Meteorológiai esélylatolgatások

Viszont az a meglátásom, hogy a jelenlegi makro kép csaknem megyegyezik a tavaly szeptemberivel ami egészen október elejéig fenn tudott maradni, a hûvös levegõ gyakran a közelünkbe csapódott le még nyár derekán is, mégsem volt meghatározó.
Ezért nagy valószínûséggel nem lesz szeptember közepéig jelentõs változás a makrocirkulációs felállásban, és egy mostani helyzet (ex tróusi ciklon) még elõrevetíteti egy újabb hõhullám kialakulását szeptember elejére, lehetséges forgatókönyv lehet jelen állás szerint az is hogy majd ÉK felõl fog támadni a hideg, mint 2002-ben szept 14 én, amikor hirtelen a nyárias idõbõl kihültünk felhõzet és csapadék nélkül, de ennek még nem jött el az ideje. Az már inkább megérzés, hogy most nem hirtelen, hanem fokozatos átalakulás várható az ellenállási pont az lesz amikor már jelentõsebb mennyiségû hideg levegõ el tudja érni a Földközi térséget, addig a forró afrikai kisázsiai légtömegek nem tágítanak, és a lehülések csak átmenetiek lesznek.

Lehet, hogy ezt mutatják a modellek (ma még nem néztem õket), de egyet ne felejts el: a cirkulációs képek évszakfüggõk, és a "bevágódott", egy verklire járó makrocirkulációs helyzeteket a napállás, s ezen keresztül az energiamérleg változása elõbb-utóbb kibillenti stabil egyensúlyából, felszámolja azokat. Most a napállás gyors változásának fázisába lépünk, alig több, mint egy hónap múlva napéjegyenlõség: a hõhullámokat okozó felállásnak meg vannak számlálva a napjai.
Mondok egy példát: attól hogy február közepén a szibériai AC uralkodik, északkeletrõl tartós hidegbeáramlással, zord idõvel, még nem állíthatjuk, hogy március végéig kitart a szituáció. Lesznek persze hózáporok, reggeli fagyok akkor is, meg talán áprilisban is -de a tavaszi tél szinoptikai alapja már más lesz.
Idén õsszel is biztosan elõfordulnak majd nyárias idõszakok, de azok nem egyenlõek a mostanival.

Végképp meg leszek kövezve a következõ hozzászólás után. Végig nézve a globál modelleken a jövõ heti kánikula,talán a nagyon száraz talaj miatt legerõsebb hõség már garantált,de utána mi következhet. Mind az ECM-en,mind a GFS-en jövõ hét végére a nyugat-európai ciklon legyengülése és elmozdulása látható,ezzel átmeneti enyhülés következhet pár napra majd nálunk,viszont utána szinte azonnal szinte ugyanott mélyülne ki a modellek szerint egy újabb hatalmas ciklon,sõt a GFS szerint az Atlanti-óceánon Európa közelébe vergõdõ ex-trópusi ciklonok még adnának kraftot is neki,egyúttal a csigagyárat beindítanák,amivel összességében egy újabb jókora adag meleget kapnánk dél felõl. Azaz pár nap alatt visszaállna a makrohelyzet,mintha semmi nem történt volna. Egyre inkább úgy tûnik,hogy fokozatosan hûlhet majd az idõ,az õsz elsõ felében. Erõs parlagfû allergiám és a szárazság miatt,semmiképp nem lenne erre szükség már valóban.

Való igaz, hogy az olyan mértékû lábas hideg, amilyen most februárban ránk tört, egyáltalán nem mindennapi, és az ember hajlamos feltételezni, hogy hosszabb távon is ilyen lesz az idõjárás "stílusa". Elképzelhetõ, hogy vannak az idõjárásban éveken átívelõ makrocirkulációs hajlamok, melyeket fõképp az óceánok vízhõmérséklet-eloszlása determinál, s amit a hasonlóvá váló napállás idõrõl-idõre reaktivál. Nemegyszer elõfordult, hogy hasonló makroszinoptikai képpel indult a tél, amilyennel az elõzõ véget ért.
Másrészt megszívlelendõ Kosakiss kolléga írása annyiban, hogy statisztikailag kimutatható, miszerint az igazán kemény telek rendszerint napfoltminimumok környékén állnak elõ. Persze, ebben számos kivétel is van, csupán ebbõl kiindulva nem tippelnék az elõttünk álló tél milyenségére.

Szép estét kivánok! A tél ugyan még messze van, az elõttem szólókkal szöges ellentétben az átlagosnál valamelyest enyhébb és csapadékdús idõre számitok. Ha a nap(folt)tevékenység tovább erõsödik, megnövekszik annak a valószinûsége, hogy a zonális és a meridionális áramlási rendszerek egyaránt befolyásolják idõjárásunkat, mégpedig gyakori helycserével/dominanciával, ami változatosságot eredményezhet a Kárpát-medencében. A legalacsonyabb hõmérsékleteket ezúttal inkább a tél elsõ hónapjában (esetleg november második felében kezdõdõleg), semmint februárban várhatjuk. Ezt az elõzõ napciklusok, napfoltmaximumok idején tapasztaltakra alapozom.

Az elmúlt fejlesztések ellenére sem lehet rá alapozni továbbra sem.

A modell párhuzamos, 2-es verziója viszont decemberre és januárra az Északi-tenger, Közép- és Észak-Europa térségében jelentõsebb pozitiv anomáliát ad, februárra meg Közép- és Dél-Europa térségében vár melegebbet.
Ezt a modellt a télre vonatkozolag október ill. novemberben érdemes elkezdelni figyelni, hogy milyen tendenciákat vesz fel.

Nem tudom a korábbi évekhez képest történt-e fejlesztés,de ha nem,akkor egy hónapra elõre is fenntartással kell kezelni ezeket a térképeket. Tavaly, nem egyszer fordult elõ,hogy az adott hónap elején teljesen mást mutatott,mint a hónap közepén az aktuális hónapra.

Pontosabban a folytatását, az "...és még egy millió lépés..."-t forgatták 86-87-en, a Másfél millió lépést még 1979-ben.

Tessék, itt van, lehet mazsolázgatni a kínálatból. Link
Amire külön felhívnám a figyelmet, az a viszonylag jelentõs negatív T-anomália decembertõl agészen márciusig Lengyelországtól a Kelet-európai síkságig, ami nálunk akár egy elhúzódó, akár többszöri lábas hideg betörésekkel/beszivárgással járó telet jelentene. Ekkora idõtávra lebontva persze ez még könyvelhetõ el tényként, mindenesetre egy elsõ tájékozódó támpontot azért jelenthet az elõttünk álló téli hónapok várható jellege szempontjából.

Igen,a július végén felcsillanó kicsit csapadékosabb idõszak után tovább folytatódik az aszály,ami most már kezd egyre komolyabbá válni!Ha amirõl egyesek beszélnek,hogy kiegyenlítõdés meg ilyenek,könyörgöm mennyi csapadéknak kéne esni õsszel vagy télen.Lassan két éve tart a szárazság,a talaj vízkészlete vészesen fogyóban,nem véletlenül száradnak ki a patakok,források.Télen valaki szokott linkelni,azt hiszem CFS elõrejelzést csapira és hõmérsékletre,bár tudom az is befürdik sokszor(pl.február).Azért kíváncsi lennék,hogy mit mutat most!?

Gondolom nem kell ecsetelni különösen, aszály amíg a szem és a modellek ellátnak.....
Hiába emelkednek a csapioszlopok a hónap vége felé, azokból sem lesz semmi, negatív rekordú augusztust zárhatunk, lesznek szerintem helyek ahol egy csepp sem fog esni....

Csapadék tekintetében mit láttok, sejtetek?

Annyiban pontosítanom kell az általad leírtakat, hogy 1986 szeptembere huzamos é-ény-i légmozgást hozott: drasztikus augusztus végi lehûléssel kezdõdött ez az idõszak, majd hetekig érkezett hozzánk viszonylag gyenge áramlással a hûvös levegõ a mondott irányból. Az áramlás dinamizmusának hiánya abból adódott, hogy túlontúl közel volt hozánk a nyugat-európai AC, melynek peremén az ény-i légáramlás elhelyezkedett. Azonban a szinoptikai kép tartósságára és komolyságára jellemzõ, hogy ugyanennek az anticiklonnak a keleti oldalán durva hidegelárasztás érte Kelet-Európát szept. 20. körül: például Moszkvában havazott akkor. Az a szeptember minden volt, csak száraz, meleg nem.
Az õsz további része csakugyan szélsõségesen anticiklonális, kezdetben száraz, meleg, november 2. dekádjától hideg, ködös volt. Az általam tapasztalt legjellegzetesebb megnyilvánulása, mondhatni iskolapéldája a kemény telet megelõzõ huzamos északi zonalitásnak, mely nálunk többnyire csendes, párás, tartósan ködös idõvel jár.

"A blockingos, hideg telekhez tartozó csendes õszközép, õszvég elõzménye egy meglehetõsen mozgalmas, ény-i áramlásos, semmiképpen sem meleg, nem száraz szeptember! "

Általában, és az elmúlt 10- 15 év távlatában igaz.
De 1986 szeptemberére épp nem ez volt a jellemzõ, miután októberben IS meleg száraz napos idõ volt, ugyanis ekkor forgatták a Másfélmilló lépést, majd ezután pedig 1987 január és február következett.

Lehet, át kell értékelnem a szeptemberre vonatkozó várakozásaimat egy AC dominanciás képre. De azért várjunk még 1 hetet!

Augusztus végére (26-27) be is számolják a modellek markáns hidegfrontot, ÉNY felõl, de ezzel az utánpótlása ki is fullad, hasonlóan a mostani hidegleszakadáshoz néhány nap után tovább áll, majd úgy tûnik, még szeptember elejére is visszaóvakodik a nyár.
Viszont valószínû hogy augusztus utolsó hetében már a mostaninál keményebb minimumok (völgyekben töbrökben talajmenti fagy, esetleg minimumrekordok) utal majd az õsz érkezésére.

Úgy látszik, hogy a hagyományos 20-i évszakváltás a tavalyihoz hasonló módon idén is tolódik, ugyanis ezen idõpont után még több napos keményvonalas kánikula körvonalazódik a modelleken.A britek felett várható erõs ciklon tevékenység elõször Nyugat-Európára zúdít egy adag szaharát, majd az itteni AC keletre tolódásával itt is betörne a meleg nyugat-délnyugat felõl. És mivel a helyzetben némi fõn is benne lehet, ez még a Dunántúlon is hozhat majd 35+-os maximumokat, akárcsak tavaly az év ezen idõszakában.Nem adja fel a Nyár...

Még annyit az elõzõkhöz, hogy hasonló okra vezethetõ vissza, hogy az igazán "nagy" teleket igen gyakran véget nem érõ északi zonalitás, Közép-Európában csendes, párás, magasnyomású idõjárás elõzi meg október végén és novemberben.
Valamit az aktuális idõjáráról: a GFS már többedik futásában mutat szokatlanul megerõsödött grönlandi-északatlanti anticiklonokat, ettõl keletre mély ciklonokat A Barrents-tenger ill. Észak-Skandinávia fölött. Ez "nagy helyzet" lehetne egy jó évszakváltó hidegfrontra, de "nagy kapufa" lesz belõle: mielõtt a hidegelárasztás kifejlõdne, AC épül fel Európa felett, a sarki légtömegek ezért nem, vagy csak kerülõ úton, megszelídülve érnek el: nálunk folytatódik a késõnyári meleg a hónap 3. dekádjában is. Azonban nem lehetetlen, hogy a makacs szinoptikai kép mögött valamiféle makrocirkulációs hajlam áll. Így nem csodálkoznék, ha addig vacakolnának a hidegleszakadásos képek, míg valamikor augusztus legvégén, szeptember legelején drasztikus hõcsökkenés állna elõ hazánkban.

Az elõbb más dolgom akadt, és nem tudtam folytatni a gondolatmenetet. A válszodban aztán leírtad annak egy részét, amit mondani akartam. Éppen arra szerettem volna rávilágítani, hogy "a hidegbázis elpocsékolása" komplikáltabb dolog annál, mint ahogy a kifejezés alapján gondolni lehetne. Nem arról van szó ugyanis véleményem szerint, hogy például, a jól fejlett hidegbázis a sarkvidékrõl való kiáramlás révén "elhasználódik" -legalábbis nem csak és nem elsõdlegesen. Épp ellenkezõleg: azért tudnak az áramlások idõ elõtt meridionálisra fordulni, s azért képes a poláris levegõ könnyen elhagyni keletkezési helyét, mert gyengén fejlett, satnya a hidegbázis. Elsõ látásra nyilván furcsa ez a "fordított" szemléletmód, de többszörös tapasztalatok támasztják alá.
A dolog mögött a hõkicserélõdési ciklus áll. Ha nem forogna a föld, akkor a hemiszférikus cellák légnyomás-különbsége meridionális áramlásokat tartana fenn.
A tengelyforgásból származó coriolis erõ azonban ezeket a hosszúsági kör menti áramlásokat zonálisra fordítja. Az áramlás ilyen körülmények között csak akkor fordul meridionálisra, mikor az egymás mellett elsikló keleti és nyugati szélzónák határvonalán (a polárfronton) örvénylések keletkeznek, mérsékelt övi ciklonok jönnek létre.
Hogy az örvényesedés, a sebességvektor irányának megváltozása milyen könnyen, vagy nehezen jön létre, az nyilván függ a zonálisan mozgó levegõ tömegétõl és sebességétõl. Minél nagyobb tömegû levegõ mozog minél nagyobb sebességgel zonálisan, annál nehezebb kitéríteni mozgásállapotából. Itt van szerintem a kutya elásva: ha fejlett a hidegbázis, és a sarkvidéken nagy területen helyezkedik el magas nyomású, fagyos levegõ, úgy egyrészt nagy a nyomásgradiens, másrészt az anticiklonális görbület kicsi. Ebbõl következõen az AC peremén gyorsan mozognak a hidegtömegek nyugat felé, nagy mozgási energiájuk folytán nehéz õket dél felé téríteni, bizonyos "késleltetés" áll elõ. Paradox módon a fagyos légtömegek nagymértékû felhalmozódása oda vezet, hogy ezek jó ideig nem képesek délnek fordulni. Az általam megélt nagy téli hidegelárasztások "története" azt mutatja, hogy elõttük roppant viharossá fokozódtak a nyugati légmozgások, s pontosan emiatt a hidegbetörés mindig késett pár napot.

Igen. Épp errõl írtam 2 hsz-ommal elõbb. Gyakran ez a tapasztalat, de azért ez bonyolultabb annál hogy csak úgy kijelentsük, ha a télelõ hidegelárasztásos meridionális blockingos szélsõséges azt tartósan zónális enyhe folytatás követi januárban, már csak azért is, mert utóbbi évek tapasztalataimra támaszkodva inkább az októberben netán november elsõ napjaiban beköszöntõ extrém korai "tél" járt enyhe januári idõvel, sõt 2006/07-ban az egész telet pozitív anomália jellemezte , ami a sorban kivételt képez (2003/04, 2009/10, 2011/12 stb -ekkor jan végén vagy feb elején rendszerint hidebetörést kaptunk), holott volna addig még ideje bõven kiépülni a hidegmagnak, tehát a jelenség összetett és nem kifejezetten csak a HM elpocsékolódásáról van szó, hanem arról, hogy ha túl korán kerül fölénk a hideg bázis súlypontja az valami okból olyan következménnyel jár, hogy a tél során tõlünk távolabb fog a keményebb mag kiépülni, gondolom azért, mivel ott nyugodtabban halmozódik és onnan nem cirkulál el.
Augusztus és a koraõsz idõjáránál viszont egyértelmû a szerepe itt a Kárpát medencében...
Megérzésem szerint ha nem lesz a következõ idõszakra vonatkozólag zónális makrováltás, és korai hidegbetörések lesznek, az idei december megint csak általánosságban "harmatos" lehet, ami persze nem zárja ki, hogy épp Karácsonykor kapjunk pár napos hidegbetörést havazással...

A "hidegbázis elpocsékolása" néven illetett jelenség persze hogy létezik: különösen ha õsz második felében tartósan meridionálisra váltó légmozgással több hullámban, visszatérõ jelleggel sarki levegõ áraszt el minket, kár örülni a korai télnek. Ilyenkor szinte minden esetben enged késõbb a hideg, és éppen decemberre, január elsõ felére válik zonálissá, lehangolóan enyhévé idõjárásunk.

Ezt elfogadom, hogy lehetetlen, a sarki hidegbázis és jégborítottság illetve a tartós hidegelárasztások között egyértelmû megfeleltetést találni, vagy talán nevetséges is lenne ezt keresni, mert pusztán ezen peremfeltétel vizsgálata mellett kaotikus a kép, azaz annyit mondhatunk, talán kisebb bázis esetén statisztikailag kevesebb az esélye, ami az elõttünk álló télrõl nem mond szinte semmit. Bonyolult kérdés a hidegbázis alakja, tagolódása stb, azaz Európához való közelsége, Szibériába mennyi nedves légtömeget szállít így ott mekkora hóvastagság képzõdik, ami akár maga válhat a hidegbázis súlypontjává adott esetekben. De amígcsak kis területen negatív az energiamérleg a sarkvidéken addig a hidegleszakadás miatti pocsékolódás azaz a bázis gyengülése nem téveszme, különösen a nyárvégi-õszi elõrejelzést illetõen, még akkor sem ha épp ez okoz keveredési zónákat és az Eurázsiai kontinensen kiterjedt havazásokat a tél elején. a hidegbázis õszi elõzményei úgy tél közepe táján (mint 2006 január közepe, vagy 2012 január vége) válik majdnem indifferensé, amikor a negatív energiamérleg miatt kedvezõ feltételek esetén akár bárhol, mérsékelt szélességen is megerõsödhet a hidegbázis, különösen blockingos helyzetek esetén, természetesen a késõõsz, télelõ alapján, ha nem jön létre Szibériában kiterjedt havas terület vagy az inkább a kontinens tõlünk távolabbi részében képzõdik, hiába várunk tartós extrém lábashideget, ettõl mág igen kemény, de rövid, pár napos északi hidegöblítés szinte bármilyen jégborítottság vagy hidegbázis mellett lehet. Ekkortól a telet fennálló a makrohelyzet határozza meg erõsebben, de kiterjedtebb jegesedés és erõsebb hidegbázisnál értelem szerint a tartós hideg idõszak esélye a mi szélességünkön nagyobb, illetve jobban megfogalmazva összességében nagyobb területet érint, hiszen adott helyzetben Floridába leszakadó szélsõséges -10 es 850 nem jelent feltétlenül, sõt inkább kevésbé jelent Európára nézve kemény telet...

"A sarki jég kiterjedése és a telünk között nem vélhetõ fel semmi (de legalább is elenyészõ) összefüggés".
Roppantul örülök, hogy végre akadt valami, amiben száz százalékosan egyetértünk.
Valóban, nemegyszer elõfordult, hogy a sarki tengeri jégborítottság és a telünk jellege nemhogy összhangban nem volt, de tökéletesen ellentmondott egymásnak. Egy példája 2006 január második fele, mikor is kifejezetten alacsony arktikus jégborítottság mellett 50 év legerõsebb kelet-európai hideghulláma fejlõdött ki, mely minket is jól "állcsúcson vágott".
A valószínûsíthetõ ok: a mi telünk hideg vagy enyhe voltát közvetlenül nem a sarki jégmennyiség -ill. az azzal valamilyen összefüggésben levõ poláris hidegbázis- szabja meg,
hanem az Észak-Eurázsiában (Szibéria) télen kiépülõ "pót" hidegbázis (mely persze nyilván nem független a krioszféra egyéb részeinek állapotától) Az itt kialakuló hómezõk kiterjedése és vastagsága valószínûleg sokkal jobb prediktora a mi téli idõjárásunknak, mint az arktikus jégborítottság.
Az Észak-Atlantikum délnyugati szélrendszere (mely az északatlanti tengeráramlást mozgatja) kelet felé mélyen benyomul a Jeges-tengerre, és idõrõl idõre elvágja az útját a poláris hidegpool-ból -tehát északról- felénk irányuló légáramlásnak. Az észak-eurázsiai hidegtömeg azonban ilyen esetben is hosszú idõre "beköltözhet" Közép-Európába kelet-északkeletrõl (lásd a múlt tél)
Megfigyelhetõ, hogy az é-ény-ról érkezõ sarki-tengeri levegõ általában nem képes tartósan megvetni a lábát nálunk (hacsak AC és hidegpárna nem épül ki), ilyen hidegelárasztás esetén hamarosan újra megenyhül az idõ a nyugatiasra forduló áramlás miatt. Hosszantartó hideg idõszak akkor várható, ha tõlünk keletre, a Keleteurópai-alföldre is "befészkelte magát" a fagyos levegõ.
Persze, ahogy fentebb írtam, már maga az is megér egy misét, mi módon függ össze az arktikus jégborítottság a hidegbázissal. Hogy ez a hidegtömeg megindul-e alacsonyabb szélességek felé, s ha igen, hol indul el, az további kérdés. Jóval bonyolultabb dolog ez annál, semhogy azt mondhatnánk: sok jég a sarkvidéken, szigorú tél nálunk

A sarki jég kiterjedése és a telünk között nem vélhetõ fel semmi ( de legalább is elenyészõ) összefüggés, sok-sok évig itt a fórumon is az a nézet volt uralkodóban, ( bevallom én is ebben a hitben voltam még pár éve) hogy a jégkiterjedés nagy fokban meghatározza a telünket, illetve, hogy a idõszakonként le-le szakadó hidegöblítések csak ún. elpazarolt hideg légtömegek, amik után jó darabig nem várható komolyabb téli periódus.
Messze nem így van szerintem.
Annak a boncolgatása meg, hogy a hamarosan induló?? hidegleszakadások miként határozzák meg a Karácsonyi idõjárást, megmosolyogtató.

"A nekünk jó decembereket hosszú száraz csendes õszök elõzik meg egészen október november fordulójáig"
Tökéletesen igaz, döntõ többségben így van.
Azonban fentiek októberre, novemberre vonatkoznak, s SZIGORÚAN nem szeptemberre. A blockingos, hideg telekhez tartozó csendes õszközép, õszvég elõzménye egy meglehetõsen mozgalmas, ény-i áramlásos, semmiképpen sem meleg, nem száraz szeptember! Az aug. 20. utáni erõs poláris levegõ betörés már kezdeménye lehet egy ilyesféle szeptembernek.
A tartósan anticiklonális, anticiklon hátoldali, száraz és nyáriasan meleg õszelõ (szeptember és október eleje) rosszat sejtet a hideg tél kedvelõi számára (legalábbis a télelõ tekintetében) Iskolapéldája a fentieknek 2000 vs 2001. Az elsõ esetben nyárias koraõszt nagyon enyhe télelõ követett, míg egy évre rá a hidegbeáramlásos, záporos, igen hûvös szeptemberi idõ jéghideg decemberrel és januárral járt.
Nekem is van olyan érzésem, hogy most szeptemberben többször fellép az AC elõoldali peremhelyzet, lesznek korai hidegek, talajmenti fagyok. De a hõmérsékletmenet erõs hullámzása is folytatódik: a kifejezetten hûvös idõszakokat nyáriasak szakítják félbe, nem tartósodó ciklon-elõoldali helyzetek eredményeképp. Fõ vonalaiban tehát egyetértek a meglátásaiddal.

"Érdekes ez a 20.-ika körüli hidegfront szinte minden évben megjelenik, és sokszor ütõsre sikeredik."
Úgy van, nagyon jó megfigyelés! Ez az egyik legbiztosabban visszatérõ fordulat az év idõjárásában, 10 évbõl 7-8-ban biztosan elõfordul. Annyit lehet legfeljebb hozzátenni, hogy érkezési ideje némi ingadozást mutat: nagyjából az aug.20.-szept.10. intervallumban jelentkezik. Általában kifejezetten poláris levegõ betörésérõl van szó, mely éles kontrasztban áll a nyárközép ilyen betöréseket nélkülözõ idõjárásával.
Elméletem szerint az áll a háttérben, hogy nyár közepére az é-d-i hõdifferencia minimálisra csökken, a hõkicserélési ciklus a meridionális fázis végén megáll. A következmény: jellegtelen légnyomáseloszlási kép (sekély ciklon vagy gyenge AC-k, bárikus mocsár), az advektív hatások radikális háttárbe szorulása a helyiekkel szemben.
Aztán augusztusban a lassan csökkenõ napállás újra kiélezi a meridionális hõdifferenciát, a kicserélési ciklus mozgásba jön, és átmeneti északi zonalitást követõen hónap végén, szeptember elején a meridionálisra váltó áramlással nagyobb mennyiségû hideglevegõ ér el minket.
A nyár végi lehûlés teljes elmaradása ha ritkán is, de elõfordul. Ebben az esetben a sarki hidegbázis gyengeségére, rossz kiépülési hajlamása következtethetünk. Ezután sokszor az õsz eleje is meleg, nyárias.

A korán megiduló hidegleszakadások itt nem kedveznének egyelõre a sarki jég növekedési ütemének, akár csökkenhetne is még egy darabig... Eredménye az lenne hogy nem lenne igazán vagy tartósan "ütõs" a télelõ, azaz ha túl korán próbálkozna, épp Karácsonyra ismét hamvába hal.
A nekünk jó decembereket hosszú száraz csendes õszök elõzik meg egészen október november fordulójáig, majd fokozatos(!) lehûlés kezdõdik novemberi téli helyzet nélkül. (2006 ban novembr elején volt az elsõ és utolsó téli helyzet a szezonban).

Augusztus 21 én valószínûsít a fáklya lehûlést, tavaly is eltolgatta az ÉVFt egészen októberig újabb és újabb kánikulai napokkal, így ez sokat nem jelent egyelõre, szerintem, mivel a forró levegõ a közelünkbõl nem fog egyhamar tágítani, biztos vagyok hogy lesz még 20 a után legalább 1 menet aminek a végén hõség lesz 1-2 napig, de valószínû, eltart még a továbbiakban is ez a libikókázás, esetleg október elsõ hetéig is (65%). Ez nagyon szélsõséges idõjárást jelentene szeptembertõl (zivatarok, front után Alpokalja akár 6-10 fok akár hegyvidéki hózáporokkal, kb 5-8 nap hûvös periódus, majd utána hirtelen erõs elõoldal, délen 1 napig tartó 32 fokos hõség váltakozása). Erõsen vontatott meridionélis áramlási kép jellemezte az 1995 és 2006 õszét és bár É-ÉK volt az irányítás, a folyton újragenerálódó Genovai-k tartották rajtunk az elõoldalt. erre is látok esélyt (25 %). Egyéb, augusztus végén hátoldalra kerülés majd NY európai AC blocking kialakulása, medik nélkül, száraz HCSk, korai kemény fagyok (

Ezek a hidegleszakadások ha beindulnak, és tartósak lesznek,elõbb-utóbb a mediterrán térség aktivizálódni fog és beindulnak a ciklonképzõdések.Ha szerencsénk van ezzel a szárazabb periódus véget érne és pont a az õsz végére és a télre megérkezne a csapadékosabb idõszak.Hiszen az egyensúlynak meg kell lennie....

Augusztus valószínû szárazabb lehet a júliusnál is.

A fáklya alapján érik egy szokásos 20.-i erõsebb hidegfront,elõtte lehet még 20 fokos 850-en,tehát pár napos nyár!Utána én már nem várok a nyártól semmi komolyabbat.Szerintem idén õsszel dominánsabb lesz az É-i áramlás,és sajnos ez nem biztató csapadék ügyileg.Link
Érdekes ez a 20.-ika körüli hidegfront szinte minden évben megjelenik,és sokszor ütõsre sikeredik.

Nekem olybá tûnik, hogy a tavalyi szcenárió fog megvalósulni, a nyár hátralevõ részében, csak 20 nappal korábban kezdõdve és kb szeptember 10 körül véget fog érni, Némivel azért nagyobb lesz az esély a csapadékra és hullámzóbb lesz a T menete fõleg az elõoldalakat tekintve.
Ez a folytatásban átlagos mérsékelten meleg, ám száraz augusztusi idõt jelent hétrõl-hétre 1-2 erõsebb elõoldali hõségnappal megtûzdelve illetve ekkor hektikus eloszlású helyi zivatarokkal. 80% esélyt adok annak, hogy idén még lesz 36-39 közötti T a hidegfront után (50% eséllyel napi rekord döntés) és ez jelen modelfutások és tapasztalatok alapján, legnagyobb valószínûséggel augusztus 17 -19 között várható. hûvösebb (22-26 fok) és kissé csapadékosabb idõ várható augusztus 25 -e környékén valószínûleg szeptember elsõ hetében is lesz még 1-2 országos hõségnap. (az igazi ÉVF-t idén szeptember 13 ára várom, különösebb kritériumok lefektetése nélkül, habár érdemi eseményeket produkáló konvektív idõszakra számítok még utána)

na igen, a csapadékot lehagytam, sajnos abból 1 deka nem látszik valóban még 1 hétig biztos, utána meg még ki tudja, bár késõbb sem sok látszik.

Igen a fáklya alapján talán ez az utolsó keményebb hõhullám,de a csapadék vészesen eltûnt róla!Link
Ez a szelesebb 25-28 fok körüli idõ,nagy gáz lesz ott ahol nem voltak komolyabb konvektív események.De a múlt heti 100mm-bõl már itt sem látszik semmi,max nem sárga a fû!Ami jól mutatja hogy mekkora hiány van a talaj víztartalmában!Ha kapunk megint egy száraz õszt,igen nagy baj lesz,mivel az elmúlt két év csapadéka katasztrófálisan kevés!

holnaptól végre jóval kellemesebb idõ néz ki a héten és talán ez a nem normális meleg már idén nem tér vissza a fáklyákat elnézve, 1-2 bemelegedés talán még lehet de ilyen hõség már talán nem valószínû.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#122972)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#122971)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#122970)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#122969)

Továbbra sem látszik számottevõ változás a csapadék terén, a fáklya is jól ki van száradva, hiába áll vissza jövö hét dereka felé az átlagos,vagy kicsit talán alacsonyabb hõmérséklet, sok helyen tovább fokozódik az eddig is katasztrófális méreteket öltõ aszály...

Valami konkrétabbal elõ tudnál jönni, mert ez egyelõre = D.M.

Ennyi erõvel én is írhatom: Minden bizonnyal véget ér az aszály augusztus elején, és nagy valószínûséggel igen meleg szeptember következhet.

Tartok attól, hogy augusztus elsõ fele sem hoz nagy váltást, és marad az aszály.

Az augusztus 20 körüli makrováltás nagyon gyakori, talán az egyik leggyakoribb mintázat. Egyre nagyobb esélyét látom egy kimondottan hûvös szeptembernek...

Érdekes,amíg a GFS veszettül ragaszkodik egy csütörtöki hidegfronthoz,addig az ECM ebbõl semmit sem lát!Náluk inkább hõségnapok sorozata jönne!Valahogy a GFS jobban tetszik nekem!

No tessék, pont ma délután frissült a térkép, és el is illant a nagy pozitív anomália

Azt nem tudom, hogy mennyire szól bele a melegebb SST (szerintem azért itt sem egyenes arányosság van), de bizony a 2-3 fok simán megvan az Adrián Link

Mindenesetre észak-Kisalföldet meg szokta lokálisan áztatni a DK/K áramlás, sõt Pozsonyt is. Viszont én szintén szép kis cellákat várok Közép- és Kelet-Mo.-ra. Szép képek fognak születni, de remélem mégszebb csapadékösszegek.

Még a kéthetes kánikula idején olvastam egy osztrák napilapban, hogy az Adriai- és a Földközi-tenger 2-3 foknál melegebb a sokévi átlagnál, azaz a nyár közepéhez képest szokatlanul erõs és hosszú életû mediciklonnak véleményem szerint - a már leírtak mellett - a felhevült tengervíz is az egyik fõ hajtóereje lehet. Fõleg szerda tájékán igen durva dolgok is lehetnek, ahogy Cassano elmondta, a nyugati, délnyugati megyék szabályosan úszhatnak majd, de mi következik majd ezután? A zivatarhajlam számottevõ gyengülése leghamarabb jövõ péntektõl vagy szombattól képzelhetõ el, amikor az északira forduló áramlással kissé hûvösebb, egyben szárazabb levegõ szivárog térségünkbe. Kánikulai meleg az inkább lefelé szóró GFS-fáklya szerint augusztus elsõ napjaiban sem valószínû, így végsõ soron könnyen lehet majd ebbõl egy "szendvics" nyár, azaz az eleje és a vége forró, közte pedig amolyan átlagos, jellegtelen, legfeljebb a heves kovektív események által emlékezetessé tett hetek sorozatával. Éljen tehát a jövõ heti KÜN

Legyen így, és akkor neked is igazad volt!

-------------

A jövõ heti mediciklon genezise tulajdonképpen már szombaton elkezdõdik Genova térségében. Késõbb fejlõdik azonban csak ki Olaszország déli részeinél, amikor is a leszakadó hideg levegõ utánpótlása megszûnik. Ekkor kezd el majd intenzíven alakulni a ciklon, amelynek mélyülését valóban egy hidegcsepp is segíti.
A Földközi-tenger középsõ medencéjében kiteljesedõ, tehát klasszikus mediterrán eredetû ciklon középpontjával lassan a Kárpát-medence felé araszolna, ám beleütközik a tõlünk É-ra kialakuló erõs AC-hídba.
Ez garantálja számunkra a meleg, fülledt, zivataros idõt a jövõ hétre.

Nagybetûs KÜN van a láthatáron!

A hcs által generált sekély ciklon összejöhet.

Jövõ héten a T850 rásímul a 15 fokos vonalra a fáklyákon, ez már önmagában jó jel!
Mellé a sekély medicica, ami nekifeszül az északi AC-nak.
NY,DNY hatalmas felhõszakadásokra készülhet, keleten pedig akár otromba szupercellák is lehetnek majd... Középfölde átmenetet képez, képzeletben tónusozzátok az általam felvázolt primitív képet.