Meteorológiai esélylatolgatások

Nem, mert eredetileg a 200 méter alatti állomásokat tette bele. Ott pedig bizony a hidegpárna is kimérhetõ...

Nem elképzelhetõ, 1986 decembere valamilyen hidegpárnás helyzet miatt lóg ki a sorból és tulajdonképpen 850 Hpa-ra már nem lett volna ekkora az eltérés az elõrejelzett és a 2 m-en mért értékek között? Ahogy végigpörgettem az akkori hónapot, december elsõ dekádjában masszív meleg anticiklon volt felettünk, ugyanakkor lehet, hogy a síkvidéki mérõhelyeken végig komoly fagyos mért értékek voltak, ez torzíthat lefelé szignifikánsan is.
Habár ha Te sokat töprengtél rajta, akkor ez biztos túl könnyû magyarázat lenne...

Valóban nem hiszem, hogy egy 86'-os télihelyzet kialakulásához elég lenne, csak egy két tényezõ mint például a hófelhalmozódás, vagy a jégkiterjedés. Sok esetben volt már olyan az elmúlt húsz évben, hogy volt elég jég északon, elég hó Szibériában mégis nálunk enyhe volt a tél, hó alig esett. Maximum ezen tényezõk csak az esélyeinket növelhetik. Viszont egy nagy erejû vulkánkitörésnek lehetnek már komoly következményei hõmérsékleti szempontból. Az idén ilyen nem volt, ergo a szokásos jelekbõl lehet latolgatni. Véleményem szerint ha télen Nagy-Britannia felet, gyakrabban alakulna ki anticiklon mint, ahogy az szokott a téli idõszakban, az sokat kedvezhet nekünk. Ha figyelembe vesszük a nyári rekord mennyiségû csapadékot Anglia területén én számítok ott, egy szárazabb periódusra.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#134604)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#134603)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#134602)

Nem sikerült, eléggé lecövekel a kapcsolat a hónap határnapjai közelében, novemberre és januárra csúsztatva is fokozatosan romlik. 1993-at én is az inga másik oldali kilengésének hiszem, 1986-ra viszont már nincs ötletem, pedig sokat töprengtem, dolgoztam rajta (Csernobil persze nekem is beugrott, de gyorsan elvetettem, akárcsak azt a kitörést is, amelyet még említesz, az túl kicsi volt hozzá).
Laganus, 1664

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#134601)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#134600)

Idõben esetleg kiterjeszthetõ a január egy részére is a modell? Hogy látod?

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#134599)

A zavarbaejtõ korrelációból azt gyanítom, hogy az 1986-os "kisiklás" is valamilyen rendkívüli idõjárást befolyásoló esemény eredménye. A 93-as talán értelmezhetõ a 91-es utórezgéseként.

Az viszont különös, hogy mind 86-hoz, mind 93-hoz nevezetes telek fûzõdnek...

Ez zavarbaejtõen korrelál

Bizony!

A cikk megírása óta kicsit tovább csiszoltam a prediktoron: a szeptemberi csapadékösszeg és a decemberi átlaghõmérséklet nem csak a 200 méter alatti állomásokról lett figyelembe véve, hanem minden állomásról, továbbá homogenizált adatsorokkal dolgoztam, illetve a prediktorban nem fele-fele arányban "dolgozik" a szeptemberi csapadékmennyiség és az eurázsiai hótakaró, hanem többváltozós lineáris regresszióval lettek meghatározva a legoptimálisabb súlyok. Íme, az új ábra (persze azért elég hasonló, ami nem is baj )

Link

Az idei decemberre mindkét módszerrel +0,1 °C jött ki.
(Azért itt hozzáteszem, hogy a csapadék és a hótakaró mellett egy esetleges harmadik - még csak próbálgatott - változó alapján picit nagyobb esélyt látok valamivel az átlagos fölé menni, mint alá, ha már nem találna telibe a +0,1 °C (Ezt a fenti ábra is esetleg erõsítheti, az utóbbi pár év szignifikáns picit alálövésével.)

Link

De jó ezt olvasni, már csak egy hónap és Mikulás Link

Ejha, mindössze egy tized különbséggel körvonalaztam elõre a prediktort.
Figyelemreméltó, hogy egyre több rutinos, öreg róka ért egyet a decembert illetõen.

Ezt találtam a szövegben: " Férje bagdadi külszolgálati beosztása miatt 1961 és
1664 között Terike fizetés nélküli szabadságon volt"

Megjöttek végre az októberi eurázsiai hóadatok, így elõállt a decemberi hõmérséklet prediktorom idei értéke. A szeptemberi országos havi csapadékösszeg az átlag alatt, az eurázsiai hótakaró növekedés a 37. és 40. hét között viszont az átlag fölött alakult, és mindez átlag közeli decemberi országos átlaghõmérsékletet (az 1981-2010-es idõszakhoz képest mindössze +0,1 °C-os anomáliát) jelez elõre.

A prediktor leírása itt olvasható:

Link

Egy átlagos körüli hõmérsékletû, és remélhetõen legalább átlagosan csapadékos december pedig sok szép havas helyzetet tartogathat. Szóval, a tavalyi - eleve szinte reménytelen - december után idén lehet okunk bizakodni az év utolsó hónapjában

Az tartom a legvalószínûbbnek, hogy következõ 2 hét viszont kimondottan áprilisi jelleget ölt, gyakran lesz szeles napos záporos idõ, többféle idõjárási helyzet hozhat zivatart is az idõszakban egy Kárpátalja felett elhelyezkedõ folyamatosan kiújuló gyenge hidegörvény miatt a záporcellák helyenként bedörrenhetnek, jégdaraszerû csapadékot adhatnak, majd 20 -a körül markáns fronthoz kötõdõen. ám mégis a napsütéses idõszakokban a T850 hez képest relatív kellemes hõérzetünk lesz és nem lesznek erõsebb fagyok sem. A hétfõi nagy csapadék szintén gyorsan elvonul és az országnak egy részén ad komoly mennyiséget. utána visszatér a mostanihoz hasonló idõ. A hónap közepétõl viszont erõs melegedés lesz a magasban de ez alapvetõen csak a ködös területek megnövekedését eredményezi. A hóvégi lehülés elõtt még nem kizárt újra egy 15-20 fokos "nyárias" jellegû este- éjszaka sem. 20 a után 2 hullámban várom a lehûlést, az elsõ hullám után visszatér a szeles napos ám nem túl hideg idõ ekkor T850 en már 0 fok alatt leszünk, ezt követõen egy HF -10 -13 fokos T850 el árasztja el a Kárpát-medence területét

Meglátásom szerint tendencia az ÉNY felõli hidegbetörés, ez tavaly és tavalyelõtt tél második felére volt jellemzõ akkor nem járt már tartós hidegelárasztással.
Most ami esélyes hogy a megszokott ÉNY-É felõl bezúdul a hideg az Adriára, generál egy medit majd a medi távozóban ÉK rõl berántja az addigra már felhalmozódott hideget, ami a korábbi hátoldali epizódoknál még nem volt meg, avagy keletrõl inkább a meleget "szívta" vissza.

Akkor viszont tobzódni fogunk a hidegben: Várható forgatókönyv november 25 -tõl.elõször ÉNY on nagyjából Sopron-Gyõr Szombathely térségben rövid de nagy intenzitású havazás a HF átvonulása során, majd délen a medibõl jelentõs, északon kevés hó. A medi távozása után töménytelen hideget fog berántani, de lesz még annyi szufla NY áramlásban hogy ezt követõen tõlünk ÉK re HCS kialakulását támogassa. MASZFEJ kialakulását várom, ránkrántva a hidegmagot, ami akár ránk is húzódhat teljesen összeáramlásos havazásokal hózáporokkal, ami szélsõséges hóvastagság eloszlást fog eredményezni. Lábas hideg szerintem a klasszikus értelemben nem valószínû,illetve inkább december második felében lehet hasonló felállás, csak akkor nem a hideg "lába" szivárog majd fölénk, hanem az marad itt hidegpárnának legfeljebb a következõ mediig ami ónos esõt hoz, majd fokozatos enyhülés kezdetét jelenti.

Egy kicsit jobban elmélyültem a statisztikákban, és ez alapján finomodott a statisztikailag várható tél, viszont RENDKÍVÜL bonyolult lesz a magyarázat.
1. A legnagyobb kérdõjel ez alapján a december, amely esetében még a rendkívül zord telet sem zárnám ki. 1900 óta összesen 7 rendkívül hideg december volt. (Rendkívülinek azt nevezem, amikor Budapesten -2,0 fok alatt volt december, február és -3,0 január átlaghõmérséklete.) A 7 esetbõl 6 1963 elõtt történt, azóta csupán 2001-ben. Azaz durván 16 évente, viszont az utóbbi 50 évben 1 alkalommal. Várhatóan nem kell ismét 50 évet várni, viszont a 16 éves átlag növekedhet, ám az évtized folyamán legalább 1 okvetlenül várható, akár ezen a télen is. Tavaly az átlagosnál enyhébb volt, amely gyakran ismétlõdik, tehát akár ez is bekövetkezhet. Ezért jeleztem, hogy a hónappal kapcsolatban nagy a bizonytalanság.
2. A január esetében egyértelmûen az átlag alatti, akár rendkívüli hideget is elképzelhetõnek tartom. 1900 óta 30 esetben volt -2,0 fok alatti, és 20 alkalommal -3,0 fok alatti a hónap átlaghõmérséklete. Utoljára 2003-ban történt meg. Eddig 3 idõszakban - 1914-24, 1966-80, 1987-03 - fordult elõ, hogy 10 évnél tovább nem mérhettünk -2,0 fok alatti januári átlagot. Mindez arra utal, hogy ebben az évtizedben több január is -2,0 fok alatti átlaggal fog zárni, és mivel a hideg periódus még 1-4 évig tarthat, a soron következõ januárok a legesélyesebbek. Tehát januárt egyértelmûen hidegnek, akár rendkívül hidegnek várom.
3. A február gyakran kézen fogva jár a januárral.Az 1900 mért 13 rendkívül hideg februárból 7-et rendkívül hideg január elõzött meg. (December és január között ilyen összefüggés nincs, sõt inkább ellenkezõleg. A 7 rendkívül hideg decemberbõl csak 1 hozott rendkívül hideg januárt.) A februári hidegnek némileg ellentmond, hogy mindössze 6 esetben fordult elõ, amikor negatív átlagú februárt hasonló követett egy év múlva. Utoljára 2005-06 hozott ismétlõdést, ám 10 éven belüli ismétlõdésre 1900 óta nem volt példa. Azaz átlag körüli vagy inkább enyhébb februárt várok.
Összegezve: a december bizonytalanságát követõen hideg januárt, átlagos vagy enyhe februárt, és összességében átlag alatti telet várok.

Maradt a saját, végleges számításom +0,2 (+0,2 +-0,3).
Azaz Hari Seldon által meghatározott decemberi prediktor az átlagos hõmérséklet körüli decembert körvonalaz.
Így tarthatom az október közepén körvonalazott -1-2 közötti (1-2 fokkal átlag alatti) decemberi országos közepet.

Várom a Mester megerõsítését!

Ez a cikk is alátámasztja az Általatok elmondottakat. Bár kistérségre vonatkozik (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), de a helyi sajátosságokkal, klimatikus viszonyokkal árnyalva nyogodtan kivetíthetõ az egész országra is: Link . A lényeg, hogy márciusban verifikálunk...

Röviden összefoglalva két fõ elképzelés(ünk) van az elõttünk álló téllel kapcsolatban.
1) Erõteljesen beinduló, majd az idõ elõrehaladtával fokozatosan gyengülõ tél.
2) Ún. szendvics-tél, határozott hidegbetörésekkel az elején és a vége felé, inkább enyhébb, zonális középpel.
Jómagam inkább óvatosan az elsõ megoldást pártolom, úgy 60:40 arányban, átlagos, vagy annál kissé hûvösebb télre számítok.
Márciusban meg majd verifikálunk

Szintén zenész, így csak megerõsíteni tudom az október 10-i írásomat (igaz nem várok olyan hideg decembert): Link

Teljes egyetértésem! Én szintén úgy látom, hogy a jelenlegi dinamikus, alacsony nyomású periódust hidegelárasztás követi majd valamikor november 2. felében -hogy honnan, az a kérdés.
Legvalószínûbbnek jelenleg a kontinentális hideg tûnik a számomra: a makacs kelet-európai AC észak-északnyugatra helyezõdik, és déli peremén megkapjuk a lábas hideget. Az archivumban való böngészés után mondhatom, hogy ez elég gyakori téli forgatókönyv.
Persze, elképzelhetõ másfajta figura is: például, a téli hideg elõször é-ény-ról próbálkozik be. Azonban egy idõ után feltehetõen ezt is északkeletire forduló áramlás követné.
Szóval, véleményem most az, hogy legvalószínûbben a ciklonális enyheségeket száraz hideg beáramlása követi majd északkeletrõl a következõ periódusban.

Azt hiszem, éppen erre alapozta az osztrák ZAMG (egyébként még mindig nem frissült) szezonális elõréjét, amikor 75%-os valószínûséggel az átlagoshoz képest hideg decembert vizionált. Érdekes eszmefuttatást találtam egy német szerveren, az illetõ amatõr ugyan, de véleményem szerint eléggé érthet a meteorológiához, íme egy link a friss eszmefuttatására. miért lehet majd 2012/13 tele átlagos, vagy annál kissé hûvösebb: Link
Pár szóban összefoglalva: El Niòo - fokozott blokkoló brit AC-hajlam, gyenge napfolttevékenység, csekély sarkvidéki jégborítottság - AC-generáló tényezõ az északi sarkkörön túl, ehhez jönne még a télies idõjárási helyzeteket elõsegítõ polarsplit, éppen ezekre a halmzottan fellépõ tényezõkre alapozza a német DWD egy, a nevéhez méltó tél kialakulásának esélyét

Ami pedig különös, hogy 86 decemberében kétszer is megtörtént, hogy egy izlandi ciklon hátoldali áramlásrendszerében érkezett sarkvidéki hideg Grönland felõl. Ez a hideg a Baltikumban egyesült a Kelet Európai hideggel és így érkezett meg ide. Ez volt a legendás 86-87-es tél nyitánya. Tehát a valamelyik nap lehülyézett fórumozó nem is mondott akkora baromságot.

Nekem olybá tûnik, hogy November végétõl van esély komolyabb téli fordulatra, az ok a következõ...
Nagyon szépen látszik, hogy ezzel a keleti AC-val ( Link ) nem igazán tudnak mit kezdeni a ciklonok, szabályosan lepattannak róla, ez egyelõre erõs elõoldalt jelent. Hogy miért egyelõre, hát bizony ez végtelenségig nem tartható fent, látható ezen a térképen, bár 240 óra (http://www.wetterzentrale.de/pics/Recm2401.gif ), de a nyugatias áramlási rendszer teljesen felborul és a ciklonok egymás körül forognak, több éves tapasztalat alapján azt mondhatom, hogy ez bizony elõbb utóbb a ciklon tevékenység jelentõs gyengüléséhez vezethet, hiszen csökkenhet a hõmérsékleti kontraszt, elvész az energia. Eközben a keleti AC lassanként északabbra húzódhat a folyamatosan északra felkanyarodó peremciklonok miatt, ami elõbb utóbb keleti hideg Európába jutásához vezethet.

Persze lehet máshogy fog történni, de erre most elég jó esélyt látok.

Ez igaz, de ez mar nem statisztika

Stelvio
Persze, az hogy en nem hiszek benne nem jelenti azt, hogy masnak sem kell

Megértelek, a fiatalok téves magabiztosságát olvasom ki soraidból. Ezt természetes életkori sajátosság, 20 éve magam is ilyen volt, csak azóta rájöttem, hogy nincs új a nap alatt. Csak az ismétlõdik, ami már volt.
Ez az idõjárásra is igaz. Amíg nem lesznek olyan hosszútávú modellek, amelyek több hónapra elõre legalább 60-70 százalékos pontossággal mutatnák meg az idõjárást, csak a statisztikák és a természeti megfigyelések maradnak. Ezek sem pontosak, de a beválásuk pillanatnyilag jobb, mint a modelleké.
Azért, mert neked nem érdemes ezekbõl következtetéseket levonni, nem jelenti azt, hogy másoknak sem.

"A jelenlegi makrofelállás nem túl régen alakult ki" -ez a mondat elindított bennem egy gondolatmenetet. Valóban, a korai havazást megelõzõ bõdült légnyomás-esés, az azt követõ nagy csapadékhullások akár egy új idõjárási éra kezdetét is jelezhetik. (Persze lehet "kisiklás" is, néhány hétig tartó epizód csupán)
Ezen a helyen mindenképp szólnom kell a légnyomás hosszas, gondos megfigyelésének fontosságáról. Évtizedek óta "lógok" a barométeren, a légnyomás viselkedését mindig összevetem az idõjárás alakulásával. Állítom, hogy a légnyomás változások mikéntjének, s annak, hogy hol helyezkedik el az ingadozások holtpontja (középérték!) prognosztikai jelentõsége, haszna van.
Természetesen az én barométerem csak egy mérési pont a nagy izobár-térképen, s az ember könnyen fogalmaz meg olyan konklúziót, hogy annak túlzottan beható figyelgetése tragikus csõlátást biztosít. Persze, a makroszinoptikai térkép összehasonlíthatatlanul több információt szolgáltat, mint az egy ponton méricskélt légnyomás. De ez utóbbi is rengeteg dolgot elárul, ha valóban gondos a megfigyelése.
Például, a 2011 januárjával indult rendkívül száraz idõszak elején azt lehetett észrevenni, hogy makacsul megemelkedett volt a légnyomás középérték. Huzamosan 1013 és 1035 hpa között ingadozott a légnyomás, a télen leggyakoribbnak tekinthetõ cca 1000 és 1030 helyett. A mutató általában az aneroid számlapjának jobb felén tartózkodott. Az idõjárási frontokat rendszerint vontatott, nem túl jelentõs légnyomás süllyedés elõzte meg, a front után viszont gyorsan az egekbe szökött a nyomás.
Ha az ilyen állapot néhány hétig tart, abból messzemenõ következtetéseket levonni természetesen nem lehet. 2011-ben azonban hónapokig ez volt a helyzet, és a magaslégnyomás-hajlam erõsen csökkent csapadékhajlammal párosult.
Tagadhatatlan, hogy azóta voltak alacsony nyomású idõszakok is, de ezek átmenetinek bizonyultak.
Tehát, most adott a légnyomásnak nagyjából nagyjából 10 napja tapasztalt lefelé ingási hajlandósága. A gyors, és nagymértékû légnyomásváltozásokra oda kell figyelnünk, mert az ilyeneknek legalábbis középtávú kihatásai vannak. Lehetséges, hogy a könnyedén lezuhanó légnyomással, gyors légmozgásokkal, változékonysággal, sok csapadékkal járó idõszak kitolódik, és idõjárási érává lesz. (Bár az is egy lehetõség, hogy a mostani csapadékos, változékony peridust magasabb légnyomású, száraz, hideg idõszak követi november második felében)
Azonban ha decemberre is fennmarad az a jelleg, ami most látszik, akkor veled egyetértve átlagos, vagy annál valamivel magasabb hõmérsékletû, csapadékos télelõt feltételezhetünk, mely hoz esõket, de havat is.
Tapasztalatom szerint a csökönyösen és botrányosan enyhe telek általában viszonylag szárazak is (ld. például 2006/2007), a szinoptikai képet gerinc hátoldalak és északi zonalitás jellemzik, mikor inkább a déli AC hatása alatt állunk, az északon vonuló ciklonok csak idõlegesen képesek átvenni az uralmat.
Ha gyakran alacsony a légnyomás, és nagyon közel vannak a ciklonok, akkor legalább idõnként be-becsúszik átmeneti hidegöblítés, mediciklon, mely több-kevesebb hóval jár.
Ahogy utaltam rá, az is elképzelhetõ, hogy a mostani dinamikusabb idõszakot hamarosan újra AC dominanciájú követi, és a tél eleje a tavalyihoz hasonlóan száraz, hideg lesz.
Az elõoldali-zonális, igen enyhe télelõ is bent van a pakliban, de egy 2006 november-decemberihez hasonló állapotot jelenleg (nagyrészt intuitíve) kevésbé érzek valószínûnek.

A hóborítottság és a szinoptikus térképek együttes vizsgálatából elviekben lehet következtetni a hidegmagok felépülésére, tartósságára, erõsségére. Ebbõl pedig már lehet messzebbmenõ következtetéseket levonni.

...És ha hiszünk abban, hogy a modellek javulnak, abban is hihetünk, hogy ez a javulás esetleg már most is látszik. Hiszen a modelleket folyamatosan fejlesztik.
A HSZ elsõ 2/3-ával egyetértek. Node!
"...maximum statisztikailag értelmezhetõ, és a kapott számok érdekes adatok lehetnek, de következtetni nem érdemes belõle." Ebben az elsõ három szóval szintén egyetértek. Azzal is valamennyire egyetértek, hogy ebbõl nem lehet(figyelj a szóra!) megjósolni, hogy mi lesz. De ezen a ponton ne felejtsük el, hogy minél hasonlóbb a bemenet, annál hasonlóbb lesz a kimenet is, vagyis ha két tél hasonlóan indul, akkor valameddig hasonlóan is fog folytatódni. Épp az én elõzõ hsz-emben is utalok ilyenre. Persze, azok a telek is aztán január-februárra már máshogy alakultak, de pl. Thermometer sem véletlenül emlegeti a lyukas tél, és hasonló fogalmakat, mert nagy vonalakban tényleg hasonló volt az idõjárás az említett teleken, még ha részleteiben el is tértek. Lehet, hogy most is lyukas lesz a tél, és akkor lehet, hogy bejön az is, amit én mondtam, de a lyuk hossza, a T-menet a lyukban és a lyuk után már nagyobb változékonyságot mutathat. Szóval azzal, hogy a statisztikából nem érdemes(itt is figyelj a szóra!) elõrejelezni, azzal már nem értek egyet. Akkor nem is lenne értelme a statisztikát csinálni. Máskülönben, amíg a modellek nem elég jók, addig nincs is más, csak a statisztika (ma már ezen lassan túllépünk a szezonális elõrék terén).

Itt a fórumon meg párszor bebizonyosodott, hogy a legtapasztaltabbak nagyon is sok mindent ki tudnak hozni a statisztikákból (is). A csapongó modellek kimenetein észreveszik azokat az apró jeleket, amelyekbõl már következtetni tudnak egy körülbelüli forgatókönyvre [eddig szándékosan kerültem ezt a szót, de most egyszerûen nincs jobb] (vagy több lehetséges közül megpróbálják azok valószínûségeit megadni). Aztán/Emellett figyelembe veszik, hogy mely más évek hasonló szakaszában alakult hasonlóan az idõjárás, és abból milyen folytatás lett. A kettõt egybevetve az elõzõleg megadott valószínûségeket tovább lehet finomítani (s ha szerencsénk van, akkor egy adott verziónak jóval nagyobb lesz a valószínûsége a többinél). Meg kell azonban jegyezni ezúttal is, hogy ezek a valószínûségek nem konkrét idõjárás-menetre, inkább csak egy általános képre vonatkoznak. (A lyukas tél esetében pl. ugye arról van szó, hogy a tél legeleje és legvége hideg, havas, közötte hosszú zonális, enyhe idõszakkal a tél közepén. De nincs arról szó, hogy konkréten mondjuk a hó ettõl eddig x és y cm között várható-e, vagy a T a decemberi valamennyirõl januárra valamennyit emelkedik, aztán valamennyit visszacsökken, meg stb.)
Véleményem szerint ez a fenti módszer a leghatékonyabb, és ezt tapasztalom itt a fórumokon is.

(
Emellett, ma már annyira elszakadtunk a természettõl, hogy magunk élünk a házunkban, esetleg egy-két háziállattal, és nem ismerjük a vadon élõ állatok viselkedését, holott õk ösztönösen képesek lehetnek megérezni a nagyobb idõjárás-változásokat. Errõl többet én sem tudok (én a macskák szõrének növekedését szoktam figyelni, errõl annyit hagy mondjak, hogy idén a tavaly-tavalyelõttihez képest jóval lassabban vastagszik nekik, ami ha vadmacskákról lenne szó, mindenképp enyhébb decembert jelezne).
)

Amúgy is én még túl fiatal vagyok ahhoz, hogy ilyen jellegû tapasztalatokból elég sokat összeszedhettem volna ahhoz, hogy komolyabb statisztikákat rakjak össze belõle, ezért nem is szoktam túlzott latolgatásokba bocsátkozni hosszútávon.

Még valami: "Szerintem minden egyes év, szezon, vagy ahogy tetszik más és más, hasonlóságok vannak." Ennek a végét én úgy írtam volna, hogy "hasonlóságok lehetnek az összképben."

(Remélem nem voltam túl off, és bocs a hosszért.)

Páran félre értettétek a hozzászólásom. Nem azt vitatom, hogy minek az elõrejelzések hosszú távra ha úgysem pontosak. Csak annyit mondtam, hogy jelenleg, a mostani tudásunkkal ennyire futja. Azaz hosszú távra nem túl sokra. Idõvel, majd meglátjuk, hogy lesz e pontosabb, megbízhatóbb elõrejelzés hónapokra elõre. És úgy legyen, habár hogy õszinte legyek, elvenne egyfajta varázst, a várakozás varázsát. Igaz, az élet más szempontból sokkal kiszámíthatóbb lenne.
Mindemellett azt a véleményem továbbra is fenntartom, hogy nincs a télre forgatókönyv, se nyárra. Ha változni is fog az elõrejelzések pontossága, annak nem lesz köze hozzá, hogy megállapítjuk a hideg/meleg télkezdet milyen telet jósol elõre. Mert egyszerûen szerintem mint ilyen maximum statisztikailag értelmezhetõ, és a kapott számok érdekes adatok lehetnek, de következtetni nem érdemes belõle. És újra mondom, saját vélemény Szerintem minden egyes év, szezon, vagy ahogy tetszik más és más, hasonlóságok vannak.

Nem januárban, hanem október 25-én leírtam, hogy az átlagosnál enyhébb december, átlag körüli január után egy jelentõsen hidegebb februárt várok
A statisztikák ezt támasztották alá. S ezt erõsítette meg myloh. Nem Mzs, bocsánat, ezt tényleg rosszul írtam.
A végsõ szó valóban mindig az idõjárásé, de különbözõ irányokból érdemes megpróbálni összehozni az elõrejelzéseket. Még ha ezeknek van közös eredõje, akkor sem biztos, hogy az eredmények azt vissza is igazolják. De, ha meg sem próbáljuk

Nem szeretek, és nem is szokásom hosszú távon latolgatni, csak egy rövid hozzászólás lenne.
Talán már írtam is, de nekem az az érzésem, hogy a tél elsõ fele nem lesz túl hideg, de szokatlanul csapadékos lehet. Ugyebár a jelenlegi makrofelállás nem túl régen alakult ki, így valószínûsítem, hogy még egy darabig maradhat. Ennek megfelelõen a mély nyugat-európai ciklonrendszerek lassú mozgású frontjai továbbra is elérhetnek minket. Elõoldalukon jelentõsebb, de az idõ elõrehaladtával egyre gyengébb, kettõ-négy napos felmelegedések lehetnek. Aztán nyugat felõl frontátvonulás nagy mennyiségû csapadékkal. A front mögötti hidegleszakadások idõvel kissé erõsödhetnek, a hatásukra kialakuló mediterrán ciklonok pedig kelet, északkelet felé haladva újabb csapadékot szolgáltathatnak akár országszerte, de különösen az ország déli és keleti felén nagyobb mennyiségben. Decemberben - ha kitart addig a helyzet - egyre inkább megjelenhet a hó, különösen a frontok hátulján és a medik hideg oldalán, de idõvel egyre nagyobb területen.
E makrokép felborulását valamikorra decemberre tenném, legvalószínûbben a Mikulás és Luca közötti idõszakra.

Mindez a latolgatás elsõsorban kevés tapasztalatra alapul: kisgyerek koromban több olyan télre is emlékszem, amikor környékünkön november elején sok hó esett, majd Mikulás után pár nap alatt elolvadt a december elsõ felében beköszöntõ szokatlanul meleg idõben.
(Sajnos évet nem tudok fejbõl /tán '95, '96, és '99 rémlik/, de azért emlékszem ilyen jól, mert anyukám szülõfalujában, Keszegen Imrekor van a búcsú, és minden évben voltunk ott, és akkoriban sokszor szánkóztunk unokatesómékkal, meg a falubeliekkel a Keszegi-hegyen.)

Én ezt most rögtön aláírnám, ha csak ennyi lenne a tél 3 ilyen hét mindent megér!

Természetesen tudom, hogy a CFS-re hivatkozni nem ildomos ebben a fórumban, egy-egy futását kiragadva pláne nem, ezért én pl. elkezdtem figyelni, miket dob ki mostanában gyakrabban: nos az elmúlt napokban határozottan az alábbi kimeneteket adja: határozottan átlagosnál hidegebb december, átlagos körüli, vagy hidegebb január, a többit nem is írom, annyira távoli. A decemberrel kapcsolatos "megérzéseire" lassan talán érdemes lesz odafigyelni.

Én egy átlagos vagy kevéssel enyhébb télre számítok idén, mint amilyen tavaly is az volt, az átlagosba 1-2 hetes februárihoz hasonló hideg bõven beleférhet persze.

Az 1956-os februári kisikláshoz képest hol van a 2012-es: Link

Lehet, hogy manapság még alig érnek valamit a hosszútávú elõrejelzések, de az a hozzáállás, amit alább olvashatunk, az régen arra lett volna jó, hogy még ma is hörögve hajigáljuk a dárdát a szarvasra az erdõben, egy szál lapulevéllel eltakarva. Néha megennénk egymást, elhoznánk a tüzet a villám csapott fáról és további ehhez hasonló izgalmas tevékenységeket végeznénk.

Inkább olvassátok el Derick Visszatekintõbe írt hozzászólását.

Jól mondta õ...Tavaly január közepén ki mondta volna meg hogy hirtelen ekkorát fordul az idõjárás menete?Senki...Azt hitte mindenki hogy ilyen lesz már végig a tél aha csak egyet gondolt az idõjárás és errõl beszélt õ!!!

Szerintem sok hasznos dolgot mondott. Lehet itt akárhány hosszútávú elõrejelzés, a valóság több, mint 50%-ban el szokott térni az elõrejelzettõl az esetek többségében.
Ez a varjas, hízott õzikés, vaddisznós sztori igen relatív és beválási esélyét tetszõleges mércékhez tudjuk csak viszonyítani. A módszer nevezhetõ tudományosnak, de sok benne a szubjektív részlet. Én ezt nem nevezném túl jó hosszútávú elõrejelzési technikának.

Ezért a sok okosságért kár volt, mert csak annyi derült ki, hogy a személyes névmások használatával is komoly gondok vannak.
Egyébként, éppen azért készülnek hosszútávú elõrejelzések. Különbözõ módon készülnek, de mindegyiknek van alapja, csak ezt nem mindenki látja.

Személyes véleményem szerint nincs arra egyáltalán semmilyen mód, hogy meg lehessen határozni az elõttünk álló telet. Se tudományos alapon, se saját tapasztalat, se népi hiedelmek útján. Félre értés ne essék senkinek nem vonom kétségbe a tudását, csupán azt gondolom, hogy nincs olyan hogy fogatókönyv, ha így indul a tél akkor ilyen lesz, ha az elõzõ tél hideg volt most meleg lesz vagy fordítva. Az idõjárás nem így mûködik. Õ nem ismeri ezeket a statisztikákat amiket mi emberek próbálunk ráhúzni, belemagyarázni. Természetesen vannak hasonló telek, hogyne lennének. Össze lehet õket hasonlítani, és azt mondani , hogy ha ez már megtörtént egyszer, akkor most is ugyan az lesz a folytatás, de ez koránt sem biztos. Mert mindenre lehet találni ellenpéldát ugyan úgy, ahogy megerõsítést. És nem utolsó sorban, az idõjárás mindig képes meglepni, megújulni. Hogy mit hoz a tél, meglátjuk

A varjak számát én nem tartanám abszolút mérvadónak. Azt ugyan én is észrevettem, hogy a sok fekete madár megjelenése és a hidegre forduló idõ valamennyire összefügg, de az a gond, hogy a madarak száma vidékenként eltérõ, s nincs országos (netán európai) összképünk elõfordulásukról. Nálam például a napokban annyi volt a vetési varjú, mint égen a csillag...
Úgyhogy én inkább a magam feje és tapasztalata után megyek. Ez azt súgja, hogy zord, kemény tél valószínûsége csakugyan kicsi az idén. Mint ilyenkor rendszerint lenni szokott, fõleg a tél legelején és legvégén várhatunk havas, fagyos idõszakokat -a közepe feltehetõen "lyukas", azaz zonális, enyhe lesz (szendvics tél)
A hideg epizódok és a "lyuk" aránya kérdéses.

Lassan fõvadászunk, Mzs is megszólalhatna, hiszen tapasztalatai elég jó elõrejelzéseket hoznak.
A magam statisztikai elõrejelzései alapján most elég nehéz lenne határozott téli elõrét adni, mert ellentmondásos a helyzet. A varnyak szokásosnál kisebb száma nekem arra utal, hogy túl sok hóval nem számolhatunk. 3 enyhébb és 3 hidegebb tél után bármi megtörténhet. Folytatódhat a hidegebb sorozat, de lehet trendforduló is. A varnyak alapján leginkább erre szavaznék.