Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Hehehe, kimondtad a bûvös hívószót 
"...elmarad a tavaszi fagy..."
-ne tolj már ki velünk!
De a viccet félretéve: nem mondtam én, hogy májusban kísérletezz. Egy százasból veszel két csomag paradicsommagot, lesz többszáz magoncod, már április elején pakolhatod õket ki, ha most elveted, csak gyõzzed feldolgozni az adatokat.
Usrin:
Értelek. Az a gond, hogy így is - úgy is lassú az egész folyamat a lehûlés sebességéhez képest. A nappali órákban, amikor a nedvkeringés aktív, sokkal jobban megy a növényeknek a termoreguláció - akár aktív, akár passzív úton. Ebben benne van a párologtatás elég jelentõs hatása is természetesen.
A függvénytáblázat mellé én is beszereztem már egy növényélettan könyvet magamnak.
"...elmarad a tavaszi fagy..."
-ne tolj már ki velünk!
De a viccet félretéve: nem mondtam én, hogy májusban kísérletezz. Egy százasból veszel két csomag paradicsommagot, lesz többszáz magoncod, már április elején pakolhatod õket ki, ha most elveted, csak gyõzzed feldolgozni az adatokat.
Usrin:
Értelek. Az a gond, hogy így is - úgy is lassú az egész folyamat a lehûlés sebességéhez képest. A nappali órákban, amikor a nedvkeringés aktív, sokkal jobban megy a növényeknek a termoreguláció - akár aktív, akár passzív úton. Ebben benne van a párologtatás elég jelentõs hatása is természetesen.
A függvénytáblázat mellé én is beszereztem már egy növényélettan könyvet magamnak.
Ha mondjuk egy völgyben van -12 fok, a mellette lévõ dombon 100 méterrel magasabban pedig -2 fok, akkor ugye 10 fokos különbség van, ez oszlik el 100 méteres szintkülönbséggel.
Gondolod, hogy ha 100 méteren 10 fok a különbség, akkor az alsó 1,95 méteren is lehet 10 fok különbség?
Véleményem szerint nem!
Celsius szokta mondani, hogy a két méteres és az árnyékolt radminmérõ között 1-2 fokos különbség szokott lenni, amit én is teljesen reálisnak tartok.
A 8-10 fokokat semmiképpen sem.
Ami még érdekelne, hogy a paksi met. állomáson például meglepõen magas radmineket írnak be a napijelentésbe, gyakorlatilag alig van különbség a 2 méteres és a beírt radmin között.
A 2005. február 9-i Link vagy a most elmúlt december 21-i éjszakán is Link , utóbbinál 2 fok, elõbbinél pedig nem volt különbség.
Pedig elvileg fagyzugként viselkedik a hely, mindkét alkalmommal hófelszín volt és kemény fagy, most decemberben is -23 fok volt ott.
Mégsincs különbség.
Legalábbis a 2 fok nem különbség.
Gondolod, hogy ha 100 méteren 10 fok a különbség, akkor az alsó 1,95 méteren is lehet 10 fok különbség?
Véleményem szerint nem!
Celsius szokta mondani, hogy a két méteres és az árnyékolt radminmérõ között 1-2 fokos különbség szokott lenni, amit én is teljesen reálisnak tartok.
A 8-10 fokokat semmiképpen sem.
Ami még érdekelne, hogy a paksi met. állomáson például meglepõen magas radmineket írnak be a napijelentésbe, gyakorlatilag alig van különbség a 2 méteres és a beírt radmin között.
A 2005. február 9-i Link vagy a most elmúlt december 21-i éjszakán is Link , utóbbinál 2 fok, elõbbinél pedig nem volt különbség.
Pedig elvileg fagyzugként viselkedik a hely, mindkét alkalmommal hófelszín volt és kemény fagy, most decemberben is -23 fok volt ott.
Mégsincs különbség.
Legalábbis a 2 fok nem különbség.
A te elképzeléseddel viszont az a gond, hogy ha nincs a talajközeli légrétegben jóval hidegebb levegõ, akkor nem mûködnének a fagyzugok sem. Hiszen, ahogy te is sokszor leírod, pont ez a hideg légréteg az, ami nagyobb sûrûségénél fogva "lefolyik" a lejtõkön, és összegyûlik a mélyedésekben.
Ide tényleg mérés kell a sok elméleti fejtegetés után.
21es: nem is a nedvkeringésre (hõáramlásra), inkább a növényi nedvekben zajló hõvezetésre gondoltam, de tényleg nem biztos, hogy jó az ötlet... sajnos növényi szövetek hõvezetõ képességérõl nincs adat a függvénytáblázatban.
Ide tényleg mérés kell a sok elméleti fejtegetés után.
21es: nem is a nedvkeringésre (hõáramlásra), inkább a növényi nedvekben zajló hõvezetésre gondoltam, de tényleg nem biztos, hogy jó az ötlet... sajnos növényi szövetek hõvezetõ képességérõl nincs adat a függvénytáblázatban.
Én épp az elõbb imádkoztam és beszéltem az illetékesekkel, és az idén elmarad a tavaszi fagy
Egyébként tudtam hogy elõkerülsz, így legyen lottó ötösöm(na akkor szétmérném az országot)
Ha elõ akarunk keríteni, csak írok pár sort a radminrõl, és hoppsz már itt is vagy
Ez persze nem baj, sõt!
Egyébként tudtam hogy elõkerülsz, így legyen lottó ötösöm(na akkor szétmérném az országot)
Ha elõ akarunk keríteni, csak írok pár sort a radminrõl, és hoppsz már itt is vagy
Ez persze nem baj, sõt!
Így van, valamikor az õsz folyamán elég hosszasan taglaltuk is mindezt.
Mondjuk az okfejtés második fele szerintem picit túlzó, a nedvkeringés hatása nem túl nagy, mert párologtatás híján - éjszaka lévén - lassú folyamatról van szó. Maga a lehûlés meg ehhez képest gyorsan megy végbe, a levelek esetében különösen.
Abban viszont nem értek egyet, hogy akár teljes szélcsendben egy 2 m-es és egy 0,05 m-es árnyékolatlan hõmérõ ugyanazt mérné. A kialakuló hõmérséklet a hõmérõ testének hõmérséklete, benne összegzõdik a radiációs hatás és a környezet hõmérsékletének hatása, azaz a radmin-hõmérõ kevesebbet kell, hogy mérjen. Szélcsendben nyilván eleve jelentõs különbség van a két szint léghõmérséklete között. Gondolom ezért is tették 5 cm-re a mérés magasságát, és adták ennek az egésznek a radiációs minimum nevet.
Floo: Te meg ne várjál õszig, már tavasszal is lehet ilyesmivel kísérletezni (sõt, jobb is), kezdjed elvetegetni a magokat lassan.
Mondjuk az okfejtés második fele szerintem picit túlzó, a nedvkeringés hatása nem túl nagy, mert párologtatás híján - éjszaka lévén - lassú folyamatról van szó. Maga a lehûlés meg ehhez képest gyorsan megy végbe, a levelek esetében különösen.
Abban viszont nem értek egyet, hogy akár teljes szélcsendben egy 2 m-es és egy 0,05 m-es árnyékolatlan hõmérõ ugyanazt mérné. A kialakuló hõmérséklet a hõmérõ testének hõmérséklete, benne összegzõdik a radiációs hatás és a környezet hõmérsékletének hatása, azaz a radmin-hõmérõ kevesebbet kell, hogy mérjen. Szélcsendben nyilván eleve jelentõs különbség van a két szint léghõmérséklete között. Gondolom ezért is tették 5 cm-re a mérés magasságát, és adták ennek az egésznek a radiációs minimum nevet.
Floo: Te meg ne várjál õszig, már tavasszal is lehet ilyesmivel kísérletezni (sõt, jobb is), kezdjed elvetegetni a magokat lassan.
Példa: egyszer egy Lentiben lakó barátnõmhöz mentem õsszel, és elég hideg reggel volt, és hazafele a buszmegállomáson arra lettem figyelmes, hogy egy nagy betoncserépbe ültetett növény egyik fele le van kókadva, másik fele meg olyan, mint az élet.
Nem értettem a dolgot.
Néhány éve arra jártam, és a betoncserép ugyanott, és akkor már kicsit jobban értettem a dologhoz, és arra lettem figyelmes, hogy a betoncserép felett van a buszmegállomás kilógó eresze vagy szárnya vagy nem tudom hogy hívják, ami alá be lehet állni.
És annak a széle pont megfelezte a betoncserépben lévõ növényt.
Tehát mivel szélcsendes éjszaka volt, ami felett tetõ volt az épen maradt, ami felett nem, annak nyekk.
Illetve ha úgy lenne, ahogy leírod, akkor nem fordulhatna elõ olyan, hogy egy növény egyik fele elfagy a másik meg nem, vagy egy növény néhány ága elfagy, a többi meg nem.
Nem értettem a dolgot.
Néhány éve arra jártam, és a betoncserép ugyanott, és akkor már kicsit jobban értettem a dologhoz, és arra lettem figyelmes, hogy a betoncserép felett van a buszmegállomás kilógó eresze vagy szárnya vagy nem tudom hogy hívják, ami alá be lehet állni.
És annak a széle pont megfelezte a betoncserépben lévõ növényt.
Tehát mivel szélcsendes éjszaka volt, ami felett tetõ volt az épen maradt, ami felett nem, annak nyekk.
Illetve ha úgy lenne, ahogy leírod, akkor nem fordulhatna elõ olyan, hogy egy növény egyik fele elfagy a másik meg nem, vagy egy növény néhány ága elfagy, a többi meg nem.
Lehet, hogy ez a 7-8-10 fok nem volt jó példa, de azt akartam csak mondani, hogy ha erõs kisugárzás van, akkor az automata felszínhõmérõ hõmérséklete közelebb van a rad. min-hez, mint a 2 méteres hõmérséklethez.
Tehát a 2 m-eshez képest lehûl azért az ott lent az árnyékolóban is szépen, hiszen mégiscsak 5 cm-en van, de az árnyékolás miatt nem annyira, mint a rad. min.
De most már okosabbak úgyis csak akkor leszünk, ha konkrét adatokat hasonlítunk össze.
Megígérem, hogy (ha addig más nem hoz) minél hamarabb fogok keríteni néhány - nem havas - erõs kisugárzásos napot, amelyiken meg tudjuk vizsgálni a háromféle minimum-hõmérséklet egymáshoz való viszonyát.
Tehát a 2 m-eshez képest lehûl azért az ott lent az árnyékolóban is szépen, hiszen mégiscsak 5 cm-en van, de az árnyékolás miatt nem annyira, mint a rad. min.
De most már okosabbak úgyis csak akkor leszünk, ha konkrét adatokat hasonlítunk össze.
Megígérem, hogy (ha addig más nem hoz) minél hamarabb fogok keríteni néhány - nem havas - erõs kisugárzásos napot, amelyiken meg tudjuk vizsgálni a háromféle minimum-hõmérséklet egymáshoz való viszonyát.
A 2 méteres növény legfelsõ levelei árnyékolatlanul állnak (szabadon kisugároznak), az alsó részét viszont már árnyékolják a felette lévõ levelek, még a "kilógó" rész sem sugározhat ki minden irányban teljes hatékonysággal. Illetve: a növény egységes test, a szöveteiben keringõ nedvességgel, így azért nem olyan rossz hõvezetõ. Tehát nem engedi, hogy egyik része 10 fokkal hidegebb legyen, mint a másik, mert maga a növény kezd hõt vezetni a jobban hûlõ része felé. (Sarkított példa: ha forró vízbe dugsz egy kanalat, akkor egy idõ után a vízbõl kilógó része is felmelegszik.)
Jaa!
Bocsánat, elértettem amit írt, azt hittem valahogy úgy fogalmaz, hogy 10 fokos eltérés esetében 7-8 fokkal magasabbat mér az árnyékolt radminmérõ, tehát a különbség 2-3 fok.
Csak mert a tapasztalataim illetve információim szerint ennyi a valós különbség.
Usrin!
Akkor mivel magyarázod, hogy egy 2 méteres növény esetében, ha a 2 méteres érték pont a fagyáshatár, akkor a földre lógó részei soha sem fagynak meg? Még a növény árnyéka alól kilógó teljesen szabad részek sem. Ha ott a 2 méteren mért fagyáshatár alatt lenne a hõmérséklet 5-10 fokkal, a növény alja agyon kellene, hogy fagyjon.
Ebbõl a szempontból várom már az õszt, egy csomó paprikanövényt vagy paradicsomot teszek majd tejfölöspohárba, és telerakom velük az udvart fagyos éjszakákon 0-2 méterig, meg kihelyezek mérõket is, és kikísérletezem.
Bocsánat, elértettem amit írt, azt hittem valahogy úgy fogalmaz, hogy 10 fokos eltérés esetében 7-8 fokkal magasabbat mér az árnyékolt radminmérõ, tehát a különbség 2-3 fok.
Csak mert a tapasztalataim illetve információim szerint ennyi a valós különbség.
Usrin!
Akkor mivel magyarázod, hogy egy 2 méteres növény esetében, ha a 2 méteres érték pont a fagyáshatár, akkor a földre lógó részei soha sem fagynak meg? Még a növény árnyéka alól kilógó teljesen szabad részek sem. Ha ott a 2 méteren mért fagyáshatár alatt lenne a hõmérséklet 5-10 fokkal, a növény alja agyon kellene, hogy fagyjon.
Ebbõl a szempontból várom már az õszt, egy csomó paprikanövényt vagy paradicsomot teszek majd tejfölöspohárba, és telerakom velük az udvart fagyos éjszakákon 0-2 méterig, meg kihelyezek mérõket is, és kikísérletezem.
Teljes szélcsendben az árnyékolatlan 2 méteres és árnyékolatlan rad. min. között úgy gondolom, valóban nem lenne érdemi különbség, a hõmérõ anyaga tényleg ugyanúgy sugároz ki, bárhová tesszük. (Mint ahogy a napra kitett hõmérõnek is kb. mindegy lenne, milyen magasságban van.) Bár ha meglibben a szél, akkor a 2 méteres mérõ körül a fém v. üveg kisugárzásával lehûtött levegõt azonnal elfújja, így ott felszaladhat a T, 5 cm-en viszont az a levegõ áramlik a helyébe, amit ha nem is a fém, de a talaj kisugárzása szintén lehûtött, így nem lesz akkora felugrás. Gondolom én, így nagy hirtelen...
Ha nem lenne árnyékoltan is jelentõs különbség a talajközeli és a 2 méteres hõmérséklet között, akkor nem lenne, ami összefolyjon a fagyzugos völgyekben.
(Hiába árnyékoljuk le a talajmenti mérõt, körülötte a talajfelszín kisugároz. Nyilván nem pont annyira, mintha fémbõl vagy üvegbõl lenne, de épp elég erõsen ahhoz, hogy hatékonyan lehûtse maga felett az alsó pár centiméteres vagy pár deciméteres légréteget is.)
(Hiába árnyékoljuk le a talajmenti mérõt, körülötte a talajfelszín kisugároz. Nyilván nem pont annyira, mintha fémbõl vagy üvegbõl lenne, de épp elég erõsen ahhoz, hogy hatékonyan lehûtse maga felett az alsó pár centiméteres vagy pár deciméteres légréteget is.)
Az árnyékolt 2 méteres mérõ és az árnyékolt radminmérõ között nincs komoly különbség, az elõbbi mondatomat alátámasztva.
Az elõbb írta Krisztián, hogy 7-8 fok is lehet a különbség, ha az árnyékolatlan esetén ez 10 fok. A 7-8 fok nem elhanyagolható.
Az elõbb írta Krisztián, hogy 7-8 fok is lehet a különbség, ha az árnyékolatlan esetén ez 10 fok. A 7-8 fok nem elhanyagolható.
Pont ez az, hogy az árnyékolt 2 méteres mérõ és az árnyékolatlan radminmérõ között lévõ különbség nem valóshõmérsékletkülönbség, hanem a fém vagy üveg fokozott párolgása által okozott hõvesztés miatt alakul ki a 8-10 fokos különbség.
Az árnyékolt 2 méteres mérõ és az árnyékolt radminmérõ között nincs komoly különbség, az elõbbi mondatomat alátámasztva.
És igen, ezen ment a vita, hogy ezért nem ér semmit az árnyékolatlan radminmérõ, illetve a talajmenti fagy fogalma is lényegében értelmetlen.
Az árnyékolt 2 méteres mérõ és az árnyékolt radminmérõ között nincs komoly különbség, az elõbbi mondatomat alátámasztva.
És igen, ezen ment a vita, hogy ezért nem ér semmit az árnyékolatlan radminmérõ, illetve a talajmenti fagy fogalma is lényegében értelmetlen.
Köszönöm nektek a választ, azt hittem, hogy kicsit több lesz a differencia.
Mintha egyszer pont ezen ment volna a vita, hogy nem ér semmit az árnyékolatlan, mert a fém lehûlését mutatja.
De akkor nem vészes a különbség.
Mintha egyszer pont ezen ment volna a vita, hogy nem ér semmit az árnyékolatlan, mert a fém lehûlését mutatja.
De akkor nem vészes a különbség.
Árnyékolttal csak néhány fokos különbség szokott lenni, gyakran csak 1 fokos a különbség.
Az a valódi léghõmérséklet talajszinten, vagy fûszinten.
Arra lennék kíváncsi, hogy egy árnyékolatlan 2 méteres és egy árnyékolatlan radminmérõ milyen különbséget mérne vajon derült éjszakán?
Az a valódi léghõmérséklet talajszinten, vagy fûszinten.
Arra lennék kíváncsi, hogy egy árnyékolatlan 2 méteres és egy árnyékolatlan radminmérõ milyen különbséget mérne vajon derült éjszakán?
Na igen, erre gondoltam én is.
Jani: ha árnyékolatlannal 10, akkor az árnyékolttal legyen 7-8.
(Tegyük fel, hogy hó nincs, de erõs kisugárzás van.)
Jani: ha árnyékolatlannal 10, akkor az árnyékolttal legyen 7-8.
(Tegyük fel, hogy hó nincs, de erõs kisugárzás van.)
A 10 fokos különbség (persze ez csak példa) az árnyékolatlan talajszinti hõmérõvel jön ki, vagy az árnyékolttal is?
A kisugárzásos éjszakán a legeslegalsó légrétegben kialakuló gradienst szerintem nem érdemes 100 m szintkülönbségre kivetíteni ill. az adiabatikus gradiensekhez hasonlítani. Hiszen pl. egy 5 cm-en mért -10°C-ból és 2 méteren mért 0°C-ból (ami azért nem mondható rendkívülinek) is hasonlóan "durva" gradiens jönne ki. A konkrét kérdésben (ha a havat eltakarítjuk a mérõ körül) viszont szerintem sem lenne "mini-fagyzug", mert a hótól megszabadult, 0°C-nál alig-alig hidegebb talajfelszín szépen melegítené a mérõt.
Biztos, hogy számít valamennyit az a 10-20 cm, de igen durva gradiensnek kellene kialakulni ahhoz, hogy akár az 1 fokot is elérje a felszín és a fagyzug hõmérséklete. Konkrétan 5°C/1 m, az egyenlõ 500°C/100m-rel. 20 cm-es lyukkal számolva.
A száraz adiabatikus hõm. gradiens 0,98 °C/100m.
Remélem helyesen számoltam.
A száraz adiabatikus hõm. gradiens 0,98 °C/100m.
Remélem helyesen számoltam.
Bezony-bezony!
Azért is kérdeztem, mert ha körbe eltakarítjuk a havat, és a mérõ egy 30 centi mély lyukban van a 30-35 centis hóban, akkor az a radminmérõ gyakorlatilag fagyzugban van, mert abban a kis lyukban össze tud gyûlni a hófelszín felett amúgy is hidegebb levegõ.
Persze az is lehet, hogy a radminmérõ körül eltakarított hó által szabaddá kerülõ talaj hõtartaléka kompenzálja a minifagyzughatást.
Egyébként általam esett sok szó errõl, amikor a normál, csupasz radminmérõ által mért értékek valóságalapját kutatgattuk Link Link Link
Azért is kérdeztem, mert ha körbe eltakarítjuk a havat, és a mérõ egy 30 centi mély lyukban van a 30-35 centis hóban, akkor az a radminmérõ gyakorlatilag fagyzugban van, mert abban a kis lyukban össze tud gyûlni a hófelszín felett amúgy is hidegebb levegõ.
Persze az is lehet, hogy a radminmérõ körül eltakarított hó által szabaddá kerülõ talaj hõtartaléka kompenzálja a minifagyzughatást.
Egyébként általam esett sok szó errõl, amikor a normál, csupasz radminmérõ által mért értékek valóságalapját kutatgattuk Link Link Link
Ha eltakarítanánk körülötte a havat, akár csak néhány tíz cm sugarú körben is, akkor valószínûleg alacsonyabb értékeket mérne, mint így. De minden bizonnyal akkor sem közelítené meg a radiációs minimum-hõmérõvel mért értéket!
Egyrészt mert a kettõ között egy egyszerû - hó nélküli - erõs kisugárzásos éjszakán is alapból több fokos különbség szokott kialakulni (errõl sok szó esett régebben valamelyik topikban, érdemes utánakeresni).
Másrészt meg gondoljuk csak végig: attól, hogy körbetakarítjuk, még ugyanúgy meglesz a körülményekben rejlõ különbség. Vagyis az automata felszínhõmérõ továbbra sem az x cm vastagságú hófelszín tetején, hanem közvetlenül a talajfelszínen fog elhelyezkedni, így nem fog abban a kisugárzásban részesülni, következésképpen nem fogja tudni azt a hõmérsékletet produkálni, mint az x cm vastagságú hófelszín tetején fekvõ rad. min. hõmérõ.
De amondó vagyok, érdemes lenne egyszer megméregetni ezt.
Taki pl. talán tudna is efféle adatokkal szolgálni, a kép alapján.
Egyrészt mert a kettõ között egy egyszerû - hó nélküli - erõs kisugárzásos éjszakán is alapból több fokos különbség szokott kialakulni (errõl sok szó esett régebben valamelyik topikban, érdemes utánakeresni).
Másrészt meg gondoljuk csak végig: attól, hogy körbetakarítjuk, még ugyanúgy meglesz a körülményekben rejlõ különbség. Vagyis az automata felszínhõmérõ továbbra sem az x cm vastagságú hófelszín tetején, hanem közvetlenül a talajfelszínen fog elhelyezkedni, így nem fog abban a kisugárzásban részesülni, következésképpen nem fogja tudni azt a hõmérsékletet produkálni, mint az x cm vastagságú hófelszín tetején fekvõ rad. min. hõmérõ.
De amondó vagyok, érdemes lenne egyszer megméregetni ezt.
Taki pl. talán tudna is efféle adatokkal szolgálni, a kép alapján.
Ha mondjuk 1-másfél méter sugarú körben el lenne takarítva a hó milyen értékeket kapnánk? Szóval lenne-e értelme eltakarítani? Szerintem jobb ha a hó alatt marad, végül is talajszinten annyi a hõmérséklet amennyi a hó alatt van. 5cm-nek meg ott van a rad. min.
szerk.: szóval csak arra akartam kilyukadni hogy melyik a reálisabb egy adott terület jellemzésekor, az eltakarított vagy a "szûz". Utóbbira teszem voksom. :-) Mondjuk ez meg attól függ kinek szánjuk az adatot. Egy "átlagembert" nem izgat a hó alatti T, sokkal inkább a rad. min... Bonyolult. :-)
szerk.: szóval csak arra akartam kilyukadni hogy melyik a reálisabb egy adott terület jellemzésekor, az eltakarított vagy a "szûz". Utóbbira teszem voksom. :-) Mondjuk ez meg attól függ kinek szánjuk az adatot. Egy "átlagembert" nem izgat a hó alatti T, sokkal inkább a rad. min... Bonyolult. :-)
Pedig így van sajnos a szigorú szabály. Az automata felszínhõmérõt mindig a hó alatt kell tartani, a radmin-t pedig mindig a hó tetején.
Természetesen ezzel azt érjük el, hogy a kétféle értéke totálisan összehasonlíthatatlan, ugyanakkor megfordítva a dolgot, végül is mindkettõ más célra használható. Az egyik a hó alatti, a másik a hó feletti állapotokat mutatja.
Természetesen ezzel azt érjük el, hogy a kétféle értéke totálisan összehasonlíthatatlan, ugyanakkor megfordítva a dolgot, végül is mindkettõ más célra használható. Az egyik a hó alatti, a másik a hó feletti állapotokat mutatja.
Én azért ástam ki, mert elegem lett a több, mint 48 órás, állandó -0,3°C-ból. Amióta ellepte a hó, ennyit mutatott éjjel-nappal. Egyébként én sem tudom, mi a helyes eljárás, a válaszod pedig kicsit meglep, de félre ne érts, nem téged minõsítelek ezzel. 
Amióta ellepte a hó, ennyit mutatott éjjel-nappal. Egyébként én sem tudom, mi a helyes eljárás, a válaszod pedig kicsit meglep, de félre ne érts, nem téged minõsítelek ezzel.
És ilyen módon ha 30 cm-es hótakaró borítja a talajt, akkor az automata felszínhõmérõ szépen Csipkerózsika-álomba szenderül, és hosszú-hosszú idõn át alig mutat változást a hó rossz hõvezetõ képessége miatt. Különösen érdekes dolog játszódik le akkor, ha a havazás közben fagypont körül ugrál a hõmérséklet, azaz hol olvad, hol pedig fagy. Ilyenkor ugyanis a megfagyó hólé szépen körülveszi a kis tányérocskákat, illetve a kábelt, ami a földbe vezet, és konzerválja a hõmérsékletüket. Ezért én például jártam egyszer úgy, hogy az egyik állomáson egy ilyen eset után 72 órán át folyamatosan -0,1 °C volt rajta. Már Pestrõl telefonáltak le, mert azt hitték, hogy elromlott valami.
Szevasz Floo!
Az automata mérõt a hó alatt kell hagyni, mivel csak kevés állomáson van személyzet aki folyamatosan takarítani tudja a havat, így reprezentatívabb ha mindenütt a hó alatt marad. A rad.min borszeszes hõmérõt pedig az 5 cm-es állvánnyal a hófelszínre helyezzük.
Az automata mérõt a hó alatt kell hagyni, mivel csak kevés állomáson van személyzet aki folyamatosan takarítani tudja a havat, így reprezentatívabb ha mindenütt a hó alatt marad. A rad.min borszeszes hõmérõt pedig az 5 cm-es állvánnyal a hófelszínre helyezzük.
Már korábban is eszembe jutott a dolog, de most Taki képe láttán megkérdem Link , hogy az állomásokon is kiássák a hóból a radminmérõket úgy, ahogy Taki tette?
A higanyos mérõket fogják, és ráteszik a hó tetejére, vagy ásnak neki egy lyukat a hóban, és úgy teszik a talajra?
Köszönöm a választ!
A higanyos mérõket fogják, és ráteszik a hó tetejére, vagy ásnak neki egy lyukat a hóban, és úgy teszik a talajra?
Köszönöm a választ!
Elnézést, ha az elõzõ beírásom félreértésre adhatott okot, amiben privát üzenetben kaptam jelzést. Természetesen semmi bajom Zala megyével és senkivel sem személyesen, a félreérthetõ beírást szerkesztõi kommenttel korrigálva van. Bocsánat a félreérthetõség miatt!
A komolytalan, elbagatellizáló szubjektivitást, ami oly jellemzõ Rád, tegyük félre!
A tények ismeretében (már aki ismeri õket!) a düh lehet jogos is, de annak semmi köze a tényekhez!
A tények ismeretében (már aki ismeri õket!) a düh lehet jogos is, de annak semmi köze a tényekhez!
Bezzeg azok[at] a szegény zalaiakat [szerk.: mármint a meteorológiai állomásokat!] nem fûti még a szeretet sem, csak az a közutálat, ami alapján le....... [értsd: lepakolták] õket a jelenlegi helyükre, igaz?
Nagykanizsát maga a város, Iklódbördõcét a falu, Keszthelyet, Sármelléket a Balaton, Zalaegerszeget a megyeszékhely és a domb, a budapestieket 2 millió honpolgár, jómagadat pedig a düh fûti, a Metnet fórumot pedig a lerágott csont...
No comment...
Szerintem számoljuk fel az összes mérést, így aztán minden probléma megoldódna!
[]-ben az utólag félreérthetõ beírásokra a szerkesztett kommentár. Elnézést a félreérthetõség miatt!
Nagykanizsát maga a város, Iklódbördõcét a falu, Keszthelyet, Sármelléket a Balaton, Zalaegerszeget a megyeszékhely és a domb, a budapestieket 2 millió honpolgár, jómagadat pedig a düh fûti, a Metnet fórumot pedig a lerágott csont...
No comment...
Szerintem számoljuk fel az összes mérést, így aztán minden probléma megoldódna!
[]-ben az utólag félreérthetõ beírásokra a szerkesztett kommentár. Elnézést a félreérthetõség miatt!
Komolyan gondolod, hogy ezt megkérded?
Ez nem komolyan gondolás kérdése, ezek tények, ezeket Te vagy én gondolhatjuk akárhogy, így vannak!
Persze aki soha nem kutatta, soha nem vizsgálta, soha nem járt utána, az ilyet kérdez!
Ez nem komolyan gondolás kérdése, ezek tények, ezeket Te vagy én gondolhatjuk akárhogy, így vannak!
Persze aki soha nem kutatta, soha nem vizsgálta, soha nem járt utána, az ilyet kérdez!
Ez botrányos!
A teveli állomás egy fantasztikus fekvésû dombtetõn hatalmas silótartályok által fûtve, Árpád-tetõ a városból felszálló hõ által fûtve (most olvastam egy cikket, miszerint egy nagyobb város hõje akár többszáz vagy többezer méter magasra is felszáll és melegít), Pécs-Pogány nyári éjszakákon a nappal felmelegedõ kifutópálya hõje által fûtve, Sátorhely az állomástól keletre lévõ kiterjedt szarvasmarhatelep által fûtve (keleti szeleknél megfigyelhetõ hõtöbblet), és erre odateszik a pécsi egyetemi állomást a déli oldalban a városban, ami nyilvánvalóan erõsen hõszennyezett.
Botrányos!
A lenti fürdõ termálvizébe is bele kéne dugni egy hõmérõt és azt is kitenni a térképre, úgy talán korrekt lenne.
Meg Romhányba is a polgármesteri hivatal kazánja mellé, meg Sopronba az egyetem aulájába is egyet.
Mire jó ez?
Mit akarnak ezzel bizonyítani?
Táplálni és erõsíteni sztereotípiát a hozzá nem értõk és hozzáértõk körében, vagy bizonyítani a globális felmelegedést, vagy mit?
Botrányos!
A teveli állomás egy fantasztikus fekvésû dombtetõn hatalmas silótartályok által fûtve, Árpád-tetõ a városból felszálló hõ által fûtve (most olvastam egy cikket, miszerint egy nagyobb város hõje akár többszáz vagy többezer méter magasra is felszáll és melegít), Pécs-Pogány nyári éjszakákon a nappal felmelegedõ kifutópálya hõje által fûtve, Sátorhely az állomástól keletre lévõ kiterjedt szarvasmarhatelep által fûtve (keleti szeleknél megfigyelhetõ hõtöbblet), és erre odateszik a pécsi egyetemi állomást a déli oldalban a városban, ami nyilvánvalóan erõsen hõszennyezett.
Botrányos!
A lenti fürdõ termálvizébe is bele kéne dugni egy hõmérõt és azt is kitenni a térképre, úgy talán korrekt lenne.
Meg Romhányba is a polgármesteri hivatal kazánja mellé, meg Sopronba az egyetem aulájába is egyet.
Mire jó ez?
Mit akarnak ezzel bizonyítani?
Táplálni és erõsíteni sztereotípiát a hozzá nem értõk és hozzáértõk körében, vagy bizonyítani a globális felmelegedést, vagy mit?
Botrányos!
Szeged külterület-Szeged belterület
Pécs Pogány-Pécs Egyetem
Bp Lõrinc-Bp belterület...
Pécs Pogány-Pécs Egyetem
Bp Lõrinc-Bp belterület...
Mi az a zöldessárga folt a hõtérképen Pécs-Pogánytól északnyugatra Link ?
Csak mert Árpád-tetõ lehetne, de az inkább észak felé van Pécs-Pogánytól, annak a zöldes foltnak a centruma meg északnyugat felé van inkább.
Valami városi állomás vagy mifene?
Csak mert akkor az én szobámba telepítek egy hõmérõt, sõt, a nappaliba a cserépkályha mellé is tehetek egyet, és azt is fel kéne tenni a hõtérképre.
Csak mert Árpád-tetõ lehetne, de az inkább észak felé van Pécs-Pogánytól, annak a zöldes foltnak a centruma meg északnyugat felé van inkább.
Valami városi állomás vagy mifene?
Csak mert akkor az én szobámba telepítek egy hõmérõt, sõt, a nappaliba a cserépkályha mellé is tehetek egyet, és azt is fel kéne tenni a hõtérképre.
Sziasztok!
Ismertek-e olyan nyilvános adatbázist, amelyben találhatnék Lyon-ra, és Legnano-ra (Milano mellett) vonatkozó adatokat? 1997-2006 ápr. 1. - okt 31. közötti idõszak napi adataira lenne szükségem: átl., min., max. hõmérséklet, csapadék, szél, rel. nedv., légnyomás, globálsugárzás, párolgás. Tudna-e esetleg valaki segíteni?
Elõre is köszönöm!
Ismertek-e olyan nyilvános adatbázist, amelyben találhatnék Lyon-ra, és Legnano-ra (Milano mellett) vonatkozó adatokat? 1997-2006 ápr. 1. - okt 31. közötti idõszak napi adataira lenne szükségem: átl., min., max. hõmérséklet, csapadék, szél, rel. nedv., légnyomás, globálsugárzás, párolgás. Tudna-e esetleg valaki segíteni?
Elõre is köszönöm!
Köszönöm a válaszokat, sejtettem,hogy a fizikának ebbõl a szemszögébõl kellene megközelíteni a kérdést.
Víznek van egy olyan érdekes tulajdonsága, hogy 4 fokosan a legsûrûbb, onnan kezdve 0 fokig csökken a fajsúlya. A jég alatt ezért 0 fokos víz van, és a legalján 4 fokos. A rétegzõdött vizet nem keveri át semmi, lassan hûl át így az egész. Alulról meg pluszban a talaj is melegít.
Egészen addig, amíg nem hûl 4 Celsius fok alá a teljes víztömeg!
Amennyiben az alá hûl, úgy a 4 Celsius fokot leginkább megközelítõ része helyezkedik el a fenéken, mivel relatíve az a legnehezebb. Egészen addig, ameddig például tartós hideg esetén egy nem túl mély tó egészen fenékig be akarna fagyni. Ez esetben értelemszerûen a még mindig cseppfolyós része lenne legalul, hiszen az még mindig közelebb lenne akár 1-2 tized pozitív fokával a 4 Celsius fokhoz, mint a már szilárd állapotú részei, amelyek feltétlenül 0 fok alatti hõmérsékletûek.
Ennek pedig az a magyarázata, hogy a víz egy olyan, sajátos tulajdonságokkal rendelkezõ anyag, amely 4 Celsius fokon a legsûrûbb, azaz a molekulái ekkor vannak egymáshoz a legközelebb, így térfogategységen belül a legnagyobb számban vannak jelen a legnagyobb sûrûséget valósítva meg.
Ezért a gravitáció hatására egy vízoszlopon belül mindig olyan hõmérsékletû víz található, amelynek a hõmérséklete a felsõbb rétegekhez képest viszonylagosan a 4 Celsius fokhoz közelebb van.
Ezért nyáron hidegebbek a víz alsóbb rétegei, télen viszont, amikor a felsõ réteg befagy vagy egyáltalán 4 Celsius fok alatti, az alsóbb rétegek melegebbek, mert azok közelítik jobban a 4 Celsius fokot, vagy el is érik.
De nem feltétlenül.
A jég azért van a víz felszínén, mert amint írtam, a hõmérséklet csökkenésével tágul, tehát kisebb a sûrûsége, így a felszínen marad. Amennyiben a víz más anyagokhoz hasonlóan a hõmérséklet csökkenésével sûrûbbé válna, a halmazállapotváltozás után a jég a fenékre süllyedne, és hosszabban tartó 0 fok alatti léghõmérséklet esetén a felszínéig "felfagyna".
Ez azt jelentené, hogy mérsékelt övi körülmények között nem létezhetne vízi élõvilág.
Egyébként az a körülmény, hogy a nyelvek többsége más szót használ a víz és a jég jelölésére, csupán azt tükrözi vissza, hogy ez egy olyan anyag, amelynek az olvadás illetve fagyáspontja éppen a mérséklet égövön természetes módon elõforduló hõmérsékleti tartományon belül van.
Az afrikai törzsi nyelvekbõl hiányzik a megszilárdult víz kifejezésére szolgáló szó.
Az egyik ismerõsöm egyszer feltette a kérdést egy afrikai négernek, hogy hogyan fejezik ki a jeget, miután most már ismerik a hûtõszekrénybõl. Azt mondta, hogy ez egy összetett szó, ami olyan elemekbõl áll, hogy ha lefordítja egy európai nyelvre, az jön ki belõle, hogy: víz-kemény-hidegebb mint a forrás.
Senkinek nem jutna eszébe, hogy más szóval jelölje meg a szilárd halmazállapotban lévõ vasat és a megolvasztott vasat.
Hiszen mindkettõ ugyanaz az anyag.
Mint ahogy a hó is lehetne kristályos esõ, és a piros alma is alma meg a zöld alma is alma, egyiknek sincs külön neve, mint ahogy a "csapadék" utólagosan fel is oldotta a problémát.
Amennyiben az alá hûl, úgy a 4 Celsius fokot leginkább megközelítõ része helyezkedik el a fenéken, mivel relatíve az a legnehezebb. Egészen addig, ameddig például tartós hideg esetén egy nem túl mély tó egészen fenékig be akarna fagyni. Ez esetben értelemszerûen a még mindig cseppfolyós része lenne legalul, hiszen az még mindig közelebb lenne akár 1-2 tized pozitív fokával a 4 Celsius fokhoz, mint a már szilárd állapotú részei, amelyek feltétlenül 0 fok alatti hõmérsékletûek.
Ennek pedig az a magyarázata, hogy a víz egy olyan, sajátos tulajdonságokkal rendelkezõ anyag, amely 4 Celsius fokon a legsûrûbb, azaz a molekulái ekkor vannak egymáshoz a legközelebb, így térfogategységen belül a legnagyobb számban vannak jelen a legnagyobb sûrûséget valósítva meg.
Ezért a gravitáció hatására egy vízoszlopon belül mindig olyan hõmérsékletû víz található, amelynek a hõmérséklete a felsõbb rétegekhez képest viszonylagosan a 4 Celsius fokhoz közelebb van.
Ezért nyáron hidegebbek a víz alsóbb rétegei, télen viszont, amikor a felsõ réteg befagy vagy egyáltalán 4 Celsius fok alatti, az alsóbb rétegek melegebbek, mert azok közelítik jobban a 4 Celsius fokot, vagy el is érik.
De nem feltétlenül.
A jég azért van a víz felszínén, mert amint írtam, a hõmérséklet csökkenésével tágul, tehát kisebb a sûrûsége, így a felszínen marad. Amennyiben a víz más anyagokhoz hasonlóan a hõmérséklet csökkenésével sûrûbbé válna, a halmazállapotváltozás után a jég a fenékre süllyedne, és hosszabban tartó 0 fok alatti léghõmérséklet esetén a felszínéig "felfagyna".
Ez azt jelentené, hogy mérsékelt övi körülmények között nem létezhetne vízi élõvilág.
Egyébként az a körülmény, hogy a nyelvek többsége más szót használ a víz és a jég jelölésére, csupán azt tükrözi vissza, hogy ez egy olyan anyag, amelynek az olvadás illetve fagyáspontja éppen a mérséklet égövön természetes módon elõforduló hõmérsékleti tartományon belül van.
Az afrikai törzsi nyelvekbõl hiányzik a megszilárdult víz kifejezésére szolgáló szó.
Az egyik ismerõsöm egyszer feltette a kérdést egy afrikai négernek, hogy hogyan fejezik ki a jeget, miután most már ismerik a hûtõszekrénybõl. Azt mondta, hogy ez egy összetett szó, ami olyan elemekbõl áll, hogy ha lefordítja egy európai nyelvre, az jön ki belõle, hogy: víz-kemény-hidegebb mint a forrás.
Senkinek nem jutna eszébe, hogy más szóval jelölje meg a szilárd halmazállapotban lévõ vasat és a megolvasztott vasat.
Hiszen mindkettõ ugyanaz az anyag.
Mint ahogy a hó is lehetne kristályos esõ, és a piros alma is alma meg a zöld alma is alma, egyiknek sincs külön neve, mint ahogy a "csapadék" utólagosan fel is oldotta a problémát.
Szép jó estét! Horgászattal kapcsolatban lenne 1 kérdésem...Tudnátok abban segíteni,hogy mitõl van az,hogy ha egy vízfelületen(pl.tavon) kialakul összefüggõ jégpáncél, a tó alsóbb rétegeiben a víz hõmérséklete nem csökken 4 celsius fok alá!? A válaszokat itt a fórumon,vagy privát üzenetben is elküldhetitek. Elõre is köszönöm annak,aki segít.
Így már korrekt.
Ezek kisugárzási légtavak egy keleties ciklonális áramlási rendszernek meg se kottyannak.
Ezek kisugárzási légtavak egy keleties ciklonális áramlási rendszernek meg se kottyannak.
Minihidegpárnát írtam, nem a klasszikus hidegpárnára gondoltam, a Jaurinum által leírtakat "az ilyen erõs és nagy terjedelmû, kisugárzás- eredetû hideglevegõ-megrekedés" és "Az igen vastag hótakaró feletti erõs kisugárzás egy rendkívül lehûlt légmezõt hozott létre, mely a zúzmarás köddel játszva napokig fennmaradt, térben kissé mozogva." rövidítettem egy szóra.
Nem volt hidegpárna.
A med.ciklon keleties áramlási rendszere nagyon tud takarítani.
Takarított is tegnap.
A med.ciklon keleties áramlási rendszere nagyon tud takarítani.
Takarított is tegnap.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat