Meteorológiai esélylatolgatások
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#351)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#34
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#347)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#346)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#345)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#344)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#343)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#342)
Értem én a "deriválós" okot, de Te is jól tudod, hogy nem erre hívtam fel a figyelmet. Azt mondtam csak, hogy a mondanivalódban hangsúlyoztad, hogy bár alacsony volt a nyári jégtakaró, most már minden nagyjából rendben és tér vissza a rendes kerékvágásba (lehet még játszani a szavakkal, de ezt mondtad). Nos, én csak annyit mondtam, ez nem igaz, a meredek kevésbé meredek, mint kellene lennie (jó értelmes mondat), magyarul a derivált alatta fut a sokéves átlagnak. Ne felejtsük továbbá el, hogy ilyenkor kevesebb hiány is drasztikusabb, mint a legforróbb nyári napokban, azaz a helyzet most harmadakkora hiány esetén sem harmadannyira vészes.
A globális felmelegedést nem akartam idekotorni, arról a véleményem kiforratlan, nem tartom elég okosnak magam a véleményformáláshoz
Ahogy egyre többet hallok róla Tõletek, egyre összetettebbnek és átláthatatlanabbnak látom a rendszert. Nem vagyok elvakult klímaszkeptikus (ó az ember hatása elhanyagolható, semmi közünk a jelenlegi klímaváltozáshoz, stb.), de IPCC-féle hokiütõ-forgató sem. Sajnos az elõbbi csoport pont ugyanúgy viselkedik, mint a második, csak az elsõ csoport fegyvere az, hogy globális összeesküvés-elméletek folynak a politikusok gonosz összjátékával (ennek egy része lehet csak igaz), a másik oldal pedig az adatok feletti kizárólagos hatalommal él vissza úgy, hogy pénzt vár cserébe a számítási végeredmények milyenségében érdekeltektõl. A sárdobálás innentõl nagyon hasonló elven folyik és ebben a forgatagban nehéz higgadt tudósnak maradni, pláne hogy még milliónyi ismeretlen változó van a rendszerben, ezek súlya is csak lassan derülget ki.
A sarki jégtakaró és szegény kihaló jegesmedvék az IPCC-hokicsapat fegyvere, a déli-sarki a másik csapaté (bár itt vezet az IPCC), a hokiütõ pipájának "be nem következése" a szkeptikusok érve, a cáfolhatatlan CO2 az IPCC-é stb. stb. Közben nem tudjuk a CO2 - T2m eltérés kapcsolatát, nem tudunk megbízható hosszútávú (több év/évtizedes) modelleket megfelelõ megbízhatósággal készíteni, mégis keményen bírálja az egyik a másikat.
Nos ezért javítottam csak ki a tévedésedet, mert a felhasznált adatod hibás volt. A következményekrõl nincs elképzelésem, tetszik amit írsz és írtok a télrõl, de nem tudom felülbírálni, kijavítani vagy sajátot írni. Belekötni nyilván nem szerettem volna magába az elõrejelzésbe.
A globális felmelegedést nem akartam idekotorni, arról a véleményem kiforratlan, nem tartom elég okosnak magam a véleményformáláshoz
Ahogy egyre többet hallok róla Tõletek, egyre összetettebbnek és átláthatatlanabbnak látom a rendszert. Nem vagyok elvakult klímaszkeptikus (ó az ember hatása elhanyagolható, semmi közünk a jelenlegi klímaváltozáshoz, stb.), de IPCC-féle hokiütõ-forgató sem. Sajnos az elõbbi csoport pont ugyanúgy viselkedik, mint a második, csak az elsõ csoport fegyvere az, hogy globális összeesküvés-elméletek folynak a politikusok gonosz összjátékával (ennek egy része lehet csak igaz), a másik oldal pedig az adatok feletti kizárólagos hatalommal él vissza úgy, hogy pénzt vár cserébe a számítási végeredmények milyenségében érdekeltektõl. A sárdobálás innentõl nagyon hasonló elven folyik és ebben a forgatagban nehéz higgadt tudósnak maradni, pláne hogy még milliónyi ismeretlen változó van a rendszerben, ezek súlya is csak lassan derülget ki.A sarki jégtakaró és szegény kihaló jegesmedvék az IPCC-hokicsapat fegyvere, a déli-sarki a másik csapaté (bár itt vezet az IPCC), a hokiütõ pipájának "be nem következése" a szkeptikusok érve, a cáfolhatatlan CO2 az IPCC-é stb. stb. Közben nem tudjuk a CO2 - T2m eltérés kapcsolatát, nem tudunk megbízható hosszútávú (több év/évtizedes) modelleket megfelelõ megbízhatósággal készíteni, mégis keményen bírálja az egyik a másikat.
Nos ezért javítottam csak ki a tévedésedet, mert a felhasznált adatod hibás volt. A következményekrõl nincs elképzelésem, tetszik amit írsz és írtok a télrõl, de nem tudom felülbírálni, kijavítani vagy sajátot írni. Belekötni nyilván nem szerettem volna magába az elõrejelzésbe.
Tulajdonképp nem akartam az arktikus jégborítottságra "kihegyezni" a mondanivalómat annál is kevésbé, mert a mi telünk milyensége köztudottan csupán indirekte függ össze azzal. Nem is értem, hol a vita köztünk. Azt írod, hogy nem igaz, hogy meredeken ívelt felfelé a jégmennyiség görbéje, hiszen most is rekord alacsony a jégkiterjedés.
Itt bizony fogalomzavar van, a függvényérték van összekeverve az elsõ derivált értékével (Te, mint egzakt képzettségû, nyilván tudod, mirõl beszélek)
Természetesen nem vonom kétségbe, hogy az ember szén-dioxid emissziója elvileg melegíti a légkört. De remélem, Te sem osztod azt a véleményt, hogy a sarki jégsapka állapota csupán ennek a függvénye. A Kara és a Barents-tenger gyengélkedésének (és ezzel a totális jégborítás alacsony voltának) szinte biztosan van makrocirkulációs oka is.
Egyik lehetséges magyarázata az észak-atlanti tengeráramlás rendellenes viselkedésében van.
Emlékszünk, ez néhány évvel ezelõtt északnak kanyarodott, és a Baffin-öblöt melegítette.
Véleményem szerint jelenleg kompenzatórikusan fordult Eurázsia felé, és jut a szokottnál keletebbre felé, éppen a kérdéses tengerrészeken okozva jégolvadást (ill. gátolva a befagyást)
Persze, ez csak egy ötlet. Legjobb lenne látni az aktuális ábrákat az észak-atlantiáramlat útvonaláról. Úgy sejtem, hogy a tengeráramlat anomáliái elsõsorban a légáramlatok milyenségében lelik magyarázatukat. Eurázsia északnyugati szélén nagyon gyakorivá vált az északi zonalitás. Tavaly, tél elején szintén a viharos, enyhe délnyugati szelek törték össze, kergették el a jeget a Kara-tengerrõl. A lényeg, hogy a mostani légáramlási, tengeráramlási anomáliának is jelentkezni fog majd az ellentettje. Aligha hihetõ, hogy a szóban forgó tengerrészek jégborítottsági görbéje eztán hokiütõ-szerûen "lemászik" a koordináta rendszerrõl.
Ezek után latolgassunk kissé a fentiek függvényében. Az a megállapítás, miszerint a mi téli idõjárásunk nem nagyon függ az arktikus jégborítottságtól, nyilván csak bizonyos határok között igaz. A sarki jég olvadásával rengeteg hõt von el, ill. a jégtábla, és az azon levõ hóréteg elszigeteli a fölötte elhelyezkedõ légréteget a "meleg" tengervíztõl, ezért az ilyen területen hideg anticiklonok képzõdhetnek. Valamekkora behatással nyilván van a jégkiterjedtség a sarki hidegbázisra.
Egyszer már felvetettem, hogy az északi-sarki és a szibériai hidegpool lehet, hogy bizonyos antagonizmusban van egymással.(A tavalyi tél igazolni látszott az elképzelésemet)
Ha ez tényleg így van, idén is dominálni fog a kontinentális, "lábas" hideg.
Itt bizony fogalomzavar van, a függvényérték van összekeverve az elsõ derivált értékével (Te, mint egzakt képzettségû, nyilván tudod, mirõl beszélek)
Természetesen nem vonom kétségbe, hogy az ember szén-dioxid emissziója elvileg melegíti a légkört. De remélem, Te sem osztod azt a véleményt, hogy a sarki jégsapka állapota csupán ennek a függvénye. A Kara és a Barents-tenger gyengélkedésének (és ezzel a totális jégborítás alacsony voltának) szinte biztosan van makrocirkulációs oka is.
Egyik lehetséges magyarázata az észak-atlanti tengeráramlás rendellenes viselkedésében van.
Emlékszünk, ez néhány évvel ezelõtt északnak kanyarodott, és a Baffin-öblöt melegítette.
Véleményem szerint jelenleg kompenzatórikusan fordult Eurázsia felé, és jut a szokottnál keletebbre felé, éppen a kérdéses tengerrészeken okozva jégolvadást (ill. gátolva a befagyást)
Persze, ez csak egy ötlet. Legjobb lenne látni az aktuális ábrákat az észak-atlantiáramlat útvonaláról. Úgy sejtem, hogy a tengeráramlat anomáliái elsõsorban a légáramlatok milyenségében lelik magyarázatukat. Eurázsia északnyugati szélén nagyon gyakorivá vált az északi zonalitás. Tavaly, tél elején szintén a viharos, enyhe délnyugati szelek törték össze, kergették el a jeget a Kara-tengerrõl. A lényeg, hogy a mostani légáramlási, tengeráramlási anomáliának is jelentkezni fog majd az ellentettje. Aligha hihetõ, hogy a szóban forgó tengerrészek jégborítottsági görbéje eztán hokiütõ-szerûen "lemászik" a koordináta rendszerrõl.
Ezek után latolgassunk kissé a fentiek függvényében. Az a megállapítás, miszerint a mi téli idõjárásunk nem nagyon függ az arktikus jégborítottságtól, nyilván csak bizonyos határok között igaz. A sarki jég olvadásával rengeteg hõt von el, ill. a jégtábla, és az azon levõ hóréteg elszigeteli a fölötte elhelyezkedõ légréteget a "meleg" tengervíztõl, ezért az ilyen területen hideg anticiklonok képzõdhetnek. Valamekkora behatással nyilván van a jégkiterjedtség a sarki hidegbázisra.
Egyszer már felvetettem, hogy az északi-sarki és a szibériai hidegpool lehet, hogy bizonyos antagonizmusban van egymással.(A tavalyi tél igazolni látszott az elképzelésemet)
Ha ez tényleg így van, idén is dominálni fog a kontinentális, "lábas" hideg.
A tél latolgatásába nem megyek bele, mert nem vagyok elég képzett, hozzá, de:
"Az arktikus jégborítottság minimuma ebben az évben roppant alacsony volt, de ezt követõen meredeken felfelé ívelt a jégmennyiség görbéje."
Ez nem igaz, egyelõre ismét mérések kezdete óta nem tapasztalt alacsony a kiterjedtség, ami leginkább ráadásul a hozzánk közelebb esõ sarkvidéki tengereket sújtja (Kara- Barents tenger Link Link ). Az, hogy meredeken felfelé ível, természetes, ha nem tenné, na az érdekes bajokat okozna Csakhogy nem tudta lemaradását pótolni, sõt, a meredekség is laposabb, mint kéne lennie. Link
Ez alapján fogalmam sincs, milyen következtetéseket lehet levonni, de a kiinduló feltevésed biztos helytelen. A napfolttevékenység csúcsáról pedig szintén vitatkoznék, de azt egy másik helyen egy másik MetNet szakival már megtettem
"Az arktikus jégborítottság minimuma ebben az évben roppant alacsony volt, de ezt követõen meredeken felfelé ívelt a jégmennyiség görbéje."
Ez nem igaz, egyelõre ismét mérések kezdete óta nem tapasztalt alacsony a kiterjedtség, ami leginkább ráadásul a hozzánk közelebb esõ sarkvidéki tengereket sújtja (Kara- Barents tenger Link Link ). Az, hogy meredeken felfelé ível, természetes, ha nem tenné, na az érdekes bajokat okozna
Csakhogy nem tudta lemaradását pótolni, sõt, a meredekség is laposabb, mint kéne lennie. LinkEz alapján fogalmam sincs, milyen következtetéseket lehet levonni, de a kiinduló feltevésed biztos helytelen. A napfolttevékenység csúcsáról pedig szintén vitatkoznék, de azt egy másik helyen egy másik MetNet szakival már megtettem
Aha, látom: a GFS is, meg az ECMWF is úgy kivette a nov. 20.-i északnyugati hidegelárasztást egyik futásról a másikra, mintha ott se lett volna. Nagyon sajátságos... Persze, vannak "eltévedt" futások, de hogy mindkét "királyi" modell egyszerre tévedjen el...
Viszont, ahogy írod is- "lábszaga" van az összképnek - a mutatott térképek alapján a terminus vége felé egyre inkább a kontinentális hidegelárasztás irányába fordulnak a dolgok. Igaz, ez még ûridõ, ekként kell kezelni.
Viszont, ahogy írod is- "lábszaga" van az összképnek - a mutatott térképek alapján a terminus vége felé egyre inkább a kontinentális hidegelárasztás irányába fordulnak a dolgok. Igaz, ez még ûridõ, ekként kell kezelni.
Átnézve a modelleket, nekem nagyon úgy tûnik, hogy novemberben komoly télies helyzet már nem valószínû.
Északnyugaton ciklongyár, keleten anticiklon, ez lehet a jellemzõ felállás, melybõl háromféle idõ jöhet össze térségünkben.
1. Aktívabb ciklontevékenység idején: érintõ/gyenge frontok, átmeneti, gyenge lehûlés, inkább csak lokális csapadék, nagyobb eséllyel nyugaton és északon.
2. Kiegyenlített hatások: ciklon elõoldal, enyhe, száraz idõ, köd csak az éppen jellemzõ szélirányra érzékeny területeken.
3. Gyengébb ciklontevékenység, keletrõl közelebb terjeszkedõ, esetleg direkt AC: pára, köd, stratus, de az enyhébbik fajta, T 5 fok körül, csapadék alig.
Hónap végére látok azért némi esélyt teknõképzõdésre, de a közelben nem nagyon van jelentõs hidegmag, így aztán egy esetleges teknõ hátoldaltól sem várnék az októberi kis szösszenetnél ütõsebb támadást.
Ugyanakkor ez a tartós keleti, északkeleti AC kiépíthet Oroszországban egy jó kis lábas rettenetet, szerintem arrafelé szépen lassan el is kezdõdik a tél november utolsó harmadában, aztán hogy ez mire lesz jó decemberben...hát azt majd meglássuk.
Északnyugaton ciklongyár, keleten anticiklon, ez lehet a jellemzõ felállás, melybõl háromféle idõ jöhet össze térségünkben.
1. Aktívabb ciklontevékenység idején: érintõ/gyenge frontok, átmeneti, gyenge lehûlés, inkább csak lokális csapadék, nagyobb eséllyel nyugaton és északon.
2. Kiegyenlített hatások: ciklon elõoldal, enyhe, száraz idõ, köd csak az éppen jellemzõ szélirányra érzékeny területeken.
3. Gyengébb ciklontevékenység, keletrõl közelebb terjeszkedõ, esetleg direkt AC: pára, köd, stratus, de az enyhébbik fajta, T 5 fok körül, csapadék alig.
Hónap végére látok azért némi esélyt teknõképzõdésre, de a közelben nem nagyon van jelentõs hidegmag, így aztán egy esetleges teknõ hátoldaltól sem várnék az októberi kis szösszenetnél ütõsebb támadást.
Ugyanakkor ez a tartós keleti, északkeleti AC kiépíthet Oroszországban egy jó kis lábas rettenetet, szerintem arrafelé szépen lassan el is kezdõdik a tél november utolsó harmadában, aztán hogy ez mire lesz jó decemberben...hát azt majd meglássuk.
Az általad leírt verziók közûl, én úgy gondolom valahol a 2./3. lehetõség között lesz a helyes út!
Figyelve a tendenciákat, amiket le is írtál én erre következtetek. Nem lesz "szendvics tél" kimondottan, de lehetnek akár hosszabb enyhébb periódusok is!
Az idei télen szerintem nagy kérdés lesz a köd, hol, mikor, milyen hosszú ideig marad meg, és milyen hõmérsékletet okoz majd?
Figyelve a tendenciákat, amiket le is írtál én erre következtetek. Nem lesz "szendvics tél" kimondottan, de lehetnek akár hosszabb enyhébb periódusok is!
Az idei télen szerintem nagy kérdés lesz a köd, hol, mikor, milyen hosszú ideig marad meg, és milyen hõmérsékletet okoz majd?
Mit mondhatunk a küszöbön álló tél kilátásairól jelen pillanatban? Nézzük a tényezõknek tekinthetõ körülményeket: elõször is, a teljes egyértelmûséggel elõoldali- anticiklonálisnak, száraz-melegnek mondható õszelõ enyhe decembert, és nagy valószínûséggel szintén átlagosnál enyhébb januárt helyez kilátásba. Ilyen esetben a "szendvics" tél is elég gyakori: õsz végén, ill. tél elején, és februárban többé-kevésbé hideg idõszak, közte enyheségek. Ez tapasztalati tény, mely természetesen nem abszolút érvényû.
A szibériai hófelhalmozódás idén elég korainak, jelentõsnek látszik. Az arktikus jégborítottság minimuma ebben az évben roppant alacsony volt, de ezt követõen meredeken felfelé ívelt a jégmennyiség görbéje. Ebben a tényben bizonyos mértékig a hidegbázis fejlõdési, regenerálódási hajlamát láthatjuk. Napfoltmaximum közelében vagyunk, mely általában nem kedvez a kemény telek kialakulásának. De vannak vélemények, melyek szerint a vártnál elõbb, már mostanra túljutottunk az egyébként is szokatlanul alacsony naptevékenységi csúcson.
A Hari Seldon féle decemberi prediktor, mely a szeptemberi idõjáráson és a szibériai hómennyiségen alapszik (és amit okunk van figyelembe venni) átlagos koratelet mutat.
Azonban véleményem az, hogy a tél szerelmesei mégsem dõlhetnek nyugodtan hátra a karosszékben -igaz, egyelõre nem kell gyászolniuk sem.
A magam részérõl 4 verziót állítok fel, melyek azonban -ahogy látni fogjuk- korántsem egyforma valószínûségûek.
1. "Szendvics" tél, a 2006/2007-es télhez hasonló forgatókönyvvel. Eszerint a "szendvics" elsõ hideg elemét a közelmúlt (október vége) erõs lehûlése alkotná, a második majd valamikor februárban jönne, elég gyenge formában. A kettõ között kezdetben elõoldali-anticiklonális, majd zonális enyheségek. Ezt a verziót már csak statisztikai ritkasága miatt sem gondolom különösebben valószínûnek.
2. "Szendvics" tél, jelentõsebb hideg idõszakokkal -mint például az 1983/84-es tél. Ebben az esetben a "szendvics" elsõ hideg eleme még nem ért véget, jelenleg annak relatíve enyhe idõszakában vagyunk, melyet november végén, december legelején megint hideg periódus fog követni. A modelleket elnézve jó esélyünk van erre a forgatókönyvre. Bár pillanatnyilag elõoldali a felállás, de északon, északkeleten jelentõs hideg légtömegek "ólálkodnak", melyek a friss futások szerint elõször északkeletrõl megközelítenek, majd nov. 20. környékén é-ény-ról el is érnek minket. A hidegebb fajta szendvicstélnek véleményem szerint idén nagy a valószínûsége.
3. A téli hideg csak december elején jön meg, és itt marad a napforduló környékén is. Ebben az esetben a tél nem "szendvics", mert az ilyen hidegek szinte biztosan kitartanak minimum január közepéig. Van példa a fenti lefolyásra a viszonylag közeli múltból: 2002-ben november eleji télies intermezzó után rendkívüli elõoldali enyheség jött a hónap közepén, ami fokozatosan mérséklõdve végül december elsõ dekádjában helyt adott a kontinentális zord hidegnek. Ami a tél második felét, január végét és februárt illeti, újra kétfelé ágazik az út: vagy megenyhül a januári hideg februárra, mint pl. 1978/1979-ben, vagy 2001/2002-ben, vagy
4. kitart a fagy március elejéig.
A magam részérõl igazi hosszú, szigorú télen meglepõdnék az idén -a 4. változatot nem tartom túl esélyesnek. A 3. azonban könnyen elõfordulhat.
A szibériai hófelhalmozódás idén elég korainak, jelentõsnek látszik. Az arktikus jégborítottság minimuma ebben az évben roppant alacsony volt, de ezt követõen meredeken felfelé ívelt a jégmennyiség görbéje. Ebben a tényben bizonyos mértékig a hidegbázis fejlõdési, regenerálódási hajlamát láthatjuk. Napfoltmaximum közelében vagyunk, mely általában nem kedvez a kemény telek kialakulásának. De vannak vélemények, melyek szerint a vártnál elõbb, már mostanra túljutottunk az egyébként is szokatlanul alacsony naptevékenységi csúcson.
A Hari Seldon féle decemberi prediktor, mely a szeptemberi idõjáráson és a szibériai hómennyiségen alapszik (és amit okunk van figyelembe venni) átlagos koratelet mutat.
Azonban véleményem az, hogy a tél szerelmesei mégsem dõlhetnek nyugodtan hátra a karosszékben -igaz, egyelõre nem kell gyászolniuk sem.
A magam részérõl 4 verziót állítok fel, melyek azonban -ahogy látni fogjuk- korántsem egyforma valószínûségûek.
1. "Szendvics" tél, a 2006/2007-es télhez hasonló forgatókönyvvel. Eszerint a "szendvics" elsõ hideg elemét a közelmúlt (október vége) erõs lehûlése alkotná, a második majd valamikor februárban jönne, elég gyenge formában. A kettõ között kezdetben elõoldali-anticiklonális, majd zonális enyheségek. Ezt a verziót már csak statisztikai ritkasága miatt sem gondolom különösebben valószínûnek.
2. "Szendvics" tél, jelentõsebb hideg idõszakokkal -mint például az 1983/84-es tél. Ebben az esetben a "szendvics" elsõ hideg eleme még nem ért véget, jelenleg annak relatíve enyhe idõszakában vagyunk, melyet november végén, december legelején megint hideg periódus fog követni. A modelleket elnézve jó esélyünk van erre a forgatókönyvre. Bár pillanatnyilag elõoldali a felállás, de északon, északkeleten jelentõs hideg légtömegek "ólálkodnak", melyek a friss futások szerint elõször északkeletrõl megközelítenek, majd nov. 20. környékén é-ény-ról el is érnek minket. A hidegebb fajta szendvicstélnek véleményem szerint idén nagy a valószínûsége.
3. A téli hideg csak december elején jön meg, és itt marad a napforduló környékén is. Ebben az esetben a tél nem "szendvics", mert az ilyen hidegek szinte biztosan kitartanak minimum január közepéig. Van példa a fenti lefolyásra a viszonylag közeli múltból: 2002-ben november eleji télies intermezzó után rendkívüli elõoldali enyheség jött a hónap közepén, ami fokozatosan mérséklõdve végül december elsõ dekádjában helyt adott a kontinentális zord hidegnek. Ami a tél második felét, január végét és februárt illeti, újra kétfelé ágazik az út: vagy megenyhül a januári hideg februárra, mint pl. 1978/1979-ben, vagy 2001/2002-ben, vagy
4. kitart a fagy március elejéig.
A magam részérõl igazi hosszú, szigorú télen meglepõdnék az idén -a 4. változatot nem tartom túl esélyesnek. A 3. azonban könnyen elõfordulhat.
Kicsit átnézve a távolabbi kilátásokat arra a következtetésre jutottam, hogy november második felében markáns makroszinoptikus váltás várható. Tudom, hogy sokak szerint erre december közepéig várni kell, én most mégis más véleményen vagyok. Nézzük az okokat:
Az északi ciklontevékenység mûködésében periódikus változásokat lehet észlelni nagyjából az õsz közepétõl. Ez az év eddigi elõéletét tekintve újdonság, hiszen hol hatalmas viharciklonok, hol pedig egyenletesen képzõdõ ciklonrendszerek határozzák meg az északi térség idõjárását. Látható, hogy az összes modellen kivétel nélkül Grönland térségében, illeve idõszakosan Európa legészakkeletibb részein helyezkednek el masszív hidegmagok, amik ciklikusan termelik ezeket a hatalmas kiterjedésû viharciklonokat.
Ezek a képzõdmények jelentõs hatással vannak a poláris jet hullámzására, amibõl adódóan masszív összeáramlások és divergenciák jól elkülönülve gondoskodnak a nagy nyomási különbségekrõl. Részben ennek köszönhetõ a november közepére alakuló közép-európai anticiklon létrejötte is: Link
Ezt követõen a ciklonok ismét kicsit gyengülnek, majd minden jel arra mutat, hogy a következõ erõsödõ ciklusnál új viharciklonok alakulhatnak, amikkel párhuzamosan megerõsödik a "nyomási ellenzék". A következõ erõsödõ ciklust november 20. utánra helyezem, amikor akár erõsebb hidegleszakadás is vendégünk lehet majd. Az, hogy ez mennyire lesz csapadékos, abba nem mennék vele, de összegezve a gondolataimat még egy tél támadást várok november végére.
Esélye persze annak is van, hogy egy újabb nagy közép-európai anticiklon vagy átmeneti elõoldali enyheség álljon be, de a kelet-európai síkságon egy kicsit keletebbre húzódik a magasnyomás dominanciája, tehát az azori anticiklon is kevésbé lehet az óceánra kiszorulva. Szóval ezeknek most kevesebb esélyt valószínûsítek.
A térségünkre leginkább hatással lévõ indexen látszik a következõ napokban tetõpontjára kerülõ ciklus, majd az erõs visszaesés: Link
Az északi ciklontevékenység mûködésében periódikus változásokat lehet észlelni nagyjából az õsz közepétõl. Ez az év eddigi elõéletét tekintve újdonság, hiszen hol hatalmas viharciklonok, hol pedig egyenletesen képzõdõ ciklonrendszerek határozzák meg az északi térség idõjárását. Látható, hogy az összes modellen kivétel nélkül Grönland térségében, illeve idõszakosan Európa legészakkeletibb részein helyezkednek el masszív hidegmagok, amik ciklikusan termelik ezeket a hatalmas kiterjedésû viharciklonokat.
Ezek a képzõdmények jelentõs hatással vannak a poláris jet hullámzására, amibõl adódóan masszív összeáramlások és divergenciák jól elkülönülve gondoskodnak a nagy nyomási különbségekrõl. Részben ennek köszönhetõ a november közepére alakuló közép-európai anticiklon létrejötte is: Link
Ezt követõen a ciklonok ismét kicsit gyengülnek, majd minden jel arra mutat, hogy a következõ erõsödõ ciklusnál új viharciklonok alakulhatnak, amikkel párhuzamosan megerõsödik a "nyomási ellenzék". A következõ erõsödõ ciklust november 20. utánra helyezem, amikor akár erõsebb hidegleszakadás is vendégünk lehet majd. Az, hogy ez mennyire lesz csapadékos, abba nem mennék vele, de összegezve a gondolataimat még egy tél támadást várok november végére.
Esélye persze annak is van, hogy egy újabb nagy közép-európai anticiklon vagy átmeneti elõoldali enyheség álljon be, de a kelet-európai síkságon egy kicsit keletebbre húzódik a magasnyomás dominanciája, tehát az azori anticiklon is kevésbé lehet az óceánra kiszorulva. Szóval ezeknek most kevesebb esélyt valószínûsítek.
A térségünkre leginkább hatással lévõ indexen látszik a következõ napokban tetõpontjára kerülõ ciklus, majd az erõs visszaesés: Link
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#135072)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22017)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22016)
Azért nagyon kíváncsi lennék, hogy milyen adatokból számolták ezt ki, mert nagyon hasonló, mint a statisztikai adatokból összeállított elõrejelzésem
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22015)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#135071)
Közbe én is rájöttem! 
De mutatnék még egy szezonális elõrejelzést az OMSZ-tól Link A leghidegebb ezek alapján December eleje és vége lesz majd január eleje és közepe. Utána valamelyest mérséklõdik a zord hideg! 
De mutatnék még egy szezonális elõrejelzést az OMSZ-tól Link A leghidegebb ezek alapján December eleje és vége lesz majd január eleje és közepe. Utána valamelyest mérséklõdik a zord hideg! A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22014)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22013)
Vigyázz, ez még nincs kész. A listából még nem lehet kiválasztani az idõszakot, és nincs hozzá elõrejelzési szöveg sem (csak akkor jön be, ha a link végén a 11-et átírod 12-re). Fura még benne, hogy csaknem 80%-os eséllyel hideg telet vár, holott nov. és dec. átlagos, majd jan. 80%-osan hideg. Azaz ezen még csiszolnak, ez még nem érvényes (és igazából közzé sincs téve)
Szép jó reggelt mindenkinek.
Elkészült a várva várt ZAMG Novemberre és Januárra vonatkozó osztrák elõrejelzés. Elég biztató télváróknak! (köztük nekem is). Link
Elkészült a várva várt ZAMG Novemberre és Januárra vonatkozó osztrák elõrejelzés. Elég biztató télváróknak!
(köztük nekem is). Link A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#135070)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#135069)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22010)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22009)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#2200
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22007)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22006)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22005)
Az 1986 decemberi erõs ciklonaktivitás önmagában nem lehet az ok (amiért jóval hidegebb lett a hónap középhõmérséklete, mint ahogy azt a prediktor adta), mert az az idõjárási rendszeren belüli esemény volt, tehát a prediktornak látnia kellett. Vagy létezik egy az idõjárási rendszeren kívüli ok (ez lehetne pl. nagy vulkánkitörés, de az nem volt, hirtelen megnövekedett kozmikus sugárzás, ilyesmi, (ami, megengedhetjük, akár igen erõs ciklonaktivitást is gerjeszthetett decemberre, felülírva a prediktor forgatókönyvét - de mégis a kiváltó ok ez esetben is az idõjárási rendszeren kívüli eredetû lett volna)), vagy a szabályt erõsítõ kivételrõl van szó.
Véleményem szerint az úgynev."szenvics télre" tenném voksomat.(Erõs tél kezdet,középen enyhe folytatás,végére újra erõsebb tél zárás.) Az elköv.napok idõjárását az Atlani ciklon gyár határozza meg.Mivel az akció centrumoktól túlzottan keletre leszünk,valamint az idönként térképeken felbukkanó Ék.Eu-i Ac se hat túlzottan Európa id.-ra csendes,köd hajlamos,elõoldali idõjárásra számítok.Érdemi eseményeket nov.15 utáni idõszakra várok.Legfõképpen Ék Eu.i Ac peremén beszivárgó lábas hidegre,esetlen kedvezõ ford.esetén Brit blocking ény-i áramlással.
(Felhõmorfológián és mikroklimatológiai adatokon alapuló ciklonmodelljeimet 1978. szeptembere óta készitem, 2800 ciklon haladt át Nagyszalonta fölött.) A tárgyra térve, egyetértek Snowhunterrel: 1986. december második felétõl a Kárpát-medence fölött áthaladó, túlnyomórészt óceáni eredetû ciklonoknak igen mély depressziójuk volt. Ez a jelenség - az erõteljes légköri dinamizmus (a ciklonok hátoldalán gyakori volt az erõs szél) - kisebb-rövidebb szünetekkel 1987. március 20-ig (!) tartott. Az a tél mellesleg a naptevékenységi minimum jegyében zajlott. A kifejezetten télies idõ 1986. december végétõl március harmadik dekádjáig tartott. Megjegyzem, hogy a szokatlanul tartós mély légnyomáscentrumú ciklonok tavasszal még kimutatható volt. 1987. április elején egy elgyengült szubtrópusi hurrikán is fölénk jutott.
Szerintem, ne is próbálkozz! Nincs olyan meghatározás, ami egy már bekövetkezett eseménybõl 100 százalékos jövõbeli eseményt jövendölne meg. Csak tendenciák ismerhetõk fel, amelyeket a kivételek erõsítenek.
Nekem a párját ritkítóan erõs, 1986 november közepétõl állandósuló Atlanti ciklon-tevékenység az, ami azonnal szembeötlik, hasonló alakult ki 2002 januárjában.
A hidegpárna-kérdést is körüljártam, de ez nem magyarázza meg 1986-ot. Épp az az egészben az egyik leglenyûgözõbb számomra, hogy az évrõl évre nagyon változékony hidegpárna-effektus ellenére nem látszik szabályszerûség, hogy ha az átlagosnál inverziósabb volt a december, akkor rosszabb lenne a prediktor beválása. Mintha valahol az is benne lenne a rendszerben Egyébként minden ötletet örömmel veszek az 1986-os (és talán 1993-as) kilógó év magyarázatára, az én bicskám eddig beletört a problémába
Egyébként minden ötletet örömmel veszek az 1986-os (és talán 1993-as) kilógó év magyarázatára, az én bicskám eddig beletört a problémába Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat