Bioszféra
Az inga nyele szerintem fenyõléc, a su'lytartó hu'rok eredetileg juh bélbõl voltak, de ezeket az órás 20 éve damilra cserélte ki.
A pitiáner bûnözõket, megélhetési tolvajokat én is szánom. Tudom, ezzel a véleményemmel nem leszek népszerû, de leírom: az igazságszolgáltatásnak nem szabadna megtorlás pártinak lennie, a törvény szigora mellett kötelezõ ismerni a kíméletet, irgalmat is.
Aki másként gondolja, olvasson klasszikus irodalmat -tüstént más színben látja majd a dolgokat.
Visszatérve a tömeggyártásra: ha minden egyébtõl eltekintenénk, azt gondolhatnánk: a fejlett technológia, a szabványosítás, a sorozatgyártás sokkal jobb, megbízhatóbb termékeket eredményez, mint a példában említett 150 éves ingaóra, melynek fogaskerekeit valószínûleg még kézi munkával reszelték ki.
A valóságban azonban nem ezt tapasztaljuk. Az iparcikkekben egyre több a dizájn, és egyre kevesebb az anyag. Cserélhetõ alkatrészek pedig szinte nincsenek is a mai csoda kütyükben.
Holott a knowhow önmagában nem elég. Kell megfelelõ tömegû "buta" anyag is, lehetõleg kopásálló (már ha vannak mozgó alkatrészei is a berendezésnek)
A tartósság hiánya nyilván arra vezethetõ vissza, hogy nem érdemes évtizedekig használható iparcikkeket gyártani, megengedni a vásárlónak, hogy élete végéig (netán generációkon át) mûködtesse a terméket, ezért NE VEGYEN U'JAT! Az ilyen állapot alapvetõen ellenkezne a kapitalizmus alaptermészetével, a profitszerzés kényszerével. Hiszen a reklámok hatására nemcsak tönkrement, de még mûködõképes dolgokat is kidobnak sokan, csak azért, mert azok már nem divatosak, "trendik".
Világméretû monopoli játékról van itt szó, melynek akarva, nem akarva, mi is részesei vagyunk. Szerb Antal írta a mu'lt század harmincas éveinek végén, hogy eljön az az idõ, mikor a pénz, ez a nagy absztrakció, magába nyel majd minden konkrétumot. Eljött.
A pitiáner bûnözõket, megélhetési tolvajokat én is szánom. Tudom, ezzel a véleményemmel nem leszek népszerû, de leírom: az igazságszolgáltatásnak nem szabadna megtorlás pártinak lennie, a törvény szigora mellett kötelezõ ismerni a kíméletet, irgalmat is.
Aki másként gondolja, olvasson klasszikus irodalmat -tüstént más színben látja majd a dolgokat.Visszatérve a tömeggyártásra: ha minden egyébtõl eltekintenénk, azt gondolhatnánk: a fejlett technológia, a szabványosítás, a sorozatgyártás sokkal jobb, megbízhatóbb termékeket eredményez, mint a példában említett 150 éves ingaóra, melynek fogaskerekeit valószínûleg még kézi munkával reszelték ki.
A valóságban azonban nem ezt tapasztaljuk. Az iparcikkekben egyre több a dizájn, és egyre kevesebb az anyag. Cserélhetõ alkatrészek pedig szinte nincsenek is a mai csoda kütyükben.
Holott a knowhow önmagában nem elég. Kell megfelelõ tömegû "buta" anyag is, lehetõleg kopásálló (már ha vannak mozgó alkatrészei is a berendezésnek)
A tartósság hiánya nyilván arra vezethetõ vissza, hogy nem érdemes évtizedekig használható iparcikkeket gyártani, megengedni a vásárlónak, hogy élete végéig (netán generációkon át) mûködtesse a terméket, ezért NE VEGYEN U'JAT! Az ilyen állapot alapvetõen ellenkezne a kapitalizmus alaptermészetével, a profitszerzés kényszerével. Hiszen a reklámok hatására nemcsak tönkrement, de még mûködõképes dolgokat is kidobnak sokan, csak azért, mert azok már nem divatosak, "trendik".
Világméretû monopoli játékról van itt szó, melynek akarva, nem akarva, mi is részesei vagyunk. Szerb Antal írta a mu'lt század harmincas éveinek végén, hogy eljön az az idõ, mikor a pénz, ez a nagy absztrakció, magába nyel majd minden konkrétumot. Eljött.
Burvárhír-Rtl.Hiradó;
Agyondicsért webkamera felvette, hogy viszik az udvarról a klíma berendezés alkatrészeit.A tetteseket gyorsan ítélõ bíróság hûvösre tette. Pedig csak részt akartak venni az újra hasznosítási programba, a tulajdonos mért hagyta a szabad ég alatt? Egy klíma szerkezet csak pár évet bír ki? Ez nem 150 éves falióra, cukornád-inga nyéllel,macskabél súlytartó húrokkal, égetett porcelán,rézveretes számtányérral.
Különben sajnálom az elkövetõket, mindjárt éveket sózni a nyakukba, máshol meg sokkal nagyobb értékek mennek tönkre hanyagság,nemtörõdömség miatt, - büntetlenül.
Agyondicsért webkamera felvette, hogy viszik az udvarról a klíma berendezés alkatrészeit.A tetteseket gyorsan ítélõ bíróság hûvösre tette. Pedig csak részt akartak venni az újra hasznosítási programba, a tulajdonos mért hagyta a szabad ég alatt? Egy klíma szerkezet csak pár évet bír ki? Ez nem 150 éves falióra, cukornád-inga nyéllel,macskabél súlytartó húrokkal, égetett porcelán,rézveretes számtányérral.
Különben sajnálom az elkövetõket, mindjárt éveket sózni a nyakukba, máshol meg sokkal nagyobb értékek mennek tönkre hanyagság,nemtörõdömség miatt, - büntetlenül.
Nekem is az a véleményem, hogy a csucstechnológiás berendezések elpazarlása vérlázító ostobaság. Ez, a posztmodern kapitalizmus néhány sajátságával egyetemben nyilván röpke epizód lesz az emberiség történetében. "Rágörcsölt" a világ erre a gondolkodásmódra, de majd kénytelen lesz észre térni.
Hogy mennyire másképp volt ez a viszonylag nem távoli multban, arra álljon itt egy példa az én életembõl: nagyapámtól örököltem egy gyönyörû sulyhajtásos, negyedütõs ónémet ingaórát.
Pozsonyi manufakturában készült, hozzávetõlegesen az 1800-as évek közepe táján. Azoknak az idõknek az ilyen mechanikus szerkezetek voltak a csucstechnológiai termékei. Jól összerakták az órát, azt meg kell hagyni. S idõtálló anyagokból készült. Több, mint 150 éve jár gyakorlatilag megállás nélkül, kifogástalanul. Azt hiszem, fog is még legalább ennyi ideig szolgálni. Az órás 10 évente kitisztítja, megolajozza a szerkezetet, nincs vele semmi gond.
Ilyen tartósságra kellene törekednie korunknak is. Meg a knowhow eszmei megbecsülésére, persze. Az ingaóra tokja díszes, faragványos-veretes. Az ingasuly vésett, aranyozott. A precíz szerkezet megérdemli a mûvészi kivitelt.
Az, hogy olyan szerkezeteket szívfájdalom nélkül dobunk a szemétre, melyek az én gimnazista koromban sci-fi ábrándnak tûntek volna, egyszerûen agyrém, rémálom. Mekkora csoda volt akkor még az otromba, primitív hunor kalkulátor is! Most meg a mikroprocesszor gond nélkül megy a pocsékba.
Képtelenek vagyunk felfogni a sok szürkeállományt igénylõ termékek értékét. Láttam már utcai porban hentergõ antibiotikum tablettákat is. Elsõ gondolatom az volt, ezek száz éve a biztos halálra ítélt emberek életét menthették volna meg, most meg rajta tiprunk.
Szóval, divatszóval élve, felfogásbeli paradigma-váltásra volna szükség. Ennek jelmondata: megjavítani, nem kidobni! Amellett, tartósat gyártani!
A mostani izzólámpák ki szoktak égni néhány hét, de legfeljebb pár hónap után. Holott az én nagyszüleimnél még láttam olyan tejüveg burás izzót, mely még a háboru elõttrõl származott, és a 90-es évek elejéig világított! Persze, az ilyenek sorozatgyártása nem éri meg a tõkésnek.
A ritka fémeket pedig vissza is lehetne nyerni a kidobott berendezésekbõl. Biztosan ki lehetne dolgozni technológiát erre is. Az aszteroida-bányászat érdekes ötlet, de ésszerû takarékosság mellett még jó ideig nem lesz szükség rá.
Hogy mennyire másképp volt ez a viszonylag nem távoli multban, arra álljon itt egy példa az én életembõl: nagyapámtól örököltem egy gyönyörû sulyhajtásos, negyedütõs ónémet ingaórát.
Pozsonyi manufakturában készült, hozzávetõlegesen az 1800-as évek közepe táján. Azoknak az idõknek az ilyen mechanikus szerkezetek voltak a csucstechnológiai termékei. Jól összerakták az órát, azt meg kell hagyni. S idõtálló anyagokból készült. Több, mint 150 éve jár gyakorlatilag megállás nélkül, kifogástalanul. Azt hiszem, fog is még legalább ennyi ideig szolgálni. Az órás 10 évente kitisztítja, megolajozza a szerkezetet, nincs vele semmi gond.
Ilyen tartósságra kellene törekednie korunknak is. Meg a knowhow eszmei megbecsülésére, persze. Az ingaóra tokja díszes, faragványos-veretes. Az ingasuly vésett, aranyozott. A precíz szerkezet megérdemli a mûvészi kivitelt.
Az, hogy olyan szerkezeteket szívfájdalom nélkül dobunk a szemétre, melyek az én gimnazista koromban sci-fi ábrándnak tûntek volna, egyszerûen agyrém, rémálom. Mekkora csoda volt akkor még az otromba, primitív hunor kalkulátor is! Most meg a mikroprocesszor gond nélkül megy a pocsékba.
Képtelenek vagyunk felfogni a sok szürkeállományt igénylõ termékek értékét. Láttam már utcai porban hentergõ antibiotikum tablettákat is. Elsõ gondolatom az volt, ezek száz éve a biztos halálra ítélt emberek életét menthették volna meg, most meg rajta tiprunk.
Szóval, divatszóval élve, felfogásbeli paradigma-váltásra volna szükség. Ennek jelmondata: megjavítani, nem kidobni! Amellett, tartósat gyártani!
A mostani izzólámpák ki szoktak égni néhány hét, de legfeljebb pár hónap után. Holott az én nagyszüleimnél még láttam olyan tejüveg burás izzót, mely még a háboru elõttrõl származott, és a 90-es évek elejéig világított! Persze, az ilyenek sorozatgyártása nem éri meg a tõkésnek.
A ritka fémeket pedig vissza is lehetne nyerni a kidobott berendezésekbõl. Biztosan ki lehetne dolgozni technológiát erre is. Az aszteroida-bányászat érdekes ötlet, de ésszerû takarékosság mellett még jó ideig nem lesz szükség rá.
OFF
Korábban is untattam már a fórumot hogy nagyon itt az ideje az aszteroida-bányászat kifejlesztésének mert aggasztóan csökkennek földi készleteink. Ezt még azelõtt meg kell tenni mielõtt az ehhez szükséges technika legyárthatatlan lesz a nyersanyaghiány miatt.
Ma reggel olvastam egy újabb cikket hogy tíz éven belül elfogy az indium mely az elterjedt érintõképernyõ, jobb hatásfokú napelemek stb. gyártásához szükséges. Na persze kinek kell az érintõképernyõ? Kinek kell géntechnológia? Kinek kell CT, MRI? Kinek kell "nagy hadronütköztetõ"? Azelõtt is "elvoltunk" nélkülük. Az élet minden területén terjed a gyors és jó hatásfokú elektronika alkalmazása kutatási, társadalomirányítási, katonai, orvosi, energiatermelõ- általában a földi élet egyre szélesebb területén. Eljöhet az idõ- ha meghibásodik egy ilyen kütyü NEM LESZ MIVEL PÓTOLNI javítani és fantasztikus eszközeink hasznavehetetlen lommá válnak. Nem a ma olvasott cikkbõl hanem egy 2010-es keltezésûbõl idézek: "Az LCD televíziók és monitorok, valamint az érintõképernyõk gyártói aligha örülnek felhõtlenül a növekvõ eladási számoknak. Ugyan folyamatosan gyarapodik a bevételük, de az ágazat gyakorlatilag a saját sírját ássa. A növekvõ kereslettel ugyanis fokozatosan csökken a LCD és plazmakijelzõk, valamint az érintõképernyõk készítéséhez szükséges fémmennyiség. Különösen az indium fogy rohamosan." Az "okostelefon" eltûnése Link még hagyján. A mai jó hatásfokú napelemek gyengébb teljesítménnyel de aluminiumoxiddal is mûködnek. A lényeg nem is az érintõképernyõ eltûnése, hanem maga a "trend" - fogy a Föld nyersenyagkészlete.
Józan ésszel belátható hogy a ritkaföldfém készleteink kimerülését idõvel követi a többi kevésbé "egzotikus" alapanyag mint alapvetõ fémek nyersanyagok, fosszilis energiahordozók. Hétköznapi hasonlattal, ha egy barkácsolónak elfogy a lemezcsavarja, helyettesíti közönséges facsavarral, ha az is elfogy szeggel pótolja amíg van, aztán marad a ragasztás majd a "száraz" illesztéses-csapolásos kötésmód végül a kõkorszakot idézõ madzagos kötözés. ÉS - ez csak egy parányi szelete a leendõ problémáknak. Valszeg nagy zûrzavar lesz de nem omlik össze rögtön a földi társadalom mert még vissza lehet térni optikai-mágneses adattárolás helyett a klasszikus "papíralapú" lyukkártyás rögzítésre-tárolásra a felsorolhatatlanul sokféle (kutatás-orvoslás-bankolás-közösség alapvetõ igényei mellett) adatfeldolgozás-tárolás esetében. "Átvezetésük" ideiglenes káoszt és zûrzavart okozhat hiszen már egy számítógépes átállásnál is sok a probléma mire "beüzemel a rendszer". Ezt követheti idõvel az élet minden területén alkalmazott korszerû elektronikai eszközök eltûnése, a fejlesztések, tudományos kutatások leállása és minden más területen hírközléstõl a hétköznapi életig. Elsõ lépcsõben kb. az 1920-as évekbe eshetünk vissza. A mechanikus számológép (dolgoztam asztali "tekerõs" kalkulátorral, logarléccel is épültek hidak) elvégezhet sok számítást bár lassan és kevésbé pontosabban mint ma egy olcsó kézi kalkulátor. Vannak kiváló mechanikus-pneumatikus "logikai kapcsolások" melyek folyamatot jól szabályozhatnak ám kb. a tojásfõzõ mechanikus óra pontosságával, a nanoszekundumos adatfeldolgozásnak "annyi". Még sok terület van nem sorolom. Aki korombeli, az láthatta a csodálatos változásokat, de azt is hogy az utóbbi ötven évben szinte teljesen az elektronikára lett utalva az emberek élete márpedig a jó hatásfokú elektronika létrejötte és léte a ritkaföldfémekre van alapozva. Eljöhet újra a gõz-és pneumatikus gépek korszaka- amíg lesz hozzájuk nyersanyag és energia. Nem rémlátomás szerintem, amilyen gyorsan fejlõdött az emberiség, ugyanolyan gyorsan visszaeshet ha nem oldják meg a lehetõ leggyorsabban az "ûrbányászatot". Azonban ennek kifejlesztéséhez is kellenek a ritkaföldfémek, ezért a "kényelmi" eszközök jó ideig eltûnhetnek ennek prioritása miatt. Nem tudom utódaink hogy fognak élni, remélhetõleg nem fogják átkozni elõdeiket amikor bozótban lesznek kénytelenek "kutatást végezni" élelem után. NEM politikai éllel mondom, az ún. fogyasztói társadalom és a "tervezett elavulás" közönséges pazarlás. Jelmondata a "Buy baby buy"~VÁSÁROLJ, folyamatosan cseréld eszközeid újabbra korszerûbbre divatosabbra. Az én idõmben még ronda ormótlan eszközöket használtunk (fõoka a technika akkoriban nyugaton-keleten egyaránt alacsony szintje volt) de akár húsz évig is mûködtek. Nem kellett párévente lecserélni, lehetett javítgatni ami könnyen ment mert egyszerûek voltak, ma javítás helyett olcsóbb ha újat veszel. A fogyasztói társadalom létalapja hogy keringjen a pénz, pezsegjen a gazdaság növekedjen a GDP (és a PROFIT) hát mindenki cserélje le 4-5 évente eszközeit - amíg LESZ MIBÕL legyártani azokat. Csakhogy lassan elfelejtjük hogy ma már enni is csak addig tudunk "amíg van a boltban". Ha "kiürül a bolt", nem tudjuk feltölteni kamránkat, megeshet hogy újra meg kell tanulnunk faekével szántani és kõvel bunkóval csapdaállítással vadászni... T. Modik, lehet hogy a Társalgóban lenne a helye, de sztem erõsen érinti a Bioszférát...
ON
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
[az off-szakaszt kérésre olvashatóvá tettem. :-) ervin]
Korábban is untattam már a fórumot hogy nagyon itt az ideje az aszteroida-bányászat kifejlesztésének mert aggasztóan csökkennek földi készleteink. Ezt még azelõtt meg kell tenni mielõtt az ehhez szükséges technika legyárthatatlan lesz a nyersanyaghiány miatt.
Ma reggel olvastam egy újabb cikket hogy tíz éven belül elfogy az indium mely az elterjedt érintõképernyõ, jobb hatásfokú napelemek stb. gyártásához szükséges. Na persze kinek kell az érintõképernyõ? Kinek kell géntechnológia? Kinek kell CT, MRI? Kinek kell "nagy hadronütköztetõ"? Azelõtt is "elvoltunk" nélkülük. Az élet minden területén terjed a gyors és jó hatásfokú elektronika alkalmazása kutatási, társadalomirányítási, katonai, orvosi, energiatermelõ- általában a földi élet egyre szélesebb területén. Eljöhet az idõ- ha meghibásodik egy ilyen kütyü NEM LESZ MIVEL PÓTOLNI javítani és fantasztikus eszközeink hasznavehetetlen lommá válnak. Nem a ma olvasott cikkbõl hanem egy 2010-es keltezésûbõl idézek: "Az LCD televíziók és monitorok, valamint az érintõképernyõk gyártói aligha örülnek felhõtlenül a növekvõ eladási számoknak. Ugyan folyamatosan gyarapodik a bevételük, de az ágazat gyakorlatilag a saját sírját ássa. A növekvõ kereslettel ugyanis fokozatosan csökken a LCD és plazmakijelzõk, valamint az érintõképernyõk készítéséhez szükséges fémmennyiség. Különösen az indium fogy rohamosan." Az "okostelefon" eltûnése Link még hagyján. A mai jó hatásfokú napelemek gyengébb teljesítménnyel de aluminiumoxiddal is mûködnek. A lényeg nem is az érintõképernyõ eltûnése, hanem maga a "trend" - fogy a Föld nyersenyagkészlete.
Józan ésszel belátható hogy a ritkaföldfém készleteink kimerülését idõvel követi a többi kevésbé "egzotikus" alapanyag mint alapvetõ fémek nyersanyagok, fosszilis energiahordozók. Hétköznapi hasonlattal, ha egy barkácsolónak elfogy a lemezcsavarja, helyettesíti közönséges facsavarral, ha az is elfogy szeggel pótolja amíg van, aztán marad a ragasztás majd a "száraz" illesztéses-csapolásos kötésmód végül a kõkorszakot idézõ madzagos kötözés. ÉS - ez csak egy parányi szelete a leendõ problémáknak. Valszeg nagy zûrzavar lesz de nem omlik össze rögtön a földi társadalom mert még vissza lehet térni optikai-mágneses adattárolás helyett a klasszikus "papíralapú" lyukkártyás rögzítésre-tárolásra a felsorolhatatlanul sokféle (kutatás-orvoslás-bankolás-közösség alapvetõ igényei mellett) adatfeldolgozás-tárolás esetében. "Átvezetésük" ideiglenes káoszt és zûrzavart okozhat hiszen már egy számítógépes átállásnál is sok a probléma mire "beüzemel a rendszer". Ezt követheti idõvel az élet minden területén alkalmazott korszerû elektronikai eszközök eltûnése, a fejlesztések, tudományos kutatások leállása és minden más területen hírközléstõl a hétköznapi életig. Elsõ lépcsõben kb. az 1920-as évekbe eshetünk vissza. A mechanikus számológép (dolgoztam asztali "tekerõs" kalkulátorral, logarléccel is épültek hidak) elvégezhet sok számítást bár lassan és kevésbé pontosabban mint ma egy olcsó kézi kalkulátor. Vannak kiváló mechanikus-pneumatikus "logikai kapcsolások" melyek folyamatot jól szabályozhatnak ám kb. a tojásfõzõ mechanikus óra pontosságával, a nanoszekundumos adatfeldolgozásnak "annyi". Még sok terület van nem sorolom. Aki korombeli, az láthatta a csodálatos változásokat, de azt is hogy az utóbbi ötven évben szinte teljesen az elektronikára lett utalva az emberek élete márpedig a jó hatásfokú elektronika létrejötte és léte a ritkaföldfémekre van alapozva. Eljöhet újra a gõz-és pneumatikus gépek korszaka- amíg lesz hozzájuk nyersanyag és energia. Nem rémlátomás szerintem, amilyen gyorsan fejlõdött az emberiség, ugyanolyan gyorsan visszaeshet ha nem oldják meg a lehetõ leggyorsabban az "ûrbányászatot". Azonban ennek kifejlesztéséhez is kellenek a ritkaföldfémek, ezért a "kényelmi" eszközök jó ideig eltûnhetnek ennek prioritása miatt. Nem tudom utódaink hogy fognak élni, remélhetõleg nem fogják átkozni elõdeiket amikor bozótban lesznek kénytelenek "kutatást végezni" élelem után. NEM politikai éllel mondom, az ún. fogyasztói társadalom és a "tervezett elavulás" közönséges pazarlás. Jelmondata a "Buy baby buy"~VÁSÁROLJ, folyamatosan cseréld eszközeid újabbra korszerûbbre divatosabbra. Az én idõmben még ronda ormótlan eszközöket használtunk (fõoka a technika akkoriban nyugaton-keleten egyaránt alacsony szintje volt) de akár húsz évig is mûködtek. Nem kellett párévente lecserélni, lehetett javítgatni ami könnyen ment mert egyszerûek voltak, ma javítás helyett olcsóbb ha újat veszel. A fogyasztói társadalom létalapja hogy keringjen a pénz, pezsegjen a gazdaság növekedjen a GDP (és a PROFIT) hát mindenki cserélje le 4-5 évente eszközeit - amíg LESZ MIBÕL legyártani azokat. Csakhogy lassan elfelejtjük hogy ma már enni is csak addig tudunk "amíg van a boltban". Ha "kiürül a bolt", nem tudjuk feltölteni kamránkat, megeshet hogy újra meg kell tanulnunk faekével szántani és kõvel bunkóval csapdaállítással vadászni... T. Modik, lehet hogy a Társalgóban lenne a helye, de sztem erõsen érinti a Bioszférát...
ON
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
[az off-szakaszt kérésre olvashatóvá tettem. :-) ervin]
Köszönöm a meghatározást.1-2 héten belül jön a valós megfejtés amint kikeltek a fiókák. A másik fészekben pontosan 5 fióka van. Mire megnõnek feketerigó nagyhatalom leszek. Rovar,bogár van bõségesen, szöcske,tücsök,bögöly,legyek. Remélhetõleg ritkítják majd az állományt. Ha kell rakok ki nekik gyümölcsöt,hogy ne a fán lévõt egyék el elõlem. Ha bármi fejlemény van a 2 fészekaljról jelzek.
Rovar,bogár van bõségesen, szöcske,tücsök,bögöly,legyek. Remélhetõleg ritkítják majd az állományt. Ha kell rakok ki nekik gyümölcsöt,hogy ne a fán lévõt egyék el elõlem. Ha bármi fejlemény van a 2 fészekaljról jelzek.
Horitazi - Leganyi1 feketerigó tojások
Az MME honlapján nem leltem összevetésre alkalmas tojásképet de az "Országalbum" honlapon van egy jó kép róluk, kisérõszövege "A fekete rigó tojásai zöldeskék színûek, vöröses pettyek vannak rajta. " Forrás: Magyarország képekben - Országalbum Link
Csak "kipanaszkodom magam" a fórumnak: valaki(k) meg akarták mérgezni Tomi kutyámat. Szombat reggel még a szokásos kitörõ örömmel üdvözölt fejemig felugrálva (tudja hogy rámugrálni tilos, ezért helybõl "pattog"). Délelõtt még vadul rohangált és ugatta a "hétvégiseket" szokása szerint. "Ebédosztásnál" figyeltem fel hogy bizonytalanul mozog de az etetõje elõtt "összesett" szétcsúszott a négy lába a terasz sima járólapjain amivel soha sem volt baja. Nem is tudott felállni de azért fekve evett-ivott. Alaposabban megnéztem, a jelek alapján mérgezésre gyanakodtam mert mióta megvan sose volt beteg, télen-nyáron kint van, makkegészséges vitális kutya. Szeme tiszta nem csipás, tekintete fényes, orra nedves, bundája általános kinézete nem utalt semmilyen betegségre, nem is hányt de pupillái árnyékban is erõsen beszûkültek voltak ami embernél legalábbis a mérgezés egyik jele lehet. Vegyészi képzettségem alapján ismerem a mérgeket, a mérgezés kezelését és ellenszereiket. Orvost találni hétvégén meglehetõsen nehéz, úgy véltem idõ sincs várakozásra azonnal tenni kell valamit. Bent a házban csináltam neki fekvõhelyet és kézben becipeltem a szikár de nagy súlyú Tomit. Szerencsétlen "abszolut elhagyta" magát csak bánatosan nézett és "pofán nyalt". A tálban elétett "ellenszereket" megette, még a magamnak szánt össszes csirkemellhúst is nekiadtam (nem nyersen, mikróban megpárolva). Ma hajnal négyig virrasztottam mellette, idõnként teljesen elkábult, ha magához tért kicsit verdesett a farkával és bánatosan nézett rám amitõl az embernek "megszakad a szíve". A gép mellett ültem végig, amikor egyszercsak feltápászkodott és odaimbolygott hozzám. Visszatereltem a helyére és én is lefeküdtem aludni. 11 körül ébredtem arra hogy ott sündörög köröttem Kiengedtem és bár még bizonytalanul de mászkálni kezdett a kertben, késõbb már ugatott is. Mostanra a régi erõs hangján "hirdeti jelenlétét", mozgása koordinált bár a teraszlépcsõn még óvatos és még nem rohangál száguldozva olyan vadul mint szokott de el ne kiabáljam szerencsére szívós, erõs szervezetû kutya.
Nem tudom ki tehette és milyen céllal, én "rablási elõkészületre" gyanakszom. Idegentõl nem fogad el semmit inkább vadul megugatja, de ha talál valamit a kertben ami finom neki (elhullott madárfióka, üregébõl "kirántott vakond" és hasonló "finomságok" amiért kiabálok vele HA látom) felszedi-megeszi. A neten ma olvastam hogy újabban gyakoribb lett a házõrzõ ebek mérgezése oly alattomos módon hogy könnyen hozzáférhetõ, kutyának halálosan mérgezõ vegyszerbe áztatott falatokat dobnak be a kertbe aminek ráadásul csak napok múlva jelentkezik hatása, általában már menthetetlen a kutya, borzalmas kínok között múlik ki. Szerencsére idejében észrevettem és az "ellenszerek" (méregtelenítõk) hatottak (érdekes módon nem hányt) és külön szerencse hogy nem bújt el valami hozzáférhetetlen sûrû bokor alá (vannak ilyen búvóhelyei ahonnan "bottal se lehet kipiszkálni") ahol már csak légyrajok jeleznék tetemét (mint kedvelt Micó macskám esetében "akirõl" azt hittem eltûnt csak a legyek sokasága tûnt fel ott ahol kimúlt). Most kint vagyok a teraszon, Tomi most is a kertben setepertél és ugatja a mozgásokat, idõnként hozzám jön megbök orrával és valami leírhatatlan szerettel néz Eddig is nagyon ragaszkodó volt de most úgy tûnik az eddiginél sokkal erõsebb szeretettel viszonozza virrasztásom
"Kutyások vigyázzatok" olvasom, újabban gyakrabban mérgezik a kutyákat- van aki bizonyára "az elsõ védelmi vonal felszámolására" van aki rosszindulatú "sportból". A neten találtam errõl leírást: egy vidéki városban valaki sorozatban mérgezte utcaszomszédai kutyáit, "jóízû" méregbe (sok ilyen van ami kényes embernek se tûnik fel) áztatott tápot mozgó autóból dobva (volt aki látta is, idézem- "úgy szórta mint a magvetõ") udvarukra- de elnézéseteket kérem, nem csatolom hogy ne legyek "tippadó" a könnyen hozzáférhetõ anyagot (ami embernek nem annyira de kutyának halálos méreg) és alkalmazását illetõen.
Mit mondjak "nagy az isten állatkertje"...
Nehezen dühödök fel de most szivesen alkalmaznám az "õsi talio" (~szemet szemért fogat fogért) büntetést azon aki ezt tette... de mindegy, lehiggadtam. Idõnként látok szemlátomást gyanús külsejû (azt ne mondjam "szakadt") "kerékpáros felderítõket" erre kóricálni (a házfalon lévõ külsõ kameráim is rögzítenek éjjel-nappal minden mozgást és hangot a környéken, "házközeli mozgást" távollétemben mobilon is bejeleznek- megesett korábban hogy "lomtalanító" lovaskocsiról dobtak valamit az ugató Tominak) de úgyse tudom meg ki volt, fõ az hogy Tomi megúszta a dolgot.
Az MME honlapján nem leltem összevetésre alkalmas tojásképet de az "Országalbum" honlapon van egy jó kép róluk, kisérõszövege "A fekete rigó tojásai zöldeskék színûek, vöröses pettyek vannak rajta. " Forrás: Magyarország képekben - Országalbum Link
Csak "kipanaszkodom magam" a fórumnak: valaki(k) meg akarták mérgezni Tomi kutyámat. Szombat reggel még a szokásos kitörõ örömmel üdvözölt fejemig felugrálva (tudja hogy rámugrálni tilos, ezért helybõl "pattog"). Délelõtt még vadul rohangált és ugatta a "hétvégiseket" szokása szerint. "Ebédosztásnál" figyeltem fel hogy bizonytalanul mozog de az etetõje elõtt "összesett" szétcsúszott a négy lába a terasz sima járólapjain amivel soha sem volt baja. Nem is tudott felállni de azért fekve evett-ivott. Alaposabban megnéztem, a jelek alapján mérgezésre gyanakodtam mert mióta megvan sose volt beteg, télen-nyáron kint van, makkegészséges vitális kutya. Szeme tiszta nem csipás, tekintete fényes, orra nedves, bundája általános kinézete nem utalt semmilyen betegségre, nem is hányt de pupillái árnyékban is erõsen beszûkültek voltak ami embernél legalábbis a mérgezés egyik jele lehet. Vegyészi képzettségem alapján ismerem a mérgeket, a mérgezés kezelését és ellenszereiket. Orvost találni hétvégén meglehetõsen nehéz, úgy véltem idõ sincs várakozásra azonnal tenni kell valamit. Bent a házban csináltam neki fekvõhelyet és kézben becipeltem a szikár de nagy súlyú Tomit. Szerencsétlen "abszolut elhagyta" magát csak bánatosan nézett és "pofán nyalt". A tálban elétett "ellenszereket" megette, még a magamnak szánt össszes csirkemellhúst is nekiadtam (nem nyersen, mikróban megpárolva). Ma hajnal négyig virrasztottam mellette, idõnként teljesen elkábult, ha magához tért kicsit verdesett a farkával és bánatosan nézett rám amitõl az embernek "megszakad a szíve". A gép mellett ültem végig, amikor egyszercsak feltápászkodott és odaimbolygott hozzám. Visszatereltem a helyére és én is lefeküdtem aludni. 11 körül ébredtem arra hogy ott sündörög köröttem
Kiengedtem és bár még bizonytalanul de mászkálni kezdett a kertben, késõbb már ugatott is. Mostanra a régi erõs hangján "hirdeti jelenlétét", mozgása koordinált bár a teraszlépcsõn még óvatos és még nem rohangál száguldozva olyan vadul mint szokott de el ne kiabáljam szerencsére szívós, erõs szervezetû kutya. Nem tudom ki tehette és milyen céllal, én "rablási elõkészületre" gyanakszom. Idegentõl nem fogad el semmit inkább vadul megugatja, de ha talál valamit a kertben ami finom neki (elhullott madárfióka, üregébõl "kirántott vakond" és hasonló "finomságok" amiért kiabálok vele HA látom) felszedi-megeszi. A neten ma olvastam hogy újabban gyakoribb lett a házõrzõ ebek mérgezése oly alattomos módon hogy könnyen hozzáférhetõ, kutyának halálosan mérgezõ vegyszerbe áztatott falatokat dobnak be a kertbe aminek ráadásul csak napok múlva jelentkezik hatása, általában már menthetetlen a kutya, borzalmas kínok között múlik ki. Szerencsére idejében észrevettem és az "ellenszerek" (méregtelenítõk) hatottak (érdekes módon nem hányt) és külön szerencse hogy nem bújt el valami hozzáférhetetlen sûrû bokor alá (vannak ilyen búvóhelyei ahonnan "bottal se lehet kipiszkálni") ahol már csak légyrajok jeleznék tetemét (mint kedvelt Micó macskám esetében "akirõl" azt hittem eltûnt csak a legyek sokasága tûnt fel ott ahol kimúlt). Most kint vagyok a teraszon, Tomi most is a kertben setepertél és ugatja a mozgásokat, idõnként hozzám jön megbök orrával és valami leírhatatlan szerettel néz
Eddig is nagyon ragaszkodó volt de most úgy tûnik az eddiginél sokkal erõsebb szeretettel viszonozza virrasztásom "Kutyások vigyázzatok" olvasom, újabban gyakrabban mérgezik a kutyákat- van aki bizonyára "az elsõ védelmi vonal felszámolására" van aki rosszindulatú "sportból". A neten találtam errõl leírást: egy vidéki városban valaki sorozatban mérgezte utcaszomszédai kutyáit, "jóízû" méregbe (sok ilyen van ami kényes embernek se tûnik fel) áztatott tápot mozgó autóból dobva (volt aki látta is, idézem- "úgy szórta mint a magvetõ") udvarukra- de elnézéseteket kérem, nem csatolom hogy ne legyek "tippadó" a könnyen hozzáférhetõ anyagot (ami embernek nem annyira de kutyának halálos méreg) és alkalmazását illetõen.
Mit mondjak "nagy az isten állatkertje"...
Nehezen dühödök fel de most szivesen alkalmaznám az "õsi talio" (~szemet szemért fogat fogért) büntetést azon aki ezt tette... de mindegy, lehiggadtam. Idõnként látok szemlátomást gyanús külsejû (azt ne mondjam "szakadt") "kerékpáros felderítõket" erre kóricálni (a házfalon lévõ külsõ kameráim is rögzítenek éjjel-nappal minden mozgást és hangot a környéken, "házközeli mozgást" távollétemben mobilon is bejeleznek- megesett korábban hogy "lomtalanító" lovaskocsiról dobtak valamit az ugató Tominak) de úgyse tudom meg ki volt, fõ az hogy Tomi megúszta a dolgot. 
Üdv!
A héten fedeztem fel 1 fészket a nektarin fánkon. Ilyen tojások vannak benne:
Link
Milyen madár költözött be valaki meg tudná mondani ?
Permetszerekkel gondolom innentõl óvatosan.
Grátisz.
Csak a szokásos lugasigazgatás folyt a szõlõben amikor megmozdítottam 1 "ágat" és csipogás lett a válasz. Nézelõdtem és találtam 1 fészket a fejem fölött.
Már egész nap gyanús volt ,hogy 2 feketerigó ,ahogy nyírtam a füvet jött utánam és vadászta össze a bogarakat. De így a válasz érthetõ:
Link
Remélhetõleg nem eszik le a szõlõm
A héten fedeztem fel 1 fészket a nektarin fánkon. Ilyen tojások vannak benne:
Link
Milyen madár költözött be valaki meg tudná mondani ?
Permetszerekkel gondolom innentõl óvatosan.
Grátisz.
Csak a szokásos lugasigazgatás folyt a szõlõben amikor megmozdítottam 1 "ágat" és csipogás lett a válasz. Nézelõdtem és találtam 1 fészket a fejem fölött.
Már egész nap gyanús volt ,hogy 2 feketerigó ,ahogy nyírtam a füvet jött utánam és vadászta össze a bogarakat. De így a válasz érthetõ:
Link
Remélhetõleg nem eszik le a szõlõm
Köszi az információt!
Ott a helyszínen nem igazan tudtam a helyzettel mit kezdeni, arra gondolva, mit keresnek a szabadban ezek a madarak.
Ott a helyszínen nem igazan tudtam a helyzettel mit kezdeni, arra gondolva, mit keresnek a szabadban ezek a madarak.
Hari gyönyörû darabok Ezek Csernobilban nõttek DE anno gyerekkorom éveiben itthon a Pilis eldugott területein is találtunk hasonlóan nagyra nõtt példányokat 
Ezen most elfilóztam, nem tudom hogy az akkoriaknak a csatolásodon láthatóhoz hasonló nagy termetük összefügg-e vajon a gyerekkoromban még rendszeresen végzett magaslégköri nukleáris robbantásokkal
Valami felderengett régebbrõl, hogy a gombák "szeretik" begyûjteni a radioaktív anyagokat. Most alaposabban utánanéztem ennek és szép számmal leltem rá utalásokat. Pld. "Sugárzással táplálkozik egy gomba" Link
Csernobillal kapcsolatban "A kutatók már öt évvel ezelõtt felfedezték, hogy az elpusztult csernobili atomreaktorban fekete, melaninban gazdag gombák nõnek a falakon." Forrás: Link
"A csernobili felismerések nyomán kezdték a gombák sugártûrõ képességét vizsgálni az Albert Einstein Orvosegyetemen New York-ban. Az amerikai kutatók cézium-137 izotóp béta-sugárzásának tették ki a gombákat (ez az izotóp atomreaktorokban is keletkezik a maghasadás során). Három gombafajt vizsgáltak (Cladosporium sphaerospermum, Cryptococcus neoformans és Wangiella dermatitidis), és a telepeket a normális háttérsugárzás ötszázszorosának tették ki. Ennek hatására háromszor gyorsabb lett a gombák növekedése." Forrás: Link
Másutt olvasom hogy a gombák a céziumot szívesebben veszik fel a kálium helyett. "Az ukrajnai Csernobilban bekövetkezett reaktorkatasztrófa óta a vadon tenyészõ gombákban a radioaktív cézium-137 megemelkedett értékeit mérik. A gombák ezt az anyagot a kálium helyett építik be sejtjeikbe." Forrás: Gombák - Heike Hermann, Éva Rónaszegi, Arno Kolb 33.oldalon keresni Link
Indoklása másutt: "A besugárzás megváltoztatta a melanin elektronszerkezetét, ezért intenzívebbé vált az anyagcsere, például egy fontos oxidációs anyagcsere-reakció a négyszeresére erõsödött. A gombatelepeket a normális háttérsugárzás ötszázszorosának tették ki, ennek hatására háromszor gyorsabb lett a gomba növekedése. A kutatók valószínûsítik, hogy a melanin energiaforrásként hasznosítja a sugárzást. Ez a képesség különösen fontos lehet ott, ahol kevés a tápanyag, viszont erõs a sugárzás." Forrás: Magyar Tudomány 2007/10. Sugárzáskedvelõ gombák- fejezetében Link
Bolgár eset: "A Daily Mail jelentette a múlt héten, hogy közel egy tonna bolgár eredetû szárított gombát foglaltak le és semmisítettek meg a brit hatóságok, mert a cézium 137 szintje több, mint tízszeresen meghaladta az engedélyezett mennyiséget." Forrás: Link A bolgárok nem Csernobil hatásának vélik mert egy elhagyott rodopei uránbánya területérõl származtak a gombák.
Talán nem lehetetlen hogy a csatolásod képein látható gombák a sugárzás hatására nõttek ilyen szép nagyra. Gyönyörû, szinte képeskönyvbe illõ példányok de nem tudnám jóérzéssel megenni õket. Gyerekkori gombamérgezésem (ellenségemnek se kívánom azokat a kínokat) miatt amúgy se eszem szívesen, de Csernobil környékén szedett gombát semmiképp. Habár régi mondás "Sose tudjuk mitõl hízunk" és tán jobb is... 
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
Ezek Csernobilban nõttek DE anno gyerekkorom éveiben itthon a Pilis eldugott területein is találtunk hasonlóan nagyra nõtt példányokat Ezen most elfilóztam, nem tudom hogy az akkoriaknak a csatolásodon láthatóhoz hasonló nagy termetük összefügg-e vajon a gyerekkoromban még rendszeresen végzett magaslégköri nukleáris robbantásokkal Valami felderengett régebbrõl, hogy a gombák "szeretik" begyûjteni a radioaktív anyagokat. Most alaposabban utánanéztem ennek és szép számmal leltem rá utalásokat. Pld. "Sugárzással táplálkozik egy gomba" Link
Csernobillal kapcsolatban "A kutatók már öt évvel ezelõtt felfedezték, hogy az elpusztult csernobili atomreaktorban fekete, melaninban gazdag gombák nõnek a falakon." Forrás: Link
"A csernobili felismerések nyomán kezdték a gombák sugártûrõ képességét vizsgálni az Albert Einstein Orvosegyetemen New York-ban. Az amerikai kutatók cézium-137 izotóp béta-sugárzásának tették ki a gombákat (ez az izotóp atomreaktorokban is keletkezik a maghasadás során). Három gombafajt vizsgáltak (Cladosporium sphaerospermum, Cryptococcus neoformans és Wangiella dermatitidis), és a telepeket a normális háttérsugárzás ötszázszorosának tették ki. Ennek hatására háromszor gyorsabb lett a gombák növekedése." Forrás: Link
Másutt olvasom hogy a gombák a céziumot szívesebben veszik fel a kálium helyett. "Az ukrajnai Csernobilban bekövetkezett reaktorkatasztrófa óta a vadon tenyészõ gombákban a radioaktív cézium-137 megemelkedett értékeit mérik. A gombák ezt az anyagot a kálium helyett építik be sejtjeikbe." Forrás: Gombák - Heike Hermann, Éva Rónaszegi, Arno Kolb 33.oldalon keresni Link
Indoklása másutt: "A besugárzás megváltoztatta a melanin elektronszerkezetét, ezért intenzívebbé vált az anyagcsere, például egy fontos oxidációs anyagcsere-reakció a négyszeresére erõsödött. A gombatelepeket a normális háttérsugárzás ötszázszorosának tették ki, ennek hatására háromszor gyorsabb lett a gomba növekedése. A kutatók valószínûsítik, hogy a melanin energiaforrásként hasznosítja a sugárzást. Ez a képesség különösen fontos lehet ott, ahol kevés a tápanyag, viszont erõs a sugárzás." Forrás: Magyar Tudomány 2007/10. Sugárzáskedvelõ gombák- fejezetében Link
Bolgár eset: "A Daily Mail jelentette a múlt héten, hogy közel egy tonna bolgár eredetû szárított gombát foglaltak le és semmisítettek meg a brit hatóságok, mert a cézium 137 szintje több, mint tízszeresen meghaladta az engedélyezett mennyiséget." Forrás: Link A bolgárok nem Csernobil hatásának vélik mert egy elhagyott rodopei uránbánya területérõl származtak a gombák.
Talán nem lehetetlen hogy a csatolásod képein látható gombák a sugárzás hatására nõttek ilyen szép nagyra. Gyönyörû, szinte képeskönyvbe illõ példányok de nem tudnám jóérzéssel megenni õket. Gyerekkori gombamérgezésem (ellenségemnek se kívánom azokat a kínokat) miatt amúgy se eszem szívesen, de Csernobil környékén szedett gombát semmiképp. Habár régi mondás "Sose tudjuk mitõl hízunk" és tán jobb is...
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
Barátpapagájok (Myiopsitta monachus) Dél-Amerikából hurcolták be õket háziálatként, de a 70-es évek óta önálló populációjuk van. Hasonló a helyzet Belgium és az UK egyes részein.
Csernobil körül is feltûnõen buja a növényzet, talán nem véletlen.
Enikõ, ebbõl egy darab elég egy gombapörkölthöz. Egy egész falu számára 
Bár nem tudom merre nõtt... mondjuk ha egy kísérleti atomtelep mellett, vagy Pripjaty kies erdejében, akkor inkább nem...
Bár nem tudom merre nõtt... mondjuk ha egy kísérleti atomtelep mellett, vagy Pripjaty kies erdejében, akkor inkább nem... 
Nincs mit, szívesen Nano, ráértem és érdekelt a felvetett témád
Ami a pleisztocén ponty-fosszíliákat illeti valóban léteznek bár nem "több-" hanem "csak" tízezer évesek. A pleisztocén (magyarul "közel a jelenhez") 2.5 millió éve kezdõdött és kb 10~12 ezer éve ért véget a holocén ("jelenkor") elõtt. Ebbe "simán belefér" 10 ezer éves pleisztocén fosszília létezése, a ponty akkortájt jelent meg nálunk viszont ennél idõsebb leletet nem leltek se itthon se másutt. Sok helyütt olvasható fõbb elemeiben ugyanaz - itt kivonatolva:
A ponty õse a Kaszpi-tó térségében fejlõdött ki a pleisztocén kor végén. A klíma enyhülésével 8-10 ezer éve egyes pontytörzsek az Aral-tó vízrendszerén eljutottak Kelet-Ázsiába ill. a Fekete-tenger környékérõl a Duna vízrendszerébe. Korábbi, ennél idõsebb pontyfosszíliára eddig még nem nem bukkantak. HA- mégis találnak idõsebb leletet, akkor esetleg az is megfontolható hogy a pontyok ITT alakultak ki és nem "onnan ide" hanem "innen oda" jutottak el a viziutakon? (vagy maga a Vízözön hatására ami jelentõs mértékben átkeverhette a vízivilágot)
Ami a pleisztocén ponty-fosszíliákat illeti valóban léteznek bár nem "több-" hanem "csak" tízezer évesek. A pleisztocén (magyarul "közel a jelenhez") 2.5 millió éve kezdõdött és kb 10~12 ezer éve ért véget a holocén ("jelenkor") elõtt. Ebbe "simán belefér" 10 ezer éves pleisztocén fosszília létezése, a ponty akkortájt jelent meg nálunk viszont ennél idõsebb leletet nem leltek se itthon se másutt. Sok helyütt olvasható fõbb elemeiben ugyanaz - itt kivonatolva:
A ponty õse a Kaszpi-tó térségében fejlõdött ki a pleisztocén kor végén. A klíma enyhülésével 8-10 ezer éve egyes pontytörzsek az Aral-tó vízrendszerén eljutottak Kelet-Ázsiába ill. a Fekete-tenger környékérõl a Duna vízrendszerébe. Korábbi, ennél idõsebb pontyfosszíliára eddig még nem nem bukkantak. HA- mégis találnak idõsebb leletet, akkor esetleg az is megfontolható hogy a pontyok ITT alakultak ki és nem "onnan ide" hanem "innen oda" jutottak el a viziutakon? (vagy maga a Vízözön hatására ami jelentõs mértékben átkeverhette a vízivilágot)
Köszi az utánajárást Melóban vagyok, így nem nagyon tudtam végigolvasnai azt a koi-s cikket, de többezer évnél biztos, hogy régebbi "õshazát" keresünk. Tudtommal már pleisztocén fosszíliák is ismertek a Kárpát-medencébõl, így inkább többtízezer évvel ezelõtti nemzettségkialakulást keresünk.
A pontycentrum kifejezést az endemikus amúri nyurga fajtaleírásában olvastam, aholis az Amúr folyóba kerülését a pontycentrumból való nyugatra vándorlása tette lehetõvé. Sajnos nem ismerem az angol terminológiát erre (meg most is lehetõségem keresgélni), így nehéz.
Melóban vagyok, így nem nagyon tudtam végigolvasnai azt a koi-s cikket, de többezer évnél biztos, hogy régebbi "õshazát" keresünk. Tudtommal már pleisztocén fosszíliák is ismertek a Kárpát-medencébõl, így inkább többtízezer évvel ezelõtti nemzettségkialakulást keresünk. A pontycentrum kifejezést az endemikus amúri nyurga fajtaleírásában olvastam, aholis az Amúr folyóba kerülését a pontycentrumból való nyugatra vándorlása tette lehetõvé. Sajnos nem ismerem az angol terminológiát erre (meg most is lehetõségem keresgélni), így nehéz.
Na én itt befejeztem a kínai pontycentrum keresését
Oka: "A világszintû pontytenyésztés 80 %-a Kínában folyik. A fõbb termelõk közé tartozik még - Kína mögött messze lemaradva - Indonézia, Vietnam, az EU, Oroszország, Banglades és Brazília. Az Európai Unión belül a ponty Közép-Európában számít hagyományos ételnek.A két legnagyobb termelõ Lengyelország és a Cseh Köztársaság."
Forrás: HALÁSZAT ÉS AKVAKULTÚRA EURÓPÁBAN 56.szám 2012.június
Valszeg a kínaiak nem egy helyen tenyésztik a világ össztermelésének 80%-át kitevõ mennyiséget. A "pontycentrum" ha van ilyen, bizonyára "mintagazdaság" és a legnagyobb lehet a sok hasonló tenyésztelep között.
Oka: "A világszintû pontytenyésztés 80 %-a Kínában folyik. A fõbb termelõk közé tartozik még - Kína mögött messze lemaradva - Indonézia, Vietnam, az EU, Oroszország, Banglades és Brazília. Az Európai Unión belül a ponty Közép-Európában számít hagyományos ételnek.A két legnagyobb termelõ Lengyelország és a Cseh Köztársaság."
Forrás: HALÁSZAT ÉS AKVAKULTÚRA EURÓPÁBAN 56.szám 2012.június
Valszeg a kínaiak nem egy helyen tenyésztik a világ össztermelésének 80%-át kitevõ mennyiséget. A "pontycentrum" ha van ilyen, bizonyára "mintagazdaság" és a legnagyobb lehet a sok hasonló tenyésztelep között.
Esetleg emiatt keresed? Link Valóban érdekes lehet az a pontycentrum ahol a tenyésztõk õsei már 2500 évvel ezelõtt írásos technológia szerint tenyésztették a pontyot. Bizonyára csak a KHV vírusnak (európai országokban is megjelent) ellenálló helyi állományfrissítés a cél és nem akarunk "1x1-re oktatni professzorokat"...
Elsõ nekifutásra azt olvasom ebben a korrektnek tûnõ ismertetõben Link idézem:
"A ponty eredete a mai Közép-Ázsiába, a Kaszpi-tenger környékére tehetõ, itt õshonosként volt megtalálható már jó néhány ezer évvel ezelõtt is. Innen a halak természetes vízi utakon vándoroltak és terjedtek el mai élõhelyükig, kelet felé egészen Kínáig, illetve nyugati irányban Európába, a Duna vonaláig."
"A ponytféléket Kelet-Ázsiában háziasították, ahol, mint haszonhalat tartották élelmezési célból, bár ismert volt élelmezési célú haszonhalként a Római Birodalomban is. A Kínai Császárságban kr. e. 500 környékérõl fellelhetõek írásos feljegyzések a ponty szaporításáról, tenyésztésérõl."
Ergo, ha az "õsforrás" helyét tekintjük "pontycentrumnak" akkor a Kaszpi tenger környéke tekinthetõ kiindulópontnak ahonnan eleinte természetes módon, utóbb már jelentõs emberi közremûködéssel terjedt el a világban olyannyira hogy az ázsiai ponty jelenléte már problémát okoz a Mississippi folyóban Link és félnek hogy elfoglalják a Nagy-Tavakat, na akkor az lesz aztán a "pontycentrum"....
"A ponty eredete a mai Közép-Ázsiába, a Kaszpi-tenger környékére tehetõ, itt õshonosként volt megtalálható már jó néhány ezer évvel ezelõtt is. Innen a halak természetes vízi utakon vándoroltak és terjedtek el mai élõhelyükig, kelet felé egészen Kínáig, illetve nyugati irányban Európába, a Duna vonaláig."
"A ponytféléket Kelet-Ázsiában háziasították, ahol, mint haszonhalat tartották élelmezési célból, bár ismert volt élelmezési célú haszonhalként a Római Birodalomban is. A Kínai Császárságban kr. e. 500 környékérõl fellelhetõek írásos feljegyzések a ponty szaporításáról, tenyésztésérõl."
Ergo, ha az "õsforrás" helyét tekintjük "pontycentrumnak" akkor a Kaszpi tenger környéke tekinthetõ kiindulópontnak ahonnan eleinte természetes módon, utóbb már jelentõs emberi közremûködéssel terjedt el a világban olyannyira hogy az ázsiai ponty jelenléte már problémát okoz a Mississippi folyóban Link és félnek hogy elfoglalják a Nagy-Tavakat, na akkor az lesz aztán a "pontycentrum"....
Hol található pontosan az ázsiai pontycentrum? Azt sejtem, hogy valahol a mai Kína területén, de azért az nem egy kis valami
Lassan de biztosan közeledik a "halhatatlan istenek" kora... most még az örökletes/örökölhetõ genetikai eredetû betegségek kiküszöbölésére ugyanis Angliában engedélyezték a "háromszülõs" mesterséges megtermékenyítést, az USA-ban még kísérleteznek. Lényege, hogy genetikailag módosított sejteket ültetnek be mellyel elkerülhetõek az örökletes, a szülõ DNS-ében hordozott genetikai betegségek. Így a megtermékenyülõ sejtnek tulajdonképpen három szülõje lesz. A baba szeme, haja, bõre, magassága, vonásai szüleire fog hasonlítani de azok betegségei nélkül. No comment legfeljebb annyi, vajon ki tudja majd megfizetni gyermeke "DNS generálozását" ami egyébként nagyszerû dolog mivel egy sor örökletes betegség eltûnhet ezzel még "lombik-korban" beavatkozva. Bár errõl nekem beugrott a Gattaca c. film és Aldous Huxley Szép új világ c. könyve is melyek elsõsorban figyelmeztetések a "lombikban szelektált" ember életére ható negatív pszichikai lehetõségekre. Kérdéses még az egyházak reagálása, mert szemszögükbõl akár durva beavatkozásnak tekinthetõ az eleve elrendeltetésbe hiszen "az Úr adta, az Úr elvette, áldott legyen érte az Úr neve"...
Folytattam volna, ha a idõ limit engedte volna.
Újból: Azok a "tavarisok" esetleg nem kaparásznak a csernobili szarkofág körül? Arról olvastam, hogy meg kell erõsíteni a beton árnyékolást, mert 25 év múltán eléggé repedezik. Meg aztán ezek a felezési idõk se pár évekbe telnek.
Mellesleg utalok a Brúsz Willisz legutóbbi filmjére, a dúsított sugárzó dolgokra Csernobil környékérõl..
A légköri folyamatok gyanúsan hasonlítanak 1986 áprilisára.
Újból: Azok a "tavarisok" esetleg nem kaparásznak a csernobili szarkofág körül? Arról olvastam, hogy meg kell erõsíteni a beton árnyékolást, mert 25 év múltán eléggé repedezik. Meg aztán ezek a felezési idõk se pár évekbe telnek.
Mellesleg utalok a Brúsz Willisz legutóbbi filmjére, a dúsított sugárzó dolgokra Csernobil környékérõl..
A légköri folyamatok gyanúsan hasonlítanak 1986 áprilisára.
Érdekes jelenségek ezek, a madarak balesete. Pár napja, nem tegnap lefekvés után szoktam tornásztatni a szem golyóimat, lecsukott szemhéjjal. Bevillant egy mélykék gyûrû, sztereotipikusan minkét szemembe.Érdekes volt, mert máskor csak olyan fehér villanások szoktak lenni ,de ez színes, kék gyûrû volt, fehér szegéllyel.
Remélem a Nap kitörését, és a háttér sugárzás idejét, vagy erõsségét nem 72 óra után teszik közzé a tudományos lapok, mint Csernobilét anno.
Remélem a Nap kitörését, és a háttér sugárzás idejét, vagy erõsségét nem 72 óra után teszik közzé a tudományos lapok, mint Csernobilét anno.
A lehûlésnek és az irtásnak megvolt a hatása, erõsen megcsappant az idegen és hazai szúnyogok száma
Viszont úgy tûnik, a madarak tájékozódását valami megzavarta. Kilencedik éve élek itt, eddig nem történt meg hogy madár fejest repül az ablaknak. Tegnap délután kettõ; ma reggel egy csapódott földszinti ablakoknak hogy csak úgy durrant. Tegnap egy galamb D-i irányból, egy rigó É-i irányból érkezve "fejelte le az ablakot"; a ma reggel egy galamb É felõl. Kilenc év alatt nem, most 12 órán belül három madár is ablaknak repült É ill D felõl. Hogy aztán ennek van-e köze a napmágneses viharokhoz sejtelmem nincs. Rádión több hullámhosszon figyelem a Nap "hangját", külön mûszerrel követem a mágneses tér változásait és egy iránytûvel is. Eddig csak lassan hullámzó ingadozást rögzítettem néhol csúcsokkal, de az "elvárt" jelentõs kiugrás nélkül. Viszont akadt egy "vizuális" észlelés amin elgondolkodtam. A mai napkelte után, néhány LÁTSZÓLAG kelet felõl érkezõ élénk kék felvillanást láttam a "szememben". Nem szokott káprázni a szemem, szódásüveg is tört már szét fejemen akkor se láttam csillagokat Utoljára 1986. április 26-át követõ hétfõn láttam ilyen meteorszerû élénk kék csíkokat (a világûrben gyakran látnak hasonló felvillanásokat az erõsebb kozmikus sugárzás miatt, a szemükbe csapódó részecske a csarnokvíz közegének fénysebességénél gyorsabban haladva elektromágneses hullámot, látványában kék színû Cserenkov sugárzást gerjeszt). A pár nappal korábbi katasztrófáról még hétfõn sem volt információ, konkrétan senki nem tudott semmit, a sejtés nem bizonyosság. Munkahelyemre autóztam, csendes szemerkélõ esõben. Váratlanul több éles kék meteorszerû csík villant fel látóteremben de az is érzékelhetõ volt hogy nem "térben elõttem" hanem a szememben keletkezett. Ott és akkor földfelszínig eljutó kozmikus részecskére gondoltam (többségét lefékezi a légkör de akad ami "lejön hozzánk"). Munkahelyemre beérve felhívtam a BME atomreaktorában dolgozó anyósom (akinek rend- és tisztaságszeretete enyhén szólva jelentõsen meghaladja az átlagost) tréfásan megkérdeztem "Kék villanásokat látok, szellõztettek a reaktorban?". Ráfeleli- rádioaktív esõ esik, õk se tudják még honnan származik, de gyors utasítást kaptak, készüljenek fel hús és tejminták hosszabb távú folyamatos ellenõrzésére. Ezután kollegája azonnal kiment kocsijához, vattával letörölte az esõvizes szélvédõt. Visszamenet az ellenõrzõ kaput azonnal beriasztotta a megengedett érték többszörösét sugárzó esõvizes vatta. Feleségem édesanyja még lelkemre kötötte- véletlen se együnk semmilyen leveles zöldséget, spenótot sóskát stb. Ergo nem kozmikus sugárzás hanem "rádioaktív esõ" miatt láttam akkor felvillanásokat... Elnézést az anekdotázásért csak "illusztráltam" hogy ma reggel napkelte után az emeleti, keletre nézõ ablaknak háttal állva az 1986-oshoz hasonló "cserno-bilikék" villanásokat érzékeltem szememben. A szem csarnokvizébe bármilyen irányból érkezhet nagy energiájú részecske Cserenkov sugárzást generálva de nem azonosítható egyértelmûen sem forrása sem beérkezési iránya. Hogy aztán a Napból származtak vagy földi eredetûek voltak azt nem tudom megítélni, csak piszkálom a köröm mint a kisnyuszi...
Jó napot jó kedvet Bioszféra
Viszont úgy tûnik, a madarak tájékozódását valami megzavarta. Kilencedik éve élek itt, eddig nem történt meg hogy madár fejest repül az ablaknak. Tegnap délután kettõ; ma reggel egy csapódott földszinti ablakoknak hogy csak úgy durrant. Tegnap egy galamb D-i irányból, egy rigó É-i irányból érkezve "fejelte le az ablakot"; a ma reggel egy galamb É felõl. Kilenc év alatt nem, most 12 órán belül három madár is ablaknak repült É ill D felõl. Hogy aztán ennek van-e köze a napmágneses viharokhoz sejtelmem nincs. Rádión több hullámhosszon figyelem a Nap "hangját", külön mûszerrel követem a mágneses tér változásait és egy iránytûvel is. Eddig csak lassan hullámzó ingadozást rögzítettem néhol csúcsokkal, de az "elvárt" jelentõs kiugrás nélkül. Viszont akadt egy "vizuális" észlelés amin elgondolkodtam. A mai napkelte után, néhány LÁTSZÓLAG kelet felõl érkezõ élénk kék felvillanást láttam a "szememben". Nem szokott káprázni a szemem, szódásüveg is tört már szét fejemen akkor se láttam csillagokat
Utoljára 1986. április 26-át követõ hétfõn láttam ilyen meteorszerû élénk kék csíkokat (a világûrben gyakran látnak hasonló felvillanásokat az erõsebb kozmikus sugárzás miatt, a szemükbe csapódó részecske a csarnokvíz közegének fénysebességénél gyorsabban haladva elektromágneses hullámot, látványában kék színû Cserenkov sugárzást gerjeszt). A pár nappal korábbi katasztrófáról még hétfõn sem volt információ, konkrétan senki nem tudott semmit, a sejtés nem bizonyosság. Munkahelyemre autóztam, csendes szemerkélõ esõben. Váratlanul több éles kék meteorszerû csík villant fel látóteremben de az is érzékelhetõ volt hogy nem "térben elõttem" hanem a szememben keletkezett. Ott és akkor földfelszínig eljutó kozmikus részecskére gondoltam (többségét lefékezi a légkör de akad ami "lejön hozzánk"). Munkahelyemre beérve felhívtam a BME atomreaktorában dolgozó anyósom (akinek rend- és tisztaságszeretete enyhén szólva jelentõsen meghaladja az átlagost) tréfásan megkérdeztem "Kék villanásokat látok, szellõztettek a reaktorban?". Ráfeleli- rádioaktív esõ esik, õk se tudják még honnan származik, de gyors utasítást kaptak, készüljenek fel hús és tejminták hosszabb távú folyamatos ellenõrzésére. Ezután kollegája azonnal kiment kocsijához, vattával letörölte az esõvizes szélvédõt. Visszamenet az ellenõrzõ kaput azonnal beriasztotta a megengedett érték többszörösét sugárzó esõvizes vatta. Feleségem édesanyja még lelkemre kötötte- véletlen se együnk semmilyen leveles zöldséget, spenótot sóskát stb. Ergo nem kozmikus sugárzás hanem "rádioaktív esõ" miatt láttam akkor felvillanásokat... Elnézést az anekdotázásért csak "illusztráltam" hogy ma reggel napkelte után az emeleti, keletre nézõ ablaknak háttal állva az 1986-oshoz hasonló "cserno-bilikék" villanásokat érzékeltem szememben. A szem csarnokvizébe bármilyen irányból érkezhet nagy energiájú részecske Cserenkov sugárzást generálva de nem azonosítható egyértelmûen sem forrása sem beérkezési iránya. Hogy aztán a Napból származtak vagy földi eredetûek voltak azt nem tudom megítélni, csak piszkálom a köröm mint a kisnyuszi... Jó napot jó kedvet Bioszféra
Nagyon jó képek!
Hozzád hasonlóan, én is fixált fókusszal csinálom a képeket, a gépet közelítve a témához. Ami nálam még trükk lehet, az az, hogy sorozatot lövök. Nem is akármilyent, 11kép/mp-es sorozatot. Így biztos lesz közte olyan, ami jól sikerül, és a megfelelõ helyen lesz éles. Nyilván ez sem minden esetben segít...
Én vakut csak nagyon ritkán használok. Bár vakupapucs van a gépen, de vakum nincs. A gép saját vakuja meg nem nyílik fel annyira, hogy a kitolt objektív ne legyen neki útban makrózásnál. Így marad az a kevés természetes fény, ami marad. Így vagy az ISO-t tolom feljebb (eredmény zajos kép), vagy "rábeszélem" a fotóalanyt, hogy ne mozogjon (mint lentebb a hangyákat egy darabka cukor kristállyal) de ez lassan már fotóiskolás téma...
A légynyelven meg nem tudom túltenni magam! Zseniális
Hozzád hasonlóan, én is fixált fókusszal csinálom a képeket, a gépet közelítve a témához. Ami nálam még trükk lehet, az az, hogy sorozatot lövök. Nem is akármilyent, 11kép/mp-es sorozatot. Így biztos lesz közte olyan, ami jól sikerül, és a megfelelõ helyen lesz éles. Nyilván ez sem minden esetben segít...
Én vakut csak nagyon ritkán használok. Bár vakupapucs van a gépen, de vakum nincs. A gép saját vakuja meg nem nyílik fel annyira, hogy a kitolt objektív ne legyen neki útban makrózásnál. Így marad az a kevés természetes fény, ami marad. Így vagy az ISO-t tolom feljebb (eredmény zajos kép), vagy "rábeszélem" a fotóalanyt, hogy ne mozogjon
(mint lentebb a hangyákat egy darabka cukor kristállyal) de ez lassan már fotóiskolás téma...A légynyelven meg nem tudom túltenni magam! Zseniális
Hozzáfûzöm még az elõzõekhez, a képsík parányi elmozdulásának fontosságáról ilyen közeli "mikro-makrózásnál" fogalmat adhat az hogy jól sikerült képen akár 5 mikronos (1 mikron a milliméter ezredrésze) részlet is kontrasztosan kiválhat hátterébõl. Kimértem etalonnal, az én gyakorlatomban 500 mikron azaz fél milliméter "mély" a képsík melyen belül élesnek hat a kép. Akaratlan testmozgás vagy a téma mozgása miatt ilyen méreteknél (megkockáztatom hogy akár századmillimétert közeledve vagy távolodva) homályosak lesznek egyes részletek. Lehetõleg merõlegesen makrózok oldalról vagy felülrõl~alulról, mert pld. Link más irányszögekbõl makrózva szögfüggõen lecsökken az éles képsík mélysége ahogy itt Link a kuka felületének anyagán jól látszik az "éles csík-síkon". Ezért ha lehet igyekszem letámasztani a gépet, mert csináltam kísérleti sorozatot mennyire jelentõs ilyen méretekben a sajátmozgás ill. "izomrezgés" ami szinuszod jellegû elmozdulásokban jelentkezik akkor is ha az ember úgy véli, kimerevítette minden izmát - de ez csak látszólagos mert az izmok nem merevednek ki sosem hanem folyamatosan megfeszülnek-elernyednek a fizikai képesség szabta határok között ingadozva és látszólagos mozdulatlanság érzetét keltve az emberben (Ez nagyon jól érzékelhetõ ha pld. erõs nagyítású távcsõvel állvány nélkül szabad kézbõl nézelõdsz az égen. Noli csinált errõl sorozatot, bár õ a szcintillációt mutatta be ily módon Link Forrás: Origo 2012.03.20. (és Spaceweather.com ill. Hírek.csillagászat.hu közlés)
Palui köszönöm szépen Makrózásnál vakuzni nem próbáltál? Tapasztalatom szerint nappal is vakuzva a színek is élénkebbek lesznek bár az is igaz zártabb környezetben a környezet domináns színe erõsen visszaverõdik és olykor bosszantóan mindent "átfest"
A légy nyelve sajnos az abszolút VÉLETLEN érdeme. Talán sejthetõ hogy maga a kép lényegében el van rontva. Ugyanis a légy fejét akartam fotózni de parányit megrántottam a gépet. Bizonyára tudod ilyen méretben az éles képsík elmozdulásánál már századmilliméter változások számítanak. Lentebb írtam, az automata örökké élesítget ezért fix távolságra állítom a fókuszt és a gépet csúsztatgatom az "áldozat" felé míg a kép éles lesz. Mivel "in situ" a rovar életterében általában nem használható állvány (a felvételek is többnyire "ad hoc" hirtelenjében készülnek olykor rejtett zugokban) sokat számít a szilárd testtartás, a fixen kimerevített izmok és expo alatt visszafojtott lélegzet mint a céllövészetnél (nekem sokat segít sport- és mesterlövész tapasztalatom) két lélegzetvétel között lazán "elpettyentve". Te is tudhatod saját tapasztalatodból, ha ezekbõl egy nincs meg, eldobható a fotó. DE viszont- véletlen szerencse folytán esetleg olyan részleteket fotózhatsz ami nem is állt szándékodban mégis látványos Az én esetemben a VAKSZERENCSE folytán -bár a légy feje homályos lett mert picit "hátrahúztam" a gépet exponáláskor- a légy teljesen váratlanul épp abban a pillanatban nyújtotta ki nyelvét és a hátramozdulásom nyelvére "húzta" az éles képsíkot. Több ilyen, csupán véletlen szerencsével sikerült képem van mint pld. a lenti Médiatárba feltett kivágat Link eredeti képe Link avagy ez a darázs melynek eredetileg a fejebúbján lévõ "pótszemeit" akartam fotózni. Nyugodtan állt, a lábait tisztogatta rágói között és épp az expo pillanatában "tátotta ki a száját" mint az elõbbi legyek. Szerencsére ugyanúgy "hátrarántottam" parányit a gépet véletlenül, épp annyira hogy "belefotózhattam a szájába" Link (nem lehet nagy élmény odakerülni...)
Makrózásnál vakuzni nem próbáltál? Tapasztalatom szerint nappal is vakuzva a színek is élénkebbek lesznek bár az is igaz zártabb környezetben a környezet domináns színe erõsen visszaverõdik és olykor bosszantóan mindent "átfest" A légy nyelve sajnos az abszolút VÉLETLEN érdeme. Talán sejthetõ hogy maga a kép lényegében el van rontva. Ugyanis a légy fejét akartam fotózni de parányit megrántottam a gépet. Bizonyára tudod ilyen méretben az éles képsík elmozdulásánál már századmilliméter változások számítanak. Lentebb írtam, az automata örökké élesítget ezért fix távolságra állítom a fókuszt és a gépet csúsztatgatom az "áldozat" felé míg a kép éles lesz. Mivel "in situ" a rovar életterében általában nem használható állvány (a felvételek is többnyire "ad hoc" hirtelenjében készülnek olykor rejtett zugokban) sokat számít a szilárd testtartás, a fixen kimerevített izmok és expo alatt visszafojtott lélegzet mint a céllövészetnél (nekem sokat segít sport- és mesterlövész tapasztalatom) két lélegzetvétel között lazán "elpettyentve". Te is tudhatod saját tapasztalatodból, ha ezekbõl egy nincs meg, eldobható a fotó. DE viszont- véletlen szerencse folytán esetleg olyan részleteket fotózhatsz ami nem is állt szándékodban mégis látványos
Az én esetemben a VAKSZERENCSE folytán -bár a légy feje homályos lett mert picit "hátrahúztam" a gépet exponáláskor- a légy teljesen váratlanul épp abban a pillanatban nyújtotta ki nyelvét és a hátramozdulásom nyelvére "húzta" az éles képsíkot. Több ilyen, csupán véletlen szerencsével sikerült képem van mint pld. a lenti Médiatárba feltett kivágat Link eredeti képe Link avagy ez a darázs melynek eredetileg a fejebúbján lévõ "pótszemeit" akartam fotózni. Nyugodtan állt, a lábait tisztogatta rágói között és épp az expo pillanatában "tátotta ki a száját" mint az elõbbi legyek. Szerencsére ugyanúgy "hátrarántottam" parányit a gépet véletlenül, épp annyira hogy "belefotózhattam a szájába" Link (nem lehet nagy élmény odakerülni...)
A csodás nagyítások és háttérmosások mind a Raynox makro elõtétlencsém eredménye. Nyilván van így a rendszernek hátulütõje, amit te is említesz, a mélységélesség. Ez, attól függõen, hogy milyen fókusztávval használom az objektívet, lehet akár tized mm is. Sajnos így nagyon szûk blendével (f8-f11) vagyok kénytelen fotózni, ahhoz, hogy legalább pár mm-re feltoljam a mélységélességet. Ekkor viszont a záridõvel akadnak gondok...
Köszi az elismerést és a segítõ szándékot!
A légy"nyelvtõl" elállt a lélegzetem, gratulálok hozzá!!!
Köszi az elismerést és a segítõ szándékot!
A légy"nyelvtõl" elállt a lélegzetem, gratulálok hozzá!!!
Hihetetlen szúnyog-invázió van. Szinte "Hitchcocki mennyiségben" lebegnek fényes nappal is az ablakok elõtt bejutást keresve. Ha a kertben dolgozom, felhõkben rajzanak köröttem. A repülõgépes szúnyogirtást tisztességesen megsûrítették (a szokásosnál többször és szinte a háztetõket súrolva "mûrepül") Látszólag nincs sok hatása bár lehet hogy tízszer ennyi lenne nélküle. Szerencse hogy a szúnyogriasztót minden szúnyogfaj utálja, ha dolgozom kb. 30-40 cm-es "burok" van köröttem. Szegény Tomit sajnálom, próbáltam lekenni riasztóval de tiltakozik ellene pedig ha kimegyek, azonnal követ mindenhová viszont ritkásabb szõrzetû testrészeit azonnal megszállják. Azt egyszerûen nem tudom megakadályozni hogy ajtónyitáskor mellettem-köröttem ne zúduljanak a házba. Érdekesség hogy a "sajátjaink" megõrizték szokásaikat leginkább "elsunnyognak" függönyhajlatokba, bútor mögé és éjszaka jönnek elõ. A jövevény faj követ mindenhová a nap bármely szakában. Pihenni általában nyílt világos felületeken telepednek le ahol könnyebb agyonütni de szinte egy légy gyorsaságával és manõverezõ képességével térnek ki a csapás elõl. Vélhetõen kisebb testméretük miatt gyorsabbak és úgy tûnik jobban látnak mint a "sajátjaink", már attól felrebbennek ha árnyék vetül rájuk. A "mieink" ezzel nemigen törõdnek (az elsõ elvétett agyonütési kísérletig). Pozitívum hogy úgy tûnik, az agresszív jövevények mintha ritkulnának - vagy a "mieink" szaporodnak gyorsabban.
Még valami: sikerült lefotóznom a pár napja megfigyelt "buborékos" álkaszást egy rejtett sötét zugban. Nehezen ment, a védett zugból nem próbált menekülni, viszont folyvást "hátat fordított" ahogy a rovarok többsége teszi makrózásnál. Tapasztalom hogy minden fajnál van egy jellegzetes "támadási sebesség" aminél lassabban közelítve nem riadnak meg, csupán hátat fordítanak. A makrózás egyfajta "vadászat"- "becserkészés és pontlövés" közben nem remeghet az ember keze, lehetõleg két lélegzetvétel között kell exponálni. Ha nem elérhetetlen zugba menekülnek, minden fajnak vannak kedvenc területei ahol szivesen elidõznek kis ideig (tán az illatnyom miatt). Ha makrózni indulok elsõsorban ezeket a területeket nézem meg. Vannak akik lefújják a rovart széndioxiddal amitõl "megáll" néhány másodpercre, én "sportból" nem teszem
Paluinak: elismerésre méltó felvételeid mellé pár gyakorlati tapasztalat ha nem sértelek vele. Makrózásánál minimum F8,0 blendét használok mert jelentõsen javul a mélységélesség. Nappal is fényterelõs vakuval ISO64 1/3200 fotózok lehetõleg oldalról vagy felülrõl (így nem érzékelhetõ az önkéntelen sajátmozgás vagy a rovar elmozdulása). A 1/3200 persze csak a függõleges kitéréseket kompenzálja, a távolodó-közelítõ elmozdulásokat nem. Magam részérõl szabad kézzel fotózok mert nem lehet mindenhová állvánnyal vonulni viszont emiatt gyakran a véletlen dönti el milyen lesz a kép (a rovar se mindig várja be hogy kihozzam az állványt). Fotóztam nemegyszer fél lábon egyensúlyozva, kinyújtott karral fejem fölé tartott vagy más nyakatekert helyzetben a 95 dekás géppel. Az LCD kijelzõre applikáltam egy külön nagyítót is, azt figyelem lélegzetvisszafojtva és a beélesedés pillanatában exponálok, aztán vagy sikerül vagy se.
Még valami: sikerült lefotóznom a pár napja megfigyelt "buborékos" álkaszást egy rejtett sötét zugban. Nehezen ment, a védett zugból nem próbált menekülni, viszont folyvást "hátat fordított" ahogy a rovarok többsége teszi makrózásnál. Tapasztalom hogy minden fajnál van egy jellegzetes "támadási sebesség" aminél lassabban közelítve nem riadnak meg, csupán hátat fordítanak. A makrózás egyfajta "vadászat"- "becserkészés és pontlövés" közben nem remeghet az ember keze, lehetõleg két lélegzetvétel között kell exponálni. Ha nem elérhetetlen zugba menekülnek, minden fajnak vannak kedvenc területei ahol szivesen elidõznek kis ideig (tán az illatnyom miatt). Ha makrózni indulok elsõsorban ezeket a területeket nézem meg. Vannak akik lefújják a rovart széndioxiddal amitõl "megáll" néhány másodpercre, én "sportból" nem teszem
Paluinak: elismerésre méltó felvételeid mellé pár gyakorlati tapasztalat ha nem sértelek vele. Makrózásánál minimum F8,0 blendét használok mert jelentõsen javul a mélységélesség. Nappal is fényterelõs vakuval ISO64 1/3200 fotózok lehetõleg oldalról vagy felülrõl (így nem érzékelhetõ az önkéntelen sajátmozgás vagy a rovar elmozdulása). A 1/3200 persze csak a függõleges kitéréseket kompenzálja, a távolodó-közelítõ elmozdulásokat nem. Magam részérõl szabad kézzel fotózok mert nem lehet mindenhová állvánnyal vonulni viszont emiatt gyakran a véletlen dönti el milyen lesz a kép (a rovar se mindig várja be hogy kihozzam az állványt). Fotóztam nemegyszer fél lábon egyensúlyozva, kinyújtott karral fejem fölé tartott vagy más nyakatekert helyzetben a 95 dekás géppel. Az LCD kijelzõre applikáltam egy külön nagyítót is, azt figyelem lélegzetvisszafojtva és a beélesedés pillanatában exponálok, aztán vagy sikerül vagy se.
A négylábú rovar a falon egy Gerris thoracicus Link hazai nevén "molnárka" volt. Az imádkozó sáska is négy lábon jár de neki feltûnõ fogólábai vannak "kölyökméretben" is Link Hogy hová tettem a szemem nem tudom, öregszem (a 63. évem tapos már, dementia senilitas). Sokat fotóztam videóztam kint a medence vizén szaladgáló négylábú rovarokat (az meglep hogy a házba is bejön) csinálok egy GIF animot valamelyik videóról 
A kaszáspók "prekoncepció" lehet mert régóta várom hogy elõkerüljenek. Évekkel ezelõtt eltûntek, egyet se látok pedig "hálás fototémák" sok fotót gyártottam róluk pld. kaszáspók-szúnyog "szemezést" egymáson nyugtatva lábaikat.
A kaszáspók "prekoncepció" lehet mert régóta várom hogy elõkerüljenek. Évekkel ezelõtt eltûntek, egyet se látok pedig "hálás fototémák" sok fotót gyártottam róluk pld. kaszáspók-szúnyog "szemezést" egymáson nyugtatva lábaikat.
Ma reggel megint láttam egy "buborékos" és egy "csomagot cipelõ" álkaszást. Sajnos nem várták be a fotót, folyvást elcsámpázott mindkettõ az obi elõl ha közelítettem. Ezért csak "ilyen volt" bemutatásra régebbi hasonló képek- Buborék Link Csomag Link (most is hasonló méretû de majdnem szabályos kockaalakú csomagot cipelt.)
Mivel sok álkaszás képet mutattam már, jobb híján egy növendék (~1 mm testméretû) muslicát fotóztam le.
Láttam még eliszkolni a falon egy kaszáspókra emlékeztetõ külsejû és méretû valamit, amin akárhogy számoltam csak NÉGY lábat láttam (utánanézek mi lehetett) sajnos az se állt meg egy közelfotóra
Ráadásnak: "Elcsöppen az orrom, nincs egy papírzsepid véletlen?" Link
Jó napot jó kedvet Metnet/Bioszféra
Mivel sok álkaszás képet mutattam már, jobb híján egy növendék (~1 mm testméretû) muslicát fotóztam le.
Láttam még eliszkolni a falon egy kaszáspókra emlékeztetõ külsejû és méretû valamit, amin akárhogy számoltam csak NÉGY lábat láttam (utánanézek mi lehetett) sajnos az se állt meg egy közelfotóra
Ráadásnak: "Elcsöppen az orrom, nincs egy papírzsepid véletlen?" Link
Jó napot jó kedvet Metnet/Bioszféra
Palui GRAT
Hogy felélesszük kicsit a "versenyszellemet" - mert úgy érzem, csökkent a fórum lelkesedése bioszféra-makrózás iránt egy ideje (már én is ritkábban közlök egy-egy képet) - néhány korábbi képem a Médiatárból
Hangya: Nagytakarítás Link Kis "kõkupacokat" cipeltek ki a bolyból egyesével (illetve párban egymással szembefordulva- az egyik hátrált, fotójukat csak a fórumban mutattam régebben)
Légy nyelvet ölt I. és II.: Link Link
Mielõtt esetleg újra azzal illet valaki hogy "biztos picit belenagyítottam a képekbe" közlöm hogy ezek a képek az eredeti képméretrõl 33%-ra vannak LE-zoomolva. Mentségemre nem mindegyik "huha" éles, mert mindenkor természetes környezetükben "élõben" fotózom (mint pld. a "Behálózva" Link a rovarokat fix fókuszra állítva, kézzel parányi elmozdulásokkal közelítve a rovarra ami nem mindig sikerül mert vagy expo-kor megrántom a gépet ami ilyen méretekben nagyon sokat számít vagy a téma mozdul el mert csak pillanatokra "bámulnak rám" mint ez a tolvajpoloska zsákmányával a "csõrén" Link "aki" fotózás után nyomban eliramodott. A (+) jel még nagyít
"Kis színes": második napja hadakozom egy, a "megszokott" hazai szúnyogoknál kisebb testméretû errefelé eddig ismeretlen fajjal mely átférhet a szúnyoghálókon másként nem juthattak be a házba. Ráadásul a mi szúnyogjaink "törékenyebbek" nekik olykor elég egy sikerült hessentés és bénultan lezuhannak. Ezek a picik sokkal kellemetlenebbül csípnek, szívósak és nagyon gyorsak, falon rácsapva is gyakran kirepülnek tenyerem alól. "Kemények" mert szinte "ropognak" amikor egyet-egyet elkapva összemorzsolom õket Eszembe jutott néhai Nagy Sándor ezredes olaszországi története. Neki jó pár évvel ezelõtt volt szerencséje megismerni õket bár elõtte szállásadói felhívták a figyelmet a kis bestiákra amit õk "tigrisszúnyognak" neveznek, minden apró résen bebúvik, a normális szúnyogháló hatástalan és ezt most én is megtapasztaltam 
Tartok tõle hogy úgy járunk ezekkel a "vendégszúnyogokkal" mint az elszaporodó jövevény harlekin-katicákkal ugyanis "normális hazai" szúnyogot alig látok mostanában kint a kertben is. Szerencsére a szúnyogriasztót ez a pici szívós agresszív faj se kedveli.
Hogy felélesszük kicsit a "versenyszellemet" - mert úgy érzem, csökkent a fórum lelkesedése bioszféra-makrózás iránt egy ideje (már én is ritkábban közlök egy-egy képet) - néhány korábbi képem a Médiatárból
Hangya: Nagytakarítás Link Kis "kõkupacokat" cipeltek ki a bolyból egyesével (illetve párban egymással szembefordulva- az egyik hátrált, fotójukat csak a fórumban mutattam régebben)
Légy nyelvet ölt I. és II.: Link Link
Mielõtt esetleg újra azzal illet valaki hogy "biztos picit belenagyítottam a képekbe" közlöm hogy ezek a képek az eredeti képméretrõl 33%-ra vannak LE-zoomolva. Mentségemre nem mindegyik "huha" éles, mert mindenkor természetes környezetükben "élõben" fotózom (mint pld. a "Behálózva" Link a rovarokat fix fókuszra állítva, kézzel parányi elmozdulásokkal közelítve a rovarra ami nem mindig sikerül mert vagy expo-kor megrántom a gépet ami ilyen méretekben nagyon sokat számít vagy a téma mozdul el mert csak pillanatokra "bámulnak rám" mint ez a tolvajpoloska zsákmányával a "csõrén" Link "aki" fotózás után nyomban eliramodott. A (+) jel még nagyít
"Kis színes": második napja hadakozom egy, a "megszokott" hazai szúnyogoknál kisebb testméretû errefelé eddig ismeretlen fajjal mely átférhet a szúnyoghálókon másként nem juthattak be a házba. Ráadásul a mi szúnyogjaink "törékenyebbek" nekik olykor elég egy sikerült hessentés és bénultan lezuhannak. Ezek a picik sokkal kellemetlenebbül csípnek, szívósak és nagyon gyorsak, falon rácsapva is gyakran kirepülnek tenyerem alól. "Kemények" mert szinte "ropognak" amikor egyet-egyet elkapva összemorzsolom õket
Eszembe jutott néhai Nagy Sándor ezredes olaszországi története. Neki jó pár évvel ezelõtt volt szerencséje megismerni õket bár elõtte szállásadói felhívták a figyelmet a kis bestiákra amit õk "tigrisszúnyognak" neveznek, minden apró résen bebúvik, a normális szúnyogháló hatástalan és ezt most én is megtapasztaltam Tartok tõle hogy úgy járunk ezekkel a "vendégszúnyogokkal" mint az elszaporodó jövevény harlekin-katicákkal ugyanis "normális hazai" szúnyogot alig látok mostanában kint a kertben is. Szerencsére a szúnyogriasztót ez a pici szívós agresszív faj se kedveli.
Köszi Kornél, így utólag is. Itt az egyenesedõ legyecském tesója is: Link talán itt még jobban kiemelõdött a szeme. 2-3mm-es apró légyrõl van szó... (nagyban az igazi)
talán itt még jobban kiemelõdött a szeme. 2-3mm-es apró légyrõl van szó... (nagyban az igazi)
Aztamindenit! Kivételesen jó felvételek ezek, grat, Peti A légy szeme és a hangya "rágcsálója" állati!
A légy szeme és a hangya "rágcsálója" állati! 
Egy kicsit más "szögbõl" néhány rovar. Megosztom veletek az eddigi talán legjobb makró fotóimat. Tudom a legyek gusztustalanok, de nem sokszor adatik meg õket ennyire részletességében látni Sõt az egyik még egy kis minievolúciót is produkált, megpróbált felegyenesedni
A hangyákról mg csak annyit, hogy annyira izgágák, hogy ddig még normális képet nem sikerült róluk csinálni. Most pár cukor kristállyal bírtam rá õket pár mp-nyi egyhelyben maradásra.
Link Link Link Link Link
Sõt az egyik még egy kis minievolúciót is produkált, megpróbált felegyenesedni A hangyákról mg csak annyit, hogy annyira izgágák, hogy ddig még normális képet nem sikerült róluk csinálni. Most pár cukor kristállyal bírtam rá õket pár mp-nyi egyhelyben maradásra.
Link Link Link Link Link
Lujó köszönöm az eligazítást Elkezdtem kutakodni a neten hogy eredetileg milyen állatfaj ellen védekezhetett ekkora tövisekkel. Nehéz lesz, mert igen széles körben ismeretik magyar és idegen nyelven egyaránt. Magyarul általában "lepényfa" néven emlegetik. Viszont a Terra alapítvány honlapján olvasom - "kerülendõ nevei: ~ " sorban elkerülésre ajánlja elterjedt neveit (amivel szemlátomást senki nem törõdik mert minden ismertetõ megszokott és közismert nevein említi a növényt). Forrás: Link
A pálinkát illetõen, MINDENBÕL lehet alkoholos italt készíteni ami erjeszthetõ (az egyes afrikai törzsekben szûzlányok köpetével erjesztett "pombe" is állítólag finom, ha nem gondol rá az európai ha issza). Mivel a maghüvelye édes és ehetõ, talán nem lehetetlen belõle "akácpálinkát" kotyvasztani aki ilyesmivel kísérletezik
Soraid olvasva most villant be, errefelé õsszel lovaskocsik hordanak/kínálnak fát eladásra a környéken. Nem tartom lehetetlennek hogy esetleg azzal is kerülhetett ide egy mag mert nálam is megállnak és megkérdeznek (villannyal fûtök, de egyébként sem vennék tõlük mert olcsóságát tekintve a felkínált tüzifa eredete sztem erõsen bizonytalan).
Elkezdtem kutakodni a neten hogy eredetileg milyen állatfaj ellen védekezhetett ekkora tövisekkel. Nehéz lesz, mert igen széles körben ismeretik magyar és idegen nyelven egyaránt. Magyarul általában "lepényfa" néven emlegetik. Viszont a Terra alapítvány honlapján olvasom - "kerülendõ nevei: ~ " sorban elkerülésre ajánlja elterjedt neveit (amivel szemlátomást senki nem törõdik mert minden ismertetõ megszokott és közismert nevein említi a növényt). Forrás: LinkA pálinkát illetõen, MINDENBÕL lehet alkoholos italt készíteni ami erjeszthetõ (az egyes afrikai törzsekben szûzlányok köpetével erjesztett "pombe" is állítólag finom, ha nem gondol rá az európai ha issza). Mivel a maghüvelye édes és ehetõ, talán nem lehetetlen belõle "akácpálinkát" kotyvasztani aki ilyesmivel kísérletezik
Soraid olvasva most villant be, errefelé õsszel lovaskocsik hordanak/kínálnak fát eladásra a környéken. Nem tartom lehetetlennek hogy esetleg azzal is kerülhetett ide egy mag mert nálam is megállnak és megkérdeznek (villannyal fûtök, de egyébként sem vennék tõlük mert olcsóságát tekintve a felkínált tüzifa eredete sztem erõsen bizonytalan).
Gleditsia triacanthos, Lepényfa, Krisztusfa, Koronaakác. Ha arról van szó, jobb védelmi sövényként, mint a szögesdrót, csak sok nyûg van vele. Folyamatosan nyírni kell, különben fává alakul, mint a zsiráf rágta akácia. A fák törzsérõl hiába távolítjuk el a töviseket, újra kifejlõdnek. Magról szaporítani érdemben az akáchoz hasonlóan csak a magok forrázásával lehet. Valószínû, hogy a természetes élõhelyén a magoncok megmaradásához csak az erdõtüzek aljnövényzet takarítása után van esély. Ez óriási szerencse, mert az azonos termõterületre vetített magtömege többszöröse a búzáénak. Egy gyerekkorban olvasott emlékem szerinti történet: Egy ausztrál fafajnak csak 150 év körüli példányai voltak. Az életterületén akkoriban halt ki az emu. Mint néhány pulyka kényszertáplása után kiderült, hogy a fa gyümölcseit az emuk elfogyasztották, a magjuk az emuk emésztõ rendszerében történõ koptatás, enzimbehatás után váltak csíraképessé. A fafaj így megmenekült a kihalástól. Szerintem a nálad megjelenõ gleditsia magonc is valahogy így kelt életre, csak a közvetítõ magevõ madárfaj nem azonosított. Amit még a hsz-od után találtam valahol a neten: Az éretlen maghüvely cukortartalma 30 %-os. Nem tudom, milyen aromavilága lehet a belõle fõzött pálinkának? Mivel a növény a tövisekkel védekezik mérgek helyett, nem lehet nagyon rossz. Extra kuriózumként megpróbálkoznék vele, ha a gyûjtés nem volna a bõrfolytonosságra ennyire veszélyes
Leginkább meg arra lennék kíváncsi, milyen állatfaj ellen fejlesztette ki a növény a töviseit?
Nagyon hiányzik Noli a fórumon.
Leginkább meg arra lennék kíváncsi, milyen állatfaj ellen fejlesztette ki a növény a töviseit?
Nagyon hiányzik Noli a fórumon.
Megteszi azt a "krisztustövise-akác" is
A minap ástam ki egyet az elõkertembõl. Azt hittem elhullajtott cseresznyemag hajtása, a kerten belül is van pár, afféle "sövényként" meghagytam õket. Mivel az elõkerti kezdett kihuzakodni, úgy gondoltam kivágom mielõtt túl nagy lesz hozzá és zavart a fûnyírásban is. Kimentem a karos nagy gallymetszõvel hogy gyökeréig lecsonkolom aztán majd elhal. Akkor láttam meg méretes tüskéit ami a vastag munkavédelmi bõrkesztyût is simán átdöfi ha nem ügyelsz rá. Szentségeltem, de lecsonkolás után kiástam minden gyökerét is mert ha ott marad olyan szapora hogy senki nem bír majd vele, kártérítési perekbe meg nem akarok bonyolódni ha ember-állat-ruházat esetleg kerékgumi sérül hihetetlen hosszú és erõs tüskéi miatt. Hogy honnan került ide kilenc év "nemlét" után, rejtély mert messzi körzetben nincs ez az akácfaj. Vigyázok vele mert a vadkomlót is évek óta irtom de mindig felüti a fejét valahol. (Rusztikusan: "rosseb aki kitalálta" meg a szelet vagy madarat hogy épp idepottyantotta magjaikat)
A minap ástam ki egyet az elõkertembõl. Azt hittem elhullajtott cseresznyemag hajtása, a kerten belül is van pár, afféle "sövényként" meghagytam õket. Mivel az elõkerti kezdett kihuzakodni, úgy gondoltam kivágom mielõtt túl nagy lesz hozzá és zavart a fûnyírásban is. Kimentem a karos nagy gallymetszõvel hogy gyökeréig lecsonkolom aztán majd elhal. Akkor láttam meg méretes tüskéit ami a vastag munkavédelmi bõrkesztyût is simán átdöfi ha nem ügyelsz rá. Szentségeltem, de lecsonkolás után kiástam minden gyökerét is mert ha ott marad olyan szapora hogy senki nem bír majd vele, kártérítési perekbe meg nem akarok bonyolódni ha ember-állat-ruházat esetleg kerékgumi sérül hihetetlen hosszú és erõs tüskéi miatt. Hogy honnan került ide kilenc év "nemlét" után, rejtély mert messzi körzetben nincs ez az akácfaj. Vigyázok vele mert a vadkomlót is évek óta irtom de mindig felüti a fejét valahol. (Rusztikusan: "rosseb aki kitalálta" meg a szelet vagy madarat hogy épp idepottyantotta magjaikat)
Köszi. Már csak meg kell keresnem, hogy a környéken hol szoktam belemenni.
Mint mûszaki boltos Jani vagyok, sok vásárló fordul hozzánk gumiragasztóért, a tettes pedig a király dinnye termése,magja. Áttelelõ,akár most is lekösssszönti a kerékpár gumit.
Link
Nehéz ellene védekezni, mert hosszú, csontos a tüskéje, kerülni kell a termõhelyét.
Link
Nehéz ellene védekezni, mert hosszú, csontos a tüskéje, kerülni kell a termõhelyét.
Segítségetek kérném, hogy be tudjam azonosítani azt a növényt, ami ezt a tüskét produkálja:
Link
A háttérben egy vonalzó van, a tüske kb. fél centi nagy, 2 ágú. Évente 6-8 db-ot is összeszed a kerékpárom, be kéne azonosítani, hogy hol szerzem, mert már nem gyõzõm javítani a gumit. Volt már nagyobb tüske is.
Link
A háttérben egy vonalzó van, a tüske kb. fél centi nagy, 2 ágú. Évente 6-8 db-ot is összeszed a kerékpárom, be kéne azonosítani, hogy hol szerzem, mert már nem gyõzõm javítani a gumit. Volt már nagyobb tüske is.
Szép bevágott video, remélem nem lesz nagy veszteség, jön a meleg, nem olyan csúnya ez, mint a jeges árvíz.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat