Bioszféra

Hello.
Akkor igazán szerencsés vagy.
Ma õt fényképeztem le. Sajnos nem ismerem. Link

Nekem meg talán sikerül fotózni boldogasszony papucsát (papucskosbor, rigópohár ki hogy hívja) Rendkívül ritka és nagy védelem alatt áll. Van egy barátom aki 1-2 hónapja a BNP-nél dolgozik. Tegnap teljesen véletlenül összefutottam vele kérdeztem tud e valakit mondani kinél érdeklõdjek fotózás ügyben mire közölte, hogy mától kezdõdik a védelmi program és az egyik telepet épp õ õrzi.

Hello.
Ahan levegõztetõ. Már pár éve megy és azóta jelentek meg a kis és nagy kócsagok is. De ami a legviccesebb, hogy a kertünkben a szomszéd kicsi tavában is kócsagok vannak.
A baglyok ilyenkor a környékben szétszóródnak, majd télen megint összegyûlnek.
Máma egy dolmányos varjút láttam, amint a macskáknak kihelyezett száraz tápot lopta.

Szép a madár. A 2.képen az egy levegõztetõ buzgár? Szép,hogy védik így is a víz minõségét.
Hogy van a több mint 100 fõs bakoly csapat? Noli leírta a rézfaszú macska baglyot a facén, nagyon tetszett az is.

Írirsz közelrõl. Link

Nagy kócsag a lakótelep kellõs közepén. Link Link

A somogyi homoki vörös tölgyesekben hétfõn megjelentek az idei elsõ vargányák.

Huu.! Ez mia donne! El Kapone-féle pók, napszemüvegben! Csodás kép! ( én csak a ganajtúró fekete bogarat ismerem)

Mai vendég a kertben:

reggel meg délelõtt volt egy kis esõ, de ettõl függetlenül kimentem az Eged lábához fotózni. Elsõdleges cél a bíboros kosbor volt amit szép számban találtam is így végre van róla normális fotóm.
Itt éppen pacsirtafûvel fotóztam össze.
Link
De emellett rengeteg apró pázsitos nõszirom, borzas len, és piros gólyaorr borította a talajt.

Elõjöttek a fürkész legyek-darazsak is. Fotós legyen a talpán, aki el tudja makrózva kapni az egy helyben lebegõ, majd gyorsan tovább libbenõ rovart. Hasonló technikával repülnek mint a kolibrik.

Köszi. Most az íriszeknek van itt az ideje. Gyönyörûek.

Nagyon szépek bármely irányból!

Nõszirmok fényben és ellenfényben. Link Link Link

Sziasztok.
Ismét megjelent(ek) a kócsag(ok). Azért írom így, mert a lakótelepi tóban most egy nagy, tavaly viszont kis kócsagot láttam. Sajnos teleobjektív nélkül nem tudok érdemi fotót készíteni. Érdekes, hogy az emberek, mintha észre sem vennék. A több mint 100 fõs "bagolybanda" sem vált ki valami túlzott érdeklõdést. De lehet éppen ez a jó.

Még annyit a száloptikás barkácsolási tervekrõl - most futott át rajtam, esetleg az állandó LED fény is megzavarhatja a hangyákat, talán célszerûbb sötétben hagyni õket és ugyancsak száloptikával pusztán vakufényt levezetni mert az a valódi pillanatfelvétel. Vélhetõen ezzel a megoldással nem szakítják félbe mindennapi tevékenységüket a sötétben ha kezdeti riadtságuk már elmúlik a "betolakodó" száloptika megjelenése miatt. Igaz így vaktában fogok fotózni de egyrészt elfér a memóriában, másrészt ahogy a "felvilági" makrózásnál történik (nálam kb. 1:6 arányban) sok rossz kép között akad tán néhány bemutatásra alkalmas is

Palui kollega GRAT a makróhoz
Hiányoltad a "borotválkozást" cserébe itt egy "simára borotvált" rokona (én legalábbis annak vélem de Jaurinum vagy más hozzáértõ kollega remélem kiigazít ha tévedek) teteme (a "fegyverzete" tûnt érdekesnek) Link melyen "szõrzet" már csak a nyak és a hátpáncél találkozásánál fedezhetõ fel, hogy elbomlott, kihullott vagy a hangyák "borotválták le" róla ami lágy volt, nem tudom.
Hangyákról jut eszembe, volt (és van) egy tervem a hangyabolyok föld alatti életének eredeti környezetben történõ fotózására-videózására életterük komoly megbontása nélkül (pld. földbe nyomott üveglap mellett kiásott nagyobb üregben de az már sztem nagy beavatkozás és a közvetlen vetülõ külsõ fény is változtathat esetleg földalatti "sötét" szokásaikon). Ehhez a "leskelõdésre" alkalmazott száloptikás objektívekhez hasonló eszközt kell barkácsolnom LED-es helyi világítással mert a kintrõl beszûrõdõ szórt fény nem jut messze a boly mélyén.
Néhány példa ami "vinyópucolás" miatt került elõ. Gyenge és sötét képek, eldobom õket de úgy gondoltam elõtte azért még bemutatom mire jutottam a kezdeti kísérletezéssel
Óvatosság (esetleg "a nagy testvér figyel" avagy "valaki mindig lát") Link
Emberi beleérzéssel úgy tûnik, a hangya felfigyelt és megriadt "mint aki ufót lát" ezért támadást várva széttárja rágóit.
Morcos Link ezen már úgy tûnik õ akar elsõnek támadni.
Munkába menet Link szép "libasorban" vonulnak a kijárat felé, az egyik már "kiment a képbõl", sötét és életlen körvonalú (bár a csápja segíthet felismerni körvonalait és szemeit) társa igyekszik utána.
Vigyázat omlásveszély! Link ezen a kép elõterében "lebegõ szikla" (kis homokszemcse) fogott meg és ahogy a homályban lévõ hangya szeme irizálva megcsillan a beszûrõdõ fény miatt.
Sötét gyenge képek, el is dobálom õket mert reményeim szerint legközelebb már éles és világos képeken tudom bemutatni mindennapi életüket a hangyaboly mélyén komoly "szerkezeti megbontások" nélkül a saját megszokott környezetükben. Igaz még így is "ufó" lehetek számukra, de a korábbi próbálkozások idején is hamar "napirendre tértek" mert egy idõ után már nem törõdtek velem, szaladtak a munkájuk után
Jó napot jó kedvet Mindenkinek, csodaszépen süt a Nap a párás levegõvel, lassan gyarapodó felhõzettel dacolva

Bubu nálam is jelentkezik minden bokron az "orgonafakulás", a lila szirmok kifehérednek a bokrok déli oldalain. Feltûnõ jelenség, de mivel egészségesek és erõsek a bokrok továbbá csak az erõs napsütésnek kitett oldalon lévõ virágaikon szembeötlõ, úgy vélekedtem hogy esetleg a magas UV sugárzás okozza kifakulásukat. Oka lehet egyszerû "kémiai fakulás" hiszen minden erõs napsugárzásnak kitett tárgy színe megfakul de azt sem zárom ki hogy valamiféle védekezõ válaszreakció a növény részérõl, hiszen én is hosszú ujjú fehér inget és világos színû nadrágot veszek magamra ha nagyon erõs a napsütés
Bármilyen élet a vírusoktól a tudattal rendelkezõ lényekig "ÉL és ÉLNI AKAR" így a növények is önvédelembõl reagálnak a környezeti változásokra. Pár napja olvastam a neten:
"A növények segítenek lassítani a klímaváltozást azáltal, hogy a hõmérséklet-emelkedés hatására gázokat bocsátanak ki, ezzel felhõk alkotta napernyõt képezve a bolygó felett - derült ki egy új tanulmányból. A napsugárzás-tompító hatás globálisan nagyjából egy százalékkal, míg lokálisan - például az észak-szibériai erdõségek, Kanada és a skandináv országok felett - akár 30 százalékkal képes ellensúlyozni a melegedést"
"A világ tizenegy pontján lévõ erdõségek megfigyelésekor a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a növények olyan apró részecskéket bocsátottak ki, amelyek a hõmérséklet emelkedésekor a széllel áramlanak és vetõmagként szolgálnak a felhõket alkotó vízcseppek számára. A létrejövõ felhõk fehér felszíne pedig visszatükrözi a napsugarakat az ûrbe és tompítja a melegedést." Forrás: Link
Az eredeti tanulmány angolul itt olvasható:Link
Online publikáció, rövid tartalmi ismertetése: Link
"Atmospheric aerosol particles can significantly influence the climate system. Analyses of observations and observation-based modelling data reveal that biogenic aerosol emissions soar in response to warming, exerting a cooling effect in a negative feedback loop."
Tehát úgy tûnik, a növények sokféle önvédelmi képessége folytán nem zártható ki az orgona védekezése sem hogy kifehéredve esetleg visszaveri vagy mérsékli a sugárzás hatásait
Viszont elgondolkodtató az hogy eddig még nem figyeltem fel erre a jelenségre (öregszem ugyan de szerencsémre még mindig észreveszek minden apró változást, szokatlan jelet földön-égen) tehát az "orgonafakulás" valamiféle változást jelezhet, legkézenfekvõbb feltételezés hogy az UV sugárzás felerõsödése okozza. Hozzáteszem, természetesen nem zárható ki hogy egyéb, még ismeretlen oka is lehet, pld. a széllel érkezõ ipari-kémiai környezetszennyezés mint azt egyes molylepkék színváltása (fõleg feketedése, melanizációja) mutatja jellemzõen az ipari tevékenység miatt erõsen szennyezett területeken. Ami feltûnt hogy az utóbbi években szemlátomást változik a vadon élõ növényvilág összetétele és vele párhuzamosan vagy épp annak következtében a rovar- és madárvilág is. Nap mint nap lesem a Természetet eget-földet-élõvilágot és a szembeötlõ apró változások nyomán úgy érzem, már szignifikáns jelei mutatkoznak hogy az idõszakosan jelentkezõ ismert és megszokott "önszabályzó" populáció létszám/összetétel ingadozások mértékét már túllépõ változás zajlik az élõvilágban csak még azt nem tudom jó vagy rossz. Ezt eldönteni manapság egyre nehezebb mert a tudományban is megjelentek a politikával analóg jelenségek mivel a tudományt is politikailag elkötelezett érdekcsoportok finanszírozzák. Ebbõl eredõen a világ tudós elméi a mindenkinek jó kompromisszumos megoldások keresése helyett egymás hiteltelenítésével/ellehetlenítésével vannak elfoglalva, az átlagember végül rálátás hiányában nem tudja megítélni kinek a véleménye mérvadó csupán elhisz valamit ha kellõ erõvel sokáig sujkolják belé. Pedig azt vélem, nem kell magyarázni hogy mennyivel hasznosabb ha az ember TUDJA, MEGÉRTI (és képes az "egyszerûbbekkel" is megértetni) a világ jelenségeit nem csupán ELHISZI minden kontroll nélkül a legképtelenebb dolgokat is ha az lelkivilágának tetszetõs valamiért. Sajnos egyre többen vannak ilyenek, gyakorlati példa ismerõsöm "ufo látomása". Jóravaló becsületes szorgalmas ember, a maga szintjén intelligens és érdeklõdõ. Mégis elképesztett már-már fafejû reagálásával. Ugyanis közöltem vele a "jelenséget" én is láttam, a hangtalanul száguldó nagyméretû ovális fehér foltok csupán egy diszkó lézerfényei a felhõkön. Egyszerûen NEM AKARTA megérteni a józan és teljes mértékben IGAZOLHATÓ magyarázatot, végül még õ sértõdött meg rám. Ilyen embereknek vakon hisznek abban ami nekik tetszetõs és sajnos az érdekvezérelt "tudósok" és áltudósok (általában "kettesekkel kis*gg*lt" diplomával) "vannak olyan okosak" hogy rá is játszanak hogy hívõket szerezzennek a rendszerint érdekcsoportok anyagi és hatalmi (mivel akié a gazdaság azé a hatalom) érdekeit szolgáló furmányosan szerkesztett "elméletek" fenntartás nélküli támogatásához. Ennek egy "veszélye azért van: még az egyszerû ember is habár lassabban megkésve, de elõbb-utóbb rájön a valódi igazságra bár nemegyszer már csak késõn ahogy a közmondás mondja: "A kereskedõnek a vásár ELÕTT a vevõnek a vásár UTÁN jön meg az esze de akkor már késõ"...
Visszatérve a Természetre- a Napunkban zajló magfizikai folyamatoktól kezdve az élõ szervezetekig, minden mindenre hat és az ennek következtében kialakult egyensúly miatt létezik. Ha ezt az egyensúlyt felborítjuk, eleinte lassan de láncreakciószerûen egyre gyorsulva borul minden. Legjobb gyakorlati példa talán a Tacoma híd leomlása Link
A szél miatt rezgésbe majd lengésbe jött a híd míg végül végül leomlott.
A "híd már rezeg" jó lenne idejében megelõzni összeomlását. Ehhez az is szükséges hogy a tudósok és közösségre hatni képes értelmes kimûvelt emberfõk maradjanak a tudománynál és ne engedjenek a politikai-anyagi érdekkörök nyomásának habár manapság "pénz beszél, kutya ugat" mindig akad közöttük érdekvezérelt jöjjön bár Özönvíz utánuk. A lavinaveszélyes helyen síelõ nem fogja elkerülni a lavinát mert ha az egyszer megindul, utoléri a merész sielõt ami még hagyján mert magára vessen, de a lavina a környezetét is elpusztítja. "23:58" van már CET DST szerint, de átvitt értelemben is... persze hurráoptimista felfogásban "van még két egész percünk a 24. óráig"
Ui: T. fórumtársak ismertek, nem vagyok elvakult zöld továbbá nem politizálok semerre mert az csak "perzsavásár" szerintem. Pusztán 62 évet megéltem és kezdem úgy látni, "haláltánc" az ami most köröttünk folyik, mi meg tapsolunk is hozzá ahelyett hogy megállítanánk mielõtt nagy baj lesz - nem annyira nekünk hanem utódaink számára. Márpedig úgy vélem, az emberiség fennmaradása/fejlõdése és nem kihalása a cél.

Gyors az elvirágzás ebben az átlag feletti melegben. Az orgonáim is ilyen állapotban, de gyorsan vesztik a színüket, lehet az erõs napfény miatt. A második képed a labda-rózsa lehet, de nem biztos, attól nagyobbak szoktak lenni, meg tán május végi virágzó bokor az. De most minden összekeveredik ebben az idõjárásban.
Gyümölcs nálam olyan visszafogottan kötõdik, tényleg hiányoltam a méheket. 1-2 nap volt az amikor aktívan zengett a cseresznyefa, mert gyorsan jött a sziromhullás is.
Azért lesz rajta, az se jó ha csokorban csüngnek a termések, mert akkor apró marad, és íztelen.

Badedi szivesen Sztem ha sokat lesed a pókokat, idõvel nem látod olyan rondáknak és ha megismered õket, rájössz hogy elég buták (szinte csak reflex/betanult válaszreakcióik vannak) ugyan DE szorgalmas pontos ügyes és céltudatos jószágok és némelyik (a "macskaszerûen szõrmók" ugró- és rablópók fajok) egyenesen elegáns, az ember legszívesebben azt mondaná rájuk emberi belérzéssel hogy "okos tekintetük" van Azt hiszem ez abban gyökeredzik hogy gyorsak és ügyesek mindamellett hogy általában impozáns megjelenésük van akár a melegvérû zsákmányszerzõ (nem élõsködõ) szárnyas és négylábú ragadozók közül nem egynek
Van valahol egy régebbi közelmakróm amin egy cselõnél kisebb rabló ("gyalog")pók a "lencsébe sandít" a "szemébe lógó" puliszerû fejszõrzete mögül ami persze csak optikai illúzió (elõ is kerítem a másik géprõl)

Ami a virágzást illeti, itt nálam egymást követõen virágzanak a fák cserjék bokrok. A cseresznye és meggyfák nemrég tetõtõl talpig hófehérek voltak, dugig voltak virággal de már eldobálták szirmaikat. Most az kerti és elõkerti orgonák Link virágzanak (és mivel semmin nem metszek céltudatosan semmit csak az elszáradt részeket, minden nyúlik felfelé, ez az orgona is már annyira kihuzakodott hogy bekandikál az erkélyen) és még ez a bokor virágzik Link Dícséretes az elõzõ tulajdonos jól átgondolt telepítése mivel úgy ültette a növényeket hogy minden hónapban virágzik valami valahol a kertben A gyümölcsfákon szép számmal látok terméskezdeményeket csak azt nem tudom mi porozhatta be õket, mert darazsak és szúnyogok (és madarak) kivételével más szárnyast nem láttam errefelé - még legyeket is elvétve.

Köszönöm Lord Akela. Õrizgetem, és örülök is neki hogy itt van. Félek a pókóktól, de ez a kis állatka már a szívemhez nõtt. Biztos vagyok benne, hogy nõstény, mert most befedte a bejáratát, és láttam a kokonját is a házikójában. Adtam neki lószúnyogot, félig mozgót, hogy hogy kapja el. Azt sajnos nem láttam. Nagyon szeretném lefényképezni amikor napozik a kis család:-) Tetszik a szomszéd kislánynak is, 5-ös dolgozatot írt belõle.
Az üreg kint van az utcai kertben. Remélem hogy a macskák nem háborgatják Lesit. Így neveztem el.

A természet nem hogy utóléri önmagát, hanem Anyák napjára már megint elvirágzik az orgona.

Nem tudom az ilyen rendkívül gyors tavaszodásban van-e ideje beporzódni a növényeknek. A szilvafánk pl. talán ha 2 napig virágzott, a tulipán fánk szintúgy.
2-3 hét alatt gyakorlatilag az összes tavaszi virág végig virágzik.

Errefelé a cserebogár félék közül leginkább a rozsabogár gyakori.

Gondolom sokaknak elege van már a mostanában szép számban jelen lévõ cserebogarakból.
Hogy tudjuk mivel állunk szemben itt van egy portré az egyikükrõl. Egy borotválkozás nem ártana neki Link

Három hét sok idõ: Link
A fotók rendre hetedikén, huszonegyedikén és huszonnyolcadikán készültek, kivéve a cserkós, ott a köztes dátum kimaradt.

Néhány napja megjöttek a füstifecskék is, a partifecskék már pár hete itt vannak. A kis gólyák meg hamarosan kelnek már.

Ezzel azonosítva egy huszonévvel ezelõtti munkahelyi történetem fõszereplõje. Akkoriban költöztünk új irodaházba, ami az akkor szokásos módon évekig készült és meglehetõsen átjárta a bioszféra. A laboránsaink egy télen keresztül a zeneszolgáltatásért például tücsköt etettek. Egy munkatársam egyszer falfehéren dadogva mondta, hogy egy tenyérnyi pókot látott a térképtekercsek között. Meg kellett kérdeznem tõle: Mennyit ittál az ebédnél? Nagy szeszkazán volt az öreg, le kellett ütni a magas labdát. Azért megkerestük a jószágot. Egy takarítónõ vitte haza a gyerekének. Sajnos nem követtem a pók további élettörténetét, hogy mennyi ideig élt?
Az ország pók elõfordulási térképére be lehet jegyezni a szongáriai cselõpókot Békéscsaba kertvárosi részére.

Badedi GRAT szép jószág és nem veszélyes (védett, eszmei értéke 2.000 Ft) Én két éve lõttem ezt Link (bocs az ismétlésért, már mutattam) ittlétem kilenc éve alatt se elõtte se utána nem láttam. Szinte fejedelmi látvány ahogy ereje tudatában nem szalad hanem méltóságteljesen "vonul". Gyufaszálvastag lábai alapján (egybevethetõ a járólap-fugák térközével) felmérhetõ impozáns testmérete, beillett volna akár kisebb madárpóknak is. Testmérete a 4 cm-t, lábkörmérete a 10 cm-t is elérheti, lehetne akár a "hazai madárpókunk". Játékos arányításra csatolok egy "kis szõrmók" ugrópókocskát Link (frissen elejtett zsákmánya felett õrködik) melynek egész teste nem vastagabb mint a fotón látható óriás egyik lába és errõl a videóról invitel.hu/dzeta00/MOV03305cut.flv (FLV fájl!) kiemeltem GIF animra Link egy még kisebb parányt (testarányuk kb. olyan mint az ugrópók mérete a cselõpókhoz mérve) mely "vakon nekiszalad" (ezt a pillanatot lelassítottam mert a pókocska amint megérzi közelségét, olyan gyorsan megperdül hogy csak csíkok látszanak belõle, a 15 frame/sec képváltás kevés volt. Végül nem bántotta mert túl kicsi falat lehetett neki. Érdekesség még ahogy a pókocska pedipalpusaval "tapsol" idõnként.
Nem lehetetlen hogy nálad tartósan berendezkedik a cselõ mert földbe fúrt, 30~40 cm mély, függõleges üregekben él (ebben az üregben figyel és áldozatát hirtelen rohammal kapja el).
Nem szõ fogóhálót, hanem gyors futással, ugrásokkal és lesbõl támadással ejti el zsákmányát.
Nálam is csak átsétált a teraszon de azóta se láttam pedig lehet hogy itt él a kertben valahol. Egyszóval, ha láttad, könnyen megeshet hogy ott él a közelben valami rejtett üregben most is. Javaslom figyeld mert ha nõstény akkor felbukkanhat még amint fiait cipeli mert kicsinyeit elsõ vedlésükig a hátán hordozza

Az elõkert. Lila akác is beindult.
Illata gyönyörû, letölthetõ majd 5 év múlva az Air-printerrõl.
Link
Kék dongó szívogat:
Link

Természetfotóim
Link

Hú, Szegeden alig találkoztam cserebogárral, itthon meg fürtökben lógnak azokról a szerencsétlen fákról, melyek már levelet tudtak ereszteni... De legalább lehet menni domolykózni. :-)

Sziasztok!
Olyan kérdésem lenne, hogy egy szongáriai cselõpók egy helyen meddig marad meg? A virágoskertben amit találtam, és itt vendégeskedett, már vagy 3 napja nem látom. Létezik hogy odébb állt? Vagy mennyire érzékeny a mozgásokra? Sok autó, biciklis, gyalogos van az utcában, meg mi is mindennap locsolunk. Remélem, hogy ezek nem zavarták meg?
Jó lenne ha maradna itt a kertben a " Lesi", fõleg hogy kb 4-5 évente látok ilyen példányt.

Néhány tavaszi képecske: Link

Elégedett, aki tudja. És reménykedõ, aki nem

Kaszabubu. Hogy jön ide a nyelvtan? Ez biológia. A faj és fajta szavak jelentésérõl sajnos sok embernek fogalma sincs. Szomorú.

Még egy érdekesség; a nádszövetet használni. Van a kertben egy szakasz,ahol a kerítésre van felerõsítve, a kocsibeállóm két oldalát takarja télen- tavasszal feltekerem -
a hintaágy tetejére az van, hogy árnyékoljon, a fatároló szín belsõ falait az takarja, jól mutat. Nos pár éve lettem arra figyelmes, hogy méhek közlekednek ki-be egy-egy nádszálból. Jobban megnéztem õket és kiderült, hogy kicsit mások, mint a házi méhek,a nád belsejében élnek egyesével.Azóta már többet megtudtam róluk. A lényeg, hogy jelenleg szerintem már ezerszám lakják a nádszálakat.Szerintem nálam a fák beporzásának nagy részét is õk végzik,ez jól látszik , amikor egy-egy virágzó fát alaposabban megnézek. Felénk nem is tudom merre van méhészet, megnyugtató a tudat, hogy saját kis beporzó csapattal dolgozom együtt. Nagyon békések, még soha nem volt támadásuk, pedig rendszeresen centiméterekrõl nézem, ahogy hordják be a kaját üregeikbe.A neten érdekes dolgokat lehet olvasni róluk, mint egyedül élõ méhekrõl.A véletlenül felfedezett módszert ajánlom mindenkinek, aki tuti beporzókat keres,nagyon hasznos kis társaság.
Orrrion hozzá szólása.

Jó van na. Ne szurkálódjunk a nyelvtani dolgokkal faj-fajta.
Más: áttettem egy témát a agróból, a posz-méheket.
Link
Nagyon tetszett a másik szegedi hozzászóló hsz.-e a vad-méhekrõl.

A "fajta" megnevezést kihagytam volna.

Sziasztok! Ma észrevettem a virágos kertben, hogy van egy új lakónk. Egy szongáriai cselõpók. Többször is ránéztem, de mindig visszabújt. Lesinek neveztem el. Nem tudom meddig marad a kertben. Félek a pókoktól, de örülök neki, hogy láttam ilyen fajtát, mert elég ritka sajnos.

Hihetetlen, de minden a két fészek fecskéi visszatértek ma reggelre. Ezt nagyon korainak tartom, 20. után szoktak érkezni. Igaz ez az egy hét már nem sokat számíthat náluk. Maradjon most már a jó meleg nyár és jó sok rovar számukra:-) Örülök neki, remélem nem fognak megfázni már.

Link hóhóóó
Királyréti erdei vasút!

Végre tavasz! Link Link Link Link Bezzeg otthon... Link

Elnézést, ha nem témába vágó hozzászólással szakítom meg az információfolyamot, de nagyon leköteleznétek, ha az alábbi versenyben a kutyámra szavaznátok!

Link

LOOOOOL

"Az Árpádházi királyok idejébõl ismeretes magyarországi halastavak száma a 3000-et haladja, s ezek túlnyomó része a Tisza mellékén volt."(Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig)

Vesse össze mindenki ezt azzal, amit ma vízgazdálkodás címén mûvelnek...

A március eleji enyheségben már elõbújtak a denevérek, amik gondolom az akkor még szép számban repkedõ éjjeli lepkéket kapkodták.
Természetesen, már hetek óta semmi mozgás. A denevérek szépen visszavonultak téli szállásukra.

Ebben az évben nagyon késõn érkezik meg az igazi tavasz, ezért nagyon le van maradva a természet is. Ám itt a XI. kerületben dacolva az idõjárással, egy mandulafa elkezdte a virágzást: Link
A virágszirmok teljesen egészségesek, fagyásnak nyomait sem lehet felfedezni, annak ellenére hogy a múlt héten azért itt a házak között is volt fagy:Link
Hajrá növények, hajrá tavasz!

Besi az elõbb kimaradt. Link

Mindakettõ tavasz.
2013.03.26. Link
2013.04.01. Link Link
zizi Link