Meteorológiai esélylatolgatások

Még az elõzõhöz akartam, csak lejárt az idõ: a GFS is futásról futásra nyugatabbra pakolja a gigaciklont... Kb innentõl lesz majd érdekes: Link -> Link itt már egyértelmûen nyugat felé mozog, pattan vissza. Ettõl annyira ki is hûl, hogy már a melegoldala is negatív: Link Link !!! Jól kidöglik szegény, pedig milyen morcosnak indul
Nagy kérdés, hogy a peremciklonok mit alkotnak majd.

Egy fáklya nem fáklya, de több fáklya egymást követõ változása ugyanarra a rácspontra nagyon is beszédes. 4 futással ezelõtt tök egyértelmûen zonalitást mutattak. Most már nagyon nem.
Egyik kedvenc indikátorom szerint sincs esély egyelõre a tél enyhülésére nálunk, azaz zonalitásra: Link
Megingás van, makrováltás nem jellemzõ!
Gyengülõ ciklontevékenység: Link
Átmeneti beerõsítés után itt is jelentõs: Link - tegnap még végig legalul ment. Elég gyorsan váltott, 1 nap alatt. Szerintem holnap ilyenkorra már körvonalazódik a zonalitásos próbálkozás-erõlködés hangsúlyosabb vége is. Február legelejét tippelem.

Egy fáklya nem fáklya. Egyébként ma este néztem meg az ens-eket,és a ma esti futások alapján írtam,amit.

Ez kb. tegnap este volt így, ma már azlrt máshogy fest a felállás, pl: Link
Link

Ráadásul az pont nem igaz, hogy mostanában bármikor tartós tudott volna lenni. Egyre inkább úgy néz ki, semmi sem lesz belõle. Most ez a tendencia megint.

ECM,JMA,GFS ens-eik által egybehangzóan jövõ hét elejétõl zonalitás következhet. Figyelembe véve,hogy tartósnak szokott bizonyulni ez a felállás,ha ez valóban megvalósul,akkor február második felében/március elején térhet vissza még a keményebb téli idõ epizódszerûen.

Idén télen elég szabályosan követik egymást a hõtranszport (Namias) ciklusok, az inga ritmikusan leng zonalitás és meridionalitás között. Megjegyzem, akkor hajlamosak a szabályosságra ezek a ciklusok, mikor kiélezett a hõkontraszt, s ezen a télen az irdatlan északkeleti hideg miatt a kontraszt eléggé kiélezett.
Az "inga" lengése így fest: 1. december közepe táján blocking 2. december végén, január legelején zonalitás 3. január közepén blocking 4. január végén, február legelején zonalitás 5. februárban (talán a legvége kivételével) blocking
Hangsúlyozom, ez kissé sematikus menetrend, azonban téli idõjárásunk sokszor meglepõen jól illeszkedik ebbe a sémába.
Pár hozzászólással lejjebb a következõket írtam, éppen a sémára alapozva: " az addig hátralevõ idõbe persze belefér rövid zonális-félblockingos epizód is ( talán ? január legvégén, február legelején)"
Esküszöm, nem néztem modelleket, mielõtt ezt leírtam.

Bár a CFS-t fenntartásokkal kezelem, a hosszútávú latolgatásokhoz mégiscsak némi támpontot jelenthet a skandináv térségre elõrejelzett negatív hõmérsékleti anomália, Magyarország délkeleti megyéitõl a Balkán-félszigeten keresztül Kis-Ázsiáig pedig pozitív T-anomália látszik. A skandináv negatív anomália az átlagosnál kevesebb csapadékkal párosul, ami arrafelé blokkoló anticiklon meglétére utal, nálunk ezzel szemben rövid szünetekkel akár folytatódhatna a medek sorozata, sok csapadékkal, folytatódó északnyugat-délkeleti hõmérsékleti kontraszttal (ez csak akkor szûnne meg, ha a keveredési zóna nyugatabbra húzódna). Csak érdekességképpen említem meg, hogy a tavaszi/nyári hónapokra CFS által mutatott átlagos hõmérsékletek az átlagosnál valamivel több csapadékkal párosítva egy gyakori bárikus mocsárhelyzetekkel együttjáró, szélsõséges kánikulától mentes nyár képét vetíthetné elõre. Ez még persze ezerszer változhat, de az ember fia szívesen 10 napon túl is kitekint, mégha nagy bukta is lehet a vége, amikor eljõ a verifikáció ideje

Várakozásommal némileg ellentétben a Snowhunter féle verzió kezd körvonalazódni, Februárban vissza-visszatérve, de lényegében elillanva. Ezek az erõs elõoldalak nem fognak elmúlni és februártól a magasabb napállás is éreztetni fogja a hatását., tehát akkor már egy mostanihoz hasonló elõoldal tavaszias idõt okozhat országszerte, és a most jelentkezõ visszafogott 0 -5 közötti T850 -ek nem lesznek elégségesek tartósabb téli idõt okozni. Érdekes, hogy még mindig DK-re masszív meleg légtömegek ólálkodnak õsz óta, de ez nem zónalitást, hanem pengeélen billegõ télies helyzeteket hozott, sok csapadékkal. Lényegében a február is csapadékosnak ígérkezik és lehetnek majd havas epizódok is, amelyek látszólag zónális felállás várakozásaim szerint koratavaszias napjait fogja meg-megszakítani.
Mindazonáltal úgy vélem a tavasz elsõ fele sem lesz kiegyensúlyozott. Márciusban ha a makroképben nem jön létre drasztikusabb tartósabb váltás, csak a mostanában megszokott módon lassan tendál, március közepétõl 25 fokok fognak 0-+5 fokkal váltakozni, hevesebb konvektív események markáns HF hez fognak kötõdni (hasonlóan csak aktívabb módon, mint októberben), de bejöhet akár 1 hetes télies periódus is. Az is érdekes, hogy a 2000, 2001, 2003 as hõségsorozatban a 2002 nyara némileg visszafogott és csapadékosabb (épp a medárdtól eltekintve bárikus mocsaras) volt, néhány ÉK felõl lefûzõdõ HCS hozott pár napos kontrasztos kellemetlen hûvös idõt, egyébként jellemzõen szeptember elsõ dekádjáig kellemes kiegyensúlyozott nyári idõ volt jellemzõ, nincs két egyforma év de nem csodálkoznék ha ezúttal a 35-40 fokos kánikula idén elmaradna.

Egyelõre most úgy tûnik, egy zonális epizód be akar figyelni... Izlandi és skandi fáklyák: Link Link brit: Link óceáni: Link Észrevehetõ egy 300 óra környéki "pipa" mindegyiken, azaz a magasba szöknek a nyomásfáklyák, erõs óceáni blockingot vizionálva. A fõfutások ezek egyes lefutási lehetõségeit mutogatják jelenleg, de maga a 240 óránál lévõ "tény", a vonalzónalitás sem biztos azért még Egyelõre azonban izgalmas idõjárást korábban nem látok a modelleken, így kénytelen voltam 300 óra fölé merészkedni. A NAO indexen egyelõre nyoma sincs a dolognak: Link
Addig hosszútávon könnyen lehet, hogy alhatunk egyet... ? Az északkeleti anticiklon nagyjából 168 óra felett szorul ki Európa középsõ területei felõl Link
Saját fáklyám: Link ott az enyhülés 160-210 óránál.

Érdekes, hogy egy nap alatt micsoda egyetértés lett a modellek között a hosszútávot illetõen.
Már rég volt ekkora esély a vonalzós zonalitás beindulására.

Ez a része pont nem agymenés, az összes futásán adja azt a teknõt.
CFS: ez végülis nem lehetetlen: Link
Viszont ez nowcasting.

A wetsom-féle ábra valóban szemléletes és jól reprezentálja a jelenlegi makroszinoptikai helyzetet. Érdemes kissé elidõzni ezen, mert nagyon jellegzetes téli cirkulációs képrõl van szó. Ha ellátogatunk a GFS kartenarchiv lapjaira, a hidegebb, havasabb fajta téli idõszakokban nagyon gyakran a mostanival lényegében megegyezõ makrocirkulációs mechanizmussal találkozunk. Ezzel a felállással volt rokon -hogy a közelebbi múlt "hírességeibõl" hozzunk példát- 1993 novembere is.
Azt is nagyon jól mutatja a mostani elrendezõdés, hogy a "tomboló" északatlanti ciklontevékenységgel hogy bánik el az északkelet-európai hidegtömeg, illetve annak szinoptikai megnyilvánulása, a skandináv blokkoló AC. Az izlandi minimum kelet felé vándorló peremciklonjai "beszorulnak" az említett AC alá, azaz déli pályára kényszerülnek, s végül mint mediciklon jelentkeznek. A zonalitás, a nyugati áramlásos zóna felismerhetõ ugyan a kép bal alsó sarkában (az azori magasnyomás és az Atlanti-óceánról benyomuló, ény-dk tengelyû alacsony nyomású öv határán), azonban ez messze délen, délnyugaton helyezkedik el, a mi idõjárásunkra hatással nincs. Mi az említett alacsony nyomású öv és az északi AC határterületén helyezkedünk el, lényegileg és általában a hideg oldalon. Ez a cirkulációs kép ránk nézve alapjában "hideg". Ezen az sem változtat, hogy a mediciklonok elõoldala néha "felhúzza" ránk a délnyugati enyheséget (miközben a ciklon hátoldala a tõlünk északnyugatra fekvõ tájakra sarki-szárazföldi hideget zúdít), tartósan enyhe idõt az alapfelállás nem tesz lehetõvé. Makacsnak tûnik ez a berendezkedés, véleményem szerint a mostanit beleszámítva legalább 2, esetleg 3 alacsony nyomású, akciódús epizódot feltétlenül hoz még. A változékonyság és a csapadék adott, a csapadék területi eloszlása, halmazállapota a ciklonpályák függvénye, ebben elég nagy a bizonytalanság. A szituációban benne van újabb kiadós, talán országos havazás, hófúvás lehetõsége (ahogy egyik társunk már megírta), de olvadás, átmenetileg magasra szökõ hõmérséklet elõfordulása is.
Az roppant valószínû, hogy a jelenlegi változékony, ciklonális idõszakot magas nyomású, többé-kevésbé hideg periódus zárja majd le. Újra a már említett GFS kartenarchív-ra utalok: ha végigpörgetjük annak térképeit, látjuk, hogy az északi blokkoló anticiklont és mediciklonokat tartalmazó helyzet szinte mindig ide konkludál. A tartós északkelet-európai AC, ránk nézve kelet-északkeleti áramlásokkal hidegebb fajta telek februárjában nagyon gyakori, mondhatni egyeduralkodó. Joggal feltételezhetõ valami ilyesminek a kialakulása idénre is. Az addig hátralevõ idõbe persze belefér még rövid zonális-félblockingos epizód is (talán (?) január legvégén, február legelején)
Amit elég valószínûtlennek tartok, az a huzamos zonalitás. Tél második felében ennek valószínûsége eleve kicsi, ellenben ezen a télen -úgy látszik- nagy a hajlam az északkeleti hidegfelhalmozódásra és expanzióra, és annak szinoptikai megnyilvánulására, az észak-európai blokkoló anticiklonra. Egyik kollégánk feltételezte karácsony után, hogy ezen a télen a továbbiakban félblocking, északnyugati irányítás lesz legfeljebb hózáporokkal, látványhavazásokkal, síkvidéken egy nap alatt elolvadó csenevész hótakaróval. Igaza is lett volna, ha nem alakul ki a mostani szituáció, a masszív északi blokkoló anticiklonnal. Ennek létrejötte, tekintve az észak-orosz -20, -30, -40 fokokat, elõre látható volt már január elején is.
Még egy valami: az é-d-i hõdifferencia a tél folyamán törvényszerûen csökken (lassan a dél is lehûl) Valamikor a napforduló táján a legnagyobb, február közepén-második felében a legkisebb. A hõdifferencia a hõtranszport-ciklusoknak megfelelõen hullámzó formában kisebbedik. A zonalitás a ciklus kiélezett hõdifferenciájú fázisához tartozik, ezért valószínûsége a napforduló környékén relatíve nagy, tél második felében sokkal kisebb.

ENS futások alapján készítettem, nem a GFSO agymenései alapján, ami 6 óránként más és más.

A leszakadó hideg generálta ciklonok betemették hóval nyugatot, a mostani ciklon már nyugatabbra jött létre, ezért az egész ország masszív elõoldalra került, így ez már cáfolja is az általad leírtakat.
Ez alapján nem tudom miként tudsz következtetést levonni a csütörtöki ciklon helyzetére, fõleg amikor sokszor néhány 10 kilométeren múlik a halmazállapot, vagy éppen, hogy adott régió kap-e csapadékot.
Viszont abban igazad van, hogy térség idõjárási helyzete hasonló volt, de hazánkra vonatkoztatva már több részre szakadt az ország.
Ugyanakkor számszerûséget nem tudok belelátni, mert a makrocirkuláció igen gyorsan képes megváltozni, így 2-3-4 alkalommal történõ bekövetkezések már nekem a számmisztika körébe tartozó dolgok.
Szokatlanul csapadékos most a térségünk, páran meg is jegyezték már a fórumon, hogy régen volt ennyi mediterrán ciklon egymás után, viszont van, hogy hónapok telnek el amíg egy is ki tud alakulni, így a bekövetkezések száma általános következtetések levonására, legalább is számomra nem alkalmasak.

Én szerintem értem, hogy mire akarsz kilyukadni. Az a baj, hogy az utóbbi két mediciklon alá is támaszt, meg nem is. Valóban, a nyomási elrendezõdés hasonló volt a Kárpát-medence környékén, ha két Európa/Észak-Atlanti-ó. térképet egymás mellé teszünk két jól választott idõpontban, a Kárpát-medence szûk környezetében hasonló nyomási képest látnánk. Viszont ha jobb felbontású, a Kárpát-medence szûk környezetét ábrázoló térképet tennénk egymás mellé, akkor azt látnánk, hogy a két ciklon helye kb. 50-100km-rel eltér. Ez elég volt ahhoz, hogy nálunk a második havazás végén 7cm-rel kevesebb volt a hóvastagság, mint az elsõ végén. A két ciklon hasonló idõjárást produkált, de térben jelentõs eltolásokkal. Ha a következõ ciklon egy százassal délkeletebbre megy majd el, akkor bõven benne lesz a pakliban, hogy DK is kap nagyobb havat (bár most a ciklon erõs elõoldala is probléma, nem csak a helyzete).

Az ábrádra húztam volna még jobb felülre plusz egy "A" csíkot. Skandinávia keleti részén folyamatos a ciklonképzõdés, és ez nem is nagyon látszik változni.
Link
Link
Illetve itt kiszorul még ÉK-ebbre: Link

Az éghajlatv. rovatban már Floo által is említett meridionális cirkulációs fázis statikus jellegébõl adódik, hogy a gerincek és teknõk, illetve az ahoz tartozó ciklonok meglehetõsen lassan haladnak Kelet felé, ha egyáltalán. Az ismétlõ epizódok lényege: a teknõk perifériáin bár ciklonok váltják egymást, de nagyjából azonos pályán mozognak és így a hátoldali áramlásrendszerük is meglepõen hasonló lesz. Ilyen volt 2003 január 5-7-9 is.

Egy szóval akármi lehet. Ha ez a tengely így lenne mediterrán-ciklon dömping,vagy érint minket,vagy nem,ha igen újabb hóba fulladás,ha viszont ez a rendszer néhány 100 km-t tolódik északra akkor peremciklon dömping-fél zonalitással,ami tudjuk nálunk,illetve az ÉK-i országrészben mit jelent.

Azon gondolkoztam, hogy írok egy kis szöveget a következõ két hét idõjárásról, de végül inkább egy ábrát csináltam, mert az sokkal szemléletesebb:

És a mintázat adott esetben pár száz kilométeres távolságon belül képes leképezni magát, ha makroléptékben gondolkozunk akkor is?
Az effajta ciklikusságot- ami anno Floo sajátja volt - már õ sem támogatja, de akkor szívesen olvasnék tanulmány jelleggel tõled valamit ennek alátámasztására(meggyõzhetõ vagyok).

Mert megfigyeltem, hogy amikor egy új nyomási mintázat áll fel, akkor az 3-4 hétig epizódikusan ismétlõdik. Tehát az utóbbi 5 nap nyomási képe csütörtökön ismét feláll, és szerintem lesz egy harmadik epizód is január végén, feb. elején. Február 2. dekádjában zárul majd le ez a mintázat. Azután pedig egy enyhe, álzonális helyzetet tartok a legvalószínûbbnek, amely ki is tölti a 3. téli hónapot.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2135 - 2013-01-19 21:38:06)

Annyit el lehet mondani, hogy a soron következõ csütörtöki mediterrán ciklont még újabb(ak) is követheti(k), tehát a január bizony vastagon átlag felett végezhet csapadékügyileg, bár gondolom nem egy helyen már most is az felett van. A helyzetben benne van a potenciálja még egy hasonló hókáosznak, mint amit a Dunántúl nagy része tapasztalhatott, a keveredési zóna végig a közelünkben lehet, ideálisak lesznek a feltételek a ciklonok Kárpát-medencén történõ átvonulásához.

De miért gondolod hogy ezt a sémát követi?

Nem ezt mondtam. Azt mondtam, hogy nagy télre már nem számítok ITT. Pontosan az utóbbi egy hét miatt gondolom így. Ha ugyanis lesz még érdemi hidegöblítés, akkor az ugyanezt a sémát fogja követni. Nagyon kicsi a valószínûsége, hogy hasonló hóhelyzet álljon elõ itt ebben a szezonban, mint ami a Nyugat-Dunántúlon volt-van.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2133 - 2013-01-19 16:29:22)

Láttam én is, megnéztem a fáklyákat.
Egyelõre a hidegelárasztásban vagyok biztos, aztán ahogy Bali írta, sok forgatókönyv létezik. Most az óceáni légtömegek gyõzelmét várják a modellek, ami a hosszú távot illeti, de én azért nem vagyok benne biztos, hogy nem változik majd ez... Ha beindulnak a medek, akkor kemény csatára van kilátás, majd meglátjuk, mi sül ki belõle. [esõ] /

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2132 - 2013-01-19 16:25:05)

Pedig a hónap végére "bemelegedhet" Észak-Európa: Szentpétervár: Link Stockholm: Link Helsinki: Link

Szeke de hogy lehet ilyet gondolni h nem lesz már tél...,mikor csak pár napja láttuk hogy 300km belül milyen külömbségek voltak?

A csütörtöki kép nagyon hasonlít az utóbbi pár napéra. Nem lepõdnék meg, ha megint felállna az utóbbi napok helyzete. Péntektõl itt jók lehetünk ismét egy látványhóra, lepelre. Nagy télre már nem számítok itt.

De mivel nem ilyen alapon mûködik a dolog... Link
Újabb hasonló ciklon pálya kezd körvonalazódni, ám valamivel hidegebb légtömeggel, de az ország keleti harmadán még így lehetne folyékony halmazállapot is.
A legtöbb csapadék egyébként délen-délnyugaton hullana jelen verziók alapján...de a változás jogát fenntartja minden modell, és élni is fog vele.

Hát igen, már kijárna a hideg meg a hó más országrészeknek is. Itt Ény hóba és fagyba fulladt (itt most havazás és hófúvás -4,4-ben), a szenvedés nem csak nekünk jár, ez valóban nem fer . Itt a nép (nem a téli sportokat alföldön ûzõkre gondolok) már nagyon várja a kikeletet...
Szerk. : most nézem, hogy ez nem a társalgó. Hosszútávon (bár egyesek szerint ez nem tél eddig) szerintem marad a tél (bár ne lenne igazam).

Ha fer lenne az idõjárás akkor az utóbbi valósulna meg és akkor országosan komoly hótakaró alakulna ki kemény faggyal.

Úgy áll a helyzet, hogy átmeneti elõoldal után megint a hideg oldalra kerülhetünk, majd 23-a körül újabb keveredési zónás helyzetre van egyre inkább esély, azaz ismét északon és nyugaton hullhat jelentõsebb hó, délen pedig esõ és enyhébb idõ lehet jellemzõ a továbbiakban is. Esedékes ez után egy erõsebb hideg elárasztás, mely vastag hótakaróval és szárazabb levegõvel bizony zord napokat hozhatna az ország számos pontján.
Egy másik verzió egy délebbi ciklon pálya, mely esetén dél és kelet kapna kiadós havat, ezen pálya szintén kemény hideget hozna az õt követõ napokra.
ECM ENS, 1 hét múlva. Link
GFS szintén. Link

"Szerintem most a jelenlegi mintázat fog ismétlõdni két-három hétig, aztán meg jön a tavasz"

3 hét múlva Február 7-e lesz. Két hét múlva Január 31.
Ennek fényében szerintem átfogalmazhatnád az egész gondolatmenetet, mert kissé salekista lett.

Nem hiszem, hogy a hátralevõ leszakadások keletebbre jönnének. Szerintem most a jelenlegi mintázat fog ismétlõdni két-három hétig, aztán meg jön a tavasz. A hidegleszakadások epizodikusan térnek vissza egy adott ciklusban de jellemzõen azonos sávban. Ez most Nyugat-Európának kedvez és közte Nyugat-Dunántúlnak.

Valóban. Hétvégére letisztul.
Még ami érdekes, hogy mennyire hajaz a kialakuló helyzet a decemberire.
Akkor is szinte napra pontosan vasárnap jött az enyhülés a magasban ami elõtt még havazás is volt, majd végül ónos esõbe ment át. 2 nap enyheség a magasban, lent szinte semmi átkeverés és ha jól emlékszem utána kaptuk is a következõ adag hideget.
Némi ciklikusságot lehet felfedezni ezen a télen. Masszív északi és nyugati blocking nem igazán tud kialakulni, de aktív nyugati irányítás sem. E 2 váltakozása okozza ezt. Ami szerintem az egyik legjobb helyzet, mert van dinamika a légkörben és nem 2-3 hetes Ac-s helyzetek uralják a térségünk idõjárását. Ezt követõen esetleg!! még februárban beköszönhet a keleti hideg, mert az szinte folyamatosan ott ólálkodik.
Link (Kiragadott kép)

Ez azonban már valóban masszívabb magasnyomást feltételez a szokott területeken.

Az is érdekes, hogy most negyedjére, hogy egy több napon át vázolt zonális képet egyszerûen "elfelejt" a GFS. Ez már a második nap, hogy visszarakott egy teljes skandináv anticiklont. Nem totál stabil, de nem is olyan, mint tegnapelõtt és a korábbi napokban. Link

Ha tényleg megvalósul a jövõheti ismételt lehûlés, akkor egyet biztosan elmondhatunk errõl a télrõl. Eseménydús. Rövid nyugati irányítást, hosszabb-rövidebb hideg idõszakok váltanak, az utóbbi idõszakban nagy mennyiségû csapadékkal. Ez látszik a jövõhét közepétõl is. Ha valamibõl nagy havat remélhet ez az ország, akkor az ilyen mozgalmas, keveredési zónás szituációk. Ami viszont mindenképp szükséges, a komolyabb hidegtámogatás É-Ény-ról.
Ez jövõhéten talán meglehet majd.
Link
Nem lehet hogy mindig elpárologjon onnan, mint legutóbb.

Link 216 órára északon hidegbázis alakul. A tegnapi napon már körvonalazódott, hogy ez a sok med, és az izlandi minimum letolja Közép-Európáról a hideget, de a játék nem itt ér véget. Egyelõre csapadékban gazdag, 0 körüli T850 vár ránk egy hétig, ez a fáklyámon is látszik: Link
Nem tudom, mit várjak, sajnos nem vagyunk ütközõ zónában jelen futások szerint (fáklyákon is kisebb a szórás), de tiszta zonalitást, vagy stabilizálódó makrohelyzetet sem látok egyelõre. Az AO és NAO indexek se gyõznek meg: Link Link így inkább alszom még egy-két napot.
Ha havazni fog, lesz mit nézni ha esõ lesz, meg olvadás, akkor meg rendbejönnek a tófelszínek a befagyáshoz és korcsolyázáshoz.
Kérdezhetnénk, mi van most akkor a sztratoszférikus melegedéssel? Egy közepes teljesítményt látok, visszahûl, de nem sokkal és nem a "szokásos" régi -84 °C köré, inkább -50 és -60 között van. Nem tudom, ez a paraméter mire jó, de korrelál azzal, hogy nincs magas NAO, AO, de stabil blokk sem, és ez igaz a makroképre is - nem blokk, de nem is zonális kép.

Igazad van, a túl nyugati ív az már az okozat, mert az a becsorgó ciklon forgatja a hideget a britek felé ahelyett, hogy a hátoldalára kerülhetne Közép-Európa. Emiatt várható a fáklyák szerint Észak-Franciaországban, Hollandiában akár -8 alatti T850, de a briteket is elkaphatja a bõven -5 alatti, vagy akár a -10 is: Link . Ebbõl nagy csapadékok eshetnek azért nálunk, a friss operatív sem sajnálta el tõlünk.

Nem az a baj, hogy túl nyugatra szakadna le, errõl szó sincs, hanem arról, hogy egy AC hidat áttörõ sekély ciklon nagyon lassan mozogna kelet felé. Amúgy elég jellemzõ, hogy magas a meleg advekció tegnap óta 180 óránál van a GFS-nél, ami azt jelenti, hogy nagyon képlékeny ez még.

Hú, az a kicsi esélyû túl nyugatra szakadás és elõoldal mégis megvalósulhat? Link ECMWF 12Z nem ezt adja: Link GEM, UKMO, JMA és NOGAPS sem, ahogyan az ECMWF ensemble sem. GFS ensemble viszont igen (a 40 tagos NAEFS már nem).
Tippem tehát a következõ: alszom még 1-2-t és lesem a GFS-t, hova áll. A kis szórás a fáklyán zavarba ejtõ, de nem ritkaság.

Hát, ha nem látod az ellentmondást, akkor nincs is több kérdésem! De továbbra is javaslom, hogy ne mindig az utolsó 2-3 futás után jósolj, mert elég fura.
Latolgatást pedig nem láttam igazából.
Pont a bizonytalanság az, ami a mostani futásokból látszik ismét. Makrováltás-szerû ami látszik, de még ez sem egyértelmû.
Ehhez képest már a havi anomáliát várod pozitívra, egy hidegbetörés után. Kicsit összezavaró, legalábbis nekem.

Nem találok benne semmi kivetni valót! Várok egy téliesebb folytatást aminek a tartóssága kérdéses! Nyugaton Délnyugaton lehet enyhébb az idõ! Nem értem mivel vagyok megvezetve?! Én ezt latolgatom, te biztos mást vársz, jól teszed ettõl szép a világ!

Szerk: Nem bizony, attól hogy most úgy látszik hidegebb napok jöhetnek, még nem borítja a szezonális modellek várakozásait. Ami viszont boríthatja az a hideg tartóssága na ez az ami most kérdéses a számomra?! Sõt Ék-Dny megosztottság elég hosszú ideje fenn áll, ebben sem látok egyenlõre kardinális változást!
Gfs: Link
ECM: Link

Link

És akkor ezt a két kommentet most így hogy?
Azt hiszem Neked tényleg hiába mondjuk, hogy ne 2-3 futás után ítélj... így folyamatosan meg leszel vezetve csak.

Melegedõ tendencia van, meglepne ha a szezonális elõrejelzések egy hidegebb idõszakot vetítenének elõre! Erre a hónapra sem borítékolnám a negatív anomáliát egy percig sem! Nagyon nagy esély van fõleg Dny-Ny az átlagosnál jóval melegebb idõre január hónapban! Már a hónap elsõ dekádja is jóval magasabb hõmérsékletekkel telik az ilyenkor szokásosnál!

Tavaly ilyentájt is volt egy hasonéó cikk, hogy rég látott forró nyár lesz... igazuk is lett! Legalább lehet kellemesen nyaralni. Persze leginkább a szerencsén múlott

Telitalálat! Van hideg meleg átlagos nedves száraz! 100%-os pontosságú

"A Kárpát-medencét kiszárító és Nagy-Britanniát a szó szoros értelmében eláztató idõjárási jelenség mögött alapjában véve az áll, hogy egyre kevésbé van hideg az Északi-sarkvidéken, és így csökken a hõmérsékleti különbség észak és dél között. Azt a roppant összetett és bonyolult rendszert, amit idõjárásnak nevezünk, leginkább a markáns különbségek tartják mozgásban.

Ha nincs elég hûvös északon, akkor gyengül az állandó légmozgás a trópusok és az Északi-sarkvidék között, így a meleg, nedves légtömegek ritkábban jutnak el Izland környékére, hogy ott kialakuljanak a szokásos ciklonok, egész Európán végigvonuló, esõt hozó frontjaikkal. A sarkvidék pedig melegszik a jégtakaró rekordütemû olvadása miatt (a kedvezõtlen folyamatban közrejátszik az is, hogy melegszik az óceánok felszíne, szintén a globális felmelegedés miatt)."

Hát, ebbe a két bekezdésbe azért elég sok helyen bele lehet kötni. Sõt, némileg egymásnak is ellentmondanak.
Ezek szerint, ha csökken a hõkontraszt a sarkvidék és a trópusi öv között, azzal a meridionális áramlások lassulnak. (Ami szerintem amúgy sem állandó.) Na de melyikek? Az éghajlati légkörzésnek több meridionális tagja is van.
Az izlandi ciklon kialakulásában jelentõs (valószínûleg elsõdleges) szerepe van a Golf-áramlat által szállított meleg tengervíznek, ami alulról fûti a levegõt. Ha a levegõ áramlásán múlna a dolog, akkor miért ne lehetne mondjuk ÉK-Európa fölött állandó ciklongyár? (Másrészt a levegõ esetében a fizikai klimatológia egyensúlyi áramlása a zonális (ld. polárfront), az óceáné pedig kb. olyan, mint a Golf-áramé, a levegõ szerepe nem lehet nagyobb.)
Az említett ok-okozati viszonya sem biztos, hogy így van ("A sarkvidék pedig melegszik a jégtakaró rekordütemû olvadása miatt" és "melegszik az óceánok felszíne, szintén a globális felmelegedés miatt")
Az elsõ bekezdésben említett oknak a második bekezdésben írt következménye lenne a ritkább blocking, holott tudjuk, hogy az elsõ bekezdésben említett következmény közvetlen oka éppen blocking volt. Furcsa ez a mondatom, de ezt írták a cikkben, így talán jobban érezhetõ benne az ellentmondás.

"Noha a klímaváltozás folyamatában messze nem ez a döntõ tényezõ, hanem a kõolaj, a földgáz és a szén felhasználásával a légkörbe engedett szén-dioxid". Hát ezt megint honnan vették? Úgy értem: be van ez már bizonyítva? Szerintem nincs.

Szóval nagyon sok a pontatlanság. Viszont amire az egészet alapozza az elején (esetleges El Niño és napfoltmaximum), az viszont valós, azok alapján tényleg lehetne következtetni egy rekord meleg és száraz évre, de természetesen még így sem szabad elkönyvelni.

És itt is megírták, 2013 idõjárását: hét intézet szezonális elõrejelzései alapján ( Metoffice, JAMSTAC, stb.) A cikk alján érdemes a táblázatot megnézni. A szöveg a köznépnek szól :-) Link