Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Áthelyezve innen: Társalgó (#214738 - 2010-01-21 20:10:16)
Szevasztok!
Egy kérdés: a szabályzat szerint a csapadékot (esõt és havat) reggel 7.00 órakor kell rögzíteni (GMT+1 esetén), mégpedig a megelõzõ 24 órás idõtartamra vonatkozóan.
Azaz a 21-én reggel mért hóréteg vastagság a 20-i adatba kerül (lásd mint csapadék).
Ennek ellenére 21-én napközben "hozza" a térkép a 21-i hóréteg vastagságokat...
Hogy is van ez ????
Szevasztok!
Egy kérdés: a szabályzat szerint a csapadékot (esõt és havat) reggel 7.00 órakor kell rögzíteni (GMT+1 esetén), mégpedig a megelõzõ 24 órás idõtartamra vonatkozóan.
Azaz a 21-én reggel mért hóréteg vastagság a 20-i adatba kerül (lásd mint csapadék).
Ennek ellenére 21-én napközben "hozza" a térkép a 21-i hóréteg vastagságokat...
Hogy is van ez ????

De utána jön a hideg a talaj közelébe vagy enyhébb marad?Am köszi szépen leírtad!
Fõként télen ez egy gyakori állapot. Kiindulópontja egy viszonylag tartós AC miatt talajközelben felhalmozódott hideg levegõ. Egy érkezõ hidegfront (nálunk ezek az atlanti hidegfrontok, melyeket maszkolt vagy álcázott hidegfrontnak is hívunk) eleinte csak a magasban és közepes szinteken okoz hõmérsékletcsökkenést, miközben talajközelben a hidegfronttal az ittrekedtnél enyhébb légtömeg szivárog be, ezért látszik egy ilyen HF esetén "melegedés" a talajon. A talajközeli T-csökkenés csak késleltetve következik be. Az egész jelenség feltétele az átkeverõ szelek jelenléte, de pl. egy védett medencehelyzet megakadályozhatja az átkeverést. Ráadásul a front elõtt a talajon ("talajfront") a fronttal párhuzamos szelek fújnak, mely ÉNy-i front esetény DNy-i szelet jelent.
Bocs, hogy megszakítom egy pillanatra a gondolatmeneteteket. Mostanában nem nagyon követtem pontról-pontra az eseményeket. Az elmúlt nap havazását tulajdonképp egy magassági hidegcsepp okozta? Készítettem pár fotót, kitenném az oldalamra egy kis infóval és nem szeretnék butaságot írni!
Köszi elõre is a segítséget!
Köszi elõre is a segítséget!

Szerintem egyértelmû a 71-es kód. A kitûnõ fotókon nem látni csillagszerû hópelyheket ("karcsú" hatszögek, amelyek minimális fraktálszerû terebélyesedést/kibontakozást mutatnak). Ilyeneket leginkább -10 Celsius fok alatti hõmérsékletnél lehet megfigyelni, nekem legalábbis ez a tapasztalatom.
Én még nem láttam élõben ilyet, de ennyire szép és valóban különálló hókristályokra megadnám a 78-ast. De nem nagyon tudok a jelenidõ egyéb kritériumairól sajnos.
Bezzeg az ónos szitálást nem fogadja el szemcsés hóval együtt, ugye...
(Meg a 65-ös jelenidõt sem 6 km-es látással...)

(Meg a 65-ös jelenidõt sem 6 km-es látással...)
Én úgy tudom, hogy elvileg elfogadja...de tuti késõbb jön hibaüzenet, hogy záporos csapadék csak gomoly felhõkbõl lehet de még nem próbáltam...

A hó sûrûségével és a csapadéktartalmával kapcsolatban lenne pár kérdésem.
December végén, amikor szinte napokon keresztül apró szemû, gyenge havazás volt akkor a hó számomra meglepõen ritka, könnyen seperhetõ és alig összetapadó réteget alkotott. 2 cm hóréteg kiolvasztva kb. 1.4-1.6 mm csapadékot eredményezett. Amolyan porhó szerû volt.
Ma reggelre szintén 2 cm körüli hóvastagság alakult ki. Ez 2.5 mm csapadékot adott. Ránézésre hasonlóan apró szemû, gyenge havazást lehetett tapasztalni. Kézzel tapintva ez jobban összeállt. Seperni is nehezebb, a seprés közben nem porzott.
A kérdésem az lenne, hogy milyen tényezõk befolyásolják a hó sûrûségét? Mi az oka annak, hogy a két eset elsõ ránézésre bár hasonló vizuális látványt nyújtott, de mégis jelentõs különbségeket lehetett felfedezni. Gondolom, hogy a havazást adó felhõzet jellege, a légkör nedvességtartalma, a talaj közelében és magasabb légrétegekben uralkodó hõmérsékleti viszonyok és a szél okozzák a különbséget, de szeretném kicsit jobban megérteni, hogy miért és hogyan befolyásolják ezek a hó sûrûségét. Tanulnék belõle és a késõbbiekben ezen ismeretek tudatában jobban megérteném a jelenséget, a gyakorlatban is alkalmazhatnám az összefüggéseket.
Elõre is köszönöm a választ!
December végén, amikor szinte napokon keresztül apró szemû, gyenge havazás volt akkor a hó számomra meglepõen ritka, könnyen seperhetõ és alig összetapadó réteget alkotott. 2 cm hóréteg kiolvasztva kb. 1.4-1.6 mm csapadékot eredményezett. Amolyan porhó szerû volt.
Ma reggelre szintén 2 cm körüli hóvastagság alakult ki. Ez 2.5 mm csapadékot adott. Ránézésre hasonlóan apró szemû, gyenge havazást lehetett tapasztalni. Kézzel tapintva ez jobban összeállt. Seperni is nehezebb, a seprés közben nem porzott.
A kérdésem az lenne, hogy milyen tényezõk befolyásolják a hó sûrûségét? Mi az oka annak, hogy a két eset elsõ ránézésre bár hasonló vizuális látványt nyújtott, de mégis jelentõs különbségeket lehetett felfedezni. Gondolom, hogy a havazást adó felhõzet jellege, a légkör nedvességtartalma, a talaj közelében és magasabb légrétegekben uralkodó hõmérsékleti viszonyok és a szél okozzák a különbséget, de szeretném kicsit jobban megérteni, hogy miért és hogyan befolyásolják ezek a hó sûrûségét. Tanulnék belõle és a késõbbiekben ezen ismeretek tudatában jobban megérteném a jelenséget, a gyakorlatban is alkalmazhatnám az összefüggéseket.
Elõre is köszönöm a választ!

Zabaron és Szécsényben egyáltalán nincs vizuális észlelés, Kékesen meg ilyenkor épp nincs.

Emlékszem arra az estére, két és fél órán keresztül néztem a villámokat az utcánk végérõl a dombtetõrõl
. Amúgy a felhõtípust illetõen Cb volt nyilván, újra és újra keletkezett egy-egy torony a régebbitõl délebbre, tehát keletkezéssel helyezõdött át. Kezdetben még beláttam a felhõ alá, tehát elég magas volt azért a felhõalap, a teteje viszont elég alacsonyan volt, de akkor sem As
.
Sze: érdekes, hogy a hivatalos állomások a magyar oldalon nem észleltek villogást sem (Zabar, Szécsény, Kékes, stb), a szlovák oldalon viszont mindenki.


Sze: érdekes, hogy a hivatalos állomások a magyar oldalon nem észleltek villogást sem (Zabar, Szécsény, Kékes, stb), a szlovák oldalon viszont mindenki.
Dehogy veszem!
Már megint én voltam a kis tudatlan.
Köszönöm mindenkinek az infókat!
Már megint én voltam a kis tudatlan.

Az As+zápor kombinációt elfogadja a GKTX?
As2-re gondolok, mert AcAs-bõl mintha már láttam volna, hogy adtak záport. Talán Szolnokon?
Meg zivatart záporesõvel is.
Link
As2-re gondolok, mert AcAs-bõl mintha már láttam volna, hogy adtak záport. Talán Szolnokon?
Meg zivatart záporesõvel is.

Ezekkel természetesen tisztában vagyok, az As csapadékadó jelzõjével csupán a maihoz hasonló helyzetre szûkítettem a dolgot.
Én is voltam már kénytelen csepergõ esõt adni 3-4 okta Sc mellett...

Hasonló helyzetem nekem is adódott még a tavalyi télen egyszer este. Lehetett látni a csillagokat (persze vékony felhõrétegen keresztül) és hószállingózás volt mellette. Ez szintén Cs volt mert As tr-nál már nem lehet látni csillagokat. Nyugati irányban volt vastagabb a felhõtakaró. De ilyenkor a szél is szállíthatja a hópelyheket egy adott irányba, hózáporos helyzeteknél ez jól megfigyelhetõ. Felhõ nincs is nagyon az ember felett, de a hópelyhek már elõbb megérkeznek.
Az AS okozhat rövid idõtartamú, akár közepes intenzitású záporesõt is, amikor a belõle a talajig lereszkedik a virga (ez bizonyos távolságból jól látszik). A CS nebulosus alá sokszor szinte alig észrevehetõen csúszik (kezdetben) az AS translucidus (ez abból derül ki, hogy valamivel sötétebb, rostos lepel halad el a nap elõtt), amely fokozatosan opákká (a nap számára át nem tetszõvé) válik, sõt, késõbb akár az esõ is eleredhet. Ilyenkor természetesen tarthatatlan az AS tr (vagy op) cirrostratomutatus bejegyzése (bevallom: ilyen átalakulást az elmúlt 32 év alatt nem tapasztaltam).
Akkor egy kicsit én is megerõsítem Kosakiss észlelését...
Ugyanis szinte alaptézisnek mondható, de hideg légkörben bármi megtörténhet.
Hivatalos meteorológiai állomásról adtam már ki olyan táviratot, amelyben 3 okta (az is jóindulattal) As1-translucidus és felette 8 okta Cs volt, havazás/hószállingózás jeleindõvel...
A két dolog tehát nem üti egymást, mégha lehetetlennek is látszik...
Ugyanis szinte alaptézisnek mondható, de hideg légkörben bármi megtörténhet.
Hivatalos meteorológiai állomásról adtam már ki olyan táviratot, amelyben 3 okta (az is jóindulattal) As1-translucidus és felette 8 okta Cs volt, havazás/hószállingózás jeleindõvel...
A két dolog tehát nem üti egymást, mégha lehetetlennek is látszik...
Hú, jó kis probléma merült itt most föl!
Ez bizony nagyon sokszor kemény dió, hogy megsaccolja az ember, hogy pontosan mi van az alsóbb rétegek fölött, és milyen mennyiségben.
Ilyenkor nagyon sokat számít az, hogy az ember folyamatosan figyelemmel kövesse az eseményeket (azaz legyen elképzelése arról, hogy mi lehet, mi volt korábban ott, amit most már nem látunk), kellõ tapasztalattal rendelkezzen (azaz nagyjából fel tudja eleveníteni, hogy egy adott helyzetben mi "szokott" lenni), és az is nagyon fontos persze, hogy megfelelõ elméleti tudása is legyen az idõjárási helyzetekrõl (azaz hogy egyáltalán fizikaliag mi "lehet" ott jelen szinoptikus körülmények között).
Ilyen módon, amikor az a helyzet, hogy egy szép szabályos, tankönyvi felhõzet-felvonulás van, azaz pl. Cs-As-Ns, akkor nagyot nem tévedünk azzal, ha a középmagas fölé megadjuk a 8 okta Cs-t - egészen addig, amíg egy kis helyen is kilátszik ez a bizonyos fölsõbb réteg! Attól a pillanattól kezdve ugyanis, ha bezárul a középmagas felhõzet, és 8 okta As lesz, már nem tudhatjuk, hogy mi zajlik ott fönt. Persze sejtjük, de erre ugye nem lehet alapozni.
Hiszen akkor így az lenne a dolog vége, hogy 8 okta Ns esetén úgy nézne ki az észlelés, hogy 8 okta Ns, 8 okta As, 8 okta Cs. Ennek pedig semmi értelme, ezt mindenki beláthatja (pont olyan, mintha zárt köd esetén próbálnák megtippelni, hogy mi van fölötte...)
Nem is annyira a típus lehet a probléma sokszor, hanem a mennyiség. Hiszen pl. a 7 okta As fölött egy másfajta helyzetben lehet 6 vagy 7 okta Cs is, de akárhány okta Ci vagy Ac is...
Tehát összességében: ha a fenti kritériumok teljesülnek (azaz figyelemmel követtük a felhõzet változását, tisztában vagyunk az idõjárási helyzettel, és egy kis rész tényleg látszik a kérdéses rétegbõl), akkor megadhatjuk/megpróbálkozhatunk megadni a magasabb szinteket is, de azért én mindenkit óva intenék attól, hogy csak úgy sejtésre alapozva észleljen.

Ez bizony nagyon sokszor kemény dió, hogy megsaccolja az ember, hogy pontosan mi van az alsóbb rétegek fölött, és milyen mennyiségben.
Ilyenkor nagyon sokat számít az, hogy az ember folyamatosan figyelemmel kövesse az eseményeket (azaz legyen elképzelése arról, hogy mi lehet, mi volt korábban ott, amit most már nem látunk), kellõ tapasztalattal rendelkezzen (azaz nagyjából fel tudja eleveníteni, hogy egy adott helyzetben mi "szokott" lenni), és az is nagyon fontos persze, hogy megfelelõ elméleti tudása is legyen az idõjárási helyzetekrõl (azaz hogy egyáltalán fizikaliag mi "lehet" ott jelen szinoptikus körülmények között).
Ilyen módon, amikor az a helyzet, hogy egy szép szabályos, tankönyvi felhõzet-felvonulás van, azaz pl. Cs-As-Ns, akkor nagyot nem tévedünk azzal, ha a középmagas fölé megadjuk a 8 okta Cs-t - egészen addig, amíg egy kis helyen is kilátszik ez a bizonyos fölsõbb réteg! Attól a pillanattól kezdve ugyanis, ha bezárul a középmagas felhõzet, és 8 okta As lesz, már nem tudhatjuk, hogy mi zajlik ott fönt. Persze sejtjük, de erre ugye nem lehet alapozni.

Nem is annyira a típus lehet a probléma sokszor, hanem a mennyiség. Hiszen pl. a 7 okta As fölött egy másfajta helyzetben lehet 6 vagy 7 okta Cs is, de akárhány okta Ci vagy Ac is...
Tehát összességében: ha a fenti kritériumok teljesülnek (azaz figyelemmel követtük a felhõzet változását, tisztában vagyunk az idõjárási helyzettel, és egy kis rész tényleg látszik a kérdéses rétegbõl), akkor megadhatjuk/megpróbálkozhatunk megadni a magasabb szinteket is, de azért én mindenkit óva intenék attól, hogy csak úgy sejtésre alapozva észleljen.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#6529 - 2010-01-20 19:32:05)
Az As okozhat akár tartós csapadékhullást is.
A három felhõszintben lévõ felhõnemek külön-külön oktában történõ meghatározása igenis észlelõi feladat (egymás feletti rétegek esetén is, erre is megvan a szabály), ha lehetõség nyílik rá, ám nagy gyakorlatot igényel, ezt nagyváradi észlelõnk esetén elfogadom.
Az As okozhat akár tartós csapadékhullást is.
A három felhõszintben lévõ felhõnemek külön-külön oktában történõ meghatározása igenis észlelõi feladat (egymás feletti rétegek esetén is, erre is megvan a szabály), ha lehetõség nyílik rá, ám nagy gyakorlatot igényel, ezt nagyváradi észlelõnk esetén elfogadom.
Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#6528 - 2010-01-20 17:12:57)
Ok, akkor majd hívjátok fel a figyelmem, amikor egész nap As-ból havazik és látjátok felette a 8 okta Cs opaccust-t
Ok, akkor majd hívjátok fel a figyelmem, amikor egész nap As-ból havazik és látjátok felette a 8 okta Cs opaccust-t

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#6527 - 2010-01-20 16:20:55)
Kosakiss észlelése teljesen jónak tûnik így. Én sem adnám másképpen ha ilyen helyzet adódna. Ez olyan mintha Ns alatt lenne 2 okta Stratus fractus borult ég mellett, és a nimbo 6 oktában lenne adva, holott az teljesen borult. Altostratusból pedig lehet csapadék (nem záporos jellegû) mindenféle halmazállapotban.
Kosakiss észlelése teljesen jónak tûnik így. Én sem adnám másképpen ha ilyen helyzet adódna. Ez olyan mintha Ns alatt lenne 2 okta Stratus fractus borult ég mellett, és a nimbo 6 oktában lenne adva, holott az teljesen borult. Altostratusból pedig lehet csapadék (nem záporos jellegû) mindenféle halmazállapotban.
Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#6525 - 2010-01-20 16:07:49)
Az Altostratus virga altocumulogenitus-ból fordul elõ igazán heves hóhullás (még úgy is, ha kezdetben esõ, majd havasesõ esik). Még valami: az AS a nyári félévben nemigen mutat tejüvegszerû jelleget tartós - és olykor jelentõs - esõ idején. Télen annál inkább, az ok pedig egyszerû: kisebb távcsövön át jól követhetõ az aláhulló hófüggöny, amely a napot elkentté, elmázgálttá teszi. (Ennél többet csakis privátban vagy más, megfelelõ fórumban.)
Az Altostratus virga altocumulogenitus-ból fordul elõ igazán heves hóhullás (még úgy is, ha kezdetben esõ, majd havasesõ esik). Még valami: az AS a nyári félévben nemigen mutat tejüvegszerû jelleget tartós - és olykor jelentõs - esõ idején. Télen annál inkább, az ok pedig egyszerû: kisebb távcsövön át jól követhetõ az aláhulló hófüggöny, amely a napot elkentté, elmázgálttá teszi. (Ennél többet csakis privátban vagy más, megfelelõ fórumban.)
Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#6524 - 2010-01-20 15:57:4
Még ha ez így is van (As felett többnyire Cs) attól még nem észleljük. Fõleg nem oktára és ennyire szûk meghatározásra. As-ból csak nagyon ritkán havazik (fõleg ennyire tartósan), mivel nagyon ritkán van úgy átnedvesedve a légkör, hogy talajt érjen. De ilyenkor meg szintén ritka, hogy az As alatt ne legyen alacsonyszintû. Én így gondolom. Szakik?

Még ha ez így is van (As felett többnyire Cs) attól még nem észleljük. Fõleg nem oktára és ennyire szûk meghatározásra. As-ból csak nagyon ritkán havazik (fõleg ennyire tartósan), mivel nagyon ritkán van úgy átnedvesedve a légkör, hogy talajt érjen. De ilyenkor meg szintén ritka, hogy az As alatt ne legyen alacsonyszintû. Én így gondolom. Szakik?

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#6523 - 2010-01-20 15:46:31)
A dolog egyszerû: sokéves tapasztalatom alapján külön tudom választani a Cirrostratus-t az Altostratus-tól. Az AS fölött rendszerint ott a CS nebulosus, mint most is, fõként olyankor - mint jelenleg -, amikor gyenge okklúzióból eredõen havazik. AS praecipitatio az Altocumulus teljes elvirgásodásából is gyakran keletkezik - túlnyomórészt télen -, ebben az esetben nem feltétlenül kell CS-nak lennie legfelül. Jó szokásomhoz hiven igyekszem folyamatosan követni a felhõket, azok alaktani változásait. Kezdetben (1978 elejétõl éveken át) a legfinomabb változásokat is feljegyeztem, több regiszternyi anyagom gyûlt igy össze. Köszönöm az észrevételt és a megjegyzést!
A dolog egyszerû: sokéves tapasztalatom alapján külön tudom választani a Cirrostratus-t az Altostratus-tól. Az AS fölött rendszerint ott a CS nebulosus, mint most is, fõként olyankor - mint jelenleg -, amikor gyenge okklúzióból eredõen havazik. AS praecipitatio az Altocumulus teljes elvirgásodásából is gyakran keletkezik - túlnyomórészt télen -, ebben az esetben nem feltétlenül kell CS-nak lennie legfelül. Jó szokásomhoz hiven igyekszem folyamatosan követni a felhõket, azok alaktani változásait. Kezdetben (1978 elejétõl éveken át) a legfinomabb változásokat is feljegyeztem, több regiszternyi anyagom gyûlt igy össze. Köszönöm az észrevételt és a megjegyzést!

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#6522 - 2010-01-20 15:23:06)
Minden tiszteletem Kosakiss kollégáé, de már nagyon sokadjára figyelek fel arra, hogy a megjegyzés rovatba írt felhõmeghatározásai összeférhetetlenséget mutatnak a jelenidõvel. Most (2010-01-20 15:11:03) például folyamatos havazás, közben 8 okta cirrostratus nebulosus (röntgenszem
) és 6 okta As opaccus, melybõl a havazást írja. Duplavétéef??!!
Minden tiszteletem Kosakiss kollégáé, de már nagyon sokadjára figyelek fel arra, hogy a megjegyzés rovatba írt felhõmeghatározásai összeférhetetlenséget mutatnak a jelenidõvel. Most (2010-01-20 15:11:03) például folyamatos havazás, közben 8 okta cirrostratus nebulosus (röntgenszem


A füves területeken, ha kilógtak a fûszálak, ott volt lehetõsége a napnak megkezdeni a havat, mert nem volt akkora albedója annak a területnek, hiszen volt egy-egy pici rész ahol fogást talált a nap, azok a részek jobban felmelegedtek, foltok lettek, még nagyobb sötétebb foltok keletkeztek, elindult egy folyamat.
A csupasz földön, teljesen egymásra hullottak a hópelyhek, ott nem tudott kialakulni olyan hamar egy folt, hiszen homogén felület volt, nagy albedóval.
A füves részen a hópelyhek sokszor nem egymásra hullottak, mert a fûszálak árnyékolták egymást, kialakult egy légrésekkel teli felület, ráadásul úgy tûnik a füves részen mintha vastag hó fedné a fûszálat, de lehet, hogy a legfelsõ fûszálon csak pár mm. van.
Én erre gondolok, nem tudom érthetõ-e, persze az én elképzelésem, ami nem biztos, hogy jó, de persze itt is elõfordult a jelenség.
A csupasz földön, teljesen egymásra hullottak a hópelyhek, ott nem tudott kialakulni olyan hamar egy folt, hiszen homogén felület volt, nagy albedóval.
A füves részen a hópelyhek sokszor nem egymásra hullottak, mert a fûszálak árnyékolták egymást, kialakult egy légrésekkel teli felület, ráadásul úgy tûnik a füves részen mintha vastag hó fedné a fûszálat, de lehet, hogy a legfelsõ fûszálon csak pár mm. van.
Én erre gondolok, nem tudom érthetõ-e, persze az én elképzelésem, ami nem biztos, hogy jó, de persze itt is elõfordult a jelenség.

Régebben is így volt ez, legalábbis én ezt láttam.
Annyit tudok hozzászólni a témához, hogy a fûszálakra esve nem tömörödnek annyira össze a hópelyhek, mit pl ha a talajra érnek, ezért a füvön hamarabb olvad.
Aztán én is remélem, hogy valaki ad magyarázatot erre.

Annyit tudok hozzászólni a témához, hogy a fûszálakra esve nem tömörödnek annyira össze a hópelyhek, mit pl ha a talajra érnek, ezért a füvön hamarabb olvad.
Aztán én is remélem, hogy valaki ad magyarázatot erre.

Egy kérdésem van a jelenlegi hóborítottsággal kapcsolatban. Gyõr és környékén jelenleg hófolt és 4-5cm körül változik a hóvastagság. A furcsa nekem, hogy a füves részekrõl van ahol már teljesen eltûnt, van ahol pedig 4cm-es összefüggõ hótakaró van. A "csupasz földön" maradt meg a legjobban, ott van ahol még 5cm is volt. Miért ilyen érzékeny most a hótakaró arra, hogy milyen talaj van alatta? A füvön miért olvadt hamarabb, mint pl földes területen? Vagy ez mindig így volt, csak rossz volt az eddigi megfigyelésem?

Köszi szépen.
Mondjuk jobb lenne ha vhol megtalálnám 20 évre visszamenõleg Magyarország éves középhõmérsékletét minden egyes évre.
Igen Koczkás, de az csak 2001-ig visszamenõleg van meg...

Igen Koczkás, de az csak 2001-ig visszamenõleg van meg...
Köszi, de számszerûsítve kellene nekem. Van egyáltalán olyan érték, h az évi középhõmérséklet x fok volt pl. 1988-ban ?
Sziasztok!
Tudtok mondani egy olyan oldalt, ahol meg lehet nézni az elmúlt évek éves középhõmérsékleteit?
Köszi!
Tudtok mondani egy olyan oldalt, ahol meg lehet nézni az elmúlt évek éves középhõmérsékleteit?
Köszi!
Köszönöm, megy a privi!
LeviG!
Köszönöm Neked is, ha Zivipöttynek mind megvan, akkor a Te képeidet nem muszáj átküldened!
LeviG!
Köszönöm Neked is, ha Zivipöttynek mind megvan, akkor a Te képeidet nem muszáj átküldened!
Hát igen, az emlékezetes idõszak volt itt is: Link 
Aznap délelõttõl estig megvan az összes radarkép, csak a másik gépen, de átteszem õket ide, így ha priviben írsz egy e-mail címet, ahová mehetnek, akkor átküldöm õket.

Aznap délelõttõl estig megvan az összes radarkép, csak a másik gépen, de átteszem õket ide, így ha priviben írsz egy e-mail címet, ahová mehetnek, akkor átküldöm õket.

Nekem errõl a napról (tök véletlenül) van 3 magyar radarképem, 15:30, 16:15, és 16:30 idõpontokban.

Nálam szerintem simán 120 feletti volt a legelsõ, brutális lökés. Talán életemben egyszer láttam elõtte hasonlót. Az akkori beszámolómban is kiemeltem, hogy bizony szinte halálfélelmem volt
(persze utána pár másodperccel megérkeztek a "golflabdák" is)

A nyíregyi 27 m/s-ból és a radarképbõl kiindulva én 28-30 m/s-ra tippelek, annyi körül lehetett
