Meteorológiai esélylatolgatások
Szokatlanul nagy az egyetértés az ECMWF és a GFS között: mindkettõ mutatja a jövõ hét elsõ felében a mediciklont a Genovai-öböl, illetve Közép és Dél-Itália fölött. Igaz, nem túl izmos a légörvény, de nyár derekán milyen medicicit várjunk? Mindenesetre a mutatott cirkulációs kép könnyen valóra válhat.
Ezután kialakulna a július második felére olyannyira jellemzõ felállás: fölöttünk sekély alacsony nyomású mezõ, ettõl északra AC, nálunk délutáni zivatarok gyenge k-ék-i áramlással.
Késõbb északiason keresztül északnyugatira fordul az áramlás a GFS ûrtávlatija szerint. Még augusztus elsõ napjaiban is a 10 fokos T850 "nyalogatna" é-ény-ról. Egyre inkább úgy fest, hogy vagy nem lesz már erõs hõhullám ezen a nyáron, vagy ha igen, a tavalyihoz hasonlóan késõn érkezik: augusztus közepén, második felében.
Egyébként nem tudom, másnak feltûnt-e: a modellek szeretnek apró ciklonokat elhelyezni az azori AC belsejébe. Elég sajátos -érdekelne, valós dologról van-e szó, vagy csak a numerikus "agy" bomlik ilyen módon.
Ezután kialakulna a július második felére olyannyira jellemzõ felállás: fölöttünk sekély alacsony nyomású mezõ, ettõl északra AC, nálunk délutáni zivatarok gyenge k-ék-i áramlással.
Késõbb északiason keresztül északnyugatira fordul az áramlás a GFS ûrtávlatija szerint. Még augusztus elsõ napjaiban is a 10 fokos T850 "nyalogatna" é-ény-ról. Egyre inkább úgy fest, hogy vagy nem lesz már erõs hõhullám ezen a nyáron, vagy ha igen, a tavalyihoz hasonlóan késõn érkezik: augusztus közepén, második felében.
Egyébként nem tudom, másnak feltûnt-e: a modellek szeretnek apró ciklonokat elhelyezni az azori AC belsejébe. Elég sajátos -érdekelne, valós dologról van-e szó, vagy csak a numerikus "agy" bomlik ilyen módon.
Na látod már a medet? 
Az izobárokon már tegnap is ott volt a görbület, a ma esti futáson még szignifikánsabban megjelenik. Egy sekély medicica alakul ki, ami késõbb a Balkánon töltõdik és feloszlik, átadva a helyet a lokális záporoknak, zivataroknak. Most ez tûnik valószínûnek.
Az izobárokon már tegnap is ott volt a görbület, a ma esti futáson még szignifikánsabban megjelenik. Egy sekély medicica alakul ki, ami késõbb a Balkánon töltõdik és feloszlik, átadva a helyet a lokális záporoknak, zivataroknak. Most ez tûnik valószínûnek.
Csak óvatosan fogalmazzunk a "nyár" kifejezéssel, mert lassan nem is emlékszünk arra, milyen a mo-i nyár
Az elmúlt évszázad bp-i átlaga 20,6 fok, amit utoljára 2005-ben nem értünk el, azóta viszont mindig 21 fok felett volt az átlag.
A nyár közepi hûvösebb idõ viszont gyakran elhúzódó nyárral jár, hiszen elõbb-utóbb (10/7) kiépül egy tartósabb antiiklon.
Az elmúlt évszázad bp-i átlaga 20,6 fok, amit utoljára 2005-ben nem értünk el, azóta viszont mindig 21 fok felett volt az átlag.
A nyár közepi hûvösebb idõ viszont gyakran elhúzódó nyárral jár, hiszen elõbb-utóbb (10/7) kiépül egy tartósabb antiiklon.
Nem elõször látok olyan szcenáriót a modelleken, miszerint a jövõ hét elején egy mediciklon mélyül ki a Földközi-tenger középsõ medencéjében, amely ÉK felé halad és sekély ciklonként, vagy eleinte inkább egy hidegcseppként tartósan a Balkánon marad. Nem tud északra mozdulni, mivel beleütközik a tõlünk ászakra lévõ AC-ba.
Meleg, nyári, de csapadékos, kifejezetten izgalmas idõszak lenne ebbõl.
Meleg, nyári, de csapadékos, kifejezetten izgalmas idõszak lenne ebbõl.
Link továbbra sem nyár, pontosabban a kellemesebb fajtából.
Koczkás, az õszies idõt a tegnapi ECM futás alapján írtam nem a mai gfs alapján, a többi stimmelt
Koczkás, az õszies idõt a tegnapi ECM futás alapján írtam nem a mai gfs alapján, a többi stimmelt
A "zivatarhajlam" megmarad, szerintem ezt említeni sem kellene az év eme szakában, hiszen egészen a 90 -es évek végéig ez a nyári idõjárás alapvetõ jellegzetessége volt, legrosszabb esetben is 2-3 naponta jöttek zivatarfelhõk villámlással és dörgéssel, bár az akkor is elõfordult, hogy akár 2 hétig sem volt értékelhetõ csapadék belõle. Most már az sem ritka, hogy 2 hétig a közelbe sem jön zivatar.
Az nem jön le a modellekbõl, hogy országos jelentõségû csapadékot, vagy akár lokálisan hevesebb eseményeket ígérnének a következõ idõszakban.
Az nem jön le a modellekbõl, hogy országos jelentõségû csapadékot, vagy akár lokálisan hevesebb eseményeket ígérnének a következõ idõszakban.
Nem mindennapi fejtörõ, de talán a friss ECM ENS valamit elárul a várható fejlõdési irányról: AC híd peremén sekély ciklonális mezõk, fokozatos (vissza)melegedés, de fennmaradó zivatarhajlam. Csûrik-csavarják a modellek, de egyvalaminek a valószínûsége jelentõsen csökkenni látszik: egy hosszabb "õszies" idõszaké, hál´Istennek 
Megint megy a huza-vona!ECm bedobta ezt a ciklonos variációt,erre szépen a GFS igazodott hozzá,mire ECM egybõl kivette!
Következõ lépés GFS kiveszi ECM visszarakja!???Nem lennék meglepõdve!
Mindenesetre ismét lehet tesztelni a modelleket,melyik jobb,melyik lát meg elõbb dolgokat!
Következõ lépés GFS kiveszi ECM visszarakja!???Nem lennék meglepõdve!
Mindenesetre ismét lehet tesztelni a modelleket,melyik jobb,melyik lát meg elõbb dolgokat!
Augusztus elejére megérkezik Ny-Európába is a nyár, statisztikailag sem valószínû, hogy legalább 2 hetes hõségidõszak nélkül múljon el Németországban, de a forró levegõ DK felõl sem adja fel, Az ECM 20 fok alatti TMax várakozásai és a hetesesõ nekem nem tûnik reális verziónak, de közte egy kis hûvösebb légcsepp beragadása emiatt térségünkbe adott ami legfeljebb nyári zivatarokra lehet jó, annak is a nyugati oldalán ami feltehetõleg el sem ér minket, átmeneti NY-K megosztottság, AC-AS katyvasz, helyenként 22 fok mellett szemerkélõ esõ kijöhet belõle a Dunántúlon, vagy AC-cast os, majdnem száraz zivatarok, de szerintem abbõl hamar "ki fogunk gyógyulni". elhúzódó, kissé homályos, bágyatag kánikulai idõszakra számítok magas felhõalapokkal csaknem egész Augusztusban, nagy konvektív attrakció a szezon vége felé valószínû. Egy 2004 es folytatás kezd körvonalazódni
Az ECM úgy döntött, igazodik a GFS nyárias futásához, ez most erõsen meglepett, azt hittem, fordítva lesz: Link
Bár lényeges eltérések vannak, a GFS szerint 25-e körülre érne csak ide a hónapnak megfelelõ idõ, az ECM már hétvégétõl húzza a mézesmadzagot, így a helyzet még mindig nem olyan tiszta.
Bár lényeges eltérések vannak, a GFS szerint 25-e körülre érne csak ide a hónapnak megfelelõ idõ, az ECM már hétvégétõl húzza a mézesmadzagot, így a helyzet még mindig nem olyan tiszta.
Így van, a következõ hét idõjárás egyelõre egy óriási talány, mindenesetre az ECM véleményem szerint kissé túloz, fõleg ami az "õszies" idõszak várható hosszát és a várható csapadékösszegeket illeti. Érdekes forgatókönyvvel jött elõ a GEM, miszerint a Délnyugat-Európa feletti és a Kelet-európai síkság feletti középpontú AC között (átmenetileg?) egy híd jönne létre, hozzánk pedig északkelet/kelet felõl jönne be a meleg. Az AC-peremhelyzet, illetve a veszteglõ, majd lassan helyben szétesõ hidegfront által hátrahagyott nedvesség viszont továbbra is kedvezõ helyzetet teremthet helyi heves záporok, zivatarok kialakulásához. Azaz a jövõ hét nagy részében (leszámítva talán az elsõ 1-2 napot) meleg, vagy igen meleg, de továbbra is változékony idõt látom a legvalószínûbb "befutó" forgatókönyvnek július vége felé.
Szerk.: közben az ECM is lemondott a "feketelevesrõl", azaz ciklon-hátoldal helyett gyenge AC-hidat helyez kilátásba, fokozatos melegedéssel. A GFS-fáklya is ebbe az irányba mutat, vagyis, átmeneti megtorpanás után legkésõbb a jövõ hét közepére tartósabban is visszatérhet a hamisítatlan nyári idõ, egyelõre szélsõséges forróság nélkül, szerencsére.
Szerk.: közben az ECM is lemondott a "feketelevesrõl", azaz ciklon-hátoldal helyett gyenge AC-hidat helyez kilátásba, fokozatos melegedéssel. A GFS-fáklya is ebbe az irányba mutat, vagyis, átmeneti megtorpanás után legkésõbb a jövõ hét közepére tartósabban is visszatérhet a hamisítatlan nyári idõ, egyelõre szélsõséges forróság nélkül, szerencsére.
Egy mediciklon nem lenne rossz. Jól megáztatná az országot remélhetõleg. Amúgy az ECM tényleg sokadik futásra adja.
Kérdéses erõsen,hogy mi is köszönt be. Annyi tûnik egyelõre nagyon valószínûnek,hogy péntekig egyre melegszik az idõ,majd jövõ szombat táján egy a mostanihoz hasonló hidegfront érkezhet. Utána teljes káosz egyelõre,de az ECM nem elsõ futásra hozza,hogy a hf déli végén egy mediterrán ciklon képzõdhet,ami "zsákutcába kerülve" fölénk helyezõdhet,mivel Kelet illetve DNY -Európában forró száraz AC épülhet fel,majd a ciklon feltöltõdése után ezeknek hatása lehetne majd ránk. Szóval a hétvégátõl minden lehet és annak az ellenkezõje is,de korántsem biztos,hogy tartósan õszi idõ következhet...
most már egyre biztosabban kijelenthetõ hogy 1 hét múlva beköszönt egy idõre az õsz Link sokadik futás adja, esõs, szeles, hûvös idõ, a pech hogy 22.-tõl nyaralok, igaz nem nyílt vízhez, így annyira nem bánt.
Az ECMWF és a GFS legújabb, lényegi eltérést nem mutató futása szerint nem kezdõdik újra a forrónapok sorozata jövõ hét második felében és a hét végén. A hõség próbálkozik ugyan (pl. jövõ csütörtökön), azonban próbálkozása csupán 1-2 hõségnapra futja, minduntalan közbeszólnak a hûvösebb léghullámok -a hõhullámot okozó makroszinoptikai helyzet tartósan nem tér vissza (egyelõre)
A GFS ûrtávlatban, a hónap vége felé mutat huzamos melegedõ tendenciát, ez feltételezhetõ ugyan, de az idõtáv miatt még korántsem biztos.
Igazából számítani lehetett erre a forgatókönyvre. Ha egy hõhullám határozottan letörik, akkor néhány napon belül nem tér vissza, és viszonylag hosszabb, változékony, hûvösebb periódus veszi kezdetét, több hidegfronttal. Ez tapasztalati szabály, melyben ritkán csalatkozunk. Mellesleg, fordított elõjellel ugyanez vonatkozik a téli hideghullámokra is.
Nézzük most már, mi mondható a modellek látókörén túli, távolabbi jövõrõl. Ami bizton állítható, az az, hogy ilyen mértékû hõségeket hozó nyár nem egykönnyen adja meg magát. Október végéig minden valószínûség szerint találkozunk még egy-két, az átlagnál jóval melegebb idõszakkal.
Legvalószínûbbnek azt tartom, hogy a GFS ûrtávlatijával összhangban augusztus elsõ felében többé-kevésbé strandidõ lesz, majd jön a szokásos aug. 20. körüli lehûlés. Fentieket arra alapozom, hogy a hõmérséklet hullámzása idén nyáron a leggyakrabban elõforduló tipus szerinti. Emellett a tavalyi forgatókönyvet sem vethetjük el: vontatott, ,meg-megszakított felmelegedés még augusztus elején is, majd hõhullám a hónap második felében.
Bár ez jórészt intuíció, de ideírom: véleményem szerint a szeptember összeségében átlag közeli hõmérsékletû és csapadékú lesz.
A GFS ûrtávlatban, a hónap vége felé mutat huzamos melegedõ tendenciát, ez feltételezhetõ ugyan, de az idõtáv miatt még korántsem biztos.
Igazából számítani lehetett erre a forgatókönyvre. Ha egy hõhullám határozottan letörik, akkor néhány napon belül nem tér vissza, és viszonylag hosszabb, változékony, hûvösebb periódus veszi kezdetét, több hidegfronttal. Ez tapasztalati szabály, melyben ritkán csalatkozunk. Mellesleg, fordított elõjellel ugyanez vonatkozik a téli hideghullámokra is.
Nézzük most már, mi mondható a modellek látókörén túli, távolabbi jövõrõl. Ami bizton állítható, az az, hogy ilyen mértékû hõségeket hozó nyár nem egykönnyen adja meg magát. Október végéig minden valószínûség szerint találkozunk még egy-két, az átlagnál jóval melegebb idõszakkal.
Legvalószínûbbnek azt tartom, hogy a GFS ûrtávlatijával összhangban augusztus elsõ felében többé-kevésbé strandidõ lesz, majd jön a szokásos aug. 20. körüli lehûlés. Fentieket arra alapozom, hogy a hõmérséklet hullámzása idén nyáron a leggyakrabban elõforduló tipus szerinti. Emellett a tavalyi forgatókönyvet sem vethetjük el: vontatott, ,meg-megszakított felmelegedés még augusztus elején is, majd hõhullám a hónap második felében.
Bár ez jórészt intuíció, de ideírom: véleményem szerint a szeptember összeségében átlag közeli hõmérsékletû és csapadékú lesz.
ecm már 2. futás óta számolja zsinórban a hûvösebb idõt jövõ hét végére, eddig csapongott össze vissza, hol sivatagi meleg hol hûvösebb, de lehet most már beáll erre a verzióra, amúgy most esõt is ad dögivel, ez már inkább október lenne mint július. Link (lefelé görgetve látható)
persze még baromi messze van, de ez a hosszútávú vagy mi..
persze még baromi messze van, de ez a hosszútávú vagy mi..
Én magam részérõl augusztus 20 áig szintén tapasztalat és adatsorok alapján azt várom , hogy visszatér a kánikula, de a félblokkingos mintázat (észak Atlanti-brit AC) nem nagyon adja fel egyelõre várakozásaimmal ellentétben s addig Nyugat Európa térségébe nemigen érkezhet meg a nyár (Tõlünk északra igencsak elsápad a T850 térkép), itt pedig változékony idõt, erõs de rövid elõoldalakat, vagy esetleg 1 hetes masszív hõségeket kaphatunk, mint június közepétõl... Nagyjából augusztus elsõ hetére várok egy komolyabb hõséget, és ez terjedhet át valószínûleg Ny-Európára majd, (ha egyáltalán átterjed) 65 % eséllyel ezt feltételezve, itt lassan-lassan keleti- északkeleti áramlás juthat uralomra. Tehát egy erõs 36-38 fokos felütéssel érkezõ, majd fokozatosan enyhülõ, de egyre szárazabb idõszak veszi kezdetét, ami nagyjából 20 -áig szerintem kitart, ennek ellenére idõrõl idõre lesznek zivataros napok, de azok számottevõ csapadékot nem adnak, ezt követõen HCS et és változékonyabb idõt várok, de augusztus legvégétõl kb szeptember elsõ hetéig várok egy kánikulai záróakkordot. Ez esetben szélsõséges, gyakran szeles szeptemberi idõt várok 12 és 31 fokos Tmax között a hónap elejét leszámítva
35 % eséllyel, azonban marad a jelenlegi makrokép, visszatér ugyan idõrõl-idõre a punnyasztó fülledt meleg, de idõ elõrehaladtával a Dunántúlon egyre kevesebb napsütésben bízhatunk. Augusztus második felétõl pedig fellép a genovai ciklonra való hajlam, ez esetben jellemzõen unalmas borongós szeptember lehet 15-23 fokokkal
35 % eséllyel, azonban marad a jelenlegi makrokép, visszatér ugyan idõrõl-idõre a punnyasztó fülledt meleg, de idõ elõrehaladtával a Dunántúlon egyre kevesebb napsütésben bízhatunk. Augusztus második felétõl pedig fellép a genovai ciklonra való hajlam, ez esetben jellemzõen unalmas borongós szeptember lehet 15-23 fokokkal
Egyetértek, hogy az ECM friss operatívja igencsak ORSC és a jövõ hét eleji lehûlést követõ elsõ hõhullámot is átmenetinek (max. 2-3 naposnak látom), majd jöhet az Általad említett átlagos napok sorozata. Azután viszont (gondolok itt fõleg július utolsó, illetve augusztus elsõ napjaira, véleményem szerint (ez még nem támaszkodik konkrét modell-kimenetelekre, hanem inkább az eddigi tapasztalataimra, illetve statisztikai adatsorokra) visznylag jó eséllyel tartósabban is visszatérhet a kánikula, azaz nyárnak természetesen nincs vége, csak tart egy hosszabb szünetet és ígéri, visszatér teljes pompájában
ZöldVillám: és mit vársz a meteorológiai nyár hátralevõ heteiben? Lesz még szerinted is újabb felvonása, illetve felvonásai a most véget ért kánikulának?
ZöldVillám: és mit vársz a meteorológiai nyár hátralevõ heteiben? Lesz még szerinted is újabb felvonása, illetve felvonásai a most véget ért kánikulának?
Korábbi hsz kr treagálva az az érdekes meglátásom, hogy sokkal inkább van eszközünk latolgatásra az õszi idõszakban a várható telet iletõen mintsem amikor a tél végébõl, a tavaszból próbálunk a nyárra következtetni. Ezek a szubjektív tapasztalatos azonban sok esetben egybeenek õseink népi megfigyeléseivel, avagy az éghajlatunk manapság mégsem változott meg annyira egyrészrõl, másrészrõl vannak korlátai, harmadrészt az ilyen közismert megfigyeléseknek kb a felét elfelejtettük, s így már nem állja meg a helyét, amúgy kicsit Dodonnai jóslatok, pl a Sándor József Benedekhez hozzátartozik, hogy alkalmasint havat is hoznak, ha elõtte szokatlanul meleg idõjárás uralkodott... A lényeg hogy az év bizonyos idõszakában nem közömbös az idõjárás, hanem változás van és ezt többnyire valamennyire a statisztikák, (numerikus eszközök) is lekövetik.
Az említett októberhez tartozó megfigyelés, ha a teljes október enyhe, elõoldali szituációt hordoz magában akkor a tél felütése kemény zord, ami beleszól a decemberi januári átlagba is, ugyanakkor egy nyárias õszelõ gyakran vetít elõre kemény októberi fagyokat, hátoldali helyzetet és esetenként egy hirtelen, erõs lehûléshez társuló korai havazást, (de többnyire utána nyugalomba jutó hátoldali helyzettel), majd enyhébb januárt a népi megfigyelések szerint is, azonban azt pl nem írja le, hogy milyen gyakorisággal állnak be makroszinoptikai váltások, avagy egy átlag nem takarja az idõjárás szélsõségességét ld. 2009 december!
Én megérzésem szerint az átlagosnál kissé hûvösebb szeptembert, októberi vénasszonyok nyarát majd kemény novemberi felütés verziót várom idénre
Az említett októberhez tartozó megfigyelés, ha a teljes október enyhe, elõoldali szituációt hordoz magában akkor a tél felütése kemény zord, ami beleszól a decemberi januári átlagba is, ugyanakkor egy nyárias õszelõ gyakran vetít elõre kemény októberi fagyokat, hátoldali helyzetet és esetenként egy hirtelen, erõs lehûléshez társuló korai havazást, (de többnyire utána nyugalomba jutó hátoldali helyzettel), majd enyhébb januárt a népi megfigyelések szerint is, azonban azt pl nem írja le, hogy milyen gyakorisággal állnak be makroszinoptikai váltások, avagy egy átlag nem takarja az idõjárás szélsõségességét ld. 2009 december!
Én megérzésem szerint az átlagosnál kissé hûvösebb szeptembert, októberi vénasszonyok nyarát majd kemény novemberi felütés verziót várom idénre
A hétvégi visszamelegedést követõen hétfõn végre jön egy rendes lehûlés. Ezután azonban 20-a környékén ismét visszatérnek a hõségnapok, jó esetben csak 1-2, majd átlagos idõ veheti kezdetét. Ami a csapadékot illeti, marad a "regionális" jelleg, lesz aki jól jár, lesz aki nem.
Az ECMWF op. teljesen elszállt, ránk zúdítja a Szaharát, totálisan átrendezve az eddig prognosztizált helyzetet. Nem sok esélyt látok most erre, az ECMWF fáklyán a szórás legtetején lesz az operatív.
Az ECMWF op. teljesen elszállt, ránk zúdítja a Szaharát, totálisan átrendezve az eddig prognosztizált helyzetet. Nem sok esélyt látok most erre, az ECMWF fáklyán a szórás legtetején lesz az operatív.
Biztosan rosszul érzékeled. Semmiféle szarkazmus nem volt benne. Tetszett a tanulmány. Természetesen a helyén kell kezelni, de a cikk szerzõje is hasonlóképpen viszonyul hozzá. Várjuk a következõ évek eredményeit.
Amit az õszelõ anticiklonális, meleg, száraz voltának, valamint a zonalitás hiányának a télközép idõjárására gyakorolt hatásáról írsz, tökéletesen pontos és találó. Magam is így látom a dolgot. Az összefüggés olyan mértékig feltûnõ és nyilvánvaló, hogy õszintén szólva csodálom, hogy csak néhányunk tett említést róla.
Ha szeptember, ill. október eleje tartósan anticiklonális, pontosabban, anticiklon hátoldali meleg, száraz délkeleti szelekkel, akkor az alacsonyabb légnyomás, zonalitás, valamint az azt követõ sarki hidegelárasztás október végére, november elejére marad. Ez sokszor idõ elõtti havat, fagyot hoz említett idõszakban, de a korai hideg hamar enged, és a tél közepe ilyenkor tartósan zonális, enyhe.
Ezzel szöges ellentétben változékony, nyugati-északnyugati áramlású, többé-kevésbé csapadékos,hûvös õszelõt követõen október második felére november elejére áll elõ magasnyomású, keleties szelekkel járó idõjárás (vénasszonyok nyara, majd ködök október végén, novemberben), s ezután a télközép gyakran blockingos, havas, zord.
A jelenség okát, mint már írtam, a Namias-ciklusokban látom, egész pontosan e ciklusoknak a sarki hidegbázis fejlettsége, reakciókészsége általi meghatározottságában.
A napfolttevékenység témájához annyit teszek hozzá, hogy a nap által kibocsájtott részecske ill. elektromágneses sugárzás cikluson belüli ingadozása igazoltan hat a földi légköre, fõként a magaslégkörre. Ezért igazából nem az szorul bizonyításra, hogy a naptevékenység hat az idõjárásra -ellenkezõleg, az szorulna bizonyításra, hogy nem hat, és miért nem hat.
Nem is értem a témát feszegetõk rovására ismétlõdõen tett gunyoros megnyilvánulásokat. Az igaz, említett hatások még nincsenek tudományos alapossággal megvizsgálva, ennek ellenére mégsem intézhetjük el kézlegyintéssel a dolgot.
Ha szeptember, ill. október eleje tartósan anticiklonális, pontosabban, anticiklon hátoldali meleg, száraz délkeleti szelekkel, akkor az alacsonyabb légnyomás, zonalitás, valamint az azt követõ sarki hidegelárasztás október végére, november elejére marad. Ez sokszor idõ elõtti havat, fagyot hoz említett idõszakban, de a korai hideg hamar enged, és a tél közepe ilyenkor tartósan zonális, enyhe.
Ezzel szöges ellentétben változékony, nyugati-északnyugati áramlású, többé-kevésbé csapadékos,hûvös õszelõt követõen október második felére november elejére áll elõ magasnyomású, keleties szelekkel járó idõjárás (vénasszonyok nyara, majd ködök október végén, novemberben), s ezután a télközép gyakran blockingos, havas, zord.
A jelenség okát, mint már írtam, a Namias-ciklusokban látom, egész pontosan e ciklusoknak a sarki hidegbázis fejlettsége, reakciókészsége általi meghatározottságában.
A napfolttevékenység témájához annyit teszek hozzá, hogy a nap által kibocsájtott részecske ill. elektromágneses sugárzás cikluson belüli ingadozása igazoltan hat a földi légköre, fõként a magaslégkörre. Ezért igazából nem az szorul bizonyításra, hogy a naptevékenység hat az idõjárásra -ellenkezõleg, az szorulna bizonyításra, hogy nem hat, és miért nem hat.
Nem is értem a témát feszegetõk rovására ismétlõdõen tett gunyoros megnyilvánulásokat. Az igaz, említett hatások még nincsenek tudományos alapossággal megvizsgálva, ennek ellenére mégsem intézhetjük el kézlegyintéssel a dolgot.
Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ha valamely probléma megközelítésére alternatív útjaink is vannak, az csak elõnyös lehet. A nagyszerû felfedezések (s a numerikus modell ezek közé tartozik) általában magukban hordják azt a veszélyt, hogy abszolutizálják õket. Érvényességi körükön kívül is megpróbálják alkalmazni, mindent velük akarnak megoldani. Pedig, ahogy tanult, egykori mesterem mondta többször is: nem szabad egyetlen metódust, technikát sem kizárólagosként kezelni. Bár nem vagyok a kérdés profi szakértõje, elképzelhetõnek tartom, hogy a numerikus modellek hamnarosan elérik fejlõdésük végsõ határát. Persze, lehet még növelni az input adatok mennyiségét, finomítani a meglévõ programokon, újakat írni. Elképzelhetõ, hogy az elõrejelezhetõség jelenlegi, 2 hetes limitjét ezáltal sikerül, mondjuk, 3 hétre feltornázni. A lényegen mindez nem változtat: numerikus modellekkel több mint valószínû, a jövõben sem lehet majd több hónapra prognosztizálni, pláne nem napi bontásban. A módszernek ekkora az érvényességi köre, és kész.
Mind emiatt kell figyelemmel kísérni az alternatív prognosztikai eljárásokat, például az említett prediktor módszert. Attól nem kell megijedni, hogy légkörfizikai alapjai egyelõre nem teljesen kimunkáltak. A tudománytörténet számos példáját õrzi annak, mikor elméletileg kevéssé, vagy semennyire sem alátámasztott metódusok a gyakorlatban jól beváltak. Az elméleti háttér késõbb tisztázódhat, mint ahogy a zavaros, de praktikus eredményeket hozó alkimia is egzakt kémiává változott korunkra.
Persze, prediktorokkal sem lehet napi bontású elõrejelzéseket készíteni 2 héten túlra. Azonban ha a módszer kifejlõdik, jellemzõ makroszinoptikai helyzeteket láthatunk elõre, talán néhány hónapra is. S ez mindannyiunk hasznára válik.
Mind emiatt kell figyelemmel kísérni az alternatív prognosztikai eljárásokat, például az említett prediktor módszert. Attól nem kell megijedni, hogy légkörfizikai alapjai egyelõre nem teljesen kimunkáltak. A tudománytörténet számos példáját õrzi annak, mikor elméletileg kevéssé, vagy semennyire sem alátámasztott metódusok a gyakorlatban jól beváltak. Az elméleti háttér késõbb tisztázódhat, mint ahogy a zavaros, de praktikus eredményeket hozó alkimia is egzakt kémiává változott korunkra.
Persze, prediktorokkal sem lehet napi bontású elõrejelzéseket készíteni 2 héten túlra. Azonban ha a módszer kifejlõdik, jellemzõ makroszinoptikai helyzeteket láthatunk elõre, talán néhány hónapra is. S ez mindannyiunk hasznára válik.
Lehet, rosszul érzékelem, de mintha szarkazmus bújkálna a szavaidban. Pedig ez a prediktor dolog nem feltétlenül megmosolyogni való. A numerikus légköri modelleknek olyan biztos az elméleti alapja, és gyakorlati alkalmazásuk olyan fényes eredményt hozott, ami feltétlenül kivívja az egzakt elmék szimpátiáját. A tisztességes fizikus ill. mérnöki szemléletmód számára az ilyen prediktorok használata -legalábbis a numerikus modellel összehasonlítva- nem kellõképpen igazolt, kissé gyanús és kétes dolog. Ez a viszonyulás valamennyire érthetõ, akceptálható is.
A 2002-es számú hozzászólásban (2005-10-30 20:27:25) már érintettem ezt a témát, vagy valami hasonlót, de pusztán szubjektív megfigyelések alapján. Nekem mindenesetre úgy tûnt akkoriban, hogy inkább szeptember második fele, október elsõ fele és január, illetve október és január között lehet valamilyen törvényszerûen kifejezhetõ összefüggés. Fõként azt véltem tapasztalni, hogy ezen egy-másfél hónap erõsen anticiklonális jellege, szárazsága, illetve átlagosnál melegebb idõjárása (elõoldal vagy zonalitás hiánya a környékünkön) után a január sokkal enyhébb (zonálisabb irányítású) volt általában (itt, a Kárpát-medencében). Még februárba is átnyúlóan.
Szerintem ezt a témát még érdemes lenne tovább vizsgálgatni. Például a légnyomást, az áramlás irányát, erõsségét (mondjuk a 850-es szinten) , a 850 hPa-os szint hõmérsékleteinek átlagtól való eltéréseinek összefüggéseit is. Az október-január összefüggéseit is.
Persze az sincs kizárva, hogy a következõ harminc évben a cikkben vázolt összefüggések már nem is lesznek érvényesek. Mindenesetre ebbõl nem szabad kindulni.
Nem ide tartozik, de nekem Thermometerhez hasonlóan úgy tûnik, hogy a napfoltciklussal is létezhet szorosabb összefüggés, pontosabban a Nap állapota és a földi légkörzés állapota között. ((Jó volna napi szinten a Nap bizonyos szintjeirõl valamilyen örvényességi, áramlási térkép. Nagyjából 11.2 évenként ebben is biztosan lehetnek szabályos váltakozások.)) Ha ennek megvizsgálására volna valakinek tudása, ereje és ideje, akkor abból újabb, talán nagyobb léptékû felfedezések születhetnének. Legalábbis szerintem. Pl. 1929, 1940 és 1942, 1954, 1964, 1976, 1987, 1998, 2010. A nehézség ebben az is, hogy ami átlag 11.2 év, az az idõjárásban lehet, hogy 10 vagy 12 évnek adódik. De ha nem az átlaghoz, hanem a Nap tényleges állapotához viszonyítunk, talán jobb eredmények születhetnek. Nagyon nem értek hozzá... Ha nem csak Voejkov-tengelyeket keresünk télen, hanem például évi csadadékösszegeket és egyéb adatokat is összehasonlítunk, talán egészen szép összefüggések is adódhatnak. Például az 1998-as és 2010-es év csapadékos jellege ugyanazzal lehet összefüggésben, mint más években a tél erõsen negatív hõmérsékleti anomáliái (Voejkov-féle áramlási viszonyai).
Szerintem ezt a témát még érdemes lenne tovább vizsgálgatni. Például a légnyomást, az áramlás irányát, erõsségét (mondjuk a 850-es szinten) , a 850 hPa-os szint hõmérsékleteinek átlagtól való eltéréseinek összefüggéseit is. Az október-január összefüggéseit is.
Persze az sincs kizárva, hogy a következõ harminc évben a cikkben vázolt összefüggések már nem is lesznek érvényesek. Mindenesetre ebbõl nem szabad kindulni.
Nem ide tartozik, de nekem Thermometerhez hasonlóan úgy tûnik, hogy a napfoltciklussal is létezhet szorosabb összefüggés, pontosabban a Nap állapota és a földi légkörzés állapota között. ((Jó volna napi szinten a Nap bizonyos szintjeirõl valamilyen örvényességi, áramlási térkép. Nagyjából 11.2 évenként ebben is biztosan lehetnek szabályos váltakozások.)) Ha ennek megvizsgálására volna valakinek tudása, ereje és ideje, akkor abból újabb, talán nagyobb léptékû felfedezések születhetnének. Legalábbis szerintem. Pl. 1929, 1940 és 1942, 1954, 1964, 1976, 1987, 1998, 2010. A nehézség ebben az is, hogy ami átlag 11.2 év, az az idõjárásban lehet, hogy 10 vagy 12 évnek adódik. De ha nem az átlaghoz, hanem a Nap tényleges állapotához viszonyítunk, talán jobb eredmények születhetnek. Nagyon nem értek hozzá... Ha nem csak Voejkov-tengelyeket keresünk télen, hanem például évi csadadékösszegeket és egyéb adatokat is összehasonlítunk, talán egészen szép összefüggések is adódhatnak. Például az 1998-as és 2010-es év csapadékos jellege ugyanazzal lehet összefüggésben, mint más években a tél erõsen negatív hõmérsékleti anomáliái (Voejkov-féle áramlási viszonyai).
Elolvastam, jó felismerés, érdekes cikk, kíváncsi leszek idén hogy alakul.
( A rákövetkezõ cikket pedig Brigi írta. )
( A rákövetkezõ cikket pedig Brigi írta.
)
Ez nekem is kedvenc vesszõparipám. Több évtizedes megfigyeléseimbõl úgy látom, kimutatható kapcsolat van az õsz eleji (szeptember, és október eleje) idõjárás jellege és a tél -fõképp annak elsõ fele- milyensége között. Tartósan elõoldali, meleg, száraz õszelõ enyhe, zonális decembert és kora-januárt sejtet. Ellenkezõleg: hátoldali, átlagnál hidegebb, csapadékos szeptember szigorú télelõt helyez kilátásba.
Fentiek eklatáns példája: 2000 vs 2001. Kivétel persze nyilván van ez alól a szabály alól is (bár nem sok ilyenre emlékszem)
A magam részérõl a sarki (és szubarktikus) hidegbázis reakciókészségére vezetem vissza a jelenséget, ti. hogy vehemensen, vagy renyhén reagál (kiterjedéssel, lehûléssel) a napállás változására, az éjszakák hosszának növekedésére. E reakciókészség meglátásom szerint a hemiszférikus (globális?) légkörzés állapotának alapvetõ jellemzõje. A rapid avagy renyhe növekedés a zonális-meridionális áramlási ciklusokon keresztül meghatározza idõjárásunk õszi-téli menetrendjét, ahogy azt a MetNet fórumon már többször kifejtettem.
Fentiek eklatáns példája: 2000 vs 2001. Kivétel persze nyilván van ez alól a szabály alól is (bár nem sok ilyenre emlékszem)
A magam részérõl a sarki (és szubarktikus) hidegbázis reakciókészségére vezetem vissza a jelenséget, ti. hogy vehemensen, vagy renyhén reagál (kiterjedéssel, lehûléssel) a napállás változására, az éjszakák hosszának növekedésére. E reakciókészség meglátásom szerint a hemiszférikus (globális?) légkörzés állapotának alapvetõ jellemzõje. A rapid avagy renyhe növekedés a zonális-meridionális áramlási ciklusokon keresztül meghatározza idõjárásunk õszi-téli menetrendjét, ahogy azt a MetNet fórumon már többször kifejtettem.
Korszakalkotó 
cikk távelõrejelzés témában "Hari Seldon" tollából a Légkör új számában: Link
=> "A decemberi országos havi átlaghõmérséklet elõrejelzése távkapcsolatok alapján"
Bár erõs vulkánkitörések bekavarhatnak, egész jó módszernek tünik, melynek fizikai magyarázatát még nagy erõkkel keresik
cikk távelõrejelzés témában "Hari Seldon" tollából a Légkör új számában: Link=> "A decemberi országos havi átlaghõmérséklet elõrejelzése távkapcsolatok alapján"
Bár erõs vulkánkitörések bekavarhatnak, egész jó módszernek tünik, melynek fizikai magyarázatát még nagy erõkkel keresik
Ha jól látom, GFS koma elégé belehúzott a lehûlésbe jövõ héten... Vasárnaptól 5-6 napig max 20-25 fok lenne országosan... Jól látom, hogy ez csak egy mélyebbre szaladt futás, vagy lehet, hogy nekik lesz igazuk? Persze, kell a felfrissülés, de azért a 20 fok az már kicsit hûvös az év ezen szakában...
Teljesen igaz, hogy meridionális hatások nyomták le a nyugati szeleket és ez kisebb periódusok kivételével egyre tartósabb és gyakoribb, talán a kilencvenes évek elejétõl. Voltak ilyenek régebben is és nagyon valószínû, hogy a régi, híres szélsõséges évek is ezzel voltak összefüggésben. A sok óceáni front meg ciklon, meg a már megemlegetett "felhõátvonulások" ritkulása törvényszerû, hogy É-D-i ill. keleties áramlások gyakorivá válásához vezet. Ezek meg enyhe,esõs helyett szárazabb és zordabb vagy éppen melegebb idõjáráshoz vezetnek az átlaghoz képest és nagy hõkontrasztokhoz. Persze azt nem mondom, hogy szélsõséges lett emiatt az idõjárás, mert azonnal fejemhez vágnak egy Réthly kötetet. Csakhogy ezzel feltaláltuk a klimatológiai spanyol viaszt. Kisiskolásoknak is tudni illik, hogy Európa éghajlatára hogyan hat az óceáni és ugye az É-Atlanti áramlat... Igazából az a kérdés, hogyha valóban a makroszinoptikai helyzetek katalógusát átírhatjuk (kimutatta már ezt vajon egy profi klimatológus vagy csak megérzések vannak ?), akkor azt is tudnunk kéne, hogy mi áll mögötte. Sajnos van két vérpofi csapat amelyik két végletben gondolkodik. Az egyik bármi történik globális felmelegedést emleget, a másik szerint meg bármi történik, az nem éghajlatváltozás csak egy kis szokásos idõjárási kilengés, mert az éghajlat örök, max. millió évek alatt módosul.
Valójában kimutatható a Golf és egyéb áramlások szignifikáns megváltozása vagy csak én nem hallottam felõle ? Persze ezt állandóan emlegetik (hideg édesvíz meg sarki jég elolvadásának hatása) ,de ez már tény ( és milyen paraméterei vannak?) vagy csak a jövõbe vetített riogatás ?
Csakhogy ezzel feltaláltuk a klimatológiai spanyol viaszt. Kisiskolásoknak is tudni illik, hogy Európa éghajlatára hogyan hat az óceáni és ugye az É-Atlanti áramlat... Igazából az a kérdés, hogyha valóban a makroszinoptikai helyzetek katalógusát átírhatjuk (kimutatta már ezt vajon egy profi klimatológus vagy csak megérzések vannak ?), akkor azt is tudnunk kéne, hogy mi áll mögötte. Sajnos van két vérpofi csapat amelyik két végletben gondolkodik. Az egyik bármi történik globális felmelegedést emleget, a másik szerint meg bármi történik, az nem éghajlatváltozás csak egy kis szokásos idõjárási kilengés, mert az éghajlat örök, max. millió évek alatt módosul.Valójában kimutatható a Golf és egyéb áramlások szignifikáns megváltozása vagy csak én nem hallottam felõle ? Persze ezt állandóan emlegetik (hideg édesvíz meg sarki jég elolvadásának hatása) ,de ez már tény ( és milyen paraméterei vannak?) vagy csak a jövõbe vetített riogatás ?
Mondok valamit: bár a következõ legfeljebb statisztikai tény (ha annak vehetõ egyáltalán), de amennyre vissza tudok emlékezni, olyan gyakran fordult elõ, hogy hosszútávú latolgatásainknál véleményem szerint figyelembe vehetõ.
Szóval, tapasztalatom szerint a július közepétõl augusztus elejéig terjedõ idõszakban az erõs délies légmozgás rendkívül ritka (nem is nagyon emlékszem ilyenre)
Eléggé állandósult, stabil idõjárást hoz rendszerint ez az idõszak, fölöttünk sekély ciklonális mezõvel,mérsékelt meleggel, helyi záporokkal-zivatarokkal, gyenge keleties légmozgással. Néha AC peremhelyzet is elõfordul tartós é-ény-i áramlással, inkább száraz, kissé hûvös idõvel.
Augusztus elejétõl általában melegszik, és lassan változékonyabbra fordul az idõ. Kezdetben anticiklonális hatások uralkodnak sok napsütéssel, késõbb déli-délnyugati áramlással mind melegebb, nedvesebb légtömegek érkeznek, mígnem a szituáció az augusztus 20. körüli hidegfront prefrontálisává fajul.
Hangsúlyozom, a fenti csupán egy gyakori forgatókönyv, nem biztos, hogy idén is így lesz (bár az AC peremhelyzet a több napos é-ény-i áramlással már látszik a modelleken a hónap második dekádjára) Idén nyáron a hõmérsékleti hullámhegyek magasabbak, a hullámvölgyek sekélyebbek az átlagosnál, mégis, úgy látom, maga a hullámvonal az átlagos és jellemzõ helyen van.
Végül még annyit, hogy a 70-es, 80-as évtizedben a nyári hónapokban tartós délies áramlás nem, vagy csak nagy ritkán fordult elõ. Voltak prefrontális délnyugati szelek 1, 2, 3 napig. Aztán berobogott a hf az óceánról, mielõtt 30C fölé ugorhattak volna a maxik.
Állítom, hogy az utóbbi 20 év hõhullámainak közvetlen oka a tartóssá vált meridionalitás, ill. a nyugatias áramlások gyengélkedése.
Szóval, tapasztalatom szerint a július közepétõl augusztus elejéig terjedõ idõszakban az erõs délies légmozgás rendkívül ritka (nem is nagyon emlékszem ilyenre)
Eléggé állandósult, stabil idõjárást hoz rendszerint ez az idõszak, fölöttünk sekély ciklonális mezõvel,mérsékelt meleggel, helyi záporokkal-zivatarokkal, gyenge keleties légmozgással. Néha AC peremhelyzet is elõfordul tartós é-ény-i áramlással, inkább száraz, kissé hûvös idõvel.
Augusztus elejétõl általában melegszik, és lassan változékonyabbra fordul az idõ. Kezdetben anticiklonális hatások uralkodnak sok napsütéssel, késõbb déli-délnyugati áramlással mind melegebb, nedvesebb légtömegek érkeznek, mígnem a szituáció az augusztus 20. körüli hidegfront prefrontálisává fajul.
Hangsúlyozom, a fenti csupán egy gyakori forgatókönyv, nem biztos, hogy idén is így lesz (bár az AC peremhelyzet a több napos é-ény-i áramlással már látszik a modelleken a hónap második dekádjára) Idén nyáron a hõmérsékleti hullámhegyek magasabbak, a hullámvölgyek sekélyebbek az átlagosnál, mégis, úgy látom, maga a hullámvonal az átlagos és jellemzõ helyen van.
Végül még annyit, hogy a 70-es, 80-as évtizedben a nyári hónapokban tartós délies áramlás nem, vagy csak nagy ritkán fordult elõ. Voltak prefrontális délnyugati szelek 1, 2, 3 napig. Aztán berobogott a hf az óceánról, mielõtt 30C fölé ugorhattak volna a maxik.
Állítom, hogy az utóbbi 20 év hõhullámainak közvetlen oka a tartóssá vált meridionalitás, ill. a nyugatias áramlások gyengélkedése.
A julius végi meleghullám talán úgy következik majd be, ahogy irtad, viszont úgy gondolom, akkortájt jelennek meg az elsõ jelek augusztusra vonatkozolag. Tendenciát kell figyelni, ami egyelõre nem alakult ki: elképzelhetõ egy szokásos elõoldali helyzet (nem túlságosan tartos), de akár az is, hogy egy AC helyezõdik fölénk, védve a "hidegtõl" ény-ról és folyamatos, igaz gyengébb dny-i áramlással befûtenének nálunk (ény/dk megosztottságú Europa). Mindkét szcenário már megjelent a GFS-en a honap vége felé. Ezek szerint mindkettöre van/lesz hajlam.
Utolsó mondatodhoz még annyit, hogy nemcsak "visszaáll a szárazság és hõség, mintha elõtte mi sem történt volna", de nagyon hirtelen is áll vissza, vagy keletkezik újonnan.
Az én tizen-huszonéves koromban (70-es, 80-as évek) sokkal többet "szöszmötölt" az idõjárás, mielõtt kialakult volna egy (mostaniaknál jóval mérsékeltebb) nyári hõhullám.
Újabban a "semmibõl" törnek elõ brutális erõvel a felmelegedések.
Mindennek okát az áramlási muszterek gyakoriságának megváltozásában látom: a zonalitás visszaszorult, s legalábbis a kontinens vonatkozásában, rendszerint meridionális az erõsebb, sebessebb légmozgás. Ez nyáron játszi könnyedséggel ránk rántja az ilyenkor viszonylag közeli észak-afrikai pool-ból a forró, száraz levegõt.
A zonalitás és meridionalitás periódikus váltakozása (Namias ciklus), a cikluson belül a két fázis aránya döntõ sajátossága az éghajlatnak. Ebben bármilyen komolyabb eltolódás kimeríti az éghajlatváltozás fogalmát akkor is, ha a többi faktor egyébként konstans maradt.
Az okok taglalása igen messzire vezetne, itt mindössze annyit kívánok megjegyezni, hogy a változásban más tényezõk is könnyen közrejátszhatnak (és játszanak is), mint a széndioxid köncentráció növekedése a légkörben.
Még egy dolog, ami gyakran eszembe jut: az ilyen afrikai melegáramlásoknál nyilván titáni erõk mozdulnak meg, mert a szintén elég nagy Földközi-tenger mintha nem nagyon mérsékelné a fölötte átkelõ légtömegek forróságát és szárazságát. Érdekes kérdés, mi volna, ha ezek a légtömegek végig szárazföldön vonulva érnének el minket.
Az én tizen-huszonéves koromban (70-es, 80-as évek) sokkal többet "szöszmötölt" az idõjárás, mielõtt kialakult volna egy (mostaniaknál jóval mérsékeltebb) nyári hõhullám.
Újabban a "semmibõl" törnek elõ brutális erõvel a felmelegedések.
Mindennek okát az áramlási muszterek gyakoriságának megváltozásában látom: a zonalitás visszaszorult, s legalábbis a kontinens vonatkozásában, rendszerint meridionális az erõsebb, sebessebb légmozgás. Ez nyáron játszi könnyedséggel ránk rántja az ilyenkor viszonylag közeli észak-afrikai pool-ból a forró, száraz levegõt.
A zonalitás és meridionalitás periódikus váltakozása (Namias ciklus), a cikluson belül a két fázis aránya döntõ sajátossága az éghajlatnak. Ebben bármilyen komolyabb eltolódás kimeríti az éghajlatváltozás fogalmát akkor is, ha a többi faktor egyébként konstans maradt.
Az okok taglalása igen messzire vezetne, itt mindössze annyit kívánok megjegyezni, hogy a változásban más tényezõk is könnyen közrejátszhatnak (és játszanak is), mint a széndioxid köncentráció növekedése a légkörben.
Még egy dolog, ami gyakran eszembe jut: az ilyen afrikai melegáramlásoknál nyilván titáni erõk mozdulnak meg, mert a szintén elég nagy Földközi-tenger mintha nem nagyon mérsékelné a fölötte átkelõ légtömegek forróságát és szárazságát. Érdekes kérdés, mi volna, ha ezek a légtömegek végig szárazföldön vonulva érnének el minket.
Nem azt akartam mondani, hogy a nyár további részében már nem valószínû nagy hõség. Sõt állítom, hogy augusztusban lesz még egy hõhullám, bár ennek mértéke természetesen még kérdéses: az "épp hogy csak-tól" a 2010-es orosz poklot megközelítõ hosszúságú és forróságú idõszakig minden lehetséges.
Csupán annyit feltételezek, hogy a soron következõ (júl. 20. környéki) felmelegedés nem fog a mostanihoz mérhetõ hõhullámmá fejlõdni. A "fertelmes" hõség -ha jön- késõbb jön.
Csupán annyit feltételezek, hogy a soron következõ (júl. 20. környéki) felmelegedés nem fog a mostanihoz mérhetõ hõhullámmá fejlõdni. A "fertelmes" hõség -ha jön- késõbb jön.
Sajnos semmi garanciát nem látok arra vonatkozóan, hogy egy egy-két hetes hõhullám utám nem jöhet egy hasonló augusztusban. 2007-ben aug. 20 után egy hétig, amikor éppen a Bükk és Zemplén táján jártam majd megfõttünk a 35 feletti forróságban. (Igaz,a Dunántúl akkor nem volt olyan meleg).2011-ben már volt júliusban egy 8 napos hõségperiódusom, aztán hideg és csapadékos idõ jött, de aug. 20. után egy újabb egy hetes hõség és még forró nap is lett. 1992 augusztus vége is nemhogy enyhülõ, inkább fokozódó hõséget ill. forróságot hozott. Sajnos az utóbbi években hiába vannak a vad szupercellák és nyári fagylaló hidegbetörések, úgy visszaáll a szárazság vagy hõség, mintha elõtte mi sem történt volna... 
A GFS jelenlegi futása szerint a brit ciklon, ami elõoldalán felénk indítja a forró levegõt júl. 20. környékén, elég gyorsan Skandinávia fölé helyezõdik, ezért a hõség nálunk néhány napra korlátozódna. Igaz, mögötte gyorsan kimélyül egy újabb, szintén Britannia felett. (Úgy látszik, idén nyáron hajlama van a cirkulációnak angliai központú ciklonokra)
Ez utóbbi ciklonnak már beragadhat hozzánk az elõoldali melegáramlása -azonban ez hangsúlyozottan feltételezés csupán, mert a modell még nem mutat ilyesmit, nem is lát el odáig. Ezzel az erõvel az is elképzelhetõ, hogy a második ciklon is gyorsan vonul kelet felé, s újra hátoldalra kerülünk.
Mikor a modellek nem igazítanak útba, akkor kell elõvenni az "ezüstözött" arányérzéket.
Nekem azt súgja az idõjárási arányérzékem, hogy ha a mostani hõhullám letörik, és tartósabban hûvösebb (mérsékelten meleg) idõ köszönt be, akkor jöhet ugyan 10 nap múlva melegedés, pár napos kánikula, azonban a meleghullám ereje, tartóssága meg sem közelíti az elõbbiét. A jelenlegi hõségidõszak a 2007 júliusihoz mérhetõ (még ha alacsonyabban is tetõzött némileg), az ilyenek nem jönnek 10 naponként. Az idõjárás kompenzációs hajlama nemigen teszi ezt lehetõvé -ha nem így volna, már ide költözött volna a Szahara (vagy Grönland)
A napállásról általad leírtakkal száz percentesen egyetértek. Semmit se számít -de nemcsak szeptember közepéig, de jóval tovább. Szerintem megérhetjük, hogy október második felében is befigyel 1-1 hõségnap (volt már rá példa). A napállás csupán november elejétõl "véd meg" a 25C fölötti maxiktól.
Ez utóbbi ciklonnak már beragadhat hozzánk az elõoldali melegáramlása -azonban ez hangsúlyozottan feltételezés csupán, mert a modell még nem mutat ilyesmit, nem is lát el odáig. Ezzel az erõvel az is elképzelhetõ, hogy a második ciklon is gyorsan vonul kelet felé, s újra hátoldalra kerülünk.
Mikor a modellek nem igazítanak útba, akkor kell elõvenni az "ezüstözött" arányérzéket.
Nekem azt súgja az idõjárási arányérzékem, hogy ha a mostani hõhullám letörik, és tartósabban hûvösebb (mérsékelten meleg) idõ köszönt be, akkor jöhet ugyan 10 nap múlva melegedés, pár napos kánikula, azonban a meleghullám ereje, tartóssága meg sem közelíti az elõbbiét. A jelenlegi hõségidõszak a 2007 júliusihoz mérhetõ (még ha alacsonyabban is tetõzött némileg), az ilyenek nem jönnek 10 naponként. Az idõjárás kompenzációs hajlama nemigen teszi ezt lehetõvé -ha nem így volna, már ide költözött volna a Szahara (vagy Grönland)
A napállásról általad leírtakkal száz percentesen egyetértek. Semmit se számít -de nemcsak szeptember közepéig, de jóval tovább. Szerintem megérhetjük, hogy október második felében is befigyel 1-1 hõségnap (volt már rá példa). A napállás csupán november elejétõl "véd meg" a 25C fölötti maxiktól.
A GFS is pedzegeti napok ota a julius 20-a utáni újabb meleget. Nyilván ûridõ, de már most látszik, hogy az ény-i áramlás nem bir majd tartosan fennállni és a forro levegõ szinte ott fog állni készenlétben arra várva, hogy Nyugat- vagy Kelet-Európa felé induljon.
Az a napállásos dolog meg azt hittem tavaly augusztus végén el lett vetve örökre... úgy látszik van még követõje. Július végén semmi jelentõsége, max. szeptember közepétõl.
Az a napállásos dolog meg azt hittem tavaly augusztus végén el lett vetve örökre... úgy látszik van még követõje.
Július végén semmi jelentõsége, max. szeptember közepétõl.
Jövõ hétre átalakulás látszik már egy ideje illetve várható volt hogy "kifullad" a hõség egy idõ után,meglepetés egyáltalán hogy eddig kitartott egyhuzamban. ÉNY-i irányításé lehet majd a fõszerep egy idõre,a ciklonok eljuthatnak majd Európa északi részére,Skandinávia-Németország-Lengyelország területéig,frontjaik pedig változatosabbá,mérsékelten meleggé tehetik majd az idõt,ugyanakkor egyelõre úgy látszik komoly csapadékkal sajnos nem járnak majd.
Ugyanakkor hatalmas bázisa van/marad egész Dél-Európában a melegnek,nekünk kulcs fontosságú helyen DNY Európában is illetve attól délre. Éppen ezért a várható átmeneti váltás után,július második felét követõen,pár hét mérsékeltebb idõ után,nem lenne meglepetés ha augusztusra,addigra már az alacsonyabb Nap állás miatt,várhatóan gyengébb kivitelben visszatérne még egy idõszakra a forró idõ.
Ugyanakkor hatalmas bázisa van/marad egész Dél-Európában a melegnek,nekünk kulcs fontosságú helyen DNY Európában is illetve attól délre. Éppen ezért a várható átmeneti váltás után,július második felét követõen,pár hét mérsékeltebb idõ után,nem lenne meglepetés ha augusztusra,addigra már az alacsonyabb Nap állás miatt,várhatóan gyengébb kivitelben visszatérne még egy idõszakra a forró idõ.
Tényleg megvalósulni látszik lassan, amit eddig a GFS pedzegetett, látótávon belül ért a változás. Meglepõ módon már tegnap szivárgott egy kis adag nedves levegõ a Balkánra, ennek hatására volt DK-en erõs a gomolyképzõdés.
Az eddigi száraz forróság kulcsa ez volt. A Balkán porszáraz volt, a délkeleti áramlás pedig onnan hozta a légtömegeket.
Az általam áhított folyamat, az AC északabbra húzódása lassan elkezdõdik, ezek a nyugati zivatarok azért fokozatosan feljebb paskolják az anticiklont. Ennek határása az eddig üres Balkán is labilizálódik, a Cape térképeket ajánlom a folyamat lekövetésére. Ettõl még nem lenne labilis a légoszlop, ám nedvesség is érkezik, mivel a zivatarrendszerekbõl a következõ napokban is szivárog ki a nedvesség és "alattomos" módon, a Kárpátokat megkerülve (ahogyan tegnap is láthattuk) DK felõl is támadja majd lassan a medencét.
Az eddigi száraz forróság kulcsa ez volt. A Balkán porszáraz volt, a délkeleti áramlás pedig onnan hozta a légtömegeket.
Az általam áhított folyamat, az AC északabbra húzódása lassan elkezdõdik, ezek a nyugati zivatarok azért fokozatosan feljebb paskolják az anticiklont. Ennek határása az eddig üres Balkán is labilizálódik, a Cape térképeket ajánlom a folyamat lekövetésére. Ettõl még nem lenne labilis a légoszlop, ám nedvesség is érkezik, mivel a zivatarrendszerekbõl a következõ napokban is szivárog ki a nedvesség és "alattomos" módon, a Kárpátokat megkerülve (ahogyan tegnap is láthattuk) DK felõl is támadja majd lassan a medencét.
Jövõ hét közepétõl meg is valósul ez a "jó móka": az AC, melynek hátoldalán jelen pillanatban, s még pár napig rendkívül forró észak-afrikai levegõt kapunk, tényleg megindul észak felé, és a Skandináv-félsziget keleti része fölé helyezõdik a GFS legfrissebb futása szerint. Ezáltal az áramlás keleties komponenst nyer fölöttünk, már nem közvetlenül Afrikából érkeznek hozzánk a légtömegek. Persze azt mondani se kell, hogy a k-dk áramlás nyáron még mindig igen meleg idõt jelent, ha nem is szélsõségesen forrót. A 20-s T850 lekerül ugyan rólunk, de továbbra is ez, valamint a 15-ös közötti területbe esünk a modell szerint -ez bizony kánikulai meleg 2m-re vonatkoztatva. Hogy a sekély ciklonális mezõ mennyire húzódik ránk keletrõl, kérdés. Gyanítom, hogy jövõ héten még nem válik idõjárásunk meghatározójává. A sivatagi szél alábbhagyásával a nedvesebb, magasban valamivel hûvösebb levegõben javulnak a csapadékképzõdés esélyei, de szerintem ez csupán elszórt záporokhoz, zivatarokhoz lesz elég a következõ hét második felében. Kiadósabb, nagy területre kiterjedõ konvektív csapadékhullást eléggé kizártnak tartok.
Érdemi változás, a hõség jelentõs csökkenése jelen futás szerint júl. 12.-tõl (jövõ utáni hét csütörtök) néz ki. Ekkorra azt a makroszinoptikai helyzetet mutatja a GFS, melyet már kb. 10 napja újra és újra felvet: a kontinens északi, északkeleti részén megerõsödõ ciklonok, és a magasnyomás észak felé való kiterjedése az Atlanti-óceánon. Mindennek következtében komolyan megindulna felénk a "felmentõ sereg": a poláris-maritim légtömegek ény-ról. Hangsúlyozni kell természetesen, hogy 300 órás "ûrtávlatról" van szó. Sajnos, ez nem azt mondja elsõsorban, hogy ekkor majd vége lesz a kánikulának -sokkal inkább, hogy addig biztosan eltart. Az még csaknem két hét, talán mégis burnuszt kéne beszerezni...
Érdemi változás, a hõség jelentõs csökkenése jelen futás szerint júl. 12.-tõl (jövõ utáni hét csütörtök) néz ki. Ekkorra azt a makroszinoptikai helyzetet mutatja a GFS, melyet már kb. 10 napja újra és újra felvet: a kontinens északi, északkeleti részén megerõsödõ ciklonok, és a magasnyomás észak felé való kiterjedése az Atlanti-óceánon. Mindennek következtében komolyan megindulna felénk a "felmentõ sereg": a poláris-maritim légtömegek ény-ról. Hangsúlyozni kell természetesen, hogy 300 órás "ûrtávlatról" van szó. Sajnos, ez nem azt mondja elsõsorban, hogy ekkor majd vége lesz a kánikulának -sokkal inkább, hogy addig biztosan eltart. Az még csaknem két hét, talán mégis burnuszt kéne beszerezni...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat