Globális jelenségek
Egy gleccser viselkedésébõl általánosítani az elmúlt évtizedek bevett "lobbistratégiájának" jellemvonása...
További érdekesség, hogy a NASA egyik szervezete (gyanúm szerint csak a Hansen-féle Goddard Intézetrõl lehet szó) az általa példátlannak titulált olvadásra hivatkozva kongatja a vészharangot, miközben a saját maguk által kezelt hõmérsékleti adatbázis alapján Grönlandon egyáltalán nem zajlik katasztrofális felmelegedés. A kettõ nehezen egyeztethetõ össze.
Bárki megnézheti Grönland fõvárosának hõmérsékleti adatsorát (á la NASA GISS): Link A legmelegebb idõszak Grönlandon a mérések kezdete óta 1920 és 1940 között volt, a 2010-es átlaghõmérsékletet jelzõ adatpont pedig kifejezetten alacsony érték az elmúlt kb. 8-12 év melegebb éveihez képest.
A fiúk a tengerentúlon bajban vannak ám, mert sem globális hõmérsékleti rekord, sem jégolvadási rekord nem lesz idén (ahogyan ez jópár éve menetrend szerint elmarad).
A jégkiterjedés itt láthatóLink
Bárki megnézheti Grönland fõvárosának hõmérsékleti adatsorát (á la NASA GISS): Link A legmelegebb idõszak Grönlandon a mérések kezdete óta 1920 és 1940 között volt, a 2010-es átlaghõmérsékletet jelzõ adatpont pedig kifejezetten alacsony érték az elmúlt kb. 8-12 év melegebb éveihez képest.
A fiúk a tengerentúlon bajban vannak ám, mert sem globális hõmérsékleti rekord, sem jégolvadási rekord nem lesz idén (ahogyan ez jópár éve menetrend szerint elmarad).
A jégkiterjedés itt láthatóLink
A grönlandi jégtakaró területe 1.7 millió négyzetkilométer. Link
Egy átlagos budapesti kerület területe 525/23 = 22.8 négyzetkilométer. A területi alapú jégveszteség tehát az összes grönlandi jég 0.0000134, vagyis 134 tízmilliomod (!) része. Ne feledjük azonban, hogy egy tengerbe torkolló gleccsernyelv "eltûnésérõl" szólnak a hírek. Ennek vastagsága mindössze néhány tíz méter lehet (az egyszerûség kedvéért feltételezzünk 20 métert), szemben a szárazföldi jégtakaró 2000m körüli átlagvastagságával.
A fentiek alapján a teljes grönlandi jégmennyiség 0.000000134, vagyis 134 milliárdod része vált a globális felmelegedésnek nevezett világméretû kataklizma martalékává. A grönlandi jég elolvadása 6m-rel emelné meg a világtengerek szintjét, ez az esemény összesen 0.0008 mm tengerszint emelkedéshez vezet.
Mindezek után ennek a jelentéktelen eseménynek hírértéke van?? Döbbenet...
Egy átlagos budapesti kerület területe 525/23 = 22.8 négyzetkilométer. A területi alapú jégveszteség tehát az összes grönlandi jég 0.0000134, vagyis 134 tízmilliomod (!) része. Ne feledjük azonban, hogy egy tengerbe torkolló gleccsernyelv "eltûnésérõl" szólnak a hírek. Ennek vastagsága mindössze néhány tíz méter lehet (az egyszerûség kedvéért feltételezzünk 20 métert), szemben a szárazföldi jégtakaró 2000m körüli átlagvastagságával.
A fentiek alapján a teljes grönlandi jégmennyiség 0.000000134, vagyis 134 milliárdod része vált a globális felmelegedésnek nevezett világméretû kataklizma martalékává. A grönlandi jég elolvadása 6m-rel emelné meg a világtengerek szintjét, ez az esemény összesen 0.0008 mm tengerszint emelkedéshez vezet.
Mindezek után ennek a jelentéktelen eseménynek hírértéke van?? Döbbenet...
Angol tudás kell! 
Nekem inkább félrefordításnak tûnik, maga a cikk nem tûnik nagyon "népbutítónak". Ellenben elég sok a képzavar, fõleg a második bekezdésben, ott a "szelelõlyuk" körül. Az az érzésem, mintha a fordító sem tudta volna, mit ír.
Egyébként az ózonlyuk valamelyest csökkenthetné az üvegházhatást, de ezen hatások szerintem a jég nagy albedója miatt nem kéne, hogy annyira jelentõsek legyenek (a SCAR is ezt állapította meg a cikk szerint). Érthetõvé úgy válhatna számomra, ha a teljes elõadást elolvashatnám, mert ez így nehezen emészthetõ kicsit.
Egyébként az ózonlyuk valamelyest csökkenthetné az üvegházhatást, de ezen hatások szerintem a jég nagy albedója miatt nem kéne, hogy annyira jelentõsek legyenek (a SCAR is ezt állapította meg a cikk szerint). Érthetõvé úgy válhatna számomra, ha a teljes elõadást elolvashatnám, mert ez így nehezen emészthetõ kicsit.
A Déli-sarki Polarjet nincs kapcsolatban szerintem az ózonlyukkal - pontosabban a kapcsolat fordított: mivel az Antarktisz körül északabbra nincsenek kiterjedt szárazföldek, ezért a teljes troposzférában jóval zártabb az áramlás (nem alakul ki "blocking-helyzet", mint itt északon). Az óceáni vízkörzés is körülöleli az Antarktiszt, illetve a Polarjet sem szakad fel. Épp emiatt az oda a közép-troposzférában bejutó ózonbontó gázok, ahogy felemelkednek, a sztratoszférában csapdába esnek. Ezért ott erõsebb az ózonlyuk, mint itt északon. Szárazföldek nélkül itt is lenne egy ózonlyuk. (Lehet, hogy pontatlan a magyarázat, már nem emlékszem teljesen pontosan, mit is mondtak az egyetemen, de ez a lényeg kb.)
Emiatt egyébként inkább olvadnia kéne a jégnek, de a nagy albedója miatt nem jelentõs a melegedés, az áramlási rendszernek köszönhetõen pedig a jégborítottság eléggé stabil marad az Antarktiszon.
(Egyébként a szellõzõlyuk valóban a tropopauza közelében lévõ jetekre vonatkozhat, ott a tropopauza "megtörik", a polarjetnek a sark felõli oldalán mintegy 2km-rel van alacsonyabban.)
Emiatt egyébként inkább olvadnia kéne a jégnek, de a nagy albedója miatt nem jelentõs a melegedés, az áramlási rendszernek köszönhetõen pedig a jégborítottság eléggé stabil marad az Antarktiszon.
(Egyébként a szellõzõlyuk valóban a tropopauza közelében lévõ jetekre vonatkozhat, ott a tropopauza "megtörik", a polarjetnek a sark felõli oldalán mintegy 2km-rel van alacsonyabban.)
A "szellõzõlyuk" ismereteim szerint futóáramlás lehet (nem is egy, hanem több, amelyek egyidejûleg léteznek, esetleg egyetlen óriási? - ez nekem nem világos...): egy olyan áramlási "csõvezeték" (milyen szerencsétlen kifejezés) vagy "orkáncsatorna", amelyen keresztül a sztratoszféra jóval hidegebb levegõje lejut a tropopauzán át a troposzféra alsóbb rétegeibe, onnan meg a felszinre. Valószinû, hogy ez a délsarki jet a permanenssé vált, elvékonyododtt ózonréteg miatt mintegy körülöleli az Antarktiszt (fizikai akadályt képezve a melegebb troposzférikus légtömegek beáramlásának) és - fõleg télen, mivel a jelenség a japán Mohri 1953-as évi vizsgálata alapján akkor domináns - konzerválja az ottani jégfelszint.
Hasonló jelenségrõl Saucier értekezett 1958-ban a Himalája tartós téli hidegzuga kapcsán.
Hasonló jelenségrõl Saucier értekezett 1958-ban a Himalája tartós téli hidegzuga kapcsán.
Érdekes felvetés, hogy a meridionális beállítottság telente jéghizlaló, nyaranta viszont jégkoptató hatásokat kelthet. Ez esetben ugyanis több alkalommal igen meleg levegõ juthat fel északra, amíg a zonalitás, illevte a Ny-K szelek dominanciája bizonyos értelemben "védené" a sarki jégtakarót a kiugró ingadozásoktól.
Tekintsünk dél felé, találtam egy cikket: Link
Én ezt nem teljesen értem, nem tudom, hogy hat az ózonlyuk a déli sarki jég növekedésére, illetve mi az a "szellõzõlyuk"? Ez vagy rossz fordítás, vagy valaki elmagyarázhatná érthetõbben.
Tekintsünk dél felé, találtam egy cikket: Link
Én ezt nem teljesen értem, nem tudom, hogy hat az ózonlyuk a déli sarki jég növekedésére, illetve mi az a "szellõzõlyuk"? Ez vagy rossz fordítás, vagy valaki elmagyarázhatná érthetõbben.
Kizárólag James Hansen szerint volt az, a hivatkozott adatsort õ kezeli. Az IPCC által is használt HadCRUT3 globális hõmérsékleti sor, illetve a mûholdas megfigyelések (UAH és RSS) alapján ugyanez nem mondható el.
Kapcsolódó olvasnivaló: Link
A globálisan legmelegebb év 1998, nem valószínû, hogy ez a következõ 5 év során megdõl. Idén többen is várták az újabb rekord beállítását az El Nino miatt, azonban a globális átlaghõmérséklet még az ebbõl származó hõtöbblet ellenére sem érte el az 1998-as szintet. Utóbbi megállapítás meglehetõen kellemetlen, ugyanis ha továbbra is fennáll a sokat emlegetett melegedõ tendencia, akkor az idei El Nino évnek melegebbnek kellett volna lennie 1998-nál.
Az Egyenlítõ mentén eközben La Nina vette kezdetét, amely elõreláthatólag erõsödik majd. Link Link 2011 ennek következtében globálisan jóval hûvösebb lehet, talán a 2008. évet is alulmúlhatja.
Kapcsolódó olvasnivaló: Link
A globálisan legmelegebb év 1998, nem valószínû, hogy ez a következõ 5 év során megdõl. Idén többen is várták az újabb rekord beállítását az El Nino miatt, azonban a globális átlaghõmérséklet még az ebbõl származó hõtöbblet ellenére sem érte el az 1998-as szintet. Utóbbi megállapítás meglehetõen kellemetlen, ugyanis ha továbbra is fennáll a sokat emlegetett melegedõ tendencia, akkor az idei El Nino évnek melegebbnek kellett volna lennie 1998-nál.
Az Egyenlítõ mentén eközben La Nina vette kezdetét, amely elõreláthatólag erõsödik majd. Link Link 2011 ennek következtében globálisan jóval hûvösebb lehet, talán a 2008. évet is alulmúlhatja.
Elképzelhetõ-e, hogy a jégborítottság azért is ilyen alacsony jelen pillanatban, mert pl. Európában a december óta szinte folyamatosan fennálló meridionális makroszinoptikus helyzet miatt olyan délebbi területeken is befagytak a tengerek , amelyekre az utóbbi években nem volt példa , a tavasz, nyár beköszöntével viszont ezeken a területeken ugye gyorsan végbement az olvadás? Légyegében a „torz „ jégborítottság maximum miatt alakult ki ez a hektikusság? Elnézést kérek, hogyha hülyeséget kérdeztem.
Leszögezem, hogy magam sem adok alapot ilyen jóslatoknak, ugyanakkor a magam részérõl elfogadom, hogyha szakmabeli igyekszik a prognózisok határait feszegetni, mert ez a jövõ, nem lehet bezárkózni abba a hitbe, hogy 10 napra lehet elõrejelezni és azon túl mindenki sült bolond. Próbálkozások nélkül soha nem lenne áttörés. DE a kérdés nem új keletû, elõkerült már e fórum keretei között is olyan verzió, hogy az elmúlt télen negatív visszacsatolások sorozatai történtek, amelyet az északi sarkvidék melegedése okozott. Innen szintén egy lépés a globális felmelegedés felelõssé tétele a hidegebb telekért. Amennyiben mértéktartóak maradunk, akkor valóban igaz, hogy érdekes nyomási elrendezõdés vált uralkodóvá a télen, amely igen korán kiterjedt hóborítást eredményezett Eurázsiában. Szintén való igaz, hogy a klasszikus zonalitás gyengélkedik továbbra is. Azonban az, hogy eme változás mennyire tartós és mi okozza, illetve netalán a globális felmelegedés, avagy más természetes folyamatok, szerintem nem lehet tudni. Az újságcikkbõl kiindulva, és nem ismerve a teljes elõadást, õszintén szólva nem lehet tudni, hogy arra történt-e kísérlet, hogy a hideg teleket is a globális felmelegedésre fogjuk, avagy valóban egy mérvadó latolgatás történt hónapok óta tartósnak bizonyuló makroszinoptikus elrendezõdés okaira és tartósságára. Mindenesetre önmagában nem kis fejtörésre ad okot a jégborítás hektikussága.
Csak én érzem úgy, hogy ezek a "jóslatok" mindig az elõzõ év eseményei alapján íródnak, azokat felnagyítva?
A legutóbbi ilyen az erõs hurrikánok utáni "még több hurrikán lesz" riogatás volt, ami látványosan nem jött be...
A legutóbbi ilyen az erõs hurrikánok utáni "még több hurrikán lesz" riogatás volt, ami látványosan nem jött be...
Érdekfeszítõ felvetés. Nézzük mondjuk a kis jégkorszakot. Mintegy bevezetõként egy érdekes összefoglaló: Link
A jégkorszakok állitólag mindig nagyobb csapadék lehullásával kezdõdnek. (A jelenség elsõsorban az északi féltekére érvényes.) Csak ennek okáról nem nagyon találni magyarázatot a különféle szakközleményekben.
Nono, ácsi-bácsi, most már inkább beszélnek újabb kisjégkorszak kezdetérõl, mint globális felmelegedésrõl.
De valamelyiknek a nyakába varrják, úgyhogy az is tökmindegy
De valamelyiknek a nyakába varrják, úgyhogy az is tökmindegy
Ha extrém hideg lett volna az április, azt éppúgy a globális felmelegedés nyakába varrnák, szóval tökmindegy. 
Arról nem beszélve, hogy az adatsor szerint a március még melegebb volt bolygószinten, sõt a január is.
Arról nem beszélve, hogy az adatsor szerint a március még melegebb volt bolygószinten, sõt a január is.
Akkor az Északatlanti-óceán fölött az örvényességi index alacsony értéken marad.
Valamikor a nyolcvanas évek közepe táján, a nyári félévben az északi félteke túlnyomó részét a hetvenedik szélességi körön túlról a szubtrópusig egyetlen gigantikus anticiklon uralta, amely alól sem az óceán, sem pedig a nagy orosz sikság vagy az Egyesült Államok nem volt kivétel. Megjegyzem, hogy az északon felgyülemlett hideg levegõ árasztotta el ezeket a területeket, Általában negativ hõmérsékleti anomáliákat mértek, igy nálunk is. (A Meteosat felvételén csupán jelentéktelen örvényeket, inkább "álfrontokat" lehetett felfedezni, ezeket jószerével cirruszok alkották.). Akkor föltettem magamnak a kérdést:...és a ciklonok?
Valamikor a nyolcvanas évek közepe táján, a nyári félévben az északi félteke túlnyomó részét a hetvenedik szélességi körön túlról a szubtrópusig egyetlen gigantikus anticiklon uralta, amely alól sem az óceán, sem pedig a nagy orosz sikság vagy az Egyesült Államok nem volt kivétel. Megjegyzem, hogy az északon felgyülemlett hideg levegõ árasztotta el ezeket a területeket, Általában negativ hõmérsékleti anomáliákat mértek, igy nálunk is. (A Meteosat felvételén csupán jelentéktelen örvényeket, inkább "álfrontokat" lehetett felfedezni, ezeket jószerével cirruszok alkották.). Akkor föltettem magamnak a kérdést:...és a ciklonok?
Ez itt a legnagyobb kérdés!
Miért épülnek fel ennyire erõs anticiklonok az óceán felett, holott az a ciklonok hazája?!
A GFS 2 hetes elõréjét végigfuttatva szinte folyamatosan anticiklon lesz az óceánon és a Brit-szigeteke felett.
Hova tûntek onnan a ciklonok?
És nem a amatõr kérdés, sõt, a profik is feltehetnék maguknak, és megpróbálhatnák megválaszolni.
Szerintem valahol itt van a klímakutya elásva.
Miért épülnek fel ennyire erõs anticiklonok az óceán felett, holott az a ciklonok hazája?!
A GFS 2 hetes elõréjét végigfuttatva szinte folyamatosan anticiklon lesz az óceánon és a Brit-szigeteke felett.
Hova tûntek onnan a ciklonok?
És nem a amatõr kérdés, sõt, a profik is feltehetnék maguknak, és megpróbálhatnák megválaszolni.
Szerintem valahol itt van a klímakutya elásva.
Kár, hogy a vikingeket nem kérdezi senki:
Link
Egyébként nem tiszta ennek fényében sem: Link
Szerk.: "Through the first 120 days of 1998 versus 2010, the average anomaly was +0.655 in 1998, and +0.602 in 2010. These values are within the margin of error in terms of their difference, so the recent global tropospheric warmth associated with the current El Nino has been about the same as that during the peak warmth of the 1997-98 El Nino.
Mindenesetre komoly melegedés történt a télhez képest, de a minden idõk jelzõ komoly túlzás, illetve sem az elmúlt 40 évben, de 2000 évben sem példa nélküli. Itt lehet még olvasgatni a bulvármédia helyett: Link
Link
Egyébként nem tiszta ennek fényében sem: Link
Szerk.: "Through the first 120 days of 1998 versus 2010, the average anomaly was +0.655 in 1998, and +0.602 in 2010. These values are within the margin of error in terms of their difference, so the recent global tropospheric warmth associated with the current El Nino has been about the same as that during the peak warmth of the 1997-98 El Nino.
Mindenesetre komoly melegedés történt a télhez képest, de a minden idõk jelzõ komoly túlzás, illetve sem az elmúlt 40 évben, de 2000 évben sem példa nélküli. Itt lehet még olvasgatni a bulvármédia helyett: Link
Amatõr kérdés: A blockingok miért mindig NYugat-Európa felett épülnek fel? Már hónapok óta mindig ugyanott szinte.
Lehet, hogy éppen azt érezzük 
A sokkal több blocking gyaníthatóan összefüggésben van a gyengébb óceáni áramlatokkal, az észak-atlantival, így szabad a pálya a lezúduló hideg elõtt. Ez persze, csak 1 lehetõség
A sokkal több blocking gyaníthatóan összefüggésben van a gyengébb óceáni áramlatokkal, az észak-atlantival, így szabad a pálya a lezúduló hideg elõtt. Ez persze, csak 1 lehetõség
Persze, jogos a kérdés.
Ha lenne adatom, ha hozzá tudnék férni adatokhoz, és klímakutató lennék, biztosan az lenne az elsõ, hogy ennek utánajárnék, és kideríteném, valóban így van-e, és ha változott, akkor mi az, ami változott az idõjárásban?
Ezen a nyomon indulnék el.
Azért írtam, hogy szerintem, mert ha lenne adatom, akkor azt írtam volna, hogy így van punk-tum.
Bár, tudjuk, hogy az adat sem bizonyíték minden esetben.
Az én megfigyeléseim, logikám és tapasztalataim szerint gondolom így.
Ha lenne adatom, ha hozzá tudnék férni adatokhoz, és klímakutató lennék, biztosan az lenne az elsõ, hogy ennek utánajárnék, és kideríteném, valóban így van-e, és ha változott, akkor mi az, ami változott az idõjárásban?
Ezen a nyomon indulnék el.
Azért írtam, hogy szerintem, mert ha lenne adatom, akkor azt írtam volna, hogy így van punk-tum.
Bár, tudjuk, hogy az adat sem bizonyíték minden esetben.
Az én megfigyeléseim, logikám és tapasztalataim szerint gondolom így.
Nem kötekedésbõl írom, de mi alapján mondod azt, hogy megsokszorozódott ezen helyzetek száma?
Jól jönne eme állítás alátámasztásához néhány adat a régebbi és a mostani esetszámokról.
Jól jönne eme állítás alátámasztásához néhány adat a régebbi és a mostani esetszámokról.
Nagyon remélem, hogy ez ugyanúgy nem következik majd be, mint ahogy a mediterrán klíma északabbra tolódásából sem lett semmi.
Ami viszont aggasztó, az ez Link Link
Egy ideje, illetve véleményem szerint az elmúlt években megsokszorozódott ezeknek a helyzetekben a száma, amikor napokon, sõt, heteken át sokkal melegebb van Moszkvában, mint Madridban.
Tegnap is 17 fok Madrid, 20 fok Róma, 26 fok Moszkva.
Szerintem ezeknek a helyzeteknek a megszaporodása környékén van a klímakutya elásva valahol.
Ami viszont aggasztó, az ez Link Link
Egy ideje, illetve véleményem szerint az elmúlt években megsokszorozódott ezeknek a helyzetekben a száma, amikor napokon, sõt, heteken át sokkal melegebb van Moszkvában, mint Madridban.
Tegnap is 17 fok Madrid, 20 fok Róma, 26 fok Moszkva.
Szerintem ezeknek a helyzeteknek a megszaporodása környékén van a klímakutya elásva valahol.
Az éghajlat valóban változik - tulajdonképpen ez a dolga. Ezt az emberi hatás, mint ok kizárólagosságában kételkedõk egyáltalán nem vitatják. Michael Mann, Phil Jones, Keith Briffa és "csapatuk" viszont a mára elhíresült hokiütõ grafikonjukkal kísérletet tettek a történelem újraírására (azt állítva, hogy a globális átlaghõmérséklet egészen a 20. századig szinte változatlan volt). Szerencsére nem sikerült nekik... 
Egyet biztosra vehetsz: A klíma valóban változik. A kérdés az, hogy milyen irányban és milyen tempóban, illetve milyen területi eloszlásban.
Eleinte a nagyobb hõkontrasztnak valóban erõsítenie kell a globális cirkulációt is, így megnõ a szélkülönbség a polárfronttól északra és délre. Ez pedig - ha jól gondolom - a turbulens hatásokat erõsíti, vagyis gyakrabban alakulnak ki erõsebb ciklonok a polárfronton, amik blokkolják a zonális áramlást az elõzõleg leírtak alapján. Valószínûleg ez erõsebb hatás, mint a globális cirkuláció erõsödése, de erre nincs bizonyíték.
Arra, hogy a nyugati áramlás hogy került télen a 70°-os szélességre, csak sejtésem van: a ciklonok, anticiklonok hullámai lefûzõdtek már a Polárfrontról, így az elvileg észak felé húzódhatott (bár a 70° nekem így is sok). Ezután pedig, amikor a ciklonok és anticiklonok elgyengülnek, elvileg indulhatna a zonalitás. Csakhogy nem igazán ez történt eddig .
Arra, hogy a nyugati áramlás hogy került télen a 70°-os szélességre, csak sejtésem van: a ciklonok, anticiklonok hullámai lefûzõdtek már a Polárfrontról, így az elvileg észak felé húzódhatott (bár a 70° nekem így is sok). Ezután pedig, amikor a ciklonok és anticiklonok elgyengülnek, elvileg indulhatna a zonalitás. Csakhogy nem igazán ez történt eddig
. 
Egészen biztos, hogy a nagyobb hõkontraszt a meridionális irányítást segíti elõ? Az okfejtésed szerintem is teljesen stimmel, a levezetéssel végképp nem mernék vitába szállni. Csak az is eszembe jut, hogy maga a zonális (nyugati) áramlás is a hõkontraszt (és persze a Föld forgása) miatt áll elõ. Így nagyobb hõkontrasztnál az erõsebb nyugati áramlás és az intenzívebb ciklonkeletkezés hatása kiolthatná egymást, vagy akár az elõbbi lehetne a hatékonyabb.
Viszont arra is érdemes lehet figyelni, hogy a nyugati áramlás megvolt egész télen, csak nem a szokásos helyén, hanem jóval északabbra, a 70° szélességi kör tájékán. (Skandinávia legészakibb részén és fõleg a Spitzbergákon emiatt rekord-enyhe tél volt az idei!) Elsõ ránézésre ez olyan, mintha a legerõsebb hõkontraszt nem a szokásos helyen, hanem északabbra alakult volna ki.
Viszont arra is érdemes lehet figyelni, hogy a nyugati áramlás megvolt egész télen, csak nem a szokásos helyén, hanem jóval északabbra, a 70° szélességi kör tájékán. (Skandinávia legészakibb részén és fõleg a Spitzbergákon emiatt rekord-enyhe tél volt az idei!) Elsõ ránézésre ez olyan, mintha a legerõsebb hõkontraszt nem a szokásos helyen, hanem északabbra alakult volna ki.
Jól írod, valahol itt van a klímakutya elásva!
Amikor napokon, idõnként heteken át melegebb van Ukrajnában, mint Olaszországban vagy Spanyolországban, ez borzalmas.
Amikor fél éve ugyanazt játssza el, hogy leszakad a hideg tõlünk nyugatra, és Dél-Franciaországban havazik, Moszkvában meg 20-25 fok van.
Ez évente 1-2 alkalommal belefér, de hogy rendszeresen, na az nem.
Amikor napokon, idõnként heteken át melegebb van Ukrajnában, mint Olaszországban vagy Spanyolországban, ez borzalmas.
Amikor fél éve ugyanazt játssza el, hogy leszakad a hideg tõlünk nyugatra, és Dél-Franciaországban havazik, Moszkvában meg 20-25 fok van.
Ez évente 1-2 alkalommal belefér, de hogy rendszeresen, na az nem.
Nem emlékszem már, mikor volt (a 2006-os tél óta) tartós (min. 2 hétig fennmaradó!) zonalitás. Néhány napra muszáj beindulnia idõnként, de hogy 1-2 nap után mindig visszaáll a meridionális irányítás – és ez lassan 3 éve ha jól emlékszem – azért elgondolkodtató lehet. Ha valóban változik a klíma, akkor sejtésem szerint ez lehetne az elsõ következmény.
Amit éppen ma tanultunk Áramlásokból (Polárfronti ciklogenezisek oka, illetve elõzõ órákon a planetáris Rossby-hullámok viselkedése), az alapján azt sejteném, hogy az utóbbi idõkben nõtt a hõkontraszt az Északi-sarkvidék és a trópusi vidékek között. Ugyanis a nagyobb hõkontraszt fokozza a meridionális irányításra való hajlamot azzal, hogy gyorsabban alakulnak ki a ciklonok a Polárfronton, a ciklonok két oldalán pedig mind a dél felé induló hideg, mind az észak felé induló meleg (elõbbi ciklonálisan, utóbbi anticiklonálisan rotál) nyugat felé mozdul el /Levezettük képlettel /, blokkolva a nyugati (zonális) áramlást.
Nos: ez épp ellent mondana szerintem annak, hogy ez az egész a napfolthiány miatt lecsökkent besugárzás miatt van, mivel ez esetben éppen kisebbnek kéne lennie a hõkontrasztnak, így éppen hogy a zonalitás felé kéne tolnia a "hajlamot".
Amit éppen ma tanultunk Áramlásokból (Polárfronti ciklogenezisek oka, illetve elõzõ órákon a planetáris Rossby-hullámok viselkedése), az alapján azt sejteném, hogy az utóbbi idõkben nõtt a hõkontraszt az Északi-sarkvidék és a trópusi vidékek között. Ugyanis a nagyobb hõkontraszt fokozza a meridionális irányításra való hajlamot azzal, hogy gyorsabban alakulnak ki a ciklonok a Polárfronton, a ciklonok két oldalán pedig mind a dél felé induló hideg, mind az észak felé induló meleg (elõbbi ciklonálisan, utóbbi anticiklonálisan rotál) nyugat felé mozdul el /Levezettük képlettel
/, blokkolva a nyugati (zonális) áramlást.Nos: ez épp ellent mondana szerintem annak, hogy ez az egész a napfolthiány miatt lecsökkent besugárzás miatt van, mivel ez esetben éppen kisebbnek kéne lennie a hõkontrasztnak, így éppen hogy a zonalitás felé kéne tolnia a "hajlamot".
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hullámzó front hoz jelentősebb csapadékot, de most sem mindenhova!
Időjárás-változás | 2025-10-21 18:55
Szabályzat