Kérdések és válaszok

... és 1 okta Ac... Ez szerepel abban

Ne keresd a kákán a csomót!
Nem tudom, hogy miért adtak akkor felhõzetet a legalsó légrétegre. A megnevezés pedig magától értetõdõ lenne. Vagy a Te szemed, vagy a péri észlelõ/automata "szeme" káprázott.

Igaz, de 7-kor viszont 1 okta meg volt adva, akkor is kizárólag Cs volt jelen.

Ez a 0 okta az alacsonyszintû felhõzetre vonatkozik (oda van írva, hogy 1st cloud layer quantity). Gondolom a repülés szempontjából ez a réteg a legfontosabb.

Az lenne a kérdésem, hogy itt Link 0 okta felhõ szerepel, miközben felettem most is 5 okta Cs van, akkor itt hogyan lehet 0?
Valami mûszerrel mérik a felhõzet mennyiségét illetve fajtáját, amit ez a mûszer nem vesz észre?!
Más nem jut eszembe, az észlelõk biztosan nem adnak ilyen égképre 0 oktát.
Ha jól emlékszem, van egy lézeres mûszer.Meg is van a huncut. -> Link

És lenne még egy kérdésem:
az elõrejelzési térképeknél a magassági hõmérséklet illetve harmatpont (szél) adatok elérhetõek-e sûrûbb magassági adatokra (tehát nem csak a 925/850/700/500 nyomásokra) illetve az archív adatok megtalálhatóak e valahol. És ha ezek a metneten nem elérhetõek, van e más honlap, ahonnan a hazai adatok kigyûjthetõek?

Köszönöm!

Köszönöm, nagy segítség volt!

A napi maximális széllökés mérésének idõtartamát meg tudná mondani valaki? Próbáltam kibogarászni, de amit találtam, az nem tudom mennyire rendszeresített (helyi idõ szerint éjféltõl éjfélig) és az óraátállítással sem számol, így az évben egyszer 23 egyszer pedig 25 óra idõtartamra vonatkozna. A "daily windrun" szintén érdekelne. Errõl annyit tudtam meg, hogy két fajta létezik, az egyiket 3 méter alatt mérik, ez a párolgás értékhez kapcsolódó mutató fontos eleme, a másikat pedig az ismert 10 méteres magasságban, gondolom ez a napi átlagos szélsebesség számításánál játszik szerepet. Engem az utóbbi érdekelne. Nálunk mérnek ilyet? Milyen idõtartamban?
Néhány napja már kérdeztem, akkor nem jött válasz.

Hogy néz ki egy (az OMSZ-nál rendszeresített) hóvastagság-mérõ automata és milyen elven mûködik?

Ja igen, mondjuk nem értem, hogy az OMSZ az ilyen adatokat, amik múltbélik miért nem teszi közzé. Vagy legalább ingyenesen elérhetõvé szakdolgozatok számára. Amit engedélyeznek ingyen az egyszeri alkalommal kérhetõ 1 hely 1 paraméter változása. No most nem tudom hány olyan meteorológus hallgató van aki éghajlatot elemez, de azoknak 1 paraméter szinte semmi.

Engem olyan állomáshálózat érdekelne, ahol talajhõmérsékleteket mérnek/mértek a múltban. 1950-tõl máig.

Az állomáshálózat: Link

Az óránkénti és visszamenõleges adatszolgáltatás a problémás.
Itt van valamennyi: Link

Köszönöm a segítséget.
Még két kérdésem lenne: honnan lehet megtudni, hogy az országban hol mûködnek meteorológiai állomások (OMSZ) illetve, hogy elérhetõk ezeknek az órás adatai egy évre visszamenõleg (a METAR-okon kívül)

Köszönöm!

Befejezem: "...skálával szemben."

A tapasztalatom az, hogy sokszor sajnos a kódok sem jelentenek túlzott magabiztosságot, ha el kivánom dönteni: hol van a határ a gyenge és a közepes esõzés/havazás, illetve a közepes és az erõs esõzés/havazás között. Lehet, hogy a számokkal történõ becslés éppen ezen a bizonytalanságon igyekszik enyhiteni. (Úgy, ahogyan az angol Tornado and Storm Research Organization a tornádó erõsségének érzékeltetésére 10-es skálát ajánl az Egyesült Államokban használatos, legtöbb 5-ös erõsségû skálával.)

Nálunk nincs, de a környéken sincs úgy tudom, csk kivételes alkalmakkor.
Link

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy Magyarországon,(vagy esetleg a szomszédos államokban) van e a 00 és 12 UTC felszálláson kívül ballon felengedés (leginkább a hajnali órák érdekelnének)

És ha igen hol és ezek elérhetõk e interneten.

Nagyon köszönöm a segítséget!

A megjelölésnek igazából nincs leírt, mellékelt képekkel, számszerû csapadékkritériumokkal alátámasztott definíciója, ez a MetNet észlelõi között az elmúlt évek során kialakult és elterjedt jelölés az intenzitásra. Ennél fogva némiképpen szubjektív az egyes intenzitási fokok megítélése, de jó dolognak tartom, hiszen a 4 hivatalosnál (70, 71, 73, 75) részletesebben kifejezhetõ a csapadékhullás mértéke.
A következõt csak gondolom, hogy nagyjából így vágható össze a 2 "skála":
ww70: 1/10
ww71: 2-4/10
ww73: 5-7/10
ww75: 8-10/10

Meteo: nagyon köszönöm a választ!

Azt jelenti, hogy ha a havazás intenzitását egy tizes skálán mérjük, akkor hatos erõsségû, tehát olyan jó közepes.

Gyakran találkozom számos megjelölésekkel a havazás kapcsán a megfigyeléseknél. Mit jelent a (például) 6/10-es havazás? A választ elõre megköszönöm!

GAMET
FAHU41 LHBM 100500
LHCC GAMET VALID 100600/101200 LHBP-
BUDAPEST FIR BLW FL100
SECN 1
SFC VIS: 06/10 2000-5000M SN SW OF DIMLO-TONDO
10/12 2000-5000M SN SW OF STEIN-MOPUG
10/12 0500-2000M +SN BLSN SW OF SIMLO-TONDO
SIG CLD: 06/10 BKN/OVC 0700-1000/XXX FT AGL SW OF DIMLO-TONDO
10/12 BKN/OVC 0200-1000/XXX FT AGL SW OF STEIN-MOPUG
ICE: 06/10 MOD TO SEV ABV 1500 FT AMSL SW OF DIMLO-TONDO
06/10 MOD ABV 7000 FT AMSL SW OF STEIN-MOPUG
10/12 MOD TO SEV ABV 1000 FT AMSL SW OF STEIN-MOPUG
TURB: MOD TO SEV BLW FL050
MOD FL050/100

DIMLO, TONDO, SIMLO, STEIN stb.
Ezek megvannak valahol, hogy melyik településeket, vagy területeket jelentik?

Oh köszi. pontosan ezt kerestem, csak elkerülte a figyelmem.

Itt van, ha ezt keresed:
Link

Leírások---napi adatok számítása és mérése

Látom jó kérdést sikerült feltennem. Egyébként az ilyen adatoknál fel szoktk tüntetni, hogy mibõl számolják ugye?
Mert hogy 1900-2010-ig elemzek jelenleg adatokat és számomra nem világos minden. A met.hu-s adatok is ilyenek:
Link
pl Debrecen 1900-2001-ig fenn vannak havi adatok de nem tudom mi mit jelent.

Nagyon szívesen!
Én is úgy gondoltam, hogy ez valóban hasznos lenne, ha mindenki megismerné, hiszen már többször felmerült a kérdés.

Akkor itt és most véget ért az elbeszélés, he-he!

Ez vitt egyébként félre:
"Látható tehát, hogy a napi 3 adatból számított értékek az év során mindvégig a valódi közép alatt maradnak, méghozzá eléggé stabil különbséggel (0,2-0,4 °C az eltérés).
A max-min-bõl számított értékek is rendre a valódi közép alatt maradnak, de itt már nagyobb a szórás (0,1-0,5 °C a különbség)"

Ám most tisztába tettük a dolgot, csak köszönni tudom a közölt adatsort!

Bocs, ezt most nem értem teljesen.
(Lehet, hogy elbeszéltünk egymás mellett. )

Én is úgy írtam eredetileg, hogy a korrekciós tényezõk szerepelnek.

Azaz egész egyszerûen van egy hónapunk, és ugye nyersen kijön rá valamilyen havi közép minden egyes módszerrel. Legyen például február. A napi 4 adatossal kapunk x fokot, a 3 adatossal y fokot, a max-min alapján pedig z fokot.

Ezekbõl úgy tudjuk a 24 órás, valódi közepet képezni, hogy a listából kiválasztjuk a vonatkozó korrekciót, és elõjel szerint hozzáadjuk a nyers értékhez, vagy pedig levonjuk belõle. Azaz a 24 órás közepeink lesznek:
1. (x+0,1) °C
2. (y-0,2) °C
3. (z-0,2) °C

Persze-persze, az 1., 2., 3. értékeknek így elvileg meg kéne egyezniük, tudom. Egy "minta"-hónap esetére meg is egyeznek, de elõfordulhat, hogy egy adott hónapban mégis különbözõek. Ekkor nem tudunk mást tenni, mint hogy következetesen ugyanazt a számítási módot alkalmazzuk minden hónap során. Így lesz homogén az adatsorunk.

Hangosan gondolkodok.
A számadatok véletlenül nem magát a korrekciós tényezõket jelentik?

Kiválasztottam elsõ példának a februárt:
Itt a tmin+tmax/2-re -0,1°C szerepel.
A 7+14+21/3-ra -0,4°C
A 01+07+13+19/4-re +0,1°C.

Különösen az utóbbi kettõre célzok a gondolatmenetem lefektetésében.
A háromadatos és a négyadatos metódus között 0,3°C az eltérés.
Az utóbbiba ugyebár egy hideg értékkel több van belefektetve.
Ezt az esti érték 2órával hamarabbi mivoltja nem kompenzálja.

Abszolút átlagos nappal operálok:
t01,t07,t13,t14,t19,t21: -3,-6,+5,+5,+1,-1°C
A háromadatos napi közép (7+14+21/3): -0,66°C
A négyadatosé (01+07+13+19/4): -0,75°C

Második példám július:
Itt a tmin+tmax/2-re -0,2°C szerepel.
A 7+14+21/3-ra -0,4°C
A 01+07+13+19/4-re +0,1°C.
A háromadatos és a négyadatos metódus között 0,5°C az eltérés.
Itt is áll az eggyel több hûvös adat.

Abszolút átlagos nappal operálok:
t01,t07,t13,t14,t19,t21: 17,14,28,29,23,21°C
A háromadatos napi közép (7+14+21/3): 21,3°C
A négyadatosé (01+07+13+19/4): 20,75°C

Folytathatnám a példákat, ám meglátásom szerint a négyadatos metódus jóval többször szerepel alacsonyabb értékkel mint a háromadatos.
Ebbõl kifolyólag és általánosítva jutottam arra a következtetésekre, hogy talán maguk a korrekciós tényezõk láthatóak.

Igen, szerintem is arra jó. A napiaknál persze el lehet játszogatni vele, hogy minden naphoz hozzáadunk pl. 0,2-t, és akkor ugyanaz jön ki, de hát itt a lényeg az úgyis a havi érték, szerintem is.

Mondjuk a havi átlaghoz hozzáadva tûnik kézenfekvõnek.

És még valami: a (7+14+2*21)/4-eshez sajnos nem találtam (egyébként számomra is meglepõ módon) eddig még hivatalos korrekciókat.

Az a helyzet igazából, hogy erre egészen pontos leírást nem találtam, hogy ez szigorúan napi középhõmérséklet esetére is alkalmazható-e, vagy csak a havira. Illetve alkalmazni lehet végül is biztosan, csak sokszor nagyobb eltérések adódhatnak az egyes módszerek között.
De a havi középre való alkalmazhatósága az, ami egészen biztosan jó.

Majd utánaérdeklõdök, hátha valaki tud errõl valamit, hogy régebben operatívan a napi középre is használták-e a korrekciókat.

Közben újra elolvasva téged látom, ezek napi korrekciós tényezõk.

Átböngészve a többi metódust, a 7+14+21+21/4-es metódus közelíti meg a legjobban a 24adatos naoi közepet.
Itt a faktor közelíti a nullát, így korrekciós tényezõ nélkül is megfelelõ.

Gyors kérdés még:
Ugye egyszerûen a nyers havi középhez kell hozzáadni eme faktorokat?

Nagyon szépen köszönöm!

Ezeket nagyon is megfontoljuk.

Részemrõl pedig a két szélsõértékkel számolt átlagokra hamarosan alkalmazom is.

A 7+14+21+21-es négyes átlag faktora nincs véletlenül benne?

Akkor tehát íme a valódi, 24 órás napi középhõmérséklet kiszámítására alkalmazott korrekciók Magyarország térségére, a különbözõ számítási módszerek esetében.

Még egyszer hangsúlyozom, ezek hivatalos, a WMO által elfogadott korrekciós tényezõk. Olyannyira, hogy a hazai hálózatban nagyon sokáig, egészen az automata-korszak kezdetéig használták õket a hivatalos közepek kiszámításához.

1. Napi 3 észlelésbõl, azaz a (t07+t14+t21)/3 alapján számított középhõmérséklet esetén (nem elírás: itt nem az a bizonyos esti észleléssel súlyozott átlag szerepel, hanem kifejezetten a nyers, napi három adatból számított érték!).
- január: -0,2 °C
- február: -0,2 °C
- március: -0,2 °C
- április: -0,3 °C
- május: -0,4 °C
- június: -0,4 °C
- július: -0,4 °C
- augusztus: -0,3 °C
- szeptember: -0,2 °C
- október: -0,2 °C
- november: -0,2 °C
- december: -0,2 °C
- ÉVES: -0,27 °C

2. A napi szélsõértékekbõl, azaz a (tmax+tmin)/2 alapján számított középhõmérséklet esetén.
- január: -0,1 °C
- február: -0,2 °C
- március: -0,3 °C
- április: -0,2 °C
- május: -0,1 °C
- június: -0,1 °C
- július: -0,1 °C
- augusztus: -0,2 °C
- szeptember: -0,4 °C
- október: -0,5 °C
- november: -0,3 °C
- december: -0,1 °C
- ÉVES: -0,22 °C

3. Napi 4 észlelésbõl, azaz a (t01+t07+t13+t19)/4 alapján számított középhõmérséklet esetén.
- január: 0,0 °C
- február: +0,1 °C
- március: +0,2 °C
- április: +0,1 °C
- május: 0,0 °C
- június: -0,1 °C
- július: +0,1 °C
- augusztus: +0,1 °C
- szeptember: +0,2 °C
- október: +0,3 °C
- november: 0,0 °C
- december: 0,0 °C
- ÉVES: +0,08 °C

(Csak a biztonság kedvéért: az idõpontok minden esetben CET-ben, azaz közép-európai idõben értendõek. Ez a téli idõszámítás szerint megegyezik a valódi helyi idõvel, a nyári idõszámítás szerint pedig egy órával kevesebb annál.)

Látható tehát, hogy a napi 3 adatból számított értékek az év során mindvégig a valódi közép alatt maradnak, méghozzá eléggé stabil különbséggel (0,2-0,4 °C az eltérés).

A max-min-bõl számított értékek is rendre a valódi közép alatt maradnak, de itt már nagyobb a szórás (0,1-0,5 °C a különbség).

A napi 4 adatból számított közép esetén télen és nyáron már alig-alig van csak eltérés a valódi középhez képest, tavasszal és õsszel viszont nagyobb a különbség.

Az év egészét tekintve az elsõ két módszer -0,3, illetve -0,2 °C-os anomáliát ad, a napi 4 fõterminusi mérésbõl képzett átlag esetén viszont már olyan kicsi az eltérés, hogy 0,1 °C-on belül marad.

További lehetõség, hogy a napi 8 terminusi óra (01, 04, 07, 10, 13, 16, 19, 22 CET) átlagából képezzük a középhõmérsékletet. Ezzel a módszerrel már annyira megközelítjük a 24 órás közepet (az eltérés minden hónapban 0,1 °C-on belül marad), hogy az így kapott értékek korrekcióra nem szorulnak, minden további nélkül elfogadhatók valódi középnek.

Természetesen mindezek sok év átlagából számított korrekciós tényezõk. Ezért egyes esetekben elõfordulhat, hogy a valóságos eltérés a különbözõ számítási módokkal képzett napi középhõmérsékletek között egészen más, mint az imént leírtak. Azonban minél nagyobb idõskálára vonatkoztatjuk a dolgot, annál pontosabb lesz, annál nagyobb megbízhatósággal lehet alkalmazni. (Hiszen a szélsõséges esetek egyre inkább kiejtik egymást.) Vagyis a havi közepek kiszámításánál már nagyon jól mûködik ez a korrekció, nem is beszélve az éves értékekrõl.

A fenti adatok forrása: OMSZ (és jogelõdjei) évkönyvek.


És akkor még egy pár szó ezzel kapcsolatban.
Azt gondolom - mivel többször is felmerült már a számítás kérdése - nagyon hasznos lenne, ha a metnet-es havi középhõmérséklet-térképek esetén tudnánk alkalmazni ezt a korrekciót a max-min-bõl számított közép esetére.
Nem tudom, hogy a térkép elkészítésénél informatikai szempontból ez mennyi nehézséget okozna, de az én eléggé szerény programozói tudásommal úgy képzelem, hogy kb. 1-2 plusz sort kellene talán csak beszúrni a programba, vagy még annyit sem. (Persze lehet, hogy nem így van.)
Mindenesetre ha ezt meg tudnánk valósítani, akkor a szolgálat havi középhõmérséklet-térképeivel is jobb lenne az összhang, és egyúttal adatainkkal közelebb lennénk a valósághoz is.

Nagyon köszönöm!

Íme a mai példa, ez nem spanyolviasz, csak szemlélettõ a mai nap:
Tmin: -4,3°C
Tmax:+2,3°C
T 7-14-21h: -4 - +2 -4 °C

Átlag:
Két mérésbõl: -1°C
Napi négybõl: (7+14+-21+21/4): -3,5°C
Az éjjeli adattal számolt négyadatos, a nyolcadatos és a továbbfinomított még szebb.

Nekem mai napig is a 21órás adat duplázása általi négyadatos átlag számolódik, lévén a mûszerezésem nem teszi lehetõvé.
Nem bánom, pláne, ha korrekciózhatom.

De tudok.
Éppen nemrégiben írogattam ki ezeket végre a régi évkönyvekbõl, hosszas keresgélés után.

Hamarosan elõszedem õket, és beírom.

A korrekciókról nem tudsz pontos dolgokat?
Nekem mostanában sok fejtörést okoz a nyáron alkalmazott napi két szélsõértékbõl számolt átlag és klímaátlag közötti különbság, így a viszonyítás bonyolultsága (ami még a napi négy mérésbõl összeálló téli télnél is fennáll).

Attól függ, hogy hol.

A hivatalos napi közép számítási mód az idõk során sokat változott. Volt:
- (t07 + t14 + 2*t21) / 4
- (t01 + t07 + t13 + t19) / 4
- (tmax+tmin) / 2.

(Az órák CET-ben értendõk.)

Ezekhez bizonyos, a WMO által elfogadott korrekciókat alkalmaztak, hogy a valódi, 24 órás közepet megkapják.

Az elsõ olyan módszer, amelyhez már nem kell korrekció, az a napi 8 darab terminusi értékbõl való számítás volt.

Manapság a napi 24 darab órás mérésbõl vett átlag a hivatalos.

Itt a metneten - ha minden igaz - a max, min-es módszert használja a program a térképek készítéskor, korrekció nélkül. Ez utóbbi sajnos elég nagy probléma bizonyos hónapokban az eltérés miatt, éppen ezért nagyon hasznos lenne, ha a korrekciókat itt is bevezetnénk majd a közeljövõben.

A Havi hõmérsékleti átlag az a napi átlagok átlaga, ugye? A napi átlag pedig a reggel délben és este mért 3 átlaga vagy a maximum és minimmum átlaga?

A szélsebesség napi értékeinek rögzítésével kapcsolatban lenne kérdésem.
Mikor "nullázzam" az adott nap legnagyobb széllökését és a szél által megtett távolságot (WD számol ilyet)? Reggel 6 UTC-kor, mint a szignifikáns jelenségeket, este 18 UTC-kor, mint a hõmérsékletet, esetleg 0 HLT-kor? Van erre valami egységesen elfogadott szabály? Az OMSZ napi jelentésében milyen idõtartamra vonatkozik a legnagyobb széllökés adata?
Elõre is köszönöm a választ.

Köszi mindkettõtöknek.

Így van, az simán mehet pl., hogy 5 Cu2, 4 Sc5 (vagy még több).

Szerintem írd be nyugodtan a mennyiségeket, hogy külön-külön mennyi van belõlük.
Én is írtam már be összesen 9-10 oktát, de a szintek miatt remélhetõleg ez kevesekben ad kételkedésre okot, akinek pedig ad, annak elmagyarázzuk.
Remélhetõleg hamarosan szinop szerint is észlelhetünk majd felhõzetet.

A bõvített észlésben a synop kód szerinti CL8 (Cumulus és stratocumulus különbözõ rétegekben (a startocumulus nem cumulusok szétterülésébõl jött létre) felhõzetet hogyan érdemes megadni, hogy ne legyen zavaró? Ha Cu-t és Sc-t adok, a felhõzet mennyisége (okta) biztos nem lesz jó.

Érdemes lenne az Idõjárás és a Légkör cimû szakfolyóiratoknak a kérdéses témába vágó tanulmányait felkeresni. Könyvtári böngészéseim alapján elmondhatom, hogy az Idõjárás a 70-es és 80-as években számos magyar nyelvû publikációt közölt (egy jó ideje a megjelenés angol nyelven történik). A negyedévenként megjelenõ Légkör rendszeresen ismerteti Magyarország hõmérsékleti- és csapadékviszonyának alakulását, megemlitve a szélsõséges mikroklimatológiai adatokat is, van térképes ábrázolás.

Nos, érdekes a kérdés,, a válasz engem is nagyon érdekel.
Talán ez abban nyilvánul meg, hogy a szél általában hidegfront jelenlétében nyírja a csapadékot.A HF mögött általában kiszárad a levegõ, ennek és a komoly magassági szeleknek köszönhetõen "hal meg" a csapadék a front mögött.
De majd biztosan kapsz szakmai választ is.

"A szél kinyírja a csapit", olvastam már néhányszor különbözõ fórumokon, ha nem is pont ebben a formában.
Ma többfelé hullott az országban jelentõs esõ, erõs - viharos szél mellett.
A kérdés: Mi befolyásolja, hogy egyes esetekben az elõzõ, más esetekben - mint például ma - az utóbbi verzió következzen be?