Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Katasztrófális ez a február. Ennél gyakorlatilag minden idõ kellemesebb lenne. Olyan belvizek vannak minden felé, hogy nem egy helyen hullámzó vizet látni a szántóföldenek, rajtuk kacsákkal. Nem beszélve arról, hogy az ember életkedve elmegy. 
Itt ugyanez, reggel óta csak csökkent a T, jelenleg 3 fok van, szakad az esõ, a szél már egy-egy erõs lökést is produkál, nem kellemes kint..
Szerintem vasárnap sem lesz olyan rossz idõ felétek (és úgy összességében a Dunántúl nyugati, északnyugati felén), jó esély van rá, hogy a csapadék délelõtt/délben már megszûnik, és délutánra berobban a fõnös meleg nyugatról.
Kimondottan pocsék idõ van, 2 fokban este óta szakad az esõ, 250 m felett a havas esõ, metszõ északnyugati szél süvít, rémes 
Holnap látunk egy kevéske napot is, a vasárnap ujra rengeteg esõt tartogat, egyedül hétfõ hozhat ritka napsütés plusz meleg kombinációt. Utána péntekig hûvös napokra számítok, mígnem utána egy tolunk messze nyugatra zajló teknõsöds ismét ciklonalis elõoldalt hozhat, így március akár tavaszias értékekkel is indíthat jelen állás szerint 
így legyen 
Holnap látunk egy kevéske napot is, a vasárnap ujra rengeteg esõt tartogat, egyedül hétfõ hozhat ritka napsütés plusz meleg kombinációt. Utána péntekig hûvös napokra számítok, mígnem utána egy tolunk messze nyugatra zajló teknõsöds ismét ciklonalis elõoldalt hozhat, így március akár tavaszias értékekkel is indíthat jelen állás szerint így legyen 
Engem nem vígasztal ! Majd a következõ télen megkapják a magukét. 
. Mi meg csendben öregszünk egy évet. A szánkót összehasogatom a kazánba még legalább hasznosul. 
Most látom az Eplényi kamerán,a hegyen havazik!! Juhhéj! Szánkót mégsem fûtöm el! 
. Mi meg csendben öregszünk egy évet. A szánkót összehasogatom a kazánba még legalább hasznosul. Most látom az Eplényi kamerán,a hegyen havazik!! Juhhéj! Szánkót mégsem fûtöm el! 
Hihetetlen csend van a fórumon tegnap óta.
Látszik az egész fórum belefáradt már az igazi tél várakozásba.
Korábban még jöttek a 200 és 300 órán túli téli lehetõségû linkelések.
Most már egy ideje ez sem. Teljesen reményvesztett az idei februári helyzet.
Ez a tél már elúszott, naptárilag biztosan.
Egy 1-es december egy 3-as január és egy 1-es február. Összességében sajnos csak 2-es az idei tél.
Hasonló gyenge lett mint a 2013/2014-es gyenge tél rémálom. Ezek az adatok természetesen nem országosan, hanem térségemre vonatkoznak.
Erõsen "visszasírom " az elõzõ, 2014/2015-ös téli szezont, az sokkal jobb volt.
Azért az vígasztalja a társaságot, hogy az USA sem kapott idén annyire kemény telet, mint az elõzõ 2 szezonban volt.
December az USA középsõ, keleti részén is nagyon gyenge volt, januárban volt az a hóvihar, amit hamar elmosott az esõ, és megenyhült nagyon, aztán február elején jött egy újabb erõsen fagyos etap, de már csak kevés hóval.
Látszik az egész fórum belefáradt már az igazi tél várakozásba.
Korábban még jöttek a 200 és 300 órán túli téli lehetõségû linkelések.
Most már egy ideje ez sem. Teljesen reményvesztett az idei februári helyzet.
Ez a tél már elúszott, naptárilag biztosan.
Egy 1-es december egy 3-as január és egy 1-es február. Összességében sajnos csak 2-es az idei tél.
Hasonló gyenge lett mint a 2013/2014-es gyenge tél rémálom. Ezek az adatok természetesen nem országosan, hanem térségemre vonatkoznak.
Erõsen "visszasírom " az elõzõ, 2014/2015-ös téli szezont, az sokkal jobb volt.
Azért az vígasztalja a társaságot, hogy az USA sem kapott idén annyire kemény telet, mint az elõzõ 2 szezonban volt.
December az USA középsõ, keleti részén is nagyon gyenge volt, januárban volt az a hóvihar, amit hamar elmosott az esõ, és megenyhült nagyon, aztán február elején jött egy újabb erõsen fagyos etap, de már csak kevés hóval.
A kevesebben nem szoktam, általában az a megszokott.
A többire majd késõbb válaszolok.
A többire majd késõbb válaszolok.
Minden nap esik. Nem elég? A csend talán annak szól, hogy nagy tél nincs a modelleken, az esõt pedig egyre többen unjuk. Minden mm csapadék tovább mélyíti a belvízhelyzet. Ami most a legkevésbé hiányozna, az 10-20 centi hó -3 fokban. 10 nap maradt februárból. Már most elmondható, hogy hó és hideg nélkül is kitett magáért.
Nálunk csak 6 mm esett de áll mindenhol,mintha 20 mm esett volna!
Különben elég lassan csendesen eseget.
Különben elég lassan csendesen eseget.
Ha kevesebb a közös vélemény, akkor meg azon lepõdsz meg!
Nem tudom, hogy a homogenizációs eljárásoknál mennyire veszik figyelembe az állomások fagylefolyását, környezeti körülményeit, az adott év jellegét.
Ezekrõl mit tudsz?
Hidegség!
Errõl az "adathamisítás" kifejezésrõl már sokszor beszéltünk telefonon, nem mertem leírni ide, de lényegében errõl van szó.
Persze nem rossz szándékkal, de ezek mesterséges adatsorok lesznek.
Nem tudom, hogy a homogenizációs eljárásoknál mennyire veszik figyelembe az állomások fagylefolyását, környezeti körülményeit, az adott év jellegét.
Ezekrõl mit tudsz?
Hidegség!
Errõl az "adathamisítás" kifejezésrõl már sokszor beszéltünk telefonon, nem mertem leírni ide, de lényegében errõl van szó.
Persze nem rossz szándékkal, de ezek mesterséges adatsorok lesznek.
Érdekes, hogy tegnap délután óta esik, de még az árkokban nincs nyoma (nem áll a víz )..azt gondoltam teljesen telített már a talaj!
Szürkeség, ború, esõ, 1-2 óra napsütés, majd szürkeség, ború, esõ...5-15 fokok mellett.
Kicsit uncsi!
Kicsit uncsi!
Mi ez a csend a fórumon?Nincs idõjárás és nem is lesz?
Mi lenne itt ha holnaptól bedobnának a modellek 144 órára egy ciklont ami felettünk tõltõdik és leheli ki lelkét,és végig tartanák a beteljesülésig...
(Álmodik a nyomor)
Ja és persze hóban -3 fok mellett!
Mi lenne itt ha holnaptól bedobnának a modellek 144 órára egy ciklont ami felettünk tõltõdik és leheli ki lelkét,és végig tartanák a beteljesülésig...
(Álmodik a nyomor)
Ja és persze hóban -3 fok mellett!
Azért ez február közepén a mátraszentistváni sípályán se egy megszokott látvány szerintem. Persze, elõfordul, hogy a pályán kívül nincs hó, csak hogy most pályán sincs síelhetõ hó... Link
Nem kizárt, hogy holnap itt-ott síkvidéken is láthatunk hópelyheket, de nem ez a valószínûbb.
A magasabb hegycsúcsok viszont nagy eséllyel újra behavazódhatnak. Meglátásom szerint: Mecsek nulla; Kõszegi-hegység 2-5 cm; Bakony lepel-2 cm; Dunazug 2-3 cm; Börzsöny 5 cm körül; Mátra, Zempléni-hg. 2-5 cm; Bükk 5 cm körül.
A magasabb hegycsúcsok viszont nagy eséllyel újra behavazódhatnak. Meglátásom szerint: Mecsek nulla; Kõszegi-hegység 2-5 cm; Bakony lepel-2 cm; Dunazug 2-3 cm; Börzsöny 5 cm körül; Mátra, Zempléni-hg. 2-5 cm; Bükk 5 cm körül.
A homogenizált adatosorokra gondolom ott van szükség, ahol ezeket egy másik rendszer inputjaként adod be. Például egy éghajlatváltozást vizsgáló algoritmus bemenetként minél hosszabb változatlan adatsort vár. Nem teheted meg, hogy beadod a homogenizálatlan adatsort, hiszen nem tudod beadni az egyes mérések szakaszait, hogy 1901-1950 belváros, 1951-1990 külváros, mert nem teszi lehetõvé az adott program/algoritmus stb. Ha pedig lehetõvé teszi, akkor meg õ maga homogenizál úgyis belül, és akkor már jobb ha Te csinálod több ésszel.
Sokszor ugyanis nem elég a t - (t-1) vizsgálat, mert akkor nem tudod összevetni a t(Ásotthalom) és t(Szeged) értékeket, vagy a t(globális) és t(magyar) értékeket stb. stb. Ezért én arra tippelnék, hogy megállja a helyét a rendes és a homogenizált adatsor is, függõen attól, hogy mire használjuk.
Persze ha az adatsor maga a végeredmény akar lenni, egyedül, magában, akkor megfelelõ leírás, magyarázat mellett egyetértek azzal, amit mondasz, nem kell a homogenizáció. Azt is tudja szerintem mindenki, hogy hamis adatok állnak elõ, mégis abban a hiszemben teszik, hogy a kapott adatsor mégis pontosabb, mint homogenizáció elõtt (az adott feladatot tekintve).
Aztán lehet rosszul gondolom.
Sokszor ugyanis nem elég a t - (t-1) vizsgálat, mert akkor nem tudod összevetni a t(Ásotthalom) és t(Szeged) értékeket, vagy a t(globális) és t(magyar) értékeket stb. stb. Ezért én arra tippelnék, hogy megállja a helyét a rendes és a homogenizált adatsor is, függõen attól, hogy mire használjuk.
Persze ha az adatsor maga a végeredmény akar lenni, egyedül, magában, akkor megfelelõ leírás, magyarázat mellett egyetértek azzal, amit mondasz, nem kell a homogenizáció. Azt is tudja szerintem mindenki, hogy hamis adatok állnak elõ, mégis abban a hiszemben teszik, hogy a kapott adatsor mégis pontosabb, mint homogenizáció elõtt (az adott feladatot tekintve).
Aztán lehet rosszul gondolom.
A mérési adatokkal való utólagos keveréstõl nekem is végigfut a hátamon a hideg.
A legfõbb veszélyforrás abban van, hogy ha tudom, milyen tendenciákat szeretnék kapni, akkor találok olyan eljárást, amellyel megfelelõen módosítható az adatsor.
Aztán amikor felhasználják az adatokat évtizedek múlva, lehet, hogy nem is derül ki, hogy módosítva lettek...
A legfõbb veszélyforrás abban van, hogy ha tudom, milyen tendenciákat szeretnék kapni, akkor találok olyan eljárást, amellyel megfelelõen módosítható az adatsor.
Aztán amikor felhasználják az adatokat évtizedek múlva, lehet, hogy nem is derül ki, hogy módosítva lettek...
Különbség-idõsorokból minden egyes mérési helyszínre és árnyékolási módra külön-külön kis részt kell készíteni. Az eltérések sorozatából csak azt kell figyelembe venni, amely évek adatai azonos helyszínrõl származnak.
Ha országosan 30-40 adatsort összegyûjtesz (van ennyi ), akkor minden egyes évpárra lesz több összehasonlító adat, és így legyártható egy havi, évszakos vagy éves középhõmérsékleti adatsor mindenféle bonyolult homogenizációs algoritmusok nélkül. Nincs szükség a hiányzó évek, hónapok utólagos pótlására sem, ami szintén becsapás, mert ahol nem történt mérés ott nem volt mérés és kész. Hiába pótolgatjuk utólag a hiányzó adatot, csak becsülni tudjuk a legvalószínûbb értéket, pontosan soha nem tudhatjuk meg mennyi volt Szegeden 1944 decemberében a havi középhõmérséklet ha a hadmûveletek miatt nem mérték meg.
Matematikai statisztikai szempontból tényadat ("data") csak közvetlen mintavételezéssel, megfigyeléssel birtokunkba került információ lehet. A pótolt, homogenizált "adatok" valójában nem adatok, ezek az eredeti adatok halmazának és valamilyen eljárásnak az eredményei (produktumai).
Ha országosan 30-40 adatsort összegyûjtesz (van ennyi
), akkor minden egyes évpárra lesz több összehasonlító adat, és így legyártható egy havi, évszakos vagy éves középhõmérsékleti adatsor mindenféle bonyolult homogenizációs algoritmusok nélkül. Nincs szükség a hiányzó évek, hónapok utólagos pótlására sem, ami szintén becsapás, mert ahol nem történt mérés ott nem volt mérés és kész. Hiába pótolgatjuk utólag a hiányzó adatot, csak becsülni tudjuk a legvalószínûbb értéket, pontosan soha nem tudhatjuk meg mennyi volt Szegeden 1944 decemberében a havi középhõmérséklet ha a hadmûveletek miatt nem mérték meg.Matematikai statisztikai szempontból tényadat ("data") csak közvetlen mintavételezéssel, megfigyeléssel birtokunkba került információ lehet. A pótolt, homogenizált "adatok" valójában nem adatok, ezek az eredeti adatok halmazának és valamilyen eljárásnak az eredményei (produktumai).
Semmi szükség a régi adatok különféle matematikai algoritmusokkal történõ utólagos módosítgatására. Ez bizonyos szemszögbõl nézve "adathamisítás" is lehet. Attól, hogy mindezt egyesek nem rossz szándékkal, hanem az összehasonlíthatóság kedvéért követik el, még az marad. Miért? Mert ha utólag levonok vagy hozzáadok 0.5 fokot egy 90 évvel ezelõtti mérési eredményhez, azzal minden kedves olvasómat becsapnám, hiszen akkor, azon a helyen nem azt a középhõmérsékleti értéket figyelték meg!
100-150 éves éghajlati idõsorok összeállításához semmi szükség a régi adatok megváltoztatására. Ha egy idõsort úgy akarunk elemezni, hogy a benne bekövetkezõ változásokat vizsgáljuk, akkor minden t-edik év adatából a t-1-ik év adatát kivonva kapunk egy ún. különbség-idõsort. Ezt az idõsort kell elemezni, nem pedig a mesterségesen elõállított, a valóságban nem létezõ, "homogenizált adatokat".
A Szegeddel kapcsolatos OMSZ álláspontot sem értem. Elõször is, bõséggel vannak Szegedrõl az évkönyvekben külterületrõl származó adatok 1950 elõttrõl. Ásotthalom mellett 1892-tõl a II. világháború alatt néhány hónap kihagyással az 1960-as évtizedik mûködött teljesen külterületi elhelyezésû állomás. Volt egy másik is kb. 1930-1960 között Újszegeden, a Mezõgazdasági Intézetben. 1870 és 1900 között pedig mértek nem városi körülmények között Makón és Szegeden.
Még valami: a városi hõszigethatás régen Szegeden nem volt olyan meghatározó, mint ma. Az 1940-es években nem volt ekkora energiafogyasztás, általában csak 1-2 szobát fûtöttek lakásonként, nem voltak aszfaltozott utcák és a maihoz hasonló ipartevékenység és autóforgalom. Emiatt az 1940-es években a Szeged-Belváros (az Egyetem háztetõs állomása) és a külterületi ásotthalmi tanya között 0,3-0,4 fok volt az évi középhõmérséklet eltérés. Ma ennél sokkal nagyobb a különbség a városi és a szabad felállítás között.
100-150 éves éghajlati idõsorok összeállításához semmi szükség a régi adatok megváltoztatására. Ha egy idõsort úgy akarunk elemezni, hogy a benne bekövetkezõ változásokat vizsgáljuk, akkor minden t-edik év adatából a t-1-ik év adatát kivonva kapunk egy ún. különbség-idõsort. Ezt az idõsort kell elemezni, nem pedig a mesterségesen elõállított, a valóságban nem létezõ, "homogenizált adatokat".
A Szegeddel kapcsolatos OMSZ álláspontot sem értem. Elõször is, bõséggel vannak Szegedrõl az évkönyvekben külterületrõl származó adatok 1950 elõttrõl. Ásotthalom mellett 1892-tõl a II. világháború alatt néhány hónap kihagyással az 1960-as évtizedik mûködött teljesen külterületi elhelyezésû állomás. Volt egy másik is kb. 1930-1960 között Újszegeden, a Mezõgazdasági Intézetben. 1870 és 1900 között pedig mértek nem városi körülmények között Makón és Szegeden.
Még valami: a városi hõszigethatás régen Szegeden nem volt olyan meghatározó, mint ma. Az 1940-es években nem volt ekkora energiafogyasztás, általában csak 1-2 szobát fûtöttek lakásonként, nem voltak aszfaltozott utcák és a maihoz hasonló ipartevékenység és autóforgalom. Emiatt az 1940-es években a Szeged-Belváros (az Egyetem háztetõs állomása) és a külterületi ásotthalmi tanya között 0,3-0,4 fok volt az évi középhõmérséklet eltérés. Ma ennél sokkal nagyobb a különbség a városi és a szabad felállítás között.
Nincs azzal baj. Hála istennek a csapokon is csavartak egy kicsit a megfelelõ irányba.
Idén elõször madárcsicsergésre ébredtem. Jókedvem lett tõle. Elkezdtem lelkesen várni a tavaszt!
Idén elõször madárcsicsergésre ébredtem. Jókedvem lett tõle. Elkezdtem lelkesen várni a tavaszt!
Nem fanyalgok, mindössze nem tud lázba hozni egy 240 órára látható erõs elõoldali helyzet.
Velem lenne a gond?
Velem lenne a gond?
Ne fanyalogj A keddi HF mögött jókora labilitású maritim hideg érkezhet a Kárpát-medencébe, jöhetnek az általam oly kedvelt télvégi hó, és graupelzáporok, esetleg 
kíséretében. Juhé
A keddi HF mögött jókora labilitású maritim hideg érkezhet a Kárpát-medencébe, jöhetnek az általam oly kedvelt télvégi hó, és graupelzáporok, esetleg kíséretében. Juhé
Most meglepõdtem, mert amiket most írtál, elég sok a közös vélemény.
Egy állomás adatsorának homogenizálása során kellenek külsõ állomások is, ha az áthelyezett állomásnál nincs párhuzamos mérés (átfedés). Persze, ahogy írtad, ez lenne a legkézenfekvõbb megoldás is. Különben honnan tudnánk, hogy miért van eltérés az átlagokban áthelyezés elõtt és után. Lehetne az is, hogy egy melegebbet egy hidegebb évtized követett, az is okozhat, nagy eltérést. Sokféle homogenizációs eljárás létezik egyébként meteorológiai adatokra, többrõl a neten is lehet találni információkat.
Sajnos a városokban az állomáselhelyezés többnyire nem úgy történt, hogy hol lenne jó helyen, hanem, hogy hol volt éppen hely neki.
Egy állomás adatsorának homogenizálása során kellenek külsõ állomások is, ha az áthelyezett állomásnál nincs párhuzamos mérés (átfedés). Persze, ahogy írtad, ez lenne a legkézenfekvõbb megoldás is. Különben honnan tudnánk, hogy miért van eltérés az átlagokban áthelyezés elõtt és után. Lehetne az is, hogy egy melegebbet egy hidegebb évtized követett, az is okozhat, nagy eltérést. Sokféle homogenizációs eljárás létezik egyébként meteorológiai adatokra, többrõl a neten is lehet találni információkat.
Sajnos a városokban az állomáselhelyezés többnyire nem úgy történt, hogy hol lenne jó helyen, hanem, hogy hol volt éppen hely neki.
Link
Aki már utálja a sok esõt, borút, napfényhiányt, annak ezt a zeneszámot ajánlom.
Különösen a refrént.
Bár csak ilyen egyszerû lenne minden.
Aki már utálja a sok esõt, borút, napfényhiányt, annak ezt a zeneszámot ajánlom.
Különösen a refrént.
Bár csak ilyen egyszerû lenne minden.
A GFS és a GEM már 20 mm körüli csapadékot vár otthonra holnap délig, az ECMWF (+ALARO, Arome) és az UM viszont maradtak a 10-15 mm-es tartományban. Ha lejönne a 20 mm, már csak néhány mm hiányozna a 100 mm-hez, ami a hónap végéig jó eséllyel össze is jönne (tegnapelõtt 76,5 mm-nél tartottunk). A 10-15 mm-es esetben viszont azért kicsit neccesebb lenne a dolog.
Ebbõl fagyos? Mibõl?
Sokkal keményebbnek kinézõ helyzetekbõl sem lett semmi már hetek óta, és azok nem 240 órára voltak.
Ez az ingerküszöböt távcsõvel sem látja alulról.
Sokkal keményebbnek kinézõ helyzetekbõl sem lett semmi már hetek óta, és azok nem 240 órára voltak.
Ez az ingerküszöböt távcsõvel sem látja alulról.
Mc van annak a varázsa, hogy a nyugat Dunántúlon egy héten kétszer majdnem esik a hó, de hidd el van ahol nem túl izgalmas ez az egyébként is vérszegény felállás. No majd márciusban...
No majd márciusban...
Rosszul közelíted meg a kérdést! (Bár lehet én meg a választ?! )
Amennyiben szisztematikus módon folyt volna az állomástelepítés és az adatfeldolgozás, akkor ez a probléma fel sem merül.
Ugyanis azokat az állomásokat, amelyeket hosszú adatsorok produkálásának céljával telepítettek, kimondottan figyelni kellett volna arra, hogy amennyiben áthelyezik õket, abban az esetben az elõzõvel analóg helyre telepítsék át õket, ami a lehetõ legjobban hasonlít az elõzõre.
A nagykanizsai állomás a múlt század elején a keleti városrészben volt dombon, azután nagyrészt fagyzugban volt, a Kanizsai-medence alján, igaz ott is volt az iskola udvarán, a repülõtéren, lassan 30-40 éve pedig már a Camping-úton van elhelyezve.
A pécsit is pakolgatták össze-vissza, belvárosból mélyebb fekvésbe, dombra, fennsíkra, ide-oda.
Miskolc is volt a reptéren fagyzugban, meg az Avason dombtetõn.
Ezeket hogy a csudába elemzed, homogenizálod?
A szegedi volt városban meg kint a reptéren, meg közben volt háztetõn az egyetem tetõteraszán, a talajtól 24 méter magasan.
Ugyanolyan, analóg fekvésbe helyezni könnyebb lett volna, mint egy fagyzugi, dombi meg városi állomás 100 éves adatsorát homogenizálni vagy csak egyszerûen elemezni, vizsgálni.
A feladatokra a válasz: a 0,8 fokos középhõmérséklet emelkedés az állomás fekvésébõl adódik, vagy a második 60 év annyival melegebb volt az adott hónapban?
Ugye ez könnyen kitalálható kontroll mérésekkel.
Vagyis mérni kell ugyanott, ahol volt az elõzõ állomás, és 1-2 év alatt kijön, hogy a 0,8 fokos különbségbõl mennyi a fekvésbõl származó különbség.
Persze figyelembe kell venni a két állomás fagylefolyásbeli különbségét, adott év jellegét, borultságát, szelességét, csapadékosságát, amennyiben van fagylefolyás, akkor a derült éjszakák számát.
Mert egy derültebb évben nagyobb különbség van a kisugárzási inverziós különbségek miatt, mint ha sokat borult az idõ.
Akármelyiket tekinted legmelegebbnek, ez csak játék a számokkal.
Szórakozásra jó.
)Amennyiben szisztematikus módon folyt volna az állomástelepítés és az adatfeldolgozás, akkor ez a probléma fel sem merül.
Ugyanis azokat az állomásokat, amelyeket hosszú adatsorok produkálásának céljával telepítettek, kimondottan figyelni kellett volna arra, hogy amennyiben áthelyezik õket, abban az esetben az elõzõvel analóg helyre telepítsék át õket, ami a lehetõ legjobban hasonlít az elõzõre.
A nagykanizsai állomás a múlt század elején a keleti városrészben volt dombon, azután nagyrészt fagyzugban volt, a Kanizsai-medence alján, igaz ott is volt az iskola udvarán, a repülõtéren, lassan 30-40 éve pedig már a Camping-úton van elhelyezve.
A pécsit is pakolgatták össze-vissza, belvárosból mélyebb fekvésbe, dombra, fennsíkra, ide-oda.
Miskolc is volt a reptéren fagyzugban, meg az Avason dombtetõn.
Ezeket hogy a csudába elemzed, homogenizálod?
A szegedi volt városban meg kint a reptéren, meg közben volt háztetõn az egyetem tetõteraszán, a talajtól 24 méter magasan.
Ugyanolyan, analóg fekvésbe helyezni könnyebb lett volna, mint egy fagyzugi, dombi meg városi állomás 100 éves adatsorát homogenizálni vagy csak egyszerûen elemezni, vizsgálni.
A feladatokra a válasz: a 0,8 fokos középhõmérséklet emelkedés az állomás fekvésébõl adódik, vagy a második 60 év annyival melegebb volt az adott hónapban?
Ugye ez könnyen kitalálható kontroll mérésekkel.
Vagyis mérni kell ugyanott, ahol volt az elõzõ állomás, és 1-2 év alatt kijön, hogy a 0,8 fokos különbségbõl mennyi a fekvésbõl származó különbség.
Persze figyelembe kell venni a két állomás fagylefolyásbeli különbségét, adott év jellegét, borultságát, szelességét, csapadékosságát, amennyiben van fagylefolyás, akkor a derült éjszakák számát.
Mert egy derültebb évben nagyobb különbség van a kisugárzási inverziós különbségek miatt, mint ha sokat borult az idõ.
Akármelyiket tekinted legmelegebbnek, ez csak játék a számokkal.
Szórakozásra jó.
Még itt is említést tesz róluk, viszont csak néhány mondatban. Link
Miért?Ez nekünk kemény elõoldal nem?Ez a többi nyugati országnak lenne jó!
Kezdetben igen, de egy ilyen AC-híddal nálunk is gyorsan fagyos lenne a hangulat.
Németországra, Angliára, Franciaországra a hátoldalon
Nézem is, hátha még összejön ide :
Nézem is, hátha még összejön ide :
Csodálkozom, hogy a friss ECM nem érte el a télkedvelõk ingerküszöbét, pedig ez nem lenne kutya: Link
"A másik érdekesség a tölgyfák : Rendszeresen megfigyelhetõ városban és erdõkben egyaránt, hogy a fák nem dobják le az összes levelet, sõt olyan is van amelyiken mind ott marad. Nem zölden, hanem kivétel nélkül barnán lógnak a fákon. Hidegtõl függetlenül enyhe és hideg teleken is több fa van melyeken rajta marad a levélzet.
És csak akkor hullanak le a barna levelek, mikor áprilisban elkezdenek rügyezni a tölgyek."
Üdvözletem!
Ajánlom figyelmedbe ezzel kapcsolatban Debreczy Zsolt a kiváló dendrológus remek cikkét.
Link
És csak akkor hullanak le a barna levelek, mikor áprilisban elkezdenek rügyezni a tölgyek."
Üdvözletem!
Ajánlom figyelmedbe ezzel kapcsolatban Debreczy Zsolt a kiváló dendrológus remek cikkét.
Link
Na melyik lehet az egyetlen nap, amikor nem esik Pesten semmi? Hát persze, hogy az elõrejelzési verseny napja.
Na ne, logikával, matekkal itt nem mész semmire, a meteorológia az a megérzések és az elbeszélések tudománya
Ki gondolta volna, hogy a mai melegfrontnak ilyen súlyos élettani hatásai lesznek? De vissza az idõ-álláshoz: mifelénk jó pár napja igen barátságtalan, felhõs, hochnebeles idõ van. Ezt meg sajnos - esõvel körítve - meg két napig ki kell bírni, utána kapunk vasárnap, illetve hétfõn egy kis ízelítõt a tavaszbol, mígnem jövõ keddtõl ismét egy hullámzó/veszteglõ front lehet jó pár napig a vendégünk, utána pedig sajnos úgy néz ki, hogy továbbra sem nyugszik meg idõjárásunk, ki tudja, mikor mászunk ki a ciklonok szorításából es a levitézlett telet felváltó Tavasz mikor tálal fel egy kis nyitni kékes gerincvelot
De vissza az idõ-álláshoz: mifelénk jó pár napja igen barátságtalan, felhõs, hochnebeles idõ van. Ezt meg sajnos - esõvel körítve - meg két napig ki kell bírni, utána kapunk vasárnap, illetve hétfõn egy kis ízelítõt a tavaszbol, mígnem jövõ keddtõl ismét egy hullámzó/veszteglõ front lehet jó pár napig a vendégünk, utána pedig sajnos úgy néz ki, hogy továbbra sem nyugszik meg idõjárásunk, ki tudja, mikor mászunk ki a ciklonok szorításából es a levitézlett telet felváltó Tavasz mikor tálal fel egy kis nyitni kékes gerincvelot 
Még a Cfs hiányzik!
De nem illene a képbe,mert azon a télnek nyoma sincsen!
De nem illene a képbe,mert azon a télnek nyoma sincsen!
Hosszútávúban én is erre hajazok mint te.
Ha mást nem: konvektív csapadékban gazdag, hüvõs, szeles hózáporos,záporos idõnk már régen volt. Kedves Thermo.
Jó lesz az a hónap legvége vagy akár a Március.
Ha mást nem: konvektív csapadékban gazdag, hüvõs, szeles hózáporos,záporos idõnk már régen volt. Kedves Thermo.
Jó lesz az a hónap legvége vagy akár a Március.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Melegfront hoz havazást, ónos esőt, fagyott esőt és enyhülést is
Időjárás-változás | 2026-01-11 10:28
Szabályzat