Kérdések és válaszok

Igen, ez valóban így van. Én is tévedtem.

Nyílt köd mellett nem meghatározható égképrõl én nem hallottam, majd utánajárok.
Amennyi részét nem látja az égboltnak az észlelõ, azt inkább adja Stratusnak.
Mondjuk 3-4 okta Stratus meg x okta egyéb.

Köszönöm mindenkinek, a legkorrektebb észlelés valóban az, hogy ha nem látom az eget teljesen, akkor nem meghatározható a felhõzet, és nyílt köd, ha látok valamennyit az égbõl.
Tehát a válasz, zárt ködrõl akkor beszélünk, ha egyáltalán nem látszik az égbolt. Köszönöm!

Szerintem ilyenkor nyílt köd van, és a felhõzet nem meghatározható.
Zárt köd akkor van, ha teljesen takarja a köd a felettünk lévõ felhõzetet illetve égboltot.

Szerintem, és én így használom, ha nem teljesen tehát 100%-osan látom a köd felett az égboltot akkor zárt ködöt észlelek, hiszen, ha csak 50%-os az égbolt akkor a maradékot csak saccolni lehet, az meg nálam nem módi.
Esetleg megjegyzésbe lehet írni, hogy 50% a borítottság a köd miatt pl.

Szerintem is az a helyes, ha nyílt köd van és már a 2 okta fölötti magasságig (azaz már kevesebb, mint 7 oktát látok - lévén 7 okta tiszta ég még jelenthet derült eget) "felér" a köd, akkor inkább legyen "nem meghatározható", mint hogy találomra beészleljem, hogy derült.

Legextrémebb példa: a fejem fölött épp egy nagy hole punch cloud van, stratocumulussal körülvéve, én meg csak az elõbbit látom a köd miatt. Rögtön beadom a derült eget, pedig valójában erõsen felhõs. Hát ez így nem jó.

Én nem szoktam adni felhõzetet,ha nem vagyok benne biztos. Nem meghatározhatót adok. Pl. most sem tudom,hogy mennyi felhõ van felettem,szürke az egész ég,látótávolság max. 200 m. Megoldás lehet még,hogy bõvített észlelés,felhõzet nem meghatározható,idõjárás jellege köd,látótáv X m,zárt köd.

Logikus, viszont akkor hogy adom meg a felhõfedettséget, ha csak egy kis szeletét látom az égboltnak? Nem meghatározható?

Szerintem ha egy picit is látod az ég kékjét,akkor nem zárt köd. Ugyanúgy,mint amikor szinte teljesen borult az ég,de egy pici kis lukon látod a kék eget és máris csak erõsen felhõs ikont érdemel.
Tehát,ha nem látod a kék eget sehol sem,akkor zárt köd. Szerintem. Parasztul mondva,ha nincs luk,akkor zárt.

Köddel kapcsolatosan lenne egy kérdésem. Mikor tekinthetõ a köd zárt ködnek? Ha az égbolt abszolút nem látszik, vagy ha az égbolt valamekkora része nem belátható, akkor is már zárt ködrõl beszélhetünk?
Ma reggel volt rá példa itt nálam, hogy fölnéztem, lehetett "sejteni", hogy felhõs az ég a köd felett, jól kivehetõ volt, de ez az égbolt kb. 2 oktáját tette ki, távolabb nem látszott az ég.

Na akkor egy pár találós kérdés:

A válaszokat priviben kérem és nem ér megbeszélni.

Miért nem alkalmas a légnyomás idõbeli változását leíró nyomási tendencia-egyenlet arra, hogy közvetlenül felhasználjuk az idõjárás számszerû elõrejelzésére?

1. Mert a légnyomást nem tekintjük az idõjárás részének
2. Mert az ezt meghatározó tagok egy részének nagyságrendje azonos, elõjelük viszont ellentétes, így a különbségük pontatlanul becsülhetõ.
X. Mert a légnyomást csak a tengerszintre értelmezzük, vagyis minden idõlépcsõben bonyolult viszonyítást kellene alkalmazni.


Mi a nowcasting?

1. Az idõjárási megfigyelések aktuális, rendezett adatbázisa.
2. Angol rövidítés az Idõjárás Számszerû Megfigyelését (Numerical Observation of Weather) tartalmazó jelentés
3. Az idõjárás eõerejelzése 0-6 órára elõre

Öngyújtóval óvatosan leolvasztod a jeget a hóról, és beledugod a vonalzót a lyukba

Egy gyakorlati kérdés jutott eszembe a mai nagy ónos esõ láttán. Hogy mérünk hóvastagságot, ha a hóréteg tetejére fél-1 cm vastag jégpáncél kerül? Csákánnyal?

A Zempléni-hegységben hol mértek (ill. mértek/mérnek-e (?)) hóvastagságot?

Ha jól tudom,1 óra inaktivitás esetén kiléptet.

Délelõtt miért dobott ki a rendszer engem?

igen, ez az! (igaz, nem az óceánok, csak az északi félteke, de én írtam rosszul)
köszönöm szépen

Íme: Link

sziasztok
régen (3 éve kb) valaki belinkelt egy oldalt, ahol napi frissítéssel, nagy felbontásban elérhetõek voltak az óceánok jégborítottságai, egyik ablakban az aktuális, egy másikban a jelenlegi (vagy két tetszõleges) idõpont jégvastagságát megjelenítve. felismeri valaki, mire gondolok, és megvan neki könyvjelzõben? megköszönném, ha megosztanád velem, kedves valaki
(winreinstall eltüntette az enyémet )

Lemaradtam a szerkesztési idõrõl: Az elsõ link helyett inkább ez legyen: Link

Ne ip címmel használd, hanem így: Link
De igazából ez sem teljesen biztos, mindig innen kéne bökni: Link

Sziasztok! Pécs fáklya új URLjét meg tudja valaki adni?

A régi nekem nem frissül: Link

Hmmmm, egyre jobb az összkép

Link

Ez már tetszetõs

Csak egy apró javaslat:

if ( isset( $szelesseg ) ) { //Ide további változó ellenõrzések
settype( $szelesseg, "double" );
if ( $szelesseg >= 0 ) {
$img_nh = imagecreatefrompng( "graph_nh.png" );
//Adatok ábrázolása januárral kezdve
} else {
$img_sh = imagecreatefrompng( "graph_sh.png" );
//Adatok ábrázolása júliussal kezdve
}
} else {
print "A földrajzi szélesség egyáltalán nem vagy hibásan került megadásra, a grafikonrajzolás sikertelen. Kérjük ellenõrizze a megadott paramétereket."
}

Oké, megjegyezve, (az oldal kedvencek közé mentve), köszi

Van ahol nem telivel jelölik:

Link

Köszönöm nektek, akkor ezért nem találtam (mármint azért, mert nem volt teli a háromszög)

Szerintem 77-es jelenidõ (szemcsés hó) akar lenni. Csak nem teli a háromszög.
Szerk: Jóska ezt nem hiszem el, hogy megelõztél! Te vagy gyorsabb vagy a neted?

Szemcsés hó, ww77.

Kékesen milyen jelenidõ van Link (háromszög áthúzva egy vízszintes vonallal)? Nem tudok rájönni, met.hu-n hószállingózást adtak.

Link
Bár tudom, nem jó, mert júliussal kellene kezdõdnie

Igen, pl. Ojmjakon és Jakutszk esetében "látóhatár" alá zuhannak a téli középhõmérsékletek

Ráadásul egyik sem tartozik a hideg égövbe (északi szélesség 62° körül van mindkettõ)

A csapadékskálát illetõ kritikát nem neked, hanem a szabvány kitalálójának szántam, bár õ valószínûleg nem olvassa.


A Föld éghajlatát nyáron az elsõtõl az utolsó oldalig beszkenneltem, miután a jegyzetboltban sem árulják. Netre a szerzõi jogok miatt nem tehetem fel, de akit érdekel, annak szívesen eljuttatom. Azzal számoljatok, hogy 350 MB körüli PDF-rõl van szó, és hogy nem mai darab, jórészt 1931-1960-as adatok vannak benne.

Usrin: próbáltam a szabványos diagramnak minél jobban megfelelni, azért van ez a nagy váltás. Azt az információt találtam, hogy 100 mm fölött tízszeresére nõ a beosztás értéke (20 mm -> 200 mm lépésköz). Egyébként még a hideg égövek így sem férnek bele az átfogott tartományba, majd kell nekik készítenem egy másik skálázást.

Fagyveszélyes hónapokhoz - hidegrekord adatokat nehezebb találni (A Föld éghajlata nincs meg, de pl az Éghajlattanban is csak átlagos havi adatok szerepelnek), plusz akkor annyival több adatot kellene megadni a rajzoláshoz, így próbaképp bevezettem a Hidegség-féle kritériumokat. Az a baj, hogy nincsenek minimum értékeim, amivel ellenõrizni lehetne, hogy ezek tényleg fagyveszélyes hónapok.

21-es: általában az utolsó 30 éves normálidõszakot szokták venni hivatalosan, de pl a met.hu-n ami fenn van 3 város adatsora, az 1901-2000, és száz éves átlagok.

Én Usrin véleményét osztom, az a fagyveszélyes hónap, amelyikben a rendelkezésre álló adatsor alapján elõfordult már fagy. Persze biztosan lesznek olyan helyek, ahonnan nem találni régebbi szélsõérték adatokat, de ez meg már úgysem a diagram hibája lesz.
Illetve ha túl hosszú lenne az adatsor, lehet venni az utóbbi x évtizedet, hogy megmaradjon a diagram aktualitása is, valahogy úgy, mint a sokéves átlag esetében. Nem tudom biztosan, mi a hivatalos eljárás, így ezt már csak zárójelben tettem hozzá.

Igen várható hamarosan.

Csak érdekességként,2009-es évrõl várható hasonló összefoglaló?
Link

London: fagyveszélyes a január-április, és az október-december idõszak. Fagyos hónap nincs. Athén: fagyveszélyes a január és a február...

Adatok innen: Link

Gratulálok a php szkripthez, nyomban ki is próbáltam, igen hasznos kis segédeszközrõl van szó

A fagyveszélyes vagy nem fagyveszélyes hónap eldöntésére több módszer is kínálkozna, azonban mindegyik több adat ismeretét követelné meg (átlagos minimumhõmérséklet, abszolút szélsõségek, 0 fok alatti értékek relatív gyakorisága).

A fagyveszélyes hónapok esetében elõször tisztáznunk kéne, mit is tekintünk egyáltalán fagyveszélyesnek. Meglátásom szerint tekintsük azokat a hónapokat annak, amikor 1db vagy több fagyos nap elõfordulásának valószínûsége 50% vagy magasabb, viszont a hónap pozitív átlaghõmérsékletû. Magyarországon ezek: március, április, valamint október és november.

Ennek közelítésére egy viszonylag egyszerû módszer lehetne a következõ:

1. a fagyos (0°c alatti középhõmérsékletû) hónapokkal szomszédos hónapok minden esetben fagyveszélyesek.

2. Ezeken kívül egy adott hónap abban az esetben fagyveszélyes, ha középhõmérséklete alacsonyabb 10°c-nál (ez a legtöbb esetben tükrözi a valóságot).

3. Ha a havi középhõmérséklet magasabb mint 10°c, a hõmérsékletváltozás meredeksége lehet a döntõ. Amennyiben az adott hónap valamely részében (elsõ vagy utolsó napok) a középhõmérséklet 10°c alatti, akkor fagyveszélyes hónapról beszélünk. Tehát: a hónap elsõ vagy utolsó napjának közelítõ értékét megkapjuk, ha az adott hónap ill. a nála hidegebb hónap átlagainak átlagát kiszámítjuk. Pl. márciusi középhõmérséklet Magyarországon kb. 5.5°c, áprilisi 11°c. A kettõ átlaga 8.25°c, tehát április fagyveszélyes hónapnak minõsül.

A módszer tesztelhetõ, véleményem szerint a világ döntõ részére visszaadja a valóságot... pl. Rómában fagyveszélyes lesz 4 hónap (1, 2, 3, 12.). Novoszibirszkben a módszerrel 5 fagyos hónap és 4 fagyveszélyes hónap adódik, míg a 3 nyári hónap fagymentes (ami megfelel a valóságnak, júniusban ugyanis már ott is rendkívül ritka az éjszakai fagy).

Köszi neked is!

Jó az ötlet, szépek a grafikonok, és könnyen használható a felület, egyszóval gratulálok én is!

Egy észrevétel: tudom, a Walter-Lieth diagramnak így kell kinézni, de nekem furcsa, hogy a függõleges tengelyen 80 és 100 mm között ugyanakkora a távolság, mint aztán 100 és 300 között. Persze a lineáris skála nem jó, mert akkor Cherrapunji görbéje kiszaladna a világból, de szerintem lehetne fokozatosabban (vagy kisebb ugrással) szûkülõ a beosztás.

Pl. itt szeptember és október 122-122 mm-je talán látványosabban is kiemelkedhetne: Link

Ha már szóba került: fagyveszélyes hónapnak talán az tekinthetõ, amelyikben a vizsgált idõszak abszolút hidegrekordja 0°C alatti. De sajnos errõl sokkal nehezebb adatokat találni, mint az átlagokról.

Link
Ez pedig Veszprém, ma aligha volt különbség a két város között.

Köszönöm szépen!

Itt elõbb-utóbb lesz szerintem: Link
És amíg ezt kerestem, találtam egy sörkollektoros szakdolgozatot: Link

BP-i napsugárzási adatokat(W/m2) lehet valahol találni?

Mai kellene pl.

Köszönöm
Én egyszer Excelben csináltam, amikor egyetemi feladat volt, az SPSS-t nem ismerem.
- A földrajzi adatoknál el volt csúszva egy változó, ezt már egyszer javítottam, csak azóta felülírtam a file-t. Ismét javítottam.
- A mérési idõszak is javítva.

A fagyos hónap az, amikor a havi átlaghõmérsékleti érték 0°C alatt van, ezt probléma nélkül lehetne ábrázolni a tengelyen. Amit nem tudtam kitalálni, hogy mi alapján döntsem el, hogy melyik hónap fagyveszélyes?

Nagyszerû munka!
Mindig is szerettem ilyesmit rajzolgatni magam is, inkább csak kézzel, vagy Excelben, SPSS-ben.

Néhány észrevétel:
Nem tudom én rontok-e el valamit, de a földrajzi szélességhez bevitt adat jelenik meg tszf. magasságként is, a mérési idõszak pedig [m] mértékegységet kap, miközben a magassági adatom nem jelenik meg.

Tetszik viszont, hogy mutatja az aszályhajlamot is, esetleg szép kihívás lehetne egy fagyos-fagyveszélyes-fagymentes hónap sáv is az idõtengelyen.

Még egyszer, szép munka, gratulálok!