Meteorológiai esélylatolgatások

Szép estét kivánok! Az utolsó kérdésre keresem a választ magam is. Ismereteim szerint a sztratoszférikus hideg levegõ a troposzférikus, poláris anticiklonhoz tartozik, rendszerint ahhoz kapcsolódik. És ez teljesen megszokott jelenség a mélyponton, negativ indexszel rendelkezõ NAO-val. Korábbi várakozásomnak megfelelõen a naptevékenység szunnyadóba merült (napfoltok hiján megfogyatkoznak a napkitörések, gyengébb a szoláris eredetû, fõleg a trópusi térséget megcélzó UV-, illetve a pólusokra irányuló plazmafelhõk - a galaktikus sugárzás viszont erõsödik, amely elsõsorban a pólusra fejt ki hûtõ hatást). Ez az a helyzet, amikor télen az északi sarkkör mentén a sztratoszférában és a troposzférában egyaránt felhalmozódik a hideg levegõ, amelyet gyengébb ciklonok is kedvezõ lehetõséget kinálnak a hidegadvekciónak, a permanens hideg levegõtömegek alacsonyabb szélességekre jutásához.

Úgy látom, 192 óránál változás körvonalazható Európa idõjárásában. A jelenlegi erõs blocking helyzet hidege felettünk "nyugszik", jövõ héten sem lesz túl magas a nyomás felettünk, elszórtan havazgathat itt-ott, pár centis lepleket ehet meg napközben a nap. Két tényezõ szinte biztos: az egyik a nagyon-nagyon erõs kelet-európai anticiklon. Erre gyakorta január közepéig kell várni, idén mintha húznák felfelé a magasnyomást... Nem ritka az 1060-as középpont sem! Alatta már-már a T850 szintjén is megjelenik a kemény hideg, de talajszinten -20 az átlagos. Link (Moszkva) látszik, hogy az idõszak közepétõl ott a kemény hideg, a T850 mégsem esik átlagos alá, de szépen magától -10 alá csorog (tehát képzõdik a hûtõszekrény, nem keleti áramlás az oka). A fáklyán továbbá ott a légnyomás: 1050 fölé is fel-felugrik! Pedig ez Moszkva, tõle keletre van (általában) az AC középpontja.
Második tényezõ: nem mondhatjuk azonban, hogy az óceánnak is kisimulnak a ráncai (izobárjai), a NAO ugyan erõsen negatívba zuhan ( Izland: Link 1030-as AC, elismerésem! ), a középjövõben viszont felfelé ível: Link Ezzel együtt tehát ismét beindul a csigagyár és Közép-Európa beszorul a kettõ közé! GFS most nagyon beteg szorítást jelez: Link ECMWF jóval gyengébben (általában a GFS is ilyenekkel jön, a mostani futás csak szép példa akar lenni a beszámolómhoz (: ): Link

Ezzel kapcsolatban az látszik, hogy nagyon nem mindegy, melyik lesz az erõsebb, vagy hogyan enged át ciklonokat, nyer teret, gyengül/erõsödik/leválik stb. A GFS hol a fõ ciklonrendszerrõl lefûzõdõ ciklonokat hoz be Közép-Európára, a mediterrán térségen át (ez brutális havazásokkal, kemény esõs helyzetekkel is járhat, ilyen a mostani is, ezúttal -10 fokban dõl a hó: Link Link ). Brit térségtõl délkeletre, Franciaországnál látszik is: Link ott van az alacsony nyomás esélye. Persze mielõtt még mindenki 50 cm havakat lát, sokféle futás jött már ki, és nagyon sok közülük bizony masszív elõoldalt, olykor +5 környéki T850-et is hozhat. Ezek könnyen hátoldali irányításba fordulhatnak ide a medencére, így az esõ hóba válthat, stb. A spanyol-azori térségben sem épül ki 1020-1025 hPa-nál erõsebb anticiklon, így nem tolja északnak a blokkot áttörõ ciklonokat, hogy nálunk tartós délnyugati-nyugati áramlást tudjanak hozni, ráadásul ehhez bõven erõs a kelet-európai anticiklon. A skandináv térség is nagyon lelkes, összeomló anticiklonjai napok alatt újraépülnek a GFS operatív újabb és újabb futásait végigpörgetve.

Ebbõl tehát egyvalami látszik: nem jön tartós, nyugati berendezkedés, nem látom helyét stabil, hidegpárnás közép-európai anticiklonnak (mely amúgy talán az egyik leggyakoribb téli makroszinoptikai szitu), bár ezek bármelyike elõfordulhat, fennállhat. Nagyon kedvezõ helyzetben vannak a télfanatikusok, mert ugyan már bõven benne vagyunk az elsõ kemény téltámadásban, enyhe, stabil helyzeteknek nyoma sincs. Sorra kapjuk az olyan helyzeteket, melyek adottak egy havas szituációhoz, ennél többet most nem merek (és szerintem nem is lehet) mondani.

Esélylatolgatásaim hatása nagyjából december 20-ig állja meg a helyét, ennél távolabbi idõtartamra nem merném megvédeni.

Kérdés a végére: Link ez mit jelent? Tavaly is nézegettem, idén is nézegetem, mintha a ciklonosodást indokolná, de akkor ilyen hideg sztratoszférikus hõmérséklet hogy állhat fel éves NAO minimumrekorddal? Vagy itt valami nagyon összetett, kis korrelációjú, bonyolult dologról van szó?

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142595)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142594)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142593)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142592)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142591)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142590)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142589)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#14258

Még nov. 20-án írtam is egy kommentben, hogy persze lehet lyukas még a tél, attól, hogy dec. téli. Így dupla lyukas lenne, csak 1-2 héttel elcsúszik a lyuk januárra és rövidül a meleg.Elsõ tél:okt., 1.lyuk: nov., 2. tél: dec., 2.lyuk: jan.,3.tél.:febr.
Az utóbbi 1000 magyarországi télbõl, ha volt is egyforma, de elég kevés. Valójában mindenre lehet viszont sok év alatt hasonlót találni, de ugyanolyat nehezen.

Lassan bizony update-elni kellene a latolgatásomat, ugyanis a helyzet kiélezõdni látszik, a december eleji téltámadás komolyra fordul.
Az a meglepõ számomra, hogy nagy kiterjedésû, összefüggõ, igazán hideg (t850 -10) légtömeg nincs is a közelben, csak foltokban kisebb területeken. Márpedig azt figyeltem meg, hogy ennek híjján igen ritkán áll elõ komoly havas helyzet, leginkább locsi-pocsi szokott lenni az ország nagy részén.
Most oltári szerencsés ciklonpályákat vázolnak a modellek, ezek a napok lehet piros betûsként kerülnek majd be az évkönyveinkbe.
Komolyabb eszmefuttatást most ne várjatok, 3 órája ébredtem a mandulamûtétembõl, így ez a latolgatás is bravúr most tõlem.

Szerintem a december elsõ felében beköszöntõ hideg nem akadálya egy lyukas jellegû télnek, 1997/98 ban volt december elsõ felében hasonló idõ 2 egymást követõ hidegbetöréssel, novemberi enyheséget követõen (némi különbség, hogy idén novemberben habár volt egy keményebb tél támadás az október végén történt és nem láttunk egész országra kiterjedõ -5 fokos izotermát, de akkor is döntõen jóval enyhébb volt a T850 es is). Ezt követõen meglehetõsen enyhe tavaszi január közepe és február elejét követõen még egész márciusban tombolt a TÉL. Ugyan egy hasonló szcenáriót gondolok megvalósulni a '98 asnál némileg hidegebb decemberrel viszont kicsit enyhébb februárral, enyhébb de szélsõséges márciussal, de itt az említett telet csak példának hoztam, az ideinek egyébként makroszinoptikai szempontból nem sok köze lesz hozzá.

Megvan az eredeti hozzászólás (nem itt, hanem a társalgóban volt). Meglepõdtem magamon, mert megfeledkeztem arról, hogy nem csak decemberre, hanem a télre is adtam tippet...

"136303. 2012-11-20 09:39:52



Bakonyvár
(Pápa)


Úgy látszik eddig, hogy a 23-25-i makrováltás és a lyukas tél esélyei lecsappantak. Ennek csak örülök, hisz megjött az esélye egy decemberi télnek, ami után vagy januári télies folytatás, és korai tavasz jön vagy enyhe évkezdet, ami személy szerint tetszetõsebb, mint a márciusig tartó zimankó vagy sem ilyen, sem olyan tél. Katalin nem nagyon hoz már telet,így Karácsony fehér és hideg esélyei jók. Ha decemberig marad mostani átlagos és száraz késõ õsz, akkor Mikulás nagy eséllyel megrázza szakállát, ami az utóbbi évtizedben kevésszer volt. Itt ugyan elõfordult egy-két havas hét decemberben 2000 óta,de összességében nem volt emlékeim szerint igazi fehér Karácsonyunk vagy zord decemberünk, így statisztikailag már kijárna Ény-nak is...
Nem tartott sosem örökké az enyheség ( még 2007 januárban is volt itt hó és -7 fok egyszer ), így elhiszem a modelleknek, hogy dec. elején beindulnak Tél tábornok csapatai. "

Voltunk így egypáran, de én hónapokkal elõre ritkán jósolgatok, most is csak decemberre értettem, januárra még nem mernék jósolni sem. Már tavaly vártam egy keményebb telet, de másképp indult és ha meg is jött, már késõn és elég rövid lett... Szerencsére. ... Most viszont korán kezdi, és ha tartós vendég lesz, akkor kamatostul megfizethetjük tüzelõben azt, amit eddig õsszel megtakarítottunk.
Különben az eredeti fejtegetést nov.20-án reggelrõl nem tudom elõbányászni. Csak nekem mûködik össze-vissza (vagy rejtélyesen) a keresõfunkció ?

68542. (elõzmény: 68541. Ferri)(szál: 68516) 2012-10-09 09:10:39 - Link

Idézem a linkben írtakat:
"Írtam tegnap a met.társalgóban, most megerõsítem, a 2001/2002-es tél az, amire hajazónak tûnhet a most következõ.
Azaz november végén megérkezõ tél, decemberben és január elsõ felében felettünk tobzódva, majd január végére elillanva, esetleg még februárban rövidke idõszakokra vissza-vissza köszönve, ám lényegében elbúcsúzva.
Ez az elillanás még nagyon bizonytalan, a korai tél az, ami valószínûbb."


68616. (elõzmény: 68553. Snowhunter) 2012-11-06 14:48:21 - Link

Idézem a linkben írtakat:
"Maradt a saját, végleges számításom +0,2 (+0,2 +-0,3).
Azaz Hari Seldon által meghatározott decemberi prediktor az átlagos hõmérséklet körüli decembert körvonalaz.
Így tarthatom az október közepén körvonalazott -1-2 közötti (1-2 fokkal átlag alatti) decemberi országos közepet.
Várom a Mester megerõsítését!"

Elõször kísértem részletes figyelemmel a Hari Seldon tanulmányában lévõ prediktort és az azt alkotó folyamatokat.

"68718. 2012-11-20 20:10:22
Jelentem! - Válasz - Új hozzászólás | privát üzenet

avatar
Bakonyvár
(Pápa)


Reggel pár modell átfutása után arra jutottam, hogy dec. elején bekopogtat a tél (másodszor, hisz okt. végén még az ajtót is ököllel berepesztette, ami olyan kézsérüléshez vezetett szegénynek, hogy hat hétre gipszbe tették... Úgy látom, hogy egyre többen vannak ezen a véleményen, de míg egyesek már 25-étõl várják, én inkább elseje után (GFS nem hoz a közelünkbe 0 fokos T850-et sem belátható ideig). A népi megfigyelések (Katalin locsogása) s a statisztika (örökké nem lehet ény-on sem fekete a Karácsony) alapján decemberre csapadékosabb és átlagnál hidegebb idõt várok - amiben már nem osztják rengetegen a véleményem.
Egy hétig nem látnak a modellek ide csapadékot és az utóbbi két hét csak 3,3 mm-t hozott Pápára. Ilyen csapadékszegény november (30 mm eddig, az is fõleg az elsõ héten)után nem hiszem, hogy csapadékszegény lesz a december is, bár ezt egzakt tudományos érvekkel nem tudom alátámasztani. Sajnos... elismerem, hogy volt olyan Karácsony, amikor elõtte egy héttel szépen bejött a hó és hideg (pár éve) és kijelentettem, hogy a modellek által várt 30 fokos melegedés 2 nap alatt nem következhet be. Aztán lett 35 fokos melegedés és mélyfekete Karácsony... zivatar hány ... Lehet örökké mellé fognom... ? "

Gondolkodtam, hogy írjak-é én is egy tudós hozzászólást, de úgy gondoltam, hogy mivel napi 500 új hozzászólás születik tél ügyben, nem írok egy 501.-et, hanem a 2 héttel ezelõtti sajátomat megnézem. Továbbra sem tudok hozzátenni semmit, a tél eddig menetrendszerûen igazodott hozzá.

Újra átnézve a rendelkezésemre álló modelleket azt mondhatom, hogy a kontinensünket illetõ makrocirkulációs kép alapjában változatlan: északkeleten, északon AC, és szintén anticiklon délnyugaton. A két magasnyomású terület között több középpontú ciklonrendszer a kontinens centrumában. Legutóbbi hozzászólásom idején a dilemma az volt, vajon hosszabb távon a délnyugati magasnyomás és a tõle északra, északkeletre elhelyezkedõ ciklon(ok), vagy az északi anticiklon közép-európai ill. mediterrán ciklonokkal karöltve határozzák-e meg idõjárásunkat. Azaz, a félblocking majd zonalitás, vagy pedig centrális illetõleg mediterrán ciklon-hatás, majd északi, északkeleti hidegbeáramlás felé mennek a folyamatok.
Jelen állapot szerint egyedül jövõ hét kedden mutatkozik -gyakorlatilag az összes modellen- a félblocking, északnyugati irányítás kezdeménye. Azonban egységesek a modellek abban is, hogy ez kezdemény is marad: már szerdára újra közép-európai és mediterrán cikloncentrumokat mutatnak. Onnantól kezdve se félblocking, se zonalitás nem látszik egyetlen modellen sem.
Bizonyos tendencia mutatkozik az észak-északkeleti AC fokozatos megerõsödésére, az egyik verzió szrint 168 órán túl ez, és a délnyugati anticiklon összekapcsolódna tõlünk északra, Vojejkov tengely jönne létre. A többi modell ilyesmit nem mutat, cikloncentrumokat viszont igen, Skandináviától egészen a Földközi-tengerig.
Összefoglalva: tartós nyugatídélnyugati áramlás, következésképp nálunk huzamos enyhe idõ most nem néz ki. Mediterrán illetve közép-európai ciklonok elõoldalai hatnak majd ránk, azonban viszonylag gyorsan hátoldalra is kerülünk. Mindez változékony, gyakran csapadékos idõt sejtet, változó halmazállapotú csapadékkal: bizonyos idõszakokban esõ fog esni, de aránylag tartós, tiszta hóesés is elképzelhetõ országunk nagy területén. Jelenleg úgy tûnik, hogy huzamosan nyugodt, csendes idõ egy hét-tíz napon belül nincs kilátásban, s mai állás mellett hosszú távon inkább a lehûlés, hideghullám felé tendál az idõjárás.

Nagyon igaz, érdekes dolgot jelez a GFS. Az Észak Afrika-partjai elõtt tanyázó Azori-anticiklon szól bele a hónap elsõ felének idõjárásába. Ereje annyira nem erõs még, hogy Spanyolország felé is elhúzódjon, így a hét elsõ felében a Ny-K-i áramlással érkezõ ciklonokat nem tolja magasabb északi pályára. Így ezek NY -és Közép-Európa felett változékony idõjárást okoznak majd. Az érkezõ ciklonok elõtt tolódó némiképp enyhe levegõ nem tud jelentõs hatást kifejteni, mert az áthaladó ciklon hátoldalán beáramló hideg légtömegek nagyon gyorsan átveszik az uralmat. Kisebb nagyobb havazások, hózáporokat okoz ez az állapot, akár néhány cm síkvidéken is megmaradó hóval. A magasabb hegyekben mindenképpen összegyûlik némi hótakaró.
Dec.13. körül mutat a GFS egy érdekes váltást. Keletrõl a megerõsödõ Szibériai-anticiklon éri el Európa keleti terõleteit és fokozatosan Közép-Európa felé terjeszkedik, miközben az Azori-anticiklon is NY-Európa felé közelít. Elõször csak az Atlanti-térségre telepszik, majd fokozatosan a szárazföld felé benyúlva a Szibériai-anticiklon irányába terjeszkedik. Dec 17-re majdnem egy klasszikus "Vojejkov-tengely" alakul ki, ami dec. 13-tól megteremti a hideg sarki levegõ folyamatos és erõteljes beáramlását, ami fagypont alatti nappali maximumokat és kemény éjszakai fagyokat jelent.

A dolog érdekességét az adja, hogy ezt a légköri képzõdményt késõbb szokott jelentkezni inkább a januárra szülötte de ha kialakul, meglehetõsen nehezen takarodik ki a Kárpát-medencébõl. Így könnyen elõfordulhat, hogy az ideji enyhe téli várakozásokat gyökeresen átrajzolja.

A távolabbi kilátások nagyon vegyesek: elképesztõ futásokat produkál a GFS hosszú távon, erõs anticiklonosodás az óceánon, a szárazföldön, hol itt, hol ott jelenik meg akár 1050 hPa is. Volt, hogy az óceánon mutatott ilyen értéket, mostani meg azori-szibériai (Vojejkov-) tengellyel számol. Ezek alapján nagyon megnõ az esélye a hideg folytatásnak. Ellentmond ugyanakkor ennek az ECM és a GFS fáklya is, a tagok átlaga felfelé indul. Ennek fõ okát abban láttam a tagokat átnézve, hogy bár az anticiklonok túlsúlyban vannak, sokféleképp kerülhetünk elõoldalra. Leginkább brit, de inkább dán ciklon gyors áramlási rendszere hoz óceáni (akár 0 alatti) T850-et, ami húzza be az enyhülést. Néhány tag csak ilyen, a többség kemény stabil blokkolással számol! Nézzük a nyomásfáklyákat: Link (dán - dél-skandi térség, egy ciklon szinte biztos érkezik, ez hozzánk biztos enyhébb levegõt sodor) Link (izlandi térség, ritka fáklya télen ), Link (brit térség, az igen!), érdekesség a végére: Link azori térségben lejjebb épül a ciklon. Tavalyra visszaemlékezve ez is pozitív érzésekkel tölthet el sokunkat. Egy kis azori orr, a hátán északi zonalitásos ciklonok és sose lesz tél... Nos idén úgy tûnik, a december elsõ fele nem ennek jegyében telhet el.

KÖSZÖNJÜK!

Csatlakozva az elõttem szólók véleményéhez,
fenntartva és elfogadva persze, h lehet itt még tesze-toszáskodni, bizonyára meg is tesszük majd (centizgetés, különbözõ esélyek országrészenként), de egy dolog most már igen biztosnak (>80-85%, ens-ek, különbözõ modellek alapján) tûnik:
a december elsõ 10 , esetleg 10-15 napja országos átlagban* a tél jegyében telik majd. Az, h lesznek bõven pozitív hõmérsékletû szakaszok ill. akár esõ, havas esõ, az bõven belefér, hisz így dec elején 3-4 fok körül alakul az átlagos Tmax, így átlag körül, vagy az alatt lehetünk az ország nagy részén, az említett idõszak túlnyomó részében. Természetesen ennek az elõrejelzett makroképnek a végsõ helyzete(helyzetei) erõsen befolyásolja, h milyen típusú lesz inkább ez a téli periódus, inkább nagy, de vegyes csapadékú(közeli keveredési zóna ciklon elõoldalakkal is tarkítva), inkább hátoldal akár nagy havazással (közeli keveredési zóna, de hideg oldal), inkább hátoldal szárazabb idõvel, csak kisebb konvergenciákkal, esetleg nyugatabbi teknõ, majd leaszakadó hidegmag és a keleti,( esetleg középsõ) részek "elesése" hó és hideg szempontjából, nagy országon belüli kontraszttal. *Ne feledjük (fõként a csalódások, túlzott/felfokozott várakozások elekerülése végett), h az ilyen meridionális (döntõen é-d irányú hõ és momentumcsere) áramlási helyzetek sajátja lehet, az is, h egyik nap még zúdul be a hideg, míg egy-két nap múlva már csavarodik be az enyhe nedves levegõ és pár száz km-es eltéréssel együtt van jelen az enyhe tavasz és a keményebb tél. A perem ill. mediterrán ciklonok pályájának, csapadékának bizonytalanságáról nem is írok, hisz továbbra is igaz, h aki csalódik egy mediterrán ciklonban, az nem ismeri õket
Mindenesetre most (nov.30-án) úgy tûnik (nekem), h az október végi szezonnyitó után jön az elsõ felvonás ...

A jövõ hét keddtõl-péntekig terjedõ idõszakot érdemes lesz komolyabban figyelni.
A fáklyák alapján most látom elõször annak esélyét, hogy akár egy komolyabb havazás is becsússzon, pár napig megmaradó hóval netán...
Jelen pillanatban talán inkább a déli országrésznek jobbak az esélyei, de még meglátjuk, merre lesz "tologatás".

Könnyen elképzelhetõ, hogy e két makrocirkulációs állapot közül az egyik tartósodik, a másik csak idõleges lesz. Jelen pillanatban -véleményem, szerint- még nem dõlt el semmi.
Az indexek ugyan süllyedést mutatnak az elkövetkezõ 2 hétben, de csak az AO lefelé tendálása látványos, a NAO csökkenése kevésbé (bár a tagok többsége ennél is a negatív tartományban marad)
Az északi blokkoló anticiklontól keletre a jelen számítások szerint eléggé felgyülemlik a hideglevegõ. Hogy ez a depó képes lesz-e "átírni" a minket érintõ cirkulációt, majd kiderül.

A megfelelõ súlyúnak tekinthetõ 168 óra távolságig végignéztem több modell operatív szinoptikai térképeit. Mindenhol szerepel a hatalmas blokkoló AC a Spitzbergáktól Grönlandon át az Atlanti óceánig. Hasonlóan közös elem -természetesen- az éppen most nyugat felõl minket megközelítõ több középpontú ciklonrendszer, és a pénteki hátoldalra kerülés.
A hidegfront egyes modellek szerint "orral" jönne be, másoknál kevésbé, sõt, mediterrán ciklonos (komolyabb havazás nálunk?)verziók is vannak.
Abban is eléggé egyetértenek a modellek, hogy jövõ keddtõl az azori AC megerõsödésére, félblockingos-zonális makracirkulációs kép kialakulására számíthatunk.
És innentõl kezd érdekessé válni a dolog, és kérdéssé a kérdés. Mert nagyon nem mindegy, hogy a továbbiakban észak és nyugat-európai blokkoló anticiklonok+ kontinens centrumába helyezõdött, ill. mediterrán ciklonok határozzák meg idõjárásunkat, vagy fejlett azori AC izlandi-brit és észak-európai ciklonokkal.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137435)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137434)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137433)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137432)

Viszont, alakulnak, mint púpos gyerek a prés alatt.

Bizony keletre, és északra kell figyelnünk , ha komolyabb téli epizódokra vágyunk...És még nem estek el...Tehát jobb ha nem éljük mi sem bele nagyon magunkat!

Ahogy Zoli is mondta anno, a HRHI elsõdleges maximuma éppen magába foglalja az általad említett idõszakot, tehát statiszikailag mindenképpen jó (nagyobb) esély mutatkozik rá.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137226)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137222)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137221)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137220)

Rég nem szóltam hozzá és igazából az elemzéseket is csak felületesen futottam át mostanában, ez az õszi átmeneti idõszak nem hozott igazán lázba, azonban mostmár elkezdem figyelni a modelleket, hátha találok valami érdekességet rajtuk.

Eljött az idõ, itt az újabb "évszakváltó" front. Nagy mennyiségû hideg levegõ érkezik Európába és fokozatosan kiszorul az õszi, enyhe légtömeg a kontinensrõl.
Úgy érzem, ez még csak bemelegítés lesz, nappal még pozitív hõmérsékleteket várok és esõ, havas esõ, havazás egyaránt elõfordul majd a következõ 2 hétben.
Úgy gondolom, lesz még egy kis megtorpanás a lehûlési folyamatban oly módon, hogy gyakori frontátvonulás lesz és ezáltal 5-10 fokos tartományba megyünk vissza. Viszont úgy érzem, a december még tartogat majd meglepetéseket, ugyanis Európa felett elég masszívnak látom a hidegtartalékot, gyengébb években ott fent északon nem ilyen szépek a térképek.
Csak azt várom, hogy Moszkva, Helsinki és Szentpétervár elessen és -5, -10 fokos értékeket olvassak a teletexten. Onnantól kezdem számolni a napokat, legkésõbb 2 héten belül jön a zimankó. Ez egy primitív megfigyelés, de régen erre figyeltem mindig.
Én azt mondom, van esélyünk rá, hogy december második fele hoz majd egy svadasz-féle Hosszantartó Rendkívül Hideg Idõszakot. (HRHI)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137080)

Lehet, hogy csak én látom úgy, de a szokottnál gyengébbnek tûnik az észak-atlanti áramlás, s mivel annak jelét sem látom, hogy ez a következõ hetekben erõsödne, december 2. felétõl ennek jelentõsége lehet.
Az Európát meghatározó jégmezõ (Kara-tenger, Barents-tenger)ugyan lemaradásban van, de mivel éppen az észak-atlanti decemberi felerõsödése miatt itt a hónap végéig gyakori a visszahúzódás, nincs nagyobb jelentõsége a lemaradásnak. A következõ hetekben ugyanis a megszokottól eltérõen erõs jegesedés lehet. Ez pedig januárra minõségi telet hozhat.

(Enged meg kérlek,hogy beszóljak a témába.) Ha te is és minden más jóra való amatõr idõjárás elõrejelzõ ember,a modellek tendenciáját nézi,akkor nem szabad csak Európát nézni. Nyílván(gondolom) te is észre vetted a Skandináv félszigettõl északra elterülõ tenger felett masszívan fenn álló magas nyomású centrumot.Ennek keleti peremén Ék Eu. zúdul be a hideg levegõ,ami késõbb majd Skandináv és délebbi területek hideg elárasztásáért lesz felelös.Ahhoz,hogy ez fenn álljon, elengedhetetlen KELL, hogy legyen a Labrador félsziget szélét megcsíppentö vagy közvetlen mellette elvonuló ciklon/ciklonok.Amik tartós elõoldalukkal ostrom alatt tartanák Grönlandot,valamint megakadályoznák a masszivabb Ac-sodást,hideg felhalmozodást.Ez újra és újra megújjuló Ac hidat és teknösödést jelentene.A teknö java Nyugat Európán,mi meg a szélén csücsülnénk.
Én visszarendezödést nem látok a tendenciát elnézve.(Ecm,Gfs,Gem)Mi több jó jelként veszem a Gfs-en felbukkanó Skandináv fsz.északra,ékre elterülõ anticiklon térhódítását.Ez visszaköszön majd szépen nekünk,hiába a most keleti peremén lévõ sekély ék eu.i ciklonka és az északról felhalmozodó,csordogáló zima.Hogy egy metnetes szavával éljek: "Nincs pardon",mert ez az Ac véleményem szerint Dec.5 után átteszi központját vagy Skandináviára vagy délkeletebbre csúszik teljesen feltöltödve hideggel Ék.Eu.i Ac.ként.

Hazánk idõjárását tekintve Nov.29tõl elér minket a teknõ és azok két élû ciklonjai,mint említetted akár két lépcsös lehûlésben,'tengeri hideg' légrétegzetüvel,bizonytalan mennyiségû hideggel.Hogy hol és mennyit és hogyan lesz-e képes leszakasztani, a Skandináviába betüremkedõ hidegbõl elég nehezen megfogható dolog.Talán sikerül-e szárazföld felöl érkezõ,pince aljai harmatpontú levegõt 1 ciklonnak ránk zúdítania hátoldalával az még kérdéses.De véleményem szerint Dec.5 után válhat uralkodóbbá az É,Ék áramlás.Fõképpen ez a teknõ keletebbi áthelyezödésében és a benne búzgón tevékenykedõ ciklon/okban lesz keresendõ.

Arról írtam, hogy a modellek még mindig azt pedzegetik, hogy a mostani átmeneti blocking nem lesz elegendõ ahhoz, hogy érdemi hátoldalt is kapjunk az Atlanti térségbõl ránkmozduló ciklonokból.
Ami ezzel szemben az én latolgatásom, hogy ezúttal hátoldalba kerülünk, és akkor bizony kemény hideg napokat fogunk átélni, és az azt követõ elõoldal is elhúzódó hidegpárnával kecsegtet gyenge K -DK áramlás mellett. Alapvetõ különbség 2006/2007 teléhez képest, hogy idén nincsen "szigorúan monoton" zónalitáú idõszak, hanem "blockingos" és "zónális" epizódok váltakoznak, mondhatni õsz óta egyre inkább a "zónalitás" javára, csakhogy ez a "zónalitás" sem klasszikus, hanem valamiféle félblokkingos, ugyanis nem a 2011 es azori orrozásból jött a meleg, hanem egy K Afrikai és Arab országok felett kiépült "hõséggócból", az orrosodás nem ok volt, hanem legfeljebb átmeneti következménye A D-DK i meleg légtömegek térnyerésének, és többnyire a legerõsebb elõoldalakhoz kötõdik ami már maga a blokkingot megelõzõ pillanatnyi állapotban 2-4 nap erejéig jött létre. S e legerõsebb elõoldalakhoz mindig masszív teknõ társult elvágva az orrot a NY oldalán lezúduló hideg légtömegekkel, amelyek eddig csak az ország egy részét tudták meghódítani.

Kérdés, hogy most Tél tábornok hódításai eljutnak-e a Balkánig, vagy ismét határainkon belül reked meg valahol. Ha eljutnak akkor a késõbbiekben is , a tél második felében számíthatunk akár kemény, hideg periódusra is, ha nem, akkor csak némi szerencsével foghatunk ki télen néhány napos évszaknak megfelelõ idõjárású idõszakot. Én arra tettem a voksomat hogy ugyan pengeélen áll a helyzet, de lesz igazi télies idõszak. Mivel ezúttal is ütközõzóna leszünk, nagy az esély a komoly csapadékra, ami legalább az ország egy részén hóban jön le, ha mégsem, akkor a csehek és osztrákok és olaszok fognak 2-3 méteres hóba fulladni :-)

Tartós zonalitás lehetõségét nem annyira látni szerintem, ahogyan írod is, ÉK-en már halmozódóban van a hideg levegõ. 2003 októberében is korán jött a tél, utána volt enyhe idõszak, aztán késõbb még is lett tél, 2004. március 5-10 között bizony komoly havak voltak fõleg a Dunántúlon... így most ebbõl nem tudom levonni, hogy ugyan 2006-ban is korán bejött a tél november elején voltak hózáporok meg hidegek, de utána egy elég markáns nyugati irányítás állt elõ. Jelenleg nem sok esélyt látok erre a halmozódó hideg légtömegeknek köszönhetõen, viszont ez még sok mindenen múlik, messze van még a tél java, dereka. Mindenesetre a jövõ hétre még jelentõs melegedést, megélénkülõ déli, délkeleti áramlásra számítok, nappal 15-16 fokos maximumok is lehetnek majd a déli országrészben, ami bizony lényegesen magasabb mint az átlagos, ilyenkor megszokott. Aztán valamikor a jövõ hétvégére várom azt a fordulatot, amikortól ismét visszaesik majd a hõmérséklet, északnyugatira fordul a légáramlás és elmúlik ez a tavaszi enyheség. Tartósan megmaradó havazást nem várok még egy darabig, nincsenek meg az adottságok, ettõl függetlenül, hózápor, havas esõ a lehûlés után elõfordulhat. A karácsonyra meg még nem merek latolgatni

"Amennyiben karácsonyig nem köszönt be tartósabb, legalább 1 hetes fagyos, hideg, nappal is 0 fok közeli idõszak, akkor a tél további részére sem jellemzõek tartós hideg idõszakok."
Ez bizony saját megfigyeléseim szerint is rendszerint így van. Nyilván vannak (történelmi) kivételek, de az általam végigélt telek jobbára ezt igazolják.
Ellenkezõleg: ha év végéig volt legalább egy kiadósan fagyos, megmaradó havas idõszak, úgy az a tél hátralevõ részében valamikor szinte biztosan "visszaköszön".
Két rövid megjegyzésem volna még a mostani, és a közeljövõben várható helyzethez.
1. Amennyiben masszívan rászakad a hideg Nyugat-Európára, így kapunk elõoldali enyheséget, ez nem volna a tartós téli enyheségre jellemzõ szinoptikai kép. A huzamos enyhe idõt általában déli magas és északi-északnyugati alacsony nyomás közötti ny-dny-i áramlások okozzák. Ilyen esetben Nyugat-Európában is enyhe az idõ. Ha tõlünk nem messze nyugatra komolyan téliesre fordul az idõjárás, az arra utal, hogy a közelünkben van hajlam a poláris légtömegek délebbre helyezõdésére, elõbb-utóbb nagy valószínûséggel minket is hidegelárasztás ér majd.
Mindamellett az is "bent van a pakliban", hogy -tekintve a nyár végi, õszi elõzményeket- valóban komisz enyhe lesz idén a telünk. Az október végi "puskapor ellövés", meg a jövõ hétre kinézõ 15+ fokos enyheségek mindenesetre elõrevetíthetnek egy 2006/2007-es szcenáriót.
Egyelõre egy olyan momentumot látok, ami ennek némileg ellentmond: az Északkelet-Európában lassan, de biztosan gyûlögetõ hideg légtömeg. Ha itt tartós hidegmag jönne létre, úgy lényegesen kisebb lenne nálunk az esélye rekordenyhe télelõnek, mint 2006-ban volt.

GFS perturbációk és egyéb modellek folyamatos és részletes megfigyelése.

Mik azok a tényezõk, ami miatt visszarendezõdésre számítasz? Tapasztalat, megfigyelés, megszokottság (ez évi idõjárási teljesítmény) vagy valami prediktív faktor (indexek, stb.)?

A hidegpárnát arra számoltam, hogy elõtte kapnánk egy erõs hidegöblítést. Habár a jelenlegi GFS és ECM fáklyák lassan-lassan buktaszagúnak éreztetik a hóeleji lehûlésrõl szóló prognózisokat. A blocking csak szalmalángéletû lenne, s csak arra lenne elég, mint eddig, hogy bezavarja a ciklonokat a kontinens belsejébe átmenetileg, ami jó esetben az ország nyugati felére hozna egy napos átmeneti havazást, keleten meg 10 fok alá sem menne. Ez esetben nem egy "kívánságmûsor", hanem egy 2006-2007 es tél elé néznénk, és már ültethetem is a jövõévi paradicsom és paprikapalántát...
Ugyanis megfigyeléseimre alapozom, hogy amennyiben Karácsonyig nem köszönt be tartósabb, legalább 1 hetes fagyos, hideg, nappal is 0 fok közeli idõszak, akkor a tél további részére sem jellemzõek tartós hideg idõszakok.

Nos persze ez a ló tulsó oldala, ám a fáklyák most ezt prognosztiálják, s jelen tapasztalatokból eredõen annak is van valószínûsége, hogy beragadt a verkli.

Pár dologgal nem értek egyet.

"ÉK területeken ott már most is 2-5 fokban maximáltunk"

Ez nem így volt, mert az egész nap ködös helyeken is 4-6 fok volt a Tmax, ez esetben a 2 fok elég jelentõs.

"Majd ismét megnyugvó immár tartósan ködös, konzerváló, hidegpárnás idõt esetleg néha egy- egy "tisztasági festésre" számítok a hóborította területeken."

Már amennyiben lesznek tartósan hóborította területek. Ez még messze nem biztos, sõt, jóval nagyobb az esélye, hogy az ország jelentõs részén nem lesznek. Így viszont egy hideg stratus-hoz nem ártana már negatív T850-nél "befülledni", különben marad az 5 fok körüli hidegpárna.

Én pedig DK irányból várom a légtömegeket a visszarendezõdés alkalmával, a Földközi tengerbe ragadó gyenge medikkel tõlünk távol. Azenyhülés mértéke jelentõs függvénye annak, hogy az ezt követõ hidegbetörés után mekkora a ráció abban, hogy újra 10-15 °C T850 es levegõ kerül A Balkán és Kisázsiai területek fölé, és mennyi ideig tart a melegnek majd visszakapaszkodni északibb szélességekre, sõt lesz -e egyáltalá erõsebb elõoldal. Ugyanis jelenleg a viszonylag enyhe idõt annak köszönhettük, hogy napközben még fel-felszakadt ködpárna, ahol nem, ÉK területeken ott már most is 2-5 fokban maximáltunk, míg december közepén hasonló helyzetben országos köd maradna egész nap és 0 -2 fokos maximumok és ettõl néhány fokkal alacsonyabb minimumok lennének valószínûek. Egy szárazabb verzió AC déli pereme szintén keleties áramlást sejtetne, ami esetünkben decemberben szikrázó napos idõt hozna 0 és +5 fok közötti T max -szal éjszaka viszont kemény -10 (hó esetén akár -20) alatti minimumokkal ami egy nagyobb havat csak lassan erodálna el, avagy inkább tömörödne, kristályos jeges állapotot venne fel Karácsonyig.
E

Azt külön nem írtam le, hogy a keleti, északkeleti AC megmarad, mert ez gyakorlatilag benne van az Elõzmények/Visszarendezõdés részben.

Viszont szerintem egy AC déli peremen való hidegelárasztás egyáltalán nem biztos, hogy stratus-t okoz, hiszen onnan gyakran extrém száraz légtömeg szivárog be a medencébe, ami a kis hõingás/köd-stratus helyett erõs éjszakai fagyokat, de napos, nem túl hûvös nappalokat okozna - legalábbis egy ideig.

Mindazonáltal én inkább nyugatias, vagy délies irányból várom az áramlást a visszarendezõdés után, mint KÉK felõl. Persze ez még olyan messze van, hogy bármi lehet.

Az 5. pontodhoz még oda lehet írni egy verziót, mely valóban nem a legvalószínûbb, de elvileg nem kizárt a kérdéses helyzetben: az észak-atlanti blokkoló AC leépül, ott újra indul a ciklongyár, azonban Kelet-Északkelet-Európa fölött marad a hideglevegõvel kitöltött AC.
Ennek déli peremén hozzánk kontinentális hideg szivárogna.
Persze, ez a fajta idõjárás nem különbözne gyökeresen az általad is említett hidegpárnától, a "hideg stratus-os" helyzettõl.