Meteorológiai esélylatolgatások

Egy mediciklon nem lenne rossz. Jól megáztatná az országot remélhetõleg. Amúgy az ECM tényleg sokadik futásra adja.

Kérdéses erõsen,hogy mi is köszönt be. Annyi tûnik egyelõre nagyon valószínûnek,hogy péntekig egyre melegszik az idõ,majd jövõ szombat táján egy a mostanihoz hasonló hidegfront érkezhet. Utána teljes káosz egyelõre,de az ECM nem elsõ futásra hozza,hogy a hf déli végén egy mediterrán ciklon képzõdhet,ami "zsákutcába kerülve" fölénk helyezõdhet,mivel Kelet illetve DNY -Európában forró száraz AC épülhet fel,majd a ciklon feltöltõdése után ezeknek hatása lehetne majd ránk. Szóval a hétvégátõl minden lehet és annak az ellenkezõje is,de korántsem biztos,hogy tartósan õszi idõ következhet...

most már egyre biztosabban kijelenthetõ hogy 1 hét múlva beköszönt egy idõre az õsz Link sokadik futás adja, esõs, szeles, hûvös idõ, a pech hogy 22.-tõl nyaralok, igaz nem nyílt vízhez, így annyira nem bánt.

Az ECMWF és a GFS legújabb, lényegi eltérést nem mutató futása szerint nem kezdõdik újra a forrónapok sorozata jövõ hét második felében és a hét végén. A hõség próbálkozik ugyan (pl. jövõ csütörtökön), azonban próbálkozása csupán 1-2 hõségnapra futja, minduntalan közbeszólnak a hûvösebb léghullámok -a hõhullámot okozó makroszinoptikai helyzet tartósan nem tér vissza (egyelõre)
A GFS ûrtávlatban, a hónap vége felé mutat huzamos melegedõ tendenciát, ez feltételezhetõ ugyan, de az idõtáv miatt még korántsem biztos.
Igazából számítani lehetett erre a forgatókönyvre. Ha egy hõhullám határozottan letörik, akkor néhány napon belül nem tér vissza, és viszonylag hosszabb, változékony, hûvösebb periódus veszi kezdetét, több hidegfronttal. Ez tapasztalati szabály, melyben ritkán csalatkozunk. Mellesleg, fordított elõjellel ugyanez vonatkozik a téli hideghullámokra is.
Nézzük most már, mi mondható a modellek látókörén túli, távolabbi jövõrõl. Ami bizton állítható, az az, hogy ilyen mértékû hõségeket hozó nyár nem egykönnyen adja meg magát. Október végéig minden valószínûség szerint találkozunk még egy-két, az átlagnál jóval melegebb idõszakkal.
Legvalószínûbbnek azt tartom, hogy a GFS ûrtávlatijával összhangban augusztus elsõ felében többé-kevésbé strandidõ lesz, majd jön a szokásos aug. 20. körüli lehûlés. Fentieket arra alapozom, hogy a hõmérséklet hullámzása idén nyáron a leggyakrabban elõforduló tipus szerinti. Emellett a tavalyi forgatókönyvet sem vethetjük el: vontatott, ,meg-megszakított felmelegedés még augusztus elején is, majd hõhullám a hónap második felében.
Bár ez jórészt intuíció, de ideírom: véleményem szerint a szeptember összeségében átlag közeli hõmérsékletû és csapadékú lesz.

ecm már 2. futás óta számolja zsinórban a hûvösebb idõt jövõ hét végére, eddig csapongott össze vissza, hol sivatagi meleg hol hûvösebb, de lehet most már beáll erre a verzióra, amúgy most esõt is ad dögivel, ez már inkább október lenne mint július. Link (lefelé görgetve látható)
persze még baromi messze van, de ez a hosszútávú vagy mi..

Én magam részérõl augusztus 20 áig szintén tapasztalat és adatsorok alapján azt várom , hogy visszatér a kánikula, de a félblokkingos mintázat (észak Atlanti-brit AC) nem nagyon adja fel egyelõre várakozásaimmal ellentétben s addig Nyugat Európa térségébe nemigen érkezhet meg a nyár (Tõlünk északra igencsak elsápad a T850 térkép), itt pedig változékony idõt, erõs de rövid elõoldalakat, vagy esetleg 1 hetes masszív hõségeket kaphatunk, mint június közepétõl... Nagyjából augusztus elsõ hetére várok egy komolyabb hõséget, és ez terjedhet át valószínûleg Ny-Európára majd, (ha egyáltalán átterjed) 65 % eséllyel ezt feltételezve, itt lassan-lassan keleti- északkeleti áramlás juthat uralomra. Tehát egy erõs 36-38 fokos felütéssel érkezõ, majd fokozatosan enyhülõ, de egyre szárazabb idõszak veszi kezdetét, ami nagyjából 20 -áig szerintem kitart, ennek ellenére idõrõl idõre lesznek zivataros napok, de azok számottevõ csapadékot nem adnak, ezt követõen HCS et és változékonyabb idõt várok, de augusztus legvégétõl kb szeptember elsõ hetéig várok egy kánikulai záróakkordot. Ez esetben szélsõséges, gyakran szeles szeptemberi idõt várok 12 és 31 fokos Tmax között a hónap elejét leszámítva

35 % eséllyel, azonban marad a jelenlegi makrokép, visszatér ugyan idõrõl-idõre a punnyasztó fülledt meleg, de idõ elõrehaladtával a Dunántúlon egyre kevesebb napsütésben bízhatunk. Augusztus második felétõl pedig fellép a genovai ciklonra való hajlam, ez esetben jellemzõen unalmas borongós szeptember lehet 15-23 fokokkal

Egyetértek, hogy az ECM friss operatívja igencsak ORSC és a jövõ hét eleji lehûlést követõ elsõ hõhullámot is átmenetinek (max. 2-3 naposnak látom), majd jöhet az Általad említett átlagos napok sorozata. Azután viszont (gondolok itt fõleg július utolsó, illetve augusztus elsõ napjaira, véleményem szerint (ez még nem támaszkodik konkrét modell-kimenetelekre, hanem inkább az eddigi tapasztalataimra, illetve statisztikai adatsorokra) visznylag jó eséllyel tartósabban is visszatérhet a kánikula, azaz nyárnak természetesen nincs vége, csak tart egy hosszabb szünetet és ígéri, visszatér teljes pompájában
ZöldVillám: és mit vársz a meteorológiai nyár hátralevõ heteiben? Lesz még szerinted is újabb felvonása, illetve felvonásai a most véget ért kánikulának?

Korábbi hsz kr treagálva az az érdekes meglátásom, hogy sokkal inkább van eszközünk latolgatásra az õszi idõszakban a várható telet iletõen mintsem amikor a tél végébõl, a tavaszból próbálunk a nyárra következtetni. Ezek a szubjektív tapasztalatos azonban sok esetben egybeenek õseink népi megfigyeléseivel, avagy az éghajlatunk manapság mégsem változott meg annyira egyrészrõl, másrészrõl vannak korlátai, harmadrészt az ilyen közismert megfigyeléseknek kb a felét elfelejtettük, s így már nem állja meg a helyét, amúgy kicsit Dodonnai jóslatok, pl a Sándor József Benedekhez hozzátartozik, hogy alkalmasint havat is hoznak, ha elõtte szokatlanul meleg idõjárás uralkodott... A lényeg hogy az év bizonyos idõszakában nem közömbös az idõjárás, hanem változás van és ezt többnyire valamennyire a statisztikák, (numerikus eszközök) is lekövetik.

Az említett októberhez tartozó megfigyelés, ha a teljes október enyhe, elõoldali szituációt hordoz magában akkor a tél felütése kemény zord, ami beleszól a decemberi januári átlagba is, ugyanakkor egy nyárias õszelõ gyakran vetít elõre kemény októberi fagyokat, hátoldali helyzetet és esetenként egy hirtelen, erõs lehûléshez társuló korai havazást, (de többnyire utána nyugalomba jutó hátoldali helyzettel), majd enyhébb januárt a népi megfigyelések szerint is, azonban azt pl nem írja le, hogy milyen gyakorisággal állnak be makroszinoptikai váltások, avagy egy átlag nem takarja az idõjárás szélsõségességét ld. 2009 december!

Én megérzésem szerint az átlagosnál kissé hûvösebb szeptembert, októberi vénasszonyok nyarát majd kemény novemberi felütés verziót várom idénre

A hétvégi visszamelegedést követõen hétfõn végre jön egy rendes lehûlés. Ezután azonban 20-a környékén ismét visszatérnek a hõségnapok, jó esetben csak 1-2, majd átlagos idõ veheti kezdetét. Ami a csapadékot illeti, marad a "regionális" jelleg, lesz aki jól jár, lesz aki nem.

Az ECMWF op. teljesen elszállt, ránk zúdítja a Szaharát, totálisan átrendezve az eddig prognosztizált helyzetet. Nem sok esélyt látok most erre, az ECMWF fáklyán a szórás legtetején lesz az operatív.

Biztosan rosszul érzékeled. Semmiféle szarkazmus nem volt benne. Tetszett a tanulmány. Természetesen a helyén kell kezelni, de a cikk szerzõje is hasonlóképpen viszonyul hozzá. Várjuk a következõ évek eredményeit.

Amit az õszelõ anticiklonális, meleg, száraz voltának, valamint a zonalitás hiányának a télközép idõjárására gyakorolt hatásáról írsz, tökéletesen pontos és találó. Magam is így látom a dolgot. Az összefüggés olyan mértékig feltûnõ és nyilvánvaló, hogy õszintén szólva csodálom, hogy csak néhányunk tett említést róla.
Ha szeptember, ill. október eleje tartósan anticiklonális, pontosabban, anticiklon hátoldali meleg, száraz délkeleti szelekkel, akkor az alacsonyabb légnyomás, zonalitás, valamint az azt követõ sarki hidegelárasztás október végére, november elejére marad. Ez sokszor idõ elõtti havat, fagyot hoz említett idõszakban, de a korai hideg hamar enged, és a tél közepe ilyenkor tartósan zonális, enyhe.
Ezzel szöges ellentétben változékony, nyugati-északnyugati áramlású, többé-kevésbé csapadékos,hûvös õszelõt követõen október második felére november elejére áll elõ magasnyomású, keleties szelekkel járó idõjárás (vénasszonyok nyara, majd ködök október végén, novemberben), s ezután a télközép gyakran blockingos, havas, zord.
A jelenség okát, mint már írtam, a Namias-ciklusokban látom, egész pontosan e ciklusoknak a sarki hidegbázis fejlettsége, reakciókészsége általi meghatározottságában.
A napfolttevékenység témájához annyit teszek hozzá, hogy a nap által kibocsájtott részecske ill. elektromágneses sugárzás cikluson belüli ingadozása igazoltan hat a földi légköre, fõként a magaslégkörre. Ezért igazából nem az szorul bizonyításra, hogy a naptevékenység hat az idõjárásra -ellenkezõleg, az szorulna bizonyításra, hogy nem hat, és miért nem hat.
Nem is értem a témát feszegetõk rovására ismétlõdõen tett gunyoros megnyilvánulásokat. Az igaz, említett hatások még nincsenek tudományos alapossággal megvizsgálva, ennek ellenére mégsem intézhetjük el kézlegyintéssel a dolgot.

Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ha valamely probléma megközelítésére alternatív útjaink is vannak, az csak elõnyös lehet. A nagyszerû felfedezések (s a numerikus modell ezek közé tartozik) általában magukban hordják azt a veszélyt, hogy abszolutizálják õket. Érvényességi körükön kívül is megpróbálják alkalmazni, mindent velük akarnak megoldani. Pedig, ahogy tanult, egykori mesterem mondta többször is: nem szabad egyetlen metódust, technikát sem kizárólagosként kezelni. Bár nem vagyok a kérdés profi szakértõje, elképzelhetõnek tartom, hogy a numerikus modellek hamnarosan elérik fejlõdésük végsõ határát. Persze, lehet még növelni az input adatok mennyiségét, finomítani a meglévõ programokon, újakat írni. Elképzelhetõ, hogy az elõrejelezhetõség jelenlegi, 2 hetes limitjét ezáltal sikerül, mondjuk, 3 hétre feltornázni. A lényegen mindez nem változtat: numerikus modellekkel több mint valószínû, a jövõben sem lehet majd több hónapra prognosztizálni, pláne nem napi bontásban. A módszernek ekkora az érvényességi köre, és kész.
Mind emiatt kell figyelemmel kísérni az alternatív prognosztikai eljárásokat, például az említett prediktor módszert. Attól nem kell megijedni, hogy légkörfizikai alapjai egyelõre nem teljesen kimunkáltak. A tudománytörténet számos példáját õrzi annak, mikor elméletileg kevéssé, vagy semennyire sem alátámasztott metódusok a gyakorlatban jól beváltak. Az elméleti háttér késõbb tisztázódhat, mint ahogy a zavaros, de praktikus eredményeket hozó alkimia is egzakt kémiává változott korunkra.
Persze, prediktorokkal sem lehet napi bontású elõrejelzéseket készíteni 2 héten túlra. Azonban ha a módszer kifejlõdik, jellemzõ makroszinoptikai helyzeteket láthatunk elõre, talán néhány hónapra is. S ez mindannyiunk hasznára válik.

Lehet, rosszul érzékelem, de mintha szarkazmus bújkálna a szavaidban. Pedig ez a prediktor dolog nem feltétlenül megmosolyogni való. A numerikus légköri modelleknek olyan biztos az elméleti alapja, és gyakorlati alkalmazásuk olyan fényes eredményt hozott, ami feltétlenül kivívja az egzakt elmék szimpátiáját. A tisztességes fizikus ill. mérnöki szemléletmód számára az ilyen prediktorok használata -legalábbis a numerikus modellel összehasonlítva- nem kellõképpen igazolt, kissé gyanús és kétes dolog. Ez a viszonyulás valamennyire érthetõ, akceptálható is.

A 2002-es számú hozzászólásban (2005-10-30 20:27:25) már érintettem ezt a témát, vagy valami hasonlót, de pusztán szubjektív megfigyelések alapján. Nekem mindenesetre úgy tûnt akkoriban, hogy inkább szeptember második fele, október elsõ fele és január, illetve október és január között lehet valamilyen törvényszerûen kifejezhetõ összefüggés. Fõként azt véltem tapasztalni, hogy ezen egy-másfél hónap erõsen anticiklonális jellege, szárazsága, illetve átlagosnál melegebb idõjárása (elõoldal vagy zonalitás hiánya a környékünkön) után a január sokkal enyhébb (zonálisabb irányítású) volt általában (itt, a Kárpát-medencében). Még februárba is átnyúlóan.
Szerintem ezt a témát még érdemes lenne tovább vizsgálgatni. Például a légnyomást, az áramlás irányát, erõsségét (mondjuk a 850-es szinten) , a 850 hPa-os szint hõmérsékleteinek átlagtól való eltéréseinek összefüggéseit is. Az október-január összefüggéseit is.
Persze az sincs kizárva, hogy a következõ harminc évben a cikkben vázolt összefüggések már nem is lesznek érvényesek. Mindenesetre ebbõl nem szabad kindulni.

Nem ide tartozik, de nekem Thermometerhez hasonlóan úgy tûnik, hogy a napfoltciklussal is létezhet szorosabb összefüggés, pontosabban a Nap állapota és a földi légkörzés állapota között. ((Jó volna napi szinten a Nap bizonyos szintjeirõl valamilyen örvényességi, áramlási térkép. Nagyjából 11.2 évenként ebben is biztosan lehetnek szabályos váltakozások.)) Ha ennek megvizsgálására volna valakinek tudása, ereje és ideje, akkor abból újabb, talán nagyobb léptékû felfedezések születhetnének. Legalábbis szerintem. Pl. 1929, 1940 és 1942, 1954, 1964, 1976, 1987, 1998, 2010. A nehézség ebben az is, hogy ami átlag 11.2 év, az az idõjárásban lehet, hogy 10 vagy 12 évnek adódik. De ha nem az átlaghoz, hanem a Nap tényleges állapotához viszonyítunk, talán jobb eredmények születhetnek. Nagyon nem értek hozzá... Ha nem csak Voejkov-tengelyeket keresünk télen, hanem például évi csadadékösszegeket és egyéb adatokat is összehasonlítunk, talán egészen szép összefüggések is adódhatnak. Például az 1998-as és 2010-es év csapadékos jellege ugyanazzal lehet összefüggésben, mint más években a tél erõsen negatív hõmérsékleti anomáliái (Voejkov-féle áramlási viszonyai).

Elolvastam, jó felismerés, érdekes cikk, kíváncsi leszek idén hogy alakul.
( A rákövetkezõ cikket pedig Brigi írta. )

Tök jó! Kiguvadt szemekkel figyeljük a szeptemberi prediktort!

Ez nekem is kedvenc vesszõparipám. Több évtizedes megfigyeléseimbõl úgy látom, kimutatható kapcsolat van az õsz eleji (szeptember, és október eleje) idõjárás jellege és a tél -fõképp annak elsõ fele- milyensége között. Tartósan elõoldali, meleg, száraz õszelõ enyhe, zonális decembert és kora-januárt sejtet. Ellenkezõleg: hátoldali, átlagnál hidegebb, csapadékos szeptember szigorú télelõt helyez kilátásba.
Fentiek eklatáns példája: 2000 vs 2001. Kivétel persze nyilván van ez alól a szabály alól is (bár nem sok ilyenre emlékszem)
A magam részérõl a sarki (és szubarktikus) hidegbázis reakciókészségére vezetem vissza a jelenséget, ti. hogy vehemensen, vagy renyhén reagál (kiterjedéssel, lehûléssel) a napállás változására, az éjszakák hosszának növekedésére. E reakciókészség meglátásom szerint a hemiszférikus (globális?) légkörzés állapotának alapvetõ jellemzõje. A rapid avagy renyhe növekedés a zonális-meridionális áramlási ciklusokon keresztül meghatározza idõjárásunk õszi-téli menetrendjét, ahogy azt a MetNet fórumon már többször kifejtettem.

Korszakalkotó cikk távelõrejelzés témában "Hari Seldon" tollából a Légkör új számában: Link

=> "A decemberi országos havi átlaghõmérséklet elõrejelzése távkapcsolatok alapján"

Bár erõs vulkánkitörések bekavarhatnak, egész jó módszernek tünik, melynek fizikai magyarázatát még nagy erõkkel keresik

Ha jól látom, GFS koma elégé belehúzott a lehûlésbe jövõ héten... Vasárnaptól 5-6 napig max 20-25 fok lenne országosan... Jól látom, hogy ez csak egy mélyebbre szaladt futás, vagy lehet, hogy nekik lesz igazuk? Persze, kell a felfrissülés, de azért a 20 fok az már kicsit hûvös az év ezen szakában...

Teljesen igaz, hogy meridionális hatások nyomták le a nyugati szeleket és ez kisebb periódusok kivételével egyre tartósabb és gyakoribb, talán a kilencvenes évek elejétõl. Voltak ilyenek régebben is és nagyon valószínû, hogy a régi, híres szélsõséges évek is ezzel voltak összefüggésben. A sok óceáni front meg ciklon, meg a már megemlegetett "felhõátvonulások" ritkulása törvényszerû, hogy É-D-i ill. keleties áramlások gyakorivá válásához vezet. Ezek meg enyhe,esõs helyett szárazabb és zordabb vagy éppen melegebb idõjáráshoz vezetnek az átlaghoz képest és nagy hõkontrasztokhoz. Persze azt nem mondom, hogy szélsõséges lett emiatt az idõjárás, mert azonnal fejemhez vágnak egy Réthly kötetet. Csakhogy ezzel feltaláltuk a klimatológiai spanyol viaszt. Kisiskolásoknak is tudni illik, hogy Európa éghajlatára hogyan hat az óceáni és ugye az É-Atlanti áramlat... Igazából az a kérdés, hogyha valóban a makroszinoptikai helyzetek katalógusát átírhatjuk (kimutatta már ezt vajon egy profi klimatológus vagy csak megérzések vannak ?), akkor azt is tudnunk kéne, hogy mi áll mögötte. Sajnos van két vérpofi csapat amelyik két végletben gondolkodik. Az egyik bármi történik globális felmelegedést emleget, a másik szerint meg bármi történik, az nem éghajlatváltozás csak egy kis szokásos idõjárási kilengés, mert az éghajlat örök, max. millió évek alatt módosul.
Valójában kimutatható a Golf és egyéb áramlások szignifikáns megváltozása vagy csak én nem hallottam felõle ? Persze ezt állandóan emlegetik (hideg édesvíz meg sarki jég elolvadásának hatása) ,de ez már tény ( és milyen paraméterei vannak?) vagy csak a jövõbe vetített riogatás ?

Mondok valamit: bár a következõ legfeljebb statisztikai tény (ha annak vehetõ egyáltalán), de amennyre vissza tudok emlékezni, olyan gyakran fordult elõ, hogy hosszútávú latolgatásainknál véleményem szerint figyelembe vehetõ.
Szóval, tapasztalatom szerint a július közepétõl augusztus elejéig terjedõ idõszakban az erõs délies légmozgás rendkívül ritka (nem is nagyon emlékszem ilyenre)
Eléggé állandósult, stabil idõjárást hoz rendszerint ez az idõszak, fölöttünk sekély ciklonális mezõvel,mérsékelt meleggel, helyi záporokkal-zivatarokkal, gyenge keleties légmozgással. Néha AC peremhelyzet is elõfordul tartós é-ény-i áramlással, inkább száraz, kissé hûvös idõvel.
Augusztus elejétõl általában melegszik, és lassan változékonyabbra fordul az idõ. Kezdetben anticiklonális hatások uralkodnak sok napsütéssel, késõbb déli-délnyugati áramlással mind melegebb, nedvesebb légtömegek érkeznek, mígnem a szituáció az augusztus 20. körüli hidegfront prefrontálisává fajul.
Hangsúlyozom, a fenti csupán egy gyakori forgatókönyv, nem biztos, hogy idén is így lesz (bár az AC peremhelyzet a több napos é-ény-i áramlással már látszik a modelleken a hónap második dekádjára) Idén nyáron a hõmérsékleti hullámhegyek magasabbak, a hullámvölgyek sekélyebbek az átlagosnál, mégis, úgy látom, maga a hullámvonal az átlagos és jellemzõ helyen van.
Végül még annyit, hogy a 70-es, 80-as évtizedben a nyári hónapokban tartós délies áramlás nem, vagy csak nagy ritkán fordult elõ. Voltak prefrontális délnyugati szelek 1, 2, 3 napig. Aztán berobogott a hf az óceánról, mielõtt 30C fölé ugorhattak volna a maxik.
Állítom, hogy az utóbbi 20 év hõhullámainak közvetlen oka a tartóssá vált meridionalitás, ill. a nyugatias áramlások gyengélkedése.

A julius végi meleghullám talán úgy következik majd be, ahogy irtad, viszont úgy gondolom, akkortájt jelennek meg az elsõ jelek augusztusra vonatkozolag. Tendenciát kell figyelni, ami egyelõre nem alakult ki: elképzelhetõ egy szokásos elõoldali helyzet (nem túlságosan tartos), de akár az is, hogy egy AC helyezõdik fölénk, védve a "hidegtõl" ény-ról és folyamatos, igaz gyengébb dny-i áramlással befûtenének nálunk (ény/dk megosztottságú Europa). Mindkét szcenário már megjelent a GFS-en a honap vége felé. Ezek szerint mindkettöre van/lesz hajlam.

Utolsó mondatodhoz még annyit, hogy nemcsak "visszaáll a szárazság és hõség, mintha elõtte mi sem történt volna", de nagyon hirtelen is áll vissza, vagy keletkezik újonnan.
Az én tizen-huszonéves koromban (70-es, 80-as évek) sokkal többet "szöszmötölt" az idõjárás, mielõtt kialakult volna egy (mostaniaknál jóval mérsékeltebb) nyári hõhullám.
Újabban a "semmibõl" törnek elõ brutális erõvel a felmelegedések.
Mindennek okát az áramlási muszterek gyakoriságának megváltozásában látom: a zonalitás visszaszorult, s legalábbis a kontinens vonatkozásában, rendszerint meridionális az erõsebb, sebessebb légmozgás. Ez nyáron játszi könnyedséggel ránk rántja az ilyenkor viszonylag közeli észak-afrikai pool-ból a forró, száraz levegõt.
A zonalitás és meridionalitás periódikus váltakozása (Namias ciklus), a cikluson belül a két fázis aránya döntõ sajátossága az éghajlatnak. Ebben bármilyen komolyabb eltolódás kimeríti az éghajlatváltozás fogalmát akkor is, ha a többi faktor egyébként konstans maradt.
Az okok taglalása igen messzire vezetne, itt mindössze annyit kívánok megjegyezni, hogy a változásban más tényezõk is könnyen közrejátszhatnak (és játszanak is), mint a széndioxid köncentráció növekedése a légkörben.
Még egy dolog, ami gyakran eszembe jut: az ilyen afrikai melegáramlásoknál nyilván titáni erõk mozdulnak meg, mert a szintén elég nagy Földközi-tenger mintha nem nagyon mérsékelné a fölötte átkelõ légtömegek forróságát és szárazságát. Érdekes kérdés, mi volna, ha ezek a légtömegek végig szárazföldön vonulva érnének el minket.

Nem azt akartam mondani, hogy a nyár további részében már nem valószínû nagy hõség. Sõt állítom, hogy augusztusban lesz még egy hõhullám, bár ennek mértéke természetesen még kérdéses: az "épp hogy csak-tól" a 2010-es orosz poklot megközelítõ hosszúságú és forróságú idõszakig minden lehetséges.
Csupán annyit feltételezek, hogy a soron következõ (júl. 20. környéki) felmelegedés nem fog a mostanihoz mérhetõ hõhullámmá fejlõdni. A "fertelmes" hõség -ha jön- késõbb jön.

Sajnos semmi garanciát nem látok arra vonatkozóan, hogy egy egy-két hetes hõhullám utám nem jöhet egy hasonló augusztusban. 2007-ben aug. 20 után egy hétig, amikor éppen a Bükk és Zemplén táján jártam majd megfõttünk a 35 feletti forróságban. (Igaz,a Dunántúl akkor nem volt olyan meleg).2011-ben már volt júliusban egy 8 napos hõségperiódusom, aztán hideg és csapadékos idõ jött, de aug. 20. után egy újabb egy hetes hõség és még forró nap is lett. 1992 augusztus vége is nemhogy enyhülõ, inkább fokozódó hõséget ill. forróságot hozott. Sajnos az utóbbi években hiába vannak a vad szupercellák és nyári fagylaló hidegbetörések, úgy visszaáll a szárazság vagy hõség, mintha elõtte mi sem történt volna...

A GFS jelenlegi futása szerint a brit ciklon, ami elõoldalán felénk indítja a forró levegõt júl. 20. környékén, elég gyorsan Skandinávia fölé helyezõdik, ezért a hõség nálunk néhány napra korlátozódna. Igaz, mögötte gyorsan kimélyül egy újabb, szintén Britannia felett. (Úgy látszik, idén nyáron hajlama van a cirkulációnak angliai központú ciklonokra)
Ez utóbbi ciklonnak már beragadhat hozzánk az elõoldali melegáramlása -azonban ez hangsúlyozottan feltételezés csupán, mert a modell még nem mutat ilyesmit, nem is lát el odáig. Ezzel az erõvel az is elképzelhetõ, hogy a második ciklon is gyorsan vonul kelet felé, s újra hátoldalra kerülünk.
Mikor a modellek nem igazítanak útba, akkor kell elõvenni az "ezüstözött" arányérzéket.
Nekem azt súgja az idõjárási arányérzékem, hogy ha a mostani hõhullám letörik, és tartósabban hûvösebb (mérsékelten meleg) idõ köszönt be, akkor jöhet ugyan 10 nap múlva melegedés, pár napos kánikula, azonban a meleghullám ereje, tartóssága meg sem közelíti az elõbbiét. A jelenlegi hõségidõszak a 2007 júliusihoz mérhetõ (még ha alacsonyabban is tetõzött némileg), az ilyenek nem jönnek 10 naponként. Az idõjárás kompenzációs hajlama nemigen teszi ezt lehetõvé -ha nem így volna, már ide költözött volna a Szahara (vagy Grönland)
A napállásról általad leírtakkal száz percentesen egyetértek. Semmit se számít -de nemcsak szeptember közepéig, de jóval tovább. Szerintem megérhetjük, hogy október második felében is befigyel 1-1 hõségnap (volt már rá példa). A napállás csupán november elejétõl "véd meg" a 25C fölötti maxiktól.

A GFS is pedzegeti napok ota a julius 20-a utáni újabb meleget. Nyilván ûridõ, de már most látszik, hogy az ény-i áramlás nem bir majd tartosan fennállni és a forro levegõ szinte ott fog állni készenlétben arra várva, hogy Nyugat- vagy Kelet-Európa felé induljon.
Az a napállásos dolog meg azt hittem tavaly augusztus végén el lett vetve örökre... úgy látszik van még követõje. Július végén semmi jelentõsége, max. szeptember közepétõl.

Jövõ hétre átalakulás látszik már egy ideje illetve várható volt hogy "kifullad" a hõség egy idõ után,meglepetés egyáltalán hogy eddig kitartott egyhuzamban. ÉNY-i irányításé lehet majd a fõszerep egy idõre,a ciklonok eljuthatnak majd Európa északi részére,Skandinávia-Németország-Lengyelország területéig,frontjaik pedig változatosabbá,mérsékelten meleggé tehetik majd az idõt,ugyanakkor egyelõre úgy látszik komoly csapadékkal sajnos nem járnak majd.

Ugyanakkor hatalmas bázisa van/marad egész Dél-Európában a melegnek,nekünk kulcs fontosságú helyen DNY Európában is illetve attól délre. Éppen ezért a várható átmeneti váltás után,július második felét követõen,pár hét mérsékeltebb idõ után,nem lenne meglepetés ha augusztusra,addigra már az alacsonyabb Nap állás miatt,várhatóan gyengébb kivitelben visszatérne még egy idõszakra a forró idõ.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#116913)

Tényleg megvalósulni látszik lassan, amit eddig a GFS pedzegetett, látótávon belül ért a változás. Meglepõ módon már tegnap szivárgott egy kis adag nedves levegõ a Balkánra, ennek hatására volt DK-en erõs a gomolyképzõdés.
Az eddigi száraz forróság kulcsa ez volt. A Balkán porszáraz volt, a délkeleti áramlás pedig onnan hozta a légtömegeket.
Az általam áhított folyamat, az AC északabbra húzódása lassan elkezdõdik, ezek a nyugati zivatarok azért fokozatosan feljebb paskolják az anticiklont. Ennek határása az eddig üres Balkán is labilizálódik, a Cape térképeket ajánlom a folyamat lekövetésére. Ettõl még nem lenne labilis a légoszlop, ám nedvesség is érkezik, mivel a zivatarrendszerekbõl a következõ napokban is szivárog ki a nedvesség és "alattomos" módon, a Kárpátokat megkerülve (ahogyan tegnap is láthattuk) DK felõl is támadja majd lassan a medencét.

Jövõ hét közepétõl meg is valósul ez a "jó móka": az AC, melynek hátoldalán jelen pillanatban, s még pár napig rendkívül forró észak-afrikai levegõt kapunk, tényleg megindul észak felé, és a Skandináv-félsziget keleti része fölé helyezõdik a GFS legfrissebb futása szerint. Ezáltal az áramlás keleties komponenst nyer fölöttünk, már nem közvetlenül Afrikából érkeznek hozzánk a légtömegek. Persze azt mondani se kell, hogy a k-dk áramlás nyáron még mindig igen meleg idõt jelent, ha nem is szélsõségesen forrót. A 20-s T850 lekerül ugyan rólunk, de továbbra is ez, valamint a 15-ös közötti területbe esünk a modell szerint -ez bizony kánikulai meleg 2m-re vonatkoztatva. Hogy a sekély ciklonális mezõ mennyire húzódik ránk keletrõl, kérdés. Gyanítom, hogy jövõ héten még nem válik idõjárásunk meghatározójává. A sivatagi szél alábbhagyásával a nedvesebb, magasban valamivel hûvösebb levegõben javulnak a csapadékképzõdés esélyei, de szerintem ez csupán elszórt záporokhoz, zivatarokhoz lesz elég a következõ hét második felében. Kiadósabb, nagy területre kiterjedõ konvektív csapadékhullást eléggé kizártnak tartok.
Érdemi változás, a hõség jelentõs csökkenése jelen futás szerint júl. 12.-tõl (jövõ utáni hét csütörtök) néz ki. Ekkorra azt a makroszinoptikai helyzetet mutatja a GFS, melyet már kb. 10 napja újra és újra felvet: a kontinens északi, északkeleti részén megerõsödõ ciklonok, és a magasnyomás észak felé való kiterjedése az Atlanti-óceánon. Mindennek következtében komolyan megindulna felénk a "felmentõ sereg": a poláris-maritim légtömegek ény-ról. Hangsúlyozni kell természetesen, hogy 300 órás "ûrtávlatról" van szó. Sajnos, ez nem azt mondja elsõsorban, hogy ekkor majd vége lesz a kánikulának -sokkal inkább, hogy addig biztosan eltart. Az még csaknem két hét, talán mégis burnuszt kéne beszerezni...

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#115060)

Link

Az lenne a jó móka, ha az AC északra mozdulna, K felõl pedig behúzódna a már sokat emlegetett sekély ciklonáris mezõ. A képen primitív módon bejelöltem az áhított folyamatot.

37 fok már lehet, holnap meg lesz valahol az országban! Sajnos komoly van esélye a 40-nek.

Azt figyelem, hogy Veszprém térségébe az ECM miért számol szélsõségesebb mxikat, mint az Alföld közepére. ebbõl azt gondolom hogy:

Azért, mert bár az elmúlt hetekben több volt a csapadék, de ezen a területen csak a talaj felsõ rétegére volt elég ami pár nap hõség alatt elfüstöl, míg az Alföldön kiadósabb zivatarok is voltak. (amelyek eloszlása elég szélsõséges, a futóhomok víztartása lényegesen rosszabb- kevesebb erdõ, mit párologtató felület stb, mint ellenérvek). Mindenesetre ha a meleg inkább a Dunántúlt célozza, én nem tartom valószínûnek, hogy itt 40 fok közelébe emelkedik a hõmérséklet, másrészt a levegõ nedvességtartalma elég nagynak bizonyul, nem egy markáns tisztító hidegfront hátoldalábõl lett a hõség hirtelen, mint 2007- ben (azt megelõzõen arra emlékszem 3 napig még a 20-22 fokot is alíg értük el Bp-en ***, a levegõ vastagon már porral és párával telt, ami gyengíti, szórja a sugárzást, + azt látom, hogy a tõlünk északra elhelyezkedõ hullámzó frontrendszer idõnként, kb 2-3 naponként beleköphet kisebb adag hûvösebb levegõt ebbe a forró mocsárba, ami visszavetheti 3-4 fokkal, illetve ezt a GFS/ENS térképein elõrejelzett záporok- zivatarok is jelzik.
szóval olyan 37.0 és 37.6 közé várom a tetejét 4-5 én, vagy 8 án ami a fülledtség miatt sokkal inkább gyilkos hõségnek fog tûnni mint a 2007 es.

*** jól emlékszem 2007július közepére, mivel éppen akkor egy nyári fertõzés miatt én már ekkor 40,8 fokkal megdöntöttem az egyéni rekordomat, nem gondoltam volna hogy ez 1 hét múlva Magyarország absz. maximumával is megtörténik, remélem 100 év múlva lesz hozzá szerencsém legközelebb

Ha számszerûsíteni kell, akkor most 39.5 és 40.5 közé tippelem az absz. maxot a következõ 8-10 napban.

A GFS továbbra is makacsul fel-feldobja az észak-északkelet-európai fejlettebb ciklonok lehetõségét. Igaz, eleinte túlzottan keletre (Észak-Oroszország, Ural elõtere) helyezi ezeket, így hátoldali hidegáramlásuk nem hat ránk, érdemben nem csökkenti a közép-európai nagy meleget. Júl. 12.-tõl már a Skandináv-félsziget fölött látszik ilyen ciklon, és a hûvösebb levegõ északnyugatról erõsen megközelít, majd elér minket.
Persze, itt ûrtávlatról van szó, de a modell közel 10 napja "hajtogatja" a fenti makroszinoptikai helyzetet, úgy látszik, a globális cirkuláció tartalmaz bizonyos hajlamot erre. "Józan paraszti ésszel" is lehet valami ilyesféle forgatókönyvre gondolni: erõs hõhullámokban is van bizonyos ingadozás, 7-10 naponta szokott lenni a poláris-maritim légtömegeknek valami próbálkozása (még ha rendre hamvába hullnak is ezek a próbálkozások)
Hosszú évek tapasztalata mondatja velem, hogy júl. második dekádjában gyakori a tartós északi, északnyugati légmozgás, mely viszonylag stabil, de csak mérsékelten meleg (esetleg hûvöskés) idõvel jár. Szóval, júl. 10.-e környékén érdemes lesz nyitva tartani a szemünk.
Könnyen el tudok képzelni olyan szcenáriót, hogy a "pokoli" két hét után lényegesen mérsékeltebb, változékony, idõnként csapadékos idõjárás köszönt be július végéig, augusztus elejéig. Augusztusban szinte biztos, hogy jön még egy hosszabb meleg idõszak, de a hõség lehet, már nem éri el a közeljövõben várhatót.

Én úgy érzem, hogy Derick mester már a jövõ hét vége felé/az azt követõ napokra kacsintgat.

Ugyan nem extra-hosszútávú (nincs rá idõm), ám ebbe gyorsan beleszólok.
Nemhogy a nagyvadra, még a 40 fokra is csak 10-15 % esélyt adok.
Oka a 2007-es helyzettel szemeben nedvesség-telítettebb talaj és a kb. 2 fokkal alacsonyabban várható t850.
Ennek erdõjeként a jövõ hét közepén a 38-39°C közötti csúcsokat körvonalazok.

Egyetértek! Annyit fûznék hozzá még csak csöndben, még csak halkan, de a legfrisebb ens-ek és operatívok alapján, a pozitív hõmérsékleti nagyvad is veszélybe kerülhet (legalábbis a beállítása), bár még igen kicsi az esélye (10-15%-nál sztem nem több). 2007-ben történt Kiskunhalason, hogy egy július 20-ai napon 41.9 fokig emelkedett a hõmérséklet.

Érvek mellette:
-tartós 20-22 fok körüli (+/-1-2 fok) 850
-"hõkatlanná" váló medence
-szinte a legmagasabb napállás

Érvek ellene:
- az elmúlt idõszak csapadékai nedvesítették a talaj felsõ részét, növényzetet így egy darabig késleltethetik a talaj felsõ 10-20 cm-nek erõs kiszáradását (természetesen a homokos, löszös pusztákon ennek kisebb a jelentõsége)
-nem lesz olyan tartós a hõség
- nedvesebb levegõ érkezik és beindul a gomolyosodás (ez bár csökkenti az extrém maxok esélyét, de kifejezetten rossz az elviselhetõség szempontjából ( magasabb RH) mert a nedvesebb levegõ a min-okat is magasabban -rekordmagasan- tartja/tarthatja)

Összességében sztem nem valószínû, h megdöntjük vagy beállítjuk a 2007-es absz. rekordot, de 1-2 fokra jó eséllyel megközelíthetjük.

Bátor kijelentés, hogy minimum 38 lesz az országos Tmax, mindenesetre meglátjuk!

Thermometer, én nem a hõhullám tényét vonom kétségbe, hanem az intenzitását. Ezen pedig szerintem bõven lehet vitatkozni. Én a legmasszívabb hõhullámok így pl a 2007-es sznoptikai helyzetének tükrében vagyok szkeptikus.

ECMWF legújabb verziója (operatív) szerint vasárnaptól jövõ hét csütörtökig lenne határainkon belül a 20 fokos T850. Ezen öt nap közül csupán egy van (vasárnap), mikor a közelünkben egyáltalán létezik a 24-es izoterma: ez nagyjából Ausztria területén, az Alpok északi oldalán, bizonnyal fõnhatásra. Tehát, 22-24 fokos T850-ek tartós megjelenését ez a futás nem mutatja. Mindezekkel együtt rettenetesen befûtenek nekünk a jövõ héten, sorozatban, többfelé lesznek forró napok -s ebbõl a szempontból édesmindegy, meglesz-e a 40 C vagy sem.
Most a GFS se hûti a kedélyeket: az AC elõoldali helyzetet messze keletre tette, szinte az Ural elõterébe, ez így nincs ránk hatással: nálunk marad a megrekedt meleg levegõ ki tudja, meddig.

Ezúttal nem állom meg, hogy ne OFF-oljak kicsit. Ez egyik tábor számára: nem kell erõltetni a hõséget, úgyis jön az. Aki a "krematórium" szekerét tolja, annak nyilván van nagy teljesítményû légkondija, jó mély hûvös pincéje, esetleg nyakig a Balatonba merülve tölti ezeket a napokat (vagy nyaral a tengerparton?) Máshogy ugyanis nehéz elviselni a megvalósulni készülõ poklot -fõleg a nagyváros beton és aszfalttengerében, pl. Budapesten.
A másik tábornak: semmire se megyünk azzal, ha "dafke" kétségbe vonjuk a keményvonalas hõhullám tényét, kapaszkodunk minden, valamivel enyhébb modellfutásba. Sajnos, ha valami egy héten belülre jött az ECMWF-en, abban már NINCS PARDON.

Annyiban látni módosulást tegnaphoz képest(ECM op. megint "hûvösebbre" sikerült mint az ens),hogy jelen állás szerint a hét közepéig tarthat a keményvonalas száraz hõség 20 fok körüli T850-el,majd szerda-csütörtök táján közelítheti meg a 15 fokos T850 északról és nyugatról,ezzel együtt változékonyabbá téve a jövõ hét második felének idõjárását,ugyanakkor a kifejezetten meleg 30 fok körüli Tmax-ok maradhatnak majd.

[szia! légy szíves, kerüld innentõl kezdve az 1 mondatos, a fórumba nem illõ, sokszor kérdésekbõl álló hozzászólásaidat! (a hozzászólás törölve lett) köszönöm! mod.]

De igen, az ENS. A GFS-é

Minimum 38 fok lesz az országos Tmax, ez 100 %, a 39 fokra is van legalább 50 %, de a legalább kerekített 40 fokra is van vagy 25 % esély.

Az ECMWF op. már sok-sok napja adja a 20-22 fokos T850-et vasárnaptól-keddig, ilyenkor a GFS-t az ENS tagokkal együtt nemes egyszerûséggel bele lehet dobni a kukába.

A wetterzén belül ez nem ENS amit linkeltem?
Az általad linkelt térképeken sem látok az országot beterítõ, tõlünk északra túlnyóló 20-as izotermákat, csak "nyaldosni" fogja az országot a 20-as T850.
38-40 fokokhoz napokon keresztül kell bõven 20 fok fölötti T850, illetve ideig óráig 23-24 is.

Mindjárt megteszem tétjeimet. :-)

Egy 2007-es szintû hõhullámhoz nem lesz adott egy masszív teknõ, vagy ciklonális mezõ ami lenyúlna Izlandtól Portugáliáig. Ennek hiányában nem lesz meg a masszív elõoldali áramlás, mi föltornázná a bejósolt meleget hozzánk.

Ja, hogy GFS-t nézel.

ECMWF (ens. atlag baloldalon, operativ jobb oldalon):

1. 00 UTC: Link nyugat, delnyugatrol jön be a 20 fokos izoterma

2. 00 UTC: Link az ország nyugati felén bent van a 20-as izoterma, ens. átlag szerint is.

3. 00 UTC: Link 20+ még dél, délnyugaton, operativban északnyugaton is.

4. 00 UTC: Link ens. átlagban már az országtól délre a 20++, operativban még böven bent, s még 5-én is.

Sajnos nem látom a 36 fokos tippedet Kockás játékában

Az ENS elõréket végignézve itt Link , egyszer sem látok 850-en 20 fokos izotermát nálunk.

A 35+ meg lehet, de 36 fölé nem gondolom, hogy menne a hõmérséklet. A 40-hez 3-4 napig kellene 20+ T850 és egy két napig 23-24. Ez jelenleg esélytelen.