Bioszféra

Gemenci erdõ Link

galócával már én is találkoztam párral. Múlt héten még Esztáz-kõ felett párducgalócát fotóztam egészen picurka volt, de fentebb láttam citromgalócát? is. zöldes volt a kalapja, de a kalapja nem volt nagyobb még egy golflabdánál.

A gyilkos galóca is mutatkozik már, piruló bõven volt, illetve meglepõen sok párduc galóca.

A hétvégén egy kb. 20 m átmérõjû piruló õzláb boszorkánykörbe futottam bele (szószerint, mert edzésem volt ), amiben egymás hegyén-hátán nõttek a kalapok, jó 30 kg gombát biztosan össze lehetett volna szedni, a legnagyobbak 30+ centisek voltak! Eddig ez a legkorábbi és legnagyobb õzlábgomba találatom
Rókagomba is van már, és gyilkos galóca is.

A vargánya most lefutóban volt a héten, múlt pénteken voltam
a Bükkben kifejezetten gombász túrán. Vargánya nyolc db., kék, varashátú
galambgombák, némi tinóru, galócák bõven, és érdekes módon
avarbontó õszi gombafélék is. Utóbbiakat nem gyûjtöttem, a galóca
félékbõl az ehetõ pirulót sem. Rókagombával nem találkoztam, állítólag
már indulgat az is. Az utóbbi napokban még szerényebb a gombász
felhozatal az általam látogatott környéken, több infó is ezt támasztja
alá. A vargányára meleg kéne, és száradó erdõ, akkor talán egy tömegesebb
hullámra is számíthatnánk.

Óriással nem de bimbóssal rengeteggel találkoztam már a tegnapi túra során. Nagyon jó idõ van most a gombákra. fülledt, párás kellemesen meleg, jó nedves talajjal.

Megjelent az óriás pöfeteg, ajándékbe kaptam egy kézilabda méretû bébit. A tinórufélékre még várni kell felénk egy kicsit, de a hét vége felé már elõ fognak jönni.

Bubu köszönöm az aggódásod, a kedvedért lefotóztam a Duna szintjét (helyi idõ szerint 20:14)

Látható hogy a víz szintje lejjebb van, hiszen 06.04. elõtt a ráckevei Duna-ágban "leengedték" a vizet (neten olvastam). Nem kérdeztem meg a vízügyes rokont- miért, laikusként feltételezem hogy "legyen helye" a víznek ha végszükségben választani kell melyik a "kisebb rossz" (sok település víz alá kerülhet az ágban)
Ráadásnak a #32511. hsz. (GIF anim) párja ma estérõl. A vizen látható hogy az akkor ÉNy-i szél azóta átfordult, most D-DK felõl érkezik

Yakin - Susulyka - Lujó köszönöm a gomba-szakvéleményt
Még annyi, némi késlekedés után megmozdultak a yuccák és a fáklyalilom és remélem "hozzák a formájukat" mert egyenlõre még csak két fáklya- és négy yucca-virág kezdemény látható:

A yuccákat sokáig "nem vettem semmibe" afféle zöld "kupacok" voltak. Pár éve "megbolondultak" és "ontják" a virágokat, nem is hittem milyen szépek ha kinyílnak. A fáklyaliliomok látványa természetes volt. Egyszer viszont meglepett az egyik. Akkor feltettem képeket a fórumra amint "elkülönül" társaitól ferde szögben kinõve közülük. A virágfej "gyors forgolódása" lepett meg. Nem gátolta semmi a növekedésben, mégis pár óra alatt többször állásszöget változtatott. Elõbb a szára ferdeségének irányát követte, majd lefelé fordult a föld felé, végül felegyenesedett függõleges állásba, mindezt pár óra alatt. Ennél gyorsabb növénymozgást csak a vadkomlónál láttam aminek "útkeresõ" hajtásvégei szinte szemmel követhetõ gyorsasággal változtatnak irányt. Kicsit KV+pipa elfilózva, a növények iránykeresése engem az álkaszás pókok "tapogatódzására" emlékeztetnek amikor fogódzót vagy zsákmányt keresnek. Tükrön figyeltem meg, egy álkaszás csak addig tud haladni amig korábbi fonalat vagy kapaszkodót talál, egyébként "megcsúszik" a lába (neki nincs "adhéziós papucsa" mint pld. a légynek) Zsákmányolásnál ha valami nagyobbacska rovar ragad hálójába, lassan "odaslattyog" és elvégzi a dolgát (azt viszont hihetetlen gyorsan mert videón is elmosódik ahogy még élõ áldozatait bepólyálva lábaival "motollál"). Muslicára vagy még kisebb/könnyebb rovarra általában nem reagál (kipróbáltam, látása rossz gyengébb hálórezgésre nem reagál, úgy vélem kesze-kusza hálója laza szerkezete miatt ami nem rezeg mint egy jól kifeszített háló). Amennyiben hosszabb ideje nem akadt zsákmánya, körbejárja hálóját és "tapogat", kinyújtogatva-magához húzva két hosszú lábát így néha ráakad egy korábbi zsákmányra is. A kúszónövények hajtásainak útkeresése erre emlékeztet engem, ahogy vaktában tekeregnek mindenfelé, kapaszkodót keresve. Elfilózva, az emberi életben is, általában a Földön, javarészt a vakvéletlen dönt mindenben, DE kellõ kitartással "Aki keres az talál"
Burgonya: hiányosak a haszonnövény-termesztõ ismereteim ezért nem tudtam hogy a krumpli áttelelhet szabad ég alatt. Korábban feltettem képeket a "balkonládás" krumpliról. A boltban vett krumplit zacskóstól félrelöktem egy szekrényzugba és ottfelejtettem. Elsõ pillanatban nem tudtam mik azok a "lila csápok", kiderült a zacskót is áttörve hosszú gyökereket növesztett minden gumó. Kísérletbõl balkonládákba ültettem a félig elrothadt gyökeres gumókat. Megfogantak kihajtottak, ekkor kiültettem a kertbe õket. Kb. háromszoros mennyiséget hoztak annak dacára hogy a vakond és a vakondokat megszállottan kergetõ Tomi rendszeresen kidöntött párat. Úgy véltem mindent kiástam amikor eljött az ideje. Idén fûnyíráskor fedeztem fel hat életerõs hajtást a kísérleti "krumpliültetvény" helyén, élnek virulnak és egyre szebbek. Eszerint simán átteleltek a földben
Említettem korábban a növények életerje nagyon erõs lehet hiszen a két éve kiszáradt, lecsonkolt betemetett ricinusféle illetve a vele egyidõben ugyancsak "bottá száradt" fügebokrom kihajtott idén. Egyre szebbek, mindkettõ "duzzad az erõtõl"

Lord Akela: A gombád korhadéklakó. Ha van tápanyag (pl. egy kivágott fa, bokor gyökérzete) a földben, visszatérõ vendéged lesz a gomba a kertedben addig, amíg a tápanyagforrást fel nem éli. A gombák szaporodását fõleg a termõhelyek korlátozott volta akadályozza, valamint az egymás közötti konkurencia. A gombák által termelt spóraszám azért olyan óriási, hogy a korlátozott számú, a fejlõdésükhöz megfelelõ helyen szinte telített legyen a környezet spórával, amikor annak csírázásakor megfelelõ az idõjárás.
Néhány éve láttam valamelyik természetcsatornán egy ilyen problémával foglalkozó mûsort. Amerikában, ahol egyes helyeken a kert úgy készül, hogy néhány nap alatt beültetik felnõttre nevelt konténeres növényekkel, beborítják gyeptéglákkal, egy tulaj azon nyávogott, hogy akármit csinál, esõ után elõjön a tintagomba. Van, amit pénzen nem lehet megvásárolni: pl. azt, hogy ahol a feltételek adottak, ne jelenjen meg az élet valamilyen formában. A szakértõ sem tudott mást javasolni, mint azt, hogy vagy várja meg, amíg a gomba tápanyaga elfogy, vagy fél méter mélyen szedje fel és rostálja át a kert talaját, eltávolítandó a faanyag maradványokat.

Vakond: új infót kaptam a távoltartásukhoz: Utálják az erõs szagokat. Naftalinra kaptam ötletet, vízben oldhatatlan és elég lassan párolog, ahhoz hogy tartós hatása legyen. Kevésbé mérgezõ, mint a hörcsögtabletta. A kocsibejáróm kétmázsás betonlapjai alól túrják ki az ágyazatot. Homokban könnyebb alagutat készíteniük, mint az agyagos, szikes öntéstalajban. Én vagyok a hibás: ha kavicsos ágyazatot készítettem volna, abban nem tudtak volna járatot készíteni. Így marad a rabszolgamunka: ha megbillen egy betonlap, nem kis munkával megemelem és sóderre cserélem az ágyazatot. Míg élek, lesz munkám a bejáróval saját tudatlanságom miatt.

Más, Szarvas, Arborétum sor: Tegnap két zöld küllõ támadott, üldözött hosszan egy csókát. Nem tudom, mit követett el, valószínû a harkályfiókákat vette kezelésbe.

Biztos, hogy tintagomba (Coprinellus v. Coprinopsis spp.), de biztos, hogy nem ráncos.
Elképesztõ helyeken tudnak megjelenni. Vasúti kocsiról még eddig nem hallottam, de ezentúl figyelni fogom.

Egy csapadékos nyáron (asszem 2008-ban), miután felújítás miatt megbontottuk a tetõt, alaposan beáztunk. Néhány nappal késõbb a mennyezeten, a stukatúrnádból bújtak elõ, "fejjel lefelé" a tintagombák.

Leginkább ráncos tintagombára emlékeztet engem, az meg képes bárhol megjelenni. Egyszer a rossz, felhúzhatatlan ablakú fülkés (Bp-s) 2. osztályú vasúti személykocsiban, a linóleum alól kinõve találtam rá.
Igazi "vasgyúró" szaprofita gomba

Bubu szerencsére nincs vészhelyzet a környékemen (ha lesz, jövök a képes beszámolókkal). A helyzet nem változott feltûnõen a #32511 bejegyzésem Link óta. Nyugalom honol, kicsit olyan érzés mint amikor a fél ország hó fogságába esett de errefelé jelentéktelen hóréteg keletkezett. Az ember szinte szégyenli amikor pár kilométerrel arrébb tragédiákról hall mert itt a nagy melegtõl eltekintve ritkák a természeti szélsõségek. Nem reklám: sok évtized "hétvégis" és kilenc év helyben élés tapasztalata: Kevi egy kis "mediterrán paradicsom" ami fölött "elzúgnak a nagy vészek". Ez talán reklámízû lesz: régebben egy meglehetõsen kényes kolleganõm pár napot töltött az itteni Wellnessben. Utólag bevallotta, nem gondolta hogy Kevi ilyen kellemes és hangulatos (az esti vízparti-városi fények fokozzák a hatást). Nem õ az egyetlen, régóta számos mûvész és tudós kedvence Kevi (ideértve zeneszerzõ néhai apósom is, a õ telkére járva kedveltem meg a helyet, családunk szétrobbanásakor feladva édesapám telkét Szt.Endre-Pismányban, itt vettem házat. Szívmûtémig innen jártam Pestre dolgozni mert Kevi tiszta levegõjû csendes "alvóváros" aktív dolgozónak, az üdülõövezet szinte szanatórium, karnyújtásnyira a Természet. Lakóhelyem távol esik a fényektõl, ideális meteorológiai-légköroptikai-csillagászati megfigyelésekre).
Emellett egy nagy hun-római összecsapás helyszine. Bendegúz (Attila apja Mundzuk néven is), fia Béla, kapitányai Keve és Kadosa vezérletével csaptak össze a római Macrinus seregével. Komjáthy István "Mondák könyvében" Torda táltos szavai:
"Paripák nyihogtak, csattogott a fegyver, amikor elõvágtatott Bendegúz szerecsen lován, menekült már a gót, az alán, csak a szász állt meg rendületlenül. Bendegúz vette ekkor észre a királyt, s felajzotta nyilát. Süvöltve, sziszegve röppent a vesszõ, nekicsapódott a sisakrostélynak, és felhasította Detre homlokát. Mély sebet vágott, de mintha vasból lett volna Detre csontja, a vesszõ kettétörött, és homlokából csak a csonka szárny meredt ki. Minden szem a két hõsre pillantott. Õk merevül farkasszemet néztek, aztán kiröppent kardjuk a hüvelyébõl. Megdobbant a föld, remegett az erdõ, mikor összecsapott a két legerõsebb. Dárda dárdát ölelt, kard csókolt kardot, szikrázott a jó damaszkuszi penge! Egyikök sem hátrált, jobbra-balra sem léptek, vér gyöngyözött domború homlokukon, a két hõs még verekedett volna, de paripájuk megbicsaklott. Rettenetes Bendegúz és Detre szász ekkor leeresztette a kardot."
Forrás: Link 221.oldalon (gyerekkoromban kaptam édesapámtól, ma is beleolvasok ha a kezembe akad)
Arany János "Keveháza" versében így folytatja: "És Bendegúz és Detre szász, Kezet kézben ropogva ráz." A vers címérõl: "Örökre hát a vérmezõn Bátor Kevének háza lõn; Hol õ hadával nyúgoszik, A temetõt így nevezik." Forrás: Link Keveháza c. verse A János vitéz témáját is valós alapú helyi történetbõl merítette Arany.
Tudomásom szerint az egykori Keveháza a bevándorolt szerb telepesek miatt lett Ráckeve. Egy Vujicsics Tihamér megzenésítette dalban (gondolom a rím és az énekelhetõség miatt) "szerbesen" Kevi-Rác: "Duna vizén lefele úsz a ladik, a ladik, Róla hejjehujja, szitok-átok, dávoria hallatik: Juhaj! közel már Alexinác, Knyazevác; Engem Kevi-Rác, többet ugyan sose látsz!" Forrás: Link
Nem helytörténeti ismertetõbe akartam fogni, kérlek nézzétek el de ha már leírtam itthagyom, T. Modik ha gondoljátok nyugodtan töröljétek, nincs neheztelés[off]
Amiért jöttem: sok év "tünetmentesség" után újra "gombásodik" a kert:

Utoljára akkor szaporodtak el csoportokban amikor a Tata mellett élõ exnejem meglátogatott, mivel vizsgázott lelkes gombaszedõ õ hozhatta a spórákat ruházatával de hamar kihaltak. Több év után megjelent ez az egy, tán a szél hozta spóráját

Ez jó hír,köszi!

Gemencrõl egy hír, a vadakról már napokkal ezelõtt elkezdtek gondoskodni. Link

"vigyázó szemetek elõre vessétek"
Nagyon megviseli a dunai árvíz mostan a felsõ szakaszt, megértem Lord Akela aggodalmát is, ott Ráckevén.
De mi lesz az alsó Dunai szakasszal? Nagyon aggaszt engem is az amúgy is árteres Szekszárd-Mohácsi rész. A Gemenci ártérrõl kezdik-e "elvezetni a vadakat"? Egy hét múlva ott is tetõzés áll be. Léteznek most is olyan túlélõ szigetek, de ezek megemelését jó volna elkezdeni, vagy kivezetõ gyalogutat csinálni a biztonságos magaslatokra.
Myloth kolléga mi a vélemény? Igaz, Te is elvagy most foglalva a Dunakanyar mentén.

Vakond... minden évben télen-nyáron hadakozok a vakondinvázióval kevés sikerrel. Télen is képesek akkora túrásokat csinálni hogy egy közepes "szakajtó" se fedné le õket

A méretek érzékeltetésére (piros nyil) lefektettem a hóba egy 35 cm-es vonalzót ami talajszintig lenyomva nem érte volna fel a túrás tetejét. Teljes magasságához hozzá kell adni a 15~20 cm hóvastagságot is. További arányításhoz a beton járólapok szélességét is megadtam. A jobb felsõ képen látható hogy télen is valóságos "hegyeket" túrnak. Bosszantóak, de nem mérgezem õket, riasztót se használok.
Három természetes dolog hoz átmeneti (elmenekülnek de mindig visszajönnek) eredményeket.
Alapvédekezésem az aljnövényzet gyakoribb nyírása mert idegesítheti õket a fûnyíró zaja. Eldugottabb zugokban, bokrok alatt ritkábban nyírok mint a nagy nyílt felületeken. Rendszerint ott jelennek meg elõször a túrások. Nyílt felületeken csak akkor, ha hosszabb szünetekkel csapom le a zöldet illetve télen amikor nem nyírok. Az erõsebb fûnyíróm lecsapja-elsimítja a buckákat, egyúttal be is tömi a járat száját amit eleinte letapostam vagy kapával ledöngöltem de nyomuk sokáig megmarad, vélhetõen az összetömörített föld miatt.
Második, gyakoribb védekezésem ha nagyon elszemtelenedtek hogy a kerti kút szivattyúját bekapcsolva elõbb "visszamosom" a túrás földjét a járatba amig elõbukkan a járatszáj majd a "slagot" bedugom valamelyikbe és elárasztom az egész labirintust amig mindenütt feltör a víz. Nem féltem õket mert számtalan járatukban el tudnak menekülni amit bizonyít hogy évek óta él és virul "vakondtenyészetem". Egyfajta "mozgóháborút" vívunk, ha végre kitakarodnak a kertbõl felbukkannak az elõkertben (ott békén hagyom õket) vagy a szomszédos telkek valamelyikén a ritkábban megjelenõ hivatásos kertgondozók szívbõl jövõ "fohászkodásaiból" ítélve.
Ezek "békés" megoldások, a harmadik a "vérengzés" amit Tomi kutya "sportból" végez nagy lelkesedéssel Link Ahol megmozdul a föld, odaront és kirántja a "kiskertészt" vagy hatalmas gödröt kapar hogy elérje. Mivel a vizes elárasztás után bokatörõ lyukak, Tomi kaparása után mély gödrök maradnak, betömésükre én is Meteo eljárását alkalmazom azaz a túrás földjét a levágott zölddel keverve töltöm fel. Elõnye hogy hamarabb kizöldül a vakond nyomán keletkezett kopár folt mintha letaposom. Eltávolításuk elõtt a vakondtúrások tiszta "aprószemû" részét olykor leszedem lapáttal és komposzttal keverve bolti virágföld helyett használom fel "balkonládás" zöldségtermesztéshez (a kertben elültetve tönkreteszik a vakondok a veteményt mert nem ások le vakondhálót alájuk, nagy munka már nekem). Okát nem tudom- de úgy tapasztalom a "cserepes vakondföldbõl" ritkán bukkan fel gyomnövény viszont a haszonnövények jól érzik magukat a porhanyós földben. Hasonló jelenség, ahol kísérletbõl otthagytam de a vakond is elhagyta már, oda nem települ semmi növény és egy idõ után hangyák költöznek a túrása.
Legjobb védekezésnek a gyakoribb fûnyírás tûnik, több év távlatából felmérhettem hogy nem kedvelik a fûnyíró zaját és odébbállnak (két hosszabb fûnyírás-szünet között visszajönnek). Ha mégis marad egy makacskodó, azt "kiöntöm mint az ürgét" és megy amerre jónak látja az elõkertbe vagy valamelyik szomszédhoz annak "õszinte" örömére. Elárasztásnál elképesztõ látvány hogy milyen sok helyen bugyog fel a víz olykor 8-10 m távolságban is, nyilván a "nemzedékek ásta" föld alatti labirintusok összeköttetései miatt.
Tomi erõs vadászösztöne nemcsak a vakondokat veszélyezteti. Sajnos a repülni tanuló vagy fészekbõl kiesett madarakra is rátámad. Tegnap éktelen madárribilliót hallottam, kimentem megnézni. Addigra már ott haldoklott a fûben egy rigófióka amit a minden mozgóra rátámadó (a bolond legyet és darázsat is "eszik" röptében; utóbbi miatt egyszer a feje dagadt "bucira", nemrég pedig napokig köhögött egy "félrenyelt" darázs miatt) Tomi a levegõbõl ránthatott le. Külsõ sérülések nem látszottak rajta, de megroppanthatta a madárkát. Amikor megnéztem, láttam tollazata sértetlen, pár csepp vér volt a csõrén. Még mozgolódott de hamar kiszenvedett. Korábban fotóztam hasonló sorozatot. Akkor a rigópapa elkergette Tomit, harcias elszántsággal csapongva feje körül kevés hiján kiverte a kutya szemét végül Tomi fogta menekülõre. Sajnos a fiókán nem segített. Látszólag hasonló sértetlen állapotban volt mint a tegnapi. A "rigópapa aggódása" szinte megható volt de végezetül "könyörtelenül természetes". Miután elõléptem és felvettem a kismadarat, a rigó azonnal lecsillapodott, tõlem nem messze letelepedve figyelmesen nézte mit csinálok kicsinyével Link Az semmi életjelet nem adott, apja mégis ott figyelt percekig. Nem tudom milyen jelbõl, de halálát elõbb meglátta mint ahogy én felfogtam. Ekkor, emberi beleérzéssel szinte közönyösen elrepült dolgára mint akinek "itt már nincs több dolga" és valóban akkor kezdett megdermedni/hûlni a pici teste. Hogy mibõl mérte fel a halál pillanatát a mozdulatlan testecskén, nem tudom megítélni mert én semmilyen jelét nem láttam. A tegnapi fióka végig mozgolódott, felismerhetõ volt kiszenvedése pillanata.

Nálam is megjelenik minden évben, általában többször is. Én is hadüzenetnek tekintem és teszek is ellene....

Egyik ismerõsöm igen büszke az udvarán lévõ füvére, meg arra, hogy sikerült állhatatos munkával elûzni a vakondokat. De ha a Tiszára akarok menni harcsázni, akkor az õ rovarjáratos kertjében szedem a lúférget is

Lásd a hozzászólásomat lentebb, én jól megvagyok vele, nekem több hasznom van vele mint károm.

Õõõ, védett állatról van szó. Ha van egy kis ideje az embernek, ásóval kifordíthatja, majd elviheti néhány száz méterrel arrébb, mi így szoktuk. Ha nincs... Egy kis víz a friss járatba, nem szokták jó néven venni.

Visszatömködtem a lukát, várok, hátha elmegy...

Akkor fel kell venned a kesztyût ellene. Ismerõsömnek ez bevált Link

Az még elmegy, de nekem a sziklakertet túrja, ahol ugye csak egy kis rész van a kövek között és minden növényt kitúr..

Igen nálunk sincs egy lúféreg sem Vakond van azonban, de jól megvagyunk egymással. Nekem is szokott a paprika és paradicsomágyásban dolgozni, de egy-két palántát szokott kidönteni az 50-60-ból csak. Cserébe szépen behálózzák a járatok a földet és a gyökerek jobban fel tudják venni a vizet. Ahol vakondok vannak ott mindig nagyobbak a termések. Vannak akik csak azért csöveket vezetnek le a földbe és így locsolnak hogy jobban felvegye a növény a vizet. Link A vakondtúrásokat mindig a komposztba szoktam rakni keverem a fûnyesedékkel, kiváló anyag lesz jövõre belõle.

Egy fórummal feljebb meg a lúféreggel (lótetû) küzdenek. Legalább így neked ezzel nem kell.

5 évig nem volt vakondom, most, hogy megcsináltam a sziklakertet és a veteményest, betámadtak. Egy a sziklakertet túrta össze, a másik a paradicsomágyásban csinált féregjáratot a kinti világba...
Ezt háborús cselekménynek tekintem...

Tarajpuszta: tegnapi tesztgombászat eredménye 5 db tejpereszke + 3 erdõszéli csiperke 5 km bóklászás után. Hiába esett elég esõ, hiába a magas páratartalom, a hûvös idõ nem kedvezett a mezei gombáknak. Leöregedett példányokat sem találtam. Gomba már csak a kaszálás után várható, ha lesz egyáltalán. A fû kb. 1,2 m magas, a boszorkánykörök alig látszanak.

Astral: Jelentkezek, ha találni valamit.

Kérésre itt is feltüntetem a társalgóban elindult párbeszéd kapcsán a következõ linkeket. Távolról kanyarodtunk ide a társalgóban, ez a cikk neuroanatómiai indíttatású kutatásokról szól. Szeretettel ajánlom azoknak, akik szívesen olvassák. Egy beszélgetés Dr. Mezey Évával: Link
És a cikk végén linkként is szerepel a hosszabb, eredeti változat is: Link

A mi papagájunk több nyelvet tanul egyszerre. cinege az elsõ, de a verébbel is próbálkozik. Van egy harmadik fütty amire még nem bírtunk rájönni kitõl tanulhatta

Én kiteszem kalickástól a hullámos papagájaimat a füves kertbe. Tanuljanak "verébül"!
Különben szépen kiteleltek a belsõ szobában, absz. T.min:+4 fok, a nem lakott házban.

Végre-végre, láttam - zöldike! :-) Ott szaladgálunk a teraszon körülötte, de nem bánja, melegíti a tojásokat, nagyon aranyos. :-) Alig pár méterre innen a kertünkben egy ezüstfenyõn szintén egy zöldikepár fészkel - kész állatkert lettünk. :-)

Talán fürj? Link

A teraszunk oldalára felfuttatott vadszõlõben találtunk egy kis madárfészket, melyben 5 aprócska fehér, 1-2 mm-es szabálytalan barna foltokkal tarkított tojás van. Mindez kb. másfél méterre a teraszon lévõ asztaltól, ahol azért napi rendszerességgel mozgunk, és kb. három méterre az elõszobából teraszra nézõ nagy ablaktól, ahonnan - remélem - majd megfigyelhetjük, ki is találta teraszunkat megfelelõ helynek a következõ nemzedék kiköltéséhez. :-)

Szarvas: Három éves komposztkazlam az idei esõs idõszakban (májustól augusztusig heti fél m3 nyírt fû szaporítja) felére esett össze. A rigók megbontották körben az oldalnál: úgy látszik, a rovarélet is beindult benne. Volt a tövében egy félöklömnyi idei lódarázs fészek, annak a lebontását is nyom nélkül elvégezték. Szerencsére nem nekem kellett eltakarítanom: allergiás vagyok a darázscsípésre.
A kirakott mûodúmat egy verébpár foglalta el. A cinkék és a rozsdafarkúak elsõ költése kirepült.
A jövõ héten kiköltözünk a párommal a telekre. Vízpart, nyugalom, reggel a világ összes énekesmadara ad ébresztõt.

Az eddig kinyílt virágok mellé újabb társult Ez "csak" egy vad "madárhozta" csipkebokor. Érdekessége hogy csonkig levágtam mert tüskéi zavartak ha kutyakennelbe kellett bejutni. A csonkig levágott tõ nem halt el hanem számos vesszõt növesztett, tele van virággal és bimbóval (õsszel bõven lesz "hecsedli" teának). A kép jobb sarkában lent Tomi kutya "mûvészbejárója", látható csak mélyen meggörnyedve lehet bejutni ha az ember nem akar tüskékbe akadni. Link
Kicsit elfilózva, hihetetlen a növények élni akarása. Volt a kertemben egy embernél vastagabb, térdmagasságú kiáshatatlanul nagy tuskó. Elõdeim a hatalmas fát kivágták mert félõ volt hogy vihar miatt rádõlhet a házra. Ezzel a tuskóval évekig bajlódtam, minden évben bokornyi mennyiségû életerõs hajtást hozott. Négy éven át minden tavasszal levágtam hajtásait míg végül "feladta" szegény és elhalt, azután taplók telepedtek rá és valósággal fûrészporrá õrölték tövig, ma már nyoma sincs. (Korábban tettem fel a fórumra fényképeket és GIF animot amikor egy "rigópapa" használta fiókái reptetésére. Akkor láttam rigót "harkálymódon mászni". "Gyalog" felkepesztettek rá és onnan "leugorva" gyakorolták a siklást és szárnyhasználatot. Az akkoriban legdominánsabb rigó felnõtt fiókái ma is itt élnek a kertben, felismerem õket testi jegyeikrõl melyet megõriztek. Néha arra gondolok, azért hallok jó ideje máshonnan "területjelzõ" rigóéneket mert a környék rigói "tudomásul vették" hogy a kert "foglalt".)
Kicsit eltérõ téma, néhány érdekesség a ma reggeli "netszemlémbõl".
Úgy tûnik a gördeszkát felváltja egy újabb hóbort a "görkarika" Link Úgy vélem nem is olyan eszement ötlet, sajnos csak fiataloknak való, öregeknek marad a járókeret és bringa, esetleg a 2001 óta tõlünk nyugatabbra elterjedt kétkerekû eszköz (a Segway) mely lépcsõkön is fel tud mászni Link
Ez a szerkezet pedig Link engem fiatal korom sci-fi novelláinak jármûveire emlékeztet, de már "itt kopogtat"
Végül egy sztem eléggé agyament ötlet, az "önbefûzõ cipõ": Link
Mindez szép és olykor megmosolyogtató, az ember örül a haladásnak de felmerült bennem: mi következik be elõbb - a Föld nyersanyagkészletének kimerülése vagy a megtérülõ ûrbányászat kifejlesztése. "Minden szép minden jó...." csakhogy kevesekben merül fel, bár csodálatos eszközök kerülnek az ember kezébe DE mindehhez nemcsak az energia kell melyet olaj-földgáz híján Napból-szélbõl-vízbõl is nyerhetünk, hanem a fogyatkozó alapvetõ nyersanyagok és ritkaföldfémek kellenek melyek nélkül nem lehet legyártani a manapság már elterjedt és megszokott és kényelmes elektromos eszközöket (PC, mobil, HiFi, vezérlõk autóktól mosógépekig, nem sorolom). Igaz végül szuperfegyvereket sem, de errõl eszembe jutott Albert Einstein egyik mondása: "Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztosan botokkal és kövekkel." Errõl nemigen beszélnek, bõven van mivel elterelni az emberek figyelmét de a világ vezetõi ismerik a nyersanyagproblémát. Sztem nem véletlen merült fel nemrég egy aszteroida Föld-közelbe vontatásának gondolata...
Csodálatos idõ van, jó napot jó kedvet Mindenkinek

És kikeltek már a picik?

Sajnos ez az idõszak nem kedvez az allergiásoknak.
Szongáriai cselõpók asszonyság csemetéi még nem bújtak ki, napoztatja a petezsákot. Ma is egész kijött, de félig a bejáratnál maradt. Sikerült lefényképeznem is.
A kép url-t adjátok már meg légyszives, mert elkallódott, amit pár éve leírtam, hogy hogy kell feltölteni!

Kutya benge-kéreg, vagy valami más. A sok ugatástól lehet hogy allergiás a virágporokra, mint én is. Akácvirágzás környékén kap el a köhögés, és a nátha. Már múlóban van nálam is.

Érdekes jelenséget láttam melyet hajlamos vagyok "öngyógyításnak" vélni Tomi kutya két napja, ha sokat ugatott utána párszor köhögött. Már orvost akartam hívni hozzá, de "magától" kezdte elhagyni a köhögést. Azt hittem talán félrenyelt valamit és végre kiköhögte. Viszont ma reggel a konyhaablakon kinézve megláttam hogy a kutya "füvet legel" a kertben, mégpedig nem sima füvet mint amikor baj van a gyomrával hanem "kiválogatja" (sima füvet Cira cica is rendszeresen eszik egyébként) Amennyire távolabbról fel tudtam becsülni, Tomi a kamillára emlékeztetõ szárú (a virága más) növényeket tépkedi és eszi. Nem tudok szabadulni a gondolattól hogy a kutya "pontosan tudja" mi kell neki mert a "legeléssel" paralel köhögése múlóban van

Kis esti hangulat a Duna partjáról (vieókivágat, sajna a GIF "kicsíkozza" az eget)

A hozzátartozó hangok: Link Érdekes az agy szelektálása, hallás és nézés esetében egyaránt kiszûri a lényegtelent, csak azt hallja/látja az ember amire összpontosít. Nekem fel se tûnt mennyire zúg a nád és a szellõ mert a vízpartra futó hullámok csobogására figyeltem, de ahogy az optika, úgy a mikrofon is mindent rögzít. A szellõ fuvallatait robajlásként, a nádas zúgását erõs zizegésként hallani a felvételen. Ezeket ki lehetne szûrni de elég bonyolult szoftveres munkával míg az emberi agy ezt minden pillanatban elvégzi
Bubu a hangfelvételt illetõen a masina video üzemmódban rögzíti a hangot is, másik funkciójában csak egy képet készít és mellé 8 mp-es hangfelvételt. Hangfelvétel közreadásához mindig videóról vágom le a legjobb audio részt. Ilyenkor a világ összes zaja hallatszik távoli kukorékolástól az emberi beszédig ezért készítettem egy irányérzékeny mikrofont is aminek jelét diktafonra veszem viszont elég feltûnõ egy méretes parabolatányérral mászkálni, "puskamikrofon" összeállítása viszont meglehetõsen bonyolult (hangfrekvenciára pontosan méretezett sok kis csövet kell összeszkábálni hogy a csõ saját rezonanciája miatt ne legyen tompán visszhangzó "csõhangja" hasonlóan mintha pld. ha tölcsérkagylóval hallgatnád a "tenger hangját"). Hallgass bele bármilyen csõbe, a csõ hosszától-átmérõjétõl függõ "morajlást" is fogsz hallani. Sokat számít a csõ hossza és átmérõje mert azt a hangot erõsíti fel amire a fizikai törvények szerint berezonál. Az orgonasípok is ezért változó hosszúságúak és átmérõjûek. A hosszú és széles csövek mély hangjába a templom is beleremeg. A németek Link (csak 50 m-ig volt hatása) és a háború után mások is próbálkoztak katonai alkalmazásával. Pontosan beállított infrahanggal meg lehet állítani egy ember szívét (ha van olyan bolond hogy megvárja amig beállítják a pontos frekvenciát). Régebben olvastam, az 50-es években egy francia technikus kísérletezés közben életét vesztette mert a szerkezet mellett állt és belsõ szervei szétroncsolódtak, de távolabbról nem öl viszont elérhetõ hogy pánik törjön ki a katonákon. Aki rockkoncerten a hangfalak közelébe áll érezheti hogy "rezeg" bár ennek káros hatását a Discovery "Állítólag..." mûsorában kísérlettel cáfolták. Biometeorológiai leírásokban megemlítik hogy a frontérzékeny emberek nemcsak a légkör ionváltozásaira érzékenyek (egy ismertetõ hirtelenjében) Link (a légköri ionizáció élettani hatásainál) hanem a szél keltette infrahangok is kedvezõtlenül befolyásolhatják idegállapotukat. Nem akarom a "konteókat" szaporítani de ilyen jellegû kísérletek és eszközök léteztek az 50-es években, úgy tudni azóta leálltak velük mert minden tárgy önrezonanciája más amit hihetetlen pontos (több tizedes) értéken kell eltalálni de a kibocsátott hanghullámot rögtön torzítja a légkör állapota (hõmérséklet, sûrûség, pára) és a környezet szórása-elnyelése. A jobban kezelhetõ lézerfegyverrel is hasonló gondok vannak. ELVILEG- meglepõen kis energiával lehet lerombolni bármit HA eltalálod a céltárgy önrezonanciáját. A lentebb említett Tacoma híd is azért szakadt le mert önrezonanciája egybeesett a napok óta fújó szél (infratartományba esõ) hangfrekvenciájával Link . Ezért van katonáéknál a "Lépést ne tarts!" parancs hidakon, épületekben. Házilag elvégezhetõ "kísérlet" egy pallón, ha elég sokáig dobbantasz azonos erõvel és ütemben, az egyre jobban kileng végül le is szakadhat alattad Bibliai analógiája bár "nem úgy": Jerikó falainak leomlása a katonák kürtszavától - ami csak figyelemelterelés lehetett miközben aknászok aláásták a falakat és az aknákban tüzet gyújtottak ez akkoriban alkalmazott eredményes haditechnika volt bevehetetlen várfalak lerombolására. A kísérletek azóta áttolódtak az akusztikai lökéshullámok (ez egy "civil kísérlet" Link vadriasztókra emlékeztetõ eszközzel de létezhet katonai változata) ill. a magasfrekvenciájú hangrezgések felé Link majd az elektromágneses mikrohullámok alkalmazására Link Persze az ilyen jellegû próbálkozások bár eredményesek lehetnek felkészületlenekkel szemben de aránylag egyszerûen kivédhetõk, akár a fejlesztés alatt álló lézerágyúnak is számos gyengéje van és lesz.

Sikerült.
Link

Ez de jó, még sok ilyet

Diófa lombot bont: Link

Természetesen timelapse. Sajnos nem jött össze a 3 hetes AC, így a fényviszonyok erõsen változtak. Azért így is érdekes ahogy elõször megereszkednek az ágak, majd megerõsödnek.

A kamera a helyén, lehet hogy lesz még folytatása.

Nagyon szépek a virágos bokraid!
A rigó-hangokról meg,-gyönyörûek! Fényképezõgéppel csináltad ugye. Az öreg VLC.lejátszóm töltötte le a waw fájlt, kicsit gondolkozott, kereste a bõvítményt, de utána szép hangosan lejátszotta a " zenekari árok" apró-és távoli részleteit is! Te vagy az egyedüli, aki hang fájlokat is feltölt, így teljes az élet.
Ma reggel, az éjjeli 9,2 mm.-es (nem fegyver)esõ után lõttem pár képet.
Utcai árokparton, a kommunális takarító emberek motoros fûkaszája által el nem ért helyek:
közönséges pipacs;
Link
nemes pipacsom, a tujafa tövébõl;
Link
futórózsa legmesszebb lévõ bimbója;
Link
és sajnos egy nemesített meggyfa eldobásra ítélt termõcsokra;
Link
Ez nem monília, hanem szerintem a márciusi tél utóhatása, szépen virágzott minden, de a bibe csak megfázott, nem fejlõdik tovább a magház. Ne feledjük, a növények létfenntartó, programozott kódja a magban van, és ha az életképtelen, sajnos elpusztul a körülvevõ-tápláló "gyümölcs(mag) hús" amit mi emberek szeretünk megenni.
(elnézést a mezei képminõségért, elvégre egy aut.zommolós kisgépem van.)
További szép napokat!

Bubu az orgonát illetõen igazad lett. Szokatlanul gyorsan, két nap eldobálta a virágait, ráadásul úgy tûnt nem a megszokott módon mert szörnyen nézett ki (csak ezért nem tettem fel fotót róla) gyakorlatilag mintha "lerohadt" volna róla minden virág. Persze ebben közrejátszhatott hogy több záport (olykor több órás éjszakai esõt)is kapott. Viszont a pár napja bemutatott fehér labdarózsaféle nagyon jól érzi magát, minden virága megvan épségben
Két másik bokorcsoport viszont most kezdett virágozni Távolabbról Link Közeli Link Ezeknél az aggaszt hogy az ágvégeik száradni kezdtek és a vastagabb, teljesen elszáradt gallyakon valami sárgászöld zuzmóféle is megtelepedett ezeket levagdaltam mind, remélem nem fertõzés.
Említettem a rigók idén nem énekelnek a kertben, bár a tavalyról "megmaradt" három fióka itt lakik és még új fészket is látok amiben csücsül egy rigómama. Énekelni másutt, távolabb énekelnek holott tavaly a házam tetején és az "éneklõ fa" csúcsán koncertezett a domináns rigó (számos hajnali/esti videó és fénykép fõszereplõje, már hajnalban rázendített a ház csúcsán illetve a háztetõ és két magas fa csúcsán "háromszögelt" a kertben elfüttyögve területjelzõ strófáit) de õ eltûnt jó ideje, gyerekei (felismerhetõek testi jegyeik alapján és mindegyiknek megvan fiatal koruk óta kedvelt ülõhelye) itt vannak de némák. A ma esti koncertet az "éneklõ fa csúcsára" helyükbe jött kisebb testû madarak dísztelen cirregése-füttyögése adta, az "igazi" rigók hangja sajnos máshonnan hallatszik Link aztán ezt a koncertet is "elmosta" egy futó zápor.

Nem szóltam. Megleltem õket. Legközelebb majd viszek fényképezõt is megpróbálom megörökíteni õket. Amúgy egy sátras önkéntes csapat ott õrizte az elzárt terültetet.

Pechemre félúton valahol a Bambara hotelnél találkoztam a sráccal magam meg nem találtam meg , legalábbis találtam valami elzárt részt de az útról nem láttam semmi érdemlegeset. (ha jól sejtem a bánya közelében van)
Azt mondta már virágzanak. hétvégén pesti önkéntesek õrzik, hétfõtõl viszont megint õ van.

A boldogasszony papucsa a mogyoróbokor gyökeréhez kötõdõ gombával él meg. Ahol ez a növény nõ ott az egész domboldalt kellene elszállítani hogy a növény megmaradjon. A klímáról nem is beszélve. Mi is megyünk Pünkösdkor Tárkányba megnézni a virágokat. Úgy 20 éve kerítették be az élõhelyet, de mindig van aki lopkodja ezért õrzik is a helyet évek óta a tárkányi lakosok is. Csíksomlyón is van bõven ebbõl a különleges növénybõl. A Csíki kaszálók kora nyáron hemzsegnek az illatos szép kosboroktól.

Sziasztok!
Kb 2 éve én is láttam Szegeden, hogy egy kócsag (gondolom én) sétált a régi 5-ös út mellett. Nem zavarta a forgalom. Meg is lepõdtem.
De gyönyörû a rigópohár, negyedmilliós eszmei értéke van. Nem is csoda, szinte kiveszett Mo-on.
A szongáriai cselõpókom még nem napoztatja a piciket, csak a kokonját mutatja meg a kertben.