Meteorológiai esélylatolgatások

Csak aztán nehogy rekordmeleg március jöjjön

Egyetértek, sok példa elhangzott róla, hogy az ütõs, legendás telek 2 nagy hideghullámból álltak és 1,5-2 hónap hideget hoztak (3 hónap is lehetett, de olyan nem ugrik be).Sajnos tudunk olyanról, hogy a márciusi nap olyan gyenge volt, mint a júliusi harmat. 87 januárjára olyan hideg március jött (10 zord nap Pápán, 8-án -19 fok), aminek máskor a téli hónapokban fele sem jön be. 2005-ben a nudli télelõ után a kemény februárt hideg és havas március követte egészen 15-ig errefelé. Tipikus volt 85 is, a januárit követõ februári hideghullámmal...stb.
Bár nem kívánom a zord napokat, de félek, hogy még nem vehetünk érzékeny búcsút tõlük. Itt a 15. zord nap is megvolt és most -7,9-et mutat már a hõmérõ...

Teljesen valószínû egy újabb hideg február végére, március elejére.
Most este mértem, 37 cm vastag a jég a kerti tavamon. Itt március közepéig-végéig nem nagyon lesz horgászat. Elég erõteljesen tele van már a púpom a téllel!

Igen!
A kérdés az, hogy még belecsúszik-e ebbe a most induló blokk második felébe, akkor nem kell március elejéig várni vele, akkor február második felében-végén is bejöhet.
Ejj de nem hiányzik már az a hideg, bár szerencsére február végén már ha kisüt a nap, pozitív hõmérséklet lesz.
Viszont a növények nem nagyon fognak megindulni egy darabig.

Lász is foglalkozik a témával.
Link Link Itt talán jobb helye van most.

Nagyon messze van még, az ultra-üveggömb-tartományban, de egyre több modell egyre több kimenete kezdi el alátámasztani egy hóvégi hidegcsepp kialakulását ill. magát a hidegbetörést, -8, -10 °C körüli maximum T-vel. Érdemes lesz figyelni a tendenciákat.

Ugyanazon a pályán mozognak a gondolataink: én is kettõs mélypontú hideghullámot feltételezek már jó ideje. Az elsõ most ér véget, a másodikat a hónap vége felé várom, s ez véleményem szerint éppolyan durva fagyokat hozhat, mint az elsõ adag. A Vojejkov-tengely valószínûleg még egyszer összeáll március elejéig, a száraz, szélsõségesen fagyos szibériai levegõ pedig megint felénk lódul. Mindenesetre sokkal valószínûbbnek gondolom a fenti forgatókönyvet, mint a most megindult enyhülés folytatódását, tavaszi enyheségeket február utolsó harmadára és március elejére. A viszonylagos közelmúltból 1986 februárját lehet említeni, akkor is ilyen "kétpúpú" fagyhullám volt, meglepõen zord idõvel a hónap utolsó napjaiban. A vége anticiklonális, csendes, aránylag hideg idõ lehet március elsõ felében, az igazi tavaszt -könnyen lehet- idén Sándor, József, Benedek hozza. Mindez persze csak találgatás -de tapasztalatokkal van megtámogatva. Másfajta forgatókönyvek meglepetésként érnének.

Õszintén szólva én hiszek az ilyen periódusos dolgokban. A 2003-as és 2005-ösre emlékszem is. 2005-ben épp síelni indultunk Szlovéniába március 10-e táján. Hatalmas hó volt. De mivel a hó mellett még inkább nyárfan vagyok, felmerült bennem a kérdés, hogy van-e további analógia az ilyen brutális szibériai hidegelárasztásos telek és az õket követõ nyár milyensége között? Ez már jóslás kategória, vagy van valamiféle összefüggés azért?

Egy ilyenre én is számítok még, pont a te általad leírt dolgok miatt. Tehát hozhat a március még brutális hóvihart is akár.

Megfigyelhetõ, hogy nem összevissza jönnek teljesen kaotikusan az idõjárási események, hanem 2-2,5 hetes blokkok követik egymást, minden blokkban analóg események zajlanak.
Természetesen az analóg nem azt jelenti, hogy tegyük fel háromszor ismétlõdik ugyanaz a hidegbetörés, ugyanúgy 15 centi hóval, ugyanúgy -4,8 fokon esik a hó és ugyanúgy -21,2 fok lesz utána, ha kiderül, mind a 3 alkalommal, hanem pl. hidegbetörés elõbb keletre, ránk majd nyugatra, stb, stb.
Tehát lehet tudni, hogy amint lezárul egy 2,2-5 hetes blokk, jön a váltás, akkor ami utána lesz, az a jelleg is 2-2,5 hétig fog tartani.
Abból számítok még egy kemény hidegbetörésre március elején, ahogy írod, hogy:

1985 január 8 Link
1985 február 12 Link

1987 január 12 Link
1987 január 30 Link

2003 január 8 Link
2003 február 1 Link

2005 január 27 Link
2005 március 28 Link

A február eleji zord periódus nem tud visszatérni, csak a március eleji napálláshoz és idõjáráshoz képest zord, mint ahogy az átlag februárhoz képest ez a mostani is zord.
És mint ahogy a 2005-ös február elsõ 10 napja is durva értékeket -20-27 fokokat hozott talajközelben, a márciusi már csak amolyan márciusi durvát, -10-19 fokok voltak.
Szóval ezekbõl kiindulva nem lepõdök meg, ha visszatér még az északi sark egyet március elején, mint ahogy visszatért a belinkelt térképek tanúsága szerint a nagyobb hidegeket hozó teleken is mégegyszer.

Ez érdekes okfejtés, de mire alapozod? Az északnyugati irányítás - ha a Te számításaidat veszem alapul - valamikor március 5-e tájékán érhet véget, és meglehet, hogy akár ismét visszatérhet az AC-dominancia és a lábas hideg valamilyen formában, de azzal nem értek egyet, hogy - már csak a magas napállás miatt is - a február elejihez hasonló zord periódus visszatérjen.

Hm-hm!
A jövõ hét közepén elindulni látszik egy újabb északnyugatias irányítású idõszak Link
Ez a hideg blokk is 2-2,5 hétig tart, az említett északnyugatias irányítás is 2-2,5 hétig fog tartani, azután arra számítok, hogy vissza fog térni a hideg, akár szintén rendkívüli hideg formájában.
Amennyiben így lesz, spórolnunk kell a fával, mert márciusban is keményen fûteni kell.

Értem! Igaz Te jóval alaposabb elemzést végeztél a tagok elemzésével és ez jó.
Bár az Ecm is az op. +5 tag verzióját támogatja. Igaz a tegnapi JMA ha jól néztem épp fölénk várná a ciklon középpontját, igaz kevés csapadékkal. Okéé jogos, még várni kell hogy pontosabb képet kapjunk az eseménnyel kapcsolatosan.

Azért ennyire nem rossz a helyzet, illetve meglátásom szerint 96 órán túl nem is célravezetõ az elõrejelzett csapadékmennyiségeket nézni, elsõsorban a 00UTC-s 20+1+1 futás által kirajzolt nyomási elrendezõdésekbõl vontam le következtetéseket.

22 tagból 10 várja azt, hogy a ciklon középpontja rajtunk halad át, míg további 7 mediterrán peremciklon képzõdésével is számol. A fõfutással és kontrollfutással együtt összesen 5 tag várja a középpont Kárpát-medencétõl keletre történõ elhaladását.

Egy nagy havazásos helyzet benne van a pakliban, most figyelni kell milyen irányba változnak a modellfutások. Szokás szerint csak 24-48 órával az esemény elõtt lehet majd reális képünk a várható végkifejletrõl...

Ha a GFS operatív által támogatott verzió jönne be, az brutális hófúvásos helyzetet eredményezne errefelé...

Mind2 modell (Ecm,gfs) operatívja már több futás óta azt támogatja mint a mostani is, hogy tõlünk ék-re megy el a skandi ciklon a középpontjával. Ledob 3-5cm havat és gyorsan tovább is vonul. 1-2 pertubált tag támogatja csak az általad 45%-os eséllyel támogatott lehetõséget. Nálam így néz ki: tõlünk ék-re vonul el 80%, rajtunk 15%, a maradék bármi más.
Ami változás hogy a 06h-s futás is tovább hûtött a hét közepére, ahogyan azt a 00h-s is tette.
Hidegség! Ez az én meglátásom, szigorúan a modellek op. futására alapozva. Remélem bejön a 45%-od !!

Jövõ hét szerdán az idei rekordhideg február egy újabb felvonásához érkezhetünk el, melynek jegyében ezúttal az ország északi részét (is) betemetheti a hó. Skandinávia irányából egy viszonylag mély ciklon indul el D-DK felé, pályájától függõen tõlünk északkeleti irányban, vagy a Kárpát-medence nyugati részén áthaladva távozik majd.

A legutóbbi 2-3 GFS futás ensemble tagjait áttekintve 4 forgatókönyv tûnik lehetségesnek, ezek közül a két hóbõséggel kecsegetetõ verziót támogatja leginkább az ENS:

1. GFS operatív által valószínûsített változat szerint a ciklonközéppont Nyugat-Ukrajnán, esetleg Kárpátalján át halad majd ÉNy-DK irányban, elsõsorban az északi, északkeleti országrészben lehetne 5-15cm friss hóra számítani. Link Ennek ENS alapján vett matematikai valószínûsége kb. 15%.

2. A ciklon mozgása az elõzõnél déliesebb irányt vesz, középpontja a Dunántúl felett, vagy a Duna vonalában végighaladva érint minket. Az eredmény országos havazás, jellemzõen 15-25cm hóval. Link Pillanatnyilag ez a legesélyesebb forgatókönyv, 45%.

3. A Kárpát-medencét érintõ ciklon hátoldalán ismét nagy mennyiségû, kontinentális eredetû hideg levegõ éri el a Földközi-tenger nyugati medencéjét, ahol ennek hatására mediterrán ciklon képzõdik. A ciklongenezis helye lehet a Genovai-öböl vagy az Adriai-tenger térsége is. Az immáron két alacsony nyomású képzõdmény közös áramlási rendszerében kiterjedt csapadékmezõk alakulnak ki, melynek következtében másfél nap leforgása alatt 20-40cm friss hó hullik. Ez a helyzet 2010 január végéhez, vagy egy enyhébb kiadású 2003 februárhoz lenne hasonlítható. Link vagy Link vagy Link Valószínûség: 35%

4. Északi származású ciklonunk egészen más pályát követ (jóval keletebbre történik "leszakadása"), a nagyobb havazás elmarad: Link Jelenleg ennek csupán 5%-os esélyt adnék.


Ráadásképpen: a hónap elsõ 10 napjának országos átlaghõmérsékélete -10.9°C volt... (brrrr)

Látszik a fény az alagút végén,bár meglepõ lenne ha kevésbé zord és hosszú formában még nem látogatna meg minket a hideg téli idõ,ilyen elõzmények után. AO: Link és NAO: Link hosszú idõ után,fõleg az elõbbi erõsen elkezdett felfelé szórni. Az eddig is látszott már az elmúlt napokban,hogy a ciklonok jövõ hét elején már át tudják törni az AC hídat: Link Link és a ciklonok veszik át az uralmat ÉNY Európában. Emellett a brit blocking egyelõre megmarad,de mind a GFS-en már több futásban látszott és az ECM ens-en szépen követhetõ,ahogy 120 és 240 óra között a brit blockingból,átalakul a kép félzonalitásba,illetve a keleti blocking megmaradna,de nyugat-ÉNY Európából eltûnnének az AC-ok 240 órára. 120 óra ->Link 192 óra -> Link 240 óra-> Link Ettõl még kellemes meleg idõ nem lesz,de legalább a sok zord nap után átlag közelire mérséklõdhet a hideg,téli idõ.

Érdekes a CFS szezonális elõrejelzés. Ez a három futás mind friss (!): Link Link Link a különbség az közöttük, hogy egyre frissebb adatokból dolgoznak. Az elsõ kép még a január 10-19-ei adatokat tekinti kiinduló helyzetnek, a második-harmadik 10-10 nappal késõbbit nyilván. Érdekes a kemény fordulat, gyakorlatilag totális fordulás volt tapasztalható (elfogyott a kék színárnyalat!). Ezentúl a hasonló totális tévedéseket is érdemes lehet felvenni a CFS-t megbízhatónak kikiáltó, felületesen elemzõk számára. Na persze nem ennyire: Link
Érdekesség! A jégtakaró kiterjedtsége rekordközeli mértékben alacsony: Link Link még a stabil grönlandi terület is negatívban Link összeredményen is meglátszik ( Link ), pedig van pozitív anomália is Link (nem is kicsi). További infó, hogy a magaslégköri, sztratoszférikus T is nagyon alacsony, nem változott január eleje óta. Tanulság: mégis lehet hideg nálunk és egész Európában is

A makroszinoptikus elrendezõdésekhez: Most elõször láttam olyan mediterrán ciklont, amely egészen déli pályán mozgott. Már korábban is feltételeztem, hogy egy gigászi keletrõl jövõ hidegbetörés a Genovai-öböltõl sokkal délebbre generálhat mediciklont, ezt most végig is nézhettük. Ami meglepett, hogy ebbõl mi is kaptunk nem is akármennyi csapadékot.

Véleményem szerint a március eleje fog ismét ordasabb téli betörést hozni ezután, 2006-hoz és 2005-höz hasonlóan. Az archív térképeken is az ilyen idõjárású februárok után ott van a március eleji hidegbetörés, véleményem szerint most sem lesz ez másképp.

Így van, tartós jelleggel semmiféleképpen nem érdemes számolni átlagos feletti hõmérsékletekkel térségünkben (sem).
A mediterrán ciklongenezis elhalásával szárazabb hetek is könnyen összejöhetnek.
Így egy vontatott, március második felében talán megérkezõ, lassú tavaszodás képe vetül elém.

Persze elõfordulhat a nyári félévben is Vojejkov-tengelyre emlékeztetõ légnyomás-eloszlási kép. De ez természetesen nem jár olyan idõjárási következményekkel, mint a klasszikus, téli nyugat-eurázsiai AC híd. Egy nélkülözhetetlen elem, mondhatni létfeltétel hiányzik ilyenkor: a nagytömegû kontinentális hideglevegõ.
Egyébként itt felvetõdik egy érdekes kérdés: vajon melyik az elsõdleges -a légnyomás-eloszlási, légáramlási kép (azaz a légköri képzõdmények) vagy a légtömegek mozgása, milyensége? Természetesen ezek kölcsönhatásban vannak, mégis, én ez utóbbit tekintem döntõnek. Épp a mostanihoz hasonló esetekben, mikor észak-északkeleten nagy tömegû, igen hideg levegõ halmozódik fel, és ez dél-délnyugat felé tért hódit, nemegyszer máskülönben reménytelennek tûnõ elõoldali-zonális légáramlási képek mintegy varázsütésre, "pillanatok alatt" hátoldalivá válnak. Ha a hidegtömegnek van expanziós hajlama a mi irányunkban, akkor elér minket akkor is, ha a megelõzõ cirkulációs kép esetleg egész mást sugall a számunkra.
Feltétlen meg kell emlékeznem arról, hogy nemrégiben Anarkinak volt egy remek meglátása, amit én is száz százalékban osztottam: az erõsen lefelé tendáló AO csak enyhén csökkenõ, stagnáló NAO mellett keleti hidegelárasztást sejtet. Ez utóbb tökéletesen beigazolódott.
Végül, ami a távolabbi kilátásokat illeti: ezt az Eurázsia nyugati részébe magát befészkelõ szibériai hidegtömeget nehéz lesz innen "kipöckölni". Az enyhe, nedves tengeri levegõ nyilván próbálkozik majd, de ez jó ideig inkább havazásokat fog okozni, semmint jelentõs, tartós melegedést. Az utóbbihoz tendenciaszerûen erõsödõ atlanti ciklontevékenység, és az északkeleti AC gyengülése, visszahúzódása kellene. Nos, február elején, és ilyen elõzmények mellett -hogy ti. hónapokig tartó zonalitás fordult teljesen a visszájára- ilyen forgatókönyv jó közelítéssel kizárható. Osztom azt a véleményt, hogy legalább 2 hétig téli lesz az idõ, a hangsúly a "legalább" szón van. A hideg március-elõ is eszembe jutott, de ezt nem erõltetem, nehogy valakik elfogultnak tartsanak.
A nyugati szerzõk persze "Voejkov"-nak ismerik Vojejkovot, de az én generációm tagjai, akiket bevezettek az orosz nyelv rejtelmeibe, tudják, hogy ez az "e" bizony "je"-nek ejtendõ.
A néhai orosz elnök se Elcin volt, hanem Jelcin.

Tény, hogy nem naptár függõ, de az idõjárási négytérségi makrocirkulációs elrendezõdések mégis a téli féléveben adnak olyan lehetõségeket amelyek szerint inkább ilyenkor alakulhat ki.
Ehhez kell a szibériai maximum megerõsödése amely a hófelhalmozódással ha nem is egyelõ, de nagyságrendi mértékben növekszik. Az azori anticiklon nyáron fejlettebb és északabbra van mint télen, de télen a cikklonális szerep miatt mindig északra-északkeletre tolódók, nyúlik, mozog mint a "polip karja" fõként így alakul ki. Ami a lényege ilyenkor, hogy egymás hatásait erõsítik és ekkor a legkeményebb az egész év folyamán, de nagyon ritka vendég, de most szépen klasszikusnak kialakult, meg is kapta Európa a magáét:-)
Sajnos lassan gyengül és ki-ki terjeszti jelenlétét gyakran a tavaszi elsõ hónapjára is. Nem mondom, hogy idén is ez lesz de esély megvan egy átlagnál hidegebb, havasabb márciusra.

Persze,néhány évvel ezelõtt szeptemberben volt. Ez nem nem naptár függõ.

Alakkult már ki valaha Vojejkov február elejei idõszakon kívül?

Egy valami még mindig kimaradt, és ha ez nincs meg akkor most nekünk ez a kemény zord telünk itt nincs.
A ciklonokról, azoriról, szibériairól szó volt eddig is, de kulcsot egyikõtök sem említett! Mégpedig azt ami megtörtén ez elsõ kisebb hidegöblítésként január 20 körül, hogy a skandináv anticiklon egy hidat képezett egészen Alaszkáig. Ha ez a rendszer nem alakul ki akkor a két hidegmag fent északon az anticiklonok miatt nem válik ketté! Ez segítette a kettéválást és ez erõsítette tovább a szibériai minimum meglétét, miközben még az azorival összekapcsolódva az északi ágát az izlandi minimum beállította helyére. Így záródott be a kör. Így érkezhetett Európára ez a rettentõ hideg légtömeg.
A legzordabb februárok idején is ez volt a helyzet:
1929 skandináv anticiklon majd Voejkov:
Link
Link
1956:
Skandináv anticiklon majd Voejkov:
Link
Link
1954:
Link
Link
Csak néhány példa és látható, hogyan lakul ki.
Ez nagyon kell az ilyen zord idõ kialakulásához.
Ha azt veszem alapul, hogy ez a helyzet általában tartós akkor bizony még hosszú hideg idõszakra készülhetünk fel.
Egyelõre én telet látok még legalább 2 hétig, aztán meglátjuk.

Úgy látom, elég jól értjük egymást. Valóban "szkanderezésrõl" van szó, két szembenálló hadsereg harcáról. Az általam feltételezett hullám nyugati oldalán ott van az (északra terjeszkedett) azori AC+ az izlandi minimum peremciklonjai. Ha ez a páros gyõz, akkor enyhe, atlanti óceáni jellegû nálunk az idõ. A keleti oldalon ott a szibériai maximum+ a mediciklonok. Ezen páros uralomra jutása olyan idõjárást okoz, mint amilyen most van.
Mikor megjelent a bõdült mediciklon (én szintén felfigyeltem rá), mely felkanyarodhatott volna ránk, az annak a jele volt, hogy a mérleg kezd az utóbb említett páros javára billenni. Végül mégsem tudott diadalmaskodni, az ellenoldal újra "lenyomta az asztalra a kezét" - átmenetileg visszatért az ény-i irányítás. Ezért maradt végül messze délkeleten az ígéretes mediciklon. Valószínûleg igazatok van abban, ha már akkor tért hódított volna felénk az északkeleti hideg, kevésbé zord formát öltött volna. Hiszen a hideg anticiklonban a kisugárzás nap mint nap növeli a fagyot.
Egyébként amit mûvelünk, az nem más, mint makrocirkulációs szemlélet alkotás. Megengedem, más nézetek is lehetnek, melyek éppolyan jól megfelelnek a tényeknek, mint az én elgondolásaim. Mindenesetre remek agytorna ez.

Hárman összehoztátok a helyzet elemzését, számomra azonban még mindig hiányzik valami.
Klímaátlagban az azori anticiklon télen délebbre van, mint nyáron. Ilyen, a klímaátlaghoz közeli forgatókönyvvel zajló teleken az azori orr ritkább, de ha van, akkor egészen délnyugatról nyúlik be hozzánk. Ugyanakkor a téli félévben általában erõsebb az izlandi minimum is, mint nyáron. Ezek miatt átlagosan a tél elsõ felében, két-harmadában õk ketten határozzák meg idõjárásunkat.
Most azonban szinte a tél eleje óta az azori anticiklon hajlamos volt észak felé húzódni, gyakran a Brit-szigeteket közelítette meg. Ez okozta a szokásos nyugati helyett a gyakrabban északnyugati áramlást fölöttünk. Ilyen szempontból tehát nem normálisan viselkedett már a légkör.
A szibériai anticiklon a tél folyamán amúgy rendesen fejlõdött, ahogy "illik" a klímaátlag szerint is.
Januárban már világossá vált, hogy milyen irányba mehet a tél (csak a modellek állandóan megkavarták többségünket ). A szibériai anticiklon meghódította a Kelet-európai-síkságot, miközben a nyugat-európai anticiklon be-benyúlt Európába. A még mindig erõs izlandi minimum ciklonjai emiatt Skandinávia fölé érve furcsán kezdtek viselkedni. A ciklonok ugyan tovább mentek ÉK felé, de a két AC közötti teknõben újabban megjelentek leszakadó ciklonok is, amik általában tõlünk keletre mentek el, a Kárpátokon kívül. A túlságosan kelet felé nyúló nyugati AC így tehát a Floo-féle "belepiszkítós" mediket nem engedte létrejönni, hanem ezek a keleti leszakadások voltak helyette. Õk meg az "anyaciklon" hûvösebb, de nem túl hideg levegõjét vitték a Balkán-fsz felé, tehát igazi erõs hidegleszakadás nem volt.
A két AC aztán addig-addig szûkítette a teret, míg összezártak, és kialakult a Vojejkov-tengely.
(Eddig mindannyian nagyjából jól írtátok le a helyzetet, eddig csak kisebb kiegészítések kedvéért írtam. Most jön az, amit hiányolok.)
A két AC összezárása már korábban, január közepe felé is majdnem megtörtént, de akkor még tevékenykedtek a fent említett ciklonok, amik tehát az akkor még erõs izlandi minimumból származtak. Ezek a ciklonok Skandinávia fölé érkezésükkor a elsõsorban a nyugati AC-t visszább húzódásra kényszerítették (a keleti valamivel stabilabb volt), így idõrõl idõre kissé újra tágult a rés.
Node! Az izlandi minimum jan. 25-e körül látványosan gyengülni kezdett, és kissé nyugatabbra is tolódott. Ezzel a mozzanattal kimaradt egy ciklon, s azalatt a hosszabb idõ alatt, ami így rendelkezésre állt, már össze tudott kapcsolódni a két AC.
Ezek után nem történt semmi különleges, a Vojejkovra jellemzõ idõjárást élünk meg (maga a Vojejkov az, ami ritkán jön létre ilyen szépen). Ugyanis, amikor a két AC összezár, az Égei- vagy a Fekete-tenger térségében otthagy egy leszakadt ciklont. Az egykori gerinc helyén megindul a keleti áramlás a tengely déli oldalán, így az a hideg, ami a gerinctõl keletre összegyûlik (és általában szorosan összekapcsolódik a szibériai hidegmaggal), megindul Közép-, majd Nyugat-Európa felé (és a kapcsolat miatt általában még utánpótlása is van).
Tény, hogy ez gyakrabban okoz száraz hideget nálunk, de ha a tengely egy kicsit északabbra van, akkor a hideg hatására pár napon belül meginduló mediciklonok csapadéka elérheti az országot (délen nagyobb, észak felé egyre kisebb mennyiségekkel).

Nos: ha ez alapján kéne a jövõt latolgatnunk, akkor szerintem az lehet a kulcs, hogy a tengelyt mikor töri át ÉNY felõl egy ciklon. Mostanra azért mélyebbek lettek a nyeregpontok, nem olyan szép összefüggõ a tengely (bár a nyomás mindenhol magas a tengely mentén). Szóval ha az izlandi minimum (tartósabban) erõsödni kezd, akkor elõbb-utóbb megjelenik majd egy olyan ciklon, ami áttörheti.
A mostani GFS fõfutás máshogyan törné át a tengelyt, egy sarki hidegleszakadás észak felõl vágná ketté, miközben az amúgy is elég gyenge izlandi minimum teljesen eltûnne, és izlandi AC jönne létre. Ez így elég furcsa helyzet lenne, nyilván nem is ez lesz (192 óránál kezdõdik egyébként). A GFS ENS alapján viszont elég nagy a valószínûsége annak, hogy a tengely nyugati végén erõsen megemelkedik a nyomás, így brit, vagy nyugat-európai AC lehet, de emellett nálunk továbbra is inkább ÉK-i áramlás lenne. (Igazából ilyen latolgatásba nagyon nem mernék belemenni, úgyhogy itt abbahagytam .

Egyébként teljesen egyetértünk, azonban -nehogy tényleg tévútra vezessek akárkit is- még egyszer leírom, mire gondolok. A zonális légmozgást persze hogy a megerõsödött azori maximum és az izlandi minimum közösen tartja fenn, és nem a szibériai maximum -ezt ki kell hangsúlyozni. A szibériai magasnyomásnak moduláló szerepe van, a következõk értelmében:
az atlanti-óceáni áramlásnak van egy válfaja, mikor is az áramlási irány fölöttünk nem nyugati, hanem északnyugati, az AC inkább nyugaton van, mintsem délen. A frontok sorozata ennek elõoldalán vonul ény-rõl dk-re, ezek azonban a tiszta zonalitáshoz hasonlóan fõleg tengeri levegõt mozgatnak. Az idõjárás viharos, záporos jellege is hasonló. Ezt nevezzük félblocking, vagy északnyugati irányításos helyzetnek. Meglátásom az, hogy abban, hogy a tiszta zonalitás félblockingra módosul van nagy, talán döntõ szerepe a szibériai maximum erõsödésének az elõzõ kommentemben leírtak szerint.
A szinoptikai kép nyomon követése megerõsített a gyanúmban: december második felében, januárban mindig akkor indult teknõsödés, az áramlás meridionálisba fordulása, mikor az erõs AC megjelent északkeleten. Másrészrõl, ennek visszahúzódásával rendre zonálisabbá vált a cirkuláció.
Hogy a félblockingnak, északnyugati irányításnak köze van az északkeleti magasnyomáshoz és hidegtömeghez, azt az ilyenkor nagyon kifejezett ék-dny irányú hõgradiens is valószínûsíti.

Te sem panaszkodhatsz, kevesen látják át ennyire a légkörzést, mint Te!
Egyébként valóban, gyakorlatilag tõlünk délnyugatra-nyugatra volt egy anticiklon, meg messze északkeleten.
Az északkeleti által leforgatott hideg északkeleti áramlással kellett hogy jöjjön ide, míg a nyugati anticiklon következtében északnyugati áramlást kaptunk.
Ezt nevezhetjük egy légköri szkanderversenynek, addig-addig szkandereztek, amíg az északkeleti AC jött ki "gyõztesen" a buliból.
Még valami: azt figyeltem meg, hogy amikor régebben északnyugati irányítás volt nyugat-délnyugat-európai anticiklon nélkül, abban az esetben mondjuk tartott 2-2,5 hétig egy ilyen északnyugati irányításos blokk, akkor az idõszak vége felé az áramlás elkezdett "kiegyenedni" elõbb nyugatiasra, majd délnyugatira.
Általában két verzió szokott ebbõl kisülni: az egyik, hogy a délnyugati áramlással még enyhébb idõ jön az amúgy is enyhe északnyugati után, vagy pedig mediterrán ciklon generálódik, ami maga mögé ránt egy kis hideget, lesz egy nagy esõ, a végén átmegy hóba, és az enyhe idõt hidegebb, de nem túl hideg váltja fel.
Ez a "kiegyenedés" ez most elmaradt a blokkoló anticiklon miatt.
Valamikor a nagy hideg bejövetele elõtt azt hiszem 3 hete egy szombati napra az ECM egy komolyabb mediterrán ciklont várt napokig, és hogy beterít bennünket.
Aztán túl erõs volt az áramlás, aminek a sodra lenyomta a ciklont alánk, így nem tudott felkanyarodni.
Akkoriban Wetsommal arról beszélgettünk, hogy ha az a mediterrán ciklon akkor kialakul, lerántott volna maga mögé egy adag hideget, és kicsit oldotta volna a fent északkeleten gyülemlõ hideg okozta feszültséget, abban az esetben nem biztos, hogy ilyen durva hideg árasztotta volna el Európát, legalábbis belepiszkított volna egy kicsit a dologba.
A jövõre nézve abban teljesen igazad van, hogy amennyi hideg van még mindig északon, ha csak a harmada leszalad ide, akkor is téli idõ lesz még akár hetekig.

Azért tévútra ne vigyétek a dolgot.
A december-januári óceáni irányítás kulcsa az erõs azori, zonális AC volt ( Link ), ami megadta - mint szinte mindig! - a nyugat-keleti irányításnak a hajtóerõt.
Az teljesen más helyzet volt, mint a mostani délnyugat-északkeleti tengelyû blokkoló AC.
Azaz az egész "pálfordulást" az okozta, hogy az északkeleti AC megerõsödött és szépen uralma alá hajtotta a kontinensünket, egyszerûen elvágta és felõrölte a zonális irányítás hajtóerejét és összekapcsolódott azzal az azori orral, ami addig a zonalitást hordozta.

Nagyon éles szemû, jó megfigyeléseid vannak mint mindig, kérlek szépen. A hosszas enyhe idõt valóban északnyugati irányítás okozta, és nem tisztán nyugati, vagy pláne délnyugati. Az északnyugat-európai AC kirobbanthatatlanul a helyén van, az is igaz. Azzal viszont már nem értek egyet, hogy ez forgatta le ránk a mostani nagy hideget.
Most elõadom az én verziómat (már többször leírtam, de az északnyugati irányítás témája idõrõl-idõre elõkerül ebben a szezonban, s nem véletlenül)
A rendkívül hideg, száraz levegõ természetesen a szibériai anticiklonból származik, és k-ék-i áramlással érte el Európát. Ez az AC a tél folyamán végig elég fejlett volt, és többször is megpróbált tért hódítani nyugat felé, de mindig visszehúzódott, mielõtt fagyos levegõje elérhetett volna minket. Idõleges megerõsödései ellenben azt eredményezték, hogy a nyugatias áramlással érkezõ óceáni enyhe légtömegek ezen AC nyugati peremén kénytelenek voltak észak felé fordulni, tehát az áramlás meridionális komponenst nyert. Úgy képzelem, hogy emiatt az egyébként nagyjából lineáris, zonális áramlási szalag vetett egy hullámot: a hullám nyugati oldalán, Nyugat és Közép-Európában másodlagosan fordult északnyugatira az áramlás. A coriolis-effektus következtében az északnyugati áramlástól nyugatra-délnyugatra növekszik a légnyomás, és kész is az általad említett AC az atlanti partoknál. Elég furcsa módon az én olvasatomban az ény-i irányítás elsõdleges oka nem az azori maximum megerõsödése és észak felé terjeszkedése -ahogy elsõ ránézésre mindenki gondolja- hanem éppenséggel a szemközti oldal: a szibériai-keleteurópai AC! Erre a gondolatra az az általam sokszor megfigyelt jelenség vezetett, hogy makacsul zonális, enyhe telek rendszerint úgy végzõdnek, hogy a nyugati áramlás északnyugatira módosul: februárra felépül a sokat emlegetett atlanti-parti AC, és ennek elõoldalán most már északnyugati áramlással ér el minket a maritim, néha poláris-maritim levegõ. Minderre semmi más magyarázat nincs, mint az ilyenkor virágkorát élõ szibériai maximum nyugati áramlást belengetõ effektusa. Idén is a fenti forgatókönyv érvényesült volna, ha a szibériai hidegtömeg nem kezd komoly expanzióba ny-dny felé. A hideg elõretörése miatt messze keleten a délies áramlás keletire, északkeletire fordult -így a fent említett, nyugati áramlási szalag által vetett hullám hurokká záródott: déli szakaszából mediciklonok lettek, míg északi részén megközelítette egymást, s végül összekapcsolódott a nyugati és keleti AC: Vojejkov-tengely.
Abban neked teljesen igazad van, hogy a tartós zonalitás nem mindig generál hideghullámot, vannak mindvégig nyugati áramlásos, enyhe telek. A zonalitás, mint egyetlen tényezõ, segíti a hidegfelhalmozódást a magas szélességeken, a hidegmagok kiképzõdését. Azonban ennek más faktorai is vannak, pl. a ciklonok behatolása a sarkvidékre ellene dolgozik a hideg anticiklonok kialakulásának, nemkülönben a kis hómennyiség vagy a talaj nem kellõen átfagyott volta a tundraövben. Tehát a dolog nem ennyire egyszerû.
Hogy a jelenlegi zord idõhöz vezetõ folyamat meg is fordulhat, szétkapcsolódhat a Vojejkov-tengely, és mi újra a nyugateurópai AC északnyugati áramlásos elõoldalán, óceáni levegõben találjuk magunkat? Elõfordulhat, de õszintén szólva nem túl valószínû. Itt jön a képbe egy elég nehezen megfogható tényezõ, amit az idõjárás emlékezetének nevezhetnénk. Nagyon profánul, "parasztiasan" mindössze arról van szó, hogy az északnyugati irányítás "kitöltötte az idejét", "fenékig ürítette a poharat". Kicsit szabatosabban fogalmazva, felélte az õt létrehozó alapkondiciókat, ezért valószínûleg jó ideig nem fog újra jelentkezni.
Utolsó megjegyzésed nagyon tanulságos, szinte iskolapélda. Egy hideg január és egy enyhe január 850 hepán vett középhõmérséklete közel azonos volt. Csak az elsõ esetben a magasban szárnyaló tengeri hidegben alakult ki ez a havi közép, a másodikban ellenben a kontinens belsejébõl ide cammogó talpas hidegben. Én idén értettem meg az érkezõ levegõfajta döntõ jelentõségét a T850-es fáklyák értelmezésében. Jó lenne, ha végre mindenki felfogná, mirõl van itt szó.

Egy kicsit helyesbítenék!
Több helyen olvastam, hogy most "isszuk a levét" az enyhe decembernek és januárnak, és az akkori zonalitás miatt gyûlt északon a hó és a hideg, ez vezetett a mostani kemény télhez.
Te is írod, hogy "megdönthetetlennek látszó zonális rezsim elõzte meg".
Amennyiben így lenne, hogy a hosszú zonális hónapokat mindig ilyen hidegek követik ugyanazon oknál fogva, ebben az esetben egy rendkívül enyhe tél sem lehetne, hisz mindig ilyesmi hidegbetörések lennének utána.
Régebben telek múltak el hó és hideg nélkül, enyheséggel, mégsem gyûlt északon a hideg, illetve ami gyûlt, az kicserélõdött idõnként, illetve ha gyûlt is a hideg északon, nem volt anticiklon, ami leforgassa.
A kulcsszó itt véleményem szerint az anticiklon, ami a Nyugat-európai partoknál tanyázott heteken-hónapokon át, és annak a bivalyerõs anticiklonnak az északi és keleti felén északnyugati áramlással haladó frontok okoztak enyhe idõt a kontinens ezen részén.
Ezt én álzonalitásnak nevezném.
Ha nem tévedek, igazi zonális idõszakban nem anticiklon uralkodik Európa nyugati felén és az óceán felett.
Ha jól emlékszem, késõbb ugyanaz az anticiklon forgatta le ezt a hideget északkeletrõl, ami elõtte az enyhe idõt okozta.
Ugyanaz az anticiklon nem engedte, hogy idõrõl-idõre egy-egy front mögött leszaladjon egy kis hideg, idõnként kicserélve az északi hidegbázist, ezzel meggátolva, hogy északon zavartalanul gyûljön a hideg.
Egy ideig tartotta a tetõt az északnyugati áramlás, majd amikor már a tetõ nem bírta, beszakadt és befolyt a hideg Európára.
Az anticiklon, ami az enyheséget okozta december-januárban, a mai térképeken is ugyanott van Link , meg 10 nap múlva is majdnem ugyanott lesz Link
Egyrészt bármikor foghatja magát és újra elkezdheti az északi és északkeleti felén görgetni a ciklonokat, de ami fontosabb, szerintem olyan nagy váltás nem történt.
Bár arra már nem emlékszem, hogy amikor az enyhe idõszak volt, akkor is volt-e északkeleten az a bivalyerõs másik anticiklon.
Egyébként a januári középhõmérséklet az 1500 méteren (tehát hozzávetõlegesen 850 Hpa-on) lévõ ausztriai Rax állomáson (Bécstõl délnyugatra 80 km-re) -2,8 fok volt, miközben az emlékezetes 2003-as januárban -2,9 fok, tehát azonos 850 mellett volt ez egy enyhe tél lent, míg az egy hideg tél lent.

Jelen latolgatásom hangsúlyozottan nem modelleredményeken alapszik, (hisz túlterjed az azok által belátható idõintervallumon) hanem megfigyeléseken és a tények mérlegelésén.
Floo azon megállapítása jól hangzik, hogy a hirtelen enyhébõl zordra váltott idõ ugyanúgy visszaválthat enyhére. P. kapitány várakozása, miszerint a február eleji mély negatív anomáliát majd nyilván pozitív követi a hónap második felében, szintén egészen hihetõ.
Én mégis inkább Szeke vélekedését teszem magamévá. A január végén bekövetezett makroszinoptikai váltást hosszú, és megdönthetetlennek látszó zonális rezsim elõzte meg. Hogy ez ennyire meg tudott fordulni, számomra azt jelenti, hogy a váltás fizikai alapjai nagyon erõsek és stabilak. Megfigyeléseim is azt mutatják, hogy a kontinentális hidegnek január végén, február elején kezdõdött elõretörése és uralma betonbiztos (ld. 1929, 1956, 1986 februárja)
A továbbiakban arra számítok, hogy a szélsõséges hideg enyhül majd, de az idõjárás téli jellege bõven fennmarad. Legvalószínûbb egy kevésbé változékony, csendes, viszonylag száraz, azonban legkevésbé sem tavasziasan enyhe idõszak a hónap vége felé.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#31169)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#3116

Teljesen másra számítok. Nehezen elképzelhetõ,hogy ezt a kemény,nem rövid, mélyen átlag alatti idõszakot,ne valamennyivel átlag feletti idõ váltsa fel majd február második felében. Márpedig ha így lesz,a Nap most már sokkal magasabban jár mint egy hónapja,sokkal nagyon "ereje" van a Nap sugárnak,így a szibériai télbõl,a kora tavaszba is csöppenhetünk majd.

Igenis Szitus!

Be,csak kicsi az esély,hogy napokra..

Azért ha a most megülepszik ez a rendkívül hideg levegõ, és a -15 fokos 850 helyett a magasban napokig -8 lesz, akkor a -20-25-ös éjszakák után nem kizárt, hogy a hótakaró segítségével beáll a hidegpárna.

Azért feb. végén már ritkábban alakul ki tartós hidegpárna..

A hónap második felében jó eséllyel látok hidegpárnás helyzetet, akár a hónap végéig is.

A legnagyobb problémának azt tartom, hogy egy ilyen "szezonális elõrejelzés", vagy pl. egy "30 napos elõrejelzés" a média kezébe kerül, jön a "megsülünk, megfagyunk, itt a világvége" hisztéria, lehet rágni a gumicsontot, ha pedig pl. egy agrárvállalkozó erre építi a munkáit, iszonyatos kárai lehetnek. Az utóbbira ismerõseim között volt már példa. Nem várható el minden embertõl, hogy tisztában legyen egy ilyen "elõrejelzés" beválási valószínûségével. Az "elõrejelzések" elõtt nem hívják fel a figyelmet arra, hogy a beválási valószínûség a kártyából történõ jóslás beválási valószínûségétõl érdemben nem különbözik.

Magánvéleményem, hogy az ilyen távú "elõrejelzések" közzétevõit kötelezni kellene az elõrejelzéseik által okozott károk megtérítésére, bár szerintem ezt néhányan a sajtószabadság, vagy vélemény nyilvánítási szabadság megsértésének tekintenék.

": követik, nem pedig elõrejelzik a változásokat. " = "nowcasting"

Ezt írogattam az elmúlt napokban sokszor, mikor belinkeltem. Gyakorlatilag 2 hét alatt eljutott a pirosból a mélylilába. Tökéletesen alkalmatlan arra, amirõl elvileg szólna.
Csak remélhetjük, hogy ezentúl mindenki a helyén kezeli majd (kuka). Mindenesetre én ezentúl bármikor, bárki belinkeli, csak annyit fogok rá írni: 2012 Február.

Ez a CFS modell mindenre képes, csak arra nem amire való: hosszútávú elõrejelzésre!
Egy hónapra nem képes elõrejelezni, nemhogy évszakokra!

A legfinomabb módon értékelve a novemberi, decemberi, január elejei szezonális elõréket: Nem az elfogadható hibahatáron belül jeleztek elõre. Szerintem nem lenne szabad ilyen beválási esélyû elõrejelzéseket nyilvánosság elé tárni. Kutatási célra felhasználhatók, de érdemi hosszabb távú következtetések levonására csak nagyon stabil makrohelyzetekben alkalmasak. A makrováltások idõpontjának elõrejelzésére szerintem alkalmatlanak: követik, nem pedig elõrejelzik a változásokat.

Gyönyörû klasszikus Voejkov-tengely:
Link
Link
Link
Link
Igazad lesz várhatóan!

Hosszan fennáll és meghatározza sorsunkat februárra. Látszik, már az összes modell számol vele.
Folyamatosan áramlási rendszerében szépen csepegteti le a nagyon hideg szibériai levegõt Közép-Európa irányába, majd még tovább a mediterrán térség felé. Hogy ott finom ciklonokat generáljon ami hozza hozzánk a nedves levegõt.
Mivel északon-északkeleten mind végig kemény hideg lesz így a halmazállapot sem kérdés. Egy-egy derült éjszakát követõen hmm háát ízé szóval a béka valaga alá fog süllyedni a hõmérséklet.
Vastag hófelszín hûtõ hatását nem kell ecsetelni.
Most nézzem a szezonálist háát ez is komolyra fordítja a szót:-)
Link
Nincs több szín, most mi lesz?:-)
A kontinens megfagyott:-)

Van egy olyan érzésem, hogy a 2012-es február szokatlanul hideg és havas idõjárása sokáig emlékezetes marad majd. A jelenlegi modellfutásokat átnézve hétfõ-kedden újabb havazásra lehet számítani, melynek délkelet felõl felkanyarodó csapadékmezõje a Dél-Dunántúlt terítheti be a leginkább hóval. Baranya, Somogy és Zala megyékben további 15-25cm hó lehulássa várható.

A ma éjjeli állapotok szerint Budapesten 5-11mm közötti csapadék tûnik reálisnak a második hullámból, ez további 7-17cm közötti havat eredményezne a fõvárosban. Elõbbiek alapján a 30cm-es hóvastagság elérésére is van némi esély.

Tippem szerint szerda reggel az ország területének 95%-át 10cm feletti, 90%-át pedig 20cm feletti hótakaró boríthatja majd, mely a hónap közepéig szinte biztosan nem fog számottevõ mértékben olvadni. Lesznek olyan területek is a déli határ közelében, ahol 40-50cm között lesz a hóréteg vastagsága. Február középhõmérsékletét elsõsorban a jövõ hét második felétõl várt száraz hideg periódus tartóssága, valamint a hónap második felében várható "szelídülés" mértéke határozza meg. 14-én -10C körül lehet majd az országos középhõmérséklet, a havi átlagot -5 és -7 közé várom.

2012 februárja -7 fokos értékkel a 4. leghidegebb, -5.5 fok körülivel pedig a 10. legkeményebb lenne 1755 óta! A dobogón a következõk állnak: 1929, 1956, 1842 - ezek a helyezések véleményem szerint nincsenek reális veszélyben.