Meteorológiai esélylatolgatások

Nem véletlen, hogy a magyarországi idõjárásra egy szóval sem utaltam. Szerintem is csupán a masszív É-ÉK-európai anticiklon az, ami következménye lehet a kis jégborításnak. Az 1500 km-rel odébb lévõ Magyarországon viszont ettõl még rengeteg különbözõ helyzet kialakulhat, amik között enyhék is jócskán akadnak. Lásd pl. az erõs elõoldalakat jelzõ modellfutásokat Rudolfking hozzászólásában: északkeleten rendre ott van az 1050 hPa-os Ac, legtöbbször Skandinávia felé is "orrot" növesztve, de a mi idõjárásunkba ez közvetlenül nem szól bele.

Úgy tûnik, az erõs elõoldal hidegpárna-szaggató módban eldõlni látszik:
ECM: Link GFS: Link szél: Link és Link ebbõl maximum az északkeleti csücsökben lesz hidegpárna, bár ha esõ jön, könnyen átmelegszik ott is a helyzet, hiszen nem lesz ideje kialakulni a vastag, ellenálló rétegnek... Persze kezdeti ónosesõ bárhol lehet az országban.
Távolabbi kilátások: elképzelhetõ, hogy a ciklon gyõzelme után az AC visszavág, de pl. a friss ECMWF szerint a meccs nagyon nem lefutott: Link ! A GFS medit vár lehetetlen helyen, masszív elõoldallal Link majd Link majd a zonális irányítás beindulásával. Utóbbinak egyelõre sovány esélyt adnék, nem sok ilyen verziót láttam még az operatívon, bár nem lehetetlen, mert simul a fáklya az átlaghoz, pici a szórás... Link a nyomás pedig 1010 hPa körül szóródik: bizony nem AC-hatás és hidegpárna stb. stb.

Viszont azt a novembert elég enyhe december követhette, mert ahogy a cirkulációt visszanézem, elég hosszú ideig zonális vagy ahhoz hasonló áramlás jellemezte. Talán pont ez volt az az év, amikor volt az a számomra mai napig emlékezetes idõjárás jelentés, hogy "amilyen hidegen búcsúzott a november, olyan enyhén kezdõdik a december" vagy valami hasonló.

Egyébként a most GFS és ECM fõfutások által vázolt jövõ hét végi helyzetek igen hasonlítanak a legendás 1993 novemberében meg is történt helyzethez: akkor volt makacs böhöm AC tõlünk keletre, azt napokig folyamatosan ostromolta a nedves enyhe óceáni levegõ, de beletört a bicskája és november közepére fél méteres hó borította a délnyugati országrészt, Pesten is 30 cm felett jártunk. Tehát létezik ilyen idõjárási helyzet, milyen szép lenne, ha 19 év múltával ismét bejönne, ráadásul decemberben...

Igen-igen, nézegettem sokat a T2m diagramjait a GFS-nek, de csak arra tudok jutni, hogy elképesztõen pontatlanok. Eddig is egy napra elõre 4-5 °C-okat tévednek, de ekkora idõtávra valószínûleg a hó miatt számolnának 0-ba ütközéssel (amit Salo is írt, klasszikus "moszkvai" effektus), hó viszont nálunk nincs túl sok
Ami az érdekes helyzet, az ugye 15-e, Link eszerint lesz szél, de ez kevés lehet egy esetleges hómezõk feletti gyors ködképzõdés megakadályozásához, alig süt a nap, szóval tényleg lehet belõle hidegpárna, de a nyakam rá, hogy ezt a GFS buta tagjai nem látják (hiszen nyilván nem ismerik ezt a helyzetet). Látszik is az operatívon egyébként, hogy a francia-spanyol ciklon Link errefelé haladása közben nem tud pozitív T850-et sodorni fölénk, nincs elég ereje. Ez talajon valóban hidegpárnát jelenthet. Ha ez a ciklon hozzánk közelebb halad el (elõzõ futás!), akkor bõven kellemes meleg üthet be, és mivel 180 óráról beszélünk, még a létrejövetel és útvonal is kérdéses.

Vicc a végére: 180 óra felett a GFS bedurvul, a ciklonok (mediciklonokkal) összekapcsolódnak, és egy izlandi-brit-földközi-tengeri közös ciklonrendszer északi ágán húzzák be a hideget és a felkanyarodó csapadékzónák meg a havat. A végére egyedül marad egy mediciklon és bedurrant a Kárpát-medencébe is, kemény keveredési zónával, majd valami aprócska hideg ország fölé helyezésével.
A hosszan elnyúló ciklonrendszert már többször láttam az operatívon és az ECMWF-en is, ezek elõoldaltól keleti (délkeleti!) hidegbeszivárgással is járhatnak, hóval esõvel egyéb érdekességekkel. Ez a verzió nyilván csak egy a sok közül, mik elõ nem fordulhatnak

Érdekes a fáklya, még késõbb, 20-án valami történik. Ezt korábbi fáklyán is megfigyeltem. 15-e és 20-a között a T2m-ek vígan 0 fölé szaladnak, míg a 20-a utáni következõ melegedésnél alulról beleütköznek, és (pár kivétellel) nem mennek fölé, hanem ott megállnak. Ez alapján azt gondolnám, ezek a tagok 20-ára havazással, vastagabb hótakaró kialakulásával számolnának. Ez az elõzõ futásban egybevágott a másik fáklya csapadékával, most nem igazán.
(Egyébként az elsõnek linkelt kép azóta frissült, és már nem tõlünk nyugatra, hanem tõlünk délre rakta a ciklont, ami teljesen más idõjárás lenne ).

Azokkal értek egyet, akik szerint hidegpárna nem nagyon lesz. Nincs AC-uralom kilátásban, akkor sem, ha átmenetileg a széle fölénk húzódhat, tartós, akár erõs áramlás lehet végig, valamint a közelünkben lévõ ciklonok, frontok is be-bezavarhatnak. Így legfeljebb egy-egy csendesebb éjszaka fordulhat elõ erõs beködölés, ami "szerencsés" esetben másnap még kitarthat.
10m-es és 850hPa-s Szélfáklyák: Kisalföld: Link Link , Dunántúli-dg: Link Link , Dél-Alföld: Link Link , Nógrádi-m: Link Link , Nyírség: Link Link .

Verifikálás.

Elsõ fejezet: Link

A november tél nélkül zajlott le. Az enyhe, száraz idõ és az "önmagához képest" gyenge, de a napos idõhöz képest mégiscsak hideg felhõtakaró harcával teltek a hetek, egy-egy kisebb csapadékot okozó fronttal.

A teknõképzõdés megtörtént a hónap végén, amibõl végül is komoly tél lett, de már csak decemberben.

Az orosz viszonyok a vártnak megfelelõen alakultak.

Második fejezet: Link

1. Elõoldal, melegrekord megvolt, a szerencsések zivatart is átélhettek.
2. Az elsõ adag hideg még nem okozott komoly havazást, itt-ott azért már megmutatta magát a tél.
3. Kétlépcsõs lett a lehûlés, 2-án kaptunk egy kis elõoldalt, vagy nevezzük inkább megtorpanásnak. Link --> Link
4. Aztán meg is jött a hideg és a hó annak rendje és módja szerint, az általam vártnál komolyabb hideg szakadt le, hiszen -10 fok alatti T850 érkezett hazánk fölé.

Tehát a markáns elõoldali melegedést követõ erõs lehûlés sikeresen összejött, a csapadékmennyiségre sem lehet panasz országos átlagban. A 10 napos eltérésre kattintani dec. 7-nél: Link

Nagy fail, hogy az ország ÉNy-i felét részesítettem elõnyben havazás szempontjából, mediciklon sorozatnál ilyen mondatokat rövidtávon is fölösleges bevállalni, nem még két hetes prognózisnál...

5. No, ebbe a visszarendezõdés témába kissé már beletört a bicskám. Abban igazam lett, hogy újraindul az ÉNy-i ciklontevékenység, ám elõször az atlanti AC túlságosan északi helyzete, aztán a mostanra kiújuló észak-atlanti AC-híd húzta keresztül számításaimat. De...és a folytatásról majd egy másik hozzászólásban.

Épp a két fõvárosi diagram jó példa, 8-10 fokos enyhülés 850hPa-on, ami a felszínen alig 2-3 fokos enyhülést ad ki. Klasszikus inverzió.

Tapasztalható volt néhány olyan futás is, melyen erõs elõoldali, déli áramlással dõl a meleg hozzánk. Egy ilyen változat is maximum 1-2 napos késleltetéssel, de úgy kipucolná a hideget, hogy csak ragyogna a nap és lenne jó pár helyen 10+ °C Persze ehhez elég sûrû izobárok kellenek, de ez már bõven elég: Link (GFS 00Z: erõs déli áramlás, +4°C T850 és a T2m is felröppen hidegpárna után 1 nappal).
Tehát a dinamika esélye bõven-bõven adott lehet. Bizonyítás: Link (nincs erõs AC-hatás) és Link (nagyon magas ENS T850 átlag, 0 felett!)
q.e.d.

A keleti hideg becsorgás is csak akkor jöhet létre, hogy ha hazánk idõjárását inkább a keleti AC határozza meg. Ez egész valószínûtlen, hogy 180 óra környékén létrejön, de késõbb (és elõtte is egy rövid ideig) van rá esély.
Ami addig lesz, az bizony déli-keleti-délkeleti áramlású mediciklonok erõs enyhüléses (esõs) és havas változatai lesznek...

Annyiban nem volt igazam, hogy nincs számottevõ különbség a két modell 850hPa-s beenyhítésén. Ez mindkettõn megjelenik. (figyelmetlen voltam)

Egyetértek az elõttem szólókkal, nincs annyi dinamika a kontinens idõjárásában, ami érdemben ki tudná söpörni innen hideg légtömeget a következõ hetekben.
Egy valami tudná, egy mediterrán ciklon, ám a hónap hátralévõ részében sok esély nem kínálkozik rá.

Pont errõl írtam a társalgóba... Hiába nem vág egybe látszólag az ECMWF által elõrevetített hideg téli idõ, pl. a GFS fáklyán megjelenõ kb 14-15-tõl várható erõs melegedéssel (természetesen a magasban), mindkettõnek igaza van. Erõs front nélkül a Kárpátmedencébõl nehéz lesz kisöpörni ezt a hideget, mely a következõ napokban csak fokozódni fog. Ehhez "holmi kis" 850-es melegedés önmagában nem elég. Hiszen az ÉK Európában kiépülõ 1055-1060hPa-s anticikon folyamatosan tekeri majd be hozzánk K felõl talajon a hideget.

Minden attól függ, hogy miképp fog elhelyezkedni a várhatóan tõlünk keletre elhelyezkedõ bivalyerõs anticiklon. Ha esetleg délkeletrõl kapunk levegõt az anticiklon peremén - ahogy néhány modellfutás ez pedzegeti - akkor talajközelben az itt lévõnél jóval hidegebb levegõ is érkezhet, hiába lenne a magasban néhány fokos melegedés.

Azért ez a zordság sem fog ám azért annyira tartós lenni, kb 10 naposnak mondható majd, mivel nagyon úgy néz ki h a jövõ hét végétõl kopogtat a felmelegedés a változékony csapadékos idõvel együtt. Persze ebben is benne lehetnek majd átmeneti hó esések de közel sem ilyen hõmérsékletek mellet.Ez kb december 15-tõl, aztán h a december utolsó 10 napja hogy fog teljesiteni az kérdés.

Jó lenne tudni, hogy a híresen zord teleken milyen lehetett a jégkiterjedés a sarkvidéken. Most, hogy rekordkevés volt a jég és rettegtetik a népeket a globális felmelegedéstõl ránk köszöntött az utóbbi évtizedek egyik leghidegebb decembere. Ilyen zord dec. elejére nem emlékszem, általában dec. közepe vagy vége-második fele szokott ilyen zord lenni. Az elkövetkezõ hét a további havazások és zord napok jegyében telik majd és a -20 fok sem kizárt. Bár sportot ûznek sokan a jégkiterjedés sasolásából és a sarki hidegmagok elemzésébõl, de a mi telünknek az az érzésem nagyon kevés köze van ezekhez. (míg más tájakat gondolom azért befolyásol,de inkább északabbra)

A "szibériai" anticiklon hajlamát a nyugati terjeszkedésre (1050 hPa Moszkvánál, rendre visszaépülõ magas nyomás Skandinávia felett) szerintem a Barents- és Kara-tengeri jéghiány miatt adják a modellek. Normál jégviszonyok esetén hiába havazódik és hûl ÉK-Európa, ez nem elég ahhoz, hogy az említett tengerekhez képest jelentõs hõkontrasztot adjon. Olyankor csak Szibéria képes arra, hogy körös-körül jóval enyhébb légtömegekkel határolt hidegmagot építsen. A mostani, jégmentes tengerhez képest viszont ÉK-Európa hõkontrasztja is elegendõ egy masszív Ac-hez. (Ráadásul õsszel a nagy szabad tengerfelszín még a szárazföld behavazódását is segíthette... több hóval pedig eleve könnyebben indul be a "hûtõszekrény".)

Ha aztán a következõ 1-2 hétben mégsem valósul meg a modellek által adott makrofelállás, akkor újra elgondolkozhatunk, hogy tényleg olyan fontos-e a jégkiterjedés... A gyanakvásom alapja, hogy az elmúlt napokban-hetekben a "hiányos jegû" tengerek felett is vidáman kialakult az anticiklon: Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142927)

Szép estét kivánok! Az utolsó kérdésre keresem a választ magam is. Ismereteim szerint a sztratoszférikus hideg levegõ a troposzférikus, poláris anticiklonhoz tartozik, rendszerint ahhoz kapcsolódik. És ez teljesen megszokott jelenség a mélyponton, negativ indexszel rendelkezõ NAO-val. Korábbi várakozásomnak megfelelõen a naptevékenység szunnyadóba merült (napfoltok hiján megfogyatkoznak a napkitörések, gyengébb a szoláris eredetû, fõleg a trópusi térséget megcélzó UV-, illetve a pólusokra irányuló plazmafelhõk - a galaktikus sugárzás viszont erõsödik, amely elsõsorban a pólusra fejt ki hûtõ hatást). Ez az a helyzet, amikor télen az északi sarkkör mentén a sztratoszférában és a troposzférában egyaránt felhalmozódik a hideg levegõ, amelyet gyengébb ciklonok is kedvezõ lehetõséget kinálnak a hidegadvekciónak, a permanens hideg levegõtömegek alacsonyabb szélességekre jutásához.

Úgy látom, 192 óránál változás körvonalazható Európa idõjárásában. A jelenlegi erõs blocking helyzet hidege felettünk "nyugszik", jövõ héten sem lesz túl magas a nyomás felettünk, elszórtan havazgathat itt-ott, pár centis lepleket ehet meg napközben a nap. Két tényezõ szinte biztos: az egyik a nagyon-nagyon erõs kelet-európai anticiklon. Erre gyakorta január közepéig kell várni, idén mintha húznák felfelé a magasnyomást... Nem ritka az 1060-as középpont sem! Alatta már-már a T850 szintjén is megjelenik a kemény hideg, de talajszinten -20 az átlagos. Link (Moszkva) látszik, hogy az idõszak közepétõl ott a kemény hideg, a T850 mégsem esik átlagos alá, de szépen magától -10 alá csorog (tehát képzõdik a hûtõszekrény, nem keleti áramlás az oka). A fáklyán továbbá ott a légnyomás: 1050 fölé is fel-felugrik! Pedig ez Moszkva, tõle keletre van (általában) az AC középpontja.
Második tényezõ: nem mondhatjuk azonban, hogy az óceánnak is kisimulnak a ráncai (izobárjai), a NAO ugyan erõsen negatívba zuhan ( Izland: Link 1030-as AC, elismerésem! ), a középjövõben viszont felfelé ível: Link Ezzel együtt tehát ismét beindul a csigagyár és Közép-Európa beszorul a kettõ közé! GFS most nagyon beteg szorítást jelez: Link ECMWF jóval gyengébben (általában a GFS is ilyenekkel jön, a mostani futás csak szép példa akar lenni a beszámolómhoz (: ): Link

Ezzel kapcsolatban az látszik, hogy nagyon nem mindegy, melyik lesz az erõsebb, vagy hogyan enged át ciklonokat, nyer teret, gyengül/erõsödik/leválik stb. A GFS hol a fõ ciklonrendszerrõl lefûzõdõ ciklonokat hoz be Közép-Európára, a mediterrán térségen át (ez brutális havazásokkal, kemény esõs helyzetekkel is járhat, ilyen a mostani is, ezúttal -10 fokban dõl a hó: Link Link ). Brit térségtõl délkeletre, Franciaországnál látszik is: Link ott van az alacsony nyomás esélye. Persze mielõtt még mindenki 50 cm havakat lát, sokféle futás jött már ki, és nagyon sok közülük bizony masszív elõoldalt, olykor +5 környéki T850-et is hozhat. Ezek könnyen hátoldali irányításba fordulhatnak ide a medencére, így az esõ hóba válthat, stb. A spanyol-azori térségben sem épül ki 1020-1025 hPa-nál erõsebb anticiklon, így nem tolja északnak a blokkot áttörõ ciklonokat, hogy nálunk tartós délnyugati-nyugati áramlást tudjanak hozni, ráadásul ehhez bõven erõs a kelet-európai anticiklon. A skandináv térség is nagyon lelkes, összeomló anticiklonjai napok alatt újraépülnek a GFS operatív újabb és újabb futásait végigpörgetve.

Ebbõl tehát egyvalami látszik: nem jön tartós, nyugati berendezkedés, nem látom helyét stabil, hidegpárnás közép-európai anticiklonnak (mely amúgy talán az egyik leggyakoribb téli makroszinoptikai szitu), bár ezek bármelyike elõfordulhat, fennállhat. Nagyon kedvezõ helyzetben vannak a télfanatikusok, mert ugyan már bõven benne vagyunk az elsõ kemény téltámadásban, enyhe, stabil helyzeteknek nyoma sincs. Sorra kapjuk az olyan helyzeteket, melyek adottak egy havas szituációhoz, ennél többet most nem merek (és szerintem nem is lehet) mondani.

Esélylatolgatásaim hatása nagyjából december 20-ig állja meg a helyét, ennél távolabbi idõtartamra nem merném megvédeni.

Kérdés a végére: Link ez mit jelent? Tavaly is nézegettem, idén is nézegetem, mintha a ciklonosodást indokolná, de akkor ilyen hideg sztratoszférikus hõmérséklet hogy állhat fel éves NAO minimumrekorddal? Vagy itt valami nagyon összetett, kis korrelációjú, bonyolult dologról van szó?

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142595)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142594)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142593)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142592)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142591)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142590)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142589)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#14258

Még nov. 20-án írtam is egy kommentben, hogy persze lehet lyukas még a tél, attól, hogy dec. téli. Így dupla lyukas lenne, csak 1-2 héttel elcsúszik a lyuk januárra és rövidül a meleg.Elsõ tél:okt., 1.lyuk: nov., 2. tél: dec., 2.lyuk: jan.,3.tél.:febr.
Az utóbbi 1000 magyarországi télbõl, ha volt is egyforma, de elég kevés. Valójában mindenre lehet viszont sok év alatt hasonlót találni, de ugyanolyat nehezen.

Lassan bizony update-elni kellene a latolgatásomat, ugyanis a helyzet kiélezõdni látszik, a december eleji téltámadás komolyra fordul.
Az a meglepõ számomra, hogy nagy kiterjedésû, összefüggõ, igazán hideg (t850 -10) légtömeg nincs is a közelben, csak foltokban kisebb területeken. Márpedig azt figyeltem meg, hogy ennek híjján igen ritkán áll elõ komoly havas helyzet, leginkább locsi-pocsi szokott lenni az ország nagy részén.
Most oltári szerencsés ciklonpályákat vázolnak a modellek, ezek a napok lehet piros betûsként kerülnek majd be az évkönyveinkbe.
Komolyabb eszmefuttatást most ne várjatok, 3 órája ébredtem a mandulamûtétembõl, így ez a latolgatás is bravúr most tõlem.

Szerintem a december elsõ felében beköszöntõ hideg nem akadálya egy lyukas jellegû télnek, 1997/98 ban volt december elsõ felében hasonló idõ 2 egymást követõ hidegbetöréssel, novemberi enyheséget követõen (némi különbség, hogy idén novemberben habár volt egy keményebb tél támadás az október végén történt és nem láttunk egész országra kiterjedõ -5 fokos izotermát, de akkor is döntõen jóval enyhébb volt a T850 es is). Ezt követõen meglehetõsen enyhe tavaszi január közepe és február elejét követõen még egész márciusban tombolt a TÉL. Ugyan egy hasonló szcenáriót gondolok megvalósulni a '98 asnál némileg hidegebb decemberrel viszont kicsit enyhébb februárral, enyhébb de szélsõséges márciussal, de itt az említett telet csak példának hoztam, az ideinek egyébként makroszinoptikai szempontból nem sok köze lesz hozzá.

Megvan az eredeti hozzászólás (nem itt, hanem a társalgóban volt). Meglepõdtem magamon, mert megfeledkeztem arról, hogy nem csak decemberre, hanem a télre is adtam tippet...

"136303. 2012-11-20 09:39:52



Bakonyvár
(Pápa)


Úgy látszik eddig, hogy a 23-25-i makrováltás és a lyukas tél esélyei lecsappantak. Ennek csak örülök, hisz megjött az esélye egy decemberi télnek, ami után vagy januári télies folytatás, és korai tavasz jön vagy enyhe évkezdet, ami személy szerint tetszetõsebb, mint a márciusig tartó zimankó vagy sem ilyen, sem olyan tél. Katalin nem nagyon hoz már telet,így Karácsony fehér és hideg esélyei jók. Ha decemberig marad mostani átlagos és száraz késõ õsz, akkor Mikulás nagy eséllyel megrázza szakállát, ami az utóbbi évtizedben kevésszer volt. Itt ugyan elõfordult egy-két havas hét decemberben 2000 óta,de összességében nem volt emlékeim szerint igazi fehér Karácsonyunk vagy zord decemberünk, így statisztikailag már kijárna Ény-nak is...
Nem tartott sosem örökké az enyheség ( még 2007 januárban is volt itt hó és -7 fok egyszer ), így elhiszem a modelleknek, hogy dec. elején beindulnak Tél tábornok csapatai. "

Voltunk így egypáran, de én hónapokkal elõre ritkán jósolgatok, most is csak decemberre értettem, januárra még nem mernék jósolni sem. Már tavaly vártam egy keményebb telet, de másképp indult és ha meg is jött, már késõn és elég rövid lett... Szerencsére. ... Most viszont korán kezdi, és ha tartós vendég lesz, akkor kamatostul megfizethetjük tüzelõben azt, amit eddig õsszel megtakarítottunk.
Különben az eredeti fejtegetést nov.20-án reggelrõl nem tudom elõbányászni. Csak nekem mûködik össze-vissza (vagy rejtélyesen) a keresõfunkció ?

68542. (elõzmény: 68541. Ferri)(szál: 68516) 2012-10-09 09:10:39 - Link

Idézem a linkben írtakat:
"Írtam tegnap a met.társalgóban, most megerõsítem, a 2001/2002-es tél az, amire hajazónak tûnhet a most következõ.
Azaz november végén megérkezõ tél, decemberben és január elsõ felében felettünk tobzódva, majd január végére elillanva, esetleg még februárban rövidke idõszakokra vissza-vissza köszönve, ám lényegében elbúcsúzva.
Ez az elillanás még nagyon bizonytalan, a korai tél az, ami valószínûbb."


68616. (elõzmény: 68553. Snowhunter) 2012-11-06 14:48:21 - Link

Idézem a linkben írtakat:
"Maradt a saját, végleges számításom +0,2 (+0,2 +-0,3).
Azaz Hari Seldon által meghatározott decemberi prediktor az átlagos hõmérséklet körüli decembert körvonalaz.
Így tarthatom az október közepén körvonalazott -1-2 közötti (1-2 fokkal átlag alatti) decemberi országos közepet.
Várom a Mester megerõsítését!"

Elõször kísértem részletes figyelemmel a Hari Seldon tanulmányában lévõ prediktort és az azt alkotó folyamatokat.

"68718. 2012-11-20 20:10:22
Jelentem! - Válasz - Új hozzászólás | privát üzenet

avatar
Bakonyvár
(Pápa)


Reggel pár modell átfutása után arra jutottam, hogy dec. elején bekopogtat a tél (másodszor, hisz okt. végén még az ajtót is ököllel berepesztette, ami olyan kézsérüléshez vezetett szegénynek, hogy hat hétre gipszbe tették... Úgy látom, hogy egyre többen vannak ezen a véleményen, de míg egyesek már 25-étõl várják, én inkább elseje után (GFS nem hoz a közelünkbe 0 fokos T850-et sem belátható ideig). A népi megfigyelések (Katalin locsogása) s a statisztika (örökké nem lehet ény-on sem fekete a Karácsony) alapján decemberre csapadékosabb és átlagnál hidegebb idõt várok - amiben már nem osztják rengetegen a véleményem.
Egy hétig nem látnak a modellek ide csapadékot és az utóbbi két hét csak 3,3 mm-t hozott Pápára. Ilyen csapadékszegény november (30 mm eddig, az is fõleg az elsõ héten)után nem hiszem, hogy csapadékszegény lesz a december is, bár ezt egzakt tudományos érvekkel nem tudom alátámasztani. Sajnos... elismerem, hogy volt olyan Karácsony, amikor elõtte egy héttel szépen bejött a hó és hideg (pár éve) és kijelentettem, hogy a modellek által várt 30 fokos melegedés 2 nap alatt nem következhet be. Aztán lett 35 fokos melegedés és mélyfekete Karácsony... zivatar hány ... Lehet örökké mellé fognom... ? "

Gondolkodtam, hogy írjak-é én is egy tudós hozzászólást, de úgy gondoltam, hogy mivel napi 500 új hozzászólás születik tél ügyben, nem írok egy 501.-et, hanem a 2 héttel ezelõtti sajátomat megnézem. Továbbra sem tudok hozzátenni semmit, a tél eddig menetrendszerûen igazodott hozzá.

Újra átnézve a rendelkezésemre álló modelleket azt mondhatom, hogy a kontinensünket illetõ makrocirkulációs kép alapjában változatlan: északkeleten, északon AC, és szintén anticiklon délnyugaton. A két magasnyomású terület között több középpontú ciklonrendszer a kontinens centrumában. Legutóbbi hozzászólásom idején a dilemma az volt, vajon hosszabb távon a délnyugati magasnyomás és a tõle északra, északkeletre elhelyezkedõ ciklon(ok), vagy az északi anticiklon közép-európai ill. mediterrán ciklonokkal karöltve határozzák-e meg idõjárásunkat. Azaz, a félblocking majd zonalitás, vagy pedig centrális illetõleg mediterrán ciklon-hatás, majd északi, északkeleti hidegbeáramlás felé mennek a folyamatok.
Jelen állapot szerint egyedül jövõ hét kedden mutatkozik -gyakorlatilag az összes modellen- a félblocking, északnyugati irányítás kezdeménye. Azonban egységesek a modellek abban is, hogy ez kezdemény is marad: már szerdára újra közép-európai és mediterrán cikloncentrumokat mutatnak. Onnantól kezdve se félblocking, se zonalitás nem látszik egyetlen modellen sem.
Bizonyos tendencia mutatkozik az észak-északkeleti AC fokozatos megerõsödésére, az egyik verzió szrint 168 órán túl ez, és a délnyugati anticiklon összekapcsolódna tõlünk északra, Vojejkov tengely jönne létre. A többi modell ilyesmit nem mutat, cikloncentrumokat viszont igen, Skandináviától egészen a Földközi-tengerig.
Összefoglalva: tartós nyugatídélnyugati áramlás, következésképp nálunk huzamos enyhe idõ most nem néz ki. Mediterrán illetve közép-európai ciklonok elõoldalai hatnak majd ránk, azonban viszonylag gyorsan hátoldalra is kerülünk. Mindez változékony, gyakran csapadékos idõt sejtet, változó halmazállapotú csapadékkal: bizonyos idõszakokban esõ fog esni, de aránylag tartós, tiszta hóesés is elképzelhetõ országunk nagy területén. Jelenleg úgy tûnik, hogy huzamosan nyugodt, csendes idõ egy hét-tíz napon belül nincs kilátásban, s mai állás mellett hosszú távon inkább a lehûlés, hideghullám felé tendál az idõjárás.

Nagyon igaz, érdekes dolgot jelez a GFS. Az Észak Afrika-partjai elõtt tanyázó Azori-anticiklon szól bele a hónap elsõ felének idõjárásába. Ereje annyira nem erõs még, hogy Spanyolország felé is elhúzódjon, így a hét elsõ felében a Ny-K-i áramlással érkezõ ciklonokat nem tolja magasabb északi pályára. Így ezek NY -és Közép-Európa felett változékony idõjárást okoznak majd. Az érkezõ ciklonok elõtt tolódó némiképp enyhe levegõ nem tud jelentõs hatást kifejteni, mert az áthaladó ciklon hátoldalán beáramló hideg légtömegek nagyon gyorsan átveszik az uralmat. Kisebb nagyobb havazások, hózáporokat okoz ez az állapot, akár néhány cm síkvidéken is megmaradó hóval. A magasabb hegyekben mindenképpen összegyûlik némi hótakaró.
Dec.13. körül mutat a GFS egy érdekes váltást. Keletrõl a megerõsödõ Szibériai-anticiklon éri el Európa keleti terõleteit és fokozatosan Közép-Európa felé terjeszkedik, miközben az Azori-anticiklon is NY-Európa felé közelít. Elõször csak az Atlanti-térségre telepszik, majd fokozatosan a szárazföld felé benyúlva a Szibériai-anticiklon irányába terjeszkedik. Dec 17-re majdnem egy klasszikus "Vojejkov-tengely" alakul ki, ami dec. 13-tól megteremti a hideg sarki levegõ folyamatos és erõteljes beáramlását, ami fagypont alatti nappali maximumokat és kemény éjszakai fagyokat jelent.

A dolog érdekességét az adja, hogy ezt a légköri képzõdményt késõbb szokott jelentkezni inkább a januárra szülötte de ha kialakul, meglehetõsen nehezen takarodik ki a Kárpát-medencébõl. Így könnyen elõfordulhat, hogy az ideji enyhe téli várakozásokat gyökeresen átrajzolja.

A távolabbi kilátások nagyon vegyesek: elképesztõ futásokat produkál a GFS hosszú távon, erõs anticiklonosodás az óceánon, a szárazföldön, hol itt, hol ott jelenik meg akár 1050 hPa is. Volt, hogy az óceánon mutatott ilyen értéket, mostani meg azori-szibériai (Vojejkov-) tengellyel számol. Ezek alapján nagyon megnõ az esélye a hideg folytatásnak. Ellentmond ugyanakkor ennek az ECM és a GFS fáklya is, a tagok átlaga felfelé indul. Ennek fõ okát abban láttam a tagokat átnézve, hogy bár az anticiklonok túlsúlyban vannak, sokféleképp kerülhetünk elõoldalra. Leginkább brit, de inkább dán ciklon gyors áramlási rendszere hoz óceáni (akár 0 alatti) T850-et, ami húzza be az enyhülést. Néhány tag csak ilyen, a többség kemény stabil blokkolással számol! Nézzük a nyomásfáklyákat: Link (dán - dél-skandi térség, egy ciklon szinte biztos érkezik, ez hozzánk biztos enyhébb levegõt sodor) Link (izlandi térség, ritka fáklya télen ), Link (brit térség, az igen!), érdekesség a végére: Link azori térségben lejjebb épül a ciklon. Tavalyra visszaemlékezve ez is pozitív érzésekkel tölthet el sokunkat. Egy kis azori orr, a hátán északi zonalitásos ciklonok és sose lesz tél... Nos idén úgy tûnik, a december elsõ fele nem ennek jegyében telhet el.

KÖSZÖNJÜK!

Csatlakozva az elõttem szólók véleményéhez,
fenntartva és elfogadva persze, h lehet itt még tesze-toszáskodni, bizonyára meg is tesszük majd (centizgetés, különbözõ esélyek országrészenként), de egy dolog most már igen biztosnak (>80-85%, ens-ek, különbözõ modellek alapján) tûnik:
a december elsõ 10 , esetleg 10-15 napja országos átlagban* a tél jegyében telik majd. Az, h lesznek bõven pozitív hõmérsékletû szakaszok ill. akár esõ, havas esõ, az bõven belefér, hisz így dec elején 3-4 fok körül alakul az átlagos Tmax, így átlag körül, vagy az alatt lehetünk az ország nagy részén, az említett idõszak túlnyomó részében. Természetesen ennek az elõrejelzett makroképnek a végsõ helyzete(helyzetei) erõsen befolyásolja, h milyen típusú lesz inkább ez a téli periódus, inkább nagy, de vegyes csapadékú(közeli keveredési zóna ciklon elõoldalakkal is tarkítva), inkább hátoldal akár nagy havazással (közeli keveredési zóna, de hideg oldal), inkább hátoldal szárazabb idõvel, csak kisebb konvergenciákkal, esetleg nyugatabbi teknõ, majd leaszakadó hidegmag és a keleti,( esetleg középsõ) részek "elesése" hó és hideg szempontjából, nagy országon belüli kontraszttal. *Ne feledjük (fõként a csalódások, túlzott/felfokozott várakozások elekerülése végett), h az ilyen meridionális (döntõen é-d irányú hõ és momentumcsere) áramlási helyzetek sajátja lehet, az is, h egyik nap még zúdul be a hideg, míg egy-két nap múlva már csavarodik be az enyhe nedves levegõ és pár száz km-es eltéréssel együtt van jelen az enyhe tavasz és a keményebb tél. A perem ill. mediterrán ciklonok pályájának, csapadékának bizonytalanságáról nem is írok, hisz továbbra is igaz, h aki csalódik egy mediterrán ciklonban, az nem ismeri õket
Mindenesetre most (nov.30-án) úgy tûnik (nekem), h az október végi szezonnyitó után jön az elsõ felvonás ...

A jövõ hét keddtõl-péntekig terjedõ idõszakot érdemes lesz komolyabban figyelni.
A fáklyák alapján most látom elõször annak esélyét, hogy akár egy komolyabb havazás is becsússzon, pár napig megmaradó hóval netán...
Jelen pillanatban talán inkább a déli országrésznek jobbak az esélyei, de még meglátjuk, merre lesz "tologatás".

Könnyen elképzelhetõ, hogy e két makrocirkulációs állapot közül az egyik tartósodik, a másik csak idõleges lesz. Jelen pillanatban -véleményem, szerint- még nem dõlt el semmi.
Az indexek ugyan süllyedést mutatnak az elkövetkezõ 2 hétben, de csak az AO lefelé tendálása látványos, a NAO csökkenése kevésbé (bár a tagok többsége ennél is a negatív tartományban marad)
Az északi blokkoló anticiklontól keletre a jelen számítások szerint eléggé felgyülemlik a hideglevegõ. Hogy ez a depó képes lesz-e "átírni" a minket érintõ cirkulációt, majd kiderül.

A megfelelõ súlyúnak tekinthetõ 168 óra távolságig végignéztem több modell operatív szinoptikai térképeit. Mindenhol szerepel a hatalmas blokkoló AC a Spitzbergáktól Grönlandon át az Atlanti óceánig. Hasonlóan közös elem -természetesen- az éppen most nyugat felõl minket megközelítõ több középpontú ciklonrendszer, és a pénteki hátoldalra kerülés.
A hidegfront egyes modellek szerint "orral" jönne be, másoknál kevésbé, sõt, mediterrán ciklonos (komolyabb havazás nálunk?)verziók is vannak.
Abban is eléggé egyetértenek a modellek, hogy jövõ keddtõl az azori AC megerõsödésére, félblockingos-zonális makracirkulációs kép kialakulására számíthatunk.
És innentõl kezd érdekessé válni a dolog, és kérdéssé a kérdés. Mert nagyon nem mindegy, hogy a továbbiakban észak és nyugat-európai blokkoló anticiklonok+ kontinens centrumába helyezõdött, ill. mediterrán ciklonok határozzák meg idõjárásunkat, vagy fejlett azori AC izlandi-brit és észak-európai ciklonokkal.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137435)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137434)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137433)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#137432)

Viszont, alakulnak, mint púpos gyerek a prés alatt.

Bizony keletre, és északra kell figyelnünk , ha komolyabb téli epizódokra vágyunk...És még nem estek el...Tehát jobb ha nem éljük mi sem bele nagyon magunkat!

Ahogy Zoli is mondta anno, a HRHI elsõdleges maximuma éppen magába foglalja az általad említett idõszakot, tehát statiszikailag mindenképpen jó (nagyobb) esély mutatkozik rá.