Bioszféra
Így igaz, barna színû, és kicsit beesett, kemény.
Nyáron már okosabb leszek.
Jó éjszakát!
Nyáron már okosabb leszek.

Jó éjszakát!
A termés ugyanilyen õszidõben és télen is, csak az egész barna színû. Na, mindegy, várom a nyári határozást.

Igazad lehet, valahogy így nézhet ki, csak az a baj, hogy nyáron én nem igazán járok ki a nyárfásba, így nem láthatom mikor még zöld, de nagyon valószínû hogy ez az.
Jövõre ki fogok menni és megnézem "élõben", már engem is nagyon érdekel.
Köszönöm a segítséget.
Jövõre ki fogok menni és megnézem "élõben", már engem is nagyon érdekel.
Köszönöm a segítséget.
A "ragadós nyüvek" valószínûleg ezek: Link Ligeterdõkben, de kultúrnyárasokban is szeret a közönséges ebnyelvûfû.
De igen, legalább is akkor mikor már száraz, ilyen szétágazó, a végeken tele azzal a ragadós nyüvekkel.
Hogy nyáron milyen azt nem tudom, de ígérem jövõre megfigyelem.
Hogy nyáron milyen azt nem tudom, de ígérem jövõre megfigyelem.
Amit én "nevezek" "kóristetûnek" az hasonlít a bojtorjános koldústetûs linkedhez, átlag kb. 30-40 cm magas, sõt vannak nagyobb szerteágazó példányok is, a "termése" kb fél cm átmérõjû, apró, hegyes kinövésekkel, ha keresztül megyek rajtuk, nagyon sok rám ragad, leszedni is nehéz.
Viszont az élõhelye nem stimmel, a nyárfásban láttam leggyakrabban, nem igazán gyepes terület, lehet hogy nem egyrõl beszélünk?
Ha nem, akkor mi lehet amit láttam?
Sajnos fényképet nem tudok belinkelni.
Viszont az élõhelye nem stimmel, a nyárfásban láttam leggyakrabban, nem igazán gyepes terület, lehet hogy nem egyrõl beszélünk?
Ha nem, akkor mi lehet amit láttam?
Sajnos fényképet nem tudok belinkelni.
Ez tényleg nagyon érdekes.
De irigylem a kutató kollégát, nagyszerû élmény lehetett a Grammos-ban róni a túrakilométereket. Szegényrõl van egy fényképem, amikor éppen az életét kockáztatva függeszkedik egy sziklapárkányon, kapaszkodva egy kelet-balkáni endemikus szegfûféléért.


Noli, ne haragudj, most tudok csak válaszolni, az elmúlt napokban bevonatoztam az országot. 
A "kóristetû", mint a "koldustetû", egy, a nép által használt szó mindenféle horgas szõröktõl ragadós termésre. A legtöbbször az Agrimonia eupatoria, a gyógynövénygyûjtõk által jól ismert patika párlófû termését nevezik így. Gyaníthatóan a Dabrony laskázóhelyéül szolgáló nyárasban is ez terem, hiszen a termõhelyleírása jól összecseng a faj igényeivel. Van egy másik érdekes neve is, az "agrárnyom", kitalálható, miért kapta.
Én is gyakran "megjárom" vele, ha végiggázolok egy magas füvû réten. A növény itt látható:
Link ; a ragadós termés: Link
Létezik azonban egy igazi koldustetû is, aminek valóban ez a hivatalos magyar neve, ez pedig a Lappula squarrosa, a bojtorjános koldustetû. Országosan ritkább faj, de ahol él (száraz, bolygatott löszös-homokos gyepek), ott rendszerint sok van belõle. Veszrém környékén pl. én sokat láttam. Kép róla: Link
Az érdeslevelûek között (Boraginaceae) sok fajnak van ilyesmi termése, pl. atracélok, ebnyelvûfû, kígyószisz, stb.

A "kóristetû", mint a "koldustetû", egy, a nép által használt szó mindenféle horgas szõröktõl ragadós termésre. A legtöbbször az Agrimonia eupatoria, a gyógynövénygyûjtõk által jól ismert patika párlófû termését nevezik így. Gyaníthatóan a Dabrony laskázóhelyéül szolgáló nyárasban is ez terem, hiszen a termõhelyleírása jól összecseng a faj igényeivel. Van egy másik érdekes neve is, az "agrárnyom", kitalálható, miért kapta.

Link ; a ragadós termés: Link
Létezik azonban egy igazi koldustetû is, aminek valóban ez a hivatalos magyar neve, ez pedig a Lappula squarrosa, a bojtorjános koldustetû. Országosan ritkább faj, de ahol él (száraz, bolygatott löszös-homokos gyepek), ott rendszerint sok van belõle. Veszrém környékén pl. én sokat láttam. Kép róla: Link
Az érdeslevelûek között (Boraginaceae) sok fajnak van ilyesmi termése, pl. atracélok, ebnyelvûfû, kígyószisz, stb.
Én is többször estem, de ez mindjárt a legelején történt. Hiába, ez a lovaglással jár.
:-) Nagyon szeretem a lovakat. Bár második lovaglásomkor leestem. Az egy idegbeteg gidrán volt.
A sötét nem akadály, kiválóan tájékozódnak abban is.Ha megfigyeled az alkonyi fényekben szinte csöndes a behúzás. Estére megjön a hangjuk a libáknak és az öerg vezérgúnárok vagy tojók erõs gágogással segítik a tapasztalatlanabb fiatalokat a navigálásban. Hogy nálatok merre, hogyan vonulgatnak nem tudom, ahhoz jobban kellene ismerni a helyi adottságokat. A várpalota környéki bányászatavakat (pl. S.II) kedvelik a vonuló fajok.
De ha érdekel az MME helyi csoportjából valaki szívesen ad biztosan felvilágosítást.
De ha érdekel az MME helyi csoportjából valaki szívesen ad biztosan felvilágosítást.
A lovamat nagyon szeretik a kullancslegyek sajna. Rám is szokott szállni róla. Nem szeretem.
Amikor kint voltam az erdõn és melegebb volt, tömegesen fordultak elõ a kullancslegyek, rajtam is volt jó pár darab, de amikor árnyékos helyre értem, az összes eltûnt rólam.
Nem csípett meg egy sem, csak összemászkáltak, még a laskában is vittem haza néhányat
Nem csípett meg egy sem, csak összemászkáltak, még a laskában is vittem haza néhányat

Itt Veszptémben hova mennek este a libák? Kimondottan sötétben repülnek dél felé, nem alkonyatkor. Szóval nem is sokat láthatnak, ha csak pár diszkóreflektort....
Táplálkozási terület/szállásterület közötti behúzás.Lásd a tatai Öreg-tón alkonyattal a behúzó kanadai vadlúd csapatok (ezresével felhõszerû rajokban). Amíg keményebbre nem fordul az idõ, vagy nem takarja 20-30 cm hó a vetéseket marad az "ingázás".
A vadlibák vajon mit tudnak, mert reggel északnak szállnak, este meg délnek, már mindennap látom õket.
Nagyon bandáznak a tengelicek. Kérdés, hogy õk tudják-e jobban, hogy lesz hideg, vagy a szakemberek meg a modellek?
Kötelességemnek éreztem, hogy megpróbáljak válaszolni
Legjobb tudomásom szerint a kullancslegyek és a kullancsok elég távol állnak egymástól.
A kullancslegyek (Hyppoboscidae) a kétszárnyúakhoz tartoznak, de van amelyik képes repülni és van amelyik nem. A madarak és emlõsök élõsködõi, vért szívnak. Különbözõ fajaik a juhok, lovak szarvasmarhák mellett sajnos a kutyusokat is szeretik. Nagyon nehéz elhessegetni, ha túra közben a hajunkba "begubancolja" magát vagy a ruhánkra kapaszkodik. Emberre inkább kellemetlen, mint ártalmas.
A (sima) kullancsok (Ixodidae) a csáprágósok közé tartoznak, többnyire életük során 2 vagy 3 gazdaszervezetbõl táplálkoznak, ezért nagy a fertõzésveszély, ha hordoznak valamit.

Legjobb tudomásom szerint a kullancslegyek és a kullancsok elég távol állnak egymástól.
A kullancslegyek (Hyppoboscidae) a kétszárnyúakhoz tartoznak, de van amelyik képes repülni és van amelyik nem. A madarak és emlõsök élõsködõi, vért szívnak. Különbözõ fajaik a juhok, lovak szarvasmarhák mellett sajnos a kutyusokat is szeretik. Nagyon nehéz elhessegetni, ha túra közben a hajunkba "begubancolja" magát vagy a ruhánkra kapaszkodik. Emberre inkább kellemetlen, mint ártalmas.
A (sima) kullancsok (Ixodidae) a csáprágósok közé tartoznak, többnyire életük során 2 vagy 3 gazdaszervezetbõl táplálkoznak, ezért nagy a fertõzésveszély, ha hordoznak valamit.
Pffff, szerencsére mostanában csak fagyos idõben voltam kinn, akkor meg egyet se láttam... A tavasszal viszont láttam egy pókot, amint épp betekert egy nimfát. Meg is dicsértem :-)
Floo!
Valamelyik nap evett Edó kákit. Azt mondta, hogy finom. Egy kolléganõje vitt be. Csak nem tõled van? :-) Beindult az üzlet, mi? :-)
Valamelyik nap evett Edó kákit. Azt mondta, hogy finom. Egy kolléganõje vitt be. Csak nem tõled van? :-) Beindult az üzlet, mi? :-)
Én is találkoztam velük laskaszedés közben, igaz nem sok van, sõt még szarvaslegyet (népiesen repülõ kullancsot) is láttam, októberben a melegebb idõkben tömegesen fordultak elõ, mostanra csaknem eltûntek.
Nagyon szép! Szép kék a szeme :-) Remélem, lesz neki jó téli idõ, hogy kiélvezze a havat is!
Floo, a laska csak lekvárnak meg pálinkának nem jó, minden más kiváló belõle :-)
Én az elõbb végeztem a tegnapi pucolásával és elrakásával, tettem félre apró példányokat levesnek, valamint rántani is.
Ez utóbbit épp most eszem
Ez utóbbit épp most eszem

Imádom a vörös cicákat! Nagyon aranyos! Mondjuk ha meg nem is fogja enni, de pofozgatni zicher, hogy fogja :-) Az én régi cicám ifjú korában azzal kezdte, ahogy bekerült a fenyõ a talpba, már mászott is fel rá :-) Azóta se láttam olyan szép karácsonyfadíszt!