Meteorológiai esélylatolgatások
Ez is igaz, az is igaz.
Van mindkettõre példa (1997 októberében télies idõjárás, havazás, majd igen enyhet tél, ill. 2003 október végén nagy havazás, télies idõ, majd jó kis tél).
Egyébként 1992-ben emlékszem ehhez hasonló erõs hidegbetörésre szeptember elején.
Ám egy szeptember eleji Rossby-hurok délre vándorlásából a télre még nem lehet következtetni.
Meglátásom szerint a szerda-csütörtök középhegységeinkben ne várjunk szilárd halmazállapotot, nem sok esély van rá, 1200 még inkább 1300m felett, azaz inkább az Alpok és a Kárpátok (Tátra) vonulatán.
Van mindkettõre példa (1997 októberében télies idõjárás, havazás, majd igen enyhet tél, ill. 2003 október végén nagy havazás, télies idõ, majd jó kis tél).
Egyébként 1992-ben emlékszem ehhez hasonló erõs hidegbetörésre szeptember elején.
Ám egy szeptember eleji Rossby-hurok délre vándorlásából a télre még nem lehet következtetni.
Meglátásom szerint a szerda-csütörtök középhegységeinkben ne várjunk szilárd halmazállapotot, nem sok esély van rá, 1200 még inkább 1300m felett, azaz inkább az Alpok és a Kárpátok (Tátra) vonulatán.
"Keddtõl északnyugati irányból több hullámban hûvös és nagy nedvességtartalmú levegõ érkezik. Ez az áramlás határozza meg a jövõ hét idõjárását és okoz az évszakhoz képest jóval alacsonyabb hõmérsékletû, csapadékos idõjárást. Az élénk északnyugati szelet fõleg a hét második felében erõs széllökések is kísérik, mely tovább rontja hõérzetünket.
taki"
Azt szeretném kérdzeni, hogy én jövõ hét keddtõl Dunaújvárosban leszek; ugye, Újváros szélcsatornában van ,tehát számíthatok viharos széllökésekre, ugye?
taki"
Azt szeretném kérdzeni, hogy én jövõ hét keddtõl Dunaújvárosban leszek; ugye, Újváros szélcsatornában van ,tehát számíthatok viharos széllökésekre, ugye?
Hehe, ebbõl a híres nagy ciklonból már csak egy barotróp zóna lesz a végére 
Link ez bizony inkább kezd sekély ciklonra vagy magassági hidegcseppre hasonlítani.
Link ez bizony inkább kezd sekély ciklonra vagy magassági hidegcseppre hasonlítani.
"Ha nem a helyi hõmérsékletet, hanem a nagytérségi nyomáseloszlást, a tengerfelszínek hõmérsékletét, stb. veszed figyelembe, akkor már lehet összefüggéseket találni..."
Valószínûleg ez lehet az oka többek között annak a megfigyelésnek is, miszerint ha októberben havazik, nagyobb az esélye az enyhe télnek.
Valószínûleg ez lehet az oka többek között annak a megfigyelésnek is, miszerint ha októberben havazik, nagyobb az esélye az enyhe télnek.
1995-ben szeptember ugyanezen az idõszakán egy nagyon hasonló helyzet alakult ki mint most, talán azzal a kölünbséggel hogy kevesebb esõ esett ( bár még most is kérdéses számomra a mennyisége), hideg szeles idõ volt, ekkor 6-án reggel kialakult a Kékesen az elsõ hózápor. Ezen szeptember elõtt és azóta sem hullott ilyen korán nálunk hó a hegyeinkben. Asszem a Bükk legmagasabb pontjain is volt havasesõ, átmeneti hó. Most ahogy nézem a jövõ hét idõjárását, most is kialakulhat hózápor a Kékesen talán a Bükkben, és még a Csóványos is esélyes lehet. Ekkor igen havas és hideg, hosszú tél követekezett, most hogy milyen tél lesz azt bizony senki se tudja.
Hosszú adatsorok alapján nincs semmilyen korreláció az egymást követõ hónapok, évszakok hõmérséklete között, az idõjárás ilyen módon nem "emlékszik" önmagára. Ha nem a helyi hõmérsékletet, hanem a nagytérségi nyomáseloszlást, a tengerfelszínek hõmérsékletét, stb. veszed figyelembe, akkor már lehet összefüggéseket találni, de ez jóval bonyolultabb ügy. Svadasz hozzászólásaiban és latolgatásaiban bõven olvashatsz róla. 
Robbie: valóban lehetséges. Kb. 50% eséllyel bejön.
Robbie: valóban lehetséges. Kb. 50% eséllyel bejön.
szerintem lehetséges, ha az õsz korán és erõsen érkezik, a késõ õsz és / vagy a tél enyhébb lesz/lehet.
Cauchy: köszi a megjegyzést, teljesen igazad van: nem biztos, hogy az átlag jelzi az eloszlás maximumát. Alkalomadtán ezzel majd ki is fogom egészítem a magyarázómat.
Rudolfking: a számunkra érdekes idõtávokon valóban nem feltétlenül egyenletes az az eloszlás. Más kérdés, hogy ha jól gondolom, a modellt nagyon hosszú távra (pl. egy-két hónapra) lefuttatva a rengeteg "felhasadás" után már tényleg ehhez közelítenénk, és ha jó a modell, akkor az éghajlati valószínûségeket kapnánk vissza. De ezt már úgysem használnánk elõrejelzésre... (Igaz, az éghajlati valószínûségek sem feltétlenül szabályos haranggörbét adnak - pl. a januári középhõmérsékletek átlaga valamivel alacsonyabb, mint a mediánja, de ez már csak árnyalatnyi eltérés.)
Viszont a GFS kapcsán erõs a gyanúm, hogy a "mellék"-futásokhoz nem perturbálnak meg (vagy nem eléggé) minden olyan tényezõt, ami befolyásolhatja a kimenetet. Ezért fordulhat elõ olyasmi, hogy adott idõpontra az egyik futás pl. 0 és 7°C között szór, néhány futással késõbb pedig már 7 és 13°C között mennek a görbék... (Persze, mivel csak húsz görbénk van, eleve nem mondhatjuk azt, hogy a szélsõkön kívül esõ értékek valószínûsége nulla. De pusztán ettõl még nem lennének ennyire gyakoriak a hasonló fordulatok.)
Rudolfking: a számunkra érdekes idõtávokon valóban nem feltétlenül egyenletes az az eloszlás. Más kérdés, hogy ha jól gondolom, a modellt nagyon hosszú távra (pl. egy-két hónapra) lefuttatva a rengeteg "felhasadás" után már tényleg ehhez közelítenénk, és ha jó a modell, akkor az éghajlati valószínûségeket kapnánk vissza. De ezt már úgysem használnánk elõrejelzésre... (Igaz, az éghajlati valószínûségek sem feltétlenül szabályos haranggörbét adnak - pl. a januári középhõmérsékletek átlaga valamivel alacsonyabb, mint a mediánja, de ez már csak árnyalatnyi eltérés.)
Viszont a GFS kapcsán erõs a gyanúm, hogy a "mellék"-futásokhoz nem perturbálnak meg (vagy nem eléggé) minden olyan tényezõt, ami befolyásolhatja a kimenetet. Ezért fordulhat elõ olyasmi, hogy adott idõpontra az egyik futás pl. 0 és 7°C között szór, néhány futással késõbb pedig már 7 és 13°C között mennek a görbék... (Persze, mivel csak húsz görbénk van, eleve nem mondhatjuk azt, hogy a szélsõkön kívül esõ értékek valószínûsége nulla. De pusztán ettõl még nem lennének ennyire gyakoriak a hasonló fordulatok.)
Hát konkrét adat nélkül, de eddig úgy vettem észre az elmúlt tizenpár évben, ha hidegen, esõsen indul az õsz, akkor október november igazi vénasszonyok nyarát hoz, ami vagy áttolódik decemberbe is, vagy egy erõs november közepi-végi télies hidegbetörés vet véget neki.
Megint felvetem a tegnapi kérdésemet,nemigazán fordult a figyelem középpontjába: Lehet összefüggés a korai erõs õszi-"intermezzo" -ilyenre állítólag 10 évente egyszer van átlagosan esély-és az õsz további kimenetele ,esetleg a tél alakulása között? Más: közelibb hosszútávút figyelve meglehetõsen õsziesnek tûnik most már a hónap második dekádja is,ami ha tényleg úgy is fog alakulni,bizony a havi középhõm. végre egy év után! ÁTLAG ALATT maradhat(kicsit merész,tudom ,még csak 2.-a van,de nem kizárt...)
Pedig ez tökéletesen így van, de ezt már többször is irtuk, hogy a fáklya az 1 modell több futásából ered, és nem 22 db modell!
Hm... érdekes, pedig a 850 hPa-os hõmérsékletet nem csökkentette. Ez szintén elég hihetetlen: Link
0, +1°C-os 850 hPa-ból Észak-Magyarországon +4, +6°C lenne a T(max) 2 méteren? Télen, a medencében megrekedõ hideg levegõ esetén tiszta sor volna, hogy csak 4°C-kal van melegebb idelent, mint 1400 m magasan, de most, ilyen meleg talajfelszín felett képtelenségnek tûnik. Ahhoz pedig, hogy a csapadék így lehûtse az alsó légréteget, egy felhõszakadás intenzitása kellene... ami azért nem lesz ebben a ciklonban, fõleg nem egész nap [hiszen t(max)-ról van szó].
0, +1°C-os 850 hPa-ból Észak-Magyarországon +4, +6°C lenne a T(max) 2 méteren? Télen, a medencében megrekedõ hideg levegõ esetén tiszta sor volna, hogy csak 4°C-kal van melegebb idelent, mint 1400 m magasan, de most, ilyen meleg talajfelszín felett képtelenségnek tûnik. Ahhoz pedig, hogy a csapadék így lehûtse az alsó légréteget, egy felhõszakadás intenzitása kellene... ami azért nem lesz ebben a ciklonban, fõleg nem egész nap [hiszen t(max)-ról van szó].
Szertintem meg pont nem egyenletes az eloszlás, hanem vannak valószínûségi csúcsok, attól függõen, hogy éppen milyen alakú az állapotot leíró attraktor, lehet 2 csúcs, lehet több. Minél több a csúcs annál nehezebb az elõrejelzés.
Sõt igazából úgy kéne mondanom, hogy az idõ elõrehaladtával az elõrejelzési görbék eloszlása felhasad kettõ vagy több részre és az egyes ide tartozó görbék megint egy-egy sajátátlag körül ingadoznak a következõ felhasadásig.
Sõt igazából úgy kéne mondanom, hogy az idõ elõrehaladtával az elõrejelzési görbék eloszlása felhasad kettõ vagy több részre és az egyes ide tartozó görbék megint egy-egy sajátátlag körül ingadoznak a következõ felhasadásig.
Ez az, pontosan így van Bár végtelen sok függvény szerintem egyenletes elosztáshoz vezetne, ugye a pillangó-effektus
Kíváncsi lennék, van-e egy maximuma az elõrejelezhetõ idõjárásnak, mondjuk úgy 15 napra (ami persze minden idõjárási helyzetben más érték), és ezt mikor és meddig lehet megközelíteni... 15 napra átlagos esetben ez 35 vagy éppen 90%? Na majd 20 év múlva kiderül
Bár végtelen sok függvény szerintem egyenletes elosztáshoz vezetne, ugye a pillangó-effektus Kíváncsi lennék, van-e egy maximuma az elõrejelezhetõ idõjárásnak, mondjuk úgy 15 napra (ami persze minden idõjárási helyzetben más érték), és ezt mikor és meddig lehet megközelíteni... 15 napra átlagos esetben ez 35 vagy éppen 90%? Na majd 20 év múlva kiderül
Csak halkan kérdezem: (1 példa) mi van,ha csütörtök hajnalban szakad az esõ Kékesen és neadjisten 1 fok lesz odafent? Havasesõ? Megtörténhet ez? Szél mondjuk nem lesz erõs. Szóval, esélyek?:-)
Hoppá... Na, meglessük.
szerk.: Be tudnád linkkelni pontosan? Mert érdekes az oldal, de amit keresek, nem találom, már kicsit fáradt vagyok.
szerk.: Be tudnád linkkelni pontosan? Mert érdekes az oldal, de amit keresek, nem találom, már kicsit fáradt vagyok.
rothfb, olyan viszont van mint a GFS fáklya más modellnek is, pl a GEM-nek amely a meteociel.fr oldalon érhetõ el.
Szívesen, tényleg Usrin oldalán is fent van. Nagyon hasznos infok. Viszont egy dolgot hozzátennék, amit szerintem sokan félreértenek:
Azt, hogy ha nagy a szórás, akkor az görbék adott idõpontbeli átlaga (a fehér) a legvalószínûbb várható hõmérséklet. Ez nem igaz, vagy legalábbis egy speciális feltétel esetén igaz csak: akkor, ha a görbék átlag körüli eloszlása egyenletes.
MOndok egy ellenpéldát: tegyük fel, hogy a 20 görbébõl 10 +5 és 10 a -5 fok körül sûrûsödik. Ilyenkor ha átlagoljuk, akkor a fehér vonal a 0 foknál halad át, pedig annak a valószínûsége gyakorlatilag nulla. Viszont a + és a -5 nek is 50%. Ezt valahogy úgy lehet felfogni, hogy maga az légkör állapotai nem egyenlõ valószínûséggel következhetnek be ráadásul az eloszlásoknak sem biztos, hogy csak 1 maximuma van, lehet akármennyi, így ezekben a helyzetekben a legvalószínûbb értéket csak a görbék nagyon alapos elemzésével lehet kikövetkeztetni, de még így sem biztos hogy eza legvalószínûbb, hiszen itt is csak összesen 20 féle görbe található, a pontos eloszlásfüggvényhez pedig végtelen sok görbére lenne szükség.
Összefoglalva: ha nagy a szóródás, akkor az átlag legtöbbször becsapja a felületes szemlélõdõt, mélyebb vizsgálatot kell elvégezni a várható értékek felkutatására.
Azt, hogy ha nagy a szórás, akkor az görbék adott idõpontbeli átlaga (a fehér) a legvalószínûbb várható hõmérséklet. Ez nem igaz, vagy legalábbis egy speciális feltétel esetén igaz csak: akkor, ha a görbék átlag körüli eloszlása egyenletes.
MOndok egy ellenpéldát: tegyük fel, hogy a 20 görbébõl 10 +5 és 10 a -5 fok körül sûrûsödik. Ilyenkor ha átlagoljuk, akkor a fehér vonal a 0 foknál halad át, pedig annak a valószínûsége gyakorlatilag nulla. Viszont a + és a -5 nek is 50%. Ezt valahogy úgy lehet felfogni, hogy maga az légkör állapotai nem egyenlõ valószínûséggel következhetnek be ráadásul az eloszlásoknak sem biztos, hogy csak 1 maximuma van, lehet akármennyi, így ezekben a helyzetekben a legvalószínûbb értéket csak a görbék nagyon alapos elemzésével lehet kikövetkeztetni, de még így sem biztos hogy eza legvalószínûbb, hiszen itt is csak összesen 20 féle görbe található, a pontos eloszlásfüggvényhez pedig végtelen sok görbére lenne szükség.
Összefoglalva: ha nagy a szóródás, akkor az átlag legtöbbször becsapja a felületes szemlélõdõt, mélyebb vizsgálatot kell elvégezni a várható értékek felkutatására.
Egy "hülye" kérdés. Olyan hasonló ábra nem létezik a különbözõ modellek legvalószínûbb futásaival, mint a fáklya? Sztem nem, de jó lenne...
Ezúton is köszönöm Cauchy-nak a kiokosítást! Érdekes dolgokat mond... Sokat tudok meg!
Csak én kissé régebb óta írogatok ide be... Na mindegy, majd Nándin leverem, jól belegázolt a lelkembe...:-)
Csak úgy nem hivatalosan: 7.5°c van talajon(22 .00h) reggelre 5°c alá "kúszhatunk" hehe...
Ezt meg tudná még valaki erõsíteni??? Mert ha ez így van, most tanultam valamit, amire egyáltalán nem számítottam. Ha ez igaz, nagy tévedésben voltam eddig...
szerk.: Hát most szégyenlem magam. Volt valaki olyan kedves és elmagyarázta a fáklyát. Csak az vígasztal, hogy nem vagyok egyedül a tévedésemmel...
szerk.: Hát most szégyenlem magam. Volt valaki olyan kedves és elmagyarázta a fáklyát. Csak az vígasztal, hogy nem vagyok egyedül a tévedésemmel...
Hát ez érdekes lesz, szerdára 9 fokos Tmaxot jelez a GFS ide Szabolcs-Szatmárra. Link
Lehetséges az ,hogy egy folyamat indulna be ilyen fajta szitukkal,vagy csak egyedi eset lesz? Utána nézne valaki,hogy azokban az években(abban az 5-ben 1948.óta,)amikor ilyen erõs lehûléssel köszöntött be a szeptember,hogy utána,hogyan alakult az õsz és tél idõjárása? Lehet következménye a korai hidegbetöréseknek ?
Hasonló tünetekel járok én is orvoshoz
"Egyébként nekem tetszik a fáklya, fõleg hogy újabban mindig a vörös vonal a legfelsõ remélem még fél évig így lesz. Várom már a telet rendesen."
A számból vetted ki a szót!
"Egyébként nekem tetszik a fáklya, fõleg hogy újabban mindig a vörös vonal a legfelsõ remélem még fél évig így lesz. Várom már a telet rendesen."
A számból vetted ki a szót!
Tudom, hogy mindenki a jövõ heti ciklonnal van elfoglalva, de valaki utána nézett már, hogy mi várható rá egy hétre, hasonló cuccos lesz az is.
Azt is tudom, hogy valaki még a jövõ hetit se akarja elhinni, nem hogy még mi lesz utána (addig 20-szor változik), de azért érdekes.
Egyébként nekem tetszik a fáklya, fõleg hogy újabban mindig a vörös vonal a legfelsõ remélem még fél évig így lesz. Várom már a telet rendesen.
Azt is tudom, hogy valaki még a jövõ hetit se akarja elhinni, nem hogy még mi lesz utána (addig 20-szor változik), de azért érdekes.
Egyébként nekem tetszik a fáklya, fõleg hogy újabban mindig a vörös vonal a legfelsõ remélem még fél évig így lesz. Várom már a telet rendesen.
Végignézegetve itt a különbözõ modelleket, A GFS-t ugye tudjuk hogy adja a nagy csapadék lehetõségét, emellett a JMA is adja, sõt még a GFS-nél is jobban megpakolja a Dunántúlt, viszont a GEM mintha egy kicsit tölünk ÉK-re tenné a javát, Ukrajnába. A NOGAPS pedig... hát nem sok csapit ad.
Én is kizártnak tartom a havazás bármilyen formáját, vagy mondjuk úgy: kevesebb mint 1% a váltás Kékestetõn
Ezek a T-k még kevesek ahhoz,nem beszélve a marha nagy szélrõl ami a magasban is lesz,szerintem hazánk területén kizárt.
Elég stabilan tartja a GFS a jövõhét közepi ciklont. Én most jó esélyt látok jelentõs csapadékra és szeles október végére jellemzõ idõre.
Khm...a fáklyát csak egyetlen modell alkotja, nevezetesen a GFS. A különbözõ "cérnaszálak" a perturbált GFS tagok, nem pedig más modellek futásai. Eddig is éreztem hogy téveszted, de ez most 100%-ossá vált, és gondoltam még tél elõtt szólok
Sajnos a GFS alapján nem elég egyértelmû a dolog. A ciklonközéppontban a T850 hPa 0 fok közelében lesz, de hogy alatta vagy felette?... azt egy ilyen kis pöttybõl nem lehet megállapítani. Havazásra semmiképpen sem számíthatunk itt Magyarországon, maximum a Kékestetõn havasesõre, de ha meg is próbál hó hullani, az biztos elolvad majd az erõs 925 hPa-s szél miatt. Télen is számtalanszor volt ilyen eset, hogy elvileg a radar szerint havazni kellett volna, de a magasabbi légrétegekben fújó szél enyhén pozitív hõmérsékletben elolvasztotta majd elpárologtatta a csapadékot. Link Link Link
A gond csak az, hogy az OMSZ és az egyéb hivatalok is a különbözõ modellekbõl táplálkoznak, pont azokból, amik a fáklyát alkotják. Tehát a fáklyát alkotó modellekbõl indul ki minden, aztán jönnek csak a "hivatalok", nem fordítva.
Nos én még csak most kezdtem igazán belemerülni a meteorológia témakörébe és talán naiv is amit most gondolok. A különbözõ futások és elõrejelzések értelmezését is most kezdem tanulmányozni. Nagyon érdekel a hosszabb távú elõrejelzés. Utána fogok nézni, most csak az emlékeimre tudok alapozni de valószínûleg ritka lehetett a szeptember elsõ heti havazás Magyarországon. Azt gondolom persze lehet, hogy tévedek de ha ilyen elõfordul(t) az biztosan nem elõrejelzett esemény lehet(ett) mert nagyon sok feltételnek kell hozzá egybevágnia egy adott pillanatban amibõl sok elõrejelezhetõ de biztosan volt még valami ami éppen akkor ad-hoc hozzáadódott a dologhoz és megtörtént. Na most jól megkeveredtem de remélem értitek, hogy mire gondoltam. Az összegzés annyi, hogy extrém szituáció tehát havazás szeptember elsõ hetében szerintem most még nem jelezhetõ elõre pontosan (tehát az esélyek lehet hogy adottak de kell még egy plussz tényezõ ami ezt eredményezheti és az csak az utolsó pillanatban adódik hozzá a az elõrejelzett feltételekhez).
Nagyon rezeg a léc ilyen szempontból, de tényleg egyre bizonyosabbnak tünik, hogy hazánkban nem lesz havazás, de havasesõ se nagyon.
Lehet a hozzá nem értésembõl fakad, de esélyét még nem látom, hogy havazzon hazánkban.
Azért ne felejtsük el hogy a GFS az elsõk között jelezte a lehülést,hiszen addig csak Szibéria beszélt hidegleszakadásról és a fáklya sem támogatta,és lám a fáklya igazodik a GFS-hez,volt már ilyen nem is túl rég.Szerintem sem lehet megmondani a ciklon pontos helyét illetve hogy hol lesz sok csapadék,de ettõl függetlenül nem tartom túlzónak,inkább bizonytalan.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés számottevő csapadékkal!
Időjárás-változás | 2025-07-05 09:59
Szabályzat