Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Friss GFS-en hasonló erõs északabbra van és ez még mindig kevés nekünk: Link
Kiváló összefoglaló. Én ennyire nem akartam belemenni, reméltem, hogy enélkül is átmegy, de látom már, hogy fogósabb ez annál.
Az elején mégegyszer a kifogásolt állítás nem szószerint: egy tó felszínén korábban keletkezõ jégréteg besugárzástól mentes körülmények között, -2 fokos léghõmérséklet és magas páratartalom mellett elolvad.
Innentõl kezdve egyszerûsödik is a dolgunk, merthogy adott egy állapot, ami az állításnak megfelelõen egyféleképpen szûnhet meg; ha valahonnan hõ érkezik. A másik egyszerüsítés, hogy nincs besugárzás sem ("reggelre felolvadt" - tehát éjszaka). Akkor már csak azt kell megvizsgálnunk, hogy a hõvezetéssel (mert a jégréteg miatt - ahogy te is írtad - az átkeveredés gyk. nulla) elég hõ áramlik-e a felszíni jégrétegbe, hogy a -2 fokos léghõmérséklet és a nem kedés olvadáshõ ellenére az elolvadjon.
Tényleg nem akarok a teljesen mélyen belemenni (meg ugye többen itt inkább a 360 órás GFS linkeket szívesebben nézegetik), de ha a legalapabb esetet veszem, akkor hõvezetéssel ~1 nap alatt tudna elolvadni egy 1 centiméter vastag jégréteg. És akkor itt az egyszerûség kedvéért tényleg nem vettem bele, hogy közben azért a ebbõl nem az összes kerül majd a jégbe, a víz is hûl és eközben a jég is (köszönhetõen a sokkal jobb hõvezetésének) azonnal a fagyos légkör felé továbbítja az alulról kapott hõt. Igaz, a levegõ jó szigetelõ, de már a néhány cm/s-os légmozgás is elszállítja a határrétegbõl. Tehát 1 napnál inkább nem kevéssel több.
Egyetlen extrém esetet tudok elképzelni, amikor ez néhány óra alatt lezajlik ez éjszaka. Ha napokig éjjel-nappal 4 fok körül van a hõmérséklet, kisugárzás alig, és még elõtte egy kis átkeveredés is van. Az egész víztest kb 4 fokos, rétegzetlen, ami ilyenkor elég ritka, lévén hogy a kis hõingásû idõjárás nem az átkeveredést segítõ szeleirõl híres. Jön egy hidegbetörés, majd kiderül és kb a mostanihoz hasonló kisugárzás van. Ekkor olyan gyogysan hûl a felsõ réteg, hogy a hõvezetés nem tud lépést tartani a hõelvonással, és befagy, azonban közvetlenül a jég alatt olyan nagy a gradiens, hogy a kisugárzás csökkenésével a hajnali órákban már ismét a hõáramlás kerül túlsúlyba és szépen el is fogy a jég reggelre. Mindenki döntse el maga, hogy ez mennyire lehet gyakori, illetve milyen gyakran lehet ezt megfigyelni.
Mivel a csaholó padawanokkal semmi kedven vitázni (nem rád gondolok), ezért én itt le is zártam.
Jöhetnek a CFS-ek!
(Bocs a széttagolásért, közben az asszonynak össze is kellett raknom e fürdõszoba-szekrényt
)
Az elején mégegyszer a kifogásolt állítás nem szószerint: egy tó felszínén korábban keletkezõ jégréteg besugárzástól mentes körülmények között, -2 fokos léghõmérséklet és magas páratartalom mellett elolvad.
Innentõl kezdve egyszerûsödik is a dolgunk, merthogy adott egy állapot, ami az állításnak megfelelõen egyféleképpen szûnhet meg; ha valahonnan hõ érkezik. A másik egyszerüsítés, hogy nincs besugárzás sem ("reggelre felolvadt" - tehát éjszaka). Akkor már csak azt kell megvizsgálnunk, hogy a hõvezetéssel (mert a jégréteg miatt - ahogy te is írtad - az átkeveredés gyk. nulla) elég hõ áramlik-e a felszíni jégrétegbe, hogy a -2 fokos léghõmérséklet és a nem kedés olvadáshõ ellenére az elolvadjon.
Tényleg nem akarok a teljesen mélyen belemenni (meg ugye többen itt inkább a 360 órás GFS linkeket szívesebben nézegetik), de ha a legalapabb esetet veszem, akkor hõvezetéssel ~1 nap alatt tudna elolvadni egy 1 centiméter vastag jégréteg. És akkor itt az egyszerûség kedvéért tényleg nem vettem bele, hogy közben azért a ebbõl nem az összes kerül majd a jégbe, a víz is hûl és eközben a jég is (köszönhetõen a sokkal jobb hõvezetésének) azonnal a fagyos légkör felé továbbítja az alulról kapott hõt. Igaz, a levegõ jó szigetelõ, de már a néhány cm/s-os légmozgás is elszállítja a határrétegbõl. Tehát 1 napnál inkább nem kevéssel több.
Egyetlen extrém esetet tudok elképzelni, amikor ez néhány óra alatt lezajlik ez éjszaka. Ha napokig éjjel-nappal 4 fok körül van a hõmérséklet, kisugárzás alig, és még elõtte egy kis átkeveredés is van. Az egész víztest kb 4 fokos, rétegzetlen, ami ilyenkor elég ritka, lévén hogy a kis hõingásû idõjárás nem az átkeveredést segítõ szeleirõl híres. Jön egy hidegbetörés, majd kiderül és kb a mostanihoz hasonló kisugárzás van. Ekkor olyan gyogysan hûl a felsõ réteg, hogy a hõvezetés nem tud lépést tartani a hõelvonással, és befagy, azonban közvetlenül a jég alatt olyan nagy a gradiens, hogy a kisugárzás csökkenésével a hajnali órákban már ismét a hõáramlás kerül túlsúlyba és szépen el is fogy a jég reggelre. Mindenki döntse el maga, hogy ez mennyire lehet gyakori, illetve milyen gyakran lehet ezt megfigyelni.
Mivel a csaholó padawanokkal semmi kedven vitázni (nem rád gondolok), ezért én itt le is zártam.
Jöhetnek a CFS-ek!
(Bocs a széttagolásért, közben az asszonynak össze is kellett raknom e fürdõszoba-szekrényt
) 
Azért mert a magasnyomásba ütközve fogja kilehelni a lelkét a sáv és eddig kb fölém engedték be a modellek, majd Gyõrig, most már Bp-ig is. Hogy hol lesz ez a sáv ahol toporog majd a front csapadéka az kérdéses még mindig, de most úgy fest keletebbre mint korábban tûnt. Nem irigylem a havat senkitõl, de mivel a késõbbi medikre én egy fityinget sem tennék (fõleg mivel idén mind délen vonul északnyugatot kihagyva) ezért ebbõl szerettem volna egy kis téli feelinget, plusz T miatt is ütõsebb lenne pár cm hó. De szerencsére azért még így is összejöhet szombat hajnalra 1-3 cm hó és egy derült égbolt nálam.
Nagyjából a déli 50 km-es határsávnak..(de lesz ez mêg rosszabb is)
P kapitány:nyugatot átugrós csapadék van rendszerint ilyen áramlásnál..(ezen futás alapján lepel-2cm néz ki most max,aminek persze sokan örülnénk így is ilyen ínséges idõkben)
P kapitány:nyugatot átugrós csapadék van rendszerint ilyen áramlásnál..(ezen futás alapján lepel-2cm néz ki most max,aminek persze sokan örülnénk így is ilyen ínséges idõkben)
Miért? Ahhoz hogy Bp-re elérjen, nyugaton végig kell vonulnia, porhóból meg 2-3 mm is jó pár centit le tud dobni.
A friss gfs szinte totálisan kivette a vasárnapi havazást Link 
Hát innentõl kezdõdik a szokásos tologatás
Hát innentõl kezdõdik a szokásos tologatás
Hát nekem érthetõ okokból kevésbé tetszik, de a medit is most letolta délre a friss GFS. Lesz még pár kör azt hiszem
Egyszerûen tökéletes lenne ez így, csak sajnos még 2 teljes nap, ez még tuti nem a végleges verzió.
Véber István szerint vasárnap a déli, és nyugati tájakon helyenként 5cm-t meghaladó hó is hullhat! :-)
Forrás: Link
Forrás: Link
Valóban: Link Mindenesetre a város körüli hegyek még kicsit fokozhatják a mennyiséget. Elég szép azért a 3-4 mm porhóban bárhol is kötne ki.
Az újévi meglepetés havazás kísértetiesen hasonlít a pár évvel ezelõtti karácsonyi szitura, amikor eleinte azt néztük, hogy eléri-e az országot majd nyugatról a csapisáv, aztán meg már azt, hogy nem-e túlzottan nyugaton leszünk hozzá. De szenteste havazni kezdett és másnap reggelre 7 cm hóval mesebéli táj volt kint. 
Ami még külön érdekes és ezt az elõzõ GFS futáson is lehetett látni, hogy ez a keskeny csapadéksáv az elképzelés szerint beszorulna az ország kb. ÉNY-DK sávjába és a mediciklon érkeztéig ott is maradna legyengülve, majd "összeerõsödne" vele.
Ami még külön érdekes és ezt az elõzõ GFS futáson is lehetett látni, hogy ez a keskeny csapadéksáv az elképzelés szerint beszorulna az ország kb. ÉNY-DK sávjába és a mediciklon érkeztéig ott is maradna legyengülve, majd "összeerõsödne" vele.
Bocsánat! Az ország középsõ sávjáé!! Jelenleg egy széles, Duna-menti sáv lehet a befutó. Ebben a sávban erõsödhet meg kicsit, majd merül ki a várható gyengécske csapadékrendszer.
Ugyanakkor Pesten ebbõl sokra nem számítok (de még kevésre sem). A Vértes és Pilis lehet a befutó.
Ugyanakkor Pesten ebbõl sokra nem számítok (de még kevésre sem). A Vértes és Pilis lehet a befutó.
Friss GFS egyre izmosabban adja a január elsejei havazást: Link Szép kis meglepetés lenne, mindenki az 5. utáni idõket nézi, erre 2 nap múlva leesne pár centi. 
Szerk.: Megelõztek. 
Szerk.: Megelõztek.
Friss GFS szerint az újévi hó már inkább a fõvárosé lesz, nem pedig nyugaté Link Sebaj, ha cserébe a medet is feljebb hozza
Link Sebaj, ha cserébe a medet is feljebb hozza 
Keményen fagy, egész nap nem olvad csak a napos helyeken egy picit. most kb -3-4 fok lehet. Január 7-én elutazom, uh. akkor biztsoan jön a hó
nem akarjátok ezt a jég olvadós farokméregetést lezárni? mert már botrány unalmas ...
Nálatok havasesõ, nálunk fent hó
Remélem marad a pengeél, sok havat akarok.
Remélem marad a pengeél, sok havat akarok.
Ejnye, kihúzom a lábam, és máris jönnek a padawanok Hegedûs kiváló összefoglalójára mindjárt reagálok is, de addig is helyzetjelentés
Nem mintha mozgalmas idõjárás lett volna ma, de legalább sütött a nap reggeltõl egészen a mindjárt bekövetkezõ napnyugtáig. Itt bõven pozitívba mentünk (pontos értéket nem tudok, mert meg kellett fognom a szenzort egy áthelyezés miatt), de máris indul a nagy zutty. Már csak 0,2 fok van.
Hegedûs kiváló összefoglalójára mindjárt reagálok is, de addig is helyzetjelentésNem mintha mozgalmas idõjárás lett volna ma, de legalább sütött a nap reggeltõl egészen a mindjárt bekövetkezõ napnyugtáig. Itt bõven pozitívba mentünk (pontos értéket nem tudok, mert meg kellett fognom a szenzort egy áthelyezés miatt), de máris indul a nagy zutty. Már csak 0,2 fok van.
Nem akartam, de akkor innen indult a vita.
Link
Itt még nem volt semmilyen magyarázat, csak egy állítás, amire ez a válasz jött.
Más kérdés, hogy ilyen felütés után érdemes-e leállni magyarázkodni, vagy vitába bonyolódni.
Floo megtette, szerintem nem kellett volna.
(Nyilván nem csak a köd az oka, de az egyik szükséges feltétele igen.)
Link
Itt még nem volt semmilyen magyarázat, csak egy állítás, amire ez a válasz jött.
Más kérdés, hogy ilyen felütés után érdemes-e leállni magyarázkodni, vagy vitába bonyolódni.
Floo megtette, szerintem nem kellett volna.
(Nyilván nem csak a köd az oka, de az egyik szükséges feltétele igen.)
Pirosból kékbe... :
Link
Már rég volt ennyire kék színû a háromhetes európai elõrejelzés hõmérséklet anomália része.
Link
Már rég volt ennyire kék színû a háromhetes európai elõrejelzés hõmérséklet anomália része.
Akkor a Normafa már biztos befutónak látszik, de talán mégsem kell odáig utazni ha nemcsak lepelnyi hó jön össze síkvidéken.
Hehe.
Közben a friss UM is behozza az Újévi front gyenge csapadékát középre. Nem is emlékszem mikor volt utoljára hóesés az év elsõ napján.
Pasquier. A T elvileg lent is rendben lesz. Bármennyire is hihetetlen. Én azért még hangyányit szkeptikus vagyok a pénteki halovány akcióval kapcsolatban. Lehet nem lesz ez itt több, mint párszor 3 perces mikro hószállingózás. Meglássuk!
Közben a friss UM is behozza az Újévi front gyenge csapadékát középre. Nem is emlékszem mikor volt utoljára hóesés az év elsõ napján.
Pasquier. A T elvileg lent is rendben lesz. Bármennyire is hihetetlen. Én azért még hangyányit szkeptikus vagyok a pénteki halovány akcióval kapcsolatban. Lehet nem lesz ez itt több, mint párszor 3 perces mikro hószállingózás. Meglássuk!
Floo észrevett valamit (kicsit túlkomplikálta), aminek a hátterét Hegedûs elmagyarázta. Ennyi történt.
A leírást elmentettem, jó lesz szakköri anyagnak; remélem nem sértek szerzõi jogot.
A leírást elmentettem, jó lesz szakköri anyagnak; remélem nem sértek szerzõi jogot.
Öö, nem ezért lett "lemarházva"... Senki nem vitatta, hogy ködös idõben -2 fokban is olvadhat a jég, csupán az okmagyarázattal volt bibi. Meg azzal, hogy +4 fokban napsütés mellett nem olvad a jég. Stb. Egy ködös -2 fokon éjszaka megfagy a víz, egy ködös -2 fokon nappal felolvad - ennek akkor ugye nem a köd az oka
Ez a rövidebb verzió jobban tetszik akár be is magolhatjuk? Azért sokan nem gondolkodnak el ezen (nem az itteniekre gondolok) persze sok minden máson sem, ami szinte mindennapos, de mégis érdekes esemény Takt 0,5 fok
Azért sokan nem gondolkodnak el ezen (nem az itteniekre gondolok) persze sok minden máson sem, ami szinte mindennapos, de mégis érdekes esemény Takt 0,5 fok
Floo-t nem kell meggyõznie, mert õ ugyanezt állította, mint ami Hegedûs konklúziója. (-2°C-ban, ködös idõben, felolvadhat a tó tetején lévõ jégtakaró).
Link
Csak éppen Floot lemarházták ezért az állításáért.
Hegedûs magyarázata számomra a régi idõk metnetét idézte. Amikor még vették a fáradtságot a hozzáértõk ahhoz, hogy egy -egy érdekes, vagy furcsa jelenséget közérthetõen megmagyarázzanak.
Köszönet ezért Hegedûsnek!
Link
Csak éppen Floot lemarházták ezért az állításáért.
Hegedûs magyarázata számomra a régi idõk metnetét idézte. Amikor még vették a fáradtságot a hozzáértõk ahhoz, hogy egy -egy érdekes, vagy furcsa jelenséget közérthetõen megmagyarázzanak.
Köszönet ezért Hegedûsnek!
Ezért bízom én most jobban a GEM-ben, és a ECMWF-ben, mint a GFS-ben.. A GFS csak csapong jobbra-balra mostanában...
Jó összefoglaló, de Floot ilyen fizikás-tudományos humbuggal nem gyõzöd meg
Röviden összefoglalva a fagypont alatti jég/dér olvadásban a szerepet az alulról érkezõ pozitív hõvezetés és a felülrõl jövõ párolgás/szublimáció miatti negatív hõvezetés határfelületi (jég alja, víz/talaj teteje) egyensúlya határozza meg.
A földfelszín esetén a talaj alsóbb rétegébõl jövõ hõt kell kiegyenlítenie a szublimáló jég hõelvonásának, ami nedves idõben kisebb.
Röviden összefoglalva a fagypont alatti jég/dér olvadásban a szerepet az alulról érkezõ pozitív hõvezetés és a felülrõl jövõ párolgás/szublimáció miatti negatív hõvezetés határfelületi (jég alja, víz/talaj teteje) egyensúlya határozza meg.
A földfelszín esetén a talaj alsóbb rétegébõl jövõ hõt kell kiegyenlítenie a szublimáló jég hõelvonásának, ami nedves idõben kisebb.
Vagy a korcsolya!!
Ezek mindig olyan látványosak tudnak lenni Link
A friss OMSZ szöveges igen szívet melengetõ lett.
Nagyon nagy pech kéne ahhoz hogy legalább egy rövid idõre ne öltözzön fehérne a táj! Egyre több alkalommal lehet rá esély az országban péntektõl.
Ezek mindig olyan látványosak tudnak lenni Link
A friss OMSZ szöveges igen szívet melengetõ lett.
Nagyon nagy pech kéne ahhoz hogy legalább egy rövid idõre ne öltözzön fehérne a táj! Egyre több alkalommal lehet rá esély az országban péntektõl.
Szépen megmagyaráztad és fõleg érthetõen, teljes mértékben egyetértek vele, remélem ezzel ez a vita lezáródik.
Sziasztok.
Egy kis fizika a befagyó és felengedõ tóhoz:
A kulcskérdés a párolgáshõ, ami a páratartalomtól függ elsõsorban.
Az energiaáramlás a felszínen a következõ télen a tavaknál:
Melegít 1: A víz a sûrûség-különbség miatt rétegzõdik: a tó alján 3-4 fokos, a felszín felé haladva ez csökken 0-ig. Nem hûl túl, van elég kristálygóc. Keveredés a rétegek között gyakorlatilag nincs (kivéve erõs szél), de hõáramlás van. Az alsó rétegek folyamatosan melegítik a felszínt, ezért nem alakul ki akármilyen vastag jégréteg. Ez nagyon jelentõs energiatranszport, mivel a víz hõ kapacitása jelentõs.
Melegít 2: napsugárzás: télen nem túl jelentõs. Ha nincs befagyva, akkor az energia egy része a mélyebb részeket is melegíti. Ha be van fagyva, akkor a fehér felszín a hõ nagy részét visszaveri.
Hût 1: felette lévõ levegõ. Nem jelentõs energiatranszport, mivel a hõ-kapacitásban nagy a különbség. 1 cm víz 1 fokkal való lehûtéséhez 4 méter magas levegõ-rétegnek kellene 1 fokkal melegednie.
Hût 2: hõsugárzás a levegõ felé, avagy kisugárzás. Ennek mértéke a felhõfedettségtõl függ, mivel a felhõ visszaveri az infravörös sugárzást (hõsugársást).
Hût 3: nem befagyott tó esetén: párolgáshõ. Ez az egyik legjelentõsebb. 1 liter víz elpárolgása kb. 540 liter vizet hût le 1 fokkal. A párolgás érdekes dolog. „Alig” függ a hõmérséklettõl, de nagymértékben függ a vízfelszín feletti gõznyomástól (azaz páratartalomtól). Minél szárazabb a levegõ annál jelentõsebb a párolgás. A légmozgás segíti a vízfelszíni légréteg cseréjét, ezért elõsegíti a párolgást.
Hût 4: jég esetén szublimálás. A jég alacsony páratartalom esetén nem tud megolvadni pozitív hõmérséklet esetén sem, mivel a jég szublimálni kezd (azonnal gõzzé válik, a folyadék fázis jelenléte nélkül). A szublimálás hõigénye még magasabb: az olvadáshõ és a párolgáshõ összege. 1 kg elszublimáló jég 620 kg vizet hût le 1 fokkal.
A víz jéggé fagyása is hõt termel. 1 kg 0 fokos víz megfagyása 0 fokos jéggé annyi hõt szabadít fel, amennyi 80 kg vizet 1 fokkal melegít fel.
Ez alapján érthetõ, ha hidegpárna esetén miért nem fagy be a tó -3-4 fok esetén sem, (100% páratartalom miatt nem párolog, a víz alulról fûti, a levegõ nem elég, hogy lehûtse, kisugárzás minimális) illetve ha alacsony páratartalom esetén akár 0 fokon befagy. Ugyanúgy érthetõ, ha -1-3 fokban felolvad a jég hidegpárna esetén, de napsütéses 3-4 fokban nem olvad.
Remélem elég közérthetõ volt.
Hegedûs
Egy kis fizika a befagyó és felengedõ tóhoz:
A kulcskérdés a párolgáshõ, ami a páratartalomtól függ elsõsorban.
Az energiaáramlás a felszínen a következõ télen a tavaknál:
Melegít 1: A víz a sûrûség-különbség miatt rétegzõdik: a tó alján 3-4 fokos, a felszín felé haladva ez csökken 0-ig. Nem hûl túl, van elég kristálygóc. Keveredés a rétegek között gyakorlatilag nincs (kivéve erõs szél), de hõáramlás van. Az alsó rétegek folyamatosan melegítik a felszínt, ezért nem alakul ki akármilyen vastag jégréteg. Ez nagyon jelentõs energiatranszport, mivel a víz hõ kapacitása jelentõs.
Melegít 2: napsugárzás: télen nem túl jelentõs. Ha nincs befagyva, akkor az energia egy része a mélyebb részeket is melegíti. Ha be van fagyva, akkor a fehér felszín a hõ nagy részét visszaveri.
Hût 1: felette lévõ levegõ. Nem jelentõs energiatranszport, mivel a hõ-kapacitásban nagy a különbség. 1 cm víz 1 fokkal való lehûtéséhez 4 méter magas levegõ-rétegnek kellene 1 fokkal melegednie.
Hût 2: hõsugárzás a levegõ felé, avagy kisugárzás. Ennek mértéke a felhõfedettségtõl függ, mivel a felhõ visszaveri az infravörös sugárzást (hõsugársást).
Hût 3: nem befagyott tó esetén: párolgáshõ. Ez az egyik legjelentõsebb. 1 liter víz elpárolgása kb. 540 liter vizet hût le 1 fokkal. A párolgás érdekes dolog. „Alig” függ a hõmérséklettõl, de nagymértékben függ a vízfelszín feletti gõznyomástól (azaz páratartalomtól). Minél szárazabb a levegõ annál jelentõsebb a párolgás. A légmozgás segíti a vízfelszíni légréteg cseréjét, ezért elõsegíti a párolgást.
Hût 4: jég esetén szublimálás. A jég alacsony páratartalom esetén nem tud megolvadni pozitív hõmérséklet esetén sem, mivel a jég szublimálni kezd (azonnal gõzzé válik, a folyadék fázis jelenléte nélkül). A szublimálás hõigénye még magasabb: az olvadáshõ és a párolgáshõ összege. 1 kg elszublimáló jég 620 kg vizet hût le 1 fokkal.
A víz jéggé fagyása is hõt termel. 1 kg 0 fokos víz megfagyása 0 fokos jéggé annyi hõt szabadít fel, amennyi 80 kg vizet 1 fokkal melegít fel.
Ez alapján érthetõ, ha hidegpárna esetén miért nem fagy be a tó -3-4 fok esetén sem, (100% páratartalom miatt nem párolog, a víz alulról fûti, a levegõ nem elég, hogy lehûtse, kisugárzás minimális) illetve ha alacsony páratartalom esetén akár 0 fokon befagy. Ugyanúgy érthetõ, ha -1-3 fokban felolvad a jég hidegpárna esetén, de napsütéses 3-4 fokban nem olvad.
Remélem elég közérthetõ volt.
Hegedûs
Vagyunk itt a környékrõl szép számmal, ha jön a hó, egy pehely se eshet le úgy, hogy ne vennénk észre. 
Te is elõkerültél? Helyes-helyes! Szurkoljuk ki együtt a havat itt a Tisza-völgyében.
Helyes-helyes! Szurkoljuk ki együtt a havat itt a Tisza-völgyében.
"Les...arom mi okozza vagy mi nem, lattam erted?"
Na látod, itt csúszik el a szubjektív érzékelés és a valóság egymástól Valószínûleg a megfigyeléseid nem pontosak, mert ha borult ködös éjjelen -2 fok mellett olvad, akkor az egy olyan lehetetlen esemény, melynek létezik magyarázata, csak nem akarod megérteni... Ha akarod, ha nem, ha szuggerálod, ha nem, nem fogok tudni átírni a fizika törvényeit, a víz 0 fok alatt meg fog fagyni. Ha a víz nem fagy meg 0 fok alatt, akkor annak van egy jó magyarázata (túlhûlt köd v. víz stb.), igazából nincs is 0 fok alatt a víz környékén stb.
Néha a hitelességedet emeli, ha beismered a tévedésedet és csökkenti, ha ragaszkodsz a hülyeségedhez.
Na látod, itt csúszik el a szubjektív érzékelés és a valóság egymástól
Valószínûleg a megfigyeléseid nem pontosak, mert ha borult ködös éjjelen -2 fok mellett olvad, akkor az egy olyan lehetetlen esemény, melynek létezik magyarázata, csak nem akarod megérteni... Ha akarod, ha nem, ha szuggerálod, ha nem, nem fogok tudni átírni a fizika törvényeit, a víz 0 fok alatt meg fog fagyni. Ha a víz nem fagy meg 0 fok alatt, akkor annak van egy jó magyarázata (túlhûlt köd v. víz stb.), igazából nincs is 0 fok alatt a víz környékén stb.Néha a hitelességedet emeli, ha beismered a tévedésedet és csökkenti, ha ragaszkodsz a hülyeségedhez.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Melegfront hoz havazást, ónos esőt, fagyott esőt és enyhülést is
Időjárás-változás | 2026-01-11 10:28
Szabályzat