Meteorológiai esélylatolgatások

Kicsit átnézve a távolabbi kilátásokat arra a következtetésre jutottam, hogy november második felében markáns makroszinoptikus váltás várható. Tudom, hogy sokak szerint erre december közepéig várni kell, én most mégis más véleményen vagyok. Nézzük az okokat:

Az északi ciklontevékenység mûködésében periódikus változásokat lehet észlelni nagyjából az õsz közepétõl. Ez az év eddigi elõéletét tekintve újdonság, hiszen hol hatalmas viharciklonok, hol pedig egyenletesen képzõdõ ciklonrendszerek határozzák meg az északi térség idõjárását. Látható, hogy az összes modellen kivétel nélkül Grönland térségében, illeve idõszakosan Európa legészakkeletibb részein helyezkednek el masszív hidegmagok, amik ciklikusan termelik ezeket a hatalmas kiterjedésû viharciklonokat.
Ezek a képzõdmények jelentõs hatással vannak a poláris jet hullámzására, amibõl adódóan masszív összeáramlások és divergenciák jól elkülönülve gondoskodnak a nagy nyomási különbségekrõl. Részben ennek köszönhetõ a november közepére alakuló közép-európai anticiklon létrejötte is: Link
Ezt követõen a ciklonok ismét kicsit gyengülnek, majd minden jel arra mutat, hogy a következõ erõsödõ ciklusnál új viharciklonok alakulhatnak, amikkel párhuzamosan megerõsödik a "nyomási ellenzék". A következõ erõsödõ ciklust november 20. utánra helyezem, amikor akár erõsebb hidegleszakadás is vendégünk lehet majd. Az, hogy ez mennyire lesz csapadékos, abba nem mennék vele, de összegezve a gondolataimat még egy tél támadást várok november végére.
Esélye persze annak is van, hogy egy újabb nagy közép-európai anticiklon vagy átmeneti elõoldali enyheség álljon be, de a kelet-európai síkságon egy kicsit keletebbre húzódik a magasnyomás dominanciája, tehát az azori anticiklon is kevésbé lehet az óceánra kiszorulva. Szóval ezeknek most kevesebb esélyt valószínûsítek.
A térségünkre leginkább hatással lévõ indexen látszik a következõ napokban tetõpontjára kerülõ ciklus, majd az erõs visszaesés: Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#135072)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22017)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22016)

Azért nagyon kíváncsi lennék, hogy milyen adatokból számolták ezt ki, mert nagyon hasonló, mint a statisztikai adatokból összeállított elõrejelzésem

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22015)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#135071)

Közbe én is rájöttem! De mutatnék még egy szezonális elõrejelzést az OMSZ-tól Link A leghidegebb ezek alapján December eleje és vége lesz majd január eleje és közepe. Utána valamelyest mérséklõdik a zord hideg!

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22014)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22013)

Vigyázz, ez még nincs kész. A listából még nem lehet kiválasztani az idõszakot, és nincs hozzá elõrejelzési szöveg sem (csak akkor jön be, ha a link végén a 11-et átírod 12-re). Fura még benne, hogy csaknem 80%-os eséllyel hideg telet vár, holott nov. és dec. átlagos, majd jan. 80%-osan hideg. Azaz ezen még csiszolnak, ez még nem érvényes (és igazából közzé sincs téve)

Szép jó reggelt mindenkinek.

Elkészült a várva várt ZAMG Novemberre és Januárra vonatkozó osztrák elõrejelzés. Elég biztató télváróknak! (köztük nekem is). Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#135070)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22012)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22011)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#135069)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#13506

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22010)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22009)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#2200

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22007)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22006)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22005)

Az 1986 decemberi erõs ciklonaktivitás önmagában nem lehet az ok (amiért jóval hidegebb lett a hónap középhõmérséklete, mint ahogy azt a prediktor adta), mert az az idõjárási rendszeren belüli esemény volt, tehát a prediktornak látnia kellett. Vagy létezik egy az idõjárási rendszeren kívüli ok (ez lehetne pl. nagy vulkánkitörés, de az nem volt, hirtelen megnövekedett kozmikus sugárzás, ilyesmi, (ami, megengedhetjük, akár igen erõs ciklonaktivitást is gerjeszthetett decemberre, felülírva a prediktor forgatókönyvét - de mégis a kiváltó ok ez esetben is az idõjárási rendszeren kívüli eredetû lett volna)), vagy a szabályt erõsítõ kivételrõl van szó.

Véleményem szerint az úgynev."szenvics télre" tenném voksomat.(Erõs tél kezdet,középen enyhe folytatás,végére újra erõsebb tél zárás.) Az elköv.napok idõjárását az Atlani ciklon gyár határozza meg.Mivel az akció centrumoktól túlzottan keletre leszünk,valamint az idönként térképeken felbukkanó Ék.Eu-i Ac se hat túlzottan Európa id.-ra csendes,köd hajlamos,elõoldali idõjárásra számítok.Érdemi eseményeket nov.15 utáni idõszakra várok.Legfõképpen Ék Eu.i Ac peremén beszivárgó lábas hidegre,esetlen kedvezõ ford.esetén Brit blocking ény-i áramlással.

(Felhõmorfológián és mikroklimatológiai adatokon alapuló ciklonmodelljeimet 1978. szeptembere óta készitem, 2800 ciklon haladt át Nagyszalonta fölött.) A tárgyra térve, egyetértek Snowhunterrel: 1986. december második felétõl a Kárpát-medence fölött áthaladó, túlnyomórészt óceáni eredetû ciklonoknak igen mély depressziójuk volt. Ez a jelenség - az erõteljes légköri dinamizmus (a ciklonok hátoldalán gyakori volt az erõs szél) - kisebb-rövidebb szünetekkel 1987. március 20-ig (!) tartott. Az a tél mellesleg a naptevékenységi minimum jegyében zajlott. A kifejezetten télies idõ 1986. december végétõl március harmadik dekádjáig tartott. Megjegyzem, hogy a szokatlanul tartós mély légnyomáscentrumú ciklonok tavasszal még kimutatható volt. 1987. április elején egy elgyengült szubtrópusi hurrikán is fölénk jutott.

Szerintem, ne is próbálkozz! Nincs olyan meghatározás, ami egy már bekövetkezett eseménybõl 100 százalékos jövõbeli eseményt jövendölne meg. Csak tendenciák ismerhetõk fel, amelyeket a kivételek erõsítenek.

Nekem a párját ritkítóan erõs, 1986 november közepétõl állandósuló Atlanti ciklon-tevékenység az, ami azonnal szembeötlik, hasonló alakult ki 2002 januárjában.

A hidegpárna-kérdést is körüljártam, de ez nem magyarázza meg 1986-ot. Épp az az egészben az egyik leglenyûgözõbb számomra, hogy az évrõl évre nagyon változékony hidegpárna-effektus ellenére nem látszik szabályszerûség, hogy ha az átlagosnál inverziósabb volt a december, akkor rosszabb lenne a prediktor beválása. Mintha valahol az is benne lenne a rendszerben Egyébként minden ötletet örömmel veszek az 1986-os (és talán 1993-as) kilógó év magyarázatára, az én bicskám eddig beletört a problémába

Nem, mert eredetileg a 200 méter alatti állomásokat tette bele. Ott pedig bizony a hidegpárna is kimérhetõ...

Nem elképzelhetõ, 1986 decembere valamilyen hidegpárnás helyzet miatt lóg ki a sorból és tulajdonképpen 850 Hpa-ra már nem lett volna ekkora az eltérés az elõrejelzett és a 2 m-en mért értékek között? Ahogy végigpörgettem az akkori hónapot, december elsõ dekádjában masszív meleg anticiklon volt felettünk, ugyanakkor lehet, hogy a síkvidéki mérõhelyeken végig komoly fagyos mért értékek voltak, ez torzíthat lefelé szignifikánsan is.
Habár ha Te sokat töprengtél rajta, akkor ez biztos túl könnyû magyarázat lenne...

Valóban nem hiszem, hogy egy 86'-os télihelyzet kialakulásához elég lenne, csak egy két tényezõ mint például a hófelhalmozódás, vagy a jégkiterjedés. Sok esetben volt már olyan az elmúlt húsz évben, hogy volt elég jég északon, elég hó Szibériában mégis nálunk enyhe volt a tél, hó alig esett. Maximum ezen tényezõk csak az esélyeinket növelhetik. Viszont egy nagy erejû vulkánkitörésnek lehetnek már komoly következményei hõmérsékleti szempontból. Az idén ilyen nem volt, ergo a szokásos jelekbõl lehet latolgatni. Véleményem szerint ha télen Nagy-Britannia felet, gyakrabban alakulna ki anticiklon mint, ahogy az szokott a téli idõszakban, az sokat kedvezhet nekünk. Ha figyelembe vesszük a nyári rekord mennyiségû csapadékot Anglia területén én számítok ott, egy szárazabb periódusra.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#134604)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#134603)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#134602)

Nem sikerült, eléggé lecövekel a kapcsolat a hónap határnapjai közelében, novemberre és januárra csúsztatva is fokozatosan romlik. 1993-at én is az inga másik oldali kilengésének hiszem, 1986-ra viszont már nincs ötletem, pedig sokat töprengtem, dolgoztam rajta (Csernobil persze nekem is beugrott, de gyorsan elvetettem, akárcsak azt a kitörést is, amelyet még említesz, az túl kicsi volt hozzá).
Laganus, 1664

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#134601)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#134600)

Idõben esetleg kiterjeszthetõ a január egy részére is a modell? Hogy látod?

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#134599)

A zavarbaejtõ korrelációból azt gyanítom, hogy az 1986-os "kisiklás" is valamilyen rendkívüli idõjárást befolyásoló esemény eredménye. A 93-as talán értelmezhetõ a 91-es utórezgéseként.

Az viszont különös, hogy mind 86-hoz, mind 93-hoz nevezetes telek fûzõdnek...

Ez zavarbaejtõen korrelál

Bizony!

A cikk megírása óta kicsit tovább csiszoltam a prediktoron: a szeptemberi csapadékösszeg és a decemberi átlaghõmérséklet nem csak a 200 méter alatti állomásokról lett figyelembe véve, hanem minden állomásról, továbbá homogenizált adatsorokkal dolgoztam, illetve a prediktorban nem fele-fele arányban "dolgozik" a szeptemberi csapadékmennyiség és az eurázsiai hótakaró, hanem többváltozós lineáris regresszióval lettek meghatározva a legoptimálisabb súlyok. Íme, az új ábra (persze azért elég hasonló, ami nem is baj )

Link

Az idei decemberre mindkét módszerrel +0,1 °C jött ki.
(Azért itt hozzáteszem, hogy a csapadék és a hótakaró mellett egy esetleges harmadik - még csak próbálgatott - változó alapján picit nagyobb esélyt látok valamivel az átlagos fölé menni, mint alá, ha már nem találna telibe a +0,1 °C (Ezt a fenti ábra is esetleg erõsítheti, az utóbbi pár év szignifikáns picit alálövésével.)

Link

De jó ezt olvasni, már csak egy hónap és Mikulás Link

Ejha, mindössze egy tized különbséggel körvonalaztam elõre a prediktort.
Figyelemreméltó, hogy egyre több rutinos, öreg róka ért egyet a decembert illetõen.

Ezt találtam a szövegben: " Férje bagdadi külszolgálati beosztása miatt 1961 és
1664 között Terike fizetés nélküli szabadságon volt"