Meteorológiai esélylatolgatások

Elõzmény: Link

Nos, úgy tûnik, hogy érkezik az a teknõ, mely 11 napja még csak esély volt, észak-atlanti blokkoló AC-híd keleti oldalán alakul a helyzet. Próbálom epizódokra bontani az általam várt eseménysort.

1. Az elsõ körben Grönland térségébõl leszivárgó hideg komoly ciklontevékenységet gerjeszt a délebbi szélességeken is, így a nyugat-európai teknõ elõoldalán pár napig minden bizonnyal az átlagosnál jóval enyhébb idõre számíthatunk, valószínûleg nem túlzás rekordközeli meleget prognosztizálni.

2. (11.27.-12.01.) A teknõ szép lassan kelet felé tolódik az idõ elõrehaladtával, a hónapforduló környékén, december elsõ napjaiban elér minket a ciklonok csapadékzónája és vele együtt a hideg is megérkezik a magasban. Ez azonban még nagyrészt "tengeri rétegzõdésû" légtömeg lehet, ami legfeljebb a hegyekben okozhatna télies idõt.

"3." (12.02-03.) Ezt a részt idézõjelbe teszem, mert sok minden nem indokolja, de látok esélyt a ciklonsorozaton belül olyan forgatókönyvre, hogy két ciklon között egy pici elõoldalt kapunk, kétlépcsõs lenne a lehûlés.

4. (12.04-08.) A teknõ és vele együtt a ciklonok végül teljesen Közép-Európa fölé kerülnek. Közben Észak-Európát kelet felõl elönti a hideg, ám nagyon messzirõl, Szibéria keleti részérõl szivárog oda. Véleményem szerint ez lesz az az idõszak, amikor legnagyobb esély lehet télies idõjárásra. Egy jól elhelyezett ciklon és máris itt van a -4, -8 fokos T850, ami ez esetben már bõven elégséges havazáshoz, lévén ez már "szárazföldi rétegzõdésû" légtömeg lenne.

5. (12.04.-) Az elõzõ epizóddal párhuzamosan én egy másik jelentõs mozzanatra is számítok, ez pedig nem más, mint a visszarendezõdés. Úgy gondolom, hogy nem lesz tartós az észak-atlanti magasnyomás, újraindul a ciklongyár és a mostanihoz hasonló makrokép tér vissza. Ez a magasban elõbb-utóbb természetesen enyhülést jelent, de egy direkt AC hidegpárnát okozhatna, ami akár már akkor is beállhatna, amikor még hidegebb légtömeg van felettünk, így egy valóban hideg stratus-os helyzet is benne van a pakliban, fõként ha hótakaró is összejön. Gyanítom, hogy nem ez a valószínûbb verzió, hanem inkább egy jelenlegihez hasonló, de attól pár fokkal azért hûvösebb, itt pedig vissza lehet ugorni az elõzményekhez.

Összefoglalva:

- masszív teknõ elõoldal után erõs lehûlés következik;
- sok vagy nagyon sok csapadék valószínû;
- szerintem a váltás csak átmeneti lesz és visszarendezõdés követi.

Kiegészítés: az ország ÉNy-i felén jóval nagyobbnak ítélem meg a téltámadás esélyét, mint a "másik oldalon".

Ui.: némi konvektív csemegére is van esély a teknõ közeledtével.

Túl sok mindennel alátámasztani ugyan nem tudom, de egyelõre nem látom jellemzõnek a hosszú csapadékos idõszakok kialakulását, inkább jellemzõ csapadékos intermezzó szélsõséges eloszlással Magyarország területi átlagában mégis átlag alatti csapadékkal, Ilyen intermezzót várok december elejére. Majd ismét megnyugvó immár tartósan ködös, konzerváló, hidegpárnás idõt esetleg néha egy- egy "tisztasági festésre" számítok a hóborította területeken. Azaz a makrohelyzet bizonyos elemeiben vissza-visszarendezõdésre való hajlamot látok, tartós 180°os fordulatot és alapvetõen más jellegû idõjárási forgatókönyveket nem.

Reggel pár modell átfutása után arra jutottam, hogy dec. elején bekopogtat a tél (másodszor, hisz okt. végén még az ajtót is ököllel berepesztette, ami olyan kézsérüléshez vezetett szegénynek, hogy hat hétre gipszbe tették... ).Úgy látom, hogy egyre többen vannak ezen a véleményen, de míg egyesek már 25-étõl várják, én inkább elseje után (GFS nem hoz a közelünkbe 0 fokos T850-et sem belátható ideig). A népi megfigyelések (Katalin locsogása) s a statisztika (örökké nem lehet ény-on sem fekete a Karácsony) alapján decemberre csapadékosabb és átlagnál hidegebb idõt várok - amiben már nem osztják rengetegen a véleményem.
Egy hétig nem látnak a modellek ide csapadékot és az utóbbi két hét csak 3,3 mm-t hozott Pápára. Ilyen csapadékszegény november (30 mm eddig, az is fõleg az elsõ héten)után nem hiszem, hogy csapadékszegény lesz a december is, bár ezt egzakt tudományos érvekkel nem tudom alátámasztani.
Sajnos... elismerem, hogy volt olyan Karácsony, amikor elõtte egy héttel szépen bejött a hó és hideg (pár éve) és kijelentettem, hogy a modellek által várt 30 fokos melegedés 2 nap alatt nem következhet be. Aztán lett 35 fokos melegedés és mélyfekete Karácsony... ... Lehet örökké mellé fognom... ?

Így van, legutóbb a Társalgóban megemlítettem a makroszinoptikai váltás lehetõségét, amely azóta reális eséllyé lépett elõ. Ha pld. az ECM-bõl indulok ki, tekintélyes mennyiségû hideg levegõ halmozódhat fel Északkelet-Európában, létrehozván egy esetleges december eleji kora téli periódus kialakulásának egyik alapvetõ feltételét. A másik sarkalatos pontot persze a megfelelõ áramlási viszonyok jelentik. Ahhoz, hogy a hideg levegõ Nyugat- illetve Közép-Európát legalább részben elérje, a szintén ECM által felvázolt izlandi AC nagyban hozzásegítene. Persze ez úgy is végzõdhetne, hogy a hideget + nagy havat a Brit-szigetek és Nyugat-Európa kapná, mi pedig a délnyugati irányba leszakadó hideg által gerjesztett medek elõoldalát kapnánk. Viszont a legutóbbi GFS-fáklyák inkább enyhe (tél)-optimizmusra sarkallnak, mivel hosszabb távon az ENS-középérték egyre inkább a sokévi átlag alá kerül december elején, ami inkább a Kárpát-medencében is beköszöntõ kora téli periódus mellett szól. Az irány kedvezõ, a részletekhez késõbb még visszatérek, amint jobban kirajzolódik majd a váltás pontosabb menete.

A GFS futásait nézve most már szinte biztosan kialakuló (már csak néhány napnyira van) északkelet-európai hidegtömeg némi hihetõséget kölcsönöz a december elsõ napjaiban bekövetkezõ drasztikus hõmérséklet-csökkenésnek nálunk. Persze, akármekkora északkeleti hidegfelhalmozódás sem jelent automatikusan hideghullámot térségünkben -hiszen a hideg helyben is maradhat, visszahúzódhat, vagy elmehet másfelé- de legalább van honnan érkeznie (megfelelõ szinoptikai helyzet esetén) a hidegnek.
Egyébként az évek nem jelentéktelen részében éppen november harmadik harmadában, vagy december legelején van egy kemény "bemutatkozása" a télnek, melyet persze enyhülés szokott követni. Tapasztalataim szerint november vége nagyon sokszor téliesebb, mint december közepe.
Ha idén is így lenne, az a "szendvics" verziót valószínûsítené, mely rendkívül gyakori forgatókönyve a mi téli idõjárásunknak.

Nos, az átlag alatti havi csapadék önmagában nem jelent rosszat, ha jókor érkezik, mondjuk 20 mm havi szumma csapadék tisztán hóban, mint 2012 február! Én átlagos csapadékot és összességében átlagostól legfeljebb kissé hûvösebb decembert latolgattam szélsõségesen hideg epizóddal a nov/dec fordulóján, melyet lassú enyhülés illetve tartós hidegpárna követ. Jelenleg a modellek csak dec. 2 ára támogatnak erõsebb lehûlést, de a makrováltásban 25-étõl eléggé egyetértenek, eszerint a korábbi latolgatáshoz képest pontosan 1 hetes késést "könyvelhetnék el" a korábbi merész latolgatásomban, amennyiben a GFS jelenlegi ûrtávlati futása, az ÉK-i hidegbetörés -10 -13 T850 el megvalósulna, ami egyszerûen lenyûgözõ lenne Mikulás hetére...

Elkészült a laikusoknak szóló esélylatolgatásunk a decemberi hónapra. Alapvetõen átlagos esetleg melegebb, illetve átlag alatti csapadékot várunk. Egyedül az oroszok várnak kifejezetten hideg és csapadékos telet. Jó lenne
Link

Ami az elkövetkezendõ 1-2hét idõjárását illeti, a hétvégén, a tendenciát elnézve bizonyossá vált nekem egy esetleges makrováltás lehetõsége.
A nagytérségû folyamatokban több modell alapján(pl.Gfs,Ecmwf,Gem) a már kialakult és központi helyét állandóan változtató Ék Európai anticiklon végre számottevõ hideget szippant be keleti oldalán.Ez hatást még ránk nem gyakorol,de annyi bizonyos November 25-étõl jellentõsen megnõ a bizonytalanság a Gfs fáklya tagokon.A modellek nem csak az Ac "normálisabb"hideggel(-5fok alatti850phalal) való feltöltödésén pendülnek együtt, hanem egy kialakuló Brit-Izlandi Ac létrejöttével is számolnak.A már két fennálló anticiklon közé ékelödve foglalna helyet az ény-ról ránk zúdúló hideg,több központú alacsony nyomású légköri képzödményekkel megspékelve.Ettõl kezdve mindenki más már más kimenettel számol.Olyan kép bontakozik ki a fejemben-ebben a lehetséges légköri helyzetrõl-mintha valami ágyúval bemérnének minket,de a löveg útja még nem lenne a térképeken(vagy nem lehet még egyértelmûen értelmezni hogyan is menne végbe ez).
Fontos megemlíteni azt is hogy a Brit-Izlandi anticiklon létrejötét mind a Gfs és pl.Ecmwf két erõs ciklonban látja.Az elsõ a már "kitaposott úton" halad az északi zonalitásnak mondható úton ami az Ék Eu.i Ac izobárjaihoz érve feloszlik ill.több központú sekély ciklonokká válik(ez az Ecmwf)A gfs már kúszább de õ is adja az északi áramlást a Brit szigetekre,míg a Labrador félszigetek mellett a második ciklon mélyül ki.Az Brit szigeteki északias áramlás és a második ciklon elõoldala anticiklonos légkörzést vált ki,ami a ciklon északabbra való áthelyezödését segíti.Továbbá magára kezdi tekerni a Kanada fellett lévõ -15meg20fokos levegõt is.A megváltozott pálya vonal esetén a ciklon Grönland térségében tartozkodó magas légnyomást szétzúzza,elõoldalát helyezi fölé.Így jöhet létre a Brit Izlandi Ac ami az Ék Eu. Ac-val közösen,a közéjük ékelödött ciklonok változékony idõ okozhatnak Észak,Közép és Kelet Eu.ban.A részleteket még nem látni,de a Brit Izlandi Ac jelenléte megnyugtat a térképeken.Hála az Ék eu.i Ac erõsödésének és központjának ény felé helyezödésében.Az megállitja az 1ciklont,a másik áramlási mezejével és felfeletolodásával meglesz a másik Ac is.Tádám kész is az ény felöl ránk kacsingatós "ágyú csõ". Hazánkban 25-dike az az idõpont amikor a légnyomás csökkenésével a csapadék hajlam is megnõ,de a halmazállapot és a hõmérséklet pontosan még nem körvonalazható.

Apró szépséghiba, hogy az elmúlt három tél átlag alatti hõmérsékletû volt.

Nem hiszek abban, hogy 2-3 hétnél távolabb el lehetne látni az idõjárás alakulását illetõen. Így azt mondom, a tél simán lehet kemény is, nem tudjuk. Mindazonáltal, mivel nálunk inkább enyhébb telek voltak az elmúlt években, így én is azt várok. De ez legtöbbünknél amolyan pesszimista várokozásból fakad.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#136159)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#13615

Milyen lesz az idei tél idõjárási szempontból, a sokévi átlaghoz viszonyítva?

A szokásos szezonnyitó kérdésre én most sem tudom a választ, mindazonáltal megpróbálom egy csokorba összefésülni (óhatatlanul szubjektív módon), h mi(fórumozók-köszönet Koczkás-nak Link ), a természet (köszönet Milánéknak, Jóskának Link ) ill. a különféle szezonális modellek milyen telet várnak.
Ez alapján megpróbálok belõni egy T-anomáliára (1981-2010-hez viszonyítottan) és csapadékra vonatkozó intervallumot. Ehhez képest vannak az úgynevezett meglepetések/meglepõdések. Természetesen mindez szubjektív, a félrenézés, elnézés jogát fenntartom.

Hõmérséklet:

Elég egyöntetû a kép, gyakorlatilag mindenki (a 3 csoport mindegyikének eredõje) az átlagnál melegebb telet vár.
A szezonális modellek (amerikai, eu-i) kb. +0.5 és +1.5 közé várják az anomáliát.
Ezen belül talán a december lenne átlag körüli (itt pici esélye egy enyhe negatív anomáliának is van), míg a február jócskán átlag fölötti akár >1.5 fok.
A fórumozók többsége, vagy legnagyobb csoportja is inkább enyhe telet tippel.
Az természet ill. állatvilág is az átlagosnál enyhébb tél mellett tette le a voksot.

Csapadék:

A csapadék átlaghoz képesti eltérése már jóval kevésbé jelentõs mint a hõmérsékleté. Itt az amerikai inkább átlag körülire becsli a telet, míg az eu-i inkább kissé átlag alatti téli csapadékkal kalkulál.
Itt a fórumozók már megosztottabbak hagyatkozva Koczkás összegzésére inkább talán egy picivel szárazabb az összkép, mint az átlag.


Összességében a várakozási csokor eredõje (szezonális elõrék, fórumozók, természet) a következõ lehet:

A 2012-13-as tél (dec-febr) az átlagosnál (81-10) számottevõen enyhébb (kb. +0.6...+1. emellett átlag körüli csapadékú esetleg kissé szárazabb (kb.80-110%) lehet.
Meglepetés lenne, egy átlag körüli ( kisebb mint 0.6 fok), bombameglepetés pedig egy átlagnál ( -0.5 alatti anomália) szignifikánsan hidegebb tél.
Csapadék tekintetében mind egy extrém száraz (csapadék kisebb mint 40-50%), mind egy extrém csapadékos (nagyobb mint 130-140%) tél nagy meglepetéssel szolgálna. Értelemszerûen kisebb meglepetésnek számítana a köztes tartomány (50-80 és a 110-130%).
(Azért azt hozzáteszem, h a csapadék esetén olyan igazán nagy bombameglepõdés talán nem lesz, mert nem nagyon adódott egy határozott irány akár a szárazabb, akár a csapadékosabb tél felé.)

Márciusban meglátjuk!

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#13611

Szép napot kivánok! Nagyon valószinû, hogy a hosszútávú elõrejelzések nem operáltak a fokozódó naptevékenységgel. Hét napfoltcsoport van a napfelszinen, méretük aktiv területenként nem túl tekintélyesek, de épp az elmúlt 24 órában volt egy igazán gigantikus napkitörés, amelybõl a szoláris részecskék elérik bolygónkat. Planétánkra gyakorolt hatásuk nem korlátozódik pusztán a sarki fényekre. A sztratoszférában a röntgen- és ibolyántúli sugárzás, valamint a töltött részecskék befolyása már termikus eredetû: az ottani turbulens örvények troposzférikus ciklonokhoz kötõdnek. Ez abban mutatkozik meg, hogy a pólusok felõl hidegebb levegõtömegek jutnak alacsonyabb szélességekre, az egyenlitõ térségébõl pedig meleg advekció történik magasabb szélességek felé. Ez pedig felhõ- és frontrendszerek kialakulásához vezet. Az Atlanti-óceánon megfigyelhetõ, hatalmas méretû ciklonális jellegû örvénylés keleti oldalán DNY-ÉK irányú áramlás látható, amely tartósnak igérkezhet. A következõ két, esetleg három hét idõjárását mindenképpen uralma alá veszi. Kérdés, hogy a középmagas vagy nagy magasságú felhõszalagok eljutnak-e fölénk, megakadályozva a hidegpárna dominanciáját, fennmaradását? Az is kérdés, hogy aktiv szoláris területek csak a Nap látható korongján vagy a túlsón is tömörülnek?

Igen, erre közben a DWD is rájött, ezért közzé is tették, hogy az elmúlt meg az aktuális szezonális prognózis fabatkát sem ér Legalább õszinték

Közben a grafikon igazodott a szöveghez. Ahhoz képest, hogy a korábbi 3 havi szezonális elõre még kimondottan hideg decembert vizionált, ez azért gyökeres fordulatot jelent. Nagyon gyerekcipõben jár még sajnos a szakmának ez a része.

Tudom, hogy belinkelték, de akkor még nem volt hozzá komment.

Ez olyan, mint a lutri, tegnap még ugyanezzel a szöveggel egy teljesen más grafikon volt látható, hideg novemberrel, még hidegebb decemberrel, 80% körüli eséllyel

Ezt már korábban belinkelték :
Link

Végre itt a friss osztrák szezonális elõre, ám az eredmény igencsak ellentmondásos: Link
A grafikon nincs összhangban a szöveges résszel, ha az ábrákat tartjuk mérvadónak, hideg decemberre és januárra számíthatunk, a kommentár viszont a "minden lehetséges" következtetés levonásához vezet.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#13575

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#135757)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#135756)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#135755)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#135754)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#357)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#356)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#355)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#354)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#353)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#352)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#351)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#350)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#349)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#34

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#347)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#346)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#345)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#344)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#343)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#342)

Értem én a "deriválós" okot, de Te is jól tudod, hogy nem erre hívtam fel a figyelmet. Azt mondtam csak, hogy a mondanivalódban hangsúlyoztad, hogy bár alacsony volt a nyári jégtakaró, most már minden nagyjából rendben és tér vissza a rendes kerékvágásba (lehet még játszani a szavakkal, de ezt mondtad). Nos, én csak annyit mondtam, ez nem igaz, a meredek kevésbé meredek, mint kellene lennie (jó értelmes mondat), magyarul a derivált alatta fut a sokéves átlagnak. Ne felejtsük továbbá el, hogy ilyenkor kevesebb hiány is drasztikusabb, mint a legforróbb nyári napokban, azaz a helyzet most harmadakkora hiány esetén sem harmadannyira vészes.
A globális felmelegedést nem akartam idekotorni, arról a véleményem kiforratlan, nem tartom elég okosnak magam a véleményformáláshoz Ahogy egyre többet hallok róla Tõletek, egyre összetettebbnek és átláthatatlanabbnak látom a rendszert. Nem vagyok elvakult klímaszkeptikus (ó az ember hatása elhanyagolható, semmi közünk a jelenlegi klímaváltozáshoz, stb.), de IPCC-féle hokiütõ-forgató sem. Sajnos az elõbbi csoport pont ugyanúgy viselkedik, mint a második, csak az elsõ csoport fegyvere az, hogy globális összeesküvés-elméletek folynak a politikusok gonosz összjátékával (ennek egy része lehet csak igaz), a másik oldal pedig az adatok feletti kizárólagos hatalommal él vissza úgy, hogy pénzt vár cserébe a számítási végeredmények milyenségében érdekeltektõl. A sárdobálás innentõl nagyon hasonló elven folyik és ebben a forgatagban nehéz higgadt tudósnak maradni, pláne hogy még milliónyi ismeretlen változó van a rendszerben, ezek súlya is csak lassan derülget ki.
A sarki jégtakaró és szegény kihaló jegesmedvék az IPCC-hokicsapat fegyvere, a déli-sarki a másik csapaté (bár itt vezet az IPCC), a hokiütõ pipájának "be nem következése" a szkeptikusok érve, a cáfolhatatlan CO2 az IPCC-é stb. stb. Közben nem tudjuk a CO2 - T2m eltérés kapcsolatát, nem tudunk megbízható hosszútávú (több év/évtizedes) modelleket megfelelõ megbízhatósággal készíteni, mégis keményen bírálja az egyik a másikat.

Nos ezért javítottam csak ki a tévedésedet, mert a felhasznált adatod hibás volt. A következményekrõl nincs elképzelésem, tetszik amit írsz és írtok a télrõl, de nem tudom felülbírálni, kijavítani vagy sajátot írni. Belekötni nyilván nem szerettem volna magába az elõrejelzésbe.

Tulajdonképp nem akartam az arktikus jégborítottságra "kihegyezni" a mondanivalómat annál is kevésbé, mert a mi telünk milyensége köztudottan csupán indirekte függ össze azzal. Nem is értem, hol a vita köztünk. Azt írod, hogy nem igaz, hogy meredeken ívelt felfelé a jégmennyiség görbéje, hiszen most is rekord alacsony a jégkiterjedés.
Itt bizony fogalomzavar van, a függvényérték van összekeverve az elsõ derivált értékével (Te, mint egzakt képzettségû, nyilván tudod, mirõl beszélek)
Természetesen nem vonom kétségbe, hogy az ember szén-dioxid emissziója elvileg melegíti a légkört. De remélem, Te sem osztod azt a véleményt, hogy a sarki jégsapka állapota csupán ennek a függvénye. A Kara és a Barents-tenger gyengélkedésének (és ezzel a totális jégborítás alacsony voltának) szinte biztosan van makrocirkulációs oka is.
Egyik lehetséges magyarázata az észak-atlanti tengeráramlás rendellenes viselkedésében van.
Emlékszünk, ez néhány évvel ezelõtt északnak kanyarodott, és a Baffin-öblöt melegítette.
Véleményem szerint jelenleg kompenzatórikusan fordult Eurázsia felé, és jut a szokottnál keletebbre felé, éppen a kérdéses tengerrészeken okozva jégolvadást (ill. gátolva a befagyást)
Persze, ez csak egy ötlet. Legjobb lenne látni az aktuális ábrákat az észak-atlantiáramlat útvonaláról. Úgy sejtem, hogy a tengeráramlat anomáliái elsõsorban a légáramlatok milyenségében lelik magyarázatukat. Eurázsia északnyugati szélén nagyon gyakorivá vált az északi zonalitás. Tavaly, tél elején szintén a viharos, enyhe délnyugati szelek törték össze, kergették el a jeget a Kara-tengerrõl. A lényeg, hogy a mostani légáramlási, tengeráramlási anomáliának is jelentkezni fog majd az ellentettje. Aligha hihetõ, hogy a szóban forgó tengerrészek jégborítottsági görbéje eztán hokiütõ-szerûen "lemászik" a koordináta rendszerrõl.
Ezek után latolgassunk kissé a fentiek függvényében. Az a megállapítás, miszerint a mi téli idõjárásunk nem nagyon függ az arktikus jégborítottságtól, nyilván csak bizonyos határok között igaz. A sarki jég olvadásával rengeteg hõt von el, ill. a jégtábla, és az azon levõ hóréteg elszigeteli a fölötte elhelyezkedõ légréteget a "meleg" tengervíztõl, ezért az ilyen területen hideg anticiklonok képzõdhetnek. Valamekkora behatással nyilván van a jégkiterjedtség a sarki hidegbázisra.
Egyszer már felvetettem, hogy az északi-sarki és a szibériai hidegpool lehet, hogy bizonyos antagonizmusban van egymással.(A tavalyi tél igazolni látszott az elképzelésemet)
Ha ez tényleg így van, idén is dominálni fog a kontinentális, "lábas" hideg.

A tél latolgatásába nem megyek bele, mert nem vagyok elég képzett, hozzá, de:
"Az arktikus jégborítottság minimuma ebben az évben roppant alacsony volt, de ezt követõen meredeken felfelé ívelt a jégmennyiség görbéje."
Ez nem igaz, egyelõre ismét mérések kezdete óta nem tapasztalt alacsony a kiterjedtség, ami leginkább ráadásul a hozzánk közelebb esõ sarkvidéki tengereket sújtja (Kara- Barents tenger Link Link ). Az, hogy meredeken felfelé ível, természetes, ha nem tenné, na az érdekes bajokat okozna Csakhogy nem tudta lemaradását pótolni, sõt, a meredekség is laposabb, mint kéne lennie. Link
Ez alapján fogalmam sincs, milyen következtetéseket lehet levonni, de a kiinduló feltevésed biztos helytelen. A napfolttevékenység csúcsáról pedig szintén vitatkoznék, de azt egy másik helyen egy másik MetNet szakival már megtettem

Aha, látom: a GFS is, meg az ECMWF is úgy kivette a nov. 20.-i északnyugati hidegelárasztást egyik futásról a másikra, mintha ott se lett volna. Nagyon sajátságos... Persze, vannak "eltévedt" futások, de hogy mindkét "királyi" modell egyszerre tévedjen el...
Viszont, ahogy írod is- "lábszaga" van az összképnek - a mutatott térképek alapján a terminus vége felé egyre inkább a kontinentális hidegelárasztás irányába fordulnak a dolgok. Igaz, ez még ûridõ, ekként kell kezelni.

Átnézve a modelleket, nekem nagyon úgy tûnik, hogy novemberben komoly télies helyzet már nem valószínû.

Északnyugaton ciklongyár, keleten anticiklon, ez lehet a jellemzõ felállás, melybõl háromféle idõ jöhet össze térségünkben.

1. Aktívabb ciklontevékenység idején: érintõ/gyenge frontok, átmeneti, gyenge lehûlés, inkább csak lokális csapadék, nagyobb eséllyel nyugaton és északon.

2. Kiegyenlített hatások: ciklon elõoldal, enyhe, száraz idõ, köd csak az éppen jellemzõ szélirányra érzékeny területeken.

3. Gyengébb ciklontevékenység, keletrõl közelebb terjeszkedõ, esetleg direkt AC: pára, köd, stratus, de az enyhébbik fajta, T 5 fok körül, csapadék alig.

Hónap végére látok azért némi esélyt teknõképzõdésre, de a közelben nem nagyon van jelentõs hidegmag, így aztán egy esetleges teknõ hátoldaltól sem várnék az októberi kis szösszenetnél ütõsebb támadást.

Ugyanakkor ez a tartós keleti, északkeleti AC kiépíthet Oroszországban egy jó kis lábas rettenetet, szerintem arrafelé szépen lassan el is kezdõdik a tél november utolsó harmadában, aztán hogy ez mire lesz jó decemberben...hát azt majd meglássuk.

Az általad leírt verziók közûl, én úgy gondolom valahol a 2./3. lehetõség között lesz a helyes út!
Figyelve a tendenciákat, amiket le is írtál én erre következtetek. Nem lesz "szendvics tél" kimondottan, de lehetnek akár hosszabb enyhébb periódusok is!
Az idei télen szerintem nagy kérdés lesz a köd, hol, mikor, milyen hosszú ideig marad meg, és milyen hõmérsékletet okoz majd?

Mit mondhatunk a küszöbön álló tél kilátásairól jelen pillanatban? Nézzük a tényezõknek tekinthetõ körülményeket: elõször is, a teljes egyértelmûséggel elõoldali- anticiklonálisnak, száraz-melegnek mondható õszelõ enyhe decembert, és nagy valószínûséggel szintén átlagosnál enyhébb januárt helyez kilátásba. Ilyen esetben a "szendvics" tél is elég gyakori: õsz végén, ill. tél elején, és februárban többé-kevésbé hideg idõszak, közte enyheségek. Ez tapasztalati tény, mely természetesen nem abszolút érvényû.
A szibériai hófelhalmozódás idén elég korainak, jelentõsnek látszik. Az arktikus jégborítottság minimuma ebben az évben roppant alacsony volt, de ezt követõen meredeken felfelé ívelt a jégmennyiség görbéje. Ebben a tényben bizonyos mértékig a hidegbázis fejlõdési, regenerálódási hajlamát láthatjuk. Napfoltmaximum közelében vagyunk, mely általában nem kedvez a kemény telek kialakulásának. De vannak vélemények, melyek szerint a vártnál elõbb, már mostanra túljutottunk az egyébként is szokatlanul alacsony naptevékenységi csúcson.
A Hari Seldon féle decemberi prediktor, mely a szeptemberi idõjáráson és a szibériai hómennyiségen alapszik (és amit okunk van figyelembe venni) átlagos koratelet mutat.
Azonban véleményem az, hogy a tél szerelmesei mégsem dõlhetnek nyugodtan hátra a karosszékben -igaz, egyelõre nem kell gyászolniuk sem.
A magam részérõl 4 verziót állítok fel, melyek azonban -ahogy látni fogjuk- korántsem egyforma valószínûségûek.
1. "Szendvics" tél, a 2006/2007-es télhez hasonló forgatókönyvvel. Eszerint a "szendvics" elsõ hideg elemét a közelmúlt (október vége) erõs lehûlése alkotná, a második majd valamikor februárban jönne, elég gyenge formában. A kettõ között kezdetben elõoldali-anticiklonális, majd zonális enyheségek. Ezt a verziót már csak statisztikai ritkasága miatt sem gondolom különösebben valószínûnek.
2. "Szendvics" tél, jelentõsebb hideg idõszakokkal -mint például az 1983/84-es tél. Ebben az esetben a "szendvics" elsõ hideg eleme még nem ért véget, jelenleg annak relatíve enyhe idõszakában vagyunk, melyet november végén, december legelején megint hideg periódus fog követni. A modelleket elnézve jó esélyünk van erre a forgatókönyvre. Bár pillanatnyilag elõoldali a felállás, de északon, északkeleten jelentõs hideg légtömegek "ólálkodnak", melyek a friss futások szerint elõször északkeletrõl megközelítenek, majd nov. 20. környékén é-ény-ról el is érnek minket. A hidegebb fajta szendvicstélnek véleményem szerint idén nagy a valószínûsége.
3. A téli hideg csak december elején jön meg, és itt marad a napforduló környékén is. Ebben az esetben a tél nem "szendvics", mert az ilyen hidegek szinte biztosan kitartanak minimum január közepéig. Van példa a fenti lefolyásra a viszonylag közeli múltból: 2002-ben november eleji télies intermezzó után rendkívüli elõoldali enyheség jött a hónap közepén, ami fokozatosan mérséklõdve végül december elsõ dekádjában helyt adott a kontinentális zord hidegnek. Ami a tél második felét, január végét és februárt illeti, újra kétfelé ágazik az út: vagy megenyhül a januári hideg februárra, mint pl. 1978/1979-ben, vagy 2001/2002-ben, vagy
4. kitart a fagy március elejéig.
A magam részérõl igazi hosszú, szigorú télen meglepõdnék az idén -a 4. változatot nem tartom túl esélyesnek. A 3. azonban könnyen elõfordulhat.