Hydroinfo

A vizadat.hu szerint a Zala 02.22-én 11 órakor Zalaegerszegen 433 cm-es volt.Nem tudom,de ha igaz akkor megdõlt az eddigi max. vízállás(416cm).

Sopronban az Ikva az Ösvény utcánál 50 cm-t apadt.

A hó-olvadástól emelkedett az Ikva vizállása. Sopronban bámészkodókat vonzott a kb 1,5 m-es víz az Ösvény utcánál. Pinnyénél, az Ikva-hid lábánál van egy mérõléc. 2006.02.20-án 17:00-kor -20 cm-en állt.
Link

Lassan megint 110 a Balaton vizszintje. Most 109 a front elõtt. A jég még egész jól tartja magát. Lesz itt még gond a tavaszi olvadás után, meg persze máshol is.

kosszi: Link

Link
Link
Link

Tatabánya/Bánhida az Által-ér vízállása magas, szinte teljesen teli a meder.

Lesz gondja a vízügynek, megint esik pedig már nem kellene...

Az Iller-Lech régióban egyelõre lokálisan ugyan, de drasztikus vízszintemelkedés van ma reggel óta (3.,4.fokú készültség). A Dunába Donauwörthnél torkollanak be --> onnantól lefelé várható áradás a folyón, egyelõre nem vészes. De a köv.napok kritikusnak ígérkeznek.

A hóvastagságra és hóvízegyenértékre vonatkozó alábbi számítások elvégzéséhez Ukrajnából, Romániából és a hazai vízgyûjtõrészrõl származó pontszerû és területi átlag adatokat használtuk fel.

Vízgyûjtõnkénti helyzetkép


Tisza Tiszabecs – 9707 km2 (33 állomás)
átlagos hóvastagság 30 cm (max. 59 cm)
átlagos hóvízegyenérték 64 mm (max. 148 mm)
vízgyûjtõ összhóvízkészlete 622 millió m3

Borzsa (torkolat) – 1418 km2 (4 állomás)
átlagos hóvastagság 31 cm (max. 44 cm)
átlagos hóvízegyenérték 81 mm (max. 180 mm)
vízgyûjtõ összhóvízkészlete 115 millió m3

Túr országhatár – 1144 km2 (8 állomás)
átlagos hóvastagság 16 cm (max. 25 cm)
átlagos hóvízegyenérték 29 mm (max. 40 mm)
vízgyûjtõ összhóvízkészlete 32,6 millió m3

Szamos országhatár – 15.740 km2 (61 állomás)
átlagos hóvastagság 23 cm (max. 62 cm)
átlagos hóvízegyenérték 51 mm( max. 210 mm)
vízgyûjtõ összhóvízkészlete 805 millió m3

Kraszna országhatár - 2100 km2 (10 állomás)
átlagos hóvastagság 13 cm (max. 16 cm)
átlagos hóvízegyenérték 17 mm (max. 22 mm)
vízgyûjtõ összhóvízkészlete 36,1 millió m3

FETIKÖVIZIG mûködési területe - 5456 km2 (12 állomás)
átlagos hóvastagság 21 cm (max. 28 cm)
átlagos hóvízegyenérték 34 mm (max. 43 mm)
vízgyûjtõ összhóvízkészlete 185 millió m3


Összesítve 2006. február 10-én a Tisza Bodrog-torkolat feletti vízgyûjtõjén lévõ hóréteg víztartalma 1,80 milliárd m3, február 5-óta a havazások miatt 470 millió m3-rel nõtt.
A maximális hóvízkészlet 2005. március 15-én 3,45 milliárd m3 volt.


Nyíregyháza, 2006. február 13.

Jéghelyzet a Felsõ-Tisza folyóin 2006. február 8-án



Folyóink döntõen be vannak fagyva, megszakításokkal 10-30 cm vastagságban áll a jég. Veszélyes jégtorlódás egyik folyón sem található.

· Tisza:
- Tiszabecstõl a Túr folyó torkolatáig (744,8-728,0 fkm) befagyva, állójég megszakításokkal, a jég vastagsága 20-30 cm. A jeget borító hótakaró vastagsága 3-5 cm.
- Túr torkolattól 4 km-es szakaszon (728,0-724,0 fkm) 15 cm-es parti jég. A jeget borító hótakaró vastagsága 3 cm.
- Lejjebb Szatmárcseke és Tiszaadony (724,0-670,0 fkm) között, 54 km hosszban befagyva, állójég megszakításokkal, a jég vastagsága 20-24 cm, a jeget borító hótakaró vastagsága 4-6 cm.
- Tiszaadony környékén 2 km hosszban (670,0-668,0 fkm) 42 cm vastag torlódott állójég. A jeget borító hótakaró vastagsága 6 cm.
- Tiszakerecsenytõl Tiszatelekig (668,0-582,0 fkm) 86 km-es szakaszon befagyva, állójég megszakításokkal. A jég vastagsága 21-24 cm, a jeget borító hótakaró vastagsága 6-8 cm.
- Tiszatelektõl Tokajig (582,0-543,7 fkm) teljesen be van fagyva a folyó, 21 centiméteres a jég vastagsága. A jeget 8 cm-es vastagságú hótakaró borítja.
· Túr: Garbolc-Túrricse (30,0-18,0 fkm) közötti szakaszon befagyva, álló jég megszakításokkal 16 cm vastagságban. Lejjebb a torkolatig teljesen befagyva 17 cm jégvastagsággal. A jeget borító hótakaró vastagsága 3 cm.
· Szamos: Csenger és Szamosangyalos között (51,5-41,0 fkm) 10 km hosszban befagyva, megszakításokkal álló jég van. A jég vastagsága 20 cm. Lejjebb teljesen be van fagyva a folyó 30 cm-es jégvastagságban. Kérsemjénnél 18,5-17,5 fkm között, 1 km hosszban és Szamosszegnél 8,9-7,9 fkm között, 1 km hosszban 60 cm vastag torlódott állójég van. A jeget borító hótakaró vastagsága 3-4 cm.
· Kraszna:A folyó teljes magyarországi szakasza (0,0-46,2 fkm) befagyva, a jég vastagság 22 cm. A jeget borító hótakaró vastagsága 3 cm.
· Lónyay-fõcsat.: Egész hosszában teljesen befagyva, a jég vastagsága 10-25 cm. A kovásztai szivattyú telep és a Pazony-Kemecsei fõcsatorna torkolata között (25,0-19,0 fkm) befagyva, megszakításokkal állójég van. A jeget borító hótakaró vastagsága 4-6 cm.

Nyíregyháza, 2006. február 8.

Fetikövizig

A környékbeli halastavakon a jégréteg vastagsága 20 cm. A Dráva már nem zajlik.

Az egyik haverom a poharát sem engedi elmosni. Nehogy víz maradjon benne!-)

Sió! Szerintem rajtad egy pohár vizet is nehéz lenne leereszeni! Na, meg rajtam is..... Komolyan, kevergett a gyomrom a baracklétõl!

Jannesz!Ohhh! Legalább megpróbálhatnám!-)

Sió: ez hány korsó sör?

Rajtam?-)

A Sión a tavaly szeptember elsejei zsilipnyitás óta közel 250 millió köbméter vizet eresztettek le. Ez kb. 40 tócm-nek felel meg. A leeresztés során a legnagyobb vízhozam megközelítette a másodpercenkénti 65 köbmétert.

Vácon, ma készült képek és videók:
Link

Pinnyénél az Ikva patakon helyenként összefüggõ jég van.
Link

Nemrég jöttünk meg a Dunáról.Tasson voltunk.A jégzajlás 80-90%-os.A Kunsági csatorna befagyva,de imitt-amott van nyílt vízfelület.A Kis-Duna ág alsó része a Tassi zsilipnél be van állva.

Jéghelyzet a Felsõ-Tisza folyóin 2006. január 26-án

Folyóink döntõen be vannak fagyva, állójég jellemzõ megszakításokkal.

· Tisza:
- Tiszabecstõl a Túr folyó torkolatáig (744,8-728,0 fkm) állójég megszakításokkal, a jég vastagsága 12-20 cm. A jeget borító hótakaró vastagsága 3 cm.
- Túr torkolattól 4 km-es szakaszon (728,0-724,0 fkm) 10 cm-es parti jég , és jégzajlás van.
- Lejjebb Szatmárcseke és Nagyar 724,0-712,0 fkm között, 12 km hosszban befagyva, állójég megszakításokkal. A jég vastagsága 16-20 cm, a jeget borító hótakaró vastagsága 2-4 cm.
- Nagyar és Kisar közti szakaszon 1 km hosszban (712,0-711,0 fkm) állójég van ¼ szélességben. A jég vastagsága 9 cm.
- Kisartól Tiszatelekig (711,0-582,0 fkm) 129 km-es szakaszon befagyva, állójég megszakításokkal. A jég vastagsága 15-18 cm, a jeget borító hótakaró vastagsága 2-5 cm. Aranyosapáti és Tiszaadony között (670,0-669,0 fkm) 1 km-es szakaszon torlódott állójég van 35 centiméteres vastagságban.
- Tiszatelektõl Tokajig (582,0-543,7 fkm) teljesen be van fagyva a folyó, 18 centiméteres a jég vastagsága. A jeget 2 cm-es vastagságú hótakaró borítja.

· Túr: Garbolc-Túricse (30,0-16,0 fkm) közötti szakaszon befagyva, álló jég megszakításokkal 10 cm vastagságban. Lejjebb a torkolatig teljesen befagyva 12 cm jégvastagsággal, a jeget borító hótakaró vastagsága 2 cm.

· Szamos: A folyó teljes magyarországi szakaszán (0,0-51,5 fkm) be van fagyva. A jég vastagsága 20 cm. Kérsemjénnél 18,5-17,5 fkm között, 1 km hosszban és Szamosszegnél 9,4-7,9 fkm között, 1,5 km hosszban 60 cm vastag torlódott állójég van.

· Kraszna: A folyó teljes magyarországi szakasza (0,0-46,2 fkm) befagyva, a jég vastagság 17 cm.

· Lónyay-fõcsat.: Egész hosszában teljesen befagyva, a jég vastagsága 10-18 cm.

2006. január 26.
Fetikövizig

Tisza Tiszabecs – 9707 km2 (33 állomás)
o átlagos hóvastagság 24 cm (max. 57 cm)
o átlagos hóvízegyenérték 53 mm (max. 171 mm)
o vízgyûjtõ összhóvízkészlete 515 millió m3

Borzsa (torkolat) – 1418 km2 (4 állomás)
o átlagos hóvastagság 28 cm (max. 43 cm)
o átlagos hóvízegyenérték 80 mm (max. 181 mm)
o vízgyûjtõ összhóvízkészlete 113 millió m3

Túr országhatár – 1144 km2 (8 állomás)
o átlagos hóvastagság 12 cm (max. 22 cm)
o átlagos hóvízegyenérték 22 mm (max. 33 mm)
o vízgyûjtõ összhóvízkészlete 25,2 millió m3

Szamos országhatár – 15.740 km2 (61 állomás)
o átlagos hóvastagság 21 cm (max. 66 cm)
o átlagos hóvízegyenérték 46 mm( max. 195 mm)
o vízgyûjtõ összhóvízkészlete 724 millió m3

Kraszna országhatár - 2100 km2 (10 állomás)
o átlagos hóvastagság 5 cm (max. 10 cm)
o átlagos hóvízegyenérték 8 mm (max. 23 mm)
o vízgyûjtõ összhóvízkészlete 16,8 millió m3

FETIKÖVIZIG mûködési területe - 5456 km2 (12 állomás)
o átlagos hóvastagság 11 cm (max. 16 cm)
o átlagos hóvízegyenérték 21 mm (max. 32 mm)
o vízgyûjtõ összhóvízkészlete 115 millió m3

Összesítve 2006. január 25-én a Tisza Bodrog-torkolat feletti vízgyûjtõjén lévõ hóréteg víztartalma 1,51 milliárd m3, amely megközelíti az idõszaknak megfelelõ sokéves átlagos mennyiséget. A maximális hóvízkészlet 2005. március 15-én 3,45 milliárd m3 volt.

Fetikövizig

Aktuális jégviszonyok a Dunán:
Link
és a Tiszán:
Link

Részletes hidrometeorológiai jellemzés az ÉDUVIZIG területérõl:
Link

Saját tapasztalataim: a 3 nappal ezelõtti 50-60%-os zajlás 10-20%-osra mérséklõdött a Mosoni-Dunán, a parti jég viszont egyre szélesebb. A Rába városi szakaszán is egyre zsugorodnak a még nyílt vízfelületek, a Radó-szigeti kis Rába-ág tegnap befagyott.
Délután egy récét is ki kellett mentenünk, mert annyira legyengült, hogy magatehetetlenül vergõdött, majdnem a jégtáblák alá sodorta a rohanó víz. Adtunk neki némi kenyeret, majd 200m-el feljebb bocsátottuk vízre, ahol társaival tovahápogtak a révfalusi híd felé. Meglepett, milyen hirtelen tért vissza belé az élet.

Budapesten a Duna legjegesebb része napok óta (most kb. 80%-os jégborítottsággal) a Gellérthegy elõtti szakasz, ahol az enyhe kanyarulat külsõ oldalán összegyûlnek a jégtáblák (ráadásul a meder eleve itt a legkeskenyebb). Másutt - saját becslésem szerint - a vízfelszín 40-50%-át borítja jég.

Az Ikva patak parján jegesedés, Sopronban az Ösvény utcánál nem fagyott be, a kevés víz gyorsan folyik..

Leállítják a vízleeresztést a Balatonon:
Link

Pár órája jártam Dunaalmáson, a Duna 40-50%-án jégtáblák úsznak, szépen zajlik. Aki teheti nézze meg! A vízállás alacsony.

A Dráva gyengén zajlik. Mivel Magyarország második legbõvizûbb és majdnem a leggyorsabb folyója, ez tíz évente egyszer fordul elõ.

Mi az oka annak, hogy tegnap óta emelkedett a Duna vízhõmérséklete? A hideg miatt többet pisilnek az osztrákok?

Budapestnél kb. 60-70%-ban zajló jég borítja a vízfelszínt.

jaurinum szia!
Vannak videók is, ha érdekel, és tudod fogadni (9MB) küldhetek.

jaurinum: Bajánál aránylag jégmentem a duna,egy két helyen találhjató úszó jágtábla (amit a mellékágakbol kijövö jégtörö hajó sodorhat ki magával) aminek a mérete és vastagsága nem emlitésre méltó! Viszont a mellékágak pl: Sugóvica ami a bajai városközpon felé benyúlik,ott viszont összefüggö jég található! A jégtörö a nap folyamán 1-szer halad végig a mellékágon. A feltört jág 10-11 h körül újra hátyásodni kezd ami 0-5 mm-t jelent.

Köszi, Nyuli!
A jég nem felülrõl, hanem alulrók közelít felétek ugyanis a dunacsúni duzzasztógát felett már beállt, ami nyúlik tovább Bécs felé. A melki duzzasztón átjutott kása pedig könnyebben fagy össze újra, mintha feltartanák a felvizen a táblákat.

Infok jég-ügyben:
Link
Duna-pásztázó kamerák:
Link (Bp.)
Link (Baja)

Ezeket a képeket Cinke készítette Verõcén, tegnap:
Link

Jaurinum: itt válaszolok
Bécsnél illetve a Bécs feletti folyáson a Duna gyakorlatilag jégmentes, kivéve az 1-2 méteres partmenti sávokat és a horgonyzó hajók környékét. Okát abban látom, hogy az innen kb. 110 km-re lévö ybbs-i duzzasztógát és erömü az áteresztés miatt annyira felkeveri a vizet, hogy az utána következö viszonylag rövid szakaszon nem tud jég képzödni.

Emlékszem valahol belefagytak a récék a vízbe, mert azt hiszem ott aludtak, egyik évben, azokat valóban úgy kellett kimenteni, szegények. Örülök, hogy figyelnek rájuk és, hogy etetik õket.

Hópihe: néhány hattyú tényleg úgy mozgott, mintha én lettem volna a 0 fokos vízbe No de nem kell õket félteni ettõl. Mástól azonban igen: pont a hattyútól a többieket. Az apró szárcsák meg récéket elnyomja agresszíven, a nekik célzott falatokat letámadják ezek a túlszaporodott, de szép madarak. A sirályok azok jókedvûek, sokat nevettünk rajtuk ! Volt 1-2 kiskócsag is. Mondtuk nekik, csütörtökön jövünk, addig bírják ki!

Ma, utam során többször mentem át Rába-hidakon. A folyón mindenütt áll, helyenként torlódva áll a jég. Vastagsága 5-10 cm.
Egyébként ilyen jégviszonyok, mint amilyet tegnap Gyõrben tapasztaltam, meglehetõsen régen alakultak ki. Utoljára 2003 januárjában fagyott be a Rába, de a Mosoni-Duna akkor nem állt be. Ez ugyan még most sem történt meg, de 2-3 nap múlva ez is megeshet.
Sõt! Visszanézve a bajai és Lánchidat mutató bp.-i webcamok nappali képeit, no meg a tv híradásait, kijelenthetõ: amennyiben az elõttünk álló 6-7 nap gyengén fagyos idõjárása után bekövetkezik egy újabb -10 C-os átlaghõmérsékletû periódus, a Duna egyre több helyen beállhat. Azt azonban bele kell számítani, hogy a -3, -5 fokban nem fog hízni a jég, és szép lassan ritkulni is fog. A mostani 20-60%-ról (ez hivatalos adat, a pesti képen legalább 60-70%-os zajlás látszik) 20-40%-ra.

Ha valaki még nem hallotta volna: a Dunán a rajkai és dunaremetei szakaszon 1.fokú jégvédelmi készültség van.

jaurinum azok a madarak nehogy belefaggyanak a vízbe figyeljétek õket!

Usrin, ez tény és való.
Duna-viszonylatban pedig különösképpen, hiszen a Szigetközben szétterülõ folyónak éppen a kanyargóssága, vadregényessége adta a szépségét.
A szabályozások elõtt, mikor szakadópartok, éles kanyarok jellemezték a Dunát, még a maga természetességében létezett az "építõ-romboló"-munka: a szakadópartról fák dõltek be, morotvák fûzõdtek le, még régebben a meder is vándorolt árvizek után, a keskeny sodorvonal miatt zátonyok sokasága képzõdött, mint ahogy Te is írtad. Ez mind-mind megfogta a vizet, áradáskor az uszadékot, télen a jégtáblákat akasztotta meg. És ilyenkor -vízügyi mérnök híján- gyakran szenvedett a lakosság jégdugó-okozta árvíztõl.
Jött a szabályozás, a mérnökök kõszórásokkal fékezték a Dunát, a túlfejlõdött kanyarokat "lerézsûzték": elsõ volt a lakosság védelme és a hajózás biztosítása. Ezáltal eltûntek a természetes "akadályok", és a jégképzõdés is nehezebben ment végbe. Ma már csak a folyó 1-2 pontja mondható jegesedésnél kritikusnak (lásd korábbi írásomat), régebben a számtalan jegesedési gócpont hamar "összeért".
Elvesztettük tehát: sok szakadópartot, morotvák, holtágak sokaságát, bennük a sokszínû élõvilágot (elsõsorban a sajátos flórájú-faunájú löszfalak eltûnése fájó)
Nyertünk viszont sok emberéletet, amit a jegesárak vettek volna el...

Az, hogy ritkábban fagy be a Duna, tehát csak a szabályozási folyamat, a vízügyi beavatkozás-sorozat következménye. Az éghajlatváltozást bizonygatókat nem erõsíti. Csak a nosztalgiahangulatot...

Usrin: Egyértelmû szerintem az összefüggés.

Szépen zajlik a jég a Dunán, remélem kitart szombatig, és akkor tudok néhány felvételt készíteni még a találkozó elõtt.
Talán akkor nem hagyom otthon a fényképezõgépet, mint tavaly.

Jaurinum: szerinted lehet abban valami, hogy a Duna szabályozása elõtt jóval több olyan hely (mederszûkület, zátony, kanyarulat) volt, ahol a jégtáblák megakadhattak, és így a felette lévõ szakaszon gyorsan beállhatott a jég? Nekem mindig ez jut eszembe, amikor az éghajlatváltozás "bizonyítékaként" hozzák fel, hogy "bezzeg évszázadokkal ezelõtt mindig befagyott a Duna"...

Kali, ez annyiban igaz, hogy tartósan -10°C (legalább 1 hétig) kellene a jég budapesti beállásához. Bõsön legfeljebb jégkása jön át, és sok idõ (és folyamkm) kell az újbóli összefagyáshoz. Ilyenkor az szokott történni, hogy a bõsi felvízcsatorna befagy, a jég terjeszkedik Pozsony felé. A másik pont az Al-Duna (Vaskapu), ahol rendszerint egy jégdugó hatására feltorlódnak a táblák, majd az érkezõ utánpótlás mennyiségének függvényében hosszabbodik az állójég terjedelme hazánk felé.
Ma reggel Gönyûnél 10, Komáromnál 30, Esztergomnál 40%-os zajlást észlelt az ÉDUKÖVIZIG a Dunán.

Gyõr, a folyók városa gyönyörõ arcát mutatta ma. Felhõtlen ég, szélcsend, dermesztõ hideg. Alig 1-2 nap elegendõ volt a folyóknak, máris erõs jegesedés mutatkozik mindegyiken.
- A Mosoni-Dunán a 3-4 cm vastag parti jég 3-10m-es sávban határolja a folyó széleit, mellette hatalmas (25-100m2-es), még aránylag vékony táblák úsznak a nyílt vizen.
- A Rábát a Radó-szigettõl felfelé (egy korábban megakadó jégtábla hatására) összefüggõ jég borítja, az összetorlódott jégtáblák közötti rés is befagyott már (a képeken jól látszik).
- A Rábcán 3-5m-es parti jég mutatkozik, a zajlás 10%-os.
- A Holt-Rábát, és a Püspök-erdei Mosoni-Duna-holtágat közel 15-20cm-es jégréteg fedi, ami korcsolyázásra alkalmas.

Mindezekrõl (+éhes madarakról képek itt:
Link

jaurinum: ha tartósan hideg lenne nem sokat tudnának tenni a jég ellen, idõvel úgy is összeállna...

Bár ez most nem fenyeget sajnos, pedig jó lett volna, ha Bp beáll a jég, de csak zajlani fog!

Budapesten a ma reggeli óráktól indult meg fokozottabban a dunai jégzajlás.
Az ablakomból is jó a rálátás a folyamatra. Kora reggel jelentek meg elõsször a nagyobb méretû, de még viszonylag kevésbé vastag jégtáblák.
Jelenleg a folyómeder felszíni keresztmetszetének kb.30-35%-án zajlik a jég. A sodrásban forgó mozgást végzõ és össze-összecsapodó kisebb felületû zajló jégtöredékek lassanként összefagynak.
Az Írisz webcamon mindez szépen követhetõ.

Nagyon kíváncsi vagyok, mit "lépnek" a mai nappal megkezdõdött keményen fagyos idõszakra a hazai folyóvizek. Azaz, hány %-os jágzajlás tud kialakulni a Dunán. A többi valószínûleg be fog állni (illetve több már be is van fagyva), kivétel a zsilipek és duzzasztók alatti szakaszok. A Duna jegén való parttól-partig átkelés a bõsi erõmû megvalósításával már csak történelem, a hajóforgalom biztosítása és az erõmû biztonsága miatt "megengedhetetlen" még a túlzott jégképzõdés is.

Az utóbbi napok szárazabb idõjárása jót tett a belvízproblémával korábban érintett településeknek, az elmúlt harminchat órában lehullott csapadék azonban újra óvatosságra inti a községek, városok vezetõit. Muronyban jelenleg nincs komolyabb gond, de a szakemberek folyamatosan ellenõrzik a körülményeket. Kamuton éppen hétfõn oldották fel a belvízvédelmi készültséget, de ennek ellenére is szivattyúznak, hogy az árkokban helyet teremtsenek az esetleges újabb esõvíznek. Köröstarcsán kedden enyhítették a másodfokú készültséget elsõ fokúra. Kamuthoz hasonlóan itt is szivattyúznak, de komolyabb probléma a községben sincs.
Mezõberényben jelenleg elsõ fokú belvízvédelmi készültség van érvényben. A szakemberek a Budai utcán szivattyúznak, mivel az árokrendszer nem tudja elvezetni a lehullott csapadékot. /RSOE