Meteorológiai esélylatolgatások

Na hát az, hogy merre szakad a hideg, nevetségesen messze van. Kérdés, lesz-e hidegleszakadás?
Link ez a brit térség! Mi az az AC ott?! Ez váratlan fordulat Ráadásul, ha ott még átszökik egy peremciklon, akkor a mögötte becsapódó blocking-ajtó miatt az a ciklon eleinte elõoldallal, majd masszív hideggel örvendeztetne meg minket. Grönlandi-izlandi-azori AC-ról pedig még biztos nem volt szó, ez teljesen váratlan fordulat a GFS-en. Vagyis nem váratlan, várja mindenki, csak hirtelen van, na
Az ECMWF már nem ilyen izgalmas, ez is csak 1-2 futás, szóval bõven van még mit szunyókálni erre. Hogy magamat idézzem:

Nem igaz, nem tud összejönni egy kis idõre az a fránya zonalitás?!

Igen! Lesz szerintem is ilyen hidegleszakadás, de attól tartok, hogy tõlünk keletre történik majd sajnos! Egy ilyen igazán telibe kaphatna már minket! Tényleg, volt már olyan eset, amikor egy ciklon feletünk képzõdött télen és sokáig havazott belõle?

Valami ilyesmire...
Az ilyen áramlási képek során tud úgymond hideg óceáni légtömeg bejutni a kontinens fölé.

Tehát erre gondolsz? Link - szép 10 éves évforduló lehetne
JMA: Link
Idõnként az ECM is beteszi.
A legtöbb modellen van most erre hajlam, pl. GEM: Link
Ami viszont nagyon nagyon esélyes most már, az az újabb mediciklon(ok), a skandináv teknõ által lerántott hidegtõl generáltan.

Észak skandináv ciklon akkor lehet jó, ha tõle nyugatra magasnyomású gerinc alakul ki( eltûnõ, vagy csökevényes Izlandi depresszióval). Ez egyébként egyben a kis jégkorszak egyik meghatározó makroszinoptikus elrendezõdése volt.

Nagyjából egyetértek mindegyikõtökkel (Ferri, Thermometer, Donnie), csak nem vagyok ennyire jó és szakmailag tapasztalt a témában. A "nem tud kialakulni tartós zonalitás" esetét én úgy magyaráztam, hogy "borul" az áramlási kép, meridionálissá válik, behullámzik. Túl sok a hótakaró és a hideg egy tartós zonalitás felépüléséhez. A bruló nyomási kép létrehozhat felettünk AC-t, létrehozhat a britek felett AC-t vagy az óceánon is. Ezeket viszont nehéz tartósnak vélnem az amerikai hidegleszakadások generálta folyamatos nagyon mély ciklonképzõdés miatt. Tehát így vagy úgy, de továbbra is fenntartják a dinamizmust az atlanti-európai térségben. Ezzel persze maximum a tartós, kemény hideg tél esélyét csökkentettem minimálisra, nagy havakhoz, (akár lábas) hideghez, hidegpárnához ezek mind ideálisak lehetnek.

Donnie: erre már rájöttem, hogy a nyomásfáklyák átlagát nagyon nehéz olvasni. Link Ezen pl. azt is mondhatnánk, hogy emelkedik a nyomásátlag, én mégis azt mondom, hogy a javulás mértéke minimális lehet: válaszd ki bármelyik tagot, azt látni, hogy fel-le-fel-le inog, tökéletesen jelezve az átvonuló ciklonokat. Kevés futás ad 1030 hPa körüli értéket (rendes AC), azt is rövid ideig. Ezért az átlag változása nagyon csalóka.
A brit térség fáklyája futásról futásra 10 hPa-kat ugrál: Link így viszont már látszik, hogy ez valóban esélyes a behullámzás esetén létrejövõ AC helyének! Az pedig nekünk (epizódszerû?) telet hozhat!

A skandi ciklonról megintcsak nem változott a véleményem, bár kevés esetre emlékszem Ha van brit blokk, vagy félblokk, valóban lehet jó, de úgy, hogy nincs izlandi ciklonközpont (mert az nyugatiasabb izobárokat eredmények az ÉNy-É-i helyett). Ezzel pedig kijelöltünk még két szigorú feltételt és az esélyeket könnyebb belõni: vajmi kevesek. (skandi ciklon, brit (fél)blokk és izlandi/Izland alatti minimum hiánya)

A sztratoszféra vissza fog hûlni a "helyére"...

Majdnem 100%-ban így látom én is. Lassan kijelenthetjük, hogy az izlandi minimum csak átmenetileg tud megerõsödni: Link
A ciklonaktivitás "átmászik" skandinávia fölé egy idõre Link , ami peremciklonokat generálva, hozzánk jó változatos, elõoldalak és hátoldalak váltakozását hozó, eleinte azért fõleg enyhébb, óceáni légtömegekkel elárasztó idõt hozhat. A nagyon nyitott kérdés még az, hogy a visszaépülõ AC hol lesz, a jelenlegi számítások szerint akár Brit középponttal sem lehetetlenLink , de ez persze még kutya vacsorája.
Ami egyelõre elkönyvelhetõ, az a pár napos zonalitás, amíg az izlandi minimum aktív tud maradni (max egy hét, ahogy most kinéz.)

Én is úgy látom, hogy az OMSZ általában egy hónapra sem tud elõrejelezni. Januárt például száraznak és az átlagtól kissé melegebbnek várták. Igazából nem értem minek erõltetnek ilyesmit, amikor mindenki számára nyilvánvaló, hogy több hónapra (de akár több hétre is)elõrejelezni nem több, mint áltudományoskodás. 7-10 napra próbálja mindenki körvonalazni a várható idõjárást, és akkor a hitelesség is jobban megmarad!

Dehogynem látják :-) A friss GEM mintha (az egyébként általam is megfigyelt) ciklusnak megfelelõ forgatókönyv alapján készült volna: elõször átmeneti zonalitás, majd tengeri (maritim) hideg levegõ északnyugat felõl, blokkoló AC képzõdés skandináv-brit tengellyel, majd közte és a kelet-európai síkság irányába távozó ciklon között északira-északkeletire forduló áramlással visszatérne a hideg, mégpedig nem február 10-e után, hanem 4-5 nappal elõtte. ECM szerint is egyre délebbre csúszhat a frontzóna, így a zonalitás valóban csupán epizód maradhat csupán. A majdani kitavaszodáshoz ennek a pár enyhe napnak az égvilágon semmi köze nincs, sõt, kedvezõ esetben akár 2-3 hétre is visszaállhat a keményebb téli idõ, amely csupán február végén adhatja át a helyét egy - ezúttal már kora tavaszinak mondható - enyhe idõszaknak.

Lehet, rögeszmésnek fogok látszani, de újra és újra vissza kell térnem a hõtranszport (Namias) ciklusokra, mert úgy tapasztalom, az idõjárásnak ezt a -különösen télen- jól megfogható ciklikusságát teljesen figyelmen kívül hagyjuk hosszútávú latolgatásainkban.
Jelenleg a nem sokkal újév után kezdõdött ciklus utolsó fázisában vagyunk: dél és kelet felé távolodó mediciklonok, hátoldalukon lábashideg, emelkedõ légnyomás.
Innentõl kezdve magasnyomás (hideg légpárna?), elõoldali, déli szeles napok, majd zonalitás esedékes. E három lehetséges, s egymást követõ szituáció bekövetkezésének ideje, idõtartama kérdéses. Lehet, hogy a végén mégis makacsnak bizonyul a magasnyomás, ennek következtében a középtávon szinte biztosan bekövetkezõ melegedés a magasabb légrétegekre korlátozódik. De egyáltalán nem kizárt az sem, hogy az elõoldali-zonális jelleg lesz erõsebb, és komoly enyhülés, intermezzóként tavaszias idõjárás köszönt be február elején.
A zonalitást (ha kialakul, és valószínûleg így lesz) jelenleg én sem tudom hosszasnak feltételezni. Februárban ennek statisztikai valószínûsége eleve kicsi. Tél második felére, végére a hõkontraszt gyengül, lassan a dél és a délnyugat is lehûl -ez a gyors nyugat-keleti légmozgások ellen dolgozik. A február nagyon gyakran blockingos, tartós, vagy minduntalan kiújuló észak-északelet-európai anticiklonnal. Vagy, ha nem teljes a blocking, akkor félblocking áll fenn atlanti-parti anticiklonnal, nálunk északnyugati irányítással. Ez utóbbi inkább az enyhébb fajta telek jellegzetessége, mikor gyenge és/vagy nem expanzív az északkeleti hidegdepó. Vonalas zonalitás februárban, legalábbis tartósan, vajmi ritka.
Fõleg blockingos, hideghullámos elõzményekkel, mikor a december és a január is többé-kevésbé téli volt, valószínûtlen egy huzamosan nyugati áramlásos, enyhe február. Nem mondom, hogy nem volt példa ilyesmire, de az utóbbi évtizedekbõl mindössze 2 ilyen esetre emlékszem: 1996/97 és 2001/2002.
Rátérve arra a kérdésre, vajon a skandináv ciklon okozhat-e nálunk szép, havas, hideg napokat vagy sem, azt kell mondanom: mikor hogy. Az biztos, hogy a cirkuláció alapszabálya szerint a tõlük északra elhelyezkedõ alacsony nyomás nálunk nyugatias áramlással jár, s az télen valóban nem túl elõnyös. De ez stacionárius állapotra vonatkozik: az is lehet, hogy a makrocirkuláció átrendezõdõben van, a hõcsere ciklus zonális fázisa vált át meridionálisba.
Egyébként alapvetõ z-m váltás esetén, mikor tartósan hidegre "akar" fordulni az idõ, a hideglevegõ elsõ hulláma általában maritim, és északnyugatról kapjuk, skandináv központú ciklon hátoldalán. Az észak-európai magasnyomás, mediciklonokkal párosulva, lábashideg beáramlást eredményezve a következõ fázisban alakul ki, amint idén januárban is tapasztalhattuk. Ha e két fázis közel van egymáshoz, kissé "egybecsúszik", alakul ki a skandináv és mediterrán ciklonközpontok közötti frontálzóna, mely nagyon szép havas napokat okozhat nálunk.
A modellek éppen azért nem mutatnak most még skandináv anticiklont mediciklonnal, mert ez a felállás majd a soron következõ, még el sem kezdõdött hõtanszport ciklus második felében lesz esedékes, talán febr. 10. körül. A ciklusban a gyors áramlási zónák, az alacsony nyomás folyamatosan délre helyezõdik. Ezek elõször Észak-Európa fölött jelennek meg, délen még AC van. Késõbb a ciklonok egyre délebbre, a Mediterráneumban jelennek meg, ezzel párhuzamosan északon már magas nyomás uralkodik.

Nem vitatkozni akartam, hiszen nem áll messze egymástól az, amit valószínûnek látunk most. (félblocking, meridionális idõszakokkal: Link Link váltakozó hidegebb és enyhébb idõszakok. Ezekben változó esély van a télies és tavaszias idõszakok kialakulására.)
Mindössze két, tényszerû dologra hívtam fel a figyelmet:
- nem igaz, hogy télen skandináv ciklonból nem lehet nálunk téli idõjárási helyzet (ahogy a 2003-as felállás sem az egyetlen ilyen volt az elmúlt 15-20 évben.)
- nem igaz, hogy 0 futás mutatott volna skandináv AC-t, sem tegnap, sem tegnapelõtt, sem ma.
- hozzá kell azt is tennim hogy a visszahûlés esélye lassan minden modellen elég jól látható(GFS 12z most a legszebb példa rá.) Link
Az egyéni preferencia felé hajló latolgatás a hosszútávúban nemhogy elkerülhetetlen, de teljesen normális, sõt érdekessé teszi az egész témát. Viszont tényeket csak tényleg úgy írjunk le, ha azok igazak (és nem az említett egyéni preferencia szerinti túlzások kivetülései).

Nem ez van/lesz? Megszokottnál hidegebb idõ, és átlagos csapadék? Persze a végére beenyhül, de attól még nem volt hatalmas tévedés, ennyi belefér egy szezonális elõrébe...
Hozzátenném, hogy a szezonális elõrék már csak ilyenek (amatõr szempontból): ha a totális ellentéte jön be minden szempontból buktát hozva, akkor sincs baj. Hogy a kalózos filmbõl idézzek: "Ez inkább csak afféle útmutató, mintsem törvény".

Teljesen mást várt 1 hete.....

Várható idõjárás Európában (2013. január 21. - február 3.)
Az elõrejelzések szerint a Kárpát-medencében a következõ két hétben az ilyenkor megszokottnál hidegebb idõre számíthatunk, nagyjából átlagos mennyiségû csapadékkal.

Enyhén szólva csapongó és megbízhatatlan elõrejelzés.

Ha nem lesz ködfelhõzet, akkor tökéletes lesz, esélyes lenne a korai kikelet.

Érdekes a február 4-10 térképeik: erõs mediterrán ciklonokat mondanék csapadéktérkép balkáni és mediterrén többlete miatt, de az erõs pozitív T anomália elbizonytalanít. A skandi térség negatív csapadékmutatója is arra engedne következtetni, hogy ott a térségben anticiklon lehet (vagy izlandi blokk-anticiklon). Az esõs, nagyon rossz pályán mozgó mediciklonok (osztrák kanyarodással) így rajzolnák a térképeket, de azok meg ritkák, mint a fehér holló, szóval kizárhatók...
A GFS február 4-éig lát, tehát egyelõre "használhatatlan".

Száraz,az átlagtól jóval meleg idõt vár az OMSZ február közepéig: Link

Kb. a Pápa-Bp.-Debrecen vonaltól északra 0 és -4 fok közti havi középértékeknél tart a január, attól délre 0 és +2 fok közt van a metnetes térképünk szerint. Nem ény-on hanem északon vannak a -3-4 fokok, pl. Sopronban is pozitív az anomália. Tegnapig ! Mától zord és téli napok sorozata jön, és országosan -5-0 közé várom a januárt, ami a mostani országosan kb. +1 fokos anomáliából kb. -1 fokot csinál. Valóban eddig nem volt zord a hónap legtöbb helyen, de az utolsó hét szerintem az eddigi leghidegebb lehet a télen. Talán legdélen nem megy (20 %) negatívba. Talán 6 déli megyét leszámítva hótakaró is volt elég meg havazás is, ény-on pedig 20-25 éve nem volt ekkora hó. Egy ilyen rekord azért elég szép !

Van jó 240 óra és rossz 240 óra, tudod jól 2003-ról pedig nem gyõztél meg 2-3 AC-s futás a skandi térségre nekem bizony legyintés. Pláne ezek mellett: fogyeljétek a hidegleszakadásokat az amerikai partvidéken:
Link Link Link Link Link
Folyamatosan kapja hideget az óceán, ami egy jó erõs ciklonnal reagál és küldi Európa felé. Ez mindenképp dinamikussá teszi az idõjárást, nehéz elképzelni egy tartós skandi, pláne brit anticiklont.
Csak azt cáfolom és kérdõjelezem meg, aminek indoklását nagyon gyenge lábakom látom állni. Aztán védd meg, igazold létjogosultságát és körvonalazódik a jövõ!

Nem muszáj ám mindig mindent erõszakkal cáfolni és dorongolni
Sajnos most nincs bõvebben idõm, de pár tényszerû dolog: a skandináv ciklon a tél második felében pont a hideget tudja lerántani Európa közepébe, ezért nemhogy kicsi, de nagyon jó téli, mediciklonos helyzeteket képes okozni. Nem 2003 volt az egyetlen, sõt, mindössze ott a legjobban jöttünk ki belõle. Természetesen lehet belõle meredek elõoldali is, mint amit most is mutat a GFS: Link
Szóval nem kell télellenes szitunak beállítani, mert egyáltalán nem feltétlenül az, sõt!
A második: az sem igaz, hogy egyetlen futás sem támogatna ugyanoda anticiklont: Link nagyon sok futás szalad szépen 1020 hPa fölé.
Egyébként a 2003-as dátum pont annyiszor fog még elhangzani, ahányszor a modellek hasonló szitut mutatnak, és a GFS linkje pedig pont ezt teszi most 240 óra, aki szokott elemezni, az tudja a beválási esélyeit, és ez a hosszútávú fórum, nemdebár?

A visszahûlés egyelõre bõven 240 óra felett van (tehát se tendenciának, se mesének nem használható, ld. korábbi írásaim a százféle verzióra). Az erõs elõoldal (+5 feletti T850) utáni "visszahûlés" természetes, nem maradhat ilyen meleg sokáig ebben a hónapban Közép-Európa felett. Valamint, ahogy írtam, az áramlási kép sem kedvez a tartós melegnek, borul a kép és nagyon enyhe, de negatív T850 várhat ránk az enyheség után. Furcsa esetben ez még melegebbet hozhat talajon, hisz némi beködölés esetén a masszívan pozitív T850 negatív Tmax-okat is hozhat pl. északkeleten. Nagyjából ilyesmi az a visszahûlés: Link Link
2003 februárjához hasonló helyzettel majd 12 órán belül foglalkozok. Ez a dátum annyiszor elhangzik ezekben a számunkra rendkívül kedvezõtlen, de 0.000000001% eséllyel országos havat hozó helyzetekben, hogy elcsépeltté, üres puffogtatássá válik. Lássuk be, nekünk egy skandi ciklon 99%-ban kedvezõtlen.

Abban egyetértünk, hogy a több napig tartó zonalitás élettartama jelenleg 180 óráig terjed, eddig csak 1-2 futás akadt, ami erõltette a folytatást, a legtöbb futás és modell ennek borulásával (és döntõen ÉNy-i helyzettel) számol.
Viszont érdemes ezt is fejben tartani: 0 (azaz nulla) futás számol skandináv anticiklonnal, hidegelárasztással, vagy szép, szabályos medivel és lábas hideggel. Ennek esélyét ezért szintén nagyon minimálisra kell tennünk (kizárni tilos, ezek mindig "csak úgy" megjelennek a modelleken nehéz elõrejelezhetõségük miatt).

Az ország felén az volt. Olyan,hogy országos szinten az legyen,az ritka mint a fehér holló.

Kemény január? hol? ÉNY igen, máshol semmi kb.

Hideg idõ után meleg,meleg idõ után hideg jön. Valószínûtlen egyébként,hogy ilyen kemény január után hasonló kimenetelû február kövesse,azzal együtt hogy egyelõre a kitavaszodásról is korai beszélni.

A zonalitás átmeneti jellegére (ha egyáltalán ki tud alakulni) egyre több a jel. Fura (?) egybeesés, de a két nagy modell egyaránt február legelejére tesz egy nagyon érdekes, 2003 február eleji nagy havazását okozó helyzetet: Link és Link
Azaz nálunk a nagy hóhóz egyáltalán nem feltétlenül szükséges a skandináv magasnyomás, nem kellett 2003ban és 1999-ben sem.
240 óra, szóval csak érdekesség, de volt már ilyen szitu, nem is egyszer - és 2003-ban pont ilyen elõzményekkel, mint ami most januárban volt. Az enyhülés átmeneti jellege itt is kristályosodik egyértelmûen: Link
Meglátjuk! Ahogy eddig, most is úgy látom, hogy tartós zonalitásra nem sok esély van.

Február elején egyébként elég gyakran kialakul egy 7-10 napos (fél)zonális periódus, melynek során a szélvédett északkeleti megyék kivételével (lásd pld. 2011. február) a meleg idõszak csúcspontján sokfelé fordul elõ 10-12 fok. A friss moszkvai, illetve stockholmi nyomásfáklyák igen beszédesek Link (a megfelelõ városnév mellett az Ensemble t2 m und SLP menüpontot kell kiválasztani). Középtávon sem skandináv, sem kelet-európai blokkoló ciklon kialakulása nem valószínû, ami nálunk mindenképpen egy átmeneti zonalitást eredményezhet, északnyugati (félblocking) irányítással váltakozva. Így a helyenként még mindig vastag dunántúli hótakaró február elsõ harmadában jó eséllyel olvadásnak indulhat, sõt, a friss osztrák középtávú szerint Link a havat még az utolsó téli hónap bekövetkezte elõtt szabályosan elmoshatja az esõ.

A friss GFS-ek az alapértelmezett változatot erõsítik: az AC-ciklonok csatája rövid ideig tart (70-80h), majd az azori orr egészen ÉK-Európáig nyúl. Link Link (Ez továbbra sem Vojejkov, ahhoz egy jó 2000 km hiányozna - anno Németh Lajos azt mondta a TV-ben, hogy ez jó 50 évente ha kialakul, így nem is nagyon számítok rá...)
Már 140 óránál van ez az erõs AC-hátoldali erõs enyhülés, kedvezõtlenebb viszont a nyomási elrendezõdés, ugyanis jelenleg nincs esély hidegpárnára! 1-1 napra beállhatna (ha annyi idõ alatt be tudna), de Link ilyen 925-ös szelek mellett nem fog. Ennek oka az, hogy túl közel kerül hozzánk a ferde zonalitás íve, így nem az AC-hatások dominálnak. 3 nap AC lehet felettünk: Link még a fõfutás is pozitív tartománnyal számol: Link (ebbõl nem lesz még éjszakai fagy sem?).

Mi várható most éppen 200 óra felett a korábban ismertetett változatok közül? Döntõen nyugati irányítás (zonalitás) Link néha epizódszerû félblocking - ÉNy-i frontos helyzettel. Persze ezen kívül van még 99-féle folytatási lehetõség, de ez is egy lehetséges folytatás - ami mellõzi a téli helyzeteket.
A sztratoszféra hûl vissza, ami szintén egy rossz jel lehet.

Én ugyanazt látom a modelleken, mint az elmúlt napokban, eltekintve a zonalitás lassan, de folyamatosan csökkenõ esélyérõl. A csigagyár termékei felkenõdnek az északi AC-ra, és max annyival tudják azt délebbre tolni, hogy ide még lábas hideget toljon be:
Link nappal is fagyokkal: Link

Dehogy nincs Voejkov-esély: Link
DE! csak akkor, ha a ciklon picit gyengébb vagy visszább szorul. Akkor kész a csikorgó hideget hozó felállás hozzánk.
Ha erõsebb a ciklon, és még lejjebb tolja az AC-t, akkor hidegpárna. Erre most kisebb az esély: Link még ez is keleti áramlást jelentene talajon bõven: Link
A skandináv ciklon felszámolódását egyelõre nem igazán látom eldöntöttnek, sõt az erre utaló jelek gyengülése folyamatos: Link (azaz a korábban egyértelmûen, majd késõbb is még határozottan lent futó átlag szépen emelkedik futásról futásra - jelenleg már csaknem stabilan szinten fut.)
Enyhülésre egy modellen sem látok esélyt jelen pillanatban. De hát attól szép ez a tudomány, hogy naponta változHAT a felállás

A friss GFS06Z nagyon kicsit újabb képet festett: mégse számít ÉNy-i frontokra, mert még erõsebb és északibb lesz az AC-híd (így a széltérképes linkjeimen még sincs szél), ez viszont a hidegpárnásabb verzió felé löki a lehetõségeket. A többi link továbbra is helyes, azokban nem is számítottam változásra (:
A hosszútáv pedig ennek az AC hídnak még lassabb felszámolását várja, majd széteséskor egy erõs skandi ciklon egy még erõsebb mediterrán ciklont alkot (ha jól látom, elõoldallal). Egy lehetõség a sok száz közül...
Az operatív 180 óra táján még meg is érti a hidegpárnát, negatív Tmax-okat ad 0 körüli T850 mellé is.

Nem igaz, nem jönne egyszer össze a klasszikus nyugati irányítás?!
Jelenleg egy nagy bárikus mocsár Európa: Link erõsödõ nyugati, izlandi ciklonokkal. Majd Skandináviából áttelepül egy északkeleti hideg anticiklon: Link Link Link lábas hideggel: Link eközben beindul a csigagyár Izland felett. Igen erõsek: Link 940-960 hPa és szépen sorban jönnek. Nekifeszülnek a keletre tolódó, erõsödõ-gyengülõ keleti AC-nak Link így mi ütközõzóna leszünk úgy, hogy egy adag lábas hideget kapunk elõtte.
Ki gyõz: a nyugati irányítás. Túlságosan erõs, az ÉK-i AC pedig épp erõsödõ, fejletlen állapotban van. Csatájuk eredménye azonban nem vonalzós izobárok, hanem megerõsödõ közép-európai, azori AC: Link ennek hátán bõdületes enyheséget kapunk Link , de magasban kúszó, AC "elõoldali" típusút, ami kiválóan alkalmas lehetne stabil hidegpárna kialakulására. Erre nehézkesen látok esélyt egyébként, mert elõtte sokáig lesz bizonytalan, átkeverõs helyzet gyenge, érintõ ÉNy-i frontok miatt ( Link Link Link ), így nem tud egy nap alatt gyors medencés beködölés létrejönni. Igaz, ez korábbi GFS futásokon még nem nagyon szerepelt. A hótakarós tájakon lesz pont dinamikusabb a légkör (Dunántúl), bár most alakul a hóréteg az ÉK-i térségben is.
240 óra felett változatos a jövõkép, de leginkább a nyugati irányítás elgyengülése, a ferde (azori-ÉK-i AC-) híd szétesésével létrejövõ meridionális hullámok alakulhatnak ki. Ezek nyugati frontok, skandi ciklonok formájában érinthetnek bennünket, de erõs elõoldalt, klasszikusabb brit ciklont, vagy pont, hogy brit blokkoló AC melletti hidegelárasztást is kaphatunk. A jövõkép bizonytalan, a lehetõségek sokfélék. GFS 00Z masszív hidegelárasztást adott például brit AC-nal, de volt már zonalitás, skandi ciklon peremciklona, stb. is.

Tehát ezt várom nagyjából: néhány nap lábas hidegelárasztás, majd AC-hatások felerõsödése az azori - közép-európai - északkeleti tengelyen (semmi Vojejkov, köze sincs hozzá), nehézkes hidegpárna-kezdeményekkel (fél ország ködben, felszakadozás), tehát nem klasszikus kemény fagyos hidegpárnával. Késõbb pedig ennek az áramlási képnek a borulásával lehet számolni. Ez utóbbi ismét hozhat izgalmas, szép havas napokat (vigyázat, 240 óra feletti tartományba értünk!). Addig azonban nagyobb csapadékos helyzet nem néz ki (kb. 72 órától 240 óráig, maximum 1-2 ÉNy-i gyenge frontból eshet szerényebb mennyiségû, folyékony halmazállapotú óceáni eredetû csapadék).

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#161322)

A nyugati irányítás tolódik, tolódik, az oka a szokásos: makacs ÉK-i AC, nehezen épül le, ismét bejön az ütközõzóna a maga bizonytalanságával! Link Igen ám, de ez eddig is így nézett ki, nagy változás nem volt a GFS operatívon. Link Ott a nyugati ciklon hatalma. Persze a végsõ kimenetel még messze nincs lefutva. A magasnyomás meg valóban hosszabb vendégünk lehet: Link

Még az elõzõhöz akartam, csak lejárt az idõ: a GFS is futásról futásra nyugatabbra pakolja a gigaciklont... Kb innentõl lesz majd érdekes: Link -> Link itt már egyértelmûen nyugat felé mozog, pattan vissza. Ettõl annyira ki is hûl, hogy már a melegoldala is negatív: Link Link !!! Jól kidöglik szegény, pedig milyen morcosnak indul
Nagy kérdés, hogy a peremciklonok mit alkotnak majd.

Egy fáklya nem fáklya, de több fáklya egymást követõ változása ugyanarra a rácspontra nagyon is beszédes. 4 futással ezelõtt tök egyértelmûen zonalitást mutattak. Most már nagyon nem.
Egyik kedvenc indikátorom szerint sincs esély egyelõre a tél enyhülésére nálunk, azaz zonalitásra: Link
Megingás van, makrováltás nem jellemzõ!
Gyengülõ ciklontevékenység: Link
Átmeneti beerõsítés után itt is jelentõs: Link - tegnap még végig legalul ment. Elég gyorsan váltott, 1 nap alatt. Szerintem holnap ilyenkorra már körvonalazódik a zonalitásos próbálkozás-erõlködés hangsúlyosabb vége is. Február legelejét tippelem.

Egy fáklya nem fáklya. Egyébként ma este néztem meg az ens-eket,és a ma esti futások alapján írtam,amit.

Ez kb. tegnap este volt így, ma már azlrt máshogy fest a felállás, pl: Link
Link

Ráadásul az pont nem igaz, hogy mostanában bármikor tartós tudott volna lenni. Egyre inkább úgy néz ki, semmi sem lesz belõle. Most ez a tendencia megint.

ECM,JMA,GFS ens-eik által egybehangzóan jövõ hét elejétõl zonalitás következhet. Figyelembe véve,hogy tartósnak szokott bizonyulni ez a felállás,ha ez valóban megvalósul,akkor február második felében/március elején térhet vissza még a keményebb téli idõ epizódszerûen.

Idén télen elég szabályosan követik egymást a hõtranszport (Namias) ciklusok, az inga ritmikusan leng zonalitás és meridionalitás között. Megjegyzem, akkor hajlamosak a szabályosságra ezek a ciklusok, mikor kiélezett a hõkontraszt, s ezen a télen az irdatlan északkeleti hideg miatt a kontraszt eléggé kiélezett.
Az "inga" lengése így fest: 1. december közepe táján blocking 2. december végén, január legelején zonalitás 3. január közepén blocking 4. január végén, február legelején zonalitás 5. februárban (talán a legvége kivételével) blocking
Hangsúlyozom, ez kissé sematikus menetrend, azonban téli idõjárásunk sokszor meglepõen jól illeszkedik ebbe a sémába.
Pár hozzászólással lejjebb a következõket írtam, éppen a sémára alapozva: " az addig hátralevõ idõbe persze belefér rövid zonális-félblockingos epizód is ( talán ? január legvégén, február legelején)"
Esküszöm, nem néztem modelleket, mielõtt ezt leírtam.

Bár a CFS-t fenntartásokkal kezelem, a hosszútávú latolgatásokhoz mégiscsak némi támpontot jelenthet a skandináv térségre elõrejelzett negatív hõmérsékleti anomália, Magyarország délkeleti megyéitõl a Balkán-félszigeten keresztül Kis-Ázsiáig pedig pozitív T-anomália látszik. A skandináv negatív anomália az átlagosnál kevesebb csapadékkal párosul, ami arrafelé blokkoló anticiklon meglétére utal, nálunk ezzel szemben rövid szünetekkel akár folytatódhatna a medek sorozata, sok csapadékkal, folytatódó északnyugat-délkeleti hõmérsékleti kontraszttal (ez csak akkor szûnne meg, ha a keveredési zóna nyugatabbra húzódna). Csak érdekességképpen említem meg, hogy a tavaszi/nyári hónapokra CFS által mutatott átlagos hõmérsékletek az átlagosnál valamivel több csapadékkal párosítva egy gyakori bárikus mocsárhelyzetekkel együttjáró, szélsõséges kánikulától mentes nyár képét vetíthetné elõre. Ez még persze ezerszer változhat, de az ember fia szívesen 10 napon túl is kitekint, mégha nagy bukta is lehet a vége, amikor eljõ a verifikáció ideje

Várakozásommal némileg ellentétben a Snowhunter féle verzió kezd körvonalazódni, Februárban vissza-visszatérve, de lényegében elillanva. Ezek az erõs elõoldalak nem fognak elmúlni és februártól a magasabb napállás is éreztetni fogja a hatását., tehát akkor már egy mostanihoz hasonló elõoldal tavaszias idõt okozhat országszerte, és a most jelentkezõ visszafogott 0 -5 közötti T850 -ek nem lesznek elégségesek tartósabb téli idõt okozni. Érdekes, hogy még mindig DK-re masszív meleg légtömegek ólálkodnak õsz óta, de ez nem zónalitást, hanem pengeélen billegõ télies helyzeteket hozott, sok csapadékkal. Lényegében a február is csapadékosnak ígérkezik és lehetnek majd havas epizódok is, amelyek látszólag zónális felállás várakozásaim szerint koratavaszias napjait fogja meg-megszakítani.
Mindazonáltal úgy vélem a tavasz elsõ fele sem lesz kiegyensúlyozott. Márciusban ha a makroképben nem jön létre drasztikusabb tartósabb váltás, csak a mostanában megszokott módon lassan tendál, március közepétõl 25 fokok fognak 0-+5 fokkal váltakozni, hevesebb konvektív események markáns HF hez fognak kötõdni (hasonlóan csak aktívabb módon, mint októberben), de bejöhet akár 1 hetes télies periódus is. Az is érdekes, hogy a 2000, 2001, 2003 as hõségsorozatban a 2002 nyara némileg visszafogott és csapadékosabb (épp a medárdtól eltekintve bárikus mocsaras) volt, néhány ÉK felõl lefûzõdõ HCS hozott pár napos kontrasztos kellemetlen hûvös idõt, egyébként jellemzõen szeptember elsõ dekádjáig kellemes kiegyensúlyozott nyári idõ volt jellemzõ, nincs két egyforma év de nem csodálkoznék ha ezúttal a 35-40 fokos kánikula idén elmaradna.

Egyelõre most úgy tûnik, egy zonális epizód be akar figyelni... Izlandi és skandi fáklyák: Link Link brit: Link óceáni: Link Észrevehetõ egy 300 óra környéki "pipa" mindegyiken, azaz a magasba szöknek a nyomásfáklyák, erõs óceáni blockingot vizionálva. A fõfutások ezek egyes lefutási lehetõségeit mutogatják jelenleg, de maga a 240 óránál lévõ "tény", a vonalzónalitás sem biztos azért még Egyelõre azonban izgalmas idõjárást korábban nem látok a modelleken, így kénytelen voltam 300 óra fölé merészkedni. A NAO indexen egyelõre nyoma sincs a dolognak: Link
Addig hosszútávon könnyen lehet, hogy alhatunk egyet... ? Az északkeleti anticiklon nagyjából 168 óra felett szorul ki Európa középsõ területei felõl Link
Saját fáklyám: Link ott az enyhülés 160-210 óránál.

Érdekes, hogy egy nap alatt micsoda egyetértés lett a modellek között a hosszútávot illetõen.
Már rég volt ekkora esély a vonalzós zonalitás beindulására.

Ez a része pont nem agymenés, az összes futásán adja azt a teknõt.
CFS: ez végülis nem lehetetlen: Link
Viszont ez nowcasting.

A wetsom-féle ábra valóban szemléletes és jól reprezentálja a jelenlegi makroszinoptikai helyzetet. Érdemes kissé elidõzni ezen, mert nagyon jellegzetes téli cirkulációs képrõl van szó. Ha ellátogatunk a GFS kartenarchiv lapjaira, a hidegebb, havasabb fajta téli idõszakokban nagyon gyakran a mostanival lényegében megegyezõ makrocirkulációs mechanizmussal találkozunk. Ezzel a felállással volt rokon -hogy a közelebbi múlt "hírességeibõl" hozzunk példát- 1993 novembere is.
Azt is nagyon jól mutatja a mostani elrendezõdés, hogy a "tomboló" északatlanti ciklontevékenységgel hogy bánik el az északkelet-európai hidegtömeg, illetve annak szinoptikai megnyilvánulása, a skandináv blokkoló AC. Az izlandi minimum kelet felé vándorló peremciklonjai "beszorulnak" az említett AC alá, azaz déli pályára kényszerülnek, s végül mint mediciklon jelentkeznek. A zonalitás, a nyugati áramlásos zóna felismerhetõ ugyan a kép bal alsó sarkában (az azori magasnyomás és az Atlanti-óceánról benyomuló, ény-dk tengelyû alacsony nyomású öv határán), azonban ez messze délen, délnyugaton helyezkedik el, a mi idõjárásunkra hatással nincs. Mi az említett alacsony nyomású öv és az északi AC határterületén helyezkedünk el, lényegileg és általában a hideg oldalon. Ez a cirkulációs kép ránk nézve alapjában "hideg". Ezen az sem változtat, hogy a mediciklonok elõoldala néha "felhúzza" ránk a délnyugati enyheséget (miközben a ciklon hátoldala a tõlünk északnyugatra fekvõ tájakra sarki-szárazföldi hideget zúdít), tartósan enyhe idõt az alapfelállás nem tesz lehetõvé. Makacsnak tûnik ez a berendezkedés, véleményem szerint a mostanit beleszámítva legalább 2, esetleg 3 alacsony nyomású, akciódús epizódot feltétlenül hoz még. A változékonyság és a csapadék adott, a csapadék területi eloszlása, halmazállapota a ciklonpályák függvénye, ebben elég nagy a bizonytalanság. A szituációban benne van újabb kiadós, talán országos havazás, hófúvás lehetõsége (ahogy egyik társunk már megírta), de olvadás, átmenetileg magasra szökõ hõmérséklet elõfordulása is.
Az roppant valószínû, hogy a jelenlegi változékony, ciklonális idõszakot magas nyomású, többé-kevésbé hideg periódus zárja majd le. Újra a már említett GFS kartenarchív-ra utalok: ha végigpörgetjük annak térképeit, látjuk, hogy az északi blokkoló anticiklont és mediciklonokat tartalmazó helyzet szinte mindig ide konkludál. A tartós északkelet-európai AC, ránk nézve kelet-északkeleti áramlásokkal hidegebb fajta telek februárjában nagyon gyakori, mondhatni egyeduralkodó. Joggal feltételezhetõ valami ilyesminek a kialakulása idénre is. Az addig hátralevõ idõbe persze belefér még rövid zonális-félblockingos epizód is (talán (?) január legvégén, február legelején)
Amit elég valószínûtlennek tartok, az a huzamos zonalitás. Tél második felében ennek valószínûsége eleve kicsi, ellenben ezen a télen -úgy látszik- nagy a hajlam az északkeleti hidegfelhalmozódásra és expanzióra, és annak szinoptikai megnyilvánulására, az észak-európai blokkoló anticiklonra. Egyik kollégánk feltételezte karácsony után, hogy ezen a télen a továbbiakban félblocking, északnyugati irányítás lesz legfeljebb hózáporokkal, látványhavazásokkal, síkvidéken egy nap alatt elolvadó csenevész hótakaróval. Igaza is lett volna, ha nem alakul ki a mostani szituáció, a masszív északi blokkoló anticiklonnal. Ennek létrejötte, tekintve az észak-orosz -20, -30, -40 fokokat, elõre látható volt már január elején is.
Még egy valami: az é-d-i hõdifferencia a tél folyamán törvényszerûen csökken (lassan a dél is lehûl) Valamikor a napforduló táján a legnagyobb, február közepén-második felében a legkisebb. A hõdifferencia a hõtranszport-ciklusoknak megfelelõen hullámzó formában kisebbedik. A zonalitás a ciklus kiélezett hõdifferenciájú fázisához tartozik, ezért valószínûsége a napforduló környékén relatíve nagy, tél második felében sokkal kisebb.

ENS futások alapján készítettem, nem a GFSO agymenései alapján, ami 6 óránként más és más.

A leszakadó hideg generálta ciklonok betemették hóval nyugatot, a mostani ciklon már nyugatabbra jött létre, ezért az egész ország masszív elõoldalra került, így ez már cáfolja is az általad leírtakat.
Ez alapján nem tudom miként tudsz következtetést levonni a csütörtöki ciklon helyzetére, fõleg amikor sokszor néhány 10 kilométeren múlik a halmazállapot, vagy éppen, hogy adott régió kap-e csapadékot.
Viszont abban igazad van, hogy térség idõjárási helyzete hasonló volt, de hazánkra vonatkoztatva már több részre szakadt az ország.
Ugyanakkor számszerûséget nem tudok belelátni, mert a makrocirkuláció igen gyorsan képes megváltozni, így 2-3-4 alkalommal történõ bekövetkezések már nekem a számmisztika körébe tartozó dolgok.
Szokatlanul csapadékos most a térségünk, páran meg is jegyezték már a fórumon, hogy régen volt ennyi mediterrán ciklon egymás után, viszont van, hogy hónapok telnek el amíg egy is ki tud alakulni, így a bekövetkezések száma általános következtetések levonására, legalább is számomra nem alkalmasak.

Én szerintem értem, hogy mire akarsz kilyukadni. Az a baj, hogy az utóbbi két mediciklon alá is támaszt, meg nem is. Valóban, a nyomási elrendezõdés hasonló volt a Kárpát-medence környékén, ha két Európa/Észak-Atlanti-ó. térképet egymás mellé teszünk két jól választott idõpontban, a Kárpát-medence szûk környezetében hasonló nyomási képest látnánk. Viszont ha jobb felbontású, a Kárpát-medence szûk környezetét ábrázoló térképet tennénk egymás mellé, akkor azt látnánk, hogy a két ciklon helye kb. 50-100km-rel eltér. Ez elég volt ahhoz, hogy nálunk a második havazás végén 7cm-rel kevesebb volt a hóvastagság, mint az elsõ végén. A két ciklon hasonló idõjárást produkált, de térben jelentõs eltolásokkal. Ha a következõ ciklon egy százassal délkeletebbre megy majd el, akkor bõven benne lesz a pakliban, hogy DK is kap nagyobb havat (bár most a ciklon erõs elõoldala is probléma, nem csak a helyzete).

Az ábrádra húztam volna még jobb felülre plusz egy "A" csíkot. Skandinávia keleti részén folyamatos a ciklonképzõdés, és ez nem is nagyon látszik változni.
Link
Link
Illetve itt kiszorul még ÉK-ebbre: Link

Az éghajlatv. rovatban már Floo által is említett meridionális cirkulációs fázis statikus jellegébõl adódik, hogy a gerincek és teknõk, illetve az ahoz tartozó ciklonok meglehetõsen lassan haladnak Kelet felé, ha egyáltalán. Az ismétlõ epizódok lényege: a teknõk perifériáin bár ciklonok váltják egymást, de nagyjából azonos pályán mozognak és így a hátoldali áramlásrendszerük is meglepõen hasonló lesz. Ilyen volt 2003 január 5-7-9 is.

Egy szóval akármi lehet. Ha ez a tengely így lenne mediterrán-ciklon dömping,vagy érint minket,vagy nem,ha igen újabb hóba fulladás,ha viszont ez a rendszer néhány 100 km-t tolódik északra akkor peremciklon dömping-fél zonalitással,ami tudjuk nálunk,illetve az ÉK-i országrészben mit jelent.