2025. július 01., kedd

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#14809
Köszönöm, én pont fordítva gondoltam. A hõmérsékleti idõtartamra számoltam minden jelenséget és a csapadékot tekintettem "kakukktojásnak". Ezek szerint a hõmérséklet az... vidám
#14808
Így van reggel 7-kor zárjuk le az elõzõ napot .
#14807
Bocsánat, hogy tovább értetlenkedem, de minden szignifikáns jelenséget a csapadék mérésére hivatott napra kell beírni? Olyat is ami nem jár csapadékkal? Gondolok itt a ködre vagy száraz zivatarra. Tegyük fel hajnal 4-kor köd lesz, nyáron ugyanekkor dörög az ég. Ezeket elõzõ napra írjuk be? szegyenlos
#14806
Köszönöm, én is így cselekedtem a többiek adatát átbogarászva. Kár, hogy a hagyományok miatt nem egy idõpontban "nullázunk" mindent, mennyivel egyszerûbb lenne... szegyenlos
#14805
bocs tényleg elnéztem nevet
#14804
Hómérés is 7-kor (UTC 6-kor), csak figyelmesen kell olvasni. nevet
#14803
Kitalálta ki ezeket? nyelvnyujtas Nagyon precíz lehetett mert téli félévben 7-kor csapi mérés ,de hó mérés pedig 6-kor nevet
#14802
sajnos nem jó szomoru . 18 UTC-tõl 18 UTC-ig a hõmérséklet min-max értéket kell mérni, a csapadékot 6 UTC és 6 UTC között. Egyszerûen fogalmazva, 18 UTC-kor (télen este 7-kor) kell leolvasni a hõmérséklet min-max értéket (és lenullázni) majd beírni a mai napra. 6 UTC-kor (télen reggel 7-kor) kell a csapadékmérõt leolvasni (és kiönteni, lenullázni) majd beírni az elõzõ napra. Ugyanerre az idõszakra az eseményeket is (esõ, zápor stb.). A hóvastagság trükkös, mert 6 UTC-kor kell leolvasni és az aktuális naphoz beírni.
#14801
Koczkás, Nanovich: Köszönöm a válaszotokat!
#14800
Az éghajlati napló kitöltésével kapcsolatban lenne egy kérdésem: A mostani frontból tegnap késõ este és ma hajnalban esett itt csapadék. Ezt ugyebár ma reggel olvastam le (azaz az automata mérte, de ez mindegy). Ez a napló kitöltésénél a tegnapi napra vonatkozó csapadék. Tehát a mért mennyiséget (2.3 mm) beírtam tegnapra, de a tegnapi napon (éghajlati napló szempontjából megelõzõ este 18:00 UTC és adott nap 18:00 UTC) a vizsgált idõszakban nem volt csapadéktevékenység, így nem tettem pipát az esõhöz. A mai napi éghajlati adatokhoz tettem a pipát az esõnél, mert tegnap 18:00 UTC után kezdett el esni. Viszont lehet, hogy a mai napra vonatkozólag meg 0 mm lesz, azaz holnap reggelig nem jön újabb esõ. Elég furán néz ki mért csapadék szignifikáns jelenség nélkül és fordítva, az egymást követõ két napon. Aztán láttam, hogy másoknál nem így van. Amelyik napra kell beírni a csapadékmennyiséget ott vannak az esõ pipák. Elbizonytalanodtam. Az tûnik az én szememnek is "megnyugtatónak", de akkor meg úgy érzem rosszul töltöm ki a naplót... zavarban Mi a megfelelõ eljárás ilyenkor?
Köszönöm elõre is a választ! nevet
#14799
Azért van ott, mert csinálnak egy korrekciót. Ugyanis az olvadás megindulásakor a jég felszínén vízfelület alakul ki, így a mûholdak csak ezt látják. Így viszont kevesebb jégborítást jelez, holott ez nem valós. Ennek kiküszöbölésére végzik a korrekciót és ezért van ott az "ugrás".
#14798
Úgy ahogy mondod, de szerintem papámmal megcsináljuk a Taki féle árnyékolótnevet
Még egyszer köszi szépen,hogy a segítségemre voltál!!
#14797
Politikailag lehet nem volt épp zavartalan a helyzet, de tetõteraszon akkor sem kéne mérni, nemhogy 5 évig, 2 percig sem. Persze ha kíváncsiak vagyunk a tetõterasz hõmérsékletére akkor igen, de mivel Szegeden akkor csak ott mértek, nyilván belekerült az éghajlati átlagokba és térképekbe is. Mégha homogenizálva is, nade mit lehet egy tetõtéri állomáson homogenizálni.
A politikai helyzet meg szerintem semmit nem befolyásolt ott, hiszen kerültek máshol is mókás helyekre állomások olyan idõszakban is, amikor politikailag zavartalan volt az idõszak.

Snow16!
Ide tudod feltölteni az adatokat Link
"Fõleg a hõmérõmre lennék kíváncsi de naggyából árnyékban maradna."
Nagyjából árnyékba maradna?
Vagyis árnyékoló nélkül nagyjából árnyékban?
#14796
Köszönöm a válaszokat!
Éghajlati naplót kifejtenéd nekem légyszíves? Ezt nem értem,hogy mire mondod,bocsánat a tudatlanságomért.
#14795
Az a szegedi állomás 5 évig mûködött, egy politikailag nem éppen zavartalan idõszakban. Ezt talán tényleg nem kellene mindig felhoznod. nevet
#14794
Ha a hivatalos szegedi meteorológiai állomás lehetett egy épület tetõteraszán 24 méter magasan, akkor a Tiéd is lehet a Ti társasházatok tetején.
A tetõhöz képest egyébként nem mutatna irreális adatot, ha a talaj felett lenne 2 méteren, ahhoz képest nyilván igen. De mivel más választásod nincs, így jó lesz ott is. Csak ne írd bele az éghajlati naplóba, mert felesleges.
#14793
Köszönöm a választ! nevet
Pedig nincs más megoldás köszönhetõ az utálatos szomszédjaim miatt.zavarban
Úgy tudom Derick is panelházban él, õ hogy tudja megoldani vagy nincs otthon mûszere?
#14792
Be fog csapni a visszavert és az eltárolt hõmérséklet miatt.

Átmelegszik a tetõ és csak ontja a meleget.
#14791
Jó estét!
Segítségeteket szeretném kérni,hogy a Meteorológiai Mûszeremet(WS 2350) nem tudom az udvarra helyezni mert Társasház lakói nem járultak hozzá az én hobbim kiépítéséhez...
Kétségbeesésembe a tetõre gondoltam kihelyezni, ez egy 2 szintes lakóház nem egy szokványos panel.. Körülbelül a ház magassága 7-8 m lehet és arra szeretnék kilyukadni,hogy feltehetem e ugyanúgy mintha a talajra állítanám fel az állomást? Mennyire mutatna irreális adatokat? Fõleg a hõmérõmre lennék kíváncsi de naggyából árnyékban maradna.
Összes választ elfogadok remélem kapok is!
Elõre is köszönöm.
Szerk. Régóta van állomásom,csak elköltöztünk anyagi okok miatt..
Véleményetekre lennék kíváncsi, mindennel tisztában vagyok,a hõmérséklet és a szél mérésének szabályaival is, még valaki tudatlannak nézne .
#14790
Az ogimet egy weboldal, kacsint Õ Ogmet, de nem aktív.
#14789
Sziasztok.Ha nem haragszotok én egy kérdésre eltérnék ettõl a témától.Tagja-e még a metnet-nek az ogimet nevû felhasználó?Ha jól emlékszem õ Nyírszöllõsi volt.Már csak azért mert most akadtam rá egy jó honlapra ami az övé.Köszönöm elõre is a válaszotokat.
#14788
Szerintem nincs ott növekedés inkább valami hiba vagy átállás miatt kerülhetnek bele.

Lehet, hogy addig kerül mérésre egy ciklus és azután kezdõdik egy másik, és úgy kerül bele.

Itt nincs:
Link

Itt sincs:
Link
#14787
Szép estét!
A mostanában gyakran linkelt jégborítottsági grafikonon: Link több évben is látható egy kis növekedés június elején. Ez mi miatt van?
#14786
Oké, köszi!
#14785
Türelmet kérünk, eme versenykör kezdésére terveztük kitételüket, most úgy tûnik a jövõ év eleje a céldátum, sok más dologgal együtt.
#14784
Hol lehet megtekinteni a korábbi elõrejelzési versenykörök eredényeit?
Köszönöm!
#14783
Ez ügyben nincsenek lefektetett iránylevek, rugalmas a dolog, így az írásod végi intervallum nagyjából ül.
#14782
Olyan kérdésem lenne, hogy egy elõrejelzés írásánál - fõleg itt a MetNeten, reggeli és délutáni elõrejelzés készül, mind a fõoldalon, mind az egyéni elõréknél - a délutáni idõszak kb. milyen idõintervallumot fed le? Nyári idõszámításkor könnyen mondjuk még 6-7 óra körül is hogy délután, télen viszont ugye van, hogy 4-kor már sötét van. Vagy ez rugalmasan kezelendõ és kb. a déltõl olyan 5-6 óráig tartó idõszak a délután?
Remélem érthetõ a kérdés szegyenlos
#14781
A hatszögalak pedig a vízmolekula tulajdonságát tükrözi. A H-O-H kötésszög alapesetben 109,5°, de ez a hókristályban 120°-ra áll be. Ezzel azomban magasabbá válik az energiája (a Coulomb-taszítás miatt), ezért a hó már -0,5° környékén is olvadhat.
Asszem valami ilyesmi a magyarázata a hatszögalak kialakulásának.
#14780
Bizony nagyon számít a hõmérséklet, ha jól emlékszem a legszebb pelyhek a -8 fok körül alakulnak ki.
#14779
Nem lehet!
#14778
Milyen lesz a mostani tél hideg vagy meleg ?

Ha lehet ilyet már tudni
#14777
Ha emlékeim nem csalnak, a hókristály alakját, szerkezetét elsõsorban a hõmérséklet befolyásolja. Pl. más alakú kristályok keletkeznek -5 C-ban, mint pl. - 10 C-ban.

Szerk:
Közben találtam is egy rövidke cikket róla:
Link
#14776
Köszönöm, érdekes ez is, de itt inkább a szerkezetükrõl van szó, nem a kialakulásukról.A fraktál kifejezés viszont itt is jelen van...nevet
#14775
Van: pl: Link
#14774
Van-e valami tudományos magyarázat arra, hogy a hópelyhek ilyen és ehhez hasonló formát öltenek?!
Link
nevet
#14773
Ezt mondjuk én sem tudtam, a tegnapi napra "köd" ikon, 0,5 mm csapi és a megjegyzésbe "ködszitálás". Akkor én rakok egy "esõ" ikont. Megint tanultam valamit. nevet
#14772
Nálam az elmúlt években átlagban 0,5-1mm jött össze ködszitálásból, ám 2005-ben 2,4mm jött össze.
A napi csúcsom 0,7mm volt.
Ez úgy, hogy egyébként nem nagyon jellemzõ erre a ködszitálás, a köd igen, ám szitálás nélkül.
Az igazi téli, országos hideg-párnás helyzetekben nálam alig van ilyen esemény.
#14771
Köszönöm szépen a pontos választ, az éghajlati naplót is eszerint fogom kitölteni. nevet
#14770
Ezek mikrócsapadéknak minõsülnek, mint írtam a hóles fórumba. Évente hegyvidéki részeken 20-30mm, síkvidéken 10-20mm hull, tehát meg kell jegyezni. Egyébként nem hulló, hanem lebegõ csapadéknak is szokták nevezni. A köd, pipa mellé ilyenkor célszerû az esõ pipát is megjelölni és beírni a mért mennyiséget, néha 1-2mm is összejöhet intenzív ködszitálásból, persze a néhány tized a szokványos, egyébként nálam is volt 0,1mm és szerintem délelõtt is lelebegett ennyi:-)
#14769
Ködszitálás volt, tehát, ami csapadék az csapdék szerintem. kacsint
#14768
Én is így gondolom, a Jóisten sem tudja megmondani ilyenkor, hogy mennyi a páralecsapódás és mennyi a ködszitálás aránya. Nem nézzük egész nap a csapadékmérõt. laza
Valami "felsõbb körökbõl" eredõ instrukció van ezekre a helyzetekre? Az OMSZ csapadékmérõ hálózatának mi az elõírása? Esetleg egy hivatalos észlelõ (ha van itt) elmondaná? szegyenlos
#14767
Szerintem csapadéknak kell venni.
#14766
Reggel 7 óra után kicsivel billent a csapadékmérõm (0.1 mm), ez részben nagyon apró cseppes ködszitálásból, részben páralecsapódásból ered. Mit tegyek vele? Nullázzam ki az adatot, vagy hagyjam meg? Mert ugye a lecsapódás nem hulló csapadék, a szitálás még rendben is lenne, de úgy gondolom ebbõl (ha csak szitálás lett volna) nem igazán jött volna össze a mérhetõ csapadék... zavarban szegyenlos
#14765
Köszi. nevet Juj, de bamba voltam. szegyenlos
#14764
A bõvített észlelési felületen van rá lehetõség. Megadod a nem meghatározható égképet és a ködöt, mint a sima észlelési felületen. Utána a látástávolság mellett van egy másik kitöltendõ rész, ott lehet a zárt ködöt választani. (Párásság, nyílt köd, zárt köd, sekély köd, vagy semmi, ezekbõl választhatsz.)
#14763
Látok az észlelési naplóban dupla köd ikonokat. Azt hogy lehet berakni? nevet
#14762

Tengerszintre.
#14761
Hali!

Lehet, hogy nem ez a megfelelõ hely, de szeretém megkérdezni, hogy az észleléseknél a nyomást tengerszintire visszavezetve szoktátok beküldeni, vagy az adott magasságon mértet a' la natur? Nem találtam az észlelési segédletben sehol.

Köszi
-CSA
#14760
Kösz srácok!

Utolsó észlelés

2025-07-01 18:42:50

Aba

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

141977

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.