Meteorológiai esélylatolgatások

Az érem másik fele meg az, amit a GFS mutat: az óceántól az Ibériai-fsz.-ig AC, ami viszont (a szokásos hõhullám elhúzódását beleszámitva 2-3 nappal) max. 1 hét után nem leránraná, de mindenesetre a ciklonokkal együtt beszivárogtatná nyugatra és középre a hideget. Szóval a hõség hossza még koránrsem lefutott. (megint egy jo kis ECM vs. GFS párbaj).

Talán a lehetõ legvadabb verziót hozta az ECM,nyugat felõl,de lényegében telibe kapna minket a következõ hõhullám. Ez már a második etap lenne,ha nálunk állandósul a az afrikai meleg idén nyáron,ahogy elõzõ években Oroszországban volt,akkor igen meleg nyarunk lehet...

Thermo: A Floo-féle "elmélet" igen sok saját megfigyelést és be nem bizonyított összefüggést tartalmaz, de nekem egy szimpatikus szemlélet az övé, nemcsak a modellekre és a száraz tényekre, hanem a tapasztalatokra is támaszkodik.

Az egyik legfõbb alapköve a hármas blokkok elkülönítése. Bekövetkezik egy idõjárási esemény, abból pedig lehet okoskodni kicsit a következõ 2-3 hét idõjárásának alakulásával kapcsolatban. Jelen esetben pl. ez úgy néz ki, hogy megvolt a hõhullámunk, majdnem pontosan 1 hét múlva jön a következõ, aztán rá egy hétre ha minden igaz, jön egy újabb. Ezt követõen valamerre változik a trend, egy más arculatát mutatja az idõjárás...
Egy másik része a dolognak az említett nyugatra tolódás. Télen a hidegleszakadásoknál, nyáron a hõhullámoknál lehet ezt használni. Minden hullám tolódik egy kicsit az elõzõhöz képest. Ebbõl pedig számolhatunk vele, hogy ez ránk nézve milyen hatással lesz majd...

Ez persze nagyon dióhéjban van leírva. Ráadásul a meteoszakik között nem arat nagy népszerûséget az elmélet, úgyhogy maradjon ez köztünk.
Remélem Floo is bekapcsolódik végre a dologba és rávilágít a fehér foltokra.

Felhõcske: Megnéztem a WZ archívumban, jó kis nyár lehetett, de azért ez nem az a klasszikus DK-i alacsony nyomás uralta idõszak volt. Gyakran kapott Izland és Skandinávia felõl öblítést a rendszer, az onnan érkezõ hûvös levegõ egyfajta generátorként mûködött és nem hagyta, hogy AC erõsödjön meg Európa belsejében...

Én arra az esetre vágyom már, ami az elõzõ években elmaradozott, de egy kicsit távolabbra visszagondolva nem volt olyan ritka...
Kellene egy hõségbe belerohanó hidegfront, ami akár szárazon, de átvonul rajtunk, majd a Fekete-tenger térségében megtorpan, legyengül és beleolvad az Iráni-minimumba... Egy pár nap után az alacsony nyomású rész a Balkán felõl elkezd visszafelé terjedni ÉNY felé. Labilizálódik, nedves levegõvel telítõdik a rendszer és akár 1-2 héten át monoton idõjárás alakul ki, sokfelé helyi záporral, zivatarral...
Erre szomjazom már nagyon, ezért vetettem fel a lehetõségét.

Sajnos, nem látom át egészében a Floo-féle 3-as elméletet (Senki se magyarázta el) Azt hiszem, valami olyasmirõl van szó, hogy a hidegleszakadások egy sorozaton belül mind nyugatabbra történnek. (Ha rosszul értelmezem, kérem, javítson ki valaki)
A hidegleszakadások nyugatra vándorlása egyébként könnyen megmagyarázható. A sarkvidék délre mozduló hidegtömegei a szubarktikus övben keletrõl nyugatra helyezõdnek át a coriolis effektus folytán. A nagyobb hidegtömbök ilyetén elmozdulásuk során mind nyugatabbra generálnak ciklonokat, ezzel együtt hidegelárasztásokat -ez rendben is volna.
A szubtrópikus légtömegek északra helyezõdésével azonban az elõzõvel pont ellentétes a helyzet: ezeket a coriolis erõ keletre téríti, ezért a forró levegõtömeg vándorlásával a melegnyelveknek egyre keletebbre kell "feljönniük". A gyakorlatban ez így is van: az európai meleghullámok bölcsõje az Ibériai-félsziget és környéke, és nem Kisázsia, például.
Nyugat-Európa nem azért kapja meg rendszerint késõbb a hõséget mint mi, mert az egyes meleghullámok "nyugatra helyzõdnek". Hanem, mert az óceán nagy hõtehetetlensége miatt nyáron a hûvös légtömegek északnyugaton helyezkednek el, és itt megakadályozzák a forró légtömegeknek a pólus felé való térhódítását. Nagyon vissza kell húzódniuk ezeknek a légtömegeknek ahhoz, hogy az ibériai forróság meghódítsa Észak-Franciaországot és a Brit-szigeteket. Persze, ez is elõfordul néha: példa 2003 nyara, vagy régebbrõl 1976 júniusa.

A meridionális hõkontraszt csökkenése, ebbõl kifolyólag az advektív hatások visszaszorulása a lokálisakkal szemben a nyár folyamán a legtermészetesebb jelenség, szinte kivétel nélkül minden évben tetten érhetõ. A július közepétõl augusztus közepéig tartó idõszak rendszerint "határozott irányú és számottevõ sebességû" légáramlások nélküli, nagyon gyakran tartósan meleg, mikor csak helyi záporok, zivatarok fordulnak elõ.
Idén, ami az elõttünk álló forró, sivatagi szárazságú heteket illeti, az elvi lehetõség valóban megvan rá (ld. például 2006 nyara), azonban korántsem ez az egyetlen felmerülõ szcenárió. Felhívom a figyelmet a GFS legutolsó futásában a júl. 3.-val kezdõdõ idõszakra. Igaz, "ûrtávlatról" van szó, de már többedik alkalommal mutat hasonlókat, ide-oda tologatva. A Vojejkov-tengely kapcsán múlt télen megtanulhattuk, hogy a gyakran elõkerülõ, de momentán meg nem valósuló áramlási képek nem enyésznek nyomtalanul a semmibe.
Júl. 3.-tól meridionális AC jelentkezik Grönlandtól a Brit-szigeteken át az atlanti partokig, ettõl keletre, a skandináv térségben viszonylag fejlett ciklonokkal. Igaz, az említett magasnyomás "beorrosodna" felénk, a poláris légtömegeknek emiatt nem teljesen szabad az útja dél-délkelet felé, azonban egy részük nyilván így is beszivárogna Közép-Európába, méghozzá eléggé huzamosan.
Mindez jó összefüggésben van azzal a tapasztalattal, hogy a nyár eleji változékony idõt, mely durva hõmérsékleti felugrásokat követõ lehûléseket, erõs frontokat tartalmaz, július közepén stabilabb, de nem túl meleg szakasz követ északias beszivárgással, AC peremhelyzettel.

1977. június-júliusban volt ilyen pontusi minimumos idõ...

Bizony ez egy nagyon reális szcenárió.
Minden adott hozzá, hogy bedögöljön a légkör Európa felett július elejére. Elfogyóban vannak a sarki hidegtartalékok, fokozatosan melegszik az egész kontinens. Csökken a hõmérsékleti kontraszt, ez bizony a helyi hatások erõsödéséhez vezethez...
Vagyis nagyon meleg, kiterjedt csapadékoktól mentes idõszak is jöhet, néhány helyen átmeneti felfrissülést adó hõzivatarokkal.

Bízom benne, hogy nem a térítõi AC húzódik ránk, hanem inkább a DK-i alacsony nyomás. Utóbbi esetben nem lenne azért unalmas az idõ, több lenne a zápor, zivatar.

Én egyelõre nem számolok a meleg levegõnek mélyen NY Európába hatolásával, ugyanakkor tartós zónális áramlási képpel sem, Érdekes lesz, hogy emiatt a forró levegõ várhatóan beragad a Közép-európai térségbe, és kelet felõl sem lesz elég hûvös levegõ legfeljebb szivárgó kevésbé forró 12-13 fokos T850-re, így esély nyílt a stabil 30-32 fokos nyári idõre rendszerint esti zivatarokkal és rendszerint ugyanott, de alapvetõen bõdületes szárazság lenne országos szinten a folytatás...

Én is épp most gondolkoztam el a hosszabb távú, 2-3 hetes idõszak idõjárásán...
Próbáltam belecsempészni a Floo-féle hármas elméletet, úgyhogy elõre szólok, néhányaknak fentartásai lesznek ezzel kapcsolatban.

Elvileg ez a mostani az elsõ hõhullám, ami DDNY felõl érte el Európát. Most következik egy kisebb lehûlés, de már látszik, hogy újabb támadás érkezik Ibéria felõl. Az elõttem szólók rávilágítottak, hogy ez már nyugatabbra fog felhúzódni. (ez is a hármas elmélet egyik alappillére) Én úgy gondolom, a mostani hõhullám magasabban tetõzik nálunk, mint a következõ fog, mivel a fõ melegnyelv már nem minket fog telibekapni. Ezt követõen jön egy újabb kis adag hûvös levegõ. A harmadik hõhullám már elképzelhetõ, hogy annyira nyugaton húzódik majd fel, hogy Közép-Európa majdnemhogy AC elõoldalon marad és északról szivárog a mérsékelten meleg / kevésbé forró levegõ a Kárpát-medencébe...

Itt elméletileg lezáródik majd ez a blokk. Kérdés, hogy melyik irányba váltunk. Nekem az tetszene, ha a harmadik hõhullámot okozó AC kint maradna nyugaton, legyengülne és KDK felõl behúzódna a Balkánig az Iráni-minimum, amely július elsõ felében bárikus mocsarakat és heves helyi záporokat, zivatarokat okozna.
Szép álom! Jobb lenne, mintha zonalitás kezdõdne, ami idõrõl-idõre DNY-iba fordulna és július végére kiperzselné a térítõi levegõ a kontinens felét...

Pontosan ugyanerre figyeltem fel én is, mivel a két utolsó ECM futás egyaránt kemény hõhullámot helyez kilátásba a hónap legvégére és az ENS sem marad el tõle jelentõsebben. Viszont nem szabad szem elõl tévesztenünk, hogy addig még jön egy hidegfront, a hét végén átmeneti visszamelegedés, majd hétfõn egy újabb hidegfront, és csak azt követõen épülne ki Közép-Európa felett az a bizonyos gerinc, melynek hátoldalán ismét megindulna a forró afrikai levegõ a Kárpát-medence felé. Azaz a legtöbb modell tényleg mutatja az újabb hõhullámot, viszont a nagy idõtáv miatt ez még korántsem biztos.

Átmeneti pár napos enyhülés után a jövõ hét közepétõl,a modellek egyetértése szerint az Európában java részt Pireneusok felett tanyázó afrikai meleg már nem csak minket azaz Közép-Európát,de egyben nyugatot is elárassza,ezzel pedig hosszabb és keményebb kánikula van kilátásban,mivel az enyhülést hozó frontok kiszorulnak a Brit-szigetekre és azon túlra.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#17401)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#17400)

Elég lett.

Bár itt, a Hosszútávúban OFF-nak számít, mégsem érdemtelen néhány szót szólni a légnyomás mérésérõl, illetve szezonális viselkedésérõl. Nagyjából 38 éve annak, hogy naponta többször is leolvasom az aneroidot, ez az egyik "mániám". Feljegyzéseket soha nem vezettem ugyan, de a különbözõ idõjárási szituációkra jellemzõ légnyomás-meneteket jól kiismertem, az extrém értékeket mindig megjegyeztem, észben tartom. Tapasztalatom, hogy nagyon alacsony légnyomásnál, meg nagyon magasnál is, az aneroidok nem tudják "lekövetni" a tényleges hullámhegyeket és völgyeket, az általuk mutatott ingadozás kisebb mértékû, hullámai laposabbak, mint ami a valóságos görbére jellemzõ.
Ennélfogva, bár én csakugyan nem láttam még aneroid barométeren 1030 hepás értéket nyáron, megengedem, hogy a hiteles (pl. higanyos barométerrel mért) érték lehetett ennyi.
Azért a nyári 1030 hpa higanyos barométeren is ritkaság lehet. Nyáron a szubarktikus alacsony nyomású öv ciklonjai lényegesen kevésbé mélyek, mint télen, és az öv egészében is északabbra tolódik, messzebb kerül tõlünk. A hideg AC-k kumulatív kiépülése a kontinens északi területein szintén hiányzik. Mind emiatt relatíve kicsi nyomásgradiens, kisebb a légnyomás-ingadozás mértéke (s ebbõl kifolyólag a bárikus szelek visszaszorulása jellemzõ erre az évszakra)
Ferri: egy ideje én is figyelemmel kísérem a GFS 10 napon túli szinoptikai térképeit. Elég következetesen mutatják a nyugat-északnyugat európai AC-t, és az attól keletre, Skandinávia felett elhelyezkedõ ciklonokat. Volt futás, ami jellegzetes brit blockingot mutatott, a többség ellenben nem hozza fel ennyire északra a magasnyomást. Mindegy, a lényeg az, hogy van valószínûsége a mostani "bolond" déli légmozgás után tartósabb északnyugatinak.

GFS: tartós hõhullám rekordok nélkül, 31-35 fokos tetõzéssel, csak elszórt záporok a hét vége felé.
ECM: 1 hetes hõség 37 és 38 fok közötti tetõzéssel (bent az országban a 20 °C T850), hétvégére erõsebb lehûlés, majd mérsékelten meleg folytatás.

Én a kettõ között látom az igazságot. jövõ héten még lesz egy kisebb ismétlés, és vasárnapra (júl 1.) jön erõsebb hidegfront, 21- én, 25. én is kapunk egy löttyenet hûvösebb levegõt, Júl 6 ig lesz még egy rövid hullám , utána hûvösebbre fordul, olyan 21 és 28 között ingázik majd július 22 .-éig. Továbbra is várok azország északi felében és délnyugaton jelentõsebb csapadékot 10-20 mm körül, de csak csütörtök és szombat között elõtte a zivatar meglepetés lehet Bp térségében illetve az Zemplén- megyében. Itt nem érzem sivataginak a légkört, alsó szinten nedvességet érzek benne, közép szinten a leszálló áramlás miatt még - nincsen konvekció, 25- 27 foknál már lecsapódik a pára a növényekre és tegnap este kifejezetten esõszag volt. szerintem amint elõoldalra kerülünk egy kicsit is, máris lesznek lártványosabb gomolyok...

A friss GFS fáklya, illetve a modellfutások java arra enged következtetni, hogy június hátralevõ részében, illetve július 1. napjaiban viszonylag gyorsan váltják egymást a rövid hõhullámok és az évszaknak megfelelõ hõmérsékletû idõszakok. Európa idõjárására továbbra is a nagyjából északnyugat-délkeleti megosztottság lehet majd a jellemzõ, ám az idõ elõrehaladtával én sem tartom kizártnak, hogy a forró és a hûvösebb légtömegeket elválasztó hullámzó frontzóna még inkább visszahúzódik a kontinens peremvidékei felé, így fõleg július második felében, illetve augusztus elsõ harmadában tartósabb hõhullám(ok) is kialakulhat(nak) majd. A latolgatásom egyik fõ buktatóját egy esetleges brit blockingban látom, ami az AC-elõoldali makrohelyzetek irányába billenthetné a mérleg nyelvét, inkább mérsékelten meleg, csak 1-1 rövid hõhullám által megszakított jelleget is adhatna az elõttünk álló nyár elsõ felének, kétharmadának.

Így van, jó pár évvel ezelõtt írtam, hogy az 1999-es õrület extrém nagy csapadékú napjainak jó részében anticiklon vagy anticiklon-peremhelyzet volt jellemzõ.

Néhány napon belül lehet jövök egy rég megejtett extra-hosszútávú körvonalazással.
Az április-májusi körvonalazás nagyjából bejött.

Bizony, ahogy azt az új GFS futás is pedzegeti. Olyan utánpótlása van a melegnek, hogy idõrõl-idõre egyre nagyobb teret fog hódítani. Nem tartom kizártnak a jövõ heti meleghullám megismétlõdését a 25.-i héten...

A modellek alapján a mediterrán térségben a Pireneusoktól-Törökországig tartósan befészkelõdik a forró,afrikai meleg ezért,ezért a nagybetûs nyár ezzel kezdetét vette. Lesznek átmeneti kevésbé meleg napok frontok miatt,de azonnal érkezik utána a szomszédból utána DNY-D felõl a meleg.

Nem rögzítem a légnyomás-adatokat, csupán figyelem ezeket az értékeket. Viszont azt hiszem, Snowhuntertõl olvastam, hogy az egyik híresen özönvizes nyáron igen magas légnyomás mellett estek extrém csapadékok. Remélem, megerõsít hamarosan!

Valóban, ez a mostani még csak "puhatolózó" portyája a hõségnek, s szinte biztos, hogy július-augusztusban randább hõhullámok is lesznek.
Ami az 1030 hepát illeti, Te mértél már nyáron ilyen magas értéket? (Én nem emlékszem hasonlóra)
A légnyomás-ingadozás leggyakoribb határai télen cca 1000-1028 hpa, nyáron 1008-1020 hpa.

Nekem bizony nagyon tetszik ez a trend, egyelõre nem tud stabilan kialakulni felettünk a magasnyomás. Pár napos meredek emelkedés után valahol 1020 fölött megállunk, majd megáll az emelkedés és erõs szórás mellett visszahúzódunk abba a tartományba, ami mellett jó eséllyel változékonyabb az idõjárás.
Persze tudom, hogy elõfordult már 1030 hPa környékén is igazi felhõszakadásos idõszak, de nekem mégiscsak tetszik, hogy nem veri ki a légnyomás a plafont...

Az unalmas, hosszú hõség ideje még nem jött el, az majd július közepétõl boldogít minket valószínûleg.

Hogy lesz-e 35+ C a jövõ héten, az még kérdés (a 17-18 fokos T850 tartós napsütés mellett, jelentõs inverziós réteg nélkül valóban 34-35 fokos maxit tesz lehetõvé, de lehetnek mikroklimatikus helyek, ahol feljebb szökhet a higanyszál)
Mindenesetre afrikai eredetû hõhullámmal van (lesz) dolgunk, a szimptómák félreismerhetetlenek akkor is, ha nem nézzük meg a szinoptikai térképeket. A kristálykék, felhõtlen égbolt, ívfény-szerûen éles napsütés, nagy látótávolság, a fülledtség teljes hiánya, valamint a délies légmozgás és a hõség mind a sivatagi légtömegrõl árulkodik.
Szóval, az én olvasatomban vitathatatlan a keményvonalas hõhullám ténye, semmi csodálatos nincs az eljövetelében, jónéhányan feltételeztük, számítottunk rá a nyár elsõ felére -itt van.
Jó hír (legalábbis azoknak, akik nem szeretnek "megdögleni" a melegtõl), hogy az alacsony relatív páratartalom miatt 1-2 éjszaka még bizonyára kellemesen lehûl a levegõ. További könnyebbség, hogy a GFS jún. 23.-tól brit-északnyugat-európai AC-t, Közép-Európa fölött északias légmozgást mutat jónéhány napig (praktikusan a hónap végéig) a legfrissebb futásban. Igaz, ez nagyrészt az üveggömb-tartományban van, de hátha... Csak mérséklõdik a nagy meleg belátható idõn belül... A Wetsom által linkelt GFS fáklya az elõzõ futáshoz tartozott, ORSC gyanús kilengése, a csaknem 25 fokos T850 a hónap legvégén ugyancsak megijesztett. Látom, azóta ez is frissült, az új verzió sokkal emberségesebb.

34-35 fokhoz viszont elég és érdemes rápillantani a naptárra. Pár napon bizony rekord közelében lesz az országos abszolút Tmax, ezt nem hõhullámnak nevezni pont olyan, mintha januári +15 fokokra mondanánk ugyanezt. Vagy télen is játszik a délieknél a 35+ fokos kritérium?

Szerintem sem lesz ez a periódus olyan száraz.Talán hétfõn nincs esélye a dolgoknak,de vas.,és utána keddtõl ismét lesz esélye egy-egy zápornak zivatarnak.Persze fõleg az Alpokalján és az É-i középhegsségre korlátozva!

35+ meglesz szerintem az Alföldön 3 napon át, viszont az ország többi részén korántsem lesz annyira száraz idõ ahogyan a modellek látják (mondjuk nem tudom miért ezt látják, mert én is a modellekbõl olvasom le, hogy lesznek frissítõ zivatarok, mint ahogyan már ma is...)

Kiskunsági lévén a keményvonalas meleg idõ nálam is 35+nál kezdõdik.

Itt lent szokva vagyunk a 30-35 fokokhoz. Nekem a hõhullám a 35+ tartomány.

Tehát akkor a 30+ fok már nem is hõhullám, értem Irigyellek téged, én jövõ héten haldokolni fogok ebben a "hidegben".

Ez a fáklya 17-18 fokos T850-et mutat jövõ hétre. Jól sejtem, hogy ez aligha elég a 35+ tartományhoz?

Valamit nagyon, nagyon elnéztél:
Link

Szeke: Elég lesz.

A GFS nem igazán lát hõhullámot jövõ héten.

ECM jövõ hét csütörtökre 20 fokos T850-el számol... Jól bekezd a nyár...

Magam részérõl számítok egy erõs hõhullámra jövõ hét szerdán már 35-36 fokkal, majd csütörtöki (DK -en pénteki) 37 és 38 fok közötti tetõzéssel, majd vasárnapra ugyan akár a Dunántúlon 20-25 fok közé eshet vissza a hõmérséklet, gyors menetben újabb melegedésre számítok olyan 34- 35 fokos tetõzéssel és 28-30 a közötti mostanihoz hasonló lehûléssel, sõt ezt követõen is egy rövid 2-3 napos kánikulai (32 és 35 fok között) szakasszal számolok július 4-5-6 -án.

Jelen állás szerint nagyjából egy hétig tart majd a hõhullám: jún. 16.-jún. 22. Csúcspontja valóban jövõ hét közepére (jún. 20. szerda) adódik, mikor is ECMWF szerint délnyugatról befigyel az országba a 20 fokos T850, csaknem a Balaton vonalát elérve. Annak a "fatengelyes" szabálynak a figyelembe vételével, hogy nyáron, napos idõ esetén T2m(max)= T850+17, ezen a napon nagy valószínûséggel több helyen meghaladja a legmagasabb hõmérséklet a 35 C-t.
Más lapra tartozik, hogy ezek a helyek nem feltétlenül dk-en lesznek: délies légmozgás esetén két "szélkapuja" van a Kárpát-medencének. Az egyik a Morava völgye a Balkánon, mely északra vezeti a Mediterráneum forró levegõjét, és csakugyan az Alföld déli részére "teríti". A másik a Dinári-hg. és az Alpok között található, ezen keresztül az Adria felõl dõl be a meleg Délnyugat-Magyarországon át a Kisalföldre (rába-völgyi melegnyelv), nemegyszer egészen Nyitra magasságáig is eljut. Szóval, Zala megyében, de a Kisalföld nyugati részén is el tudok képzelni egy-egy 35 fokos maxit ezen a napon.
A hõhullám vége felé elég sûrûek a ny-k lefutású izotermák, s bár a 8-as T850 is megközelít ény-ról, még a 20-as se lesz messze tõlünk a Balkánon. Nem sokon fog múlni tehát, hogy a hûvös, vagy az igen meleg oldalon leszünk -elég nagynak tûnik a bizonytalanság. A nagy hõgradiens -legalábbis potenciálisan- erõs frontjelenségek, heves zivatarok lehetõségét adja a jövõ hét végén.
Végül azért leírom a "privát" véleményemet is: úgy hiszem, ha hûvösebbre (kevésbé melegre) fordul idõjárásunk a most már biztosra vehetõ kánikulai hét után, egy darabig nem is tér vissza a forróság. Minimálisan egy hét-10 nap "pauzát" feltételezek. Még a kánikula tetõzésekor is elég sok sápadt szín marad a hõtérképen, nemcsak Északnyugat-Európában, de a Fekete-tenger vidékén is, ahova makacsul befészkeli magát egy ciklon. E két, hûvös terület között nyúlik fel a melegnyelv a Szaharából, de úgy látszik, ezúttal még nem költözik be tartósan a forróság Európába.

Szerencsére az "egész Dunántúlon nem lesz semmi" egy szombat éjjeli Tatabánya feletti zivatar +villámshow illetve egy vasárnapi keszthelyi szupercellán bukott el. Ha jól láttam dél-Zala is kapott némi látványt, a pécsi eseményeket pedig említettem. Szóval egyrészrõl itt sem úsztuk meg szárazon, másrészrõl pedig itt viszonylag ritkán voltak kedvezõ helyzetek, az elmúlt 5 napban döntõen divergenciában voltunk, de a feloszló csapadékmezõk DNY felõl többször is elértek bennünket. Ez a tény azon nem változtatott, hogy GY-M _S megye, K-E megye, P megye nyugati fele, Veszprém és Fejér északi része maradt az ország legszárazabb része ami azt jelenti, hogy kb 20-30 mm között jött ki ebbõl a "KÜN- bõl", nem állunk rosszul, de nem is úszunk, a talajnak néha volt ideje megszikkadni, de kapott és kap is még m is pár mm utánpótlást. (gombászás szempontjából talán jobb is, mint az özönvíz, amitõl befulladnak a fonalak). Nagyjából 1 hét zavartalan kánikula kell ahhoz, hogy újra aszályos helyzet alakuljon ki, amire szerintem ebben a körben nem nagyon lesz esély...
A korábbi latolgatásból 3 dolog jött be, azzal együtt hogy az ország egészét nézve nem éppen volt kánikulai a helyzet, az egyik az ország megosztottsága a másik pedig a szezoncsúcs döntése 16.-a elõtt (34.7 szombaton, ha jól emlékszem), a hátoldal ugyanis nem 50-100 km el nyugatabbra maradt, hanem ennyivel keletebbre jött, már szombaton behatolt az ország NY-i megyéibe, a 3. pedig a 16 utáni kemény tartós kánikulai periódus esélye.
Tippem a szezoncsúcsra ami egyben országos rekord is lehet már akár jövõ hét közepe táján: 37.5 fok, de kemény hõséget az ország déli- délkeleti felére várok, északon inkább 30-32 fok lesz a jellemzõ a legmelegebb napokban is. Azzal együtt, hogy a meleg és az AC-k is némileg északabbra kerülnek, még nem látok határozott változást a poláris légtömegek áramlási képének Európai hatásában. NY-Európában, illetve a közvetlen közelünkben végig marad a hûvös inkább tavaszi/õszi idõ és a frontok is várhatóan tõlünk alíg északra húznak majd el. Ennek következménye, hogy az ÉNY országrészben továbbra is lesz némi megosztottság, és akár a tomboló kánikula közepette itt kaphatunk felfrissülést, azaz ügyben mi leszünk a befutók...

Meglátásom szerint a Nyár NY - Európára csak a nyár 2. felében, július 20 után fog elérkezni, a napfolttev - erõsödése átmeneti, a hónap végétõl lassan átrendezõdés kezdõdik, és a következõ erõsebb lehülést már ÉK felõl kapjuk.

Jelenleg az Afrikai IZCZ is északabbra helyezõdött a szokásoshoz képest és ezzel együtt az anticikonok is: Link

Az elkövetkezõ napokban magam mintegy 7-10 napra teszem a közelgõ, száraz, kánikulai meleg idõszakát. Szoláris szempontból bátorkodom ezt kijelenteni az újra erõsödni látszó nap(folt)tevékenység kapcsán. A ciklontevékenység egyre gyengébb, az anticiklonok északabbra helyezõdésének - s ezzel együtt az igen meleg levegõ benyomulásának - nem fognak tudni érdemben gátat vetni.

Ez az utolsó amit megnézek én is Sokat mulattam már rajta
Közben szépen alakul a légkör, ma jók lehetünk normális zivatarra.

Link
Az elsõ nagyobb "afrikai látogatás", ami úgy tûnik ki is tart 4-5 napig.

Erre a modellre szokták azt mondani,hogy két, három napnál távolabbra nem érdemes nézni.

Hétvégétõl igazi nyári idõ (strandidõ) veszi kezdetét, a meleg / hõség jõvõhét elején tetõzhet - az idei év eddigi legmelegebb idõszaka jöhet.

Yr.no (ECMWF) Link

Június 19-re,(a környezõ napokhoz képest relatív "alacsonyan" van a Tmax rekord) 35,3°C - ennek megdõlésére nagy esélyt látok.

Én az egész Dunántúlra nem várok semmit, legfeljebb fokozódó aszályt, szelet és lehülést szombat délutántól legfeljebb Pécs környéke lehet nyerõ...


Ha jól látom a GFS északnyugatra ugyan nem számol acélos labilitásokat, de vasárnapra kifejezetten esõs idõt vár pont a csapadékhiányos területen, több mint 20 mm -t számoltam össze szombat estétõl hétfõ reggelig, a lentebb írtak fényében egyáltalán milyen paraméter lehet az, amire ezt a lehetõséget "dobja ki"?

Mivel úgy látom jelen áramlási irány mellett, ha a frontálzóna csak 50-100 km-t elcsúszik nyugatabbra az már csak az Alpokaljának jó, ha pedig ennyivel keletebbre akkor Pécs Bp vonaltól keletre indulnak be a rendszerek, vagy rosszabb esetben majd e mentén rohangálnak megint felfelé a pusztító SC-k. és az ország 3/4-e szárazon maradhat. Keleties komponenst az áramlásban semmilyen szinten nem látok, így a múlt hétvégi MKR nyugat felé kifújódó uszályára sem számíthatunk ezúttal. A fent említett vonaltól nyugatra csak helyi záporokat várok a nyugati északnyugati határvidéktõl eltekintve, azaz 0 és 2 mm közötti csapadékot 22-24 fokot erõs délnyugati szelet és egész vasárnap "katyvaszos" égképet, majd hétfõn már rohanó cu humiliseket viharos széllel.

Ja, ja bár annyira nem volt nagy bukta voltak szép számmal 20-35 mm-ek is: Link Azért is írtam, h osztani kell legalább kettõvel
Attis, úgy értettem, h a magasban stabil dny-i huzat, és a közelben táncoló frontálzóna, amibõl ény gyakran csak szelet kap, míg éken egymásnak adják a kilincset a rendszerek. Nedves profil melletti dk-i, k-i áramlás az pl. ok oda.

A legutóbbi csapadékos napokat is eléggé túlbecsültük mennyiségileg, sajnos. Vigyázni kell, mert most is bepakolt trendesen a gfs. Szóval szerintem meg marad a szárazság.

Ezzel kapcsolatban lenne egy-két kérdésem.Milyen áramlás lesz hétvégén és az miért nem jó ény-nak? Illetve melyik áramlás jó?Válaszod elõre is köszönöm.

A pár napos csapadékszünet után úgy tûnik a hétvégétõl ismét kiadósabb záporokra készülhetünk, mind a gfs, mind az ecm ill. az ens-ek szerint. Persze a gfs erõsen túlbecsült csapadékait oszthatjuk kapásból kettõvel, de még úgy is legalább 10-50 mm valószínû az ország nagy részén a következõ bõ hét során. A legtöbb csapadék ék-re adódik az áramlásnak megfelelõen ény-on pedig a legkevesebb. Egyelõre úgy tûnik, hogy a májusi 85-90%-os (81-10-es átlaghoz viszonyítva) országos átlag júniusban is meglehet, bár ettõl függetlenül kisebb körzetekben továbbra is jókora marad a csapadékhiány. Azon viszont igencsak meg lennék lepõdve, ha 15-e után még mindig Bodrogolaszi lenne az utolsó helyen, már ami az éves összeget illeti: Link

Laikusként a helyzet érdekessége, hogy a fennálló áramlási kép miatt igen intenzív és nagy területet érint a poláris területek légcseréje ezért a hûvös nedvesebb légtömegek, hátoldali helyzetek továbbra is itt ragadnak Európa nyugati felén, és ott fognak ólálkodni ÉNY határainktól szinte csak 100 km-re, sõt akár ÉNY-ra is benyomulhatnak idõrõl-idõre. Ugyanakkor intenzíven forró légtömegek nyomulnak be a Kárpátok alá, miközben a magasban a hideg levegõ fölénk kerülhet, ami pengeél helyzetet eredményez, (ez a szkanderezés és meleg levegõ reakciója a hideggel örvényt okoz, avagy magassági hidegörvény kialakulása várható a jövõ héten, miközben a talaj melegutánpótlása folyamatosan biztosított lesz. Valószínûsítem a 10 fok közelében vagy akár alatta lévõ T850 ellenére 30-32 fokos talajhõmérsékletek kialakulását. A talajon a délies áramlás illetve a magasban a HCS ben uralkodó eltérõ áramlási irány erõs szélnyírást is biztosít majd, és ez kedvez a heves viharoknak, akár szupercellás konvekciónak nemcsak az említett, hanem az azt követõ idõszakban is, csak az egyre vastagabb kiszáradó meleg légtömegek mellett csökkenõ területi arányokban.