Meteorológiai esélylatolgatások

Valamit nagyon, nagyon elnéztél:
Link

Szeke: Elég lesz.

A GFS nem igazán lát hõhullámot jövõ héten.

ECM jövõ hét csütörtökre 20 fokos T850-el számol... Jól bekezd a nyár...

Magam részérõl számítok egy erõs hõhullámra jövõ hét szerdán már 35-36 fokkal, majd csütörtöki (DK -en pénteki) 37 és 38 fok közötti tetõzéssel, majd vasárnapra ugyan akár a Dunántúlon 20-25 fok közé eshet vissza a hõmérséklet, gyors menetben újabb melegedésre számítok olyan 34- 35 fokos tetõzéssel és 28-30 a közötti mostanihoz hasonló lehûléssel, sõt ezt követõen is egy rövid 2-3 napos kánikulai (32 és 35 fok között) szakasszal számolok július 4-5-6 -án.

Jelen állás szerint nagyjából egy hétig tart majd a hõhullám: jún. 16.-jún. 22. Csúcspontja valóban jövõ hét közepére (jún. 20. szerda) adódik, mikor is ECMWF szerint délnyugatról befigyel az országba a 20 fokos T850, csaknem a Balaton vonalát elérve. Annak a "fatengelyes" szabálynak a figyelembe vételével, hogy nyáron, napos idõ esetén T2m(max)= T850+17, ezen a napon nagy valószínûséggel több helyen meghaladja a legmagasabb hõmérséklet a 35 C-t.
Más lapra tartozik, hogy ezek a helyek nem feltétlenül dk-en lesznek: délies légmozgás esetén két "szélkapuja" van a Kárpát-medencének. Az egyik a Morava völgye a Balkánon, mely északra vezeti a Mediterráneum forró levegõjét, és csakugyan az Alföld déli részére "teríti". A másik a Dinári-hg. és az Alpok között található, ezen keresztül az Adria felõl dõl be a meleg Délnyugat-Magyarországon át a Kisalföldre (rába-völgyi melegnyelv), nemegyszer egészen Nyitra magasságáig is eljut. Szóval, Zala megyében, de a Kisalföld nyugati részén is el tudok képzelni egy-egy 35 fokos maxit ezen a napon.
A hõhullám vége felé elég sûrûek a ny-k lefutású izotermák, s bár a 8-as T850 is megközelít ény-ról, még a 20-as se lesz messze tõlünk a Balkánon. Nem sokon fog múlni tehát, hogy a hûvös, vagy az igen meleg oldalon leszünk -elég nagynak tûnik a bizonytalanság. A nagy hõgradiens -legalábbis potenciálisan- erõs frontjelenségek, heves zivatarok lehetõségét adja a jövõ hét végén.
Végül azért leírom a "privát" véleményemet is: úgy hiszem, ha hûvösebbre (kevésbé melegre) fordul idõjárásunk a most már biztosra vehetõ kánikulai hét után, egy darabig nem is tér vissza a forróság. Minimálisan egy hét-10 nap "pauzát" feltételezek. Még a kánikula tetõzésekor is elég sok sápadt szín marad a hõtérképen, nemcsak Északnyugat-Európában, de a Fekete-tenger vidékén is, ahova makacsul befészkeli magát egy ciklon. E két, hûvös terület között nyúlik fel a melegnyelv a Szaharából, de úgy látszik, ezúttal még nem költözik be tartósan a forróság Európába.

Szerencsére az "egész Dunántúlon nem lesz semmi" egy szombat éjjeli Tatabánya feletti zivatar +villámshow illetve egy vasárnapi keszthelyi szupercellán bukott el. Ha jól láttam dél-Zala is kapott némi látványt, a pécsi eseményeket pedig említettem. Szóval egyrészrõl itt sem úsztuk meg szárazon, másrészrõl pedig itt viszonylag ritkán voltak kedvezõ helyzetek, az elmúlt 5 napban döntõen divergenciában voltunk, de a feloszló csapadékmezõk DNY felõl többször is elértek bennünket. Ez a tény azon nem változtatott, hogy GY-M _S megye, K-E megye, P megye nyugati fele, Veszprém és Fejér északi része maradt az ország legszárazabb része ami azt jelenti, hogy kb 20-30 mm között jött ki ebbõl a "KÜN- bõl", nem állunk rosszul, de nem is úszunk, a talajnak néha volt ideje megszikkadni, de kapott és kap is még m is pár mm utánpótlást. (gombászás szempontjából talán jobb is, mint az özönvíz, amitõl befulladnak a fonalak). Nagyjából 1 hét zavartalan kánikula kell ahhoz, hogy újra aszályos helyzet alakuljon ki, amire szerintem ebben a körben nem nagyon lesz esély...
A korábbi latolgatásból 3 dolog jött be, azzal együtt hogy az ország egészét nézve nem éppen volt kánikulai a helyzet, az egyik az ország megosztottsága a másik pedig a szezoncsúcs döntése 16.-a elõtt (34.7 szombaton, ha jól emlékszem), a hátoldal ugyanis nem 50-100 km el nyugatabbra maradt, hanem ennyivel keletebbre jött, már szombaton behatolt az ország NY-i megyéibe, a 3. pedig a 16 utáni kemény tartós kánikulai periódus esélye.
Tippem a szezoncsúcsra ami egyben országos rekord is lehet már akár jövõ hét közepe táján: 37.5 fok, de kemény hõséget az ország déli- délkeleti felére várok, északon inkább 30-32 fok lesz a jellemzõ a legmelegebb napokban is. Azzal együtt, hogy a meleg és az AC-k is némileg északabbra kerülnek, még nem látok határozott változást a poláris légtömegek áramlási képének Európai hatásában. NY-Európában, illetve a közvetlen közelünkben végig marad a hûvös inkább tavaszi/õszi idõ és a frontok is várhatóan tõlünk alíg északra húznak majd el. Ennek következménye, hogy az ÉNY országrészben továbbra is lesz némi megosztottság, és akár a tomboló kánikula közepette itt kaphatunk felfrissülést, azaz ügyben mi leszünk a befutók...

Meglátásom szerint a Nyár NY - Európára csak a nyár 2. felében, július 20 után fog elérkezni, a napfolttev - erõsödése átmeneti, a hónap végétõl lassan átrendezõdés kezdõdik, és a következõ erõsebb lehülést már ÉK felõl kapjuk.

Jelenleg az Afrikai IZCZ is északabbra helyezõdött a szokásoshoz képest és ezzel együtt az anticikonok is: Link

Az elkövetkezõ napokban magam mintegy 7-10 napra teszem a közelgõ, száraz, kánikulai meleg idõszakát. Szoláris szempontból bátorkodom ezt kijelenteni az újra erõsödni látszó nap(folt)tevékenység kapcsán. A ciklontevékenység egyre gyengébb, az anticiklonok északabbra helyezõdésének - s ezzel együtt az igen meleg levegõ benyomulásának - nem fognak tudni érdemben gátat vetni.

Ez az utolsó amit megnézek én is Sokat mulattam már rajta
Közben szépen alakul a légkör, ma jók lehetünk normális zivatarra.

Link
Az elsõ nagyobb "afrikai látogatás", ami úgy tûnik ki is tart 4-5 napig.

Erre a modellre szokták azt mondani,hogy két, három napnál távolabbra nem érdemes nézni.

Hétvégétõl igazi nyári idõ (strandidõ) veszi kezdetét, a meleg / hõség jõvõhét elején tetõzhet - az idei év eddigi legmelegebb idõszaka jöhet.

Yr.no (ECMWF) Link

Június 19-re,(a környezõ napokhoz képest relatív "alacsonyan" van a Tmax rekord) 35,3°C - ennek megdõlésére nagy esélyt látok.

Én az egész Dunántúlra nem várok semmit, legfeljebb fokozódó aszályt, szelet és lehülést szombat délutántól legfeljebb Pécs környéke lehet nyerõ...


Ha jól látom a GFS északnyugatra ugyan nem számol acélos labilitásokat, de vasárnapra kifejezetten esõs idõt vár pont a csapadékhiányos területen, több mint 20 mm -t számoltam össze szombat estétõl hétfõ reggelig, a lentebb írtak fényében egyáltalán milyen paraméter lehet az, amire ezt a lehetõséget "dobja ki"?

Mivel úgy látom jelen áramlási irány mellett, ha a frontálzóna csak 50-100 km-t elcsúszik nyugatabbra az már csak az Alpokaljának jó, ha pedig ennyivel keletebbre akkor Pécs Bp vonaltól keletre indulnak be a rendszerek, vagy rosszabb esetben majd e mentén rohangálnak megint felfelé a pusztító SC-k. és az ország 3/4-e szárazon maradhat. Keleties komponenst az áramlásban semmilyen szinten nem látok, így a múlt hétvégi MKR nyugat felé kifújódó uszályára sem számíthatunk ezúttal. A fent említett vonaltól nyugatra csak helyi záporokat várok a nyugati északnyugati határvidéktõl eltekintve, azaz 0 és 2 mm közötti csapadékot 22-24 fokot erõs délnyugati szelet és egész vasárnap "katyvaszos" égképet, majd hétfõn már rohanó cu humiliseket viharos széllel.

Ja, ja bár annyira nem volt nagy bukta voltak szép számmal 20-35 mm-ek is: Link Azért is írtam, h osztani kell legalább kettõvel
Attis, úgy értettem, h a magasban stabil dny-i huzat, és a közelben táncoló frontálzóna, amibõl ény gyakran csak szelet kap, míg éken egymásnak adják a kilincset a rendszerek. Nedves profil melletti dk-i, k-i áramlás az pl. ok oda.

A legutóbbi csapadékos napokat is eléggé túlbecsültük mennyiségileg, sajnos. Vigyázni kell, mert most is bepakolt trendesen a gfs. Szóval szerintem meg marad a szárazság.

Ezzel kapcsolatban lenne egy-két kérdésem.Milyen áramlás lesz hétvégén és az miért nem jó ény-nak? Illetve melyik áramlás jó?Válaszod elõre is köszönöm.

A pár napos csapadékszünet után úgy tûnik a hétvégétõl ismét kiadósabb záporokra készülhetünk, mind a gfs, mind az ecm ill. az ens-ek szerint. Persze a gfs erõsen túlbecsült csapadékait oszthatjuk kapásból kettõvel, de még úgy is legalább 10-50 mm valószínû az ország nagy részén a következõ bõ hét során. A legtöbb csapadék ék-re adódik az áramlásnak megfelelõen ény-on pedig a legkevesebb. Egyelõre úgy tûnik, hogy a májusi 85-90%-os (81-10-es átlaghoz viszonyítva) országos átlag júniusban is meglehet, bár ettõl függetlenül kisebb körzetekben továbbra is jókora marad a csapadékhiány. Azon viszont igencsak meg lennék lepõdve, ha 15-e után még mindig Bodrogolaszi lenne az utolsó helyen, már ami az éves összeget illeti: Link

Laikusként a helyzet érdekessége, hogy a fennálló áramlási kép miatt igen intenzív és nagy területet érint a poláris területek légcseréje ezért a hûvös nedvesebb légtömegek, hátoldali helyzetek továbbra is itt ragadnak Európa nyugati felén, és ott fognak ólálkodni ÉNY határainktól szinte csak 100 km-re, sõt akár ÉNY-ra is benyomulhatnak idõrõl-idõre. Ugyanakkor intenzíven forró légtömegek nyomulnak be a Kárpátok alá, miközben a magasban a hideg levegõ fölénk kerülhet, ami pengeél helyzetet eredményez, (ez a szkanderezés és meleg levegõ reakciója a hideggel örvényt okoz, avagy magassági hidegörvény kialakulása várható a jövõ héten, miközben a talaj melegutánpótlása folyamatosan biztosított lesz. Valószínûsítem a 10 fok közelében vagy akár alatta lévõ T850 ellenére 30-32 fokos talajhõmérsékletek kialakulását. A talajon a délies áramlás illetve a magasban a HCS ben uralkodó eltérõ áramlási irány erõs szélnyírást is biztosít majd, és ez kedvez a heves viharoknak, akár szupercellás konvekciónak nemcsak az említett, hanem az azt követõ idõszakban is, csak az egyre vastagabb kiszáradó meleg légtömegek mellett csökkenõ területi arányokban.

szerintem pontosan "68250"

"nagy mennyiségû forró légtömeg egy része kedvezõ áramlási viszonyok mellett 2-3 nap alatt elérhet minket, ennek esélye a jövõ hét végét követõen véleményem szerint jelentõsen növekedhet majd."

Ott a pont! azaz már a napokban szép nyári idõ -zivatarokkal, 1 napos gyenge hátoldal(?) -jövõ hét második felétõl országszerte kánikula, majd az Afrikai levegõ felnyomulása 18- ától (az már csak 10-12 nap!) - 22 fokos T850 árasztja el nagy területen a Balkánt és a Kárpát-medencét a fáklyán, igaz utána rögtön hátoldali helyzetet jelez, de fog az szerintem még késni egy fordulót...

Szerintem ez bõven elég lesz egy > +2 fokos anomáliára, ha bejön.

Én viszont továbbra is számítok - habár gyengülõ tendencia mellett - hátoldali helyzetekre is (lásd például a jövõ hét közepét), utána viszont a ciklontevékenység fokozatosan Skandinávia, illetve a Brit-szigetek térségébe húzódhat vissza (pld. ECM ENS), így 15-e körül, illetve után immár országszerte igen meleg, habár továbbra is helyi zivatarokkal tarkított idõ köszönthet be. Rekordgyanús kánikula (szerencsére!) egyelõre nincs a láthatáron, ám az Észak-Afrika partjai mentén halmozódó nagy mennyiségû forró légtömeg egy része kedvezõ áramlási viszonyok mellett 2-3 nap alatt elérhet minket, ennek esélye a jövõ hét végét követõen véleményem szerint jelentõsen növekedhet majd.

A hétvégére és a jövõ hét elejére (szombat-vasárnap-hétfõ-kedd), igen komoly viharokat vetitenek elõ a modellek! Mivel még pont belefér a hosszútávu fórumba, szivesen olvasnék egy rövid, vagy hosszabb elemzést ezzel kapcsolatban. Vagyis mi okozná ezt az igen labilis helyzetet, meddig tarthat ki, merre mozdulhat el? Máskor is szivesen olvason az itteni "szakik" elemzéseit, de a következõ egy hét idõjárása most különösen érdekel(ne)... Köszönöm!

A GFS-ECM fáklyák alapján tartósan átlag feletti hõmérsékletû és több alkalommal csapadékos idõ valószínû rövid,illetve középtávon. Így valószínû,hogy a nyugat-európai teknõ elõoldalán maradnánk végig és attól függõen,hogy közelebb vagy távolabb kerül hozzánk csapadékosabb-illetve szárazabb periódusok jöhetnek majd.

Nem vitatom, hogy a fennálló kép inkább meridionális, fõképp a nyugatias áramlás hiánya miatt. Ennek ellenére a hidegleszakadások mégsem jutnak annyira mélyre, max a brit szk aljáig és Európa ÉNY partvidékéig jutnak el, nem ütnek mély sebet az Azori által növesztett orrocskába, legfeljebb arra lesz jó, hogy kicsit "megfürdeti az óceánról jövõ áramlásokat a Szaharában", amely aztán dél felõl nekünk jön, ez a dolog kulcsa.

Eddig könnyen közelünkbe férkõzött igazán hûvös levegõ, de most már 2-4 fokos T850 nek vége. Azt nem tudjuk, hogy egy elõrejelzett melegnyelv mennyire kap bennünket telibe, de azt feltételezem, hogy a következõ idõszakban többesélyes, hogy valamelyik beletrafál. Itt a Kárpát-medencében nem gyakori hogy hetekre beenné magát a stagnálva a +15 feletti izoterma, bár van rá példa, de ezek úgy stabil 32-34 fokokra jók többnyire a nyár második felében, az a pumpálós hõség jellemzõbb ami a tavalyi szezon 1/3 ánál 39 fokot hozott, ilyen erõs melegadvekcióból adódott, s bár a 22 fok is megnyalt, néhány nap és már a 10 fokos izoterma alatt találtuk magunkat, azonban újabb 1-2 nap múlva egy újabb melegnyelvet kaptunk. A szezoncsúcsokat többnyire a kiélezett erõs elõoldalak adják, egy ilyen sorozatra számítokaz elõttünk álló hetekben.

A meridionalitás-zonalitás kérdését nem akarom feszegetni, értelme sincs ebben az esetben. Csak halkan jegyzem meg, hogy az é-d tengelyû (grönland-azori) AC, mikor nincs számottevõ nyugati légmozgás az Észak-Atlantikumban, viszont említett AC keleti oldalán leszakad a sarki hideg, az én olvasatomban inkább meridionális szinoptikai képnek felel meg. A GFS északi hemiszférára vonatkozó térképei 180 óránál úgyszintén elég jellegzetes, é-d-i hõtranszportra utaló hõmérséklet-eloszlást mutatnak. (Megemlítem, hogy ezen, sarki hidegbázist is ábrázoló térképeken következetesen ott van az Északnyugat-Európa fölé nyúló "hidegláb". Innen tehát a sok sárga és zöld szín az ECMWF T850 térképein az elkövetkezõ 10 napban) 180 óránál pontosan az történik, amire elõzõ írásomban utaltam: egy bizonyos helyen messze északra felnyomul a meleg, szubtrópusi levegõ (Kelet-Európa), míg ezzel összefüggésben egy másik helyen mélyen délre leszalad a sarki hideg (Brit szk. és részben Nyugat-Európa)
Ez a helyzet hasonló ahhoz, ami április legvégén, május elején a kánikulát hozta. Más kérdés, hogy ECMWF szerint a GFS-en 180 óránál látható melegadvekció nem kap telibe minket, inkább tõlünk keletre "garázdálkodik" majd. Készséggel aláírom azt az állításodat, hogy hajlam van stagnáló ciklonok elõoldalának felettünk való "beragadására". Azonban, legalábbis fent említett modell szerint, egyelõre viszonylag gyenge, múlékony melegnyelvek érnek csak el minket, átmeneti, pár napos hõmérsékleti felugrálásokat okozva. Most is azt látom a térképeken, mint eddig: a hónap közepéig nincs nyoma annak, hogy a déli forró légtömegek tartósan befészkelik magukat Nyugat vagy Közép-Európába. A Balkán és Kelet-Európa persze más kérdés. Továbbra is nagyon sok a "sápadt" (sárga és zöld) szín a hõtérképeken. Szóval, összességében úgy látom, hogy igazi, "keményvonalas" hõhullám jún. 15.-ig szinte biztosan nem lesz, de talán még a napfordulóig sem. Azt viszont tartom, hogy valamennyivel ezután bekövetkezik a hõhullám, a tavasz végi kánikula visszaköszön. 2010-es orosz hõséget ellenben nem vizionálok: az olyan bõdült anomália volt, ami lehet, 100 évben csak egyszer jelentkezik. Kicsit másként alakul ennek a nyárnak az eleje, mint eddig vártam. Nálam határozottan a hûvösebb (kevésbé forró) változat felé billent a mérleg nyelve.

Én a térképek alapján nemigen látok igazi meridionalitásra való hajlamot.

Látok egy AC-t messze kint az óceánon ami teljes a Grönlandi hidegbázist a britek fõlé szakítja.
Idõvel ez az AC az Azori AC részeként északabbra helyezõdik, de ez szerintem csak a hidegbázis további zsugorodásával magyarázható, mivel ezek után Grönland felett gyakorlatilag nem marad belõle semmi. Eme brutál hidegleszakadás megnyal minket egy 5 fokos T850 es izotermával, de a szóban forgó AC egy orrot növeszt a kontinensen fölénk, mivel a szubtrópusi légtömegek egyszerûen nem hagyják már lejjebb hatolni, így szerintem egy É-D tengely kialakulásának nincsen esélye (ami téli félévben ugye leküldené az Északi sarkot Afrikára , fölénk pedig mediciklont generálna ). Sokkal inkább valószínû a leszakadás legmélyebb sarokpontján, ahol a leggyorsabbak a kényszeráramlások, kialakul egy ciklon a britek felett. Ez követõen a ciklon beragad az AC és a DK i nyomás közé. Ha történetesen a nyugati áramlás kellõen erõs lenne a ciklon a Vizcayai öbölnél belépne a kontinensre, és kemény [esõ] [esõ] [esõ] -vel végignyomulna Európán, beragadna a Kárpát medencébe és 2 hétig októberi idõjárást [esõ] látnánk vendégül. De a tendencia most nagyon kevéssé valószínû, ha szeptember elejéig az áramlási kép jelentõsen nem változna, elvileg megkaphatnánk ezt majd akkor akkor, mint ahogy sok analógiát lehet találni 2010 év áramlási viszonyaival, de most a súlypontok mégis máshogy esnek, Akkor egy ÉK, most egy DK irányítás van jelen. most a történések mintegy 1000 km-el nyugatabbra zajlanak. Azaz ez a "peremciklon" valahol a Britek és Ny- Európa között beragad, az áramlások pedig folyamatosan utánpótlást adnak neki, Mi pedig kapjuk folyamatosan az elõoldalt. Azaz egy halvány gyanú felmerülhet amellett is, hogy emlékezve a hõhullámra, ami 2010 ben Oroszországot támadta Moszkvában 40 fokokkal és a sarkkörön túl is 30 fokokat hozott augusztusban, egy hasonlóra most Közép-Európa és a Balkán lett esélyes, s a hétvégi meleghullám még csak ösvényt vág ennek.

Az ECMWF térképeit nézegetve a következõ véleményt formáltam az elkövetkezõ 10 napról: elõször is, az Észak-Afrika felett elhelyezkedõ magas nyomású, forró légtömegek felkeltik az európai hõhullám HALVÁNY gyanúját. A hangsúly ez utóbbi szón van, mert említett légtömegek egyrészt elég messze vannak még, jelentõs északi expanziója a szubtrópusi magasnyomásnak és hõségnek egyelõre nem látszik. Keskenyebb nyelvet ugyan nyújt felénk a forró légtömeg, éppen e hét végén "megnyal" a 16 fokos T850, ha minden igaz. Ebbõl bizony kinéz 2-3 telivér nyári nap.
Másodsorban viszont északon-északnyugaton nagyon sok még a sápadt szín: például most szerdán a 4 fokos izoterma közelít meg, ami, ha nem is feltétlenül jelent kifejezetten hûvös idõt talajközelben, az igazi meleget mindenképp kizárja. Az e hét végi fellobbanást követõen pedig jövõ hét elejére ismét 8C körüli hõmérsékletet mutat a modell 850 hepán.
Feltûnõ még a kezdeti, határozott zonalitásos elemet (azori AC és a tõle északra levõ ciklon között nyugatias áramlás az óceánon) tartalmazó kép után a meridionalitás ismételt uralomra jutása az idõszak vége felé, hatalmas atlanti-óceáni, é-d tengelyû anticiklonnal. Az indexek egy ideje lefelé tendálnak, nulla körül, vagy kicsivel alatta vannak. Erre külön felhívom a figyelmet: a meridionális muszterek további túlsúlyát sejteti, és a magas szélességek anticiklonjainak relatív erõsségét a térítõi magasnyomással szemben.
Jelenti még azt is, hogy a (sekély) ciklonok, hidegcseppek valószínûleg idõnként vendégeink lesznek a következõ hetekben-hónapokban.
A meridionalitás feltehetõ uralomra jutása, plusz az a tény, hogy a forró és kifejezetten hûvös légtömegek egyaránt relatíve közel lesznek, instabillá, "kötéltáncot járóvá" teszi a 10 nap (és talán még az ezen túli idõszak) idõjárását. Elõfordulhat, hogy VALAHOL messze északra felnyomul a forró levegõ, s ezzel összefüggésben egy másik helyen mélyen délre leszalad az északi hideg. Nyilván erre utal a hõmérséklet fáklya nagy szórása, amit az elõttem szólók említettek. A kérdés, hol lesz a VALAHOL. Nem kizárt, hogy a meridionalitásra jellemzõ hõmérsékleteloszlási kép "mozdulatlanná mered", hosszú ideig hûvös lesz bizonyos helyen, és ugyanúgy sokáig forró a másikon, ahogy pl. 1976 júniusában volt.
De az is elképzelhetõ (sõt, ezt látom hihetõbbnek) hogy frontátvonulások révén hol az egyik, hol a másik oldalra kerülünk majd. Erõsen hullámzó hõmérséklet-menet, gyakori, nagyrészt konvektív csapadék lesz (lenne) az eredmény.

Nem nézegettem hosszabb távlatokban a GFS-t, így hsz-om nem tekinthetõ modell elemzésnek. Hozzászólásod miatt most azért ránéztem 200-384 óráig terjedõ "ûrtávlatra" is, ami úgy látom éppen ezt a verziót "támogatja"

A fokozott ciklonaktivitás mellet ami folyamatosan gyengíti (vagy bizonyos alacsony szinten tartja a poláris hidegmag - ahhoz a vitához kapcsolódóan, hogy újrakézõdik-e nyáron, természetesen úgy gondolom Grönland térségében igen, mindaddig amíg jégtakaró van, és el nem tûnik, mivel olvadása is hõt von el, albedója pedig visszaveri a napsugarakat, de a nyár felé haladva egyelõre némileg még kisebb területre korlátozódva) a tartalékait , miközben a közelünkben egyre jobban halmozódik a hõségmag "nyomása", meglátásom szerint hamarosan el fogja tolni a határokat Nyugat-északnyugat irányába, így éppen a hûvös Ny-Európai idõjárás szavatolja a Kárpát- medencében lassan-lassan stabilizálódó nyarat , ha pedig hirtelen elõre nem számolt makrováltás lesz, abban fog oldódni a felhalmozott "melegbázis" a következõ 2-3 hét távlatában. Lényegében azt látom, hogy bármilyen globális menetrend az itt helyileg "megélt" idõjárásában most hasonló kimenetre vezet.

Azt gondolom, egy klasszikus medárdos helyzet áll elõ: egy felénk e hó 16 -a környékén közeledõ hidegfront nem fog átvonulni, hanem megáll és elkezd hátrálni, retrográd áramlás alakul ki, fenntartva az elõoldali szituációt eleinte pedig a labilis légköri helyzetet. Gyenge mediterrán sekélyciklon, lassan NY majd D felõl beúszó zivatarzónák és/vagye helyi hatások fogják alkotni a konvektív jelenségeket fokozatosan kiszáradó, melegedõ környezettel. Talán a mostani lassan vonagló HF ünk is már ennek lehet az elõjele.

Globális szemszögbõl nézve Európa hosszabb idõre egy túlnyomórészt hûvös északnyugati és egy egyre melegebb délkeleti részre szakadhat. Hazánk - és a Kárpát-medence mint olyan - a hûvös óceáni és a meleg szubtrópusi levegõ határán helyezkedik el, így a mai napra jellemzõ megosztottság (Sopron - 16 fok, Miskolc - közel 30 fok) a továbbiakban többször is elõfordulhat. A fáklyán tapasztalható hatalmas szórás a választóvonal további mozgásával kapcsolatos modell - tanácstalanságot tükrözi. Országos kánikula, esetleg a kontinens nyugatabbi részeire is kiterjedõ meleghullám csak a mostani fokozott ciklonaktivitás csökkenése, illetve egy erõsebb - természetesen nem brit, hanem közép, vagy kelet-európai középpontú AC kialakulása esetén lehetséges. A mostani GFS mellékfutás egy lehetséges megoldás a nyári folytatás javára

Változékony, a medárdot nem kizáró, de az átlagnál melegebb, kánikulaival kacérkodó idõt várok az elkövetkezõ idõszakban, a latolgatás kezdetét június 8 körültõl tettem. A nedves légtömegek hatására elképzelhetõ egy NY K i megosztottság avagy Északnyugaton több felhõ, mérsékelten meleg 24-28, Délkeleten 32-35, Bp környékén 25 és 31 között kb 16 áig. Ezt úgy értem, hogy az idõszakban ebben a tartományban fog ingadozni, azaz megütünk egy 34 és 35 közötti szezoncsúcsot. 16 körül lehet egy kisebb lehülés, ekkor nyugaton 22 fok 1 napig, az azt követõ felmelegedésnél már az ország nyugati felébe is tikkasztó hõséget valószínûsítek. Ilyen értelmben nézõpont kérdése , hogy tesz -e többhetes kánikula, ha Pozsonyról vagy Hegyeshalom idõjárásáról beszélünk akkor valószínûleg nem.

Nekem eddig nincs panaszom a nyárra. Igaz én még nem láttam egy normális zivatart sem, de sok helyen történtek érdekességek. Néha kicsit hideg van, de még csak a nyár elején járunk.
Ilyet gyakran azért nem szeretnék látni: Link ennek télen örülnék!
Ilyenbõl viszont sokat szeretnék: Link

Egyelõre egyáltalán nem látszik tipikus medárdi idõjárás, sajnos. Továbbra is esetleges csapadékok fordulhatnak elõ.

A modellek mostanában egyáltalán nem a tartós meleg irányába mutatnak így érdekelne hogy még mindig tartod ezt a forgatókönyet, vagy az új tények fényében módosítottad ezt a latolgatásodat? Én inkább úgy látom, hogy inkább medárdnak áll jelenleg a zászló

Júniusban a 37, esetleg 38+ os kánikula azért nem gyakori, emiatt nem gondolnám, hogy általános a megfogalmazásom, magam részérõl 2.5 hetesnek várom 1-2 napos megszakítással a hõséget, az hogy a hõség nem július közepén van nem evidens, bár tavaly és 2010 ben is akkor volt, igaz emiatt is feltételezhetõ, hogy idén nem úgy lesz.
Tavaly azt vártuk, hogy a szezoncsúcs a nyár közepéig lemegy, aztán volt augusztus legvégén meglepi, idén még hamarabb meglesz a szezoncsúcs, mint amire tavaly számítottunk, akár jóval június vége elõtt is, augusztusban inkább "csak" 33 esetleg 35-36 fokokat várok, ezt állítom.

Még annyit, hogy valószínûsítem: a nyár folyamán ismétlõdõ, igen heves és fõként konvektív csapadékhullás lesz, mely révén mérséklõdik, megszûnik a csapadék-deficit. Emellett kifejezetten hektikus, erõsen hullámzó hõmérséklet menetet feltételezek.

Ez is egy lehetséges forgatókönyv, elemei nálam is ugyanazok, mint nálad -azonban én kissé óvatosabb vagyok az idõrendiséggel. Amit elég bátran ki lehet jelenteni, az az, hogy valamikor júniusban beüt majd a keményvonalas kánikula, az említett 32-37, 33-38 fokokkal (esetleg 38+ ?)
Ha mindenképp tippelni kell, azt mondom, hogy a hónap közepénél elõbb ez nem következik be, a jövõ hét végére felsejlõ hõség még nem "az igazi" lesz. A nagyjából 10 napos kutyameleget viszont simán el tudom képzelni a hónap második felében, melyet természetesen majd lehûlés követ a végén, vagy július elején.
A több hetes strandidõ valóban júliusban, még inkább augusztusban esedékes -ezzel semmi meglepõt nem mondtam.

Fokozatosan kiteljesedõ nyári idõre számítok júniusban, eleinte mérsékelten meleg- 30 fok labilis záporos zivataros idõt várok, gyakran lesznek még hatással ránk közelünkben ólálkodó ciklonok illetve hoznak létre közelünken gyenge alacsony nyomású területeket DNY és ÉK irányból is, illetve összeáramlási zónát felettünk majd ezek egyre kevésbé lesznek jellemzõek, 15 -e elõtt is lehet már hõséghullám, de 15 -e után lesz a csúcsa 32-37 fokokkal és igen fülledt idõvel. Valamikor a hónap végén egy hidegfront hoz gyökeres fordulatot, szeles, hûvös idõt, de néhány napra még visszatérhet a hõség július elején, szerintem a következõ tartós hõségperiódus inkább augusztus elsõ felében esélyes, de az nem lesz extrém.

"Klasszikus szépségû" szinoptikai helyzeteket ad az ECMWF mostani futása. Az e hét szombatra mutatott hátoldali helyzet, majd a hétfõi -a kint, az Atlanti óceánon örvénylõ ciklon "benyúl" a blokkoló AC alá, és alacsony nyomású nyúlványából mediciklon lesz a közelünkben- hej, de gyönyörû!
Ha télen alakult volna ki, várhatnánk a havas napokat.
Jövõ hét közepétõl az említett atlanti ciklon valamivel "közelebb táncol", elõoldala kezd hatással lenni ránk. Én úgy látom egyébként, hogy ezután stagnál, sõt némi retrográd mozgásba kezd, és jelentõsen gyengül. Hátoldala egyelõre távol marad tõlünk, viszont itt hagyja meleg levegõjét: jövõ pénteken kezd "megnyalni" a délrõl felnyúló melegnyelv. Ez elég keskenynek imponál a délkelet-európai ciklon hûvösebb levegõje, és az atlanti légörvény hátoldala közé szorulva. Összességében úgy látom, igen jó esélyünk van néhány nap telivér nyárra, de a hõség egyelõre nem fog tartósodni -ennek még nem jött el az ideje.

A következõ 10 nap során jó eséllyel az általad felvázoltakból (teknõ elõ- és hátoldal, illetve izzasztó gerinc hátoldal) egyaránt kaphatunk egy-egy adagot. Nagyjából az általam legvalószínûbbnek tartott forgatókönyv a következõ: a pénteki hidegfront után átmeneti hátoldali viszonylagos nyugalom, majd vasárnaptól a front hullámot vet és elvileg ekkor következhet a KÜN, hétfõn - most még nehezen meghatározható területi eloszlásban - akár több 10 mm-nyi csapadékkal. Keddre várhatóan már csak elszórt záporok lesznek a front mögötti friss levegõben, majd szerdától jöhet a gerinc, ami - bár ez már súrolja a 10 napos reálisan elõrejelezhetõ tartományt - június 2. hétvégéjén - remélhetõen elindíthatja a STRANDRA, MAGYAR! tipikusan a nyári hónapokra jellemzõ mozgalmat.

Kizárólag statisztikai értelemben elkészítettem a nyárra várható kilátásokat!
Az elmúlt években az utóbbi 30 év átlagának megfelelõen alakultak a nyári átlagok, míg az átlagosnál hidegebb, 21 fok alatti nyári átlag (Budapest) 2005 óta nem volt. Miközben 1990 óta 4 alkalommal fordult elõ hidegebb nyár.
Hasonlóan érdekes a csapadék kérdése. 2000 óta egyértelmûen csapadékosabbak lettek a nyarak. Míg 200 mm feletti csapadék a korábbi évtizedekben 6-7 évente fordult elõ, addig 2000 óta 6 alkalommal. A csapadékeloszlásban azonban ugrásszerûen megnõtt a konvektív csapadék szerepe, s így már korántsem annyira kedvezõ a kép. Tavaly 200 mm alatt maradt a nyári csapadék.
Összességében az utóbbi éveknél hûvösebb és csapadékos nyárra számítok.
(Mivel az elmúlt tél szinte pontosan megfelelt a statisztikai várakozásnak, akkor lepõdnék meg, ha ismét a statisztika jönne be )

Ezt részben tartom, azért részben mert nem pont így fogalmaztam, ez nagyjából olyan 30-40 mm-t jelentene az elsõ 5-6-7 napban, az ország nagy részén(persze ez nem 100%, h így lesz, de a helyzet ezt sztem magában hordozza). Erre sztem jó esély van, az más kérdés, h lehetnek olyan helyek ahol marad a jelentõs csapadékhiány (pl. Komárom, Dunakanyar, Nógrád ill. északi határvidék), de országos szinten aszályról, vagy aszály közeli helyzetrõl már rég nem beszélhetünk. Kíváncsi vagyok a májusi országos átlagos csapadék anomáliára is(81-10-hez), hol lesz végül, most kb. 80-90% közé tippelem.

És azt továbbra is tartod, hogy június elejére az ország nagy részén csapadékügyileg "helyreáll a világ rendje"? Vagyis megszûnik a szárazság. Mert most nagyon visszavettek a modellek.

Egyébként nézetem szerint éppen az elõzõekben vázolt, speciális északatlanti cirkulációból következik az idõjárásunkat uralma alatt tartó, két nagy akciócentrum: az azori maximum és az izlandi minimum. Az állandó jellegû, rendszerint igen aktív Izland környéki ciklonrendszer a sarkvidéki és szubtrópusi légtömegek nagy szögben való ütközésekor fellépõ igen erõs örvénylések következménye. Az azori maximum eredete is a speciális északatlanti cirkulációra megy vissza véleményem szerint. Ez az AC tulajdonképp a térítõi magasnyomás északabbra helyezõdött darabja. Azért alakul ki a szokottnál magasabb szélességen, mert a partvonal már taglalt kényszerhatása folytán az óceánon végighúzódó délies légmozgás csak itt nyer olyan nyugati komponenst az észak felé növekvõ coriolis erõ által, hogy képes legyen rátorlódni az elõtte elterülõ légtömegekre, megemelve azok nyomását.
Végül újfent rá kell térni a sarki hidegbázis "elfogyásának" kérdésére. A megnyilatkozásokból látom, többen úgy képzelik, hogy télen keletkezik valamekkora hidegtömeg a sarkvidéken, ami a nyár folyamán elszállíttatás révén kifogy: kiáramlik alacsonyabb szélességekre, új pedig a sarki nyáron már nem keletkezik. Magam részérõl kicsit komplikáltabbnak látom a dolgot. A helyben keletkezõ légtömeg hõmérsékletét végsõ soron az energiamérleg szabja meg: a besugárzás és a kisugárzás egyenlege. Ahogy egyik kollégánk nagyon helyesen megállapította, kisugárzás akkor is van, mikor süt a nap -legfeljebb a besugárzás nagyobb mértékû. De ez nincs feltétlenül és mindig így. Világosban is lehet negatív a sugárzó energia mérlege. Nincsenek adataim a nyári sarkvidék energiamérlegére nézve. Bizonyos tényekbõl, közvetetten arra következtetek, hogy ez nagyjából a nulla körül ingadozik -részint kicsit fölötte, részint picivel alatta. Viszont figyelembe kell venni a jég olvadásából származó hõelvonást különösen a sarki nyár elsõ felében. Májusban, júniusban bizony képzõdhet még sarki hideg légtömeg, és ránk is szakadhat. Ezután már valóban nem jellemzõ, de augusztus végén, amint kicsit is csökken a napállás, már generálódik, és felénk is indul a poláris hideglevegõ (aug. 20. utáni lehûlés)
Az biztos, hogy nyáron az északeurázsiai "pót" hidegbázis teljesen eltûnik: ezért nem kapunk nyáron hideget keletrõl. Az az északkeleti áramlás, mely télen kutyahideget hozott volna, nyáron mérsékelten meleg légtömegeket mozgat. A grönlandi belföldi jégtakaró miatt nyáron ez a régió válik a sarkvidék hidegpontjává, nem csoda, hogy a komoly lehûléseket nem ék, hanem ény felõl kapjuk a nyári hónapokban.

A nagy nyitány, vagy nem!?

Egyelõre fõként a gfs-ben, de másodsorban az ecm ens--ben a hétvégétõl, de fõként a jövõ hét elejétõl felsejlik egy esetleges "nagy nyitány", már ami a legalább regionális vagy félországra kiterjedõ keményvonalas konvekciót illeti. Egyes elõrejelzésekben masszív teknõ Ny-Eu felett, makáns jet és stabil MNSZ fölöttünk ... a konvektív álmoskönyv szerint ez nem csak Cu hum-ra lenne elég.
Persze még nincs (vagy nem sok) értelme (van) karatézni az indexekkel, de ha ez vagy ehhez hasonló makrokép tényleg létrejönne, akkor jó esély nyílna szervezett konvektív rendszerek kialakulására. Ebbõl azonban még lehet jó kis hûvös teknõ közép vagy hát, míg hõséges gerinc is ...

Ilyenformán az északi félteke hidegbázisa télen két részbõl tevõdik össze: az arktikus, ill. az észak-eurázsiai hidegbázis.
Tehát, adott 3 komponens, úgymint a stacionárius grönlandi hidegmag és AC (mely szintén geográfiai-orográfiai okokra vezethetõ vissza), az észak-eurázsiai (szibériai) hidegbázis, és a kettõt elválasztó atlantikus délnyugati szélrendszer, mely az említett nagy ütközési szög miatt rendellenesen mélyen nyomul bele az arktikus hideg légsapkába, és biztosítja, többek között, Eurázsia északnyugati partvidékének téli jégmentességét. (Az észak-eurázsiai hidegpool ellenben ugyancsak rendellenesen messze terjed dél felé -egészen a közepes szélességekig)
Íme, ezek a mi téli idõjárásunk alapkondiciói: az egész meglehetõsen "ortopéd", legalábbis az antarktikussal összehasonlítva.(Innen a mi téli idõjárásunkra tipikus MASZFEJ: délkeleten hideg, északnyugaton enyhe)
A fent említett 3 komponens ereje, fejlettsége évenként változik.
Lehet, hogy mindhárom erõs, avagy mindegyik gyenge -közte pedig az összes lehetséges variáció és permutáció. Ezért van, hogy egyik télen szinte kizárólagos a szibériai hideghullámok uralma, a másikon hírük sincs, hanem é-ény-i, sarki-tengeri léghullámok hozzák a havas idõt. Azután elõfordul, természetesen, hogy egészében véve enyhe a tél (túl erõs atlanti komponens, generálisan fejletlen hidegbázis)
Az elmúlt télen mindhárom komponens erõsnek mutatkozott. Makacsul a helyén volt a nyugati(grönlandi) hidegmag, "folyt ki a hideg az óceánra". Az atlantikus délnyugati szélrendszer olyannyira hatalmasra fejlõdött, hogy a Kara-tengeren túlra ûzte a sarki jeget (északi zonalitás) És a szibériai hidegbázis is szokatlan nagyságot ért el: ennek egyik oka a Kelet-Szibériában korán kialakult, vastag hótakaró. A másik éppen az elõbb említett északi zonalitás: ez az alacsony szélességek meleg levegõjét az Arktisz fölé sodorta, a melegadvekció messze elkerülte az északázsiai szárazföld központi részét. A lassan duzzadó és dél felé mozduló szibériai hidegtömeg azután a coriolis effektus révén nyugat felé fordult, és drasztikusan rászakadt Kelet és Közép-Európára. Ilyen módon a sarki hideg áttételen keresztül, s hosszú kerülõúton jutott hozzánk, menet közben óriási területen oszlott el. Talán ez az oka, hogy a hideghullám bár nagyon erõs volt, de nem tartott sokáig.

A sarki hidegbázis kérdése bonyolult és felvillanyzó, amivel érdemes bõvebben foglalkozni. Legelsõsorban úgy látszik, hogy az Északi-sark hidegsapkájának Európához közeli része "hasadt", két részre osztott. Ez a formáció és a belõle következõ cirkuláció nagyban eltér a Déli-sark viszonyaitól. Oka geográfiai és orográfiai: az észak felé áramló szubtrópusi légtömegeket a coriolis erõ jobb kéz, azaz kelet felé igyekszik kitéríteni. Ez az áramlás az Atlanti-óceán középvonalában a határtalan sík vízfelszínen könnyen és gyorsan halad, a kelet felé való elhajlást azonban az ott elhelyezkedõ kontinensek -Afrika északi része, és Európa- nagyban akadályozzák. Fenti szárazföldeken sok a partvidékkel párhuzamos hegylánc, ezért a hatás még kifejezettebb. A déli légmozgások keletre való kanyarodása ezért egészen az Északi-fokig meglehetõsen akadályoztatott. Mindennek az a következménye, hogy a meleg légáramlás (és tengeráramlás) nagy szögben rohan bele a sarki hidegtömegbe (ellentétben az Antarktisz viszonyaival, ahol a kelet felé való hajlás akadálytalansága miatt az alacsonyabb szélességek meleg levegõje szépen odasimul a hidegsapka széléhez, szinte tangenciálisan találkozik azzal). A nagy szögben "bevágódó" meleg légáramlás osztja két részre az Arktisz hidegtömegét egy nyugatira, melyet az egyszerûség kedvéért nevezhetünk grönlandinak, és egy keletire: a szibériaira.
Szibéria problematikája különösen érdekes. Itt a tartós, vastag hótakaró miatt rendkívül kifejezett a "jégszekrény" effektus. Télen a sarki hidegbázis ennek folytán Eurázsiában hatalmas "toldalékot" kap dél felé. Ez tulajdonképpen Észak-Amerikában is létrejöhetne, azonban egyrészt említett szárazföld jóval kevésbé kiterjedt az ázsiainál, másrészt észak-déli nyitottsága lehetõvé teszi a gyakori melegadvekciót a lehûlõ térségekre. Ezzel szemben Észak-Ázsia dél felõl teljesen zárt a Himalája, ill. az Eurázsiai-hegységrendszer többi tagja által.(Hamarosan folytatom)

Igen, most már én is látom, figyelmetlen voltam. De köszönöm,hogy felhívtad a figyelmem. Amúgy az "azt akartad hinni" címû rész szerintem nem csak rám vonatkozik, hanem sokan másokra is, csak ellenkezõ (+) elõjellel. Pl.: sokan 300 órával elõre perzselõ kánikulát vizionálnak, amikor az még 5000x változhat. Az ilyen "dávidmihályoskodások"-ról már nem is beszélve: Április végén bekukkantott a 30 fok, és máris minden rekordot megdöntõ szaharai nyárról értekeztek néhányan. Mint ahogy minden másról az életben, így az idõjárásról is nehéz minden elfogultság nélkül beszélni... De nem akartam vitatkozni veled, csak elmondtam a meglátásom. További szép napot neked is és mindenkinek.

Az a térkép, amire te azt hitted (azt AKARTAD hinni), hogy hõmérsékleti anomáliát jelöl, az az ECMWF és a GFS közötti különbséget jelzi az 500 hPa-os szint geopotenciáljára vonatkoztatva. ECMWF 500 hPa geopot. - GFS 500 hPa geopot. Egyáltalán megnézted mi van a térképeken???