Kérdések és válaszok

Google Earth.
Letölthetõ. A koordináták leolvashatóságán túl számos más érdekes funkcióval bír, hatalmas felfedezõ útra vihet...

Nem tudtam eldönteni, melyik fórumba írjam. Összekalapáltam egy Walter-Lieth klímadiagram-készítõ programocskát. Egy-két példát lehet megnézni itt: Link ; és élesben kipróbálni itt: Link . Kritikát, javaslatot várok rá.

maps.google.com

Sziasztok tudtok olyan oldalt vagy linket ahol települések vagy utcák földrajzi koordinátáit meg lehet nézni? Elöre is köszönettel.

Hófolt.

Újabb betû a napijelentésben: F
Ez azt jelenti, hogy hófúvás miatt nem lehet mérni?
(Szerk): Szóval hófolt. köszi.

Oh, hogy nem találtam meg!
Köszönöm!

Íme, ezek rácspontokra vonatkoznak: Link

Hol találok a wetterzentralen egy ilyen fáklyát pl? Link
Amik tájegységekre, településekre vonatkoznak.

Pont ez volt! Nahááát, köszönöm!!!

Ez stabil mindig:
Link

Link

Azt hiszem Tjanos adott nekem még tavaly egy olyan linket, ahol grafikonos formában feltüntetve synop mérések adatai voltak Pestszentlõrincrõl közzétéve (archívum).

A link sajnos elveszett, de nagyon megköszönném, ha valaki megtalálná nekem, mert én hiába keresem!

Szeretnék valami "kézzel fogható" összefüggést találni az AO, NAO indexek és a hazánkra gyakorolt hatása között. Erre kellene az említett oldalon lévõ grafikon.

Én érdeklõdve hallgatom!
Nekem marad szerintem a Mont Blanc, mint legmagasabb csúcs!Ez biztosan Európában van.

Igen, több variáció lehetséges (attól függ, hogy geológiai, politikai, vagy növény- és állatföldrajzi, szemszögbõl nézzük).
Pl. az Ural-hg. és a Kaszpi-t. között 3 variáció lehetséges. 1. az Ural-folyó, 2. Ural-f.-kazah-orosz határ-Volga, 3. Mugodzsár, Emba-folyó. A Kaszpi, és Fekete-t. között szintén 3: 1. Kaukázus vízválasztója, 2. Kuma-folyó-Manics-Don, 3. Tyerek-f.-Sztavropol-Kubán
A Földközi-tengeren se mindegy, milyen határról beszélünk (term.fö.- vagy politikai)..
Elnézést ha valakit untattam ezzel..

Nos az az igazság, hogy ez a kérdés eldöntetlen. Ugyanis nem tudjuk, hogy hol van pontosan Európa és Ázsia határa.

Valójában maga Európa csak egy mesterségesen kreált kontinens, leválasztásában teljes mértékben a társadalmi tényezõk játszottak szerepet, igazi természetes határa nincs. Tulajdonképpen Eurázsia nagy, nyugati félszigete.

Két változat ismert:

1. a Sztavropol-hátság a határ. Ez esetben a Mont Blanc a fõcsúcs.
2. a Kaukázus a határ, így viszont már az Elbrusz a fõcsúcs.

Igen. Szívesen!

Tehát hivatalosan az Elbrusz?
Köszönöm a választ!

Topográfiailag (szééép ) a Mont Blanc, "politikailag" az Elbrus.

Lehet szégyen, hogy megkérdezem, de mi Európa legmagasabb pontja?
A Mont Blanc, vagy az Elbrusz.
Mert egyik oldalon ezt írják, a másikon azt.
Én az elõbbit tanultam.

Közben megtaláltam. Beírom, hátha nem csak én voltam tudatlan

51: gyenge szitálás ≤ 0,2 mm/h
53: mérsékelt szitálás 0,2mm/h - 0,5 mm/h
55: erõs szitálás ≥ 0,5mm/h

Mi a határ az 51, 53 és 55-ös jelenidõk között? Gondolom, hogy mm/h, de mennyi az annyi? Köszönöm!

Hmm...elgondolkodtató és tanulságos válasz, köszönöm szépen!

Alapjában véve tök mindegy.
De komolyra fordítva, alkalmazható erre is, arra is.
Nálunk ezek a jelenidõ-kódok (52, 54, 62, 64, 72, 74) igen ritkák sajnos, a legtöbben szinte talán soha nem is alkalmazzák, pedig néha valóban lenne rá mód.

Ha meg esetleg valami csoda folytán mégis használja valaki, akkor inkább a második verzió, vagyis az intenzitás-csökkenés esetén jöhet szóba, legalábbis ez tûnik a valószerûbbnek. Az elsõ esetre (ami azért valóban nem túl gyakori, ezt valljuk be) nálunk a bevett szokás úgy szól: ha erõsen esik az esõ, de gyakran megszakad, akkor az zápor. És ez nem vicc...

Olyan kérdésem lenne, hogy a 64-es jelenidõ (erõs esõ megszakításokkal) hogy értelmezendõ: erõs esõ van, ez eddig világos, de a megszakításokkor egyáltalán nem esik, vagy akkor is eshet, csak gyengébben az erõs kategóriánál? Ami érdekel, röviden, hogy mit jelent a "megszakításokkal", csapadékmentességet vagy intenzitáscsökkenést, vagy tök mindegy?

Már jönnek is az adatok. Furcsa, hogy 11 UTC-kor nem volt vizuális észlelés, legalábbis met.hu-n nincs.
Remélem nem történt semmi baj...

Okés, köszi mindenkinek.

Az éjszakai havazást, mint jelenséget, valamint a belõle származó csapadékmennyiséget a tegnapi naphoz kell írnod. A reggel 7 órakor mért hóvastagságot pedig a mai naphoz.

A "ma" csapadék szempontjából reggel 06UTC-tõl kezdõdik, tehát ha hét elõtt volt valamilyen jelenség/mennyiség tegnapra írandó, ha 7 után akkor mára.

Az oké, csak a rublikába a havazást melyik napra pipáljam ki? Gondolom akkor a mára.

Köszi a választ! Reméljük mielõbb (még idén ) újra kapunk adatokat az állomástól.

A Weather Watcher nevû programban van néhány adat, ami Pogányból érkezik, a légnyomás ami nagyon nem stimmel, de a többi jó is lehet:

Borult, gyenge esõ, T 7,8°C, RH: 88%, DP: 6,1°C, Lt: 4km, Szél: DNy 11 km/h, Légnyomás: 971,6 hPa, 11 órai adatok.

Igen, sajnos táviratok sincsenek, így adatkommunikációs problémára tippelek.
A GKTX, amely gyûjti az adatokat, nyáron egyszer bedöglött, lehet, hogy most végleg az örök bitmezõkre költözött, ha azóta nem lett kicserélve.
Azért gondolom, mert gyakorlatilag semmi sincs a kérdéses idõszakból, égkép se, jelenidõ se, amihez nem kell Vaisala állomás.

Már volt kérdezve többször mostanában, sajnos nem érkezett rá válasz.

Ha reggel 7 óráig esett, akkor a csapadék tegnapi, viszont a mért hóvastagság már a mai nap.

Lenne egy kérdésem, az adatfeltöltéssel kapcsolatban. A hó az ma kezdett el esni, de a csapadék feltöltés szerint viszont még tegnapra kell írni a csapadékot. Most melyiket hova írjam?

A pogányi állomással mi történt? Semmilyen adat nem érhetõ el: Link [esõ]

Az OMSZ adatokkal mi van? nem érkeznek a térképre?

Köszönöm a szakértõ véleményeket minden válaszadónak.
A nem tipikus Ac-megjelenési forma tett bizonytalanná, a magasszintû ellen pedig a látszólag alacsony megjelenési szint szólt - ami valószínûleg tényleg a tekintélyes vastagságából adódott. Áthelyezem a Cs-mappába a fotót.

Peti80: hogy virga volt, az egészen biztos. A felhõmezõ kisebb tömbjeibõl, mint egy alul összefogott függöny, úgy lógtak alá a csapadéksávok (hóvirgák), és futottak egy pontban össze az elpárolgás helye környékén.

Azt szeretném megkérdezni, hogy Link az 1000mb z mit takar? S mire jó, ha ezt tudjuk?

Egyetértek, ez elég szépen látszik, hogy magas szintû, még ha vastag is. Alatta, a kép hátterében pedig Ac-k, ez is bizonyosnak tûnik.

Így van ahogy Pitom írja...

jájj, csák ázt nem szoktuk megádni

Én, amit Jaurinum képén látok, én ebbõl lazán magasszintûre adnám! A háttérben a sötétebb árnyalatúakat középmagasnak gondolom...
Több esetben,különösen front elõtt elõfördul a Ci Cs úgy megvastagszik, hogy az bizony Ac-nek tûnik, de valójában az még csak egy spissatus magasszintû...
Egyébként pedig magasszintûek ugyanúgy eregetnek virgákat, különösen a frontok elõtt,és nem is túl ritkán...

A mai is szinte ugyanilyen volt, virga volt az, 100%-ig biztos vagyok benne.

Szerintem nem volt virga, bár nekem még nincs akkora tapasztalatom ezen a téren.
Én ilyen képet készítettem róla: Link (nem túl jó)
Viszont október 18-án nagyon látványos virga-jelenségnek voltam szemtanúja: Link Link Link

Szerintem is AC floccus virga.

Sziasztok,
kedves felhõszakik, segítsetek.
Ma délután hosszú ideig látható volt a gyõri égbolton a következõ felhõtípus: Link
Magam a helyszínen leginkább Ac floccus-ból alányúló csapadéksávokra (virga) gondoltam, az Ac "kazettás" elrendezõdése viszont nemigen volt felsimerhetõ.
A felhõk a kép alsó részén látható stratocumulusoknál felsõbb rétegekben helyezkedtek el, mely a fény-árnyékviszonyokból talán látszik is.
Megerõsíthetõ a határozás?
Köszi a választ elõre is.

Köszönöm!

Igen, hiszen változik a figyelembe vett 30 év is.