Meteorológiai esélylatolgatások

Bár a WACC-ról és a hidegebb telek okáról csak mostanában, napokkal ezelõtt óta hallottam, de éreztem, hogy itt valami furcsa dolog van a háttérben, mint amit GOFEM (globális felmelegedés) elmélete sugall: kevesebb jég, nagyobb meleg, lineáris T emelkedés és a végén 50 év alatt felforró légkör. Valójában hiába egyre kevesebb a jég a tengeren meg olvad Grönland, a mostani telek semmivel sem enyhébbek mint 10, 20 vagy 30 évvel ezelõtt. Becsúsznak nagyon enyhe telek (2007), de voltak igencsak kemény téli hónapok is az utóbbi 15 évben és vad hóviharhelyzetek is (persze máskor meg alig esik hó).
Írtam is a múltkor, mások is megerõsítették, hogy attól, hogy olvad a jég (vagy forró a nyár ill. szárazság van), abból még nem biztos, hogy a tél enyhe lesz (vagy nem lesz esõ vagy hó). Már tavaly féltem a meleg és száraz nyár ellenére egy kemény téltõl, de szerencsére csak 3 hét erejéig jött be. Komoly havak is voltak Európa szerte és a mienkénél jóval keményebb hidegek is. Most megint fennáll az esélye ezen elmélet alapján annak, hogy kapunk -25 fokot is akár a nyakunkba, bár 15-20 fok és karácsonyi zivatar is lehet jéggel. Nem szeretem, amikor a hírekben bárki úgy nyilatkozik, hogy az idén már nem lesz zivatar, nem lesz tovább szárazság vagy biztosan folytatódik az átlagnál melegebb vagy szárazabb idõ. Ha esik, akkor mindenki attól fél, hogy továbbra is esni fog, ha szárazság van, akkor már augusztusban rekordszáraz évrõl beszélnek. Sajnos mostanság jobb, ha nem beszélünk hetekkel, hónapokkal vagy pláne évekre elõre a várható idõjárásról, mert itt bármi elõfordulhat. Én is inkább nem latolgatok tovább...

A talányhoz némi információ: Az általad említett jelenségnek már neve is van: WACC, azaz Warm Arctic, Cold Continents. A kontinensek alatt Eurázsia és Észak-Amerika értendõ. Ezeken a területeken a jelenség késõ õsszel és télen jelentkezik. Az eddigi tények a következõk: az utóbbi években erõs téli hideghullámok alakultak ki Európa, Ázsia és Észak-Amerika terletén, a 2012. februári hideghullám több mint 50 év óta a legalacsonyabb hõmérsékletet hozta.
Mivel a sarki jég drasztikus csökkenése egybeesik ezen hideghullámok kialakulásával, felvetõdött, hogy a két jelenségnek lehet-e köze egymáshoz. Az elsõ tanulmányok arra jutottak, hogy a heves téli események (pl. a 2009-es amerikai "Snowmageddon") a poláris örvénnyel hozhatók kapcsolatba; ha ez az örvény összeomlik, hideg sarki léghullámok áramlanak dél felé, a közepes szélességekre, ezzel egyidõben enyhe légtömegek áramlanak a sarki térségbe - ez a WACC.
2009/2010 tele ilyen WACC-tél volt, és ugyanez volt megfigyelhetõ 2012 februájában is. A NOAA állt elõ az elmélettel, miszerint az Északi-sark megváltozott körülményei okozzák a jelenséget. Az erõs olvadás következtében a sarki térségben igen megnövekszik a sötét tengerfelület nagysága, ez pedig fõként a nyár végén nagy mennyiségben tudja felvenni a napsugárzás energiáját. Ez a hõ a sarki éjszaka beállta után folyamatosan kisugárzódik a légkörbe, aminek hatására a sarki atmoszférikus cirkuláció alaposan összezavarodik. Minél több jég olvad el, annál több napenergia tárolódik el (ezt nevezik pozitív tenger-jég-albedó visszacsatolásnak) és a sarki területek szélrendszerei annál erõsebb befolyás alá kerülnek. Az így megváltozott sarki áramlatok elõsegíthetik a poláris örvény felszakadását, sõt, akár le is állíthatják az örvényt, ezáltal pedig ki tud alakulni a WACC-jelenség. A poláris örvény összeomlásakor a NAO hatalmas zuhanása figyelhetõ meg, így pl. a 2009/2010-es télen a NAO az utóbbi 145 év legalacsonyabb értékét érte el.
Most pedig jöjjön a dolgok bizonytalan része: az elõrejelzések szerint a NAO a következõ teleken gyakorta a pozitív tartományban lesz, ez pedig enyhe teleket jelez elõre pl. Európában, a beálló Ny-i áramlás, azaz a poláris örvény erõsödése okán; a troposzféra melegedése és ezzel egyidõben a sztratoszféra lehülése (úgy másfél-két éve írtam a kölcsönhatásról) a poláris örvényt erõsítõ tényezõ. Ez pedig ellentmondana a sarki jégminimum és a WACC elméletének.
Azaz jelen állás szerint a tél lehet igen hideg, de lehet enyhe is, a mostani állás alapján még nem biztos semmi sem, a WACC sem.
Bocsánat, hogy belekotyogtam

Áttérve a hosszútávra, mostanában sajnos nem nagyon van idõm a modelleket nézegetni, így nem vagyok teljesen képben. A többi fórumtárs, akik rendszeresebben nézik, meg több modellt átnéznek, biztosan többet tudnak nálam, de azért megpróbálkozom.
A jelenlegi GFS-futást nézve okt. 7-én esedékes egy hidegfront érkezése, mely a jelenlegi számítások szerint jelentõs lehûlést hozhat. A magasban közel 10°C-os lehet a lehûlés: Link .
Addig, a most itt lévõ hidegfront elgyengülése után alacsony szinten melegedés kezdõdik, a hét végéig általában 22-27°C közötti maximum-hõmérsékletekre számítok országszerte. Csapadék nem nagyon lesz, általában napos, olykor felhõs idõ valószínû.
A front maga messze bejut a Kelet-Európai síkságig a modell szerint, ilyen esetekben kevésbé szokott tévedni. A GFS nem nagyon jelez csapadékot, de arról nem merek tippelni. Valószínûleg a front mentén záporok, zivatarok kialakulása esélyes lesz, de akár egy csendes esõs csapadékzóna is jöhet vele (ennek elõrejelzése a rövidtáv feladata lesz). Erõsen visszaesik várhatóan a nappali felmelegedés, a front mögött nagy valószínûséggel országszerte 20°C alatt marad a délutáni hõmérséklet.
Ez a hûvösebb szakasz nagyjából 10-11-éig tarthat. Ekkor a modell-fáklyatagok többsége szerint délire fordul fölöttünk az áramlás, és ez bizonytalan mértékû melegedést is okoz nálunk. Ugyanakkor erre az idõszakra már nagyon megnõ a bizonytalanság, így erre már nem nagyon lehet elõrejelezni. Ennek oka, hogy a 8-ától kezdõdõ hûvösebb idõszakban egy mediterrán ciklon lehetõségével számol a GFS-kimenet néhány tagja, ami a hétfõre vonatkozó bizonytalanságnak a Földközi-t közepénél lévõ megnövekedésén is látszik: Link .

(
Ilyen jellegû elõrejelzést csak ilyen idõtávra merek bevállalni, bár ezt szokták inkább "középtávnak" hívni, mintsem hosszútávnak. Ilyen több hetes, meg szezonális elõrejelzéseket nem szoktam csinálni, a szezonális modellek egyelõre csak kísérletezésre jók véleményem szerint, bár a fejlõdés látszik e téren is, de rájuk egyelõre nem lehet olyan mértékben alapozni, hogy elõrejelzést készítsek belõle.
A telet illetõen annyi a véleményem, hogy amennyiben továbbra sem változik meg tartósan jelentõsen a nagy térségû áramlási kép az északi félgömbön, akkor az idei télen ismét lehetnek igen hideg, és nagyon havas periódusok is, hasonlóan a tavalyihoz.
Nagy talány számomra az újonnan felfedezett(?) jelenség, mely szerint, ha kevés a jég a sarkvidéken, az általában nagyobb esélyt jelent Európában egy hideg télre. Ha ez beigazolódik, az újabb érv a hideg verzió mellett.
)

Remélem, érthetõ volt így, igyekeztem nem túl szakmai lenni.

Igen némiképp önellentmondásba kerül augusztusi és mostani latolgatásom.
Azt valószínûsítem, hogy november elsõ hetében meg lesz a tél elsõ durva támadása, de abból még visszajövünk hóközéptõl egy átlagos esetleg 1-1 nap jóval afeletti idõjárásra míg a következõ durva támadást valamikor a hó legvégén (nov 25-) vagy december elején valószínûsítem, ennek tartóssága és hatása az ünnepek idõjárására bizonytalan (túl korai).

A jövõ hét közepe lehet, közel olyan meleg lesz mint ez a hét. Jövõ hét végére - megint hétvége - menetrend szerint körvonalazódik egy eddigieknél keményebb hidegleszakadás, T850 re rövid idõre behúzza a 0 fokot, és kisebb fagyokat hozhat okt 8-10 között az ország nagyobb részén lezárva az idei kiskerti szezont, de ez is hamar elkenõdik ÉK felé és újra teret ad a délies áramlásoknak.
Október 15-és 23 között is számítok még legalább egy vénasszonyok nyarát idézõ periódusra olyan 24 - 27 fokos csúcsokkal. Valószínûsítem hogy november elejéig inkább 20 fok körül- felett, mint alatta lesz jellemzõ.

A zonalitás leállása olyan eredménnyel járhat, mint amit évek óta tapasztalunk, ugyanis a zonalitás szinte megszûnt létezni évek óta.
Úgyhogy a zonalitás gyengülése vagy leállása már megtörtént!

Ez inkább a társalgóba való, de ideírom: a télközepi zonalitásra akkora a hajlama a mi klímánknak, hogy ez akkor szûnik meg, majd ha Narniá-ban élünk.
Még valami: sok fog függeni a "lyukas" tél lukjának méretétõl.

És mi van akkor a nagyon sokak által hangoztatott "elolvadasarkijégésleállagolfáramlat" elmélettel? Ez ugyebár a zonalitás gyengülését vagy leállását eredményezné.

Igen, az idõjárás nyár végi, õsz eleji viselkedésébõl kiindulva nagyon valószínû idén is a "lyukas" tél. Már a tavalyi is ilyen volt, csak a hideg februári visszatérése szokatlanul keményre sikerült - azonban a tél összességében nem volt hideg.
Abban is egyetértek, hogy most novemberben-decemberben szárazföldi hidegbetöréssel kezdõdik majd a tél. Megfigyeléseim szerint nagyon gyakran amilyen makroszinoptikai helyzet okozta a tél végi hideget, ugyanolyan (vagy nagyon hasonló) tér vissza a következõ tél elején az elsõ komolyabb lehûlésnél.
Lehet, hogy a tél ezen elsõ rohama olyan erõs lesz, hogy december középhõmérsékletét az átlag alá viszi. De a télközép feltehetõen zonális áramlásokat hoz majd, éppúgy, mint tavaly.
Ezután, valamikor februárban, megint megjelenik a blocking és a hidegelárasztás, de a tavalyihoz hasonló rekordhideg ritka, ezt nem valószínûsíthetjük az idei tél második felére.(Bár nyilván lehetnek szép havas, fagyos napok)
Szerencsés kimenetel esetén elképzelhetõ, hogy 2-3 hét igazi, hideg decemberi tél után karácsony-újév táján megenyhül az idõ, de az enyhe periódus csak január közepéig tart, a hónap második fele és február eleje már újra hideg lesz. Összességében kapunk egy egész jó, átlagos hõmérsékletû telet.
Szerencsétlen esetben viszont elõfordulhat a 2000/2001, 2006/2007-hez hasonló kimenetel: semmivé törpült novemberi lehûlés, jelentéktelen február közepi "telecske" poláris-maritim levegõ beáramlásával, olvadós hózáporokkal, napközben gyenge pluszfokokkal. A kettõ között meg az undorító, véget nem érõ zonalitás.

Nem konkrétan fogalmaznak de ha az orosz és ukrán elõrejelzéseket is figyelembe veszik, Vojejkov tengelyrõl lehet szó . Ne feledjük, hogy a november és december eleje gyakran csapadékosabb is, mint a télközép .

Ez nagyjából egybevágna a tapasztalataimmal, hogy a kései kemény hidegbetörés a következõ szezon kemény kezdetét jelentheti, de ez lehet, inkább megérzés, igen korai, és rendkívül kemény, a ttavaly február elejihez mérhetõ felütést várok, nagyobb lehetõségével, viszont a nagy kérdés, hogy ez mennyire fog novemberre elõretolódni azaz kihúzza -e Karácsonyig. A tél döntö része viszont szerintem meglehetõsen enyhe lehet eleinte nyugodtabb eseménytelen idõvel, amit az inverzó felülírhat persze. De a télvég felé haladva megnõ a tavaszias idõszakokat váltó, rövid, néhány napos durva sarki hidegbetörések esélye a tavaszba nyúlóan is.

Az osztrákok (valamint az oroszok és ukránok is) elkészítették a szezonális hosszútávú elõrejezésüket.
Link

Szeptember utolsó hetében - igen nagy bizonytalanság mellett - lehet még egy próbálkozása a csak minap a markáns HF által "leváltott" nyárnak. A meridionális makroszinoptikus áramlási muszterek logikája ugyanis kb. 1 hét múlva egy igen masszív ciklon-elõoldali melegadvekciót indíthat el, amely - ha ez tényleg így alakulna - országszerte néhány napra még egyszer a 25-30 fokos tartományba tornászná fel a nappali csúcsokat. Az egészet persze kérdésessé teszi a szombatra várható 2. hidegfront, amely ismételten visszavetné a hõmérsékleti értékeket, így inkább az ECM verziójához hasonlíthat majd a kimenetel, vagyis nyár helyett legalább néhány nap erejéig hamisítatlan vénasszonyok nyara, nappal 21-26, éjjel kb. 5-10 fokkal. Ami a még távolabbi kilátásokat illeti, a mediterrán térség tengervizének pozitív hõmérsékleti mérlege bizony magsokszorozhatja a majdani mediterrán ciklonok erejét, ami hosszabb távon - persz, ránk nézve kedvezõ ciklonpályák esetében - véget vethetne a sokfelé immár 2 éve tartó szárazságnak.

Nekem elég drasztikusnak tûnnek ezek a hidegfrontok az eddigiekhez képest, még ha a hétvégi lényegében a nyugati országrészre hozta csak meg igazán az "õszkóstolót" is. A jövõ hét közepi azért megint elég nagy hõdifit eredményezhet egymást követõ két napon Tmax ügyileg.
Én talán most látom az idõjárásban a pálfordulás komolyabb jeleit. A sokak által említett déli hõtöbblet és az északon halmozódó hideg légtömegek kontrasztja számomra érdekes dolgokat vetíthet elõre. Kicsit mint jelen helyzetben a modellek én is kuszának látom a jövõt. Ha most muszáj lenne tippelnem azt mondanám lehetnek hirtelen 3-4napos (maximum egy hetes) az átlagnál jóval magasabb hõmérsékletû idõszakok, amelyeknek markáns hidegfrontok vethetnek majd véget az idõ elõrehaladtával, egyre lejjebb szorítva majd a maximumokat, ezeknek pedig a következménye szerintem az lesz, hogy bizony elõfordulhatnak még erõsen konvektív idõszakok is zivatarokkal, illetõleg (és most ne DM-ozzatok le) október közepétõl ha minden az általam vártnak alakul, bizony talán megjelenhetnek határon belül az elsõ hózáporok....domborzatot direkt nem említek. Amit szintén érdeklõdve várok, hogy bizony a Földközi-tenger is átlag feletti vízhõvel rendelkezik, ami egy jó irányú hidegleszakadással komolyabb mediciklont generálhat, akár olyat is ami pozitívba válthatja az elkövetkezõ hónapok csapadék anomáliáját.
Ezeket nagyjából október végéig feltételezem az azt követõ idõszakot nem merem boncolgatni, sõt ezt is félve írtam le.

A télrõl egyelõre kissé korai beszélni. Most csak azt állítom, hogy egy 1982-es, 2000-es, 2006-os szabású, "betegesen" száraz és nyárias õszközépnek -véleményem szerint- idén csekély a valószínûsége.

Ez lenne az a felállás amit te látsz a leginkább egy keményebb tél eljövetele elõtt ugye?

Többünk is feltételezte, hogy a forró, száraz augusztust, és az átlagnál szintén jóval melegebb, esõtlen kora-szeptembert követõen a hónap második felében, és októberben is folytatódik az anticiklonális, gyakran melegáramlásos idõjárás.
Mostanra határozottan másként látom a jövõt: véleményem szerint az elkövetkezõ egy hónap egyrészt a mediciklonoké, másrészt a gyakoribbá váló ény-i áramlásé lesz. Ennek megfelelõen az eddigieknél jóval változékonyabb és csapadékosabb, részben átlagosnál hûvösebb lesz az idõ (ami természetesen nem zárja ki néhány kifejezetten meleg nap elõfordulását)
Véleményem hosszas megfigyeléseken alapszik, de érdekes módon legutóbbi futásában a GFS legalább 2, minket is érintõ mediterrán ciklont mutat a következõ két hétre.

Arcus is rátalált, próbáltam neki válaszolni: Link . Remélem, a szakik is írnak majd itt róla .

Na lemerem fogadni hogy köze nem lesz az idei télnek ahhoz amit a cikkben állítanak meg jósolgatnak Figyelje csak meg mindenki!!!

Link
Megér egy posztot

Én máshogy közelíteném meg a dolgot. Ha jól emlékszem még, akkor valamikor 2009 januárjában fordult tartósan meridionálisra a makrocirkuláció, és akkor egész évben, 10-2 pár napos epizódot leszámítva döntõen uralkodott. Azóta az arányok a normális felé mozdultak, de így is a meridionális kép maradt az uralkodó. Ez a folyamat mostanáig tart is. Azokban az idõszakokban, amikor a zonalitás vette át a fõszerepet, akkor az azori anticiklon rendszeres orrosodása miatt megint a száraz meleg idõjárás volt jellemzõ, a frontok akkoriban csak súroltak minket (ez nyáron nem ritka egyébként, de nem is tartós általában).

Az ilyen meridionális berendezkedésnél bármely terület kerülhet csapadékos vagy száraz oldalra aszerint, hogy ott épp a ciklontevékenység a domináns, vagy anticiklon uralkodik. 2009, részben 2011 és egész 2012 (eddig) Közép-Európában általában anticiklonális irányítás alatt telt, míg 2010-ben tavasszal ciklonális hatás, majd nyáron állandó ciklon-elõoldali ütközõzóna miatt volt rendkívül csapadékos az év.
Télen azonban változik a helyzet, aminek valóban a termodinamikai váltás (is) az oka (ha így nevezzük az energiamérleg negatívba fordulását*). Ahogy a sarkvidéken hûl a levegõ, a meridionális berendezkedés esetén leszakadó hideg nyelvek egyre gyakoribbá válhatnak és egyre mélyebbre nyúlhatnak. Mivel a Földközi-tenger a hõtehetetlenség miatt meleg marad, a rá futó hideg levegõben megindul a ciklogenezis (amit az Alpok is erõsen támogatni tud). Amikor ezek megjelennek, elkezdõdik a mediterrán ciklonok idõszaka. Ahhoz azonban, hogy ebbõl mi csapadékot kapjunk, az kell, hogy az anticiklon ne Közép- és Nyugat-Európa fölött legyen, hanem valahol a Brit-szk környékén. Ekkor a medi a Genovai-öböl közelében alakul ki, és hazánkhoz elég közel megy el. Jelen helyzetben, ha az AC maradna, a medik délkeletebbre alakulnának, az Adria déli részén és Görögország és Bulgária kapná a nagy csapit, mi meg Szibéria felõl a zimankót (ez volt most tél végén).


*Valójában az Északi-sarkon már a napéjegyenlõség elõtt pár nappal negatívba vált, aztán a "zérusvonal" halad dél felé, a téli napfordulókor asszem a Földközi-tengeren is túl van. E képzeletbeli vonaltól északra elvileg hûlne a légkör, ha a légköri áramlások nem egyenlítenék ki. A lényeg, hogy az ez által okozott makrocirkulációs váltás gyakran nem hirtelen megy végbe.

Hogy esélylatolgatás is legyen: én egyelõre nem vagyok meggyõzõdve arról, hogy a következõ hetekben csapadékosabbra fordul az idõjárás. Október közepére már idõszerû lesz egy változás a tekintetben, hogy a frontok pályája talán elkezdhet délebbre helyezõdni. Ha addig nem lesz teljes makrováltás, az azzal járna, hogy a frontok több csapadékot adnak majd, mint eddig, de közöttük továbbra is lehetnek (az akkor szokásoshoz képest) melegebb periódusok is.

Nem lennék meglepve, ha az év utolsó 3 hónapjában, havi szinten rekordközeli vagy azt meghaladó csapadék hullana, döntõen mediterrán ciklonokból. Egyrészt az elmúlt lassan 2 év végig az aszályról szólt, egyedül tavaly tavasszal volt még a talajban elegendõ mennyiségû nedvesség a 2010-es rekordmennyiségû csapadék okán. Míg régebben sem az aszály, sem a csapadékos periódusok nem váltották egymást átmenet nélkül, az utóbbi évtizedben -elsõsorban a gyakori blocking helyzeteknek köszönhetõen - döntõen hirtelen következnek be, a hosszabb hullámú makrocirkulációs váltások. (Kb. ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor az EKG- n szívrohamkor megbolondulnak a hullámok, hírtelen le-föl ugrálnak a vonalak csapadék és hõmérséklet terén). Én úgy gondolom, tavasszal megindult volna már egy csapadékos periódus, arra tendált volna a makrocirkulációs helyzet, csakhogy! Abban az idõszakban történik a termodinamikai váltás, ami szintén átrendezi a makrocirkulációs képet, döntõen ellentétes elõjellel. E miatt maradt rendkívül száraz az idõjárás. Most még tartana, az a bizonyos csapadékos periódus, és mivel ismét bekövetkezik egy termodinamikai váltás (besugárzás jelentõs csökkenése), várhatóan csapadékosra fordul az idõjárás, nem is kicsit, hiszen jelentõs energiatöbblettel rendelkezik a kontinens, fõleg a beltengerek. Döntõen nagy csapadékkal járó elõoldali helyzeteket tartok valószínûnek, így konvektív eseményekben sem lesz hiány. Én ezt várom.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125917)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125916)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125915)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125914)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125913)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125912)

A jelenlegi, honapok ota fennálló cirkulációt figyelembe véve még októberben sem várok sarki hidegleszakadást, fõleg nem a Földközi-tenger térségére, ami elindithatná a ciklongenezist. Álmodni lehet, de nem érdemes.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125911)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125910)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125909)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#12590

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125907)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#125906)

Szerény saját véleményem beírnám most ide.Úgy gondolom hogy mivel a szeptember is eléggé meleg lesz és száraz az egész hónapot tekintve így az októberi vénasszonyok nyara szerintem idén elmarad.Szeptember 2.felében jöhet egy erõsebb lehûlés és kezdõdhet egy csapadékosabb periódus.Októberben biztosan lesz pár nap ahol a 25 fokot is elérhetik a T maximumok,de ezek inkább délen lesznek jellemzõek és nem lesz tartós 3-4 napnál tovább fennálló "meleg" idõszak októberben.A csapadék legfõképp ciklonhoz lesz köthetõ,hiszen az északnyugat felõl érkezõ frontok nem túl gyakran adnak jelentõs csapadékot országosabb viszonylatban.Lehet hogy ez a véleményem elmarad a valóságtól,de majd meglátjuk!

Továbbra is maradni látszik a száraz periódus, a jövõ hét második felére esedékes frontot tovább cincálta a GFS, lesz egy kis üde kontinentális ÉK-i szelünk és ennyi, mindez keddtõl, szerencsére az legalább nem lesz vad...

Szerintem szeptember elsõ hete meleg lesz, jövõ hétvégén lehet valami csapadék, ami vagy sok lesz vagy kevés vagy közepes, aztán utána héten 15 fok lesz éjjel 26 nappal, lesz esõ lesz napsütés lesz nappal és éjszaka, felkel a hold és lemegy, a nap nem biztos, az elsõ fagy a Szeged-belvárosi állomáson lesz, az utolsó Zabarban, a legtöbb csapadék pedig Orosházán!
Zivatar és hó nem lesz, köd 3 nap, esõ 4 nap, és a hónap utolsó napja vasárnapra esik.
A tél meglesz tartva idén is, mint már olysok millió éven át!

7-e környékén lehûlés valószínû, addig marad a száraz, nyári idõ (leszámítva persze a most is ázó nyugati részeket). A lehûlés mértéke, csapadékossága még erõsen kérdéses, de nagyon úgy tûnik, hogy csak átmeneti lesz (2-4 nap). Utána tartós, akár 2 hétig is elhúzódó melegre számítok.

A télrõl kérdezd Misi bátyánkat.

Helló. Szeretnék kérni egy kis elõrejelzést azoktól akik értenek az idõjáráshoz. Gondolok itt szeptemberre? ( évszak váltás) , esetleg ûr távlatba is a téllel kapcsolatosan !

Persze, a GFS 06-os operatív szerint (2012.03.23.). Az ENS-en viszont eléggé a többi tag felett szárnyal, ami egy klasszikus elszállt futásra utal. Az ECM ENS sem éppen a nyári folytatás mellett tör lándzsát. Így tehát egyelõre nincs okom módosítani a mai latolgatásomon.

A GFS szerint lesz még országosan 30 fok felett bõven nap.

Ehhez még hozzátenném, hogy még távolabbra tekintve az látszik, hogy egy 2-3 napos visszamelegedési fázist követõen az azori AC peremén a következõ hét vége felé akár egy északnyugati áramlás is könnyen elképzelhetõ (ezt adja mind az ECM, mind a friss GEM), így - habár ez még egyáltalán nem zárja ki késõ nyári idõszakok elõfordulását, összességében elmondható, hogy jó 80-90%-os biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy idén augusztus 26-a után már nem fordul elõ olyan idõjárási helyzet, hogy az év hátralevõ részében valamelyik nap országszerte 30 fok felett alakuljon a nappali csúcs.

"Letisztult mára a kép": KOMOLY, 10-12 fokos lehûlés érkezik hétfõre, keddre.

Aztán jó eséllyel kisebb visszamelegedés mellett, marad egy átlag körüli idõ, ami augusztus legvégén nem jelent már elviselhetetlen meleget!

A jövõ hét elejére (hétfõ-kedd) már látni valamiféle enyhülést, hidegfront jelei körvonalazódnak (GFS), egyelõre sajnos nem sok csapadékkal, de megerõsödõ széllel.
Egyébiránt szerdától már nem zárok ki egy-egy záport-zivatart, leginkább a hegyvidéki területekre korlátozva, a hétvégén már máshol sem.

Még csak annyit, hogy a minduntalan újraképzõdõ és kelet felé helyezõdõ ciklonok, nemkülönben az egész cirkulációs kép, gyenge északi zonalitás megjelenésére utal. Ez nyilván nem független a hirtelen megerõsödõ sarki hidegbázistól. Az a legvalószínûbb, hogy a hõkicserélõdési ciklus hamarosan újra a meridionális fázisba jut, és nálunk megjelennek a tartósabb ény-i légmozgások. Továbbra is tartom, hogy szeptember -a visszaköszönõ nyárias idõszakok ellenére- összességében nem lesz kifejezetten meleg, strandidõs.

A jól bejáratott verkli tovább "zenél": a dél felé törõ poláris légtömegek rendre a Brit-szigetek környékén hozzák létre a ciklonokat, melyekhez viszonyítva mi elõoldali pozicióban vagyunk. Azonban több GFS futás alapján számomra némi eltolódások mutatkoznak az alaphelyzetben. Az elsõ és legfontosabb, hogy gyors erõsödésbe, terjeszkedésbe kezd a sarki hidegbázis a következõ 2 hét folyamán. A hidegebb légtömegek ellenben -épp az elõbb említett elõoldali pozició folytán- nem tudják elárasztani a Kárpát-medencét. Azonban az is megfigyelhetõ, hogy a sorozatosan képzõdõ brit ciklonok nem maradnak helyben, hanem a Skandináv-félsziget fölé helyezõdnek. Ebbõl kifolyólag nálunk fennáll a hátoldali helyzet létrejöttének lehetõsége, azonban a skandináv légörvénytõl délnyugatra minduntalan kiújuló brit ciklonok ez elõbbi hidegáramlását jelentõsen legyengítik, a poláris levegõt "elszipkázzák" elõle.
Ha viszont erõsebben kimélyülne a ciklon Skandinávia felett, a Brit-szigetek környékén lanyhulna a ciklogenezis (sõt, AC épülne fel), úgy a hideg a kontinens középsõ részére szakadna. Ezt a helyzetet ugyan még ûrtávlatban sem mutatja a modell, viszont a lehetõségét folytonosan fenntartja -szeptember elsõ napjaitól mindenképp számolnunk kell vele.