Agrometeorológia

Nekem nincs, a szakirodalom szerint nem rossz ötlet. Viszont nekem nincs nagy bizodalmam irántuk. Egyrészt az íz kérdéses, másrészt a növényvédelem része. Mindkettõ elsõsorban a kajszinál és a szilvánál. Akkor már inkább jól bevált fajtákat kellene szuper intenzív koronaformában nevelni és ugyanolyan sövényed lesz, hamar termõ fákkal, relatíve egyszerû növényvédelemmel. 
Én otthon homoktövis bokrokat tettem két oldalra, a másik két oldalra meg csodasövényt. Mindkettõ bokor, a homoktövis gyümölcse ráadásul tele van vitaminnal.

Van tapasztalatotok oszlopos gyümölcsfákkal kapcsolatban? Pl. õszi, körte, szilva.. Mert nem tartom hülyeségnek így elsõ gondolatra, akár nagyobb kertben is kerítés mellé végig.

Tényleg, említed a delavárit.. abból lehet jó bort készíteni? Mint csemegeszõlõ zseniális szerintem, nagyon különleges ízû.

Igen, ráadásul nem egy napig tartottak a nagy fagyok.

Egy zalai dombon lévõ kajsziültetvényben az elmúlt 10 évben egyszer sem lett volna terméskiesést okozó fagykár.
Erre egy db kajsziültetvény sincs Zala megyében.

A héten szedtem pár vesszõt, áztatom 24 fokban, meglássuk mi lesz.
Csemege szõlõm udvari kordonról véve;
Link
Málna1;
Link
Kicsit fázottak a rügyek, de nincs nagy baj.

Hát ez már lassan feledésbe merül. Pedig anno 1980 körül én is "gyalogos" szõlõt, gyümölcsöst vettem meg olyan 500 szögölt. Persze akkor minden novemberben lóval , takaró kapával behúztuk a tõkék nyakát olyan 30-40 cm.re, majd tavasszal kézi kapával "kitányéroztuk". Itt a homoki szõlõk akkori fajtái a kadarka-kövidinka-pirosszlanka-rizling-delavare-othelló,  ami akkor volt.
Tavasszal aztán jött a hajlingolós, térdencsúszva féle kimetszés, csákányozás( öreg oldalágak, vízhajtások) levágása. Azért a 70 cm.-es sortávolságon elfért a Robi-kapa, meg a háti permetezõs ember.
Ma már feledésbe merül az ilyen, sokan széles sortávval feleresztik félkordonra (0,7-1,5 m) a huzalos támaszrendszeren nyugvó termõ alapot. És hát itt jön a bibi, elbírja -e az éves-kétéves termõ gally a hideget.? Meg a tõkenyak? Vannak persze elõrelátó gazdák, hogy feltöltik, most már inkább géppel a gyökérzónát. És persze a hidegtûrõ tömegbort adó fajtákat. Azok viszont nem a csemege szõlõ kategória, síkvidéken,  meg a szél fújta homokon, esetleg a házudvarán...

Jó kérdés, nem tudom. Az biztos, hogy aki most lusta volt a takarást illetõen, az megszívta. 

A szõlõnél a fejmûvelés is azért jellemzõ felétek? Hogy jól be tudják fedni az olykor -20 alá csökkenõ T miatt? Vagy az csak simán azért, mert a takarást homokkal könnyebb megoldani? Vagy csak simán fajta kérdése ez a fejmûvelés dolog?

Régi elmúlt gyümölcsösömben alkalmaztam a téli fehérre meszelést a barackoknál fõleg. Kicsit védte a törzset a nagyobb hõingások ellen, nem repedt fel hosszában a külsõ háncs- kéreg. Meg késõbb is indult a nedvkeringés, maradt idõ körbejárni ritkító metszést, vagy az õszinél alaposabb termõnyársra metszést végezni. A mostani idõjárás is kedvezõ, nem zúdul a hirtelen +10 fok. Az udvari két meggyfám még õsszel meg lett ritkítva, csak a lemosóra vár.
A diófámon még maradt a múltévi rászáradt barna-fekete dió gubó, majd szerzek valami hosszabbítós müa.csövet, amivel le tudnám piszkálni a fertõs részeket.
Tudom, a diót összel-szept. kell metszeni, de a leszáradt oldalágat majd most tudom levágni.

Itt jön elõ a klimatológia, sajnos sok ember máig nincs tisztában az alföldi klímával. A Duna-Tisza köze homokos részei rendkívül fagyveszélyesek mind télen, mind tavasszal. Nyáron fantasztikus, mert itt van a legmelegebb, de télen és fõleg tavasszal számolni kell az átlagtól erõsebb fagyokkal. Aki ezzel nincs tisztában, nem választ jó fajtákat és jó termõhelyet, az sok bajjal néz szembe.

Kecskemét környékén kajszit termeszteni eleve egy óriási tévedés volt, az ilyen korai virágzású gyümölcsfa a domboldalakra való.

Én úgy tudom, hogy pontosan ezért van kiszorulóban a kajszi errõl a környékrõl. Azt nem tudom, hogy hol tart ez a folyamat, de az idei tél bizonyára felgyorsítja. 
A metszés lehet lemosó elõtt is, illetve utána is. Elõtte célszerûbb, de egy ilyen kemény tél után az sem baj, ha megvárja az ember a kirügyezést, ki tudja mi fagyott el...

A kertemben teljesen bebarnult egy babérmeggy bokor és a kecskerágók. A szomszédnak fagytûrõbb babérmeggye lehet, mert az szép zöld maradt.

A Szentendrei-szigeten, ahol a nyaralónk van, a fagyal tavalyi, beérett hajtásai közül szinte az összes elfagyott, elernyedt, puha és fekete lett mind. Soha nem láttam még ilyet. 

Bizony elég komoly fagykárok keletkeztek.
A Kecskemét környéki kajszisokról próbáltam információkat gyûjteni, de eddig csak olyan semmitmondó infók vannak a neten, össze-vissza beszél mindenki.
Elvileg komoly fagykár lehet a kajszisokban is, bár azok annyi virágot hoznak, hogy 50 %-os fagykár esetén is lehet még rendes termés.
Persze ha egy tavaszi fagy megfelezi a maradékot is, akkor már necces.
Egy Heves megyei ismerõsöm kajszisaiban nincs komoly kár, mondjuk dombon van.
Mindenesetre a szõlõültetvényesek most biztos örülnek, hogy a kártevõk kifagytak.

Mindenképp metszés után kell lemosózni, mert úgy a friss sebfelület is kap. Kevesebb vegyszer is kell, a többi csak kényelem.

Ezt növénye válogatja. Egy felfelé törõ, és seprûs barack-sziva- cseresznye-alma fánál gazdaságosabb a metszés utáni lemosó, de ha gyorsan fakadnak a rügyek, akkor jobb elõtte. Na most itt a feladvány, akár az egészet egy héten belül kell kivitelezni, ha berobban a +10, 16 fok. Szõlõnél, õszibaracknál érdemes várni, majd a 10 fokok és fagyok után metszeni, és utána permetezni.

jól gondolod

Nálam is van felfuttatott csemege szõlõm az udvaron. Az 5 centis januári hóból lapátoltam a tõke nyakra kupacokat, hogy el ne fagyjon a legérzékenyebb része. Talán kibírta, meg a szomszéd háza is közel van, nem olyan mint a kültéri ültetvények. Nálam olyan -18 lett az alja, de külterületen megvolt a -20-22 is.
Ha netán lesz +10 fokos nappal, én is lemosózok rézalapú szerrel.

Néhány helyen már meg volt a szüret. Kár, hogy idén januárra esett...
Lassan lehet gondolkozni a lemosó permetezésen is, megvárom míg 1-2 nap lesz legalább 12-13 fok, aztán mehet is. 

Sajnos Békéscsabán anyukámnál is van néhány fagyérzékeny fajta: Pannónia kincse, Narancsízû, meg még néhány. -15  alatt ezeknek lõttek. A láncfûrész - csákány - ásó - lapát kezelés mellett döntöttem. A zöld-munka igény nagyon nagy, a termést nem tudom megvédeni a verebektõl, az erõm meg fogy. Minimum megfelezem a területet.

A megyében bizonyos szõlõfajták elég komoly károkat szenvedtek. A kertészeti laborjába küldtek be Kecelrõl sok fajtát, az érzékenyebb fajtáknál rengeteg elfagyott rügy lett, de még a fagytûrõnek számító Kunleánynál is fagyott el 10-20%. Kíváncsi leszek majd az õszi-kajszi duóra. 

Sziasztok.
Sajnos ez az Opuntia flavescens a fagyok elmúltával teljesen kifakult, mostanra meg már rohad is. A többi télálló teljesen rendben van szerencsére.
Képzeljétek hogy jártam. Rendeltem errõl az oldalról ezt az agávét. Link
Azt kell tudni, hogy ez a legszívósabb télálló agávé, tényleg bírnia kell az éghajlatunkon. Németországban is "slágernövény" lett. Gyanús volt nekem, mert nem annyira hasonlított erre a fajra. Eleve semmi merevség nem volt a levelükben. Ennek következményeképpen ki is fagytak az erkélyen, pedig lehet még -10 fokot sem kaptak, az igazi Agave megalacantha pedig szépen vette az akadályokat a kertben, holott az -18 fokot is kaphatott és be sem takarta õket a hó. Ez mindent elmond.
Igazából errõl az oldalról kell rendelni, mert õk tényleg azt küldik amit akartál.
Link

Ó de kár. Pedig ez most is a háttérképem. Lehet valamit gyógyítani? Gyökérsarjról esetleg..?

Az én télálló kaktuszaim ilyenkor alapból fekszenek a földön, majd ha jön a tavasz, szépen mindegyik felemelkedik. 

Sziasztok.
Megvan az idei tél elsõ és remélem utolsó áldozata is a sziklakertben.
Ezzel a medvetalppal pedig évekig nem volt gond, de ez a január most brutális volt neki is.
Link
Link
Azért élõhelyükön ilyen tartós hideget sohasem kapnak.

Red Fantasy vetõburgonya érdekelne.
Valaki? Kis tételben (30-50kg)?
Elõre is köszönöm!

Ok! Náluk csak marosi homok (finom sóder) kapható. Amúgy kevés helyem van, 1-2 m2, az is szikla kupac.
Az udvar egy része sávosan  még szürke agyag, egy 30 cm. mélységben.

Üdv.
Csakis a legjobb!
Az eredeti öntéstalaj sok más növénynek kitûnõ... Mondanom sem kell, hogy vízmegtartó képessége messzemenõen jobb a homoknál, de a kaktuszokat a sok és tartós nedvesség károsíthatja. Ezért van szükségünk megfelelõ drénázsra.
A sziklakert drénázsa: sóder, bányahomok, sóder.
A két sóderréteg között "csapdába" van ejtve a nedvesség, de a kiemelés miatt ugye sohasem fog tocsogni a vízben.
Egy csongrádi ismerõsöm viszont elkövette azt a hibát, hogy a sziklakertje kizárólag egy 30-40 cm vastag sóderbõl áll. Katasztrófális megoldás. Természetesen a vegetációs idõszakban nem gyõz locsolni.
Tavaly nyáron, egy gyakorlatilag 20 napos csapadékszünet miatt mindösszesen nekem egyszer kellett öntöznöm! Egy "okos sziklakertet" szerintem így kellenne megvalósítani. Sajnos a témában rengeteg sületlenséget  olvasni.
Ha nagyon aszályos a nyár, még így is bõven elég 3 hetente egyszer locsolnom.
Aki hasonló sziklakertet tervezne csinálni, (kaktuszokkal, agávékkal) tudok segíteni.

Ez most milyen fel talaj? (gumikalapács és vödör-talicska a háttérben).

Sziasztok!
Jó így visszanézni!
Akkor és most!
Link
Link

Az Opuntia flavescens köszöni szépen, jól van. Link

Yucca gloriosa  Link

Yucca constricta iszonyú sok zúzmarával.
Link
Link
Link

Elnézést. Ez az elõbb még lemaradt.

Téli öltözet!Link

Sziasztok!
Egy kis zúzmara. Link

Echinocereus coccineus
Link
Link

Sziasztok!
Reggelre csonttá fagyott minden!  Link

Mióta gépit használok, negyedannyi vegyszerrel tízszeres hatékonysággal permetezek tizedannyi idõ alatt a kézi pumpáshoz képest. A kulcs a porlasztás és a hatótávolság EGYSZERRE. 8 - 10 m-es magasság géppel nem gond. Kézi készülékkel vagy egyik, vagy másik, ami a teljes fedettség rovására megy. Van még egy nagyon fontos, amirõl a fiatalabb korosztály hajlamos elfelejtkezni: Amit géppel el lehet végezni, nem javasolt kézzel, fizikai munkával. Kellhet az az erõ egyszer még sz...ra is. 

Kell permeteznem 86 éves anyukámnál szõlõt, õszit, kajszit, szilvát, illetékbélyegként néhány szomszédjánál ugyanezeket, hogy megkérhessem õket, nézzenek néha anyukámra, saját kertemben cseresznyéket, kajszikat, körtéket, szilvákat, néhány szomszédomnál (nem a pálinkásnál) szintén illetékbélyegként. Mindezt munkaidõ után, amikor már olyan rongy fáradt vagyok, hogy legszívesebben taxit hívnék, hogy kivigyen a budira. Sajnos már 3x múltam 18.

Lujónak válaszolnék,  a permetezõkrõl, hogy gépi vagy kézi;  használtam én is motoros, difúzörös porlasztásos gépet, persze felvitt vagy 4-5 méter magasra és terítette a vegyszert. De most a hajtogatós olasz gépek is felvisznek ilyen magasra, ha állítom a fúvókát.
Tavaly le-fel szórtam az udvari diófát, - túl nõtt rajtam- és szépen hozott, nem volt nagy baj.  A gombás fertõk esetenként csak az alsó 1-3 méter magasságban fertõznek igazán, (párásodás)  amit ezzel a géppel is elérhetõ, tehát még hatásos.  Persze ha van  500/ 4szögöl, - hektáros ültetvény,  a gépi a megfelelõ.  

Még valami. Igaz elmúltam 63 éves, és volt gyümölcsösöm még 6 éve. Szép volt, gazdagon hozott barackot,meggyet, szilvát-almát. Maradt is, adtam is el belõle. De most, hogy nem bírtam gyomlálni, új fákat ültetni,(1984-2012) beruházni, el kellett adnom.  Viszont megmaradt a sok emlék, és ha gyümölcsre vagyok éhes, megveszem a zöldségesnél azt a pár kilót . Most már ez éri meg.

Persze a fiataloknak ez még egy kihívás, újdonság, hasznos idõtöltés, kikapcsolódás; na ezt mi termeltük, milyen szép... stb.  Veletek vagyok, csak így tovább.!

!
Talán valami dísz cserjét talán, aranyvesszõ, aranyág, vagy bõrlevelû örökzöld szúrós borostyán.Sárga mézelõ virágok. Tavasszal nagyon szépek, nyáron meg szép zöld leveleik vannak. Nálam a dísznád van elhatalmasodva, az a buzogányt hozó. Nem sok hiányzik õsszel, hogy elérjék a villanykábelt 3-4 m. (1 m.) de akkorra kivágom õket. Az örökzöld divatos tujákat, fenyõket nem ajánlom, megint a sok betegségek miatt.

Ahogy látom a helyzetet, utcafrontra akarsz meggyet ültetni. Hát eléggé rossz választás. Talán-esetleg a szilva-datojaszilva az ami ellenálóbb lenne.
Annak is van moníliája, de talán elbírja. Különben is mostanság gyümifát ültetni a kerítés-utcafrontra elég rizikós. (régen 20-30 éve még divat volt, nem lopták, nem kellett agyon permetezni, nem törték le a vázágakat fõsudárig.)
A szomszédos fákról meg hordják át a bogarak-méhek a fertõzött virágport a lábukon pld. virágzáskor. Tehát állandó védelem, 4-6 naponként. Ha más választásod nincs, Lujó tanácsát fogadd el,  talaj szitálás, új szûz erdei talaj, humuszos, pihent föld csere, akár az ültetési gödör nyitva tartása õszig.
Link

Nyugodtan felteheted a kérdésed bármelyik javasolt fórumban, vannak szakavatottak, segíteni fognak. 

Echinocereus triglochidiatus szekció! Link

Agave megalacantha a kiképzésen!!! Link