Meteorológiai esélylatolgatások

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137226)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137222)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137221)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137220)

Rég nem szóltam hozzá és igazából az elemzéseket is csak felületesen futottam át mostanában, ez az õszi átmeneti idõszak nem hozott igazán lázba, azonban mostmár elkezdem figyelni a modelleket, hátha találok valami érdekességet rajtuk.

Eljött az idõ, itt az újabb "évszakváltó" front. Nagy mennyiségû hideg levegõ érkezik Európába és fokozatosan kiszorul az õszi, enyhe légtömeg a kontinensrõl.
Úgy érzem, ez még csak bemelegítés lesz, nappal még pozitív hõmérsékleteket várok és esõ, havas esõ, havazás egyaránt elõfordul majd a következõ 2 hétben.
Úgy gondolom, lesz még egy kis megtorpanás a lehûlési folyamatban oly módon, hogy gyakori frontátvonulás lesz és ezáltal 5-10 fokos tartományba megyünk vissza. Viszont úgy érzem, a december még tartogat majd meglepetéseket, ugyanis Európa felett elég masszívnak látom a hidegtartalékot, gyengébb években ott fent északon nem ilyen szépek a térképek.
Csak azt várom, hogy Moszkva, Helsinki és Szentpétervár elessen és -5, -10 fokos értékeket olvassak a teletexten. Onnantól kezdem számolni a napokat, legkésõbb 2 héten belül jön a zimankó. Ez egy primitív megfigyelés, de régen erre figyeltem mindig.
Én azt mondom, van esélyünk rá, hogy december második fele hoz majd egy svadasz-féle Hosszantartó Rendkívül Hideg Idõszakot. (HRHI)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137080)

Lehet, hogy csak én látom úgy, de a szokottnál gyengébbnek tûnik az észak-atlanti áramlás, s mivel annak jelét sem látom, hogy ez a következõ hetekben erõsödne, december 2. felétõl ennek jelentõsége lehet.
Az Európát meghatározó jégmezõ (Kara-tenger, Barents-tenger)ugyan lemaradásban van, de mivel éppen az észak-atlanti decemberi felerõsödése miatt itt a hónap végéig gyakori a visszahúzódás, nincs nagyobb jelentõsége a lemaradásnak. A következõ hetekben ugyanis a megszokottól eltérõen erõs jegesedés lehet. Ez pedig januárra minõségi telet hozhat.

(Enged meg kérlek,hogy beszóljak a témába.) Ha te is és minden más jóra való amatõr idõjárás elõrejelzõ ember,a modellek tendenciáját nézi,akkor nem szabad csak Európát nézni. Nyílván(gondolom) te is észre vetted a Skandináv félszigettõl északra elterülõ tenger felett masszívan fenn álló magas nyomású centrumot.Ennek keleti peremén Ék Eu. zúdul be a hideg levegõ,ami késõbb majd Skandináv és délebbi területek hideg elárasztásáért lesz felelös.Ahhoz,hogy ez fenn álljon, elengedhetetlen KELL, hogy legyen a Labrador félsziget szélét megcsíppentö vagy közvetlen mellette elvonuló ciklon/ciklonok.Amik tartós elõoldalukkal ostrom alatt tartanák Grönlandot,valamint megakadályoznák a masszivabb Ac-sodást,hideg felhalmozodást.Ez újra és újra megújjuló Ac hidat és teknösödést jelentene.A teknö java Nyugat Európán,mi meg a szélén csücsülnénk.
Én visszarendezödést nem látok a tendenciát elnézve.(Ecm,Gfs,Gem)Mi több jó jelként veszem a Gfs-en felbukkanó Skandináv fsz.északra,ékre elterülõ anticiklon térhódítását.Ez visszaköszön majd szépen nekünk,hiába a most keleti peremén lévõ sekély ék eu.i ciklonka és az északról felhalmozodó,csordogáló zima.Hogy egy metnetes szavával éljek: "Nincs pardon",mert ez az Ac véleményem szerint Dec.5 után átteszi központját vagy Skandináviára vagy délkeletebbre csúszik teljesen feltöltödve hideggel Ék.Eu.i Ac.ként.

Hazánk idõjárását tekintve Nov.29tõl elér minket a teknõ és azok két élû ciklonjai,mint említetted akár két lépcsös lehûlésben,'tengeri hideg' légrétegzetüvel,bizonytalan mennyiségû hideggel.Hogy hol és mennyit és hogyan lesz-e képes leszakasztani, a Skandináviába betüremkedõ hidegbõl elég nehezen megfogható dolog.Talán sikerül-e szárazföld felöl érkezõ,pince aljai harmatpontú levegõt 1 ciklonnak ránk zúdítania hátoldalával az még kérdéses.De véleményem szerint Dec.5 után válhat uralkodóbbá az É,Ék áramlás.Fõképpen ez a teknõ keletebbi áthelyezödésében és a benne búzgón tevékenykedõ ciklon/okban lesz keresendõ.

Arról írtam, hogy a modellek még mindig azt pedzegetik, hogy a mostani átmeneti blocking nem lesz elegendõ ahhoz, hogy érdemi hátoldalt is kapjunk az Atlanti térségbõl ránkmozduló ciklonokból.
Ami ezzel szemben az én latolgatásom, hogy ezúttal hátoldalba kerülünk, és akkor bizony kemény hideg napokat fogunk átélni, és az azt követõ elõoldal is elhúzódó hidegpárnával kecsegtet gyenge K -DK áramlás mellett. Alapvetõ különbség 2006/2007 teléhez képest, hogy idén nincsen "szigorúan monoton" zónalitáú idõszak, hanem "blockingos" és "zónális" epizódok váltakoznak, mondhatni õsz óta egyre inkább a "zónalitás" javára, csakhogy ez a "zónalitás" sem klasszikus, hanem valamiféle félblokkingos, ugyanis nem a 2011 es azori orrozásból jött a meleg, hanem egy K Afrikai és Arab országok felett kiépült "hõséggócból", az orrosodás nem ok volt, hanem legfeljebb átmeneti következménye A D-DK i meleg légtömegek térnyerésének, és többnyire a legerõsebb elõoldalakhoz kötõdik ami már maga a blokkingot megelõzõ pillanatnyi állapotban 2-4 nap erejéig jött létre. S e legerõsebb elõoldalakhoz mindig masszív teknõ társult elvágva az orrot a NY oldalán lezúduló hideg légtömegekkel, amelyek eddig csak az ország egy részét tudták meghódítani.

Kérdés, hogy most Tél tábornok hódításai eljutnak-e a Balkánig, vagy ismét határainkon belül reked meg valahol. Ha eljutnak akkor a késõbbiekben is , a tél második felében számíthatunk akár kemény, hideg periódusra is, ha nem, akkor csak némi szerencsével foghatunk ki télen néhány napos évszaknak megfelelõ idõjárású idõszakot. Én arra tettem a voksomat hogy ugyan pengeélen áll a helyzet, de lesz igazi télies idõszak. Mivel ezúttal is ütközõzóna leszünk, nagy az esély a komoly csapadékra, ami legalább az ország egy részén hóban jön le, ha mégsem, akkor a csehek és osztrákok és olaszok fognak 2-3 méteres hóba fulladni :-)

Tartós zonalitás lehetõségét nem annyira látni szerintem, ahogyan írod is, ÉK-en már halmozódóban van a hideg levegõ. 2003 októberében is korán jött a tél, utána volt enyhe idõszak, aztán késõbb még is lett tél, 2004. március 5-10 között bizony komoly havak voltak fõleg a Dunántúlon... így most ebbõl nem tudom levonni, hogy ugyan 2006-ban is korán bejött a tél november elején voltak hózáporok meg hidegek, de utána egy elég markáns nyugati irányítás állt elõ. Jelenleg nem sok esélyt látok erre a halmozódó hideg légtömegeknek köszönhetõen, viszont ez még sok mindenen múlik, messze van még a tél java, dereka. Mindenesetre a jövõ hétre még jelentõs melegedést, megélénkülõ déli, délkeleti áramlásra számítok, nappal 15-16 fokos maximumok is lehetnek majd a déli országrészben, ami bizony lényegesen magasabb mint az átlagos, ilyenkor megszokott. Aztán valamikor a jövõ hétvégére várom azt a fordulatot, amikortól ismét visszaesik majd a hõmérséklet, északnyugatira fordul a légáramlás és elmúlik ez a tavaszi enyheség. Tartósan megmaradó havazást nem várok még egy darabig, nincsenek meg az adottságok, ettõl függetlenül, hózápor, havas esõ a lehûlés után elõfordulhat. A karácsonyra meg még nem merek latolgatni

"Amennyiben karácsonyig nem köszönt be tartósabb, legalább 1 hetes fagyos, hideg, nappal is 0 fok közeli idõszak, akkor a tél további részére sem jellemzõek tartós hideg idõszakok."
Ez bizony saját megfigyeléseim szerint is rendszerint így van. Nyilván vannak (történelmi) kivételek, de az általam végigélt telek jobbára ezt igazolják.
Ellenkezõleg: ha év végéig volt legalább egy kiadósan fagyos, megmaradó havas idõszak, úgy az a tél hátralevõ részében valamikor szinte biztosan "visszaköszön".
Két rövid megjegyzésem volna még a mostani, és a közeljövõben várható helyzethez.
1. Amennyiben masszívan rászakad a hideg Nyugat-Európára, így kapunk elõoldali enyheséget, ez nem volna a tartós téli enyheségre jellemzõ szinoptikai kép. A huzamos enyhe idõt általában déli magas és északi-északnyugati alacsony nyomás közötti ny-dny-i áramlások okozzák. Ilyen esetben Nyugat-Európában is enyhe az idõ. Ha tõlünk nem messze nyugatra komolyan téliesre fordul az idõjárás, az arra utal, hogy a közelünkben van hajlam a poláris légtömegek délebbre helyezõdésére, elõbb-utóbb nagy valószínûséggel minket is hidegelárasztás ér majd.
Mindamellett az is "bent van a pakliban", hogy -tekintve a nyár végi, õszi elõzményeket- valóban komisz enyhe lesz idén a telünk. Az október végi "puskapor ellövés", meg a jövõ hétre kinézõ 15+ fokos enyheségek mindenesetre elõrevetíthetnek egy 2006/2007-es szcenáriót.
Egyelõre egy olyan momentumot látok, ami ennek némileg ellentmond: az Északkelet-Európában lassan, de biztosan gyûlögetõ hideg légtömeg. Ha itt tartós hidegmag jönne létre, úgy lényegesen kisebb lenne nálunk az esélye rekordenyhe télelõnek, mint 2006-ban volt.

GFS perturbációk és egyéb modellek folyamatos és részletes megfigyelése.

Mik azok a tényezõk, ami miatt visszarendezõdésre számítasz? Tapasztalat, megfigyelés, megszokottság (ez évi idõjárási teljesítmény) vagy valami prediktív faktor (indexek, stb.)?

A hidegpárnát arra számoltam, hogy elõtte kapnánk egy erõs hidegöblítést. Habár a jelenlegi GFS és ECM fáklyák lassan-lassan buktaszagúnak éreztetik a hóeleji lehûlésrõl szóló prognózisokat. A blocking csak szalmalángéletû lenne, s csak arra lenne elég, mint eddig, hogy bezavarja a ciklonokat a kontinens belsejébe átmenetileg, ami jó esetben az ország nyugati felére hozna egy napos átmeneti havazást, keleten meg 10 fok alá sem menne. Ez esetben nem egy "kívánságmûsor", hanem egy 2006-2007 es tél elé néznénk, és már ültethetem is a jövõévi paradicsom és paprikapalántát...
Ugyanis megfigyeléseimre alapozom, hogy amennyiben Karácsonyig nem köszönt be tartósabb, legalább 1 hetes fagyos, hideg, nappal is 0 fok közeli idõszak, akkor a tél további részére sem jellemzõek tartós hideg idõszakok.

Nos persze ez a ló tulsó oldala, ám a fáklyák most ezt prognosztiálják, s jelen tapasztalatokból eredõen annak is van valószínûsége, hogy beragadt a verkli.

Pár dologgal nem értek egyet.

"ÉK területeken ott már most is 2-5 fokban maximáltunk"

Ez nem így volt, mert az egész nap ködös helyeken is 4-6 fok volt a Tmax, ez esetben a 2 fok elég jelentõs.

"Majd ismét megnyugvó immár tartósan ködös, konzerváló, hidegpárnás idõt esetleg néha egy- egy "tisztasági festésre" számítok a hóborította területeken."

Már amennyiben lesznek tartósan hóborította területek. Ez még messze nem biztos, sõt, jóval nagyobb az esélye, hogy az ország jelentõs részén nem lesznek. Így viszont egy hideg stratus-hoz nem ártana már negatív T850-nél "befülledni", különben marad az 5 fok körüli hidegpárna.

Én pedig DK irányból várom a légtömegeket a visszarendezõdés alkalmával, a Földközi tengerbe ragadó gyenge medikkel tõlünk távol. Azenyhülés mértéke jelentõs függvénye annak, hogy az ezt követõ hidegbetörés után mekkora a ráció abban, hogy újra 10-15 °C T850 es levegõ kerül A Balkán és Kisázsiai területek fölé, és mennyi ideig tart a melegnek majd visszakapaszkodni északibb szélességekre, sõt lesz -e egyáltalá erõsebb elõoldal. Ugyanis jelenleg a viszonylag enyhe idõt annak köszönhettük, hogy napközben még fel-felszakadt ködpárna, ahol nem, ÉK területeken ott már most is 2-5 fokban maximáltunk, míg december közepén hasonló helyzetben országos köd maradna egész nap és 0 -2 fokos maximumok és ettõl néhány fokkal alacsonyabb minimumok lennének valószínûek. Egy szárazabb verzió AC déli pereme szintén keleties áramlást sejtetne, ami esetünkben decemberben szikrázó napos idõt hozna 0 és +5 fok közötti T max -szal éjszaka viszont kemény -10 (hó esetén akár -20) alatti minimumokkal ami egy nagyobb havat csak lassan erodálna el, avagy inkább tömörödne, kristályos jeges állapotot venne fel Karácsonyig.
E

Azt külön nem írtam le, hogy a keleti, északkeleti AC megmarad, mert ez gyakorlatilag benne van az Elõzmények/Visszarendezõdés részben.

Viszont szerintem egy AC déli peremen való hidegelárasztás egyáltalán nem biztos, hogy stratus-t okoz, hiszen onnan gyakran extrém száraz légtömeg szivárog be a medencébe, ami a kis hõingás/köd-stratus helyett erõs éjszakai fagyokat, de napos, nem túl hûvös nappalokat okozna - legalábbis egy ideig.

Mindazonáltal én inkább nyugatias, vagy délies irányból várom az áramlást a visszarendezõdés után, mint KÉK felõl. Persze ez még olyan messze van, hogy bármi lehet.

Az 5. pontodhoz még oda lehet írni egy verziót, mely valóban nem a legvalószínûbb, de elvileg nem kizárt a kérdéses helyzetben: az észak-atlanti blokkoló AC leépül, ott újra indul a ciklongyár, azonban Kelet-Északkelet-Európa fölött marad a hideglevegõvel kitöltött AC.
Ennek déli peremén hozzánk kontinentális hideg szivárogna.
Persze, ez a fajta idõjárás nem különbözne gyökeresen az általad is említett hidegpárnától, a "hideg stratus-os" helyzettõl.

Elõzmény: Link

Nos, úgy tûnik, hogy érkezik az a teknõ, mely 11 napja még csak esély volt, észak-atlanti blokkoló AC-híd keleti oldalán alakul a helyzet. Próbálom epizódokra bontani az általam várt eseménysort.

1. Az elsõ körben Grönland térségébõl leszivárgó hideg komoly ciklontevékenységet gerjeszt a délebbi szélességeken is, így a nyugat-európai teknõ elõoldalán pár napig minden bizonnyal az átlagosnál jóval enyhébb idõre számíthatunk, valószínûleg nem túlzás rekordközeli meleget prognosztizálni.

2. (11.27.-12.01.) A teknõ szép lassan kelet felé tolódik az idõ elõrehaladtával, a hónapforduló környékén, december elsõ napjaiban elér minket a ciklonok csapadékzónája és vele együtt a hideg is megérkezik a magasban. Ez azonban még nagyrészt "tengeri rétegzõdésû" légtömeg lehet, ami legfeljebb a hegyekben okozhatna télies idõt.

"3." (12.02-03.) Ezt a részt idézõjelbe teszem, mert sok minden nem indokolja, de látok esélyt a ciklonsorozaton belül olyan forgatókönyvre, hogy két ciklon között egy pici elõoldalt kapunk, kétlépcsõs lenne a lehûlés.

4. (12.04-08.) A teknõ és vele együtt a ciklonok végül teljesen Közép-Európa fölé kerülnek. Közben Észak-Európát kelet felõl elönti a hideg, ám nagyon messzirõl, Szibéria keleti részérõl szivárog oda. Véleményem szerint ez lesz az az idõszak, amikor legnagyobb esély lehet télies idõjárásra. Egy jól elhelyezett ciklon és máris itt van a -4, -8 fokos T850, ami ez esetben már bõven elégséges havazáshoz, lévén ez már "szárazföldi rétegzõdésû" légtömeg lenne.

5. (12.04.-) Az elõzõ epizóddal párhuzamosan én egy másik jelentõs mozzanatra is számítok, ez pedig nem más, mint a visszarendezõdés. Úgy gondolom, hogy nem lesz tartós az észak-atlanti magasnyomás, újraindul a ciklongyár és a mostanihoz hasonló makrokép tér vissza. Ez a magasban elõbb-utóbb természetesen enyhülést jelent, de egy direkt AC hidegpárnát okozhatna, ami akár már akkor is beállhatna, amikor még hidegebb légtömeg van felettünk, így egy valóban hideg stratus-os helyzet is benne van a pakliban, fõként ha hótakaró is összejön. Gyanítom, hogy nem ez a valószínûbb verzió, hanem inkább egy jelenlegihez hasonló, de attól pár fokkal azért hûvösebb, itt pedig vissza lehet ugorni az elõzményekhez.

Összefoglalva:

- masszív teknõ elõoldal után erõs lehûlés következik;
- sok vagy nagyon sok csapadék valószínû;
- szerintem a váltás csak átmeneti lesz és visszarendezõdés követi.

Kiegészítés: az ország ÉNy-i felén jóval nagyobbnak ítélem meg a téltámadás esélyét, mint a "másik oldalon".

Ui.: némi konvektív csemegére is van esély a teknõ közeledtével.

Túl sok mindennel alátámasztani ugyan nem tudom, de egyelõre nem látom jellemzõnek a hosszú csapadékos idõszakok kialakulását, inkább jellemzõ csapadékos intermezzó szélsõséges eloszlással Magyarország területi átlagában mégis átlag alatti csapadékkal, Ilyen intermezzót várok december elejére. Majd ismét megnyugvó immár tartósan ködös, konzerváló, hidegpárnás idõt esetleg néha egy- egy "tisztasági festésre" számítok a hóborította területeken. Azaz a makrohelyzet bizonyos elemeiben vissza-visszarendezõdésre való hajlamot látok, tartós 180°os fordulatot és alapvetõen más jellegû idõjárási forgatókönyveket nem.

Reggel pár modell átfutása után arra jutottam, hogy dec. elején bekopogtat a tél (másodszor, hisz okt. végén még az ajtót is ököllel berepesztette, ami olyan kézsérüléshez vezetett szegénynek, hogy hat hétre gipszbe tették... ).Úgy látom, hogy egyre többen vannak ezen a véleményen, de míg egyesek már 25-étõl várják, én inkább elseje után (GFS nem hoz a közelünkbe 0 fokos T850-et sem belátható ideig). A népi megfigyelések (Katalin locsogása) s a statisztika (örökké nem lehet ény-on sem fekete a Karácsony) alapján decemberre csapadékosabb és átlagnál hidegebb idõt várok - amiben már nem osztják rengetegen a véleményem.
Egy hétig nem látnak a modellek ide csapadékot és az utóbbi két hét csak 3,3 mm-t hozott Pápára. Ilyen csapadékszegény november (30 mm eddig, az is fõleg az elsõ héten)után nem hiszem, hogy csapadékszegény lesz a december is, bár ezt egzakt tudományos érvekkel nem tudom alátámasztani.
Sajnos... elismerem, hogy volt olyan Karácsony, amikor elõtte egy héttel szépen bejött a hó és hideg (pár éve) és kijelentettem, hogy a modellek által várt 30 fokos melegedés 2 nap alatt nem következhet be. Aztán lett 35 fokos melegedés és mélyfekete Karácsony... ... Lehet örökké mellé fognom... ?

Így van, legutóbb a Társalgóban megemlítettem a makroszinoptikai váltás lehetõségét, amely azóta reális eséllyé lépett elõ. Ha pld. az ECM-bõl indulok ki, tekintélyes mennyiségû hideg levegõ halmozódhat fel Északkelet-Európában, létrehozván egy esetleges december eleji kora téli periódus kialakulásának egyik alapvetõ feltételét. A másik sarkalatos pontot persze a megfelelõ áramlási viszonyok jelentik. Ahhoz, hogy a hideg levegõ Nyugat- illetve Közép-Európát legalább részben elérje, a szintén ECM által felvázolt izlandi AC nagyban hozzásegítene. Persze ez úgy is végzõdhetne, hogy a hideget + nagy havat a Brit-szigetek és Nyugat-Európa kapná, mi pedig a délnyugati irányba leszakadó hideg által gerjesztett medek elõoldalát kapnánk. Viszont a legutóbbi GFS-fáklyák inkább enyhe (tél)-optimizmusra sarkallnak, mivel hosszabb távon az ENS-középérték egyre inkább a sokévi átlag alá kerül december elején, ami inkább a Kárpát-medencében is beköszöntõ kora téli periódus mellett szól. Az irány kedvezõ, a részletekhez késõbb még visszatérek, amint jobban kirajzolódik majd a váltás pontosabb menete.

A GFS futásait nézve most már szinte biztosan kialakuló (már csak néhány napnyira van) északkelet-európai hidegtömeg némi hihetõséget kölcsönöz a december elsõ napjaiban bekövetkezõ drasztikus hõmérséklet-csökkenésnek nálunk. Persze, akármekkora északkeleti hidegfelhalmozódás sem jelent automatikusan hideghullámot térségünkben -hiszen a hideg helyben is maradhat, visszahúzódhat, vagy elmehet másfelé- de legalább van honnan érkeznie (megfelelõ szinoptikai helyzet esetén) a hidegnek.
Egyébként az évek nem jelentéktelen részében éppen november harmadik harmadában, vagy december legelején van egy kemény "bemutatkozása" a télnek, melyet persze enyhülés szokott követni. Tapasztalataim szerint november vége nagyon sokszor téliesebb, mint december közepe.
Ha idén is így lenne, az a "szendvics" verziót valószínûsítené, mely rendkívül gyakori forgatókönyve a mi téli idõjárásunknak.

Nos, az átlag alatti havi csapadék önmagában nem jelent rosszat, ha jókor érkezik, mondjuk 20 mm havi szumma csapadék tisztán hóban, mint 2012 február! Én átlagos csapadékot és összességében átlagostól legfeljebb kissé hûvösebb decembert latolgattam szélsõségesen hideg epizóddal a nov/dec fordulóján, melyet lassú enyhülés illetve tartós hidegpárna követ. Jelenleg a modellek csak dec. 2 ára támogatnak erõsebb lehûlést, de a makrováltásban 25-étõl eléggé egyetértenek, eszerint a korábbi latolgatáshoz képest pontosan 1 hetes késést "könyvelhetnék el" a korábbi merész latolgatásomban, amennyiben a GFS jelenlegi ûrtávlati futása, az ÉK-i hidegbetörés -10 -13 T850 el megvalósulna, ami egyszerûen lenyûgözõ lenne Mikulás hetére...

Elkészült a laikusoknak szóló esélylatolgatásunk a decemberi hónapra. Alapvetõen átlagos esetleg melegebb, illetve átlag alatti csapadékot várunk. Egyedül az oroszok várnak kifejezetten hideg és csapadékos telet. Jó lenne
Link

Ami az elkövetkezendõ 1-2hét idõjárását illeti, a hétvégén, a tendenciát elnézve bizonyossá vált nekem egy esetleges makrováltás lehetõsége.
A nagytérségû folyamatokban több modell alapján(pl.Gfs,Ecmwf,Gem) a már kialakult és központi helyét állandóan változtató Ék Európai anticiklon végre számottevõ hideget szippant be keleti oldalán.Ez hatást még ránk nem gyakorol,de annyi bizonyos November 25-étõl jellentõsen megnõ a bizonytalanság a Gfs fáklya tagokon.A modellek nem csak az Ac "normálisabb"hideggel(-5fok alatti850phalal) való feltöltödésén pendülnek együtt, hanem egy kialakuló Brit-Izlandi Ac létrejöttével is számolnak.A már két fennálló anticiklon közé ékelödve foglalna helyet az ény-ról ránk zúdúló hideg,több központú alacsony nyomású légköri képzödményekkel megspékelve.Ettõl kezdve mindenki más már más kimenettel számol.Olyan kép bontakozik ki a fejemben-ebben a lehetséges légköri helyzetrõl-mintha valami ágyúval bemérnének minket,de a löveg útja még nem lenne a térképeken(vagy nem lehet még egyértelmûen értelmezni hogyan is menne végbe ez).
Fontos megemlíteni azt is hogy a Brit-Izlandi anticiklon létrejötét mind a Gfs és pl.Ecmwf két erõs ciklonban látja.Az elsõ a már "kitaposott úton" halad az északi zonalitásnak mondható úton ami az Ék Eu.i Ac izobárjaihoz érve feloszlik ill.több központú sekély ciklonokká válik(ez az Ecmwf)A gfs már kúszább de õ is adja az északi áramlást a Brit szigetekre,míg a Labrador félszigetek mellett a második ciklon mélyül ki.Az Brit szigeteki északias áramlás és a második ciklon elõoldala anticiklonos légkörzést vált ki,ami a ciklon északabbra való áthelyezödését segíti.Továbbá magára kezdi tekerni a Kanada fellett lévõ -15meg20fokos levegõt is.A megváltozott pálya vonal esetén a ciklon Grönland térségében tartozkodó magas légnyomást szétzúzza,elõoldalát helyezi fölé.Így jöhet létre a Brit Izlandi Ac ami az Ék Eu. Ac-val közösen,a közéjük ékelödött ciklonok változékony idõ okozhatnak Észak,Közép és Kelet Eu.ban.A részleteket még nem látni,de a Brit Izlandi Ac jelenléte megnyugtat a térképeken.Hála az Ék eu.i Ac erõsödésének és központjának ény felé helyezödésében.Az megállitja az 1ciklont,a másik áramlási mezejével és felfeletolodásával meglesz a másik Ac is.Tádám kész is az ény felöl ránk kacsingatós "ágyú csõ". Hazánkban 25-dike az az idõpont amikor a légnyomás csökkenésével a csapadék hajlam is megnõ,de a halmazállapot és a hõmérséklet pontosan még nem körvonalazható.

Apró szépséghiba, hogy az elmúlt három tél átlag alatti hõmérsékletû volt.

Nem hiszek abban, hogy 2-3 hétnél távolabb el lehetne látni az idõjárás alakulását illetõen. Így azt mondom, a tél simán lehet kemény is, nem tudjuk. Mindazonáltal, mivel nálunk inkább enyhébb telek voltak az elmúlt években, így én is azt várok. De ez legtöbbünknél amolyan pesszimista várokozásból fakad.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#136159)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#13615

Milyen lesz az idei tél idõjárási szempontból, a sokévi átlaghoz viszonyítva?

A szokásos szezonnyitó kérdésre én most sem tudom a választ, mindazonáltal megpróbálom egy csokorba összefésülni (óhatatlanul szubjektív módon), h mi(fórumozók-köszönet Koczkás-nak Link ), a természet (köszönet Milánéknak, Jóskának Link ) ill. a különféle szezonális modellek milyen telet várnak.
Ez alapján megpróbálok belõni egy T-anomáliára (1981-2010-hez viszonyítottan) és csapadékra vonatkozó intervallumot. Ehhez képest vannak az úgynevezett meglepetések/meglepõdések. Természetesen mindez szubjektív, a félrenézés, elnézés jogát fenntartom.

Hõmérséklet:

Elég egyöntetû a kép, gyakorlatilag mindenki (a 3 csoport mindegyikének eredõje) az átlagnál melegebb telet vár.
A szezonális modellek (amerikai, eu-i) kb. +0.5 és +1.5 közé várják az anomáliát.
Ezen belül talán a december lenne átlag körüli (itt pici esélye egy enyhe negatív anomáliának is van), míg a február jócskán átlag fölötti akár >1.5 fok.
A fórumozók többsége, vagy legnagyobb csoportja is inkább enyhe telet tippel.
Az természet ill. állatvilág is az átlagosnál enyhébb tél mellett tette le a voksot.

Csapadék:

A csapadék átlaghoz képesti eltérése már jóval kevésbé jelentõs mint a hõmérsékleté. Itt az amerikai inkább átlag körülire becsli a telet, míg az eu-i inkább kissé átlag alatti téli csapadékkal kalkulál.
Itt a fórumozók már megosztottabbak hagyatkozva Koczkás összegzésére inkább talán egy picivel szárazabb az összkép, mint az átlag.


Összességében a várakozási csokor eredõje (szezonális elõrék, fórumozók, természet) a következõ lehet:

A 2012-13-as tél (dec-febr) az átlagosnál (81-10) számottevõen enyhébb (kb. +0.6...+1. emellett átlag körüli csapadékú esetleg kissé szárazabb (kb.80-110%) lehet.
Meglepetés lenne, egy átlag körüli ( kisebb mint 0.6 fok), bombameglepetés pedig egy átlagnál ( -0.5 alatti anomália) szignifikánsan hidegebb tél.
Csapadék tekintetében mind egy extrém száraz (csapadék kisebb mint 40-50%), mind egy extrém csapadékos (nagyobb mint 130-140%) tél nagy meglepetéssel szolgálna. Értelemszerûen kisebb meglepetésnek számítana a köztes tartomány (50-80 és a 110-130%).
(Azért azt hozzáteszem, h a csapadék esetén olyan igazán nagy bombameglepõdés talán nem lesz, mert nem nagyon adódott egy határozott irány akár a szárazabb, akár a csapadékosabb tél felé.)

Márciusban meglátjuk!

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#13611

Szép napot kivánok! Nagyon valószinû, hogy a hosszútávú elõrejelzések nem operáltak a fokozódó naptevékenységgel. Hét napfoltcsoport van a napfelszinen, méretük aktiv területenként nem túl tekintélyesek, de épp az elmúlt 24 órában volt egy igazán gigantikus napkitörés, amelybõl a szoláris részecskék elérik bolygónkat. Planétánkra gyakorolt hatásuk nem korlátozódik pusztán a sarki fényekre. A sztratoszférában a röntgen- és ibolyántúli sugárzás, valamint a töltött részecskék befolyása már termikus eredetû: az ottani turbulens örvények troposzférikus ciklonokhoz kötõdnek. Ez abban mutatkozik meg, hogy a pólusok felõl hidegebb levegõtömegek jutnak alacsonyabb szélességekre, az egyenlitõ térségébõl pedig meleg advekció történik magasabb szélességek felé. Ez pedig felhõ- és frontrendszerek kialakulásához vezet. Az Atlanti-óceánon megfigyelhetõ, hatalmas méretû ciklonális jellegû örvénylés keleti oldalán DNY-ÉK irányú áramlás látható, amely tartósnak igérkezhet. A következõ két, esetleg három hét idõjárását mindenképpen uralma alá veszi. Kérdés, hogy a középmagas vagy nagy magasságú felhõszalagok eljutnak-e fölénk, megakadályozva a hidegpárna dominanciáját, fennmaradását? Az is kérdés, hogy aktiv szoláris területek csak a Nap látható korongján vagy a túlsón is tömörülnek?

Igen, erre közben a DWD is rájött, ezért közzé is tették, hogy az elmúlt meg az aktuális szezonális prognózis fabatkát sem ér Legalább õszinték

Közben a grafikon igazodott a szöveghez. Ahhoz képest, hogy a korábbi 3 havi szezonális elõre még kimondottan hideg decembert vizionált, ez azért gyökeres fordulatot jelent. Nagyon gyerekcipõben jár még sajnos a szakmának ez a része.

Tudom, hogy belinkelték, de akkor még nem volt hozzá komment.

Ez olyan, mint a lutri, tegnap még ugyanezzel a szöveggel egy teljesen más grafikon volt látható, hideg novemberrel, még hidegebb decemberrel, 80% körüli eséllyel

Ezt már korábban belinkelték :
Link

Végre itt a friss osztrák szezonális elõre, ám az eredmény igencsak ellentmondásos: Link
A grafikon nincs összhangban a szöveges résszel, ha az ábrákat tartjuk mérvadónak, hideg decemberre és januárra számíthatunk, a kommentár viszont a "minden lehetséges" következtetés levonásához vezet.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#13575

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#135757)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#135756)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#135755)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#135754)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#357)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#356)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#355)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#354)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#353)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Globális jelenségek (#352)