Hydroinfo
Az elmúlt 24 órában nem volt jelentõs csapadék tevékenység a vízgyûjtõn, a Krasznán Kocsordnál a vízállás tetõzést követõen elkezdõdött a lassú apadás.
A Tisza folyó apad, ma 6:00-kor Vásárosnaménynál 210 cm (I.fok 600 cm), Dombrádnál 335 cm (I.fok 600 cm), Tiszabercelnél 461 cm (I.fok 600 cm) a vízállás.
A Krasznán Domahidánál ma 6:00-kor 508 cm (II.fok 500 cm) volt a vízállás, folyamatos az apadás. Ágerdõmajornál ma 6:00-kor 547 cm (III.fok 580 cm) a vízállás. Kocsordnál ma 6:00-kor 623 cm (III.fok 580 cm) a vízállás, 24 óra alatt mindössze 6 centimétert apadt a folyó.
A Szamos és a Túr folyók apadnak. Ma 6:00-kor Garbolcnál 237 cm (I.fok 300 cm), Csengernél 169 cm (I.fok 500 cm) volt a vízállás.
A Lónyay fõcsatorna vízállása Kótajnál ma 6:00-kor 667 cm (I.fok 650 cm), a belvizek következtében továbbra is készültségi szint feletti vízállásokra kell számítani.
Nyíregyháza, 2006. március 16. 7:00
Fetikovizig
A Tisza folyó apad, ma 6:00-kor Vásárosnaménynál 210 cm (I.fok 600 cm), Dombrádnál 335 cm (I.fok 600 cm), Tiszabercelnél 461 cm (I.fok 600 cm) a vízállás.
A Krasznán Domahidánál ma 6:00-kor 508 cm (II.fok 500 cm) volt a vízállás, folyamatos az apadás. Ágerdõmajornál ma 6:00-kor 547 cm (III.fok 580 cm) a vízállás. Kocsordnál ma 6:00-kor 623 cm (III.fok 580 cm) a vízállás, 24 óra alatt mindössze 6 centimétert apadt a folyó.
A Szamos és a Túr folyók apadnak. Ma 6:00-kor Garbolcnál 237 cm (I.fok 300 cm), Csengernél 169 cm (I.fok 500 cm) volt a vízállás.
A Lónyay fõcsatorna vízállása Kótajnál ma 6:00-kor 667 cm (I.fok 650 cm), a belvizek következtében továbbra is készültségi szint feletti vízállásokra kell számítani.
Nyíregyháza, 2006. március 16. 7:00
Fetikovizig
Lassan 1 hónapja van térségünkben III.fokú belvízvédelem, de sajnos egy jó ideig marad is:
Link
Link
Nem lehet, hogy arról van csak szó a Fertõ tónál, hogy megváltoztatták a 0 pont magasságát?
Nanovich: igen, mederteltséget jelent, amit úgy számszerûsítenek, hogy a legalacsonyabb vízállást 0%-nak, a legmagasabbat 100%-nak nevezik ki. (Ha épp rekordot dönt egy árvíz, akkor "100% felett" kerül a vízállásjelentésbe, és az árvíz levonulása után már az új rekord lesz a 100%.)
Kössz Usrin!Spec.én azokra az idõkre gondolok mióta hivatalosan jegyzik a dolgot.Mert találtam már 140 meg 160 cm vízállásról is feljegyzést.
Azt meg én is sejtem,hogy a jó rég múltban voltak nagyon magas vízszintek is.
Hisz valamikor itt a medencében tenger is volt.
Azt meg én is sejtem,hogy a jó rég múltban voltak nagyon magas vízszintek is.
Hisz valamikor itt a medencében tenger is volt.

b.Kimi: a 0% jelenti az eddig mért legkisebb, a 100% a legnagyobb vízállást, tehát a 97% még nem lehet rekord. De gondolom, ez a 0 és 100% is csak az elmúlt kb. száz évre vonatkozik: ha jól tudom, a 19. században (amikor a tóparti vasútvonal ill. épületek még nem léteztek) volt 200 cm-hez közeli vízállás is. Évszázadokkal korábban pedig még ennél magasabb is elõfordult (Tihany valaha nem félsziget, hanem sziget volt)...
ave! Évek óta figyelem a vízállásokat,de fõleg a Marosét ami szinte itt folyik a kertek alatt. Mennyi hó van fönt Erdélyben?? Lesz-e árhullám a Maroson??? Kisebb áradásnak örülnék!
Kiöntött a Balaton, homokzsákokkal próbálják megvédeni a partmenti házakat Bogláron és Lellén. Link
Kali: kérdésedre pontos választ nem tudok adni.
Tény, különleges tó a Fertõ, nála a vízgyûjtõ meteorológiai viszonyainak hatása sokkalta nagyobb a mindenkori vízszintre és vízminõségre, mint Közép-Európa többi tavánál. Igen, furcsa az, hogy miért az ellenkezõ (csökkenõ) a vízszint változása, ellenben Balatonunkkal és a Velencei-tóval.
Valaha veszélyesebb volt ez a tó (a Hany lápvilágával együtt), mint a Balaton: a Lajta-hg.-bõl lezúduló torrens árvizek, a Dunából (a Rábcán, Hanságon át) visszaduzzadó Duna-árhullámok sokszor úsztatták el a környéket. Ugyanakkor -mint a sztyepptavak sajátságos jellemzõje- 1-2 arid évtized után teljesen kiszáradt (utoljára 1860 körül).
Az, hogy most miért nem úgy reagál a tó a változásokra, mint "kellene", ennek pontos okát nem hiszem, hogy bárki is meg tudná mondani (még egy ügyes vízügyes se
.
Nem tudom, nyitva-e a mexikópusztai zsilip a Hanság-fõcsatornán (gondolom, nem..). Sekély mivoltánál fogva, kedvezõ vízjárás esetén mindig is fokozott, gyors volt a szukcesszió folyamata a partokon. Lehet, hogy a nádgazdálkodás-körüli bizonytalanságok miatt nem folyamatos az aratás, így a felhalmozódó növényzet (nád) "fogyasztja" a vizet..?
A sziki jelleg is változik idõben és térben..és még van egy-két potenciális ok rá..
Még annyit, a közelmúlt eszement osztrák ötletei a tó vízpótlására döbbenetesebb marhaságok voltak, mint a Balaton Rábából történõ feltöltésési terve..
Tény, különleges tó a Fertõ, nála a vízgyûjtõ meteorológiai viszonyainak hatása sokkalta nagyobb a mindenkori vízszintre és vízminõségre, mint Közép-Európa többi tavánál. Igen, furcsa az, hogy miért az ellenkezõ (csökkenõ) a vízszint változása, ellenben Balatonunkkal és a Velencei-tóval.
Valaha veszélyesebb volt ez a tó (a Hany lápvilágával együtt), mint a Balaton: a Lajta-hg.-bõl lezúduló torrens árvizek, a Dunából (a Rábcán, Hanságon át) visszaduzzadó Duna-árhullámok sokszor úsztatták el a környéket. Ugyanakkor -mint a sztyepptavak sajátságos jellemzõje- 1-2 arid évtized után teljesen kiszáradt (utoljára 1860 körül).
Az, hogy most miért nem úgy reagál a tó a változásokra, mint "kellene", ennek pontos okát nem hiszem, hogy bárki is meg tudná mondani (még egy ügyes vízügyes se

Nem tudom, nyitva-e a mexikópusztai zsilip a Hanság-fõcsatornán (gondolom, nem..). Sekély mivoltánál fogva, kedvezõ vízjárás esetén mindig is fokozott, gyors volt a szukcesszió folyamata a partokon. Lehet, hogy a nádgazdálkodás-körüli bizonytalanságok miatt nem folyamatos az aratás, így a felhalmozódó növényzet (nád) "fogyasztja" a vizet..?
A sziki jelleg is változik idõben és térben..és még van egy-két potenciális ok rá..
Még annyit, a közelmúlt eszement osztrák ötletei a tó vízpótlására döbbenetesebb marhaságok voltak, mint a Balaton Rábából történõ feltöltésési terve..
Bedurvult a Kraszna. Most néztem a vízállás adatokat, nem nagyon árad a Tisza, minimálisan, végig hó esett fennt a hegyekben, mennyi lehet már ott fennt, csak gyûlik gyûlik..
Az imént voltam kint a Krasznánál és ritka látványban lehetett részem. A Tisza relatíve alacson vízállása miatt (111cm) és a Kraszna magas vízszntje okán olyan a sodrása itt a városban (a torkolattól kb 500 méterre) amilyet még sohasem láttam. Tajtékzik akár egy hegyividéki folyó.
Raftingtúrák szervezését vállalom
Raftingtúrák szervezését vállalom

jaurinum: a Fertõ-tavat csapolják vagy miért ilyen alacsony 10 évvel ezelõtti idõszakhoz képest?
Tegnap és ma már 117cm-t mutatott a siófoki Balaton-vímérce, és a tendencia (figyelembe véve a várható további csapadékutánpótlást, a mindenkori tavaszi víztöbbletet) tovább áradó.
Mindez azt jelenti, hogy fõ tavunk 10 éves rekordot állított be: utoljára csaknem 10 esztendeje, 1996 április elején volt hasonlóan magas a vízszintje (az akkori max. egyezik a jelenlegivel, azaz 117cm).
Szikes sztyepptavunk, a Fertõ, az ellenkezõ utat járja: a 10 évvel ezelõttihez képest kerek 1m-el alacsonyabb a tó vízszintje (1996.04.12.: 147cm; 2006.03.09.: 48cm).
Mindez azt jelenti, hogy fõ tavunk 10 éves rekordot állított be: utoljára csaknem 10 esztendeje, 1996 április elején volt hasonlóan magas a vízszintje (az akkori max. egyezik a jelenlegivel, azaz 117cm).
Szikes sztyepptavunk, a Fertõ, az ellenkezõ utat járja: a 10 évvel ezelõttihez képest kerek 1m-el alacsonyabb a tó vízszintje (1996.04.12.: 147cm; 2006.03.09.: 48cm).
Minel jobban elhuzodik a tel, annal nagyobb eselye van egy nagyobb arviznek. Bar ez nem 100% de a nagyon gyors olvadas eselye naprol napra no. Raadasul ha az enyhe levego nedves is lesz akkor gyakorlatilag boritekolva vannak a 3-ad foku keszultsegek.
Tegnap este már másodfokú volt a készültség a Krasznán,de ha azóta 3 cm-t emelkedett a vízszint, akkor már a harmadfokú van érvényben.
sajnos ez a holnap estétõl kezdõdõ hó is veszélyes lesz már, úgy néz ki péntek napközben átmegy esõbe és lejön vagy 10-15 mm, ami még a meglévõ havat is mossa!, most jöttem Szatmárból és a Kraszna most is nagyon magas vízállású, már kiöntött a földekre, nem tudom hanyad fokú ott a készültség, de elég magas fokozat lehet.
Szerencsére most vissza vett a nagy melegedésbõl a GFS.Ha az lenne amit márc 15-20-ig várt/ napközben 13-16C a talajon ,+ 3-10C 850 hPa-on/ a ooz-s elõrejelzésében,abból szinte biztos katasztrófa lenne.
A frissebb elõrejelzés 06Z-tól/Kb. 10C hidegebb levegõt jelez elõre minden légrétegben.
Remélem ez utóbbi realizálódik.
A frissebb elõrejelzés 06Z-tól/Kb. 10C hidegebb levegõt jelez elõre minden légrétegben.
Remélem ez utóbbi realizálódik.
Nézzétek alul a térképet, azért elég szép, az a 225 cm-es hóvastagság tõlem kb 60-70 km-re van csak. Lehet hétvégén elmegyek megnézni

Felsõ-Tiszai hóhelyzet:
Március 6: Hóban tárolt vízkészlet 2,51 milliárd m3.
A maximális érték tavaly ehó 15-én: 3,45 milliárd m3.
Tavaly szerencsénk volt, hátha most is.
Az adatok a Meteo által belinkelt oldalról.
Március 6: Hóban tárolt vízkészlet 2,51 milliárd m3.
A maximális érték tavaly ehó 15-én: 3,45 milliárd m3.
Tavaly szerencsénk volt, hátha most is.
Az adatok a Meteo által belinkelt oldalról.
Éjszaka újabb nagy havazás volt a Kárpátokban, amely fõleg a Maros, Szamos vidékét érintette. Marosvásárhelyen 20-25 centi hó esett, akkor a hegyekben vajon mennyi..
2,5 métert áradt a Tisza 2 nap alatt de már apad az ukrán részeken, most 87 cm Tiszabecsnél (300nál van 1.fokú).
Egyet értek az elõttem szólóval. Ha esõvel jön az enyhülés komoly gondok lehetnek. kezd felhalmozódni a meleg levegõ délen és minél késõbbre tolódik a beáramlása annál nagyobb lesz az enyülés, annál nagyobb a veszély, a nap se fog már alacsonyabban járni..
Ma 5 éve szakadt át a gát Tarpánál és okozta a beregi árvizet.
Ma 5 éve szakadt át a gát Tarpánál és okozta a beregi árvizet.
Sajnálatosan a hét második feli med.ciklonos elõrék a Tisza vízgyûjtõjén is gondot okozhatnak.
Lévén addig számottevõ olvadás nem jön, és az utána megérkezõ esetleges újabb jelentõs csapadék megnöveli a kockázatát egy komolyabb árvíznek.
Ha nagy meleg-feltolódás nélkül jön, akkor késleltetve (hisz Március közepétõl szerencse kell a lassú olvadáshoz), ha esõvel-meleggel, akkor hirtelen nagy árvízzel.
Ne így legyen.
Lévén addig számottevõ olvadás nem jön, és az utána megérkezõ esetleges újabb jelentõs csapadék megnöveli a kockázatát egy komolyabb árvíznek.
Ha nagy meleg-feltolódás nélkül jön, akkor késleltetve (hisz Március közepétõl szerencse kell a lassú olvadáshoz), ha esõvel-meleggel, akkor hirtelen nagy árvízzel.
Ne így legyen.
Tekintettel arra, hogy a havazás megszûnését követõen lassan március 2. dekádja veszi kezdetét, egy komoly dunai zöldár valószínûsége nagyon megnõtt. A folyó bajorországi vízgyûjtõjén sík vidéken is (-500m) 50cm hóréteg alakult ki az elmúlt napokban, 1000m körüli tszf. magasságban pedig zömében 100-130cm vastagságú.
Jelenleg még nincs látótávolságon belül egy komolyabb, +10 C fölötti napi középhõmérsékletû idõszak, ám az idõ elõrehaladtával ennek hirtelen, egy stabil Ny-K-i áramlásra váltással való beköszöntése egyre valószínûbb.
Tehát március végén komolyabb árvizek várhatók a Dunán. A véletlen egybeesések függvényében (ha esõvel és nagy területen egyszerre jönne az enyhülés) ez hazánkban is komoly árvízi helyzetet idézhet elõ.
Jelenleg még nincs látótávolságon belül egy komolyabb, +10 C fölötti napi középhõmérsékletû idõszak, ám az idõ elõrehaladtával ennek hirtelen, egy stabil Ny-K-i áramlásra váltással való beköszöntése egyre valószínûbb.
Tehát március végén komolyabb árvizek várhatók a Dunán. A véletlen egybeesések függvényében (ha esõvel és nagy területen egyszerre jönne az enyhülés) ez hazánkban is komoly árvízi helyzetet idézhet elõ.
Érdekes helyzet lesz annyi biztos. Ha a nedves szállítószalag tartósan ott ragad a Kárpátok gerincére merõlegesen, akkor szombaton egészen komoly csapadékok is hullhatnak. A GFS viszonylag rövid ideig adja az enyhe idõt, így a vastag hó talán felfogja az esõ egy részét - vasárnap meg remélhetõleg megint hó fog esni.
Bizony.
Ám eme koratavaszi-késõ téli helyzetek sajna 1999 óta egyre gyakoribbá váltak, komoly vízügyi gondokat okozva.
Ám eme koratavaszi-késõ téli helyzetek sajna 1999 óta egyre gyakoribbá váltak, komoly vízügyi gondokat okozva.
Ma beszéltem egy illetékessel(kompon dolgozik),Õ mondta, hogy Tihany és Szántód között most nyílt víz van. Gond nélkül jár a komp.
Tegnap mutatták a tv-ben,hogy márc .1-tõl elindult a komp Szántód és Tihany között.Jól látszott a képen hogy már nem összefüggõ a jég a Balatonon,gondolom ezért is nyithatták meg újra a zsilipet Siófoknál.A 114 cm vízmagasságnak azért meglehetõsen sok, ahoz képest,hogy az õszi téli idõszakban több részletben jó pár hétig nyitva volt a SIó-csatorna.
sió: szerintem azért engedik, mert a jég már erõsen olvadóban, töredezett, nem biztonságos! Tehát már senki nem fog rálépni, lassan elolvad, s hogy megelõzzék a magasabb vízállást elkezdték engedni...
Úgy tudtam , hogy addig nem engedik meg a Balaton zsilipjét,amíg be van fagyva a tó,biztonsági okok miatt. Tegnap meglepõdve láttam,hogy folyik a Sió. Most 114 a vízszint magassága a Balatonnak.