Meteorológiai esélylatolgatások

Arcus is rátalált, próbáltam neki válaszolni: Link . Remélem, a szakik is írnak majd itt róla .

Na lemerem fogadni hogy köze nem lesz az idei télnek ahhoz amit a cikkben állítanak meg jósolgatnak Figyelje csak meg mindenki!!!

Link
Megér egy posztot

Én máshogy közelíteném meg a dolgot. Ha jól emlékszem még, akkor valamikor 2009 januárjában fordult tartósan meridionálisra a makrocirkuláció, és akkor egész évben, 10-2 pár napos epizódot leszámítva döntõen uralkodott. Azóta az arányok a normális felé mozdultak, de így is a meridionális kép maradt az uralkodó. Ez a folyamat mostanáig tart is. Azokban az idõszakokban, amikor a zonalitás vette át a fõszerepet, akkor az azori anticiklon rendszeres orrosodása miatt megint a száraz meleg idõjárás volt jellemzõ, a frontok akkoriban csak súroltak minket (ez nyáron nem ritka egyébként, de nem is tartós általában).

Az ilyen meridionális berendezkedésnél bármely terület kerülhet csapadékos vagy száraz oldalra aszerint, hogy ott épp a ciklontevékenység a domináns, vagy anticiklon uralkodik. 2009, részben 2011 és egész 2012 (eddig) Közép-Európában általában anticiklonális irányítás alatt telt, míg 2010-ben tavasszal ciklonális hatás, majd nyáron állandó ciklon-elõoldali ütközõzóna miatt volt rendkívül csapadékos az év.
Télen azonban változik a helyzet, aminek valóban a termodinamikai váltás (is) az oka (ha így nevezzük az energiamérleg negatívba fordulását*). Ahogy a sarkvidéken hûl a levegõ, a meridionális berendezkedés esetén leszakadó hideg nyelvek egyre gyakoribbá válhatnak és egyre mélyebbre nyúlhatnak. Mivel a Földközi-tenger a hõtehetetlenség miatt meleg marad, a rá futó hideg levegõben megindul a ciklogenezis (amit az Alpok is erõsen támogatni tud). Amikor ezek megjelennek, elkezdõdik a mediterrán ciklonok idõszaka. Ahhoz azonban, hogy ebbõl mi csapadékot kapjunk, az kell, hogy az anticiklon ne Közép- és Nyugat-Európa fölött legyen, hanem valahol a Brit-szk környékén. Ekkor a medi a Genovai-öböl közelében alakul ki, és hazánkhoz elég közel megy el. Jelen helyzetben, ha az AC maradna, a medik délkeletebbre alakulnának, az Adria déli részén és Görögország és Bulgária kapná a nagy csapit, mi meg Szibéria felõl a zimankót (ez volt most tél végén).


*Valójában az Északi-sarkon már a napéjegyenlõség elõtt pár nappal negatívba vált, aztán a "zérusvonal" halad dél felé, a téli napfordulókor asszem a Földközi-tengeren is túl van. E képzeletbeli vonaltól északra elvileg hûlne a légkör, ha a légköri áramlások nem egyenlítenék ki. A lényeg, hogy az ez által okozott makrocirkulációs váltás gyakran nem hirtelen megy végbe.

Hogy esélylatolgatás is legyen: én egyelõre nem vagyok meggyõzõdve arról, hogy a következõ hetekben csapadékosabbra fordul az idõjárás. Október közepére már idõszerû lesz egy változás a tekintetben, hogy a frontok pályája talán elkezdhet délebbre helyezõdni. Ha addig nem lesz teljes makrováltás, az azzal járna, hogy a frontok több csapadékot adnak majd, mint eddig, de közöttük továbbra is lehetnek (az akkor szokásoshoz képest) melegebb periódusok is.

Nem lennék meglepve, ha az év utolsó 3 hónapjában, havi szinten rekordközeli vagy azt meghaladó csapadék hullana, döntõen mediterrán ciklonokból. Egyrészt az elmúlt lassan 2 év végig az aszályról szólt, egyedül tavaly tavasszal volt még a talajban elegendõ mennyiségû nedvesség a 2010-es rekordmennyiségû csapadék okán. Míg régebben sem az aszály, sem a csapadékos periódusok nem váltották egymást átmenet nélkül, az utóbbi évtizedben -elsõsorban a gyakori blocking helyzeteknek köszönhetõen - döntõen hirtelen következnek be, a hosszabb hullámú makrocirkulációs váltások. (Kb. ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor az EKG- n szívrohamkor megbolondulnak a hullámok, hírtelen le-föl ugrálnak a vonalak csapadék és hõmérséklet terén). Én úgy gondolom, tavasszal megindult volna már egy csapadékos periódus, arra tendált volna a makrocirkulációs helyzet, csakhogy! Abban az idõszakban történik a termodinamikai váltás, ami szintén átrendezi a makrocirkulációs képet, döntõen ellentétes elõjellel. E miatt maradt rendkívül száraz az idõjárás. Most még tartana, az a bizonyos csapadékos periódus, és mivel ismét bekövetkezik egy termodinamikai váltás (besugárzás jelentõs csökkenése), várhatóan csapadékosra fordul az idõjárás, nem is kicsit, hiszen jelentõs energiatöbblettel rendelkezik a kontinens, fõleg a beltengerek. Döntõen nagy csapadékkal járó elõoldali helyzeteket tartok valószínûnek, így konvektív eseményekben sem lesz hiány. Én ezt várom.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125917)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125916)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125915)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125914)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125913)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125912)

A jelenlegi, honapok ota fennálló cirkulációt figyelembe véve még októberben sem várok sarki hidegleszakadást, fõleg nem a Földközi-tenger térségére, ami elindithatná a ciklongenezist. Álmodni lehet, de nem érdemes.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125911)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125910)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125909)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#12590

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125907)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125906)

Szerény saját véleményem beírnám most ide.Úgy gondolom hogy mivel a szeptember is eléggé meleg lesz és száraz az egész hónapot tekintve így az októberi vénasszonyok nyara szerintem idén elmarad.Szeptember 2.felében jöhet egy erõsebb lehûlés és kezdõdhet egy csapadékosabb periódus.Októberben biztosan lesz pár nap ahol a 25 fokot is elérhetik a T maximumok,de ezek inkább délen lesznek jellemzõek és nem lesz tartós 3-4 napnál tovább fennálló "meleg" idõszak októberben.A csapadék legfõképp ciklonhoz lesz köthetõ,hiszen az északnyugat felõl érkezõ frontok nem túl gyakran adnak jelentõs csapadékot országosabb viszonylatban.Lehet hogy ez a véleményem elmarad a valóságtól,de majd meglátjuk!

Továbbra is maradni látszik a száraz periódus, a jövõ hét második felére esedékes frontot tovább cincálta a GFS, lesz egy kis üde kontinentális ÉK-i szelünk és ennyi, mindez keddtõl, szerencsére az legalább nem lesz vad...

Szerintem szeptember elsõ hete meleg lesz, jövõ hétvégén lehet valami csapadék, ami vagy sok lesz vagy kevés vagy közepes, aztán utána héten 15 fok lesz éjjel 26 nappal, lesz esõ lesz napsütés lesz nappal és éjszaka, felkel a hold és lemegy, a nap nem biztos, az elsõ fagy a Szeged-belvárosi állomáson lesz, az utolsó Zabarban, a legtöbb csapadék pedig Orosházán!
Zivatar és hó nem lesz, köd 3 nap, esõ 4 nap, és a hónap utolsó napja vasárnapra esik.
A tél meglesz tartva idén is, mint már olysok millió éven át!

7-e környékén lehûlés valószínû, addig marad a száraz, nyári idõ (leszámítva persze a most is ázó nyugati részeket). A lehûlés mértéke, csapadékossága még erõsen kérdéses, de nagyon úgy tûnik, hogy csak átmeneti lesz (2-4 nap). Utána tartós, akár 2 hétig is elhúzódó melegre számítok.

A télrõl kérdezd Misi bátyánkat.

Helló. Szeretnék kérni egy kis elõrejelzést azoktól akik értenek az idõjáráshoz. Gondolok itt szeptemberre? ( évszak váltás) , esetleg ûr távlatba is a téllel kapcsolatosan !

Persze, a GFS 06-os operatív szerint (2012.03.23.). Az ENS-en viszont eléggé a többi tag felett szárnyal, ami egy klasszikus elszállt futásra utal. Az ECM ENS sem éppen a nyári folytatás mellett tör lándzsát. Így tehát egyelõre nincs okom módosítani a mai latolgatásomon.

A GFS szerint lesz még országosan 30 fok felett bõven nap.

Ehhez még hozzátenném, hogy még távolabbra tekintve az látszik, hogy egy 2-3 napos visszamelegedési fázist követõen az azori AC peremén a következõ hét vége felé akár egy északnyugati áramlás is könnyen elképzelhetõ (ezt adja mind az ECM, mind a friss GEM), így - habár ez még egyáltalán nem zárja ki késõ nyári idõszakok elõfordulását, összességében elmondható, hogy jó 80-90%-os biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy idén augusztus 26-a után már nem fordul elõ olyan idõjárási helyzet, hogy az év hátralevõ részében valamelyik nap országszerte 30 fok felett alakuljon a nappali csúcs.

"Letisztult mára a kép": KOMOLY, 10-12 fokos lehûlés érkezik hétfõre, keddre.

Aztán jó eséllyel kisebb visszamelegedés mellett, marad egy átlag körüli idõ, ami augusztus legvégén nem jelent már elviselhetetlen meleget!

A jövõ hét elejére (hétfõ-kedd) már látni valamiféle enyhülést, hidegfront jelei körvonalazódnak (GFS), egyelõre sajnos nem sok csapadékkal, de megerõsödõ széllel.
Egyébiránt szerdától már nem zárok ki egy-egy záport-zivatart, leginkább a hegyvidéki területekre korlátozva, a hétvégén már máshol sem.

Még csak annyit, hogy a minduntalan újraképzõdõ és kelet felé helyezõdõ ciklonok, nemkülönben az egész cirkulációs kép, gyenge északi zonalitás megjelenésére utal. Ez nyilván nem független a hirtelen megerõsödõ sarki hidegbázistól. Az a legvalószínûbb, hogy a hõkicserélõdési ciklus hamarosan újra a meridionális fázisba jut, és nálunk megjelennek a tartósabb ény-i légmozgások. Továbbra is tartom, hogy szeptember -a visszaköszönõ nyárias idõszakok ellenére- összességében nem lesz kifejezetten meleg, strandidõs.

A jól bejáratott verkli tovább "zenél": a dél felé törõ poláris légtömegek rendre a Brit-szigetek környékén hozzák létre a ciklonokat, melyekhez viszonyítva mi elõoldali pozicióban vagyunk. Azonban több GFS futás alapján számomra némi eltolódások mutatkoznak az alaphelyzetben. Az elsõ és legfontosabb, hogy gyors erõsödésbe, terjeszkedésbe kezd a sarki hidegbázis a következõ 2 hét folyamán. A hidegebb légtömegek ellenben -épp az elõbb említett elõoldali pozició folytán- nem tudják elárasztani a Kárpát-medencét. Azonban az is megfigyelhetõ, hogy a sorozatosan képzõdõ brit ciklonok nem maradnak helyben, hanem a Skandináv-félsziget fölé helyezõdnek. Ebbõl kifolyólag nálunk fennáll a hátoldali helyzet létrejöttének lehetõsége, azonban a skandináv légörvénytõl délnyugatra minduntalan kiújuló brit ciklonok ez elõbbi hidegáramlását jelentõsen legyengítik, a poláris levegõt "elszipkázzák" elõle.
Ha viszont erõsebben kimélyülne a ciklon Skandinávia felett, a Brit-szigetek környékén lanyhulna a ciklogenezis (sõt, AC épülne fel), úgy a hideg a kontinens középsõ részére szakadna. Ezt a helyzetet ugyan még ûrtávlatban sem mutatja a modell, viszont a lehetõségét folytonosan fenntartja -szeptember elsõ napjaitól mindenképp számolnunk kell vele.

Viszont az a meglátásom, hogy a jelenlegi makro kép csaknem megyegyezik a tavaly szeptemberivel ami egészen október elejéig fenn tudott maradni, a hûvös levegõ gyakran a közelünkbe csapódott le még nyár derekán is, mégsem volt meghatározó.
Ezért nagy valószínûséggel nem lesz szeptember közepéig jelentõs változás a makrocirkulációs felállásban, és egy mostani helyzet (ex tróusi ciklon) még elõrevetíteti egy újabb hõhullám kialakulását szeptember elejére, lehetséges forgatókönyv lehet jelen állás szerint az is hogy majd ÉK felõl fog támadni a hideg, mint 2002-ben szept 14 én, amikor hirtelen a nyárias idõbõl kihültünk felhõzet és csapadék nélkül, de ennek még nem jött el az ideje. Az már inkább megérzés, hogy most nem hirtelen, hanem fokozatos átalakulás várható az ellenállási pont az lesz amikor már jelentõsebb mennyiségû hideg levegõ el tudja érni a Földközi térséget, addig a forró afrikai kisázsiai légtömegek nem tágítanak, és a lehülések csak átmenetiek lesznek.

Lehet, hogy ezt mutatják a modellek (ma még nem néztem õket), de egyet ne felejts el: a cirkulációs képek évszakfüggõk, és a "bevágódott", egy verklire járó makrocirkulációs helyzeteket a napállás, s ezen keresztül az energiamérleg változása elõbb-utóbb kibillenti stabil egyensúlyából, felszámolja azokat. Most a napállás gyors változásának fázisába lépünk, alig több, mint egy hónap múlva napéjegyenlõség: a hõhullámokat okozó felállásnak meg vannak számlálva a napjai.
Mondok egy példát: attól hogy február közepén a szibériai AC uralkodik, északkeletrõl tartós hidegbeáramlással, zord idõvel, még nem állíthatjuk, hogy március végéig kitart a szituáció. Lesznek persze hózáporok, reggeli fagyok akkor is, meg talán áprilisban is -de a tavaszi tél szinoptikai alapja már más lesz.
Idén õsszel is biztosan elõfordulnak majd nyárias idõszakok, de azok nem egyenlõek a mostanival.

Végképp meg leszek kövezve a következõ hozzászólás után. Végig nézve a globál modelleken a jövõ heti kánikula,talán a nagyon száraz talaj miatt legerõsebb hõség már garantált,de utána mi következhet. Mind az ECM-en,mind a GFS-en jövõ hét végére a nyugat-európai ciklon legyengülése és elmozdulása látható,ezzel átmeneti enyhülés következhet pár napra majd nálunk,viszont utána szinte azonnal szinte ugyanott mélyülne ki a modellek szerint egy újabb hatalmas ciklon,sõt a GFS szerint az Atlanti-óceánon Európa közelébe vergõdõ ex-trópusi ciklonok még adnának kraftot is neki,egyúttal a csigagyárat beindítanák,amivel összességében egy újabb jókora adag meleget kapnánk dél felõl. Azaz pár nap alatt visszaállna a makrohelyzet,mintha semmi nem történt volna. Egyre inkább úgy tûnik,hogy fokozatosan hûlhet majd az idõ,az õsz elsõ felében. Erõs parlagfû allergiám és a szárazság miatt,semmiképp nem lenne erre szükség már valóban.

Való igaz, hogy az olyan mértékû lábas hideg, amilyen most februárban ránk tört, egyáltalán nem mindennapi, és az ember hajlamos feltételezni, hogy hosszabb távon is ilyen lesz az idõjárás "stílusa". Elképzelhetõ, hogy vannak az idõjárásban éveken átívelõ makrocirkulációs hajlamok, melyeket fõképp az óceánok vízhõmérséklet-eloszlása determinál, s amit a hasonlóvá váló napállás idõrõl-idõre reaktivál. Nemegyszer elõfordult, hogy hasonló makroszinoptikai képpel indult a tél, amilyennel az elõzõ véget ért.
Másrészt megszívlelendõ Kosakiss kolléga írása annyiban, hogy statisztikailag kimutatható, miszerint az igazán kemény telek rendszerint napfoltminimumok környékén állnak elõ. Persze, ebben számos kivétel is van, csupán ebbõl kiindulva nem tippelnék az elõttünk álló tél milyenségére.

Szép estét kivánok! A tél ugyan még messze van, az elõttem szólókkal szöges ellentétben az átlagosnál valamelyest enyhébb és csapadékdús idõre számitok. Ha a nap(folt)tevékenység tovább erõsödik, megnövekszik annak a valószinûsége, hogy a zonális és a meridionális áramlási rendszerek egyaránt befolyásolják idõjárásunkat, mégpedig gyakori helycserével/dominanciával, ami változatosságot eredményezhet a Kárpát-medencében. A legalacsonyabb hõmérsékleteket ezúttal inkább a tél elsõ hónapjában (esetleg november második felében kezdõdõleg), semmint februárban várhatjuk. Ezt az elõzõ napciklusok, napfoltmaximumok idején tapasztaltakra alapozom.

Az elmúlt fejlesztések ellenére sem lehet rá alapozni továbbra sem.

A modell párhuzamos, 2-es verziója viszont decemberre és januárra az Északi-tenger, Közép- és Észak-Europa térségében jelentõsebb pozitiv anomáliát ad, februárra meg Közép- és Dél-Europa térségében vár melegebbet.
Ezt a modellt a télre vonatkozolag október ill. novemberben érdemes elkezdelni figyelni, hogy milyen tendenciákat vesz fel.

Nem tudom a korábbi évekhez képest történt-e fejlesztés,de ha nem,akkor egy hónapra elõre is fenntartással kell kezelni ezeket a térképeket. Tavaly, nem egyszer fordult elõ,hogy az adott hónap elején teljesen mást mutatott,mint a hónap közepén az aktuális hónapra.

Pontosabban a folytatását, az "...és még egy millió lépés..."-t forgatták 86-87-en, a Másfél millió lépést még 1979-ben.

Tessék, itt van, lehet mazsolázgatni a kínálatból. Link
Amire külön felhívnám a figyelmet, az a viszonylag jelentõs negatív T-anomália decembertõl agészen márciusig Lengyelországtól a Kelet-európai síkságig, ami nálunk akár egy elhúzódó, akár többszöri lábas hideg betörésekkel/beszivárgással járó telet jelentene. Ekkora idõtávra lebontva persze ez még könyvelhetõ el tényként, mindenesetre egy elsõ tájékozódó támpontot azért jelenthet az elõttünk álló téli hónapok várható jellege szempontjából.

Igen,a július végén felcsillanó kicsit csapadékosabb idõszak után tovább folytatódik az aszály,ami most már kezd egyre komolyabbá válni!Ha amirõl egyesek beszélnek,hogy kiegyenlítõdés meg ilyenek,könyörgöm mennyi csapadéknak kéne esni õsszel vagy télen.Lassan két éve tart a szárazság,a talaj vízkészlete vészesen fogyóban,nem véletlenül száradnak ki a patakok,források.Télen valaki szokott linkelni,azt hiszem CFS elõrejelzést csapira és hõmérsékletre,bár tudom az is befürdik sokszor(pl.február).Azért kíváncsi lennék,hogy mit mutat most!?

Gondolom nem kell ecsetelni különösen, aszály amíg a szem és a modellek ellátnak.....
Hiába emelkednek a csapioszlopok a hónap vége felé, azokból sem lesz semmi, negatív rekordú augusztust zárhatunk, lesznek szerintem helyek ahol egy csepp sem fog esni....

Csapadék tekintetében mit láttok, sejtetek?

Annyiban pontosítanom kell az általad leírtakat, hogy 1986 szeptembere huzamos é-ény-i légmozgást hozott: drasztikus augusztus végi lehûléssel kezdõdött ez az idõszak, majd hetekig érkezett hozzánk viszonylag gyenge áramlással a hûvös levegõ a mondott irányból. Az áramlás dinamizmusának hiánya abból adódott, hogy túlontúl közel volt hozánk a nyugat-európai AC, melynek peremén az ény-i légáramlás elhelyezkedett. Azonban a szinoptikai kép tartósságára és komolyságára jellemzõ, hogy ugyanennek az anticiklonnak a keleti oldalán durva hidegelárasztás érte Kelet-Európát szept. 20. körül: például Moszkvában havazott akkor. Az a szeptember minden volt, csak száraz, meleg nem.
Az õsz további része csakugyan szélsõségesen anticiklonális, kezdetben száraz, meleg, november 2. dekádjától hideg, ködös volt. Az általam tapasztalt legjellegzetesebb megnyilvánulása, mondhatni iskolapéldája a kemény telet megelõzõ huzamos északi zonalitásnak, mely nálunk többnyire csendes, párás, tartósan ködös idõvel jár.

"A blockingos, hideg telekhez tartozó csendes õszközép, õszvég elõzménye egy meglehetõsen mozgalmas, ény-i áramlásos, semmiképpen sem meleg, nem száraz szeptember! "

Általában, és az elmúlt 10- 15 év távlatában igaz.
De 1986 szeptemberére épp nem ez volt a jellemzõ, miután októberben IS meleg száraz napos idõ volt, ugyanis ekkor forgatták a Másfélmilló lépést, majd ezután pedig 1987 január és február következett.

Lehet, át kell értékelnem a szeptemberre vonatkozó várakozásaimat egy AC dominanciás képre. De azért várjunk még 1 hetet!

Augusztus végére (26-27) be is számolják a modellek markáns hidegfrontot, ÉNY felõl, de ezzel az utánpótlása ki is fullad, hasonlóan a mostani hidegleszakadáshoz néhány nap után tovább áll, majd úgy tûnik, még szeptember elejére is visszaóvakodik a nyár.
Viszont valószínû hogy augusztus utolsó hetében már a mostaninál keményebb minimumok (völgyekben töbrökben talajmenti fagy, esetleg minimumrekordok) utal majd az õsz érkezésére.

Úgy látszik, hogy a hagyományos 20-i évszakváltás a tavalyihoz hasonló módon idén is tolódik, ugyanis ezen idõpont után még több napos keményvonalas kánikula körvonalazódik a modelleken.A britek felett várható erõs ciklon tevékenység elõször Nyugat-Európára zúdít egy adag szaharát, majd az itteni AC keletre tolódásával itt is betörne a meleg nyugat-délnyugat felõl. És mivel a helyzetben némi fõn is benne lehet, ez még a Dunántúlon is hozhat majd 35+-os maximumokat, akárcsak tavaly az év ezen idõszakában.Nem adja fel a Nyár...