Meteorológiai esélylatolgatások
Elõzmények a visszatekintõben, ahol Kárpát-medencei hatásról írok a csapadékgócok felszámolódását tekintve nem csak térbeli, hanem most már idõtartományban is a GFS-ENS fáklyákon... 
.
A nyári szezonban sem számítok másra, csak gyengélkedõ idõszakosan felálló zónalitásra, majd a blocking - keleti irányítás elõretörésére. Ez alapján tõbbször számítok a hideg sarkvidéki bázis bemasszírozódására Közép Európa térségébe, a Kárpát -medencében "egybõl hátoldallal" döntõen É- ÉK irányból viharos széllel ámde csekély csapadékkal, majd hõhullámokra DK irányítással. Ez alapján egy átlagnál melegebb nyárra számítok, sok helyen az átlag 40% is alíg elérõ csapadékkal, amelybõl júniusban az ország ÉNY i területit kivéve akár a 80-120% ot is elérheti, a nyár hátralevõ részében pedig 20-60% ra számítok. Nagy tmax rekord döntögetésre nem számítok, mivel a meleg kánikulai idõszakok nem lesznek 5-7 napnál hosszabbak, gyakran lesz élénk a szél de legalább 6 ilyen idõszakra tippelek, közötte nagyon szeles 20 és 27 fok közötti enyhe- mérsékelten meleg idõszakokra számítok. Ezt követõen szeptemberben akár augusztus utolsó napjaiban jövõ menetrendszerinti hidegbepréselés hirtelen beköszöntõ hideg idõt hozhat majd, de a hidegbázis a fennálló makrokép miatt nem tud majd töltõdni, így október közepén számítok egy tartós, kiegyenlített meleg 20-25 fokos idõszakra.
Emiatt a sarkvidéki jegesedés állását október elejére jóval kb 5% al a 2006-2007 es extrém minimum alatt várom.
. A nyári szezonban sem számítok másra, csak gyengélkedõ idõszakosan felálló zónalitásra, majd a blocking - keleti irányítás elõretörésére. Ez alapján tõbbször számítok a hideg sarkvidéki bázis bemasszírozódására Közép Európa térségébe, a Kárpát -medencében "egybõl hátoldallal" döntõen É- ÉK irányból viharos széllel ámde csekély csapadékkal, majd hõhullámokra DK irányítással. Ez alapján egy átlagnál melegebb nyárra számítok, sok helyen az átlag 40% is alíg elérõ csapadékkal, amelybõl júniusban az ország ÉNY i területit kivéve akár a 80-120% ot is elérheti, a nyár hátralevõ részében pedig 20-60% ra számítok. Nagy tmax rekord döntögetésre nem számítok, mivel a meleg kánikulai idõszakok nem lesznek 5-7 napnál hosszabbak, gyakran lesz élénk a szél de legalább 6 ilyen idõszakra tippelek, közötte nagyon szeles 20 és 27 fok közötti enyhe- mérsékelten meleg idõszakokra számítok. Ezt követõen szeptemberben akár augusztus utolsó napjaiban jövõ menetrendszerinti hidegbepréselés hirtelen beköszöntõ hideg idõt hozhat majd, de a hidegbázis a fennálló makrokép miatt nem tud majd töltõdni, így október közepén számítok egy tartós, kiegyenlített meleg 20-25 fokos idõszakra.
Emiatt a sarkvidéki jegesedés állását október elejére jóval kb 5% al a 2006-2007 es extrém minimum alatt várom.
Milyen lesz a 2012-es nyár idõjárása, az 1981-2010-es átlagokhoz képest?
Erre a kérdésre én természetesen most sem tudom a választ, de megpróbálom egy csokorba összegyûjteni, h fõként a szezonális elõrék alapján mit várhatunk, ill. mi az, ami még beleférhet egy ilyen elõrejelzés hibatartományába és mi az ami már meglepetés ill. nagy bukta.
Mindez óhatatlanul szubjektív, önkényes módon, saját megfelelési kritériumokkal.
A fórumozók itt nem nagyon nyilatkoztak (legalábbis én nem találtam) határozottan az idei nyárról, így most a szezonális elõrék alapján készült a várakozási csokor. A nevezés május közepén lezárult, így a késõbbi friss szezonális elõrék már nem játszanak. A csokor összeállításánál tekintetbe vettem, h amennyire lehet 3 havi átlagról(JÚN-AUG) beszéljek és csak utaljak a havi különbségekre, hisz jól tudjuk, h minél nagyobb átlagot tekintünk annál kisebb a hónapokból kilógó anomáliák elõfordulása ill. hatása.
A 2 amerikai és a nagy európai közül kettõ inkább szárazabb és melegebb nyárral kalkulál, míg a CFS2 szintén inkább melegebb, de õ már inkább átlag körüli netán kissé a fölötti csapadékkal számol. Van tehát egy határozott különvélemény már ami a 3 havi csapi átlagot illeti.
Régi amerikai:
Átlagosnál határozottan vagy jóval melegebb (kb. +1, +2.5 fok, esetleg több), jóval szárazabb (kb. átlag 40-70%-a) 3 hónapot sugall (ettõl a modellverziótól ha minden igaz búcsúzunk, jövõre már nem fut)
Új amerikai:
Átlagnál kissé melegebb (+0.5, +1 fok), átlag körüli vagy kissé több csapadékú (kb. 85-125%)
Európai
Átlagnál határozottan melegebb (kb. +1, +2, esetleg több), átlagnál szárazabb (kb. 50-80%)
Ezen belül a júniust adják a legcsapadékosabbra, ami vagy átlag körülit, vagy azt meghaladót jelent, míg a júliust a legszárazabbra.
Összességében a várakozási csokor eredõje talán a következõ lehet T szempontjából:
2012 JÚN-AUG kb. 0.8 és 2.0 fok közötti pozitív anomáliával (1981-2010) zárhat
Csapadék:
2012 JÚN-AUG kb. 60-90% át hozhatja a 81-2010-es átlagos mennyiségnek
Az elõrékbõl adódó egyértelmû bombameglepetés egy átlagnál határozottabban hûvösebb nyár lenne(-0.5 vagy alatta).
Az átlagosnál jóval csapadékosabb nyár két elõre alapján szintén bombameglepetés lenne, de a CFS2 alapján már nem.
A félrenézés, félreértelmezés jogát fenntartom, nekem ez jött le a nyárral kapcsolatban, most tavasszal, szeptemberben meglátjuk mi történt (svadasz tippjére még kíváncsi lennék, de ha jól sejtem õ sem számol forró nyárral)
A cfs1-es:
Link
A cfs2-es:
Link
Erre a kérdésre én természetesen most sem tudom a választ, de megpróbálom egy csokorba összegyûjteni, h fõként a szezonális elõrék alapján mit várhatunk, ill. mi az, ami még beleférhet egy ilyen elõrejelzés hibatartományába és mi az ami már meglepetés ill. nagy bukta.
Mindez óhatatlanul szubjektív, önkényes módon, saját megfelelési kritériumokkal.
A fórumozók itt nem nagyon nyilatkoztak (legalábbis én nem találtam) határozottan az idei nyárról, így most a szezonális elõrék alapján készült a várakozási csokor. A nevezés május közepén lezárult, így a késõbbi friss szezonális elõrék már nem játszanak. A csokor összeállításánál tekintetbe vettem, h amennyire lehet 3 havi átlagról(JÚN-AUG) beszéljek és csak utaljak a havi különbségekre, hisz jól tudjuk, h minél nagyobb átlagot tekintünk annál kisebb a hónapokból kilógó anomáliák elõfordulása ill. hatása.
A 2 amerikai és a nagy európai közül kettõ inkább szárazabb és melegebb nyárral kalkulál, míg a CFS2 szintén inkább melegebb, de õ már inkább átlag körüli netán kissé a fölötti csapadékkal számol. Van tehát egy határozott különvélemény már ami a 3 havi csapi átlagot illeti.
Régi amerikai:
Átlagosnál határozottan vagy jóval melegebb (kb. +1, +2.5 fok, esetleg több), jóval szárazabb (kb. átlag 40-70%-a) 3 hónapot sugall (ettõl a modellverziótól ha minden igaz búcsúzunk, jövõre már nem fut)
Új amerikai:
Átlagnál kissé melegebb (+0.5, +1 fok), átlag körüli vagy kissé több csapadékú (kb. 85-125%)
Európai
Átlagnál határozottan melegebb (kb. +1, +2, esetleg több), átlagnál szárazabb (kb. 50-80%)
Ezen belül a júniust adják a legcsapadékosabbra, ami vagy átlag körülit, vagy azt meghaladót jelent, míg a júliust a legszárazabbra.
Összességében a várakozási csokor eredõje talán a következõ lehet T szempontjából:
2012 JÚN-AUG kb. 0.8 és 2.0 fok közötti pozitív anomáliával (1981-2010) zárhat
Csapadék:
2012 JÚN-AUG kb. 60-90% át hozhatja a 81-2010-es átlagos mennyiségnek
Az elõrékbõl adódó egyértelmû bombameglepetés egy átlagnál határozottabban hûvösebb nyár lenne(-0.5 vagy alatta).
Az átlagosnál jóval csapadékosabb nyár két elõre alapján szintén bombameglepetés lenne, de a CFS2 alapján már nem.
A félrenézés, félreértelmezés jogát fenntartom, nekem ez jött le a nyárral kapcsolatban, most tavasszal, szeptemberben meglátjuk mi történt (svadasz tippjére még kíváncsi lennék, de ha jól sejtem õ sem számol forró nyárral)
A cfs1-es:
Link
A cfs2-es:
Link
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#106952)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#106951)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#106949)
Most viszont már napok óta az látszik, hogy a jövõ héten egy nagykiterjedésû ciklon települ ránk, és az enyhe nedves levegõben - ha ez valóban így alakul, akár 4-5 napig tartó, gyakorlatilag országos KÜN alakulhat ki. Így jó eséllyel az eddig még szárazság sújtotta helyeken is jelentõsen mérséklõdhet a csapadékhiány a kiadós 
-nak köszönhetõen.
-nak köszönhetõen. 
Látszott a front elõtt is, hogy a hét végéig nem nagyon lesz felmelegedés.
Egy általános forgatókönyvet vázoltam fel. 
Az elõttünk álló pár nap hûvös és többször, fõleg K-en csapadékos lesz. Utána néhány napos eseménytelen, fokozatosan melegedõ idõt várok, erõsödõ gomolyfelhõképzõdéssel, majd záporok, zivatarok is megjelennek, mire elérjük azt a bizonyos hõfokot.
Az elõttünk álló pár nap hûvös és többször, fõleg K-en csapadékos lesz. Utána néhány napos eseménytelen, fokozatosan melegedõ idõt várok, erõsödõ gomolyfelhõképzõdéssel, majd záporok, zivatarok is megjelennek, mire elérjük azt a bizonyos hõfokot.
Jó pár napra lehet arra szükség,péntekig a szerencsés helyeken lehet néhol 20 fokos maximum. Sokkal hosszabbnak tûnik most már a hideg idõszak a korábban vártakhoz képest.
"...sekély ciklonális HATÁSOK jellemezte..." (kimaradt egy lényeges szó az elõbb) 
Derick: Az ECM ens elég száraz a többi modellhez képest közép- és hosszútávon, viszont a légnyomás szerinte is enyhén csökkenõ tendenciát mutat. Én úgy érzem, valamiért nem fogja meg most ez a modell a konvektív csapadékot.
Én azt várom, hogy a mostani esõs idõszak után pár napos csapadékszünet jön, felmelegszünk 22, 27 fok környékére, onnan pedig kezdõdik a KÜN. (3-5 napig tartó)
U.i. Most nézem a friss ECM fáklyát, csütörtök, péntek tájékán elkezdtek mozgolódni a tagok. Ez azért érdekes, mert elõször a JMA szellõztette meg ezt a dolgot, brutál ciklont rakott rá a Kárpát-medencére. [esõ]
Derick: Az ECM ens elég száraz a többi modellhez képest közép- és hosszútávon, viszont a légnyomás szerinte is enyhén csökkenõ tendenciát mutat. Én úgy érzem, valamiért nem fogja meg most ez a modell a konvektív csapadékot.
Én azt várom, hogy a mostani esõs idõszak után pár napos csapadékszünet jön, felmelegszünk 22, 27 fok környékére, onnan pedig kezdõdik a KÜN. (3-5 napig tartó)
U.i. Most nézem a friss ECM fáklyát, csütörtök, péntek tájékán elkezdtek mozgolódni a tagok. Ez azért érdekes, mert elõször a JMA szellõztette meg ezt a dolgot, brutál ciklont rakott rá a Kárpát-medencére. [esõ]
A májusi csapit illetõen a fõváros és a Dunakanyar van igazán elmaradva: Link Valóban úgy tûnik, h az 55-60 mm körüli májusi országos átlagos csapi a hónap második felében a legtöbb helyen (60-80%) meglehet, és a lemaradt részek is felzárkózhatnak a záporos, zivataros idõszakokban, sõt esetleg egy-két sekély ciklon is betalálhat a késõbbiekben, persze ez még bõven változhat. Ha így lenne, ahogy a mostani ens-ek, elõrék adják akkor még jókor jönne a csapadék, sok locsolást meg lehetne spórolni vele, netán országosan összegezve egy átalgnál csapadékosabb hónap is kifuthatna, bár ezt kijelenteni még kissé korai.
Számomra a H-val kezdõdõ versenyzõ tippje komoly támpontot nyújtana, ami a hosszútávot illeti.
Szerencsére folytatódni látszik a változékony idõjárás. Nagyon jól jön ez a mostani hûvösebb, csapadékos idõszak, a jövõ héten fokozatosan melegedõ, ám sekély ciklonális jellemezte idõszak látszik, így az esõt, záport fokozatosan felváltják a zivatarok, felhõszakadásokkal.
Szerencsére folytatódni látszik a változékony idõjárás. Nagyon jól jön ez a mostani hûvösebb, csapadékos idõszak, a jövõ héten fokozatosan melegedõ, ám sekély ciklonális jellemezte idõszak látszik, így az esõt, záport fokozatosan felváltják a zivatarok, felhõszakadásokkal.
Próbálok a jövõ hét elején jelentkezni a szokásos nyár elõtti csokorral(Milyen lesz....). (a fórumozók véleménye, szezonális elõrék alapján jún-aug T és csapi anomália) Ha minden igaz a CFS 1. verzió elõréit utoljára használjuk fel itt, mert az júniustól megszûnik.
megj.: Kis off: Az OMSZ-ban fut egy maxiking nevû tippverseny és ott a nyárra vonatkozó két absz. szélsõérték 36.7 és 40.9, mindkettõt itt is jelenlévõ fórumozó tippelte (az egyik nick s-sel a másik m-el kezdõdik)
(a fórumozók véleménye, szezonális elõrék alapján jún-aug T és csapi anomália) Ha minden igaz a CFS 1. verzió elõréit utoljára használjuk fel itt, mert az júniustól megszûnik. megj.: Kis off: Az OMSZ-ban fut egy maxiking nevû tippverseny és ott a nyárra vonatkozó két absz. szélsõérték 36.7 és 40.9, mindkettõt itt is jelenlévõ fórumozó tippelte (az egyik nick s-sel a másik m-el kezdõdik)
Az analógiát én abban látom, hogy 2 évvel ezelõtt - ugyanúgy, mint idén - kimondottan meridionális áramlási muszterek uralkodtak. Ami a konkrét idõszakot, azaz május közepét illeti, ott viszont elég nagy eltérést látok abban, hogy jelenleg nincs - és középtávon (ld. pld. ECM vagy GEM) gyakorlatilag nem is alakul ki erõsebb blokkoló brit AC. Az irányító szerepet egy erõs ciklon veszi át, középpontjával Norvégia nyugati partjai közelében. Így északnyugati áramlással rövid szünet után a jövõ hét közepén ismét igen hûvös, tengeri sarkvidéki eredetû levegõ éri el a Kárpát-medencét, amely csak lassan melegszik a továbbiakban. Ezzel viszont még inkább elpazarlódik az amúgy is gyenge sarkvidéki hidegbázis, így 1 hét múlva a -10 fokos izotermát már nagyítóval kell majd keresni, azaz a továbbiakban már nem lesz minek leszakadni. Ûrtávlatban egyenletes eloszlású, ciklonális jellegûre hajazó nyomási mezõ kialakulását tartom valószínûnek (május vége, június eleje), a meleg, labilis rétegzõdésû légtömeg kedvezõ feltételeket teremt majd erõs záporok, zivatarok kialakulásához. Így viszont nem 2010-hez, hanem az egy évvel korábbi állapotokhoz hasonló idõjárási helyzetek kialakulását tartom inkább valószínûnek a meteorológiai nyár elsõ heteiben
Ez a téma inkább a visszatekintõbe illene, bár az idei nyár latolgatására keresünk analógiát.
Már kíváncsiságból végigtekertem az 1976 év GFS Kartenarchiv térképeit:
Május eleje közepe hasonló makroképet és idõjárási helyzetet mutat, mint a jelenlegi, utána jellemzõ volt a blocking, de egy két ciklon átfûzõdött rajta hidegcseppként, labilizálva a légkört. május végén a Kárpát medencében gyenge elõoldali peremhelyzetet, illetve bárikus mocsárhelyzetet létrehozva ami bizonyosan zivatarokkal járt, majd június közepén egy északkeleti HCS labilizálhatta a légkört, s okozott ÉK en 1-2 napos lehûlést, mindent egybevetve ez az 5-10 fok között mozgó T850 -el egész kiegyensúlyozott koranyári (a szárazsággal társulva nagy napi hõingással szubjektíven érzékelt tartós jóidõvel), de korántsem kánikulai júniusra következtet.
Kánikula a hónap végén alakult ki erõs AC blocking ÉNY peremére felkúszó hõhullámmal majd a hideg levegõ ÉK irányban való kerülésével átmeneti visszaesést követõen július közepére esett a stabil hõségidõszak 20-ai tetõzéssel (18 fokos T850), a hónap végére jelentõsen visszaesett a hõmérséklet, az augusztus már csak mérsékelten meleg idõt hozott még egy 20 -án induló gyengébb meleghullámmal, majd szeptember 1 én hidegbetöréssel. Merõben más makrohelyzet, és ebbõl adódóan kevés csapadék mellett a hõmérséklet menetében erõs analógiát látok a 2010 es évvel.
Már kíváncsiságból végigtekertem az 1976 év GFS Kartenarchiv térképeit:
Május eleje közepe hasonló makroképet és idõjárási helyzetet mutat, mint a jelenlegi, utána jellemzõ volt a blocking, de egy két ciklon átfûzõdött rajta hidegcseppként, labilizálva a légkört. május végén a Kárpát medencében gyenge elõoldali peremhelyzetet, illetve bárikus mocsárhelyzetet létrehozva ami bizonyosan zivatarokkal járt, majd június közepén egy északkeleti HCS labilizálhatta a légkört, s okozott ÉK en 1-2 napos lehûlést, mindent egybevetve ez az 5-10 fok között mozgó T850 -el egész kiegyensúlyozott koranyári (a szárazsággal társulva nagy napi hõingással szubjektíven érzékelt tartós jóidõvel), de korántsem kánikulai júniusra következtet.
Kánikula a hónap végén alakult ki erõs AC blocking ÉNY peremére felkúszó hõhullámmal majd a hideg levegõ ÉK irányban való kerülésével átmeneti visszaesést követõen július közepére esett a stabil hõségidõszak 20-ai tetõzéssel (18 fokos T850), a hónap végére jelentõsen visszaesett a hõmérséklet, az augusztus már csak mérsékelten meleg idõt hozott még egy 20 -án induló gyengébb meleghullámmal, majd szeptember 1 én hidegbetöréssel. Merõben más makrohelyzet, és ebbõl adódóan kevés csapadék mellett a hõmérséklet menetében erõs analógiát látok a 2010 es évvel.
Számomra a blockinghajlam, ill. a meridionális áramlási képek totális uralma karöltve a szubtrópusi légtömegek közelségével az 1976 júniusihoz hasonló idõjárást vetítenek elõ. Akkor hatalmas, és rendkívül stabil AC épült fel Nyugat-Európa felett, melyet nagy részben meleg levegõ töltött ki. Ezért ott, és a Kárpát-medencében is, tartós, korai kánikula volt, sok napsütéssel, szárazsággal. Az anticiklon keleti oldalán ezzel szemben igen hideg sarki légtömegek árasztották el ismétlõdõ jelleggel az európai Oroszországot -ott csapadékos, szeles, 10 fok körüli, kevéssel az alatti maximumokkal járó idõjárás uralkodott. A hónap közepe táján az AC kissé nyugatabbra mozdult, és elõoldali északias áramlásának hideg levegõjébõl egy erõsebb hullám betört a Kárpát-medencébe. Viharos széllel érkezett az igen hûvös, száraz levegõ, mely gyorsan nyugalomba jutva talajmenti fagyokat okozott az Északi-középhegység térségében. Ezután viszont, mintha mi se történt volna, visszatért a nagy meleg néhány napon belül. Valami ilyesféle szcenárió lebeg a szemem elõtt, s az elõttem szólóval egyetértésben elképzelhetõnek tartok olyan nyárelõt, mikor hõségnapok váltakoznak egy-egy 5C körüli minimumhõmérsékletet hozó nappal. Persze az 1976-os nyár igen különleges eset volt, változatlan formában való megismétlõdése nem valószínû. Ellenben alapvetõ jellegzetességei: meridionalitás, és az atlanti hatás hiánya, kimaradó "európai nyári monszun" feltehetõleg idén nyáron újra jelentkeznek. Természetesen elképzelhetõ, hogy pár héten belül más irányba fordulnak a makroszinoptikai folyamatok, de jelenleg ez a hajlam látszik, s elég erõsnek látszik.
Egyébként 1976-ban nagyon érdekesen folytatódott a nyár: a nyugat-európai AC meggyengült és visszahúzódott, hátoldali forró levegõje messze került tõlünk. Az elõoldalon terjengõ hidegebb, nedvesebb légtömegek hatása alá kerültünk júliusban, tartósan. A nyár eleji huzamos nagy forróság többé már nem is tért vissza.
Annyi analógiát látok a fentiekkel az idei évre vonatkoztatva, hogy szinte elkerülhetetlennek tartom a júniusi korai, goromba hõhullámot. Az sem elképzelhetetlen (bár nem nagyon valószínû), hogy 1976-hoz hasonlóan nyár elsõ felében jön el a hõmérsékleti csúcspont. Mindenesetre az április végi rendkívüli meleg bizonyára visszaköszön majd a nyáron, lehet, többször is.
Egyébként 1976-ban nagyon érdekesen folytatódott a nyár: a nyugat-európai AC meggyengült és visszahúzódott, hátoldali forró levegõje messze került tõlünk. Az elõoldalon terjengõ hidegebb, nedvesebb légtömegek hatása alá kerültünk júliusban, tartósan. A nyár eleji huzamos nagy forróság többé már nem is tért vissza.
Annyi analógiát látok a fentiekkel az idei évre vonatkoztatva, hogy szinte elkerülhetetlennek tartom a júniusi korai, goromba hõhullámot. Az sem elképzelhetetlen (bár nem nagyon valószínû), hogy 1976-hoz hasonlóan nyár elsõ felében jön el a hõmérsékleti csúcspont. Mindenesetre az április végi rendkívüli meleg bizonyára visszaköszön majd a nyáron, lehet, többször is.
Nekem sajnos az a tapasztalat körvonalazódik, ami általában az éves hõmérsékleti görbéken jól követhetõ. vannak kiegyenlítettebb illetve szélsõségesen ingadozó nyarak (pl 2007-2010). Az eljövõ hidegbetörés 33 fokos elõzményekke, a 30 fok feletti tetõzéssel majd 2 nap múlva hózáporral ami szerintem példátlan rövid 35 évem alatt egy igen bizonytalan nyarat vetít elõre, rövid erõs hõhullámokkal, de nem nagyon lehet majd találni olyan egyhetes periódust, ami egyenletes nyaralóidõt hozna, várhatóan nyár derekán is számíthatunk ilyen mérvû visszaesésekre (visszaemlékezve a 2010 es nyaralásomra 2 hõhullám és 2 hidegfront 8 napon belül, 2x tetõzött 36 fokkal júl 20 án, majd 24 én, majd július 25 én hazafelé úton már szerencsére, 12 fok volt viharos széllel), nem beszélve arról hogy augusztus legvégén, vagy szeptember elején egy ilyen karakterisztika miatt a tavaly, és 2009 ben tapasztalt szép vénasszonyok nyara helyett szinte a végérvényesen beálló novemberi idõre készülõdhetünk néhány nap alatt... Ez alól az lenne a kivétel, ha az elmúlt másfél hétre jellemzõ a hõhullám egy extra kilengés lenne, s mostantól az április közepi átlagnál hûvösebb kerékvágás folytatásából egy fokozatos lassú javulással jún végére vagy július elejére jutnánk el hasonló értékekig amikorra a sarki hideg totálisan felõrlõdne, ez esetben egy 2-3 hetes tartós nyári idõszakra jó esély nyílna a szezon végéig.
Ebbõl az következik, hogy a hidegbázis maradéka menthetetlenül felõrlõdik, viszont a lehetséges hõhullámok bázisa annál fenyegetõbb (30 fokos izoterma ilyenkor Tunézia alatt számomra intõ jelként szolgál). Ezért attól tartok, hogy aligha ússzuk meg az idei nyarat legalább egy, a 2007-hez hasonló hõhullám nélkül. Derick, hogyan látod az idei nyarat az alapvetõ paraméterek szemszögébõl, százalékokban kifejezve? Az átlagosnál szárazabb, ezzel együtt melegebb nyár, 1-1 szélsõséges hõhullámmal megtûzdelve - nekem jelenleg ez jön ki az eddigi elõzmények elemzése alapján. Hogyan látod/illetve látjátok, kedves fórumozók az idei nyári esélyeket?
"Fáin" kis hidegbetörés lesz ez a hétvégi (május 12). A T850 mintegy 15-16 fokot csökken majd pár óra alatt.
Minden bizonnyal ez lesz az utolsó olyan betörés a "téli szezon" zárásaként
, ami 0 fok közelébe(talán picit alá is) dobja a 850-et. Ezzel a dobással egy nagy adag sarkköri légtömeg semmisül meg pl. itt a közép-európai térségebn. Ezt követõen valószínûleg(80-90%) már csak szeptemberben vagy októberben látunk majd ilyen hideget(850-en), de az már az a "másik" hideg lesz amely augusztus végétõl, szeptembertõl kezd el felhalmozódni.
Valószínû, h a hétvégén a hegyeink (esetleg éjjel lentebb is) itt-ott kaphatnak hózáport, de a hódara/jégdara még máshová is benézhet.
Minden bizonnyal ez lesz az utolsó olyan betörés a "téli szezon" zárásaként
, ami 0 fok közelébe(talán picit alá is) dobja a 850-et. Ezzel a dobással egy nagy adag sarkköri légtömeg semmisül meg pl. itt a közép-európai térségebn. Ezt követõen valószínûleg(80-90%) már csak szeptemberben vagy októberben látunk majd ilyen hideget(850-en), de az már az a "másik" hideg lesz amely augusztus végétõl, szeptembertõl kezd el felhalmozódni.Valószínû, h a hétvégén a hegyeink (esetleg éjjel lentebb is) itt-ott kaphatnak hózáport, de a hódara/jégdara még máshová is benézhet.
"Egyébként a légköri képzõdmények stagnálásával, retrográd mozgási hajlamával, nemkülönben a magas szélességeken kiépülõ anticiklonokkal együttjáró cirkulációs forma kedvenc teóriám szerint a naptevékenység relatíve inaktív idõszakaiban fordul elõ gyakrabban, ezért érdekes lenne tudni, vajon nem volt-e a közelmúltban jelentõsebb visszaesés a napfoltok számában."
Utánanéztem, és érdekes módon volt ilyen visszaesés. Április 6.-ig visszamenõen vannak adataim: eszerint ettõl a naptól egészen ápr. 18.-ig szokatlanul alacsony volt a napfoltszám, legalábbis a maximumhoz közeli naptevékenységhez viszonyítva. Általában 100 alatti, sõt, többnyire nem érte el az 50-et sem. A mélypontot ez az idõszak képviseli: ápr.8.:25, ápr.9.:24, ápr.10.:24, ápr.11.:28. Elgondolkodtató.
Utánanéztem, és érdekes módon volt ilyen visszaesés. Április 6.-ig visszamenõen vannak adataim: eszerint ettõl a naptól egészen ápr. 18.-ig szokatlanul alacsony volt a napfoltszám, legalábbis a maximumhoz közeli naptevékenységhez viszonyítva. Általában 100 alatti, sõt, többnyire nem érte el az 50-et sem. A mélypontot ez az idõszak képviseli: ápr.8.:25, ápr.9.:24, ápr.10.:24, ápr.11.:28. Elgondolkodtató.
Úgy, ahogy mondod. Vagy kiveszi, vagy a konv. napokbol csak egy-két nap lesz.
Május 17-tõl a GFS szerint szép "kis" KÜN elé nézhetünk,akkor több napig elég nedves levegõ lesz felettünk,miközben még éjszaka is magas lesz a Cape szintje.Még sajnos távol van, de jól néz ki. bár addig még úgyis kiveszi
Valakinek vélemény?
bár addig még úgyis kivesziValakinek vélemény?
Nos mint ahogy múltkor említettem újra jelentkezem saját amatõr elõrejelzésemmel az elkövetkezendõ 180óráról.(Azaz május 7-ig bezárólag.) Ami az elõttünk álló idõszakot illeti hamisítatlan májusi idõre van kilátás kicsit átlagosnál melegebb idõvel az idõszak elején. Nézzük a részleteket:
A jelenlegi áramlási rendszerben egy mély ciklon örvénylik Francia ország nyugati
részében, Link amit a
modellek(GFS,Ecmwf) is hûen alátámasztanak barátságtalan idõt okozva Nyugat Eu.-ban. Link
Link Míg töle északra É-Eu.-ban folyamatos ciklon tevékenység mellett ny-k vonulási iránnyal ciklonok vonulnak. Az elkövetkezendõ idõszakban ez a francia ciklon hatással van ránk.Folyamatos meleg utánpótlást kapunk dél felõl egyenlõre száraz levegõként. A mi kis ciklonunk a túl sok Brit szigetek felõl érkezett hideg levegõt ránt/rántott maga köré így úgy szólván feltöltõdni látszik elõoldalán is már nem a meleg pumpa(meleg beáramlás) zajlik keleti oldalán, hanem folyamatosan telítõdik a környezeténél hidegebb levegõvel valamint nyugatabbi irányba mozdul el, az óceán felé. Link
Link A maga köré tekert hideg levegõ behatol É-Afrikába,Alpok ill. Ny és É Olaszországba is; és a rajtunk idõközben kialakult Ac (anticiklon) áramlási rendszerében sekély áramlási mezõ kezd
kialakulni,ami hamarosan a térképeken is zárt izobárok megjelenéséhez vezet majd.(Cseh-Német-Ausztria 3as határ felett.) Link Ecmwf bár kicsit dny-ra várja a ciklon keletkezését,de viszonylag egybehangzóan elmondhatom mind2 szerint csapadékosabbra fordul idõjárásunk.
Link E közben ne felejtsük el azt a tényt sem,hogy szokatlan helyen Izland-Grönland térsége felett egy erõs anticiklon épül ki ami szó szerint felturbozza környezetében a Skandi ciklont
Link
Link valamint körülötte lévõ többi ciklonocskákat(Maj.02.). Közös áramlási rendszerükben nagy mennyiségû hideg levegõ indul meg felénk,de az Ac nyugatabbra helyezõdésével valamint a hideg levegõ maga alá "gyûrésével" az Ac, a hideg nyelv irányát a napok óta megszokott úgy nevezett "kitaposott ösvényen" Ny Eu. irányába helyezi át. (A hideg beáramlás iránya még nem teljesen letisztázott így hagy némi bizonytalanságot a jövõt illetõen!!) Mind2 modell szerint(,hogy spóroljak a betûkkel és linkkel.. ) nagyjából május 6-ig értenek egyet aztán eltérés figyelhetõ meg 7-étõl de az már szinte 180óra feletti elõrejelzés.
Link
Link Szóval a hideg levegõ beáramlásával egyetemben dny-Ék-i hõtranszport indul meg a hideg levegõ beáramlása elõtt, amit a GFS szerint akár kisebb peremciklont: Link
Link
Link vagy mint az Ecm alapján masszív MNSZ-t(meleg nedves szállítószalagot) hoz létre, ami kitûnõ "táptalajul" szolgál a záporok,zivatarok képzõdéséhez egész nap,napsütéstõl,besugárzástól függetlenül. Link
Link Itt látható május 6-ra elég szépen határozott szállítószalag profil Mo. felett: 850pHa-on
hõmérséklet(kb. 1500méter magasan) : Link Csapadék: Link A Gfs a betüremkedõ
Skandi ciklont felrántja messze északra,az Ac-ét már lassan Amerika ék-i
részére,Grönlandra tolja a peremciklonja meg egyszerûen nem képes rést ütni az
áthatolhatatlannak látszó,újra eluralkodó meleg Afrikai levegõbe. 180óra felett azaz a
bûvös üveggömb tartományban összecseng a két világmodell. A kezdeti változékony(ECM) illetve átmeneti nyugalmas idõ(GFS) után változékony csapadékos idõ,mérsékelt alapvetõen 20fok vagy attól kicsivel melegebb értékekkel máj.9-ig bezárólag.Utána lehûlés ne szaladjunk bele a mocsárba...az már elég bizonytalan.
1. (Május 2-3között)
ÖSSZEGEZVE ELMONDHATÓ,hogy a mostani szokatlanul meleg idõjárást az elkövetkezendõ napokban a "nyitányt",a közelünkben kialakuló sekély ciklon kezdi majd alakítani néhol ill. szórványosan elõforduló helyi záporok,zivatarok formájában. Mivel az áramlás szinte a magasban nulla lesz vagy alig lesz valamin szélnyírás,így inkább egy cellás gyenge multicellás konektív csapadékra van kilátás.Fõleg a hegységek térségben ill. annak környékén. A kevésbé elégséges nedvesség valamint a nagy meleg következtében a fõbb veszélyforrások eleinte a lokálisan hirtelen lezúduló felhõszakadás/hegységekben (villámárvíz),akár nagyobb méretû jég(a száraz légprofilnak köszönhetõen), valamint LEGFÕKÉPPEN a viharos kifutó szelek jelenthetik majd, ami komoly károkat is okozhatnak.
A ciklontevékenység közelebb kerülésével a fokozatosan megjelenõ nagyobb
szélnyírás(légmozgás a magasban) szervezettebb zivatarok léthozását támogatják majd. Az eleinte száraz légprofil valamint az elégséges szélnyírás véleményem szerint okozHATnak problémákat Lásd. pár évvel ez elõtt itt a Nyírségben a Balkányi
szélvihar./az tökéletes példája,annak ha puskaporos csont száraz levegõre egy kis
nedvesség ráfut./ Majd május 5-6-tól megjelenõ hullámzó front rendszer és annak
elõoldali részén mint már fentebb említettem Mnsz épül ki ami kitûnõ idõjárást teremet a hamisítatlan meleg, ugyan akkor csapadékos májusi idõjárás létrejöttéhez. Metnet nyelvén jön a KÜN! (Konektív Ünnep Napok.)
Amint kellõ nedvesség betölti hazánkat vele párhuzamosan megnõ a szélnyírás(légmozgás a magasban) így a cellák gyorsabb áthelyezõdése várható.
2. (Május 3-4 között)
Nézzük a veszélyforrásokat: A nedvesebb levegõnek köszönhetõen átmenetileg csökkent a jéghajlam a magasban,bár a nagy melegre való tekintettel elégséges energia(Cape) esetén ettõl függetlenül is lehet valahol 1-2cm-tõl nagyobb jég. A felhõszakadás még mindig aktuális maradhat,különösen ha valamilyen kis térségi összeáramlás mentén folyamatosan termelõdnek "egy helyben" a záporok zivatarok. A kifutó szelek nedves levegõben kevésbé lehetnek károsak,bár egyes hevesebb zivatarokban elõfordulhatnak 60km/h nagyobb széllökések.
3. (Május 5-6 között)
A rajtunk is átmenõ masszív dny-i áramlás,MNSZ, és a tovább
növekedõ szélnyírás még szervezettebb erõs multicellás akár szupercellás képzõdmények létrejöttét is eredményezheti véleményem szerint.
A kísérõ jelenségek ilyen klasszikus színoptikai helyzetben szinte egész légkör "fegyvertára" megjelenhet,kezdve a csendes esõtõl át a heves zivatarokig,Mkr,MKk,Sc...stb. Ezek kialakulási feltételei általában 48-72órára elõre
tisztázhatók le teljesen leghamarabb!! Kéretik ilyen távból latolgatásaimat figyelembe
venni!!! Köszönöm./Mi elõtt még valakivel fejben megszaladna a ló./ Szóval:
Felhõszakadás,Esõ,zápor,kis méretû jég,szupercellában nagy jégméret és erõs szél és még más is...Akár. De az szinte nincs olyan alacsony felhõalap térkép,ami odáig
ellátna. Mondom a részletek 48-72órára elõre tudnak/tudok mondani. Hogy melyik
országrész kaphat többet és melyik kevesebbet ez is elég képlékeny hisz az érdemi
események 3dika körül kezdõdnének. Eleinte lokálisan 1cellás zivik fõleg hegységek
közelében,ahol elégségesek lehetnek a nedvességi viszonyok,majd a nedvesedéssel
folyamatosan növõ szélnyírás következtében egyre többfelé lehet majd zápor,zivatar.
Külön érdekes jelenség lehet a hõzivatar megjelenése akár az alföldön is.Fõleg városok által termelt éjszakánként kisugárzott hõ hatására egy helyben toporgó,fejlõdõ kipattanó cellácskákról van szó ami nem kis meglepetés lehet ha egy egy helyen megnyílnak az ég csatornái.pár száz méterrel arrébb meg nem is esik.Ha érdekel valakit keresek valahol a jegyzeteim között 1-2 példát. Komolyak tudnak lenni.
A csapadék legnagyobb eséllyel hegységeinket és környezetüket szórná meg valamint az ország Ék-i Északi valamint Kelet Magyarországi szakaszát érné a legjobban.
(((OFF:Körülbelül ennyit akartam így is sokra sikeredett írásom. Viszlát, nem toom mikor jövök ugyan is dolgozok.A net meg akkor tájt nuku.)))
A jelenlegi áramlási rendszerben egy mély ciklon örvénylik Francia ország nyugati
részében, Link amit a
modellek(GFS,Ecmwf) is hûen alátámasztanak barátságtalan idõt okozva Nyugat Eu.-ban. Link
Link Míg töle északra É-Eu.-ban folyamatos ciklon tevékenység mellett ny-k vonulási iránnyal ciklonok vonulnak. Az elkövetkezendõ idõszakban ez a francia ciklon hatással van ránk.Folyamatos meleg utánpótlást kapunk dél felõl egyenlõre száraz levegõként. A mi kis ciklonunk a túl sok Brit szigetek felõl érkezett hideg levegõt ránt/rántott maga köré így úgy szólván feltöltõdni látszik elõoldalán is már nem a meleg pumpa(meleg beáramlás) zajlik keleti oldalán, hanem folyamatosan telítõdik a környezeténél hidegebb levegõvel valamint nyugatabbi irányba mozdul el, az óceán felé. Link
Link A maga köré tekert hideg levegõ behatol É-Afrikába,Alpok ill. Ny és É Olaszországba is; és a rajtunk idõközben kialakult Ac (anticiklon) áramlási rendszerében sekély áramlási mezõ kezd
kialakulni,ami hamarosan a térképeken is zárt izobárok megjelenéséhez vezet majd.(Cseh-Német-Ausztria 3as határ felett.) Link Ecmwf bár kicsit dny-ra várja a ciklon keletkezését,de viszonylag egybehangzóan elmondhatom mind2 szerint csapadékosabbra fordul idõjárásunk.
Link E közben ne felejtsük el azt a tényt sem,hogy szokatlan helyen Izland-Grönland térsége felett egy erõs anticiklon épül ki ami szó szerint felturbozza környezetében a Skandi ciklont
Link
Link valamint körülötte lévõ többi ciklonocskákat(Maj.02.). Közös áramlási rendszerükben nagy mennyiségû hideg levegõ indul meg felénk,de az Ac nyugatabbra helyezõdésével valamint a hideg levegõ maga alá "gyûrésével" az Ac, a hideg nyelv irányát a napok óta megszokott úgy nevezett "kitaposott ösvényen" Ny Eu. irányába helyezi át. (A hideg beáramlás iránya még nem teljesen letisztázott így hagy némi bizonytalanságot a jövõt illetõen!!) Mind2 modell szerint(,hogy spóroljak a betûkkel és linkkel..
) nagyjából május 6-ig értenek egyet aztán eltérés figyelhetõ meg 7-étõl de az már szinte 180óra feletti elõrejelzés. Link
Link Szóval a hideg levegõ beáramlásával egyetemben dny-Ék-i hõtranszport indul meg a hideg levegõ beáramlása elõtt, amit a GFS szerint akár kisebb peremciklont: Link
Link
Link vagy mint az Ecm alapján masszív MNSZ-t(meleg nedves szállítószalagot) hoz létre, ami kitûnõ "táptalajul" szolgál a záporok,zivatarok képzõdéséhez egész nap,napsütéstõl,besugárzástól függetlenül. Link
Link Itt látható május 6-ra elég szépen határozott szállítószalag profil Mo. felett: 850pHa-on
hõmérséklet(kb. 1500méter magasan) : Link Csapadék: Link A Gfs a betüremkedõ
Skandi ciklont felrántja messze északra,az Ac-ét már lassan Amerika ék-i
részére,Grönlandra tolja a peremciklonja meg egyszerûen nem képes rést ütni az
áthatolhatatlannak látszó,újra eluralkodó meleg Afrikai levegõbe. 180óra felett azaz a
bûvös üveggömb tartományban összecseng a két világmodell. A kezdeti változékony(ECM) illetve átmeneti nyugalmas idõ(GFS) után változékony csapadékos idõ,mérsékelt alapvetõen 20fok vagy attól kicsivel melegebb értékekkel máj.9-ig bezárólag.Utána lehûlés ne szaladjunk bele a mocsárba...az már elég bizonytalan.
1. (Május 2-3között)
ÖSSZEGEZVE ELMONDHATÓ,hogy a mostani szokatlanul meleg idõjárást az elkövetkezendõ napokban a "nyitányt",a közelünkben kialakuló sekély ciklon kezdi majd alakítani néhol ill. szórványosan elõforduló helyi záporok,zivatarok formájában. Mivel az áramlás szinte a magasban nulla lesz vagy alig lesz valamin szélnyírás,így inkább egy cellás gyenge multicellás konektív csapadékra van kilátás.Fõleg a hegységek térségben ill. annak környékén. A kevésbé elégséges nedvesség valamint a nagy meleg következtében a fõbb veszélyforrások eleinte a lokálisan hirtelen lezúduló felhõszakadás/hegységekben (villámárvíz),akár nagyobb méretû jég(a száraz légprofilnak köszönhetõen), valamint LEGFÕKÉPPEN a viharos kifutó szelek jelenthetik majd, ami komoly károkat is okozhatnak.
A ciklontevékenység közelebb kerülésével a fokozatosan megjelenõ nagyobb
szélnyírás(légmozgás a magasban) szervezettebb zivatarok léthozását támogatják majd. Az eleinte száraz légprofil valamint az elégséges szélnyírás véleményem szerint okozHATnak problémákat Lásd. pár évvel ez elõtt itt a Nyírségben a Balkányi
szélvihar./az tökéletes példája,annak ha puskaporos csont száraz levegõre egy kis
nedvesség ráfut./ Majd május 5-6-tól megjelenõ hullámzó front rendszer és annak
elõoldali részén mint már fentebb említettem Mnsz épül ki ami kitûnõ idõjárást teremet a hamisítatlan meleg, ugyan akkor csapadékos májusi idõjárás létrejöttéhez. Metnet nyelvén jön a KÜN! (Konektív Ünnep Napok.)
Amint kellõ nedvesség betölti hazánkat vele párhuzamosan megnõ a szélnyírás(légmozgás a magasban) így a cellák gyorsabb áthelyezõdése várható.
2. (Május 3-4 között)
Nézzük a veszélyforrásokat: A nedvesebb levegõnek köszönhetõen átmenetileg csökkent a jéghajlam a magasban,bár a nagy melegre való tekintettel elégséges energia(Cape) esetén ettõl függetlenül is lehet valahol 1-2cm-tõl nagyobb jég. A felhõszakadás még mindig aktuális maradhat,különösen ha valamilyen kis térségi összeáramlás mentén folyamatosan termelõdnek "egy helyben" a záporok zivatarok. A kifutó szelek nedves levegõben kevésbé lehetnek károsak,bár egyes hevesebb zivatarokban elõfordulhatnak 60km/h nagyobb széllökések.
3. (Május 5-6 között)
A rajtunk is átmenõ masszív dny-i áramlás,MNSZ, és a tovább
növekedõ szélnyírás még szervezettebb erõs multicellás akár szupercellás képzõdmények létrejöttét is eredményezheti véleményem szerint.
A kísérõ jelenségek ilyen klasszikus színoptikai helyzetben szinte egész légkör "fegyvertára" megjelenhet,kezdve a csendes esõtõl át a heves zivatarokig,Mkr,MKk,Sc...stb. Ezek kialakulási feltételei általában 48-72órára elõre
tisztázhatók le teljesen leghamarabb!! Kéretik ilyen távból latolgatásaimat figyelembe
venni!!! Köszönöm./Mi elõtt még valakivel fejben megszaladna a ló./ Szóval:
Felhõszakadás,Esõ,zápor,kis méretû jég,szupercellában nagy jégméret és erõs szél és még más is...Akár.
De az szinte nincs olyan alacsony felhõalap térkép,ami odáig ellátna. Mondom a részletek 48-72órára elõre tudnak/tudok mondani. Hogy melyik
országrész kaphat többet és melyik kevesebbet ez is elég képlékeny hisz az érdemi
események 3dika körül kezdõdnének. Eleinte lokálisan 1cellás zivik fõleg hegységek
közelében,ahol elégségesek lehetnek a nedvességi viszonyok,majd a nedvesedéssel
folyamatosan növõ szélnyírás következtében egyre többfelé lehet majd zápor,zivatar.
Külön érdekes jelenség lehet a hõzivatar megjelenése akár az alföldön is.Fõleg városok által termelt éjszakánként kisugárzott hõ hatására egy helyben toporgó,fejlõdõ kipattanó cellácskákról van szó ami nem kis meglepetés lehet ha egy egy helyen megnyílnak az ég csatornái.pár száz méterrel arrébb meg nem is esik.Ha érdekel valakit keresek valahol a jegyzeteim között 1-2 példát. Komolyak tudnak lenni.
A csapadék legnagyobb eséllyel hegységeinket és környezetüket szórná meg valamint az ország Ék-i Északi valamint Kelet Magyarországi szakaszát érné a legjobban.
(((OFF:Körülbelül ennyit akartam így is sokra sikeredett írásom. Viszlát, nem toom mikor jövök ugyan is dolgozok.A net meg akkor tájt nuku.)))
Ma megvolt az év elsõ hõségnapja, rendkívül korán jött. Megvalósulni látszik az, amit tavasz elején is sejtettem: a maximumközeli, viszonylag erõs naptevékenység miatt fejlettek a térítõi anticiklonok, másrészrõl krónikusan gyengécske a sarki hidegbázis, fõleg a poláris régió felénk esõ részén ( a februári hideghullámot okozó légtömegek is nagyon messziról, a Távolkeletrõl érkeztek hozzánk különösen szerencsés makroszinoptikai felállások következtében, ezért volt rövid a hideg idõszak). Ez a gyér sarki hidegmennyiség feltehetõen nem lesz képes ellensúlyozni az észak felé törõ irdatlan szubtrópusi melegtömeget -Dávid harcol Góliáttal. Alighanem jó nyarunk lesz az idén, sokáig fogjuk emlegetni (szerencsétlen gazdák méginkább)
Nagyon érdekes az okfejtésed, alapos"munka". Sajnos nagyon is reális, amirõl írsz, s benne van a pakliban, hogy ezek a jelenségek a jövõben még intenzívebben jelentkezhetnek. - A Gfs szerint egyre valószínûbb egy hideg elárasztás május elején, remélhetõleg nyugatra szakad majd, de kacérkodik, 
egy közép európai hullámmal is. Reméljük nem így lesz, de nem lehet leírni, a hideg bázis megvan , kérdés mennyire jön felénk...
egy közép európai hullámmal is. Reméljük nem így lesz, de nem lehet leírni, a hideg bázis megvan , kérdés mennyire jön felénk...
Valóban, pár hónapos téli intermezzo után megint abszolút uralomra jutottak a meridionális áramlási képek, s ez még annak tudatában is feltûnõ, hogy az évnek ebben a szakaszában mind az északias, mind pedig a délies légmozgás nagyon gyakori. A másik jellegzetesség, hogy a légköri képzõdmények stagnálnak, sõt, nemegyszer retrográd mozdulnak el (ennek köszönhetõ a kilátásban levõ hosszú elõoldali pozició)
Fentiek következménye a már sokszor taglalt "új idõjárási stílus": ha melegszik az idõ, akkor hirtelen és nagyon, ha hûl, akkor ugyanez, csak fordítva. Hõmérsékleti rekordok gyakran dõlnek, csapadékrekordok úgyszintén: ha esik, özönvíz van, ha bezárulnak az ég csatornái, hónapokig tart a szárazság. Idõnként rendkívül száraz levegõ, óriási napi hõingás. Szokatlanul heves konvektív események: gyakori jégverés, igen heves viharok, tornádó gyakoribbá válása hazánkban.
Jelenleg úgy néz ki, a fentiekben jellemzett idõjárási érának (meridionalitás túltengése, kontinentális jelleg kidomborodása) "eszében sincs odébbállni", ellenkezõleg: mintha még kifejezettebb lenne az utóbbi 1-2 hónapban. Egyébként a légköri képzõdmények stagnálásával, retrográd mozgási hajlamával, nemkülönben a magas szélességeken kiépülõ anticiklonokkal együttjáró cirkulációs forma kedvenc teóriám szerint a naptevékenység relatíve inaktív idõszakaiban fordul elõ gyakrabban, ezért érdekes lenne tudni, vajon nem volt-e a közelmúltban jelentõsebb visszaesés a napfoltok számában. Hasonlóképp jó lenne látni az AO és NAO diagrammokat. Azt én is meglepõdve vettem észre, hogy az a brit ciklon, mely nálunk oly dinamikus melegáramlást okoz majd az elkövetkezõ néhány napban, milyen gyorsan legyengül a jövõ héten. Valami sekély kis semmiségek maradnak belõle a Brit-szigetek környékén, ill. Nyugat-Európában, miközben a kontinens északi részén már végig magasnyomás uralkodik. Érdekes viszont, hogy ezen "semmiségek" továbbra is makacsul fenntartják az elõoldali délies légmozgást Közép-Európa felett. Május elsõ dekádjának további részében viszont GFS szerint alapvetõ változás játszódik le a makrocirkulációban. A maradék sarki hidegbázis jó nagy darabja elindul dél felé Európa földrajzi hosszúságában. Ez hatalmas AC kiépülésére vezetne részint az Atlanti-óceán, részint Izland-Grönland területén. Ettõl keletre erõs ciklonok láncolata (Skandinávia és Jeges-tenger) indítaná útra hátoldalán a poláris légtömegeket az alacsonyabb szélességek irányába. A tekintetben láthatólag még hezitál a modell, hogy a hidegleszakadást a kitaposott úton mozgassa-e a Brit-szigetek és az atlanti partok hosszában, vagy behozza a kontinens belsejébe.
Fentiek következménye a már sokszor taglalt "új idõjárási stílus": ha melegszik az idõ, akkor hirtelen és nagyon, ha hûl, akkor ugyanez, csak fordítva. Hõmérsékleti rekordok gyakran dõlnek, csapadékrekordok úgyszintén: ha esik, özönvíz van, ha bezárulnak az ég csatornái, hónapokig tart a szárazság. Idõnként rendkívül száraz levegõ, óriási napi hõingás. Szokatlanul heves konvektív események: gyakori jégverés, igen heves viharok, tornádó gyakoribbá válása hazánkban.
Jelenleg úgy néz ki, a fentiekben jellemzett idõjárási érának (meridionalitás túltengése, kontinentális jelleg kidomborodása) "eszében sincs odébbállni", ellenkezõleg: mintha még kifejezettebb lenne az utóbbi 1-2 hónapban. Egyébként a légköri képzõdmények stagnálásával, retrográd mozgási hajlamával, nemkülönben a magas szélességeken kiépülõ anticiklonokkal együttjáró cirkulációs forma kedvenc teóriám szerint a naptevékenység relatíve inaktív idõszakaiban fordul elõ gyakrabban, ezért érdekes lenne tudni, vajon nem volt-e a közelmúltban jelentõsebb visszaesés a napfoltok számában. Hasonlóképp jó lenne látni az AO és NAO diagrammokat. Azt én is meglepõdve vettem észre, hogy az a brit ciklon, mely nálunk oly dinamikus melegáramlást okoz majd az elkövetkezõ néhány napban, milyen gyorsan legyengül a jövõ héten. Valami sekély kis semmiségek maradnak belõle a Brit-szigetek környékén, ill. Nyugat-Európában, miközben a kontinens északi részén már végig magasnyomás uralkodik. Érdekes viszont, hogy ezen "semmiségek" továbbra is makacsul fenntartják az elõoldali délies légmozgást Közép-Európa felett. Május elsõ dekádjának további részében viszont GFS szerint alapvetõ változás játszódik le a makrocirkulációban. A maradék sarki hidegbázis jó nagy darabja elindul dél felé Európa földrajzi hosszúságában. Ez hatalmas AC kiépülésére vezetne részint az Atlanti-óceán, részint Izland-Grönland területén. Ettõl keletre erõs ciklonok láncolata (Skandinávia és Jeges-tenger) indítaná útra hátoldalán a poláris légtömegeket az alacsonyabb szélességek irányába. A tekintetben láthatólag még hezitál a modell, hogy a hidegleszakadást a kitaposott úton mozgassa-e a Brit-szigetek és az atlanti partok hosszában, vagy behozza a kontinens belsejébe.
Azon gondolkoztam, hogy az általad vázolt ÉK-i hidegbetörés hogyan valósulhat meg így május elején.
Én arra is látok esélyt, hogy egy hidegcsepp formájában érkezik meg a Kárpát-medence térségébe a hûvös levegõ. Arra alapozom, hogy már nagyon felmelegszik a jövõ héten a kontinens, ráadásul DK-Európában is mélyülhet az alacsony nyomású terület. Ez azt eredményezi majd, hogy a Fekete-tenger térségében és attól északra keletiesre fordul az áramlás, ilyenkor pedig már azzal is meleg levegõ érkezik abba a térségbe. A Kelet-európai-síkságra érkezõ hidegöblítés így harapófogóba kerülhet és gyorsan elszigetelõdhet az utánpótlástól. Az így kialakuló hidegcsepp kis szerencsével Közép-Európa felé sodródhat, ami májusban záporokat, zivatarokat okozhat.
Persze ehhez szerencse kellene, de errõl a változatról nem esett szó eddig.
Én arra is látok esélyt, hogy egy hidegcsepp formájában érkezik meg a Kárpát-medence térségébe a hûvös levegõ. Arra alapozom, hogy már nagyon felmelegszik a jövõ héten a kontinens, ráadásul DK-Európában is mélyülhet az alacsony nyomású terület. Ez azt eredményezi majd, hogy a Fekete-tenger térségében és attól északra keletiesre fordul az áramlás, ilyenkor pedig már azzal is meleg levegõ érkezik abba a térségbe. A Kelet-európai-síkságra érkezõ hidegöblítés így harapófogóba kerülhet és gyorsan elszigetelõdhet az utánpótlástól. Az így kialakuló hidegcsepp kis szerencsével Közép-Európa felé sodródhat, ami májusban záporokat, zivatarokat okozhat.
Persze ehhez szerencse kellene, de errõl a változatról nem esett szó eddig.
Elképesztõ cirkulációk évei a mostaniak. Valahogy sosem a szokott séma alakul. Nekem is az tûnt fel, hogy egy skandi AC erõsödne meg május elején és már olyan verzió is van, hogy a nagy meleg után 5 fok alá meg a T 850-en. Akárcsak februárban most is váratlan dolgokat jeleznek. Akkor hihetetlen volt a kemény hideg kontinentális térnyerése (számítottunk rá, de ilyenre ?), aztán a hidegnek pár nap alatt mindenhol vége lett. Aztán a drasztikus meleg március 2. felében, majd az ellentettje ápr. elején. Most 30 fokok napokig, aztán talajmenti fagy ? 
Igazából nem látok erõs elõoldali áramlást a brit ciklon elõtt, ami erõs ciklon, de 2 nap alatt az AC szétzilálja háromoldali támadással ? Elképesztõ...
Nálunk inkább szélmentes AC helyzet lenne, ritkásak az izobárok. Mégis 30+ fokok ? Megjelenik egy ibériai ciklon, de kiszorítja az AC az óceánra és helyette ÉK-rõl száraz hideg ? Fura makroszinoptikai helyzetek vannak manapság, jobb lesz, ha nem is latolgatok tovább, ez már nem idõjárás, inkább kergemarhakór...
Ugyanis ha bejön, akkor a mi kis /fõleg április elején hullott/ 42 mm tavaszi csapadékunk semmire sem lesz elég...ill. minden elég(szénné)
Igazából nem látok erõs elõoldali áramlást a brit ciklon elõtt, ami erõs ciklon, de 2 nap alatt az AC szétzilálja háromoldali támadással ? Elképesztõ...
Nálunk inkább szélmentes AC helyzet lenne, ritkásak az izobárok. Mégis 30+ fokok ? Megjelenik egy ibériai ciklon, de kiszorítja az AC az óceánra és helyette ÉK-rõl száraz hideg ? Fura makroszinoptikai helyzetek vannak manapság, jobb lesz, ha nem is latolgatok tovább, ez már nem idõjárás, inkább kergemarhakór...
Ugyanis ha bejön, akkor a mi kis /fõleg április elején hullott/ 42 mm tavaszi csapadékunk semmire sem lesz elég...ill. minden elég(szénné)
...Mindazonáltal a 2010 es rémálom mediciklonos helyzetre tartós több napos hideg esõs idõszakokra nem számítok. Úgy tûnik így - vagy úgy mindkét helyzetet egybevetve a hosszabb idõtávon tartósabb zónalitás felé kezd változni a kép. A fokozatos libikóka helyzet vagy labilis hõtranszport általi kiegyenlítõdésre számítok, ami nyár derekától akár egy hosszabb nyugalmasabb meleg idõszakot is elõrevetíthet,amire az elmúlt években nem nagyon volt példa, (hacsak a tavaly augusztus 20-október 7 ig tartó idõszakot nem vesszük annak)
Szép videó van az origon a márciusi helyzetrõl, a melegedés március 16 tól, majd északkelet felõl intenzív hideg légtömeg indul meg, ami a hónap végéig viaskodik a nálunk uralkodó langy tavaszi idõvel, s végül áprilisban gyõz. Hasonló helyzetet vízionálnak a jelenlegi modellek, ami a kitaposott "makroszinoptikai ösvény" alapján benne van a pakliban, de kérdés, hogy most is megvan -e a potenciál arra, hogy sarkvidéki légtömegeket kapjunk ami hosszabb idõre megint a tipikusabb hideg hátoldali helyzetbe lökné a "mérleg nyelvét", ha már másfél hónapja is igen-igen vontatott volt a folyamat aminek révén érvényre jutott Húsvétra . Szerintem ha most kapunk is egy éles kontrasztos lehûlést az csak gyors lefolyású lehet, hamar megszûnõ utánpótlással, ami szinte elvárható bumeráng effektus lenne a hirtelen túllövõ melegedésre, ami koratavasz-nyár, koratavasz-nyár periódusokat indíthat meg fokozatos lecsengéssel... vagy ez átbillenés lesz egy körvonalazódó új helyzetbe, a hideg végül csak jóval keletebbre szakad le..., a GFS en futásról futásra jól látszik a szkanderezés a május 1-2 körüli lehûlést illetõen, hol több tag a mélybe zuhan, mint pl jelenleg, máskor pedig eltûnik. Elõbbi esetben a május frontátvonulásos HF által generált országon végigrobogó zivatarláncokkal, néhány perces záporral és elõtte megjelenõ gócokból, fõként az Alföldi területeken, csak az ország területének néhány 10 négyzetkilométeres töredékén járna heves zivatarokból adódó 10 mm t meghaladó napi csapadékkal, a hidegfrontot megelõzõ hõség, az ország kettéosztottsága, majd a front hátában erõs kiszáradás, talajmenti esetleg gyenge fagyok váltakozása, utóbbi esetben pedig a hõn áhított konvektív szezon a lentebb leírt délies komponensû áramlásokkal, ami szép csapadékhozammal járhatna májusra, de csak tipikusan 20-25 fokos nappali hõmérsékleteket hozna.
Egyetértek, a hosszan tartó nyári hõhullámok, rendkívül meleg, aszályos idõszakok makroszinoptikai jellemzõi sokban eltérnek a mostani helyzettõl. Az elõbbi idõszakoknak éppen az a lényege, hogy a térítõi magasnyomás forró levegõjével messze északra kiterjeszkedik, a ciklonokat "feltolja" a sarkkör közelébe. Ezáltal folytonos melegadvekciót kapunk, jó esetben érintõ frontokkal, de legtöbbször még ezek is igen távol, északon, északnyugaton vonulnak tõlünk.
Most ellenben tekintélyes alacsony nyomású légtömegek vannak a Földközi-tenger nyugati medencéjében, e ciklonok hátoldali hideg levegõje egészen Észak-Afrikáig eljut. Ez a cirkulációs forma elzárja az utat a délnyugati szubtrópikus légtömegek huzamos európai térhódítása elõtt. A nyugat-délnyugat európai ciklonrendszer elõoldali peremciklonjai elõbb-utóbb fölénk sodródnak. Ez utóbbiaknak az a tulajdonságuk, hogy bennük délies komponensû légmozgások vannak: d-dk-i áramlás meleg, nedves levegõje keveredik a ny-dny felõl érkezõ hidegebb, de ugyancsak páradús légtömeggel. Alacsony nyomású, változékony idõjárást, gyakori, sokszor konvektív csapadékot okoz nálunk ez a felállás. Késõ tavasszal roppant jellemzõ -szinte minden évben elõfordul, most is ez van.
Ámde ezúttal a modellek (ECMWF és GFS) szerint a nagyfokú melegedést közvetlenül követõ lépést nem ebbe az irányba fogjuk megtenni. A délnyugat-európai ciklonrendszer (átmenetileg?) nagymértékben legyengül, és távolabb kerül tõlünk. Más akciócentrum van felfejlõdõben a kontinensen: a magas szélességek anticiklonjai. A mostani futások szerint ezek a Skandináv-félszigeten, késõbb Izland környékén épülnek ki május elsõ dekádjában. Ha ez a forgatókönyv érvényesül, nagy valószínûséggel száraz hidegbetöréssel, fagyosszentekre jellemzõ helyzettel jövünk ki a korán érkezett kánikulából.
Most ellenben tekintélyes alacsony nyomású légtömegek vannak a Földközi-tenger nyugati medencéjében, e ciklonok hátoldali hideg levegõje egészen Észak-Afrikáig eljut. Ez a cirkulációs forma elzárja az utat a délnyugati szubtrópikus légtömegek huzamos európai térhódítása elõtt. A nyugat-délnyugat európai ciklonrendszer elõoldali peremciklonjai elõbb-utóbb fölénk sodródnak. Ez utóbbiaknak az a tulajdonságuk, hogy bennük délies komponensû légmozgások vannak: d-dk-i áramlás meleg, nedves levegõje keveredik a ny-dny felõl érkezõ hidegebb, de ugyancsak páradús légtömeggel. Alacsony nyomású, változékony idõjárást, gyakori, sokszor konvektív csapadékot okoz nálunk ez a felállás. Késõ tavasszal roppant jellemzõ -szinte minden évben elõfordul, most is ez van.
Ámde ezúttal a modellek (ECMWF és GFS) szerint a nagyfokú melegedést közvetlenül követõ lépést nem ebbe az irányba fogjuk megtenni. A délnyugat-európai ciklonrendszer (átmenetileg?) nagymértékben legyengül, és távolabb kerül tõlünk. Más akciócentrum van felfejlõdõben a kontinensen: a magas szélességek anticiklonjai. A mostani futások szerint ezek a Skandináv-félszigeten, késõbb Izland környékén épülnek ki május elsõ dekádjában. Ha ez a forgatókönyv érvényesül, nagy valószínûséggel száraz hidegbetöréssel, fagyosszentekre jellemzõ helyzettel jövünk ki a korán érkezett kánikulából.
Megnéztem a modelleket és bár most egy száraz, meleg idõszak jön, de minimális esélyt adok egy újabb, hetekig tartó száraz periodusra.
Ugyan déli áramlással most afrikai eredetû levegõ jön hozzánk, mégsem tartok a hosszú szárazságtól. Akkor aggódnék, ha DNY-Európa felõl húzódott volna be az AC a kontinensre és ÉNY-Európa fölött vonuló, ÉK felé haladó ciklonok elõoldalára kerülnénk. Ekkor lenne az, hogy tulajdonképpen zonalitás uralná Európa idõjárását, ám minket csak maximum súrolnának a frontok, csapadékot nem adnának, csak dõlne be a meleg DNY felõl...
Szerencsére most nem ez a helyzet, a mediterrán térségben, különösen az Ibériai-félszigeten szokatlanul csapadékos, változékony idõjárás várható. Az ottani ciklonok hûvös, óceáni levegõt szipkáznak le É felõl és öngerjesztõ folyamat játszódik le, folyamatos lesz a ciklongenezis. Arra számítok, hogy május elsõ felében egyre nagyobb hatással lesz ránk ez a dolog és az ott kimélyülõ perem/mediterrán ciklonok már nedves levegõt juttatnak el hozzánk. Ekkor indulhat majd be az igazi konvektív szezon, de akár egy újabb teknõsödést is el tudok képzelni május 5-10 környékén. [esõ]
Ugyan déli áramlással most afrikai eredetû levegõ jön hozzánk, mégsem tartok a hosszú szárazságtól. Akkor aggódnék, ha DNY-Európa felõl húzódott volna be az AC a kontinensre és ÉNY-Európa fölött vonuló, ÉK felé haladó ciklonok elõoldalára kerülnénk. Ekkor lenne az, hogy tulajdonképpen zonalitás uralná Európa idõjárását, ám minket csak maximum súrolnának a frontok, csapadékot nem adnának, csak dõlne be a meleg DNY felõl...
Szerencsére most nem ez a helyzet, a mediterrán térségben, különösen az Ibériai-félszigeten szokatlanul csapadékos, változékony idõjárás várható. Az ottani ciklonok hûvös, óceáni levegõt szipkáznak le É felõl és öngerjesztõ folyamat játszódik le, folyamatos lesz a ciklongenezis. Arra számítok, hogy május elsõ felében egyre nagyobb hatással lesz ránk ez a dolog és az ott kimélyülõ perem/mediterrán ciklonok már nedves levegõt juttatnak el hozzánk. Ekkor indulhat majd be az igazi konvektív szezon, de akár egy újabb teknõsödést is el tudok képzelni május 5-10 környékén.
[esõ]
Magam is annak az elképzelésnek a talaján állok, hogy a napfolttevékenység befolyást gyakorol a földi cirkulációra: a naptevékenység növekedésével párhuzamosan megerõsödnek a térítõi anticiklonok.
Ennek elõrebocsájtásával pár rövid megjegyzést kell tennem. Az azori magasnyomás már most elég erõs, azonban centruma a névadó szigetcsoporttól jóval nyugatabbra van, kint az Atlanti-óceánon. Jelen pillanatban nincs terjeszkdési hajlama kelet (az európai kontinens és a Mediterráneum) felé, orrosodás nem tapasztalható. A Földközi-tengeren jelentõs alacsony nyomású légtömegek vannak, és véleményem szerint lesznek is még jó ideig. Ezért a mediciklonokat én még nem "írnám le".
Napfolttevékenység ide vagy oda, a nemrég kialakult és várhatóan egy ideig fenn is maradó szinoptikai kép nagyon jellemzõ a tavasz végére (április utója, május), az évek többségében tetten érhetõ. Ilyenkor a sarki hideg leszakadásai messze nyugaton történnek, a fagyos légtömegek az atlanti partok mentén mozognak d-dny felé. Sokszor leszaladnak egész Észak-Afrikáig, pályájuk mentén ciklonok láncolatát hozva létre a Brit-szigetek környékén és a Földközi-tenger nyugati medencéjében.
E ciklonok elõoldala aztán ránk húzódik. Nagyon jellemzõ, hogy a minket megközelítõ peremciklonok hátoldali hideg levegõje a magasban gyakran elõresiet, ny-dny-i irányból felfut az elõoldali nedves, meleg levegõre. Így nagy fokban labilizálódik a légkör felettünk, igen heves konvektív jelenségek tudnak elõállni ebben a helyzetben. Ha jól emlékszem, 1972 május közepén voltak ebbõl súlyos zivatarok a Dél és Közép-Dunántúlon, akkor pusztította el a tornádó a híres balatonfüredi platánsort. A következõ idõszakban valószínûleg a fent vázolt makrocirkulációs kép, vagy ahhoz nagyon hasonló áll majd fenn.
Ennek elõrebocsájtásával pár rövid megjegyzést kell tennem. Az azori magasnyomás már most elég erõs, azonban centruma a névadó szigetcsoporttól jóval nyugatabbra van, kint az Atlanti-óceánon. Jelen pillanatban nincs terjeszkdési hajlama kelet (az európai kontinens és a Mediterráneum) felé, orrosodás nem tapasztalható. A Földközi-tengeren jelentõs alacsony nyomású légtömegek vannak, és véleményem szerint lesznek is még jó ideig. Ezért a mediciklonokat én még nem "írnám le".
Napfolttevékenység ide vagy oda, a nemrég kialakult és várhatóan egy ideig fenn is maradó szinoptikai kép nagyon jellemzõ a tavasz végére (április utója, május), az évek többségében tetten érhetõ. Ilyenkor a sarki hideg leszakadásai messze nyugaton történnek, a fagyos légtömegek az atlanti partok mentén mozognak d-dny felé. Sokszor leszaladnak egész Észak-Afrikáig, pályájuk mentén ciklonok láncolatát hozva létre a Brit-szigetek környékén és a Földközi-tenger nyugati medencéjében.
E ciklonok elõoldala aztán ránk húzódik. Nagyon jellemzõ, hogy a minket megközelítõ peremciklonok hátoldali hideg levegõje a magasban gyakran elõresiet, ny-dny-i irányból felfut az elõoldali nedves, meleg levegõre. Így nagy fokban labilizálódik a légkör felettünk, igen heves konvektív jelenségek tudnak elõállni ebben a helyzetben. Ha jól emlékszem, 1972 május közepén voltak ebbõl súlyos zivatarok a Dél és Közép-Dunántúlon, akkor pusztította el a tornádó a híres balatonfüredi platánsort. A következõ idõszakban valószínûleg a fent vázolt makrocirkulációs kép, vagy ahhoz nagyon hasonló áll majd fenn.
A modelleket (pld. GEM) végigzongorázva nem is olyan rosszak az esélyek. Több mint 1 hét van addig, de elõzetes tendenciaként az látszik, hogy az Ukrajna feletti KP-ú anticiklon délnyugati peremén sekély ciklonok hatolnak be nagyjából a Dunántúlig, így fõleg délnyugaton, illetve az Alpok alján (esetleg a Kisalföldön) is, ha nem is kimondottan KÜN, de egypár szép cella azért valószínûleg kialakulhat majd április utolsó hétvégéjén. A pontos körvonalazásnak szerda körül jön el az ideje
Szép estét kivánok! A napfolttevékenység újra erõsödõben van, igy az azori anticiklon várhatóan és fokozatosan feljebb/ki fogja nyomni a most megérkezett és elszigetelt záporokkal kecsegtetõ, óceáni eredetû ciklonális zónát. A mediterránum fölött hamarosan kiépülõ és megerõsödõ anticiklon pedig meggátolja majd a medi-ciklonok létrejöttét. Ilyenformán 10-15 napig száraz, egyre melegedõ idõszakot tartok a legvalószinûbbnek.
A napfolttevékenység újra erõsödõben van, igy az azori anticiklon várhatóan és fokozatosan feljebb/ki fogja nyomni a most megérkezett és elszigetelt záporokkal kecsegtetõ, óceáni eredetû ciklonális zónát. A mediterránum fölött hamarosan kiépülõ és megerõsödõ anticiklon pedig meggátolja majd a medi-ciklonok létrejöttét. Ilyenformán 10-15 napig száraz, egyre melegedõ idõszakot tartok a legvalószinûbbnek.
Sok igazság van a meglátásaidban, hasonlóan értékelem én is a helyzetet. A nagy melegtõl jelen helyzetben csak az "menthetne meg", ha a légköri képzõdmények komoly retrográd mozgásba lendülnének, ezért az észak-északkelet európai AC elõoldali hideglevegõjébõl jókora adag bezuttyanna a Kárpát-medencébe. Ennek jelenleg elenyészõ esélyét látom. (Ha tél lenne, akkor a kifejezettebb blocking miatt inkább érvényesülhetne ilyen szcenárió) Ebben az esetben viszont hosszasan megtelepedne fölöttünk a stagnáló blokkoló AC, és május jó részében száraz, kevéssé felhõs, melegedõ idõ lenne.(Kivéve a hidegleszakadás ismétlõdésének esetét!)
Ha nincs nagyon erõs retrográd áthelyezõdés, akkor a dögmeleg ciklonelõoldal után igen nagy valószínûséggel hátoldal következik, az általad említett erõs lehûléssel.
Van még egy lehetõség, de attól Isten irgalmazzon: ti. ha "végtelenedik" az elõoldali pozició (volt rá példa 2000 április második felében és májusában). Ez esetben korai kánikula, perzselõ forróság, aszály köszöntene ránk májusban. Szerencsére van egy "zsigeri" érzésem, hogy ez idén nem következik be.
A nagy melegtõl jelen helyzetben csak az "menthetne meg", ha a légköri képzõdmények komoly retrográd mozgásba lendülnének, ezért az észak-északkelet európai AC elõoldali hideglevegõjébõl jókora adag bezuttyanna a Kárpát-medencébe. Ennek jelenleg elenyészõ esélyét látom. (Ha tél lenne, akkor a kifejezettebb blocking miatt inkább érvényesülhetne ilyen szcenárió) Ebben az esetben viszont hosszasan megtelepedne fölöttünk a stagnáló blokkoló AC, és május jó részében száraz, kevéssé felhõs, melegedõ idõ lenne.(Kivéve a hidegleszakadás ismétlõdésének esetét!)Ha nincs nagyon erõs retrográd áthelyezõdés, akkor a dögmeleg ciklonelõoldal után igen nagy valószínûséggel hátoldal következik, az általad említett erõs lehûléssel.
Van még egy lehetõség, de attól Isten irgalmazzon: ti. ha "végtelenedik" az elõoldali pozició (volt rá példa 2000 április második felében és májusában). Ez esetben korai kánikula, perzselõ forróság, aszály köszöntene ránk májusban. Szerencsére van egy "zsigeri" érzésem, hogy ez idén nem következik be.
Minél inkább gyors és erõs lesz a mostani felmelegedés (közel 30 fok), és minél tartósabban belenyúlik a május elejébe megtorpanás nélkül annál valószínûbbenk tartok egy visszaköszönõ kellemetlen hûvös akár tm fagyokat hozó periódust május közepére, de akár június 10 ig is. Ha 25-27 foknál föntebb nem tetõzik a meleghullám és május 2 táján erõsebb hidegöblítést kapunk (amit aGFS egy-egy futása még mindig pedzeget), az viszont csak szalmalángéletû lesz, és a május jelentõs része ez esetben nyáriasan alakulhat azzal együtt hogy lehet néhány durva kontrasztos nap közötte. Ez tapasztalat. Megjegyzem, a májusi nyár nem biztos hogy az 1 hónapos hosszabbítás. Emlékszem olyan évre (96-97 táján), amikor május derekán megvolt a 36 fokos szezoncsúcs, ezt követõen pedig a nyár "hátralevõ 3 hónapjában" még kánikulai nap sem volt.
Addig még tíz nap, viszonylag nagy a bizonytalanság. Mindenesetre az elõoldali, meleg máj. 1. nem lenne nagy meglepetés, szépen illeszkedne az utóbbi évek trendjébe. Gyerekkorom északnyugati áramlásos, záporos-graupeles, friss ünnepei valahogy eliminálódtak már hosszabb ideje. Igaz, akkor is volt számos alkalom, mikor koranyárias melegben vonult fel a nép.
Én pedig azon filózok, vajon az elég nagy valószínûséggel meleg május-kezdet után merre fordul az idõjárás? Komoly lehûlés követi-e a hõkiugrást, avagy az idei nyár helybõl kiegészül egy hónappal? (Volt már rá példa) Ha a második lehetõség valósulna meg, ez a szezon aligha kerül be a mezõgazdák aranykönyvébe.
Én pedig azon filózok, vajon az elég nagy valószínûséggel meleg május-kezdet után merre fordul az idõjárás? Komoly lehûlés követi-e a hõkiugrást, avagy az idei nyár helybõl kiegészül egy hónappal? (Volt már rá példa) Ha a második lehetõség valósulna meg, ez a szezon aligha kerül be a mezõgazdák aranykönyvébe.
Én is pont ezen filóztam, hogy a május 1-ei négynapos ünnep a kánikula jegyében telne, és az elsõ hõségnap alulról való súrolása is megtörténhet, tippem 29,4 fok Baja
A távolabbi kilátásoknak az a másik arca, melyrõl beszéltem (száraz hideglevegõ betörése) elsorvadni lászik a friss modellfutások szerint. Igaz, jól mutat az 1040 hepás központú AC a Fehér-tenger felett (ECMWF), és ha ez nyugatabbra épül fel, bizonyára ránk szakadna az Északi-sark. Azonban adott kép alapján még kerülõúton sem igen szivárogna be ebbõl semmi a Kárpát-medencébe. Ránk a kiújuló brit ciklonok elõoldala hat: délies áramlás+anticiklonális túlsúly. Ha ez így megvalósul, lehet készíteni a naptejet és a fürdõruhákat: még a hõségnap sem elképzelhetetlen a máj. 5-ig terjedõ idõszakban, helyenként az országban. Az a benyomásom, hogy a március második felének hõmérsékleti kiugrása készül visszaköszönni, ezúttál már durvább formában. Várhatott volna még kb. egy hónapot, fene a jó dolgát!
Várhatott volna még kb. egy hónapot, fene a jó dolgát!
A témát lezárva: "bárhol lehet bármi, illetve semmi" [esõ] A továbbiakban a Brit-szigetektõl nyugatra egy újabb ciklon mélyül ki, ennek elõoldalán a jövõ hét közepétõl több hullámban meleg, idõnként nedves léghullámok érkeznek. Így a következõ hétvégén az ország nagy részén 25 fok fölé emelkedhet a hõmérséklet, viszont Oroszország európai részén átmenetileg ismét beköszönthet a tél, ugyanis egy Urál felett örvénylõ ciklon hátoldalán sarkvidéki levegõ zúdul dél felé, és nem tartom kizártnak, hogy ennek egy része május elsõ napjaiban kerülõúton a Kárpát-medencébe is beszivárog majd. Mindenesetre körvonalazódik az idei év elsõ kora nyárias periódusa.
A most következõ hétvége nagyban hasonlítani látszik a múlt hétvégéhez.
Nyugatra lemegy a hideg, ciklon elõoldal, záporok-zivatarok, lehet 30 mm is, meg lehet 0 is.
A múlt hétvége buktáját nagyon sok embertõl hallom vissza, rengetegen módosították a programjukat az esõs idõ miatt, aztán szinte csapadékmentes lett a hétvége az ország 2/3-án.
Erre a hétvégére nem is merek mondani senkinek semmit, de inkább a szárazabb verzió mellett szavazok.
Nyugatra lemegy a hideg, ciklon elõoldal, záporok-zivatarok, lehet 30 mm is, meg lehet 0 is.
A múlt hétvége buktáját nagyon sok embertõl hallom vissza, rengetegen módosították a programjukat az esõs idõ miatt, aztán szinte csapadékmentes lett a hétvége az ország 2/3-án.
Erre a hétvégére nem is merek mondani senkinek semmit, de inkább a szárazabb verzió mellett szavazok.
Az elkövetkezõ bõ két hét idõjárása a következõképpen fest (ECMWF és GFS meglehetõsen egybecsengõ kimenetelei szerint): a mostani, átmeneti hidegáramlás után e hét péntekjére és szombatjára visszaáll az elmúlt napok szinoptikai képe: Európa közepe felett több központú, elég mély ciklonrendszer, nyugati oldalán (az atlanti partoknál) d-dny felé mozgó sarki légtömegekkel. A mutatott makrocirkuláció nálunk enyhe, nedves, alacsony nyomású levegõ advekciójára utal, tehát újra kilátás nyílik jelentõsebb esõre a mondott napokon.
Ezután viszont az atlanti-óceáni AC retrográd mozog, a hidegáramlás sávja ennek megfelelõen nyugat felé hátrál, már a Brit-szigetek is ciklon elõoldalra kerül. Vele párhuzamosan magas nyomás kezd kiépülni a Jeges-tengeren Skandináviától északra, majd magán a Skandináv-félszigeten, késõbb Északkelet-Európában. E szituáció nálunk gyenge elõoldalt, mérsékelt dk-i áramlást, ill. a távoli atlanti ciklon peremciklonjaként esetleg mediciklonális hatást jelent. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a jeges-tengeri, illetõleg a skandináv AC keleti peremén hideg, száraz levegõ fog megindulni dél felé. Véleményem szerint a hónap végének és május legelejének jellege e két hatás arányán fog múlni (meleg délies áramlás kontra hidegbetörés északról)) A május eleji fagyok lehetõsége a jelenlegi futása szerint bizony fennáll.
Ezután viszont az atlanti-óceáni AC retrográd mozog, a hidegáramlás sávja ennek megfelelõen nyugat felé hátrál, már a Brit-szigetek is ciklon elõoldalra kerül. Vele párhuzamosan magas nyomás kezd kiépülni a Jeges-tengeren Skandináviától északra, majd magán a Skandináv-félszigeten, késõbb Északkelet-Európában. E szituáció nálunk gyenge elõoldalt, mérsékelt dk-i áramlást, ill. a távoli atlanti ciklon peremciklonjaként esetleg mediciklonális hatást jelent. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a jeges-tengeri, illetõleg a skandináv AC keleti peremén hideg, száraz levegõ fog megindulni dél felé. Véleményem szerint a hónap végének és május legelejének jellege e két hatás arányán fog múlni (meleg délies áramlás kontra hidegbetörés északról)) A május eleji fagyok lehetõsége a jelenlegi futása szerint bizony fennáll.
Igen, már akartam is írni, hogy még mindig adott (és egy darabig adott is lesz) a hidegbeáramlás, késõi fagy lehetõsége. Igaz, a hidegleszakadások nyugatabbra történnek az eddigieknél, s az általuk generált ciklonok másznak ránk ny-dny-ról gyakoribb elõoldallal, alacsony nyomású, nedves, enyhe idõt okozva. Azonban a frontálzónák közel lesznek, és fõleg nálunk, az ország nyugati felében elég könnyen átkerülhetünk hátoldalra. Az esõs idõ mellé általában nagyon kifejezett ény-dk-i hõgradienst várok: a Kisalföldön, de fõleg a Bakonyban lehet még szilárd csapadék is.
Úgy látszik helyembe léptél. Már évekkel ezelõtt hasonlókat írtam, hogy mit kaptam érte ne részletezzük. Nem is ezzel akarok foglalkozni, hisz a másik oldalnak is van igazsága, nagy szélsõségek voltak a történelemben, ezt ugyan nem tagadom, csak azokat sokszor olyan leírásokból ismerjük, hogy januárban virágoztak a fák, áprilisban szüreteltek, aztán õsszel másodszor, meg kétszer arattak - ezeket valóban kétkedéssel fogadom.Ugyanakkor mindig is azt mondom, hogy a gyakoriságon van a hangsúly ! Ezt eddig nem sokan vették figyelembe.
Inkább azon döbbentem le napok után a modelleket nézve, hogy mi várható ? Sajnos a mások véglet és 2010 májusának réme sejlett fel. Most éppen egy giga AC van az óceánon, hamarosan összekapcsolódik a grönlandival Izlandon át. A múltkori izlandi AC hatása ismert: hidegelárasztás rekordfaggyal.Most rajtunk és É-Eu-ban alacsony nyomás és folyik a hideg az atlanti partokra (franciák,spanyolok: 3-4 fokok,angolok még hidegebb is ,Aonach Mor -4,6 a skótoknál).Ez tartós marad és beindul a mediterrán ciklogenezis. Elsõ löket már hajnalban itt volt és sorozatban fognak jönni, tökéletesen telibekapva bennünket. A Floo féle másik véglet jöhet: annyi lesz az esõ, hogy könyörögni fogunk némi napfényért.
A múltkor tökéletesen bejött egy hétre elõre a modellek hidegelõréje, ha most a csapadékra is ez lesz... [esõ]
Mivel ÉNy-Eu-ban 0 alatt lesz a T850, még azt sem zárhatjuk ki (bár elõoldalon leszünk, de a sok esõ miatt már a 15 foknak is örülni fogunk),hogy beránt Ény-ra, mondjuk a Bakonyba egy kis hideget egy medi, aztán nézegetünk, mint ha jól emlékszem 1991 ápr. 18-án, amikor du. 2 fok volt Cseszneken és megmaradó hótakaró esett - bár elõtte 2 nappal még vagy 20 fok volt...
Inkább azon döbbentem le napok után a modelleket nézve, hogy mi várható ? Sajnos a mások véglet és 2010 májusának réme sejlett fel. Most éppen egy giga AC van az óceánon, hamarosan összekapcsolódik a grönlandival Izlandon át. A múltkori izlandi AC hatása ismert: hidegelárasztás rekordfaggyal.Most rajtunk és É-Eu-ban alacsony nyomás és folyik a hideg az atlanti partokra (franciák,spanyolok: 3-4 fokok,angolok még hidegebb is ,Aonach Mor -4,6 a skótoknál).Ez tartós marad és beindul a mediterrán ciklogenezis. Elsõ löket már hajnalban itt volt és sorozatban fognak jönni, tökéletesen telibekapva bennünket. A Floo féle másik véglet jöhet: annyi lesz az esõ, hogy könyörögni fogunk némi napfényért.
A múltkor tökéletesen bejött egy hétre elõre a modellek hidegelõréje, ha most a csapadékra is ez lesz... [esõ]
Mivel ÉNy-Eu-ban 0 alatt lesz a T850, még azt sem zárhatjuk ki (bár elõoldalon leszünk, de a sok esõ miatt már a 15 foknak is örülni fogunk),hogy beránt Ény-ra, mondjuk a Bakonyba egy kis hideget egy medi, aztán nézegetünk, mint ha jól emlékszem 1991 ápr. 18-án, amikor du. 2 fok volt Cseszneken és megmaradó hótakaró esett - bár elõtte 2 nappal még vagy 20 fok volt...
Elolvastam újra a hozzászólásomat: elismerem, félreérthetõ a megfogalmazás. A gyors légnyomás csökkenés után mindjárt a "megvadult" idõjárásról, szélsõségek "tombolásáról" írok, ezért úgy néz ki, mintha egyik a másikból következne -holott nem errõl van szó, nem így gondoltam a dolgot.
Abban teljesen igazad van, hogy az északi hemiszféra hõeloszlása, ebbõl kifolyólag a makrocirkulációs minták még erõsen emlékeztetnek a téli állapotra, a viharciklon sem rendkívüli ilyenkor (bár a légnyomás múlt éjszaka tapasztalt gyors zuhanása meglepett). A hõmérsékleti változékonyság sem példa nélkül álló, mert még a mostaninál is nagyobb ingadozások fordultak elõ a múltban: például a 80-as évek közepén megtörtént, hogy a március végi 25 fokos maximumok után április elején megmaradó hó esett az Észak-Dunántúlon, -1, -2 fokos Tmax mellett.
Viszont nem lehet nem észrevenni, hogy valami mégiscsak van a klímánkkal. Hosszú ideje figyelem az idõjárást, ez az impresszióm határozott és megingathatatlan. Egy szóval nem állítom, hogy itt a "globális felmelegedés" egyenes következményéról van szó. Még csak azt a közhelyszerû megállapítást sem teszem, hogy szaporodnak a szélsõségek az idõjárásban. Szélsõségek régebben is voltak, kétségtelenül. Arra gondolok mindössze, hogy a hõmérséklet, légnyomás, csapadék görbék "rázósabbakká" lettek: a hullámhegyek és völgyek közel vannak egymáshoz. Ennek legfeltûnõbb, mondhatni "mellbevágó" példája a meteorológiai megfigyelések kezdete óta elõfordult legcsapadékosabb és legszárazabb év egymásmellettisége. Azután megemlíthetõ még a szélsõségek gyors kialakulása. Az én tizen-huszonéves koromban (70-es, 80-as évek) a nagy meleg ill. hideghullámoknak elõzményei (és következményei) voltak az idõben. Ezek mostanában a "semmibõl" jönnek, és oda is térnek vissza (Lásd a 2009 karácsonyi eset, mely egy évre rá pontosan megismétlõdött -vagy említhetném az idei február elejét, mikor is pár nap alatt alakult ki rekorddöngetõ szibériai hideghullám, hogy ugyanolyan gyorsan tûnjön el a hónap közepe után) Azután: én régebben sohasem tapasztaltam olyat, hogy -2 fokos minimumot ugyanazon a napon 22 fokos maxi kövessen. Ehhez hasonló napi hõingás idén koratavasszal többször is elõállt. Persze, nagyon alacsony volt a relatív páratartalom -de ez sem a véletlen mûve. Mindennek közvetlen hátterében az áll, hogy gyakoribbá lettek a meridionális áramlási muszterek a zonálisok rovására, és hogy általában lassult a légköri képzõdmények nyugat-kelet irányú áthelyezõdése. Ennek következtében éghajlatunk kontinentálisabbá, szélsõségesebbé vált. Volt már ilyen klímakorszak a történelemben, példának okáért említhetjük a XVIII. század végét, XIX. század elejét, amikor is még a mostaninál is lényegesen "spannoltabb" volt hazánk idõjárása. Aztán jöttek kiegyenlítettebb évtizedek (lásd VáraljaMet régebbi írását az Éghajlatváltozásban) Az okokat itt és most ne keressük, szorítkozzunk a puszta tényközlésre.
Abban teljesen igazad van, hogy az északi hemiszféra hõeloszlása, ebbõl kifolyólag a makrocirkulációs minták még erõsen emlékeztetnek a téli állapotra, a viharciklon sem rendkívüli ilyenkor (bár a légnyomás múlt éjszaka tapasztalt gyors zuhanása meglepett). A hõmérsékleti változékonyság sem példa nélkül álló, mert még a mostaninál is nagyobb ingadozások fordultak elõ a múltban: például a 80-as évek közepén megtörtént, hogy a március végi 25 fokos maximumok után április elején megmaradó hó esett az Észak-Dunántúlon, -1, -2 fokos Tmax mellett.
Viszont nem lehet nem észrevenni, hogy valami mégiscsak van a klímánkkal. Hosszú ideje figyelem az idõjárást, ez az impresszióm határozott és megingathatatlan. Egy szóval nem állítom, hogy itt a "globális felmelegedés" egyenes következményéról van szó. Még csak azt a közhelyszerû megállapítást sem teszem, hogy szaporodnak a szélsõségek az idõjárásban. Szélsõségek régebben is voltak, kétségtelenül. Arra gondolok mindössze, hogy a hõmérséklet, légnyomás, csapadék görbék "rázósabbakká" lettek: a hullámhegyek és völgyek közel vannak egymáshoz. Ennek legfeltûnõbb, mondhatni "mellbevágó" példája a meteorológiai megfigyelések kezdete óta elõfordult legcsapadékosabb és legszárazabb év egymásmellettisége. Azután megemlíthetõ még a szélsõségek gyors kialakulása. Az én tizen-huszonéves koromban (70-es, 80-as évek) a nagy meleg ill. hideghullámoknak elõzményei (és következményei) voltak az idõben. Ezek mostanában a "semmibõl" jönnek, és oda is térnek vissza (Lásd a 2009 karácsonyi eset, mely egy évre rá pontosan megismétlõdött -vagy említhetném az idei február elejét, mikor is pár nap alatt alakult ki rekorddöngetõ szibériai hideghullám, hogy ugyanolyan gyorsan tûnjön el a hónap közepe után) Azután: én régebben sohasem tapasztaltam olyat, hogy -2 fokos minimumot ugyanazon a napon 22 fokos maxi kövessen. Ehhez hasonló napi hõingás idén koratavasszal többször is elõállt. Persze, nagyon alacsony volt a relatív páratartalom -de ez sem a véletlen mûve. Mindennek közvetlen hátterében az áll, hogy gyakoribbá lettek a meridionális áramlási muszterek a zonálisok rovására, és hogy általában lassult a légköri képzõdmények nyugat-kelet irányú áthelyezõdése. Ennek következtében éghajlatunk kontinentálisabbá, szélsõségesebbé vált. Volt már ilyen klímakorszak a történelemben, példának okáért említhetjük a XVIII. század végét, XIX. század elejét, amikor is még a mostaninál is lényegesen "spannoltabb" volt hazánk idõjárása. Aztán jöttek kiegyenlítettebb évtizedek (lásd VáraljaMet régebbi írását az Éghajlatváltozásban) Az okokat itt és most ne keressük, szorítkozzunk a puszta tényközlésre.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Újabb mediterrán ciklon érkezik
Időjárás-változás | 2025-11-23 10:49
Szabályzat