom még egyszer-kétszer magamban a dolgokat).

Januárban valóban változni fog a makroszinoptikus berendezkedés, de még mindig nem látom a tartós változásra utaló jeleket. Belátható idõn belül ismét csak egy átmeneti, de kis szerencsével izgalmas blocking "percek" következhetnek január elsõ harmadában. A blockingból rendelkezésre álló hideg ismét elég szerénynek mutatkozik.. és az északkeleti hideg teljes hiányából kiindulva inkább csak regionális szinten számítok újra havazásra (akár jelentõs megmaradó hóra), ha egyáltalán lesz mediterrán ciklon, mert ha nem, akkor a szokásos pár centis szöszmötölést látom lehetségesnek.
A hidegmag ugyanott van, ahol eddig volt, helyzetében csak rövid ideig és csak átmenetileg látszik változás. Thermometerrel ellentétben én úgy gondolom, hogy nagyobb esélye van annak, hogy minden marad az eddigi kerékvégésban január végéig, minthogy attól hamarabb tartós változás álljon be. Igaz nem egy 2006/2007-es téli szezonról beszélünk, de ez is roppant unalmas idáig.. és jó valószínûséggel az is marad. Remélem nem lesz igazam, mert botrányos ez a folyamatos szitálás és köd.
A GFS ENS mindenesetre bíztató, de abból is inkább fél-blockingot nézek ki.

Bizony jelzésértékû! A mi téli idõjárásunk zonális és blocking idõszakok egymásutánisága, és még a leghidegebb teleken is szinte mindig vannak enyhe, nyugati áramlásos epizódok.
A mostani zonalitást úgy fogom fel, mint a november közepi blocking ellenhatását, melyet természetesen újra blocking vált majd fel. A modellek még nem látják, de januárra majdnem biztosan jelentõsen változni fog a makrocirkuláció képe.

... és ezzel január elsõ fele is - nagy valószínûséggel - megy a lecsóba...

Pont valahol a pirossal jelzett területek környékén kellene lennie - a nálunk komolyabb téli fordulat esélyét lehetõvé tevõ - hideg magnak.

Link Micsoda satuban a ciklon! Szorongatják DNy felõl, DK felõl és még ÉK felõl is... Persze nem kell félteni, kitör ez a szorult helyzetbõl, siet a felmentõ sereg ÉNy felõl, de jelzésértékû. Meddig bírják munícióval? Mennyire erõsödik meg az AC-k hátországa? Január elején még biztosan bírják ezek a kis szörnyetegek, határozottan meleg levegõt szállítva a CFS által pirossal jelzett területekre ( Link ).

Emlékeim szerint 2006 karácsonyán ény-i áramlásos, de kifejezetten magasnyomású helyzet volt. Dec. 24.-rõl 25.-re virradóra északnyugatról roppant gyenge hidegfront ért el minket, mely szétszórta a stratust, némi szélerõsödést okozott, és másnapra szikrázó napsütést +10 fokkal. Az 1030 hpa körüli légnyomás közben 1040 hpa körülire emelkedett. Utána csendes, ködös, zúzmarás, fagyponthoz közeli hõmérsékletû, magasnyomású idõ volt a két ünnep között. Hogy a megemelkedett ködbõl, esetleg a stratusból Budapest környékén kisebb havazás is elõfordult, természetesen nem vonom kétségbe. Itt nálam nem volt csapadék akkor. Az biztos, 2006 december vége nem hozott sehol 10-15 cm hótakarót és -15 fokos miniket, s ez nagy különbség ám!
Elõzõ kommentemhez még valamit -bár elõre tudom, sokan nem fognak vele egyetérteni.
Enyhe ez a tél, azonban valahogy hiányoznak a kiugróan magas hõmérsékletek. Zonális és elõoldali helyzetekben itt Észak-Dunántúlon játszi könnyedséggel felugrik a hõmérséklet 10-15 fokig, akár többször is és tartósan. Idén ez nem következett be, 10 fokot talán egyszer, ha mértem -a maxik megmaradtak 5 fok közelében, egyszer-egyszer 5 és 10 fok között.
Meglátásom szerint e ténynek prognosztikai jelentõsége van. Tény, hogy 5-10 fokos maxik fellépte a tél további sorsát nem befolyásolja, ettõl még a késõbbiekben lehetnek rendkívül hideg idõszakok. De a 15 fokot elérõ, vagy meghaladó felmelegedések, pláne ismétlõdõ jelleggel már gyanúsak. Én még olyat nem láttam, hogy ilyen melegek tartósabb jelentkezése után akár januárban, akár februárban zordra fordult volna az idõ. A tavalyi és a tavalyelõtti karácsony nem mond ennek ellent, hiszen akkor 1-2 nap volt csupán ilyen szélsõségesen enyhe. Délmagyarországon idén is volt 15 fokot elérõ enyheség, azonban itt északon nem, s ez különbség. Tehát azt mondhatjuk, az idõjárás (eddig) nyitva hagyta a nagy hidegekhez vezetõ ajtót.

Emlékeim szerint 2006-ban éppen szenteste körül volt egy fagyos havas epizód, Budapesten is és tõle nyugatra is 1-3 cm friss hó volt észlelhetõ, mely 24 én 22 órától hajnalig hullott le (nem ködfelhõbõl,hanem AS típusú felhõbõl) Dél Pesten az említett hómennyiség miatt még 2 nap múlva is fehér lefagyott havas mellékutcákkal lehetett találkozni, Karácsony után fokozatos enyhülés következett. Jelen helyzet nekem némileg hasonlónak tûnik... bár más dolgokban inkább a 2007/2008 as szezonra hajaz, de az a tél sem volt sokkal különb..

Az ilyen fajta teleknek, mint a mostani, az a tulajdonságuk, hogy a napforduló körüli zonalitás január közepére meggyengül, átadja a helyét másfajta, északi és keleti légmozgásokat is lehetõvé tevõ szinoptikai képeknek. Millió egy példa van erre a forgatókönyvre, a közelmúltból 2004/2005-öt lehet említeni, mikor is a december eleje a mostani novemberhez hasonlóan száraz, fagyos, hidegpárnás volt. Aztán nagyjából dec. 20.-tól megszakítás nélküli nyugati áramlás következett, melynek jan.20. és 25.-e között lett vége -egy egész hónapig tartott tehát. Utána viszont olyan havas, hideg tél jött a hónap végén és februárban, hogy szebbet kívánni se lehet. A hetvenes évek második felében is olyan telek jártak, melyek január közepéig nemigen hoztak semmi értékelhetõt, a "második félidõben" annál inkább! Van még egy nagyon szép eset, személyesen ugyan nem éltem át, hanem olvastam róla -az 1960-as évek legelején történt. Egyáltalán nem érkezett meg a tél akkor, dühöngõ zonalitás volt január közepéig, sorozatosan dõltek a melegrekordok. Eközben a nedves óceáni léghullámok hatására Északkelet-Európában sok hó esett, a derült idõszakokban különösen zordra fordult az idõ. Az atlanti ciklontevékenység január 20.-a után meggyengült, és az északkeleti hidegtömeg azonnal tért hódított délnyugat felé. Nálunk ez elõször 36 órás havazást okozott, majd durva hideghullám fejlõdött ki. Ez a tél egyben példa a zonalitás "öngyilkosságának" egyik módjára -a ciklontevékenység miatt felhalmozódó hó hûtõ effektusa állít elõ hideg légtömeget, mely végül feltartóztatja, visszaveti a nyugati áramlást.
Feltétlen meg kell említeni, hogy a zonalitás másfél hónapnál nemigen tart tovább egyfolytában, végsõ határideje pedig 2 hónap. Ez a mostani nov. 20.-a körül kezdõdött, tehát legkésõbb január közepétõl várható a makrocirkuláció módosulása, átalakulása.
Az átalakulás abban áll, hogy stabil, "egy helyben álldogáló" anticiklon(ok) jelenik meg magasabb szélességeken: ezt érdemes tehát figyelni-keresni a modellek térképein. Az azori "északra nyúlkálása" nem sokat számít, valószínûleg másodlagos, és éppenséggel a megerõsödõ északkeleti magasnyomás a végsõ eredete. Az atlanti áramlási szalag ennek nyugati peremén észak felé fordul, ezért az egész vet egy hullámot: Nyugat és Közép-Európa felett szekunder alakul ki é- ény-i áramlás. Ha együtt haladunk a meridián mentén mozgó légtömeggel, akkor tõlünk jobb kézre növekszik a légnyomás: ez teszi rá a kis északi "sapkát" az azorira.
Egy ideje a fentiek értelmében figyelem a szinoptikai térképeket, s úgy látszik, valóban akkor alakul ki félblocking az azori északra való terjeszkedésével, mikor az északkeleti magasnyomás is erõsödik.
Figyelemre méltó a szibériai maximum sûrû expanziós próbálkozása. Igaz, minduntalan meghátrál az atlanti ciklonok elõl, de ne felejtsük, hogy novemberben egyszer már ellátott minket kontinentális hideglevegõvel, s viselkedését elnézve alig hihetõ, hogy hatásával ne találkoznánk még valamikor a télen. Mivel északatlanti blokkoló AC eddig nyomokban sem jelentkezett, véleményem szerint fõként északkeletre kell tekintgetnünk anticiklon ügyben. Könnyen elképzelhetõ az a verzió, hogy elsõ menetben nem keletrõl ér el a hideg, hanem a szibériai maximum északnyugatra terjeszkedve meghódítja Skandináviát, majd a Brit-szigeteken keresztül valóban összekapcsolódik az azorival teljes blockingot létesítve. Ekkor természetesen é-ény-ról kapnánk a lehûlés kezdeti "adagját". A magam részérõl árgus szemmel figyelem az északkeleti AC Skandinávia felé tett lépéseit.
Nem kell, hogy a 2006/2007-es rémkép lebegjen a szemünk elõtt, a makroszinoptikus berendezkedés látszólagos hasonlósága ellenére. A zonalitás tél közepén igen gyakori, és eléggé jellegzetes cirkulációs képet nyújt. Nyilvánvaló különbségek is vannak: a novemberi hosszas hideg, és a karácsonyi fagyos, havas epizód, melynek 2006-ban nyoma se volt. Jó esélyünk van arra, hogy ezek az "elõfutárok" januárban, februárban "visszaköszönnek".

Rudolfking nem tudhatjuk pontosan mennyi "negatív energia" kell az energia mérleg hideg felé billenéséhez.(Negatív energiát értsd úgy én nálam hófelhalmozódás,hõ elnyelõdés,kisugárzás...stb.)
A viszonylag aktív hurrikán szezon és azok "túlélõinek" mérsékelt övbeni vándorlása során beindított mostani áramlási kép mentén sorra képzõdnek a mérsékelt övi ciklonok.Köszönhetõen az állandó hátoldali leáramlásnak Észak Amerikában,Nyugat Grönlandon. Sajnos ez enyhe telet vetít elõre és bitang erõsé tette/teszi a nyugati áramlást.Ennek következményeit már ismerjük. Ennek a folyamatnak negatív visszacsatolása az Észak Európai hófelhalmozódás.Az idõnként megjelenõ Ék Eu. Ac a modelleken megfelelõ hideg mag hiányában nem tud mit maga alá rántani,csak képezni valamennyit "maga alól". Önmagában a kisugárzás hosszan tartóan pozitív NAO,AO esetén ilyen dinamikusság mellett nem elég.Ha csökkenne a ciklonaktivitás lehetõség nyílhatna egy Ék Eu.Ac kialakulása esetén jelentõsebb -hideg-felhalmozódásnak.Ennek hiányában az Ac csak "túlélésért" küzd.Meghátrál vagy eltûnik.
Ha marad az erõs nyugati áramlási kép,akkor megájt parancsolni csak Europára esõ hideg mag átcsoportosulás tudna hozni.Ahhoz pedig az általad linkelt GFS "álomóra" tud mutatni 216óra felett,ami Grönlandi hideg mag gyengüléséhez vezetne.Ennek véghezviteléhez egy erõs "bal horog" vethet véget. Link Annak útja nyomán kiépülõ újabb "balos" már Link meghozná hozzánk az igazi téli idõt.Az elsõ Nyugat Grönlandi! ciklon hátoldali leáramlása nyomán indulna el északabbi ciklon születése az Amerikai kontinens felett ami elõdje mentén erõs dny-i áramlást indítana az óceánon.Ami maga után vonná egy Ac születését az óceánon.
Úgy érzem a Nyugat Grönlandi ciklon kialakulásához Amerikai térképeket kell hogy nézzek.Elvégre minden össze függ mindennel.Kiinduló pont soha sincs.

Nincs súlyos gazdasági kára a márciusi utótélnek, ha nincs szélsõségesen enyhe téli periódus, ami szélsõséges mértékben beindíthatja a vegetációt! Tehát akkor mi is lehet a bûnös? Egyértelmûen az esetleges szélsõségesen, tavasziasan meleg tél, mert ilyen esetben ha megússzuk a márciusi károkat , akkor ott az áprilisi kár, ami ilyenkor még nagyobb , nem beszélve arról , hogy utána még fokozottabban igaz lehet. Legjobb, ha minden évszak becsülettel kitölti az idejét, mondom ezt annak ellenére, hogy egy enyhe tél után nem biztos a tavaszi nagy fagykár, de hogy az esélye többszöröse egy "rendes" tél utáninak az biztos!

(
Nézegetve az archivumokat és a jelenlegi makroszinoptikus térképeket, úgy veszem észre, ez az év kísértetiesen hasonlít a 2007-esre. Csakhogy az AC nyugatról sokszor nem nyúlik be annyira, mint azon a télen állandóan, ennek köszönhetjük, hogy jóval! téliesebbre sikeredett az idei tél eddig, mint a 2007-es. Na persze ez még messze van az elõzõ két téltõl így is. Ja, és idõbeli eltolódás is van, ha jól emlékszem, akkor idén jó 2-3 héttel korábban is vannak a dolgok, mint 2007-ben.
Sajnos nincsenek meg az idei archivumok a wz-n, máshol keresgélni meg most nincs lelki erõm.
Szerk: a lényeg lemaradt: úgy látom, a modellek olyan kimeneteket adnak leggyakrabban, illetve legnagyobb eséllyel (akár 300 óra fölé is nézve), melyek továbbra is azt az akkori idõjárásra hasonlítanak. Mi az, amit fontos megjegyezni? Ha marad a helybeli eltolódás, akkor többször nyalhat meg minket a hideg, akkor állandóan tisztán a K-Eu-síkságra érkeztek meg, idén közelebb lehetnek hozzánk, mint ahogy közelebb is voltak. Ezek után pedig, ha sikerül megülnie a medencében, akkor a 2007-eshez képest jóval alacsonyabb lehet az idei tél átlaghõmérséklete, és a csapadék is valamivel több lehet (mondjuk kevés a nagyon kevés helyett).
)

Teljesen egyetértek hozzászólásod mondanivalójával. DM naptár a MetNet hosszútávú esélylatolgatások fórumban? He?
Ami most 100%: nem lesz tartósabb téli felállás 180 órán belül, valószínûleg 240 óráig (január 6!) sem. Vannak jelek, miszerint efölött megtörténhet egy lassú váltás, de a GFS esti meséin kívül más támasz nincs (persze, CFS, helyén kezelve az is információ). Nekem a 180 óráig futtatott GFS tetszik: ahogy nincs ciklon Skandinávia és ÉK-Európa felett, berobban az AC genezis, kis vékony satnya AC-k is meg tudnak jelenni. Link Ez nem jelent ennél az idõpontnál semmit, de kíváncsi vagyok, a valóságban mire futja majd. AC-genezis mindenhol, ahol hó van. Ha a ciklonaktivitás gyengül, könnyen épülhetnek pofás AC-k - HA gyengül a ciklonaktivitás, csakhogy ennek semmi jele semelyik modellen semmilyen idõtávra, legyünk õszinték.
A Kara-tenger felett 1020 feletti AC jelenhet meg. Ezt az ensemble-tagok is támogatják, valamint az ECM ensemblék is. Link Ezzel oda törvényszerû, hogy hidegebb levegõ keveredik, végre megindulhat a jegesedés és a további hideg levegõ generálása. Volt néhány modellfutás, ami ebbõl a hidegbõl ÉK-Európára (tõlünk nem is sokkal keletre) már löttyintett némi hideget (ez a néhány modellfutás bizony nem nézte a friss CFS-t). A ciklonok északabbra szorulhatnak és esélye lehet egy komolyabb meridionális hullámvetésnek is, ami a tõlünk közvetlenül északra gyûlõ hidegbõl is adhat kóstolót. De ez szerintem már lassan 384 óra feletti történet. Ez fõként ott hibádzik, hogy a hideg összegyûlése egyelõre kérdéses, a lenyalás pedig az óceántól a briteken és az Égei-tengeren át Moszkvától keletre is történhet.
Erre egy példa a GFS 18Z: 300 óráig gyûlik a hideg és képzõdik a kara-tengeri AC, marad az erõs nyugati áramlás, az ÉK-i AC meg néha be-benéz 1030-as izobárjával. A folytatás pedig igen csokitó lehet: Link beindul a meridionális hõcsere: Link majd legenerálta a GFS 384 órára a medinket is: Link ehhez viszont kéne azori-grönlandi AC, amire sok esély természetesen sosem lesz magyarul: mese, hogy jobban aludjunk, GFS mániások.

Én ebbõl a felsorolásból a DM. naptárt gondolkodás nélkül kihagynám.
Azt gondolom nem törvényszerû,hogy végül megérkezzen az igazi, nagybetûs ,kemény téli idõjárási helyzet.Nem ez lenne az elsõ, sem pedig az utolsó olyan telünk, amikor az átmeneti, mérsékelt hideg öblítéseken kívül nem történik semmi érdemleges.(lásd 2006-os tél)A március közepén érkezõ tartós ,kemény téli felállásban pedig nem hiszek.A tavasz elsõ hónapjába belerondító, pár napos keményebb lehûlés és átmeneti régiós havazás persze könnyen lehetséges, mint ahogy erre viszonylag gyakran volt példa az elmúlt években. 2012-ben ne legyen!

Én is legfõképp attól tartok, hogy thermométer által felvázolt téli esélyeink, amiknek drukkolunk, nem maradnak el, nagyjából március közepére érnek be, és akkor realizálódna egy kemény téli idõszak, amikor már az súlyos gazdasági károkhoz vezetne. Ebbe robanna aztán be májusban a kánikula és a szárazság... a CFS elõrejelzései néha ezt a lehetõséget villantják meg, illetve az erõsen vitatott tudományos hátterû D.M.naptár is. Mivel jelenlegi modelljeink alapján megalapozott elõrejelzés nagyjából 10 napra készíthetõ ezért van jogosultsága hogy õket is megemlítsem a hosszútávúban.

Néhány nap szünetet követõ megszólalásomat ezzel kezdem: bizony, nagyon gyengén muzsikál az idei téli szezon, legalábbis itt, az Észak-Dunántúlon. Eddig alapjában a Hari Seldon féle verzió valósult meg, ill. a saját (és sokan mások által hangoztatott) vélemény, miszerint nagy valószínûséggel enyhébb fajta tél elé nézünk.
Minden tiszteletem azoké, akik az archívumokban búvárkodnak statisztikai összefüggéseket keresve (vagy tagadva), mégis azt kell mondanom, van összefüggés a késõnyár-õsz idõjárási jellege és a tél között. Mindenesetre, úgy tûnik, létezik a forgatókönyveknek egy bizonyos típusa, mely nyári hõhullámok-elõoldali meleg koraõsz-idõ elõtti hideget hozó késõõsz-enyhe, zonális télközép címszavakkal jellemezhetõ. Figyelembe ajánlom e szempontból a következõ éveket: 1974, 1982, 1987, 1994, 1997, 2000 és 2006. Érdemes lenne végigböngészni ezek õszi-téli makroszinoptikai berendezkedéseit. Jellemzõnek tûnik a gyenge, rosszul regenerálódó sarki hidegbázis, valamint az erõs déli és nyugatiáramlás-hajlam. Sajnos, jelenleg úgy néz ki, hogy az idei tél is a fentiek sorát gyarapítja. Meg kell említeni még egy többször beigazolódott tapasztalati összefüggést: hemiszférikusan zord tél megjelenése után a következõ tél is hideg, a harmadik azonban -gyökeres ellentétként- nemegyszer zonális, enyhe (2009-2010-2011?)
Bár vannak jelek rá, hogy a jelenlegi hosszan tartó zonalitás gyengülõfélben van, azonban még így is brutálisan erõs. Az azori kirobbanthatatlannak látszik (november közepe óta másféle AC nem is hatott idõjárásunkra) és minduntalan a kontinens közepe fölé terjeszkedik. Az északatlanti ciklontevékenység is megdönthetetlennek imponál. Figyelemre méltó az a tény, hogy ezekben a napokban az 1035 hpa fölé emelkedett légnyomás ellenére sem tudott nyugalomba jutni nálunk a légkör -ez jól mutatja a tõlünk északra "õrjöngõ" nyugati áramlás erejét. Tipikusan zonális, pozitív NAO-s képe van a cirkulációnak.
Ezek után nézzük azokat a "soványka" momentumokat, melyek ellentmondani látszanak a téli enyheség folytatódásának, és reményt adhatnak a hó és hideg kedvelõinek.
A kelet-szibériai hófelhalmozódásról, ott kifejlõdött hidegmagról már többen, többször írtak ezeken az oldalakon. Szerencsés esetben a hideg anticiklon tért hódíthat nyugat-délnyugat felé. Vannak ennek kézzelfogható jelei is: a nemrégiben 1055 hepásra hízott északkelet-európai AC, ami ugyan hamarosan meghátrált, de újbóli elõretörését többször is mutatták a modellek. Kifejlõdéséhez persze nem ártana 0 körüli, méginkább negatív AO érték. Valamennyi esély erre is van, szinte minden tag lefelé tendál az AO és a NAO fáklyán. Azért arra nagyon kíváncsi vagyok, végül is mi fog kihúzni minket a mostani makroszinoptikai szituációból. Az északkeleti magasnyomás megerõsödése, kontinentális hideg léghullámok térnyerése? Avagy az atlanti ciklontevékenység drasztikus lecsökkenése, grönlandi-izlandi-brit blocking? A közelebbi jövõben az elõbbit tudom elképzelni.(Utóbbi sem lehetetlen, de inkább a tél végén)
Novemberben volt egy érdekes idõjárási epizód: hosszan tartó, "vonalzóval húzott" északi zonalitás, nálunk magasnyomású, csendes, ködös idõvel. Nagyon sokszor az ilyen periódusokban felhalmozódik a sarki hideg, hidegelárasztások, zord idõszakok elõzményeiként szerepelnek. Idén úgy tûnik, ez a cirkuláció "hatástalan" volt, (eddig) nem lettek téli következményei -azonban mégse feledkezzünk meg róla.
Volt (van) téli intermezzó novemberben, ill. ezekben a napokban. Az ilyen próbálkozások szinte mindig visszaköszönnek, gyakran erõsebb formában. Januárra biztosan várható a hideg térhódítási kísérlete, ennek mértéke azonban kérdéses. Lehetséges, hogy komolyan zordra fordul az idõ, de a "szöszmötöléseknek" is megvan az esélye. Az szinte bizonyosra vehetõ, hogy Tél Tábornok megkísérli majd a támadást. Érzésem szerint -és elnézve a modellek térképeit- a január elsõ 2 hete nagy valószínûséggel rámegy a zonalitás-félblocking- kontinentális AC féle helyzetekre -azaz megy a levesbe. A második, és fõleg a harmadik dekádban nagy valószínûséggel lesznek tetszetõsebb szituációk.
Ha igen-igen nagy szerencsénk lesz, talán elõbb is. A zonalitás túljutott életidejének zömén, hirtelen megszûnése sem kizárt. Például szép (és elvileg lehetséges) kimenetel lenne, ha valamelyik blocking-próbálkozás (lehet ez akár a soron következõ is) nem az északi alacsony nyomás hatásának újbóli érvényre jutásával végzõdne, hanem éppenséggel a déliével. Nem az azori növesztene nyúlványt kelet-északkeletre, hanem a szibériai nyugat-délnyugatra. A modellek egyelõre mást mutatnak, de ki tudja?

Az elõzõ, 12z-s futásban volt az a mediterrán ciklon, amire õ gondol!

Erre gondolsz? Link Link Link

ECMWF mediterrán ciklon 240-óránál hajrá

A GFS 06Z az elsõ, ami tegnap 00Z óta elõször végülis nem adta a blockingot, bár helyette mindenféle más érdekeset csinált, egy részét pl. 180 órán belül.
Skandi fáklya: Link
Brit: Link
Izland: Link
Egyelõre még nem igazán körvonalazható ezeken a változás. Megfigyelhetõ talán az azori AC gyengülése is: Link Ez azt is jelentheti, hogy széttagolódik, elgyengül az alacsonynyomás az óceánon, ezzel viszont érdekes helyzetek alakulhatnak ki, télemlékezõ archívumnézegetéseim szerint ezek februárra jellemzõek, ilyenkor kaotikus áramlási rendszer mellett nálunk hol déli, hol északi az irányítás, hol ömlik a hó, hol befigyel az erõsen pozitív T850. Pl.: Link Link Link

A GFS operatív 300 óra felett ugyan, de már ötször egymás után adott valami blocking-féle felépülést. Persze ezzel együtt nem minden esetben érkezik meg a hó és hideg országunkba, egy jó óceáni AC mellett +5 feletti is lehet felettünk a T850, íme: Link pedig Link viszont egy szükséges de nem elégséges feltétel teljesülhetne... Már csak 3 nap és elhiszem neki A fáklyatagok még sötétek ehhez, bár egy finom emelkedést ma reggelre õk is jeleznek az óceánon. Érdemes végigpörgetni a GFS operatív futásait úgy, hogy figyeljük a kialakuló ciklonokat az észak-amerikai kontinens partjainál. Egyre erõtlenebbek, na persze még mindig komoly viharciklonokról beszélünk.
Csak az ÉK-i AC nincs sehol...

Péntekre nagy különbség alakult ki a megbízható modellek között,ez pedig már csak 120 óra. JMA verzió: Link ugyanez az ECM ens-en:Link . A GFS 12z a JMA-t támogatja egyelõre. Jelentõs az eltérés,ilyen idõtávban,ha az ECM verzója realizálódna,érdekesebb lehetne a jövõ hétvége.

Hidegmag ide, félblocking oda, a lényeg: fehér a karácsony szenteste, igaz csak 2 cm a hóréteg, de a miénk! Ez igazán nem jellegtelen idõjárás

Én még mindig nem látok átütõ változást. Folytatódhat a további jellegtelen idõjárás. Néha jöhet átmeneti lehülés, regionálisan havazgathat, de javarészt további félblocking várható vagy hidegpárna. A hidegmagok elhelyezkedése lassan változhat, de akkor sem jelentõsen.
Jó ez a pár havazás mutatóban azért, másra nem igazán használhatóak. Jelentõsen változni kell a dolgoknak, hogy itt tartósan havas és télies idõjárás legyen, ami szerintem nem a közeljövõben fog megtörténni. Azon sem lepõdnék meg, ha a tél ilyen helyzetek nélkül múlna el.

Meglehet ez is, azonban én még mindig mást látok kialakulni.

Itt látható, hogy egy nyugati-keleti hõcsere folyamat, illetve zonális áramlási kép ugyan átmenetileg de észak-délire vált, majd felettünk anticiklon és újra északi-déli légmozgás következhet, és újabb anticiklonnal. Ez bizony a ciklonaktivitás gyengülését vonja maga után.
Északi fáklya jó mélyen száll átlag alá, szóval a kontinenst a hidegmagok elérték:
Link
Link
Itt egy különleges fáklya azért érdemes nézni mivel a terület a Fehér-tenger partján lévõ város koordinátája, és még az óceáni áramlás eléri, és bizony látható, hogy az enyhe légtömeg térhódítása itt is gyengül.
Link
Itt is további lehûlés látható.
Ha megnézzük ezt a képsorozatot, látható, hogy az északkeleti anticiklon is szépen megerõsödve várja a gyengülõ ciklonokat és szépen "lepattintja" magáról, és északi irányba fordítja õket, ezért van még aránylag enyhe idõ az utóbbi két fáklyán:
Link
Link
Link
Link
Így a ciklonok, hogy stílszerû legyek saját kardjukba dõlnek, miközben további adag havat halmoznak fel északkeleten ezzel növelve, és terjesztve az ottani hóréteget.
Közeben nálunk már zajlik az északi-déli hõcsere folyamat, mivel a zonális áramlási kép megöli magát.
Ezzel segítve a nyugati magasnyomási területek térhódítását:
Link
Link
Link
Az utóbbi Izland északi fáklyája, itt is látható a ciklonok gyengülése, ez már bõven elég, mivel az is figyelemreméltó, hogy milyen magasan fut a londoni fáklya átlaga.
Tovább az indexek is ezt mutatják:
Link
Link
Rég voltak ilyen közel a negatív szinthez.
Én továbbra is egy hideg felé billenõ januárt várok ezek alapján.
Természetesen minden csak lehetõség nem szentírás, de szépen alakulnak a dolgok. Eztán medciklonok akár nagyobb havazással, stb, de ez a jövõ zenéje, kiderül majd. Ennél nem kell kedvezõbb folyamat a hideg, havas januárra mint ami most látható, és bizony a modellek is nagyjából ezt támasztják alá.

Valahogy nem az igazi ez.
Viszont ha az USA-ra leszakadna ez valójábanLink
-az megpecsételhetné a január sorsát nálunk.Könnyen lehet klasszikus zonalítás kialakulása januárban,nagyobb rá az esély mint a HRHI kialakulására.Ami látszik továbbra is a tartós ÉNy-i áramlás felettünk,nem valami markáns(Dny-on nem sok vizet zavaró)frontokkal.

Link Dublin: Nagy szórás mellett,de 1010-1020 hpa körül a légnyomás.
Távolabb Grönland környékén is:Link Tartósan 1000 hPa fölött látszik a légnyomás középtávon,nem beszélve január elejérõl. Gyengül a ciklonális hatás.

Nem is nagyon látszik hogy erõsödne.Ilyen erõs és tartós É-i zonalítás érdekes.
De ez egy nagyon rövid blockinghelyzet lenne csak.

Kezd realizálódni a Karácsony utáni enyhülés,és a Szilveszter körüli lehülés mértéke.Link

Nagyon nem vennénk észre itt lenn a változást.0+5 fok körüli T-k néznek ki hosszútávon.

Nyugati nyomásfáklyák alapján egyértelmûen csökken a zonalitás ereje a következõ idõszakban. Bár újra csökkeni látszik némileg a nyomás szilveszter magasságában,de összeségében blocking hatás lehet a domináns majd. Az érdekes az,hogy így már "nyitott út" lenne a sarki hidegnek,de messze vannak tõlünk továbbra is a hidegmagok.

Link "Meridionális hõcsere" c. képünket tekinthetik meg.

Ezt azért még én is tudom, nézzek ki akármennyire hülyének is. Azt meg nem állítottam soha, így az elõzõ hozzászólásaimban sem, hogy minden statusos havazást ipari havazásnak gondolnék, szóval nem értem hozzászólásod.
Mint ahogy összehasonlításom alapján is inkább a globális cirkuláció hasonlóságára világítottam rá a két szezon között, nem pedig a medence jellegünk speciális viselkedésére, de ezt is leírtam, csak szelektíven olvastok.

Így van.

Ahogy te is írtad, tudjuk ugyan, hogy a stratus "nem is igazi felhõ", de azért attól még abban ugyanúgy érvényesülnek a fizikai törvényszerûségek. Vagyis egy egészen minimális feláramlás (ami a hidegpárnás helyzetben az alsó pár száz m-es légrétegben elõbb-utóbb kialakuló labilis rétegzõdés miatt könnyen végbemehet), a felszín érdessége által keltett gyenge mechanikus turbulencia, illetve egyes mikrofizikai folyamatok mind-mind elegendõek ahhoz, hogy azokat a nagyon parányi vízcseppeket és jégkristályokat annyira megnöveljék (kb. tized mm-es átmérõrõl beszélünk), hogy azok már egy idõ után nem felhõelemek lesznek, hanem csapadékelem-méretûek, és ilyen módon kihullanak a felhõbõl.

Met4ever írta talán pont, hogy ezeknek a lokális/regionális kihullásoknak a pontos elõrejelzése ma még gyakorlatilag lehetetlen, tulajdonképen bárhol, bármikor, és bármilyen halmazállapotban elõfordulhatnak ködös/hidegpárnás idõszakban.

Ez mondjuk még Anarkihoz mérten is ütõs kijelentés volt:
"Ugyanúgy vagyok a hidegpárnával, mert ha nem lenne medence-jelleg, akkor ezek a napok nem a tél, hanem az enyheség jegyében telhetnének nagyrészt."

Még az a szerencse, hogy van medence-jelleg, nem igaz?

Bár semmi értelme, hogy negyvenkilencedszer is leírjam, de hátha.

Novemberben annyi helyen hullott szemcsés hó, hogyha az mind gyárhoz kötõdne, akkor gazdaságunk az USA-éval vetekedne. Szerencsére tõlem tanultabb kolléga is leírta a met. társalgóban, hogy egyáltalán nem biztos, hogy mindegyik stratusos havazás ipari hatásra alakult ki.

Persze azt is tudom, hogy a stratus nem is igazi felhõ, fölötte süt a nap és meleg van, a lenti szürkeség és fagy csak hiba a mátrixban. Kb. azt írtad, hogy "ha Svájcban nem lenne egy 4000 méter magas hegység, akkor ott is egész kellemes lenne az idõ". Pfff...

Hogy hasonlít ez a szezon a 2006/2007-es télre? Igen is, meg nem is. Az idõjárás késõ nyári, kora õszi viselkedése alapján valóban ugyanabba a típusba sorolnám õket. Ennek jellemzõje a gyenge, s rosszul regenerálódó sarki hidegbázis.(Feltehetõleg a masszív sarkvidéki hideg AC-k hiányának a következménye az ilyenkor magas AO érték)
A helyzet azonban nem egyértelmû, az idõ múlásával több jelenség is elõkerült, ami a fenti típusba való tartozásnak ellentmond. November közepétõl tartósan "vonalzóval húzott" északi zonalitás állt fenn, nálunk magasnyomású, csendes, ködös idõvel. Az ilyen felállás arra mutat, hogy legalábbis a hajlam megvan nagy területre kiterjedõ, jelentõs arktikus-szubarktikus hidegfelhalmozódásra.( A légkörfizikai okok adottak, ebbe azonban most nem mennék bele)
Szóval, ilyen ellentmondásos elõjelekkel indult ez a tél. 2006/2007-es, és 1978/79-es, 1986/87-es elõzmények együtt: õszintén szólva, én ilyet még nem láttam.
Hogy a mostani késõõsz-koratél azért nem annyira beteges zonális irányban, mint az ominózus 2006/2007, azt mutatja az októberi, méginkább a novemberi hidegadvekció (igaz, ilyen 2006 november elején is volt - 5(!) napig: az idõtartamok sokat számítanak) Hogy a novemberi hideget zömmel nem hidegbeáramlás, hanem hidegpárna okozta? Teljesen igaz, csakhogy a hidegpárna kialakulását szintén makrocirkulációs tényezõk befolyásolják. Hogy most kialakult, 2006 novemberében meg nem, az korántsem véletlen.
Zonalitás volt 2006-ban, meg van most is: viszont a mostaniban volt roppant alacsony nyomású epizód, míg a 2006 koratéli zonalitás zömmel magas nyomású (még a Cirill is csak 1003 hepára volt képes leszenvedni a légnyomást, ezt is csupán január közepén) Sose tévesszük szem elõl, az alacsony és magas nyomású zonalitás között hõmérséklet eloszlás és a távolabbi következmények szempontjából óriási a különbség. Ha a cikloncentrumok észak felõl megközelítenek minket, azt jelenti, hogy a poláris légtömegek viszonylag nincsenek távol.
988 hepás zonalitás esetén könnyen bekövetkezhet hidegelárasztás (ahogy a mostani ábra is mutatja), egy 1035 hepásnál sohasem!
Nem mindegy az sem -ahogy már utaltam rá- hogy bizony jelenség az évnek mely szakaszában lép fel. December folyamán a sarkvidék fokozódó lehûlése, a kiélezõdõ meridionális hõdifferencia miatt természetes a légmozgások felgyorsulása, mély légnyomási depressziók fölénk sodródása. Ebbõl a szempontból a múlt hét történései teljesen "normálisak". Ellenben tökéletesen "abnormális" volt a 2007 januári viharciklon tevékenység (és elõtte az 1035 hepák karácsony körül) hiszen január közepén a tél bevezetõ szakaszára jellemzõ nagy meridionális differencia hõtranszport révén általában csökken, ekkor nyugodtabb, viszonylag hideg idõ van az esetek túlnyomó többségében.
Szóval, kétarcú ez a tél, és nem jelenteném ki, hogy a 2006/2007-es párja. Könnyen lehet, a folytatásban teljesen más irányt vesz majd.

Hmm. A régen olyan gyakori, mondhatni szokásos ünnepek közti nagy hidegelárasztás elsõ (modell által) is látható jele? Link
Szibéria is linkelgetett hasonlókat. Az tuti, hogy északon készül a hidegmag. A nagy kérdés, a leszakadás ideje és iránya...

Link Link Ha nekem írtad: íme a +5 fokos T850 és a brit AC.