Meteorológiai társalgó

Igen, természetesen 19-e szombat éjjel volt.
Ritka eset mikor nálam is volt valami. A 2:10-es radaron az majdnem felettem volt, közel felhõszakadással. Igaz elõtte 2:05 körül volt a nagyja felettem, akkora már északabbra húzódott a zivatar.

Ezelõtt augusztus 17. , aug. 16. , június 9-e és május 20.-a ami érdemi eseményt hozott itt is.
Tehát nálam csak 5 db esemény volt, ami értékelhetõ, ezen belül 2 nap ütött, a május 20-i késõ esti zivatar, mely a Balaton felõl jött, felettem purcant ki, de pont ekkor siklott rá a hf, AMI 40 PERCIG 90-100 km/o-s károkozó széllel járt.

És augusztus 16-án éjfél elõtt összejött a viharos szél ( Wgmax 78.5 km/ ), felhõszakadás, lecsapóparádé kombó ebbõl a cellából Link Link

Ativizig, Szeged, 2014, július: 230 mm

Június végén volt vége a vizsgaidõszaknak, nem csoda, hogy addig nem volt semmi különös Pesten. Aztán szeptember elején mentem vissza, így utána megint semmi.

A szeptember 21. gondolom 19-20-a éjszaka akart lenni: Link Link Link Akkor volt hétvége, 21-én hétfõn már visszamentem.

Nekem tavaly nyárról az olyan helyzetek hiányoztak, amikor egy adott hét minden napján folyamatosan van esély helyi záporok, zivatarok kialakulására. A hidegfrontok itt gyakran csak porvihart hoznak. Én imádom, amikor már délelõtt 10 körül megjelennek az elsõ gomolyok, és szinte facsarni lehet a vizet a levegõbõl. Olyankor szinte biztosra veszi az ember, hogy este 6 óráig becsúszik 1-2 zivatart. És meg is történik. Én megõrülök, ha egy nyári hét zivatar nélkül telik el.

Igen. Budapesten jó szezon volt, igaz rövid, nálam meg egy kalap ......
És a távolság légvonalban csak 15-20 km, ha egy átlagot veszek. Óbuda 8 km, Pest vége 28 km.

Budapesten késõn indult, május 20-án volt az elsõ szebb akció, aztán csend.
Utána június 9-én jött a 2 . komoly akció, ezután megint hosszú csend.

Az igazi beindulás a július 8-i brutál HP szupercellával jött, ez volt a 3. eset és innentõl augusztus 17-ig több komoly, vagy komolyabb zivataros akció is volt.

A 4. július 18-án, az 5. július 23-án, a 6. július 25-én, a 7. augusztus 5-én, a 8. augusztus 16-án, a 9. augusztus 17-én, ez volt a másik Top a július 8-i mellett.

Aztán megint hosszú kihagyás és szeptember 21-én volt az év 10., egyben utolsó komoly vagy komolyabb zivataros pesti akciója.

Röviden : A 2015-ös szezon rövid, de ütõs volt, Pesten.
Mind a 10 felsorolt dátumhoz lehet találni Bp. valamely részérõl piros vagy fekete radarjeleket.

Nyilván hülyeség egy 10-100 négyzetkilométeres települést összehasonlítani az 525 négyzetkilométeres fõvárossal.

Pl. én ahol lakom, egy 25 km2-es területû város, Budapest meg 525 km2, vagyis 21-szer akkora.
Ezért Budapesten mindig jobb zivatarszezon lesz mint nálam, hiszen jóval nagyobb területen képzõdhet, vagy sodródhat be zivatar. Meg hát az a bizonyos városi hõsziget sem hátrány ( zivatar terén ), hõségben csapás.

Budapesten nem volt olyan rossz a tavalyi szezon, ott nagy zivatarból (felhõszakadás, jégesõ, szélvihar, szupercella) is volt legalább 3, meg ezen kívül több kisebb. Bluli gondolom ottanra értette.

Viszont valóban voltak olyan országrészek, ahol sokkal gyengébb volt a szezon, pl. itthon sem volt valami nagy eresztés (a száraz zivatarokat is számolva nálunk 11, csak a csapadékot is produkálókat véve 7 zivataros nap volt a nyári hónapokban összesen). A július azért megmentette a nyár becsületét, de az augusztust pl. még a március is lepipálta zivatarok szempontjából.

Tényleg elég nyamvadt volt a tavalyi konvektív szezon Szegeden, az OMSZ napijelentéseket megnézve csak 9 db zivataros nap volt egész nyáron, ennek a nagyja is csak július végén, augusztus elején.

Bár 2015-rõl rémlik nekem egy szebb zivataros akció Szegedrõl, ez pedig május 19-e egy keddi nap volt.
Link Jelentõs esõ, közel viharos szél és sok villám. Volt jég is. Link , radar Link

Bezzeg elõtte 2014-ben!
Tudnának mesélni a környékbeliek a 2014-es szegedi zivatarszezonról.

Ezzel vitatkoznék...
Számszerûleg mégis mennyi az a jópár? Itt 3 nyavajás zivatarszerûségre futotta 90 nap alatt!!! Gondolom ez mindent elmond.
Az elsõ nyári hónap a június, 9 mm-rel zárt. Soha ilyen nyarat.

Végül a péntek-szombat páros megmentette a hónap becsületét, így két fagyos nappal búcsúzunk a februártól ..
Köszönjük tél, szép nem volt, jó sem annyira, viszlát 8 hónap múlva, lassan jöhetnek a száraz, zivatar mentes frontok is.

Épp ma nézegettem ismét a szegedi adatokat. A napi 4 adatból számolt átlag az elmúlt 26 napban 6.28°C, 24 adatból számolt átlag 6.36°C.
A kajszim meg cseszik az egészre, adok neki egy bõ hetet és virágzik!

5 házzal felettem az utca mellett van egy gyönyörû bokor csoport ( fogalmam sincsen mi a neve ), gyönyörû rózsaszínû virágok borítják be tavasszal, aztán már csak a gyönyörû zöld, majd egyre sötétzöldebb, barnásodó levelek maradnak rajta.
Ez a bokor a legjobb indikátora a tavasznak felém. Ha bimbós még csak akkor még nincs tavasz.
Ha kivirágzik, akkor biztos hogy eljött a tavasz. A kivirágzás után még nem láttam olyat hogy visszatért volna a hó.

Viszonylag késõn virágzik ki, általában mindig március 25. után történik ez meg.
2014-ben az igen enyhe tél után ez az idõpont március 30. volt, elõtte 2013-ban a hideg, "havas" március után, április 15.

De rajtra készen, duzzadtan várakoznak a rügyek már azért, vannak olyan fák ahol nem sok kell majd a kipattanáshoz.

Tmin:-7.5°C

A napállás Zivipötty!
Január 26. - február 26. nem ua. , mint pl. február 26. - március 26.

Január 27-ike óta ma reggel fagyott újra elõször itt a dombon -0,2 fokkal. Város mélyebben fekvõ területen persze többször volt fagy. Kedvencem a múltkori eset, amikor a völgyben vastagon deres volt minden, de itt a dombon lévõ füves területen egy árva dér sem volt, csak harmat. Jelenleg 30km/h-s széllökésekkel fúj a keleti szél.

Remélem bejön az Ecm 20 fokos várakozása jövõ vasárnapra, bár még emelhetne a téten! Tök rossz, hogy még ilyen messze van és ennyire bizonytalan, szervezném már az elsõ kertibulit!

A mandula kivirágzik már januárban is, ha van néhány napos és enyhe nap, abból nem lehet kiindulni.

Péntekenként egy kollégám visz autóval dolgozni, itt szoktam várni az utca elején reggel. Ott van egy szép, - fogalmam sincs milyen bokor, de a múlt pénteken még nem látszott, hogy bimbózna, ma reggelre viszont már olyan fél centis zöld rügyek, kis levelekkel jelentek meg rajta.

Ez az enyheség bõven kevés volt a legtöbb fajta gyümölcsfa virágzásának beindításához. Megfigyelésem szerint legkorábban a mandula virágzik. A gyõri hõszigetben nemegyszer elõfordult, hogy enyhe február-végeken virágozni kezdett egy bizonyos kertben. Mostanában nem jártam arrafelé, tehát nem tudom, kivirágzott-e. Szerintem határeset a mostani idõjárás ebbõl a szempontból. Mégpedig azért, mert a huzamos napsütés, és a 15 fok fölötti hõmérsékletek errefelé hiányoztak. A következõ etapban a barackfélék szoktak virágozni, de ehhez már valódi tavaszi melegek kellenek. A csopaki kertünkben március 15-e elõtt csak nagy ritkán virágzott az õszibarack, viszont annál többször volt olyan, hogy ekkor még csak nem is ébredeztek a rügyek. (A legjópofább eset 1996 márc. 15-én volt: a kapu elõtt akkora olvadó hófuvatag feküdt, hogy lapáttal kellett széthányni az autóval való behajtáshoz. Egész nap köd, szélcsend és +1 fok volt a Balatonnál. Ja, volt még jobb is 1976-ban: akkor márc. 15-e elõtt néhány nappal egész napos fagy, szinte összefüggõ hótakaró, és félig befagyott Balcsi fogadott. Haj, régi szép idõk!)
Szóval, a jelenlegi gyakran borult, nedves idõben egy darabig még biztosan nem kell gyümölcsfa virágzástól tartani.
Egyébként itt, Gyõrtõl keletre viszonylag könnyen van éjszakai fagy, sokkal könnyebben, mint a Balaton-parton, dombi fekvésben. Ha itthon korán virágzott a két gyümölcsfám, szinte biztosan le is fagyott. Kevés év képezett kivételt eddig ez alól.

Ha már szóba jött, ez az enyhe február egy valamire mindenképp jó volt, mégpedig az "enyhe idõben most majd jól beindul a vegetáció, aztán késõbb elfagy minden" kijelentések cáfolására.

A hónap márciusnak megfelelõ átlaggal, jó pár 5 fok feletti középhõmérsékletû nappal és kevés fagyos nappal zár, mégsem látni még egyetlen virágzó gyümölcsfát sem.

Mindig mindennek meglesz a böjtje. Ezt még megemlegetjük. Na majd a következõ hetekben jön a hideg. Régen is volt ilyen. Ez csak egy rövid periódus. Letelt az egy gyenge tél, majd a következõ. Két gyenge tél teljesen belefér, na majd jövõre. Három gyenge tél teljesen természetes, na de majd most. Régen is voltak olyanok, hogy öt évig hó se volt.

Így telnek a napok a fórumon évek óta.

Ahhoz képest, hogy február vége van, bár közel a tavasz, meteorológiailag is nemsoká itt van, az idõjárásnak köze nincs a téli felállásokhoz, bár ha a nyugati irányítást vesszük, oké, nyilván egész évben elõfordul, de februárban, márciusban nem ilyen formában. Frontok elõtt felhalmozódó labilitás, 15 fok feletti csúcsértékek, melyeket idõközönként dinamikus és szabályos frontátvonulás vet véget heves záporesõkkel, éles frontvonallal, néholi vagy elszórt zivatarokkal, majd pár napig ezt hûvösebb idõ követi, aztán kezdõdik minden elölrõl. Mint nyáron, egy nem épp hosszan elnyúló kánikulai idõszakokkal, hanem rendszeres frontátvonulásokkal. A különbség is csak annyi, hogy 15-20 fokkal alacsonyabb hõmérsékletek mérünk és MKR-ek nélkül éljük ezeket át. Nem rossz, csak egy kissé siet ezzel az idõjárás, nem tudom, hogy milyen kihatással, váltással ér véget. Valamint elég nagy az esélye egy tavalyinál csapadékos nyárra véleményem szerint az elmúlt idõszak igen csapadékos periódusai miatt, nagyobb lesz a párolgás, ezt egy viszonylag szárazabb tavasz tudná ellensúlyozni, hamissá tenni a felvetést. Persze ez nem törvényszerû, vannak kivételek, voltak évek, mikor egy csapadékosabb elõzményt száraz nyár követte, a légkör így akarta. Bár a nagyobb esély egyelõre, ha nem változik a helyzet, egy a tavalyinál valamivel (vagy az átlagnál) csapadékosabb nyárra lehet esély, logikailag ez helytálló. Aztán lehet rám cáfol meglepõ ellentéte, ami ugye nem példa nélküli. Ismerjük a mostanában zajló nyarakat, nem a hideg, hûvös idõrõl híresek, gyakori a szárazság. Ami a nyáron lehulló csapadékösszegeket illeti viszont jó esélyt látok rá, hogy egy 2013-as évhez közünk nem lesz, de azért egy 2010-eshez hasonlót viszont nem kívánok, ha változik a helyzet (amihez még meg van a lehetõsége az idõjárásnak, hisz még korán van), akkor talán szerencsére ilyentõl sem kell aggódnunk. Kiderül Nekem a tavaly nyári idõjárás tökéletes volt, soha rosszabbat, volt hõség, forróság és jópár mutatós zivatar is.

Most látom: amíg mi itt bolond módon egymás nyakát szorongattuk, kint -1,5 fokra esett a hõmérséklet. Juhéjj!

Fészkes fenét lett elmismásolva!

Persze, egy 60 éves adatsorból se vonható le univerzális összefüggés. Lehet, ezek a maximum négy éves enyhedecember-sorozatok a véletlen mûvei, ezt se vitatom. Azonban a diagram tanúsága szerint az elmúlt 60 évben ez így ment, és ha hiteles az a bizonyos diagram, itt nincs min vitázni.
Teljesen más lapra tartozik, hogy ebbõl a ténybõl mennyire vonhatunk le következtetéseket a jövõre nézve.

Sikeresen el lett ez mismásolva megint

Felhozom ismét a régi példám, még a 90-es években (akkor még nem voltam ekkora szakember ) a márciusok jelentõs részén (10-bõl az utolsó dekád idõjárása nagyon hasonlóan zajlott le.
20-a környékén melegedés, majd 28-a (+- 1-2 nap) hidegfront és havazás is volt.

Az ember azt gondolhatta, hogy rátalált valami nagy összefüggésre, hogy március 28-án MINDIG jön a jó.
Aztán ez teljesen eltûnt.

Nekem ebbõl az egészbõl az jött le, hogy nincs mindennek meg a böjtje. Bár mondjuk ez eddig is felettébb gyanús volt.

Igen

Ráadásul már engem is belekevert a vattával. A mondat helyesen: a kezedi állítás az volt, hogy maximum 4 évente van egy zord tél, aztán ez most addig finomodott, hogy ritkán van egymás után 4-nél többször pozitív anomáliájú december.

Na, be van fejezve. Dolgoznom kell tovább

O.K., én elhiszem... Ebben Te vagy a szakember.

Na, azt a zordulatot tényleg kár volt belekeverni, nem úgy gondoltam... Egyébként veled még nem fordult elõ, hogy elsõre nem tudtad precízen szavakba önteni, hogy mire gondolsz?
De remélem, második nekifutásra már sikerült világossá tennem a dolgokat, és Te is látod, nem össze-vissza beszélek.
Itt nagyjából kötetlen beszélgetés folyik, nem tankönyv/szakkönyv írása. Ennyi pontatlanság, ellentmondás még beleférhet a nyers verzióba, a "piszkozatba" Nem is értem, Nano-nak miért kell kellemetlen, krucifixes jogászként minden mondatba beleakadnia, mely a legkisebb támadási felületet nyújtja... Na, mindegy is.
Amit az átlag-emelkedés hatásáról írtál, az egyébként joggal feltételezhetõ. Csak remélhetem, hogy ilyen, jelentõsebb átlag-emelkedés a jövõben sem lesz.

Nos akkor még egyszer: minden véletlen adatsorban található.....

A 293-as megint csak vatta, és mondjuk szépen: szimpátiakeltési kísérlet.


Tehát akkor összefoglalnám: a kezedi állítás az volt, hogy maximum 4 évente van egy zord tél, aztán ez most addig finomodott, hogy ritkán van egymás után 4-nél többször negatív anomáliájú december.


És még én hurcolom be szegény embert az arénámba. Minden világos!

Mivel az átlagok 10 évenként változnak, és egyszer sem volt eddig jelentõsebb változás, önmagától adódik, hogy nem volt túl sok enyhe tél egy-egy 10 éves periódusban. Ez viszont egyáltalán nem zárj ki, hogy a jövõben legyen - jelentõsebb átlagemelkedés mellett.

Abban egyébként igaza van Nano-nak, hogy egyáltalán nem innen indult el ez az egész. A "maximum 3-4 enyhe tél szokta követni egymást" és a "3-4 évenként visszatérnek a zord telek" teljesen más tartalmú kijelentések, és az utóbbi egyértelmûen nem igaz.

Határozottan az utóbbi miatt. Tudjuk mit tud mûvelni az egyébként is kellemetlen szél a hõérzettel.
Lassan, de biztosan cammogunk kifelé a pingvin évszakból. Sóhaj! Azt a 2 hét januári, némi hóval spékelt hideget leszámítva ez a szezon méltó testvére volt az elõzõ kettõnek. Ha a nyarak is ennyit virítanának elköltöznék Görögországba.

Az átlag körüli ingadozás bennem is felmerült. Nagyon valószínû, hogy esetünkben errõl van szó.
De ez nem változtat azon, hogy -legalábbis az utóbbi 60 évet reprezentáló diagramon- nincsenek 4 évnél hosszabb enyhedecember-szériák. Ezzel egy pillanatig sem állítom, hogy ilyen nem fordulhatott elõ a kérdéses 60 éven kívül, és nem fog elõfordulni a jövõben.
Azt is készséggel megengedem, hogy a decemberi hõanomáliát nem lehet egy az egyben az egész télre alkalmazni, ez hozzászólásomnak valóban gyenge pontja.
Igazából az volt a szándékom az írásommal, hogy a most (egyébként majdnem joggal) sötét elkeseredésbe esett fiatal télkedvelõ barátaimat felvidítsam: saját tapasztalatom mellett a mérési adatok is azt mutatják, hogy 3-4 enyhe télelõnél több feltehetõleg kifejezetten ritkán fordul elõ egyhuzamban.
Remélem, így már érthetõ, mire gondoltam. Jobban én nem tudom elmagyarázni.
Egyébként az is látszik, hogy a jelentõsebb (legalább 1,5 fokos) negatív anomáliák egymáshoz képest maximum 10 év távolságra vannak. Azaz, a hidegebb fajta kora telek visszatérése belátható idõn belül az eltelt 60 évben eléggé biztos volt.

Ez viszont nem más, mint az átlag körüli fluktuáció, ami önmagában megint csak teljesen véletlenszerû. Tehát az enyhébb teleket - hacsak az átlag nem változik számottevõen - elõbb-utóbb átlagos vagy hidegebb telek követik.

Na, ezzel a hozzászólásoddal már be is csöppentünk a Te arénádba, ahol én már semmiképp se gyõzhetek.
Isten az atyám, megpróbáltam körüljárni, több oldalról megvilágítani, hogy gondolom a dolgot.
De ezzel a Te küzdõtereden csak egyre rosszabb pozícióba lavíroztam magam, mind jobban belebonyolódok a gladiátor hálódba.
Úgyhogy én itt abba is hagyom, semmi értelme a további erõlködésemnek.
Azért nem teljesen értem, mi van ezen nem érteni való.

"A zord telek eddig szabályszerûen visszatértek 1-2-3-4 szezonon belül. Semmi sem indokolja a feltételezést, hogy eztán ez majd másképp lesz."

Ez a gyönyörû mondat eleve egy farkába harapó kígyó, de ha nem is nézem az ellentmondást, és mondjuk lenne olyan szabály, ahol néha 1, néha 2, ... néha 4 évenként lenne zord tél, akkor sem válaszoltad meg, sõt, mint kiderült (valójában világos volt sokak számára), erõsen kétséges, hogy van ilyen, mert utána megint csak félrebeszéltél és most is azt teszed.
Igazából azt nem értem, hogy honnan jön neked elõ újra és újra a nagy kinyilatkozatásra való hajlamod? Eltervezed elõre? Vagy bekad a lemez, mint a fordított passzátosnak? Miért kell mindig valami marhasággal szerepelned? Népszerûség-keresésbõl, vagy miért?


Csak nem bírtam ki, a csába már!


De ha téged leköt, akkor újból megkérdezem, hadd tanulja én, akit nem köt le: mi a szabályosság a zord telek visszatértében? Mert ugye ez volt az állítás.

Kötözködés helyett hasznosabb volna alaposan tanulmányozni azt a diagramot. Akit érdekel a teleink milyensége, enyhe és hideg kora teleink elõfordulása az elmúlt 60 évben, az nagyon sok mindent kiolvashat belõle. Persze lehet, téged ez nem nagyon köt le...

De hát senki sem beszélt itt szigorú szabályosságról! Csak annyit szerettem volna közölni, hogy megfigyeléseim szerint nincsenek nagyon hosszú enyhe teles szériák, és ezt a mutatott diagram -legalábbis a decemberek vonatkozásában- alátámasztani látszik. Nincs itt semmiféle "számmisztika" Lehet, hogy a mutatott 50 éven kívül volt 5 enyhe teles széria, vagy 10 teles is -mit tudom én. Az én életidõmben azonban ilyet nem láttam, és a diagram se mutat hasonlót.

Uramlyéjzus! Anélkül, hogy moderálandót írnék: Link

Egy véletlenszerû adatsorban is lehet véges hosszú kváziszabályos mintát találni. Errõl szól a valószínûségszámítás egy jelentõs része.

Abban teljesen igazad van, hogy a demonstrációmnak nagy bibije, hogy csupán a december, és nem az egész tél hõanomáliáit hozza fel. De elég régóta figyelem már kifejezetten a teleket ahhoz, hogy megkockáztassam: a teljes télre is érvényes a dolog.
A zordságról: igazából nem erre akartam kihegyezni a mondandómat -lehet, az alábbiakban nem teljesen jól fejeztem ki magam. Amit meg akartam mutatni az az, hogy átlagosnál enyhébb decemberek (telek) 1-2-3-4-es sorozatokban jelentkeznek. Ennél több egyhuzamban nem fordul elõ a 60 év alatt egyszer sem, mert utána minden esetben jön egy átlag közeli vagy jelentõsebben átlag alatti (egyszóval: nem pozitív hõanomáliás) december.

Ez egyszerûen hihetetlen... Kerek 15 perc alatt... +3.2 C fokról... -2.8 fokra hûlt.. És folyamatosan zuhan.. Mennyi lesz így reggelre?!?!

Még ha attól - az amúgy igen fontos - ténytõl el is tekintek, hogy a telet nem lehet a decemberek anomáliával jellemezni, úgy sem látok semmiféle szabályosságot itt.

Legyen mondjuk a -2 fokos vagy annál nagyobb anomália a "zordság" jellemzõje, ezek 1 és 15 éves közökkel követték egymást (a 15 év mostanra vonatkozik, hiszen 2001 óta nem volt -2 foknál hidegebb december). Ha -1 fokra szûkítem a "zordságot", akkor is 1 és 10 év között teljesen véletlenszerû a követési idõ. -1 fok alá már nem érdemes menni, mert az gyakorlatilag átlagos. Szóval a zord telek állítólagos 1-2-3-4 éven belüli visszatérését ez az ábra egyáltalán nem bizonyítja.

Bár némileg provokatívnak érzem a kérdésedet, válaszolok rá. Ezzel:

Link

A diagram a decemberek hõanomáliáit mutatja az elmúlt kb. 60 évben. Az észak-atlanti nyomásanomáliákat reprezentáló kék és piros színt most ne vedd figyelembe, csak a hõanomáliákat nézd. Igaz, decemberrõl van szó, de kb. ugyanez jellemzõ a teljes tél vonatkozásában.
Igen jól látszik, amire rá akartam világítani. Az enyhe decemberek (telek) nemegyszer kettes, hármas, esetleg négyes csoportokban fordulnak elõ. Utána azonban mindig jön néhány hidegebb fajta december. Nincsenek 5-10, vagy még több évre kiterjedõ enyhe szériák -igaz, hidegek sem.

Bocsánat mindenkitõl, nem feltétlenül ebbe a fórumba illik ez a klip, amit a sielok.hu-ról linkelek ide. Ebben a tél ínségben remélem a nyár fanok is szívesen néznek egy kis adrenalin bombát. Link Ja, öveket becsatolni!!!

Én arra emlékszem, hogy állítólag német szakemberek(?) valamikor a kilencvenes években azt a kijelentést tették, hogy 20-30 éven belül náluk (az Alpokat kivéve) már csak hírbõl fogják ismerni a havat...
Megmondom õszintén, én ezt harminc-egynéhány éves tapasztalatlan fõvel bekajáltam, fõleg, mert átéltem 1989 "nyári-téli" napfordulóját (még Gyõrben is 20 fokig emelkedett akkor a T), meg az utána következõ, szintén nem valami erõs teleket.
Emlékszem, mikor kiköltöztünk vidékre 1995 õszén, még sajnáltam is, hogy hiába a szép környezet, az erdõ, ha télen nem takarja majd hó. Hááát... Az 1995/96-os tél jól megtanított, talán az volt a legdidaktikusabb egész eddigi életemben.
Azóta tudatosult bennem, hogy 1-2, de akár 3 egymás melletti, botrányosan enyhe tél sem jelent semmit az utánuk következõ telek esetleges zordságára nézve.

Ezért írtam jövõidõben: ki kellene majd építeni egy megfelelõ pontosságút.

Én a felszíni méréseket is feltenném 2m-rõl 30-40m-re, a 2m-es mehetne a népnek, a 40m-es meg a modellekbe.

De mûholdas vagy drónos megoldás szerintem sokkal olcsóbb lenne, mint egy világméretû felszíni hálózat létrehozása.

A távérzékelés sem sokkal jobb, mint a felszíni mérés, lévén a felszínborítottság - fõleg a ma már igen nagy területen jellemzõ kultúrtájakon - folyamatosan változik.