2025. május 15., csütörtök

Meteorológiai esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
#69038
Nem merészkedek annyira elõre, mint Zöldvillám, dehát nem is értek annyira a dolgokhoz, hogy az övéhez hasonló, szakmailag megalapozott találgatást írjak... ígyhát marad a háztáji, melyben a közelgõ "télbetörést" próbálom kivesézni.

Noha a modellekben még alapos szórások is benne vannak, a közelgõ hidegleszakadásban többnyire egyetértenek. Bármennyire is elõfordultak már ilyen események a múltban, szokásosnak ez korántsem nevezhetõ, hiszen egy márciusi -15 fokos T850 azért komoly eseményeket tud okozni. A helyzet nyitja a mostani enyhe periódusban keresendõ; az átvonuló atlanti rendszer kezdi el lehúzni a hideget messze É-ról, ahol az még elegendõ tartalékkal rendelkezik. Ez még persze nem lenne elég, kell hozzá a régóta fennálló hidegmag-AC is, mely folyamatosan retrográd módon mozog, azaz K-Ny-i irányban, de a továbbiakban várhatóan É-Amerika felé mozdul el. Az elvonuló AC helyébe a térképek szerint egy igen meleg légtömeg nyomul be erõs áramlással, mely elkezdi tolni a hideg légtömeget maga elõtt - jelen esetben éppen D felé, de még természetesen Ázsiában, messze tõlünk. A kettéváló hideg légtömeg egy része K-Európa és a Baltikum felé indul el. Eközben az atlanti térségben ciklon képzõdik, mely szintén a térképek tanusága szerint a poláris front mentén vonul át, ez pedig elegendõ gerjesztés lehet a hideg légtömeg számára, hogy még D-ebbre törve elárassza térségünket is.
Az egészben persze még rengeteg a bizonytalanság, hiszen több rendszer összejátszására alapozódik ez a várakozás; más lesz a kimenetel, ha a front gyors, lassú, beragadó, stb. lesz. Azonban a helyzetben benne van a tél párnapos utolsó nagy dobása. Vigyázó szemeteket Szibériára és az Atlanti-óceánra vessétek nevet
#69037
Akkor ne is kötözködj. nevet

Olvass kicsit tovább és elébb is..., a "hozhat" és "valószínû" szavak feltételezést, lehetõséget jelentenek. Az egész szövegkörnyezetet kell nézni, nem kiragadni mondatrészeket.

No, mindegy, aki akarta, az eddig is értette, aki eddig se, az ezután sem.

Éééééés...., innentõl kezdve tényleg térjen vissza medrébe ez a fórum. nevet Az ide nem illõket törölni fogjuk.
#69036
Nem akarok kötözködni, de a feltételes mód nem egészen helytálló, idézem: "a középhõmérséklet márciusban átlagos, áprilisban kissé hûvösebb, májusban melegebb lesz , a csapadék pedig átlagost 10-40% al meghaladó lesz ."
"...ám lesz éles kontraszttal 1-2 koranyári nap és április vége, május elsõ fele viszonylag stabil lesz 25 fok körül és zivatarokkal..."
Az ilyen kijelentõ mondatok március 5-én szerintem igenis "kivetnivalók". Más lenne a leányzó fekvése, ha ezek a kijelentõ mondatok legalább valamilyen ok-okozati összefüggéssel alá lennének támasztva.
#69035
Habár ZöldVillám jócskán, szokatlan módon elõreszaladt a naptárban, akkor sem látok benne semmi kivetnivalót. Feltételes módban írt, esélyekrõl..., latolgatott. Ez a fórum pont erre való.

Megkérek Mindenkit, hogy a fórumot rendeltetésszerûen használja! Köszönöm!
#69034
Úgy látom, a hozzászólásom nem kijelentõ módban íródott, hanem megosztó módban. Ha a moderátor szakmai szempontból úgy ítéli, kitörölheti ezt a latolgatást, vagy csak egyszerûyen azért, mert OFF vitát gerjeszt, de ez esetben bizonyos hozzáfûzött kommenteket semmiképpen sem gondolom jobban itt helyén valónak, mint egy kétségtelen nagy bizonytalansággal bíró latolgatást ami legalább a topic címének megfelel.

Amúgy a GFS szerint már 12-én hétfõn jöhet a totális hidegzuhany, ami 2 hétig "vendégünk" lehetne, vagy egyelõre a tavasz lenne vendég, ami bekukucskálásig jut, mire homlokon vágja a záródó ajtó? Ez alapján a latolgatásom már középtávon is bukta. Az ECM meg 2 napja még semmit nem látott belõle, és még a következõ 10 nap mindegyikén változtatni fog rajta (igen a futások átlagán is). Ezek a modellek jogosultak naponta gyökeresen akár 20 fokkal is változtatni, egy két hétre elõre várt T850 hõmérsékleten, (sõt a GFS Meteociel tavaly novemberi elõrejelzése szerint szerint februárban több hullámban méteres hóba és -20 fokos fagyba kellett volna az országnak fulladnia), csak mert hatalmas beruházás, számítógépkapacitás és bonyolult differenciálegyenletek levezetésébõl álló komoly elméleti háttér áll mögöttük, nem? Igaz ez csak számítógép, mégis ez alapján készülnek 2 hetes vagy még netán hosszabb távú elõrejelzések. Nos ezzel nem DM -t akarom legalizálni, aki pénzért árulja a jóslatait akik hisznek benne, de nem zárom ki azt sem, hogy tud valamit, csak kicsit idõs, elszámolja magát, na meg a pillangó effektus?
#69033
Nem mosolyogtató, hanem marhaság.
#69032
Életveszélyes kijelentõ módot használtál, pontos napokat (egy hetet) jelöltél meg, ezek mind-mind szakmailag igen meredekek, de több, mint megkérdõjelezhetõk.
Májusi fagyról az a véleményem, hogy most nem lehet mondani róla semmit, még a globál-makrokép, vagy május "elõre ismert" T2m T850 erõsen pozitív anomáliája se segítene sokat. Egyetlen fát próbálunk megjósolni egy távoli erdõben, lehetetlen, legalábbis erõsen DM-szagú és nem "hosszútávú" komolyságú.
#69031
A fórum címében is bent van,hosszútávú!!
A makrokép és a tapasztalat ezt mondatja velem. Eztán már ráutaló modellek nélkül, inkább korábbi évekkel való összevetésre illetve üveggömbre hagyatkozva:
Mivel ezt hozzátéve írta,szerintem semmi belekötni való nem volt! kacsint
#69030
2 hónapra elõre, azért írni igencsak mosolyogtató azért. nevet
#69029
Ha sok csapadékot feltételezek és május eleji nyarat, akkor fagy esélye már jóval kisebb. Csontszáraz idõben mint tavaly, hamar lezuhan a higany a hõmérõben, tavaly augusztusban két 39 fokos kánikula között Zabarban +2 fok közelébe zuhant ami akár talajmenti fagyot is jelenthet, a májusi 31 fok utáni -2.7 fok vastagon deres fûvel a Bakonyban is érdekes kontraszt volt, de elõtte február óta nem esett.
#69028
"Májusi fagy idén nem valószínû, bár kellemetlen mediciklonos esõs, hideg szeles idõ esélyes 17 és 24. -e között."

Azért ez merész kijelentés. Mint valami Dávid naptár! vidám
#69027
Véleményem szerint az a hideg valamikor le fog szakadni. ha nem 15 -e környékén, akkor a megszokott menetrend szerint Sándor-József- Benedek hoz zsákban az ország 50% án akár 24 óráig is megmaradó havat. Azt is megkockáztatnám, hogy ezt követõen is lesz menetrendszerint egy hidegleszakadás április elsõ napjaiban avagy a Húsvét némileg felemásra, vagy akár zivatarosra havasesõsre, jégdarazáporosra is sikeredhet.
80% esélyt adok annak, hogy márc 8 - 18 idõszakban lesz az országban olyan táj ahol átlépjük a 20 fokot úgy, hogy az átlagos Tmax is eléri a 17 fokot, mégha tartós jóidõre nem is számíthatunk, (már akár e hét végén is meglehet délen a 20) mint ahogy azt is valószínûsítem hogy az április eleji lehûlést elõtt 2-3 napos ízelítõt kaphatunk a koranyárból 23-25 fokos maxikkal.

A makrokép és a tapasztalat ezt mondatja velem.

Eztán már ráutaló modellek nélkül, inkább korábbi évekkel való összevetésre illetve üveggömbre hagyatkozva:

Stabil kellemes tavaszi, tartósan kemény (-5 alatt) fagyoktól mentes idõ április utolsó harmada elõtt nem túl valószínû, ám lesz éles kontraszttal 1-2 koranyári nap és április vége, május elsõ fele viszonylag stabil lesz 25 fok körül és zivatarokkal de átmenetileg május 12 -e környékén akár 27-32 fokos meleget is hozhat. Májusi fagy idén nem valószínû, bár kellemetlen mediciklonos esõs, hideg szeles idõ esélyes 17 és 24. -e között.

a középhõmérséklet márciusban átlagos, áprilisban kissé hûvösebb, májusban melegebb lesz, a csapadék pedig átlagost 10-40% al meghaladó lesz.

#69026
Az is lehet, a nagy nekikészülõdésbõl nagy kipukkadás lesz. Szerencsétlen esetben elõfordulhat, hogy szinte semmit sem profitálunk majd az északon felhalmozódó hidegbõl.
A GFS ingadozik: egyszer átlagos koratavaszt, más futásban szigorú telet helyez kilátásba.
Erõsen figyelem a modelleket az elkövetkezõ napokban, nagyon érdekes idõszak látszik körvonalazódni. Az biztosnak tûnik, hogy nemsokára új periódus indul elõoldali pozicióval. A periódus az átmenet nyugatias légmozgáson, majd a hidegelárasztáson át bizonyára eljut a mediciklonos fázisba. Hogy az egyes fázisok mennyire leszek kifejlettek, ez a kérdés.
Nem lepõdnék meg mindenesetre, ha megint erõs lenne a mediterrán ciklogenezis a megfelelõ fázisban. Egy tartósan magasnyomású idõszakba forduló hidegöblítés sokkal jobban meglepne a jelen helyzetben.
Szóval, a magam részérõl egyáltalán nem tartok lehetetlennek egy mediterrán-középeurópai alacsony nyomással jellemezhetõ idõszakot nagy hõkontraszttal, komoly csapadéktevékenységgel (hó vagy esõ) márciusban is. Valószínû, hogy a közelmúlt mediciklonjaival, nyugat-dunántúli nagy havazásaival már megvolt a finálé. De lehet, még egyszer visszatapsolják a "mûvészeket."
#69025
Hajjaj! Keletre akkor térülnek a légtömegek a Coriolis erõ hatására, ha az egyenlítõ felõl haladnak a sarkok felé. Ilyenkor ezek magukkal viszik származási helyüknek nagyobb kerületi sebességét, így az északabbra (vagy délebbre-a déli féltekén) kisebb kerületi sebességû földfelszínhez képest elõre sietnek. És mivel a föld köztudottan nyugatról keletre forog, az elõresietõ légtömeg kelet felé térül el (ahogy az ábrád mutatja)
Az északról délre mozgó levegõ esetén mindez FORDÍTVA van, a földfelszín kelet felé "kiszalad" a kis kerületi sebességûnek megmaradt északi eredetû levegõ alól. Az ilyen légtömeg ezért NYUGATRA térül el.
Viccen kívül, már régen komoly fejtörést okozott nekem, hogy vajon a ciklonok és anticiklonok mozgatják-e a légtömegeket, vagy épp fordítva: a levegõ mozgása hozza létre az alacsony és magas nyomású légköri képzõdményeket.
Végül arra jutottam, hogy ez is, az is igaz. A légnyomás és a légáramlás bonyolult kölcsönhatásban van egymással, nem véletlen, hogy a légkör mozgásait olyan bonyolult matematikai apparátussal lehet csak modellezni.
#69024
Résen leszek még kolléga, de egyelõre nem látom a helyzetet a dologban. Amint igen, aktivizálom magam, de utána tényleg pihinevet
#69023
A Coriolis erõ hatására keletre térülnének a légtömegek Link , ezt bonyolítják a ciklonok és anticiklonok, amelyeknek a tõlünk mért távolsága és földrajzi helyzete.. Szóval majdnem sírba vitt idén pár 100 km. laza
#69022
Nahát, ezek alapkérdések, és nagyon jó, hogy beszélünk róluk. Itt két szemléletmód ütközik
egymással: az egyik, hogy vannak a légköri képzõdmények (mint az említett skandináv AC) melyek lettek valahogyan, statikus dolgok, és áramlási rendszerükben mozgatják a különbözõ légtömegeket.
A másik, hogy éppen a légtömegek mozgása tartja fenn dinamikusan a légköri képzõdményeket. Például, az alacsonyabb szélességek felé mozduló sarki légtömegek a coriolis-erõ hatására nyugatra térülnek, és rátorlódnak a már eleve ott levõ levegõre. Ezért nyomásnövekedés áll elõ, kész az AC. A magasabb szélességek anticiklonjai számomra mindig azt jelentik, hogy tõlük keletre dél felé mozdulnak a hideg légtömegek.
#69021
"Mindenesetre, ha a sarki eredetû hidegtömeget a coriolis-erõ elvitte nyugatra, akkor már csak a délebbre elhelyezkedõ ciklonok áramlási rendszere tudja visszahozni azt keletre."
Inkább skandináv AC viszi nyugatra a hideget, ha megfelelõ pozícióban erõsödik meg tõlünk északabbra az anticiklon, akkor lehet DK-en mediterrán ciklonokból jelentõs havazás, akár elõoldal mentesen is.
#69020
Az biztos, hogy a sarkvidék hideg légtömegeit a légnyomás-különbségbõl adódó gradienserõ készteti az alacsonyabb szélességek felé való elmozdulásra. Azonban amíg a szubarktikus alacsony nyomású övben nem jönnek létre jelentõsebb örvények (ciklonok), addig a coriolis erõ az említett sarkvidéki hidegtömböket nyugat felé mozgatja (sarki keleti szélrendszer)
Talán ez magyarázza azt a megfigyelést, hogy az idõben egymást követõ hidegleszakadások gyakran mind nyugatabbra történnek.
Mindenesetre, ha a sarki eredetû hidegtömeget a coriolis-erõ elvitte nyugatra, akkor már csak a délebbre elhelyezkedõ ciklonok áramlási rendszere tudja visszahozni azt keletre.
#69019
Szép estét kivánok! nevet Megerõsitem az elõbb felvetett vélemény(eke)t: az északi permanens hideg légtömeg - mivel benne legalább két jelentõsebb alacsoy nyomású területet is mutat a számitógépes modell - le fog jutni. A norvég Pettersen még az 1950-es évek végén kimutatta, hogy a sarki hideg levegõ ciklonális görbülettel/örvényléssel le szokott jutni alacsonyabb földrajzi szélességekre (az emlitett szakember szerint csakis ciklonok segitségével képes kimozdulni onnan, a sarki zónából). Valóban komolyan kell vennünk a hideg levegõ elárasztását. A meridionális áramlás miatt nagyobb esélye a mediterrán ciklonok újabb, de csak átmeneti epizódjára van esély, ami azonban korántsem jelent mediterrán ciklonsorozatot, mint azt korábban megéltünk.
#69018
Valóban, e mellett a kép mellett nem lehet csak úgy elmenni:
Link
Link
Meg merem kockáztatni, ilyen durva világ ezen a télen még nem uralkodott fent északon.
Hatalmas hidegtömeg északkeleten, tõle nyugatra 1065 (!) hepás grönlandi AC -tehát, a hidegnek bizony hajlama van az alacsonyabb szélességek felé való terjeszkedésre.
Ráadásul bõven 1 héten belül van a dolog, ezért bekövetkezése eléggé biztos.
Azt már meg se mutatom, hogy milyen mediciklonokat, északkeleti hidegelárasztást mutat a GFS mostani futása március 11.-12.- 13.-ra. Azért nem mutatom, mert szemben az elõbbi képpel, ez az idõtáv miatt közel sem biztos. Feltéve de nem megengedve, hogy mégis realizálódik, medicica-szakértõ soproni kollégánknak -aki nemrégiben jelentette be "nyári álomra" vonulását- megérné még egy darabig ébren maradni.
Mindenesetre, látva az idõjárás kifejezett hajlandóságát a mediterrán ciklontevékenységre, hihetõbbnek gondolom az ilyen jövõképet, mint a száraz hidegelárasztásokat.
#69017
Talán ahova eddig is. Keveredési zóna, sok csapadék.
#69016
Szépen összeszedted a dolgokat, viszont úgy gondolom, nagyon is komolyan kell venni a 200 óra feletti, körvonalazódó hidegbetörést, amely csúnya tréfát ûzhet velünk és a relatíve enyhe, havas tél végén egy bitang erõs zárást adhat ennek az évszaknak...
Párját ritkítóan masszívnak tûnik ez a hidegmag, É és K-Európa fáklyái a pincébe süllyednek és egyre inkább meginog a diagram szerte a kontinensen.
Pár napja, hete vázolgattam egy nagyon mozgalmas képet áprilisra... Lehet, hogy már hamarabb elõáll a rendkívüli szeszélyesség. Nézzétek a friss GFS térképeket! Csak utópia, de egyszerre jelenik meg rajta a 20-25 fokos t850 (Földközi-tenger középsõ medencéje) és a -30 fok alatti t850. (Oroszország)
Míg D és DK-Európában stabilan és erõsen átlag felett fut a fáklya, az északi területeken bõven alatta...
Nagy harc lesz ebbõl, sok ciklon, csapadék, havazás, viharok, tél és nyár egyszerre Európában. Mi hova fogunk tartozni vajon? nevet
#69015
Ha északra tekintünk, már látszik az új ciklus, amit a bõdületes sarki hidegfelhalmozódás indít útjára:
Link
Északról dél felé haladva: hideglevegõ-cikloncentrumok-nyugati áramlásos zóna. Mindez teljesen szabályos. Egy nappal késõbb, ahogy illik, meg is kezdõdik az áramlási kép meridionálisba fordulása, a hideg leszakadása:
Link
Újabb 24 óra múlva a hideglevegõ már minket is érint, de az is látszik, hogy a zöm keletre megy el:
Link
Azonban -látszólag- még nincs veszve semmi, ugyanis a hidegleszakadás ismétlõdni látszik: nem egyszeri z-m váltás, hanem idõleges ingadozás meridionális és zonális áramlás között.
Link
A következõ képen viszont világossá válik, hogy a hideg megint keletre fut le:
Link
Aztán gyorsan fölénk terjeszkedõ AC, megszûnõ hidegadvekció:
Link
Ha "felsõbb szempontból" nézzük, nem is csoda az ilyenfajta kimenetel. Az elõzõ ciklus komplett lefutott, ráadásul jó kiadós mediterrán ciklonos fázis zárta. Most az elõoldali ill. zonális képek vannak soron, nem az erõs hidegelárasztás. S valóban, a folytatás ilyen:
Link
Link
Link
Stabil elõoldali pozició, délnyugatról masszív melegbeáramlás. Ráadásul alig több, mint 1 hét távolságra van, ezért erõsen komolyan veendõ. Azt kell mondanom, ez az idei évszakváltó szituáció: az igazi tél lezárása, a tavasz kezdete.
Az igaz, hogy utána mutogatja a modell a hideglevegõ ilyen-olyan utakon történû, különbözõ mértékû visszatérését, ami persze hihetõ. De mindez 200 órán felül van, a "vízválasztó" másik oldalán. Éppen ezért nem lehet véresen komolyan venni.
#69014
A hét legvégén esedékes elsõ kora tavaszi hidegöblítés valóban csak érintéses lesz (a java keletre fog elzúgni), viszont - anélkül, hogy a további modellfutások ismeretében lennék, feltûnõ a GFS-fáklya önmagához is hatalmas szórása március 8-a után, ami akár egy telitalálatos hidegadvekció lehetõségét is sejtetheti. Mivel a hivatalos szolgálatunk által közzétett ECM 14 napos (nagyjából március 1. felét magába foglaló) középtávú prognózis Közép-Európában a sokévi átlagnál 2-3 fokkal enyhébb hõmérsékleteket ígér, ebbõl az jön ki, hogy a hidegöblítések max. 2-3 napig tarthatnak, és az enyhébb periódusok lehetnek túlsúlyban. Viszont - ahogy elõttem megemlítették a kollégák - az enyhe idõszakok sajnos több-kevesebb csapadékkal is párosulhatnak, így a vízgyûjtõkben felhalmozódott tekintélyes hóban lekötött víztartalékok hirtelen olvadása fokozott ár- és velvízveszélyt eredményezne. Ezért végeredményben jól jönne, ha a következõ hetekben a tél olykor rövid idõszakokra visszaköszönne, hogy az olvadás fokozatosan, meg-megtorpanva menjen végbe nevet
#69013
Elõtte felmelegedhetne az idõ,mielõtt jön majd a lehûlés. laza
#69012
Igen, az kimaradt, hogy a hónap elején megnyalhat a hideg, de a java keletre szakad le és gyorsan távozik majd.
Viszont az északon felgyülemlett zima nem látszik felszámolódni, így a március még hordozhat havas-hózáporos helyzetet magában bõven.
#69011
A jelenlegi T850 fáklya alapján március elsõ dekádjának vége felé masszívan benne van a lehûlés lehetõsége, de ez normális teljesen nevet Most indul a szeszélyes tavaszi idõszak, valószínûleg váltakozva melegebb és hidegebb idõszakokkal, élvezzük hát ezt!
#69010
Eddig úgy tûnt, hogy az északi hidegmag kicsit eltolja a tavaszodást, most viszont egyre inkább arra tendálódik a dolog, hogy az azori térségben masszív ciklon tevékenység kezdõdhet a hónap elején, így itt déli-délnyugati áramlással enyhe légtömegek lehetnek meghatározók a hónap elsõ hetében legalább.
Viszont a napos, meleg, tavaszi idõ helyett továbbra is csapadékos, most már túlnyomórészt esõs idõszak jöhet, tovább növekedhet a belvizes területek nagysága.
#69008
GFS és ECMWF fáklya alapján is a jövõ hét közepétõl felettünk létrejövõ keveredési-zóna várható akár jelentõs csapadékkal. Tõlünk északra anticiklon száraz fagyos levegõvel, délre mediterrán ciklon vagy ciklonok enyhe nagy nedvességtartalmú légtömegekkel, a kettõ találkozása rajtunk vagy tõlünk délre lehet kissé. Jó eséllyel újabb havazás várható.
#69007
Annyi biztos: ha a hõcsere-ciklusok szemüvegén át nézzük a dolgokat, azt látjuk, hogy a jövõ hét elején, közepén új ciklus indul. A régi komplett lepergett már: a nyugat-északnyugati áramlásos (félblocking) szakból a hidegelárasztás fázisán át eljutott a mediciklonos állapotba.
Ez utóbbi jelentõs havazást okozott a Dunántúl nyugati felén. Most már ennek is vége: a mediterrán ciklon eltávozott, helyette a kontinens északkeleti, és középsõ részén elhelyezkedõ AC határozza meg az idõjárásunkat:
Link
Azonban ha a jövõ hét elejére, valamint észak felé tekintünk, látjuk az új ciklus kezdeti jeleit ( ilyenkor az alacsony nyomás minden esetben tõlünk északias irányban jelenik meg):
Link
Link
Ami itt megfigyelendõ, az a gyenge skandináv ciklon, és a tõle északnyugatra elhelyezkedõ magasnyomás.
Valamivel késõbb a folyamat határozottabb képet ölt:
Link
Link
Ezen történés, az új ciklus elindulása nyilván nem független a sarki tengeren nyugatról kelet felé lassan "elsétáló" hidegmagtól, mely az összes képen jól látható. Feltételezhetõ, hogy ennek jelenléte élezi ki annyira a hõkülönbséget, hogy ismét kezdetét vehesse egy ciklus.
Mindamellett az új ciklus nagyon gyengének imponál, a tél végi, általánosan lecsökkent hõdifferencia rányomja a bélyegét egész lefolyására. Például, szinte hiányzik a zonális fázis (hacsak ezt nem vesszük nyugati áramlásos idõszaknak ránk nézve:
Link
Link
Mutatkozik is valami vérszegény nyugatias légmozgás a tõlünk északra látható sekély ciklon által, de már ekkor nagyon feltûnõ a jókora blokkoló AC kifejlõdése és jelenléte a Skandináv-félsziget fölött.
Hamarosan teljessé válik a blokk, és belépünk a keleti áramlásos (mediciklonos) fázisba:
Link
Link
A ciklus légmozgásainak dinamizmusát alapvetõen a zonális fázis felgyorsult áramlásai adják, s ez most igen gyenge lévén, képtelen tisztességes alacsony nyomású teknõt, komolyabb ciklonokat generálni a kontinens centrumában és a Mediteráneumban. A mediciklonok sekélyek, és túlontúl távol is vannak tõlünk:
Link
Link
Ezek a képek igazi "semmilyen", jellegtelen tél végi idõjárást ígérnek a jövõ hétre. Talán a hét közepi gyenge ciklonális hatás okozhat majd jelentéktelen záporokat, hózáporokat (ahogy az OMSZ már jelzi is), aztán kelet felõl száraz hideg beszivárgása: mérsékelten hideg, csapadékmentes, eléggé nyugodt téli idõ a legvalószínûbb a hét második felében.
Azért vannak kérdéses pontjai is a helyzetnek. Például: 168 óránál (jövõ szombat) némileg aktivizálódni látszik a makrocirkuláció
Link
Link
Látható, hogy Délnyugat-Európában kimélyülnek a cikloncentrumok, és a jeges-tengeri hidegmag hatására az alacsony nyomás, gyors áramlási zónák is újra megindulnak dél felé.
Ha ezen déli, és északi alacsony nyomású terület fölöttünk össze tudna kapcsolódni, abból ez is lehetne:
Link
vagy ez:
Link
Ék, vagy "V" betû alakú grönlandi-skandináv AC, keleti és déli peremén rettentõ hosszú északkeleti légpályákon rendkívül erõs hidegadvekció térségünkbe.
Ha ez most elõállna, lenne szép világ!
De -a jelenlegi futások szerint- nem fog elõállni: túlságosan kiterjed kelet felé az észak-európai AC, az összekapcsolódás nem jöhet létre:
Link
Link
(De lássuk be, nem sok híja van...)
Másik kérdés a mediciklonok jelenléte. Pillanatnyilag úgy néz ki, ezek gyengék és távoliak lévén nem szólnak bele érdemben idõjárásunk alakulásába. De a mediciklonoknál -mint tudjuk- azért mindig ott kérdõjel. Ha kicsit feljebb jön, és/vagy jobban kimélyül valamelyik, máris okozhat csapadékot -talán jelentõsebb havazást is- országunknak legalábbis egy részén.
További kérdés a nagyon jelentõs északi hidegtömeg. Most úgy látszik, ez közvetlen hatást nem gyakorol ránk a következõ egy hét, tíz napban. A közvetett hatás a kérdés, valamint az, hogy nyomtalanul szétoszlik-e a hidegmag, vagy a késõbbiekben elindít-e újabb ciklust, generál-e fejlett teknõt a kontinens felett. De ez jórészt már március elsõ dekádjának kérdése.
#69006
Kihagytam azt a lehetõséget, hogy sunyi ciklonok elõoldalán tanyázzunk bazierõs skandi, izlandi, brit szuperblocking mellett. Így még Moszkva is megúszhatja a hideget, tolja is le róla a fáklya.
Az álomhelyzet egyetlen buktató pontja az elbaltázott irányba vonuló ciklon. Cserébe igazi tavaszi T-ket tekerhet be, bár ez ugyanolyan bizonytalan, mint a sarki hideg fölénk.
#69005
Hát a zonalitás inkább kiütötte magát, mint beütött. Nem semmi tél ez, ha a zonalitás jelentené a havat, hideget és télies idõjárást, nagyon sok sírást kellene szegény fórumoknak elviselniük...
A jövõbeni kilátások terén sajnos az ÉK-i hidegleszakadást kell latolgatnunk. Ami biztos, hogy lesz, csak az erõssége és tartóssága kérdéses.
Szerencsés körülmény, hogy nincs ÉK-en erõs hidegbázis. Ez azt jelenti, hogy ha egy hétig áll fenn a blokk, addigra tud lecsorogni a komolyabb hideg, ráadásul némi javító körülmény (ritkás izobárok, veszteglõ hidegbázis) ezt jelentõsen lassíthatják. Ha az AC ránk húzódik a skandik felõl, akkor el is tolódhat ez és talán sose ér ide.
Rossz hír azonban, hogy ez a száraz hideg nem nyugati hideg (azaz jobban félek egy -5-ös T850-tõl ÉK felõl, mint egy -10es T850-tõl ÉNy-Ny felõl). Szép kis hótakaró van a hideg levegõ alatt, így csorog ide Link . A skandi térség 240 órán belül erõs AC Link Izland és az óceán sekélyes ciklonok Link (az operatív erõs ciklonokkal számol (12Z), de csak 240h felett, az meg is hozná a hõséget). A NAO és AO is 0 körül szóródik, tehát nincs erõs pozitív index sem, hogy ellensúlyozza a február végi skandi AC-t és ÉK-i hideget.

Ezzel tehát egy jó kis szkanderozás töltheti ki a februárt, keményebb hidegekkel, de kellemes maxikkal (az AC-hajlam miatt talán kevés csapadékkal: Link ).

Ultra-hosszútáv:
240 óra környékén rendszeresen megjelenik egy erõs hidegmag tõlünk É-ra. Tankönyvi példa Moszkva: Link , ahol a T850 átlag -15-ig csorog (átlag!). Ez bizony ránk szakadhat, ha összejátszik a skandi AC-val és felettünk se lesz túl erõs az AC. Nagyjából február végérõl beszélünk, tehát több napos kemény telet hozna, de már az elviselhetõ, kibírható és tél- és nyárfanként is élvezhetõ fajtából (1-2 nap havazás, 1-2 nap hótakaró aztán jöhet az enyhülés).

Egy biztos: a február sem enged a télbõl, átlagosra csinálja, de lesznek (és épp szakadó hó mellett vannak is) szélsõségek...

Ami még kérdés bennem, hogy ha a nyakunkba kapjuk a lábas hideget, vajon összejön egy-két befagyott tó és lehet természetes jégen korizni? A nappali maxT-k miatt már nem számítok erre, ellenvélemények?
#69004
És miért jöjjön ide ? Hogy elfûtsük elõre februárban a márciusra szánt fûtõanyagot. A hátam közepére (még mindig sajog a jeges lépcsõn elesés óta) sem kívánom a tavalyi februárt a -10-20 fokaival meg 3 centis havazásával. Ahhoz hogy rekordhó legyen elég a 0 fokos havi közép is (lásd: 2013. jan., Pápa). kacsint
Mellesleg írtam a múltkor, hogy ha nem volt a télközép zord, febr.9-10-én szokott lenni egy kis havazás hazánkban meg hidegbetörés. Ahogy látom itt van és nem is linkeltem be hozzá 38 elõrejelzési térképet... laza
#69003
A makrofelállás jól néz ki egy télies periódus szempontjából középtávon Link , de sajnos a hideg valahogy elakad, úgy Ukrajna keleti határán: Link
De hogy miért?
#69002
Említsük azért meg, hogy a jövõ kedd-szerdai ciklon bizony itt nyugaton komoly havazás lehetõségét is hordozza magában, fõleg itt nálam a csücsökbennevet
#69001
Igen abban igazad van, hogy a makro felállás megváltozhat, de kérdés meddig. Én már a múlt hétvégétõl de legkésõbb a mostani hét közepétõl lehûléssel számoltam, ugyanis ezt jelezték a gobálmodellek. Meg is érkezett, sõt enyhe havazás is várható a hétvégén, de ennek ellenére láthatjuk, hogy tiszavirág életû lesz a lehûlés, hiszen már kedden erõteljes felmelegedés kezdõdik minden jel szerint. Éppen ezért vetettem fel a kérdést ki tud e alakulni tartós keleti áramlás, vagy december január hónapokhoz hasonlóan az Ukrán területeken megáll a hideg levegõ, mihozzánk ugyan beszivárog, mérsékelten hideg téli idõt okozva. Nyilván a friss Ecm nem ezt mutatja, de még messze van nagyon. Magas napállás miatt 850Hpa -5C 925hpa -5C talajon már enyhe pozitív értékeket eredményezhet. Nem látok Link Link megfelelõ hideg bázist egyenlõre. Ezért lehet csalóka már magassági hõmérsékleti térkép mert 850hpa -10C talajon 0C körül van. Feltéve ha lesz -10C a magasban. Kalkuláltam a "lábas hideggel" mert Észak Atlanti levegõ esetén lassan már a 850hpa -5C is esõ esne. Ld elmúlt hét enyhe negatív magassági T mellett esett az esõ és vastagon plusz volt.

szerk: Tartóson értsd legalább 8-10 nap. Vagyis egy dekád a hónapból.
#69000
Hát, 168 óra idõtávig több modell aktuális futása éppen olyan cirkulációs képet (skandináv-északorosz AC, Közép-Európa jobbára ennek elõoldali hidegáramlásában, délebbre mediterrán ciklonok) ad, melyrõl az "éhes disznó" álmodik ínséges, zonális idõszakokban.
Ha ez sem blockingos, "hideg" szinoptikai kép, akkor nem tudom, mi lehet az.
A jövõ hét elejére, közepére esedékes med elõoldal kétségtelenül járhat enyheséggel országunknak elsõsorban délkeleti részein (ahogy elsõ két térképed mutatja), azonban ez múló állapot: már csütörtökön hátoldalra kerülünk mind a GFS, mind az ECMWF szerint.
Félreértés ne essen: én sem gondolok feltétlenül rendkívüli hidegekre, de arra igen, hogy az idõjárás jó darabig télies arcát mutatja majd felénk, mert február, úgy látszik, idén hozza a szokásos, blockingra hajló formáját.
Ennek ellenkezõjérõl nem gyõz meg a 3. és 4. térképed: ez 240 órán túli dolog, megvalósulása legalábbis kétséges.
#68999
Az a baj,csak "potenciálisan"!
Nem gondolom az általad linkelt térképek alapján, hogy ránk szakadna a hideg levegõ. Sokkal inkább mérsékelten hideg idõ várható, idõnként már már kora tavaszi hõmérsékletekkel, a magasabb napállásnak köszönhetõen.
Link Link Link Link

"Az biztos, ha huzamosan fennáll ez a szituáció, melegünk nem lesz -ezúttal sem."

December végén Január elején is volt hasonló helyzet, nem sokat fáztunk úgy emlékszem, leszámítva a nyugati egy hetes csodás téli epizódot. Máshol még az sem volt... szegyenlos
#68998
Nem teljesen értünk egyet: ha csak az izobár-térképeket nézem 168-192 óra idõtávban (mely még komolyan vehetõ), akkor bizony akár masszív tél is kinéz(het) a helyzetbõl.
Most eléggé egyetértenek az egyes modellek a következõ napok forgatókönyvét illetõen. A hét elején-közepén eléggé aktív ciklon "gördül le" ény-dk irányú pályán a blokkoló észak-északkelet-európai AC peremén a brit-izlandi térségbõl a Mediterráneumba. Ennek eleinte az elõoldalán leszünk, majd további áthelyezõdésével (becsúszásával a blokkoló AC alá) északkeletrõl kontinentális hideglevegõ éri el térségünket, s mivel újabb ciklon egy ideig nem mutatkozik a "csúszópályán", ennek beáramlása viszonylag tartósnak ígérkezik.
Link
Link
Link
Link
Másik modell:
Link
Link
Link
Link
Link
Itt ugyanazt a folyamatot látjuk, amelyrõl a fentiekben szó volt.
Nézzünk még egy modellt:
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Ezek "kiabálóan" hideg makroszinoptikai képek (kivéve talán az átmeneti med-elõoldali poziciót)
Abban igazat adok neked, hogy a fenti izobár-térképek végeredményben azt mutatják, hogy Európa jelentõs része felett északkeleti az áramlás, és ezzel TÖBBÉ-KEVÉSBÉ hideg sarki-szárazföldi légtömegek érnek el minket. Érkezhet ezzel az áramlással extrém hideg (mint egy évvel ezelõtt), meg lényegesen mérsékeltebb hideg is.
Az biztos, ha huzamosan fennáll ez a szituáció, melegünk nem lesz -ezúttal sem.
Hogy az észak-északkeleti blokkoló AC alá becsúszó atlanti-mediterrán ciklonok mit képesek mûvelni, annak demonstrálására álljon itt néhány térkép a múltból:
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Az utolsó térkép azt a szituációt mutatja, mely 1969 dec. 20.-án -8 fok melletti hóömlést, nagy hófúvást okozott az Észak-Dunántúlon.
Az elõbbi képeken látszik egy érdekesség i: az északkeleti blokkoló AC elõoldalán, a Kelet-Európai-síkság fölött is ciklon jelenik meg, ezért a skandináv AC V betû alakot ölt: skandináv "V":
Link

Még kifejezettebb ez a kép 10 nappal késõbb. Így indul:
Link
és ez lesz belõle:
Link
Az eredmény: újabb hatalmas havazás, hófúvás -10 fok mellett dec. 31.-én.
Úgy tûnik, ez a skandináv "V" anticiklon a legzordabb téli idõszakok sajátja.
Például:
Link
S könnyen kifejlõdhet abból a "csúszópályás" szituációból, mely most, a közeli napokban kialakul. Nagyon harapós téli felállás ez, legalábbis potenciálisan.
#68997
Az ECMWF nem akarja, hogy véget érjen ez a tél... Csinál egy stabil skandi AC-t, és bár valóban nincs sok hideg ÉK-en jelenleg, ha másfél hétig blokk van (skandi-brit, skandi), akkor úgyse ússzuk meg, mert Link ebbõl ez Link lesz. És ez nem a nyugati lágy T850... A GFS azonban felvetette, hogy mi lenne, ha lenne egy brit ciklon? Így kapnánk elõoldalt, a skandi AC ÉK-re tolódna és a hideg nem tudna hosszú idõ alatt lecsöpögni? Link Nos, ekkor megúsznánk a telet, és hozzá kell tenni, az ECM betonstabil helyzete könnyebben támadható, hisz egy majd 2 hetes blokk elég ritka lenne. Tél-utálók azonnal szaladnak a brit nyomásfáklyához, hogy hogy látják a tagok ezt a brit ciklont? Nos, számukra jó hírem van, rá szavaznak! Link A skandi nyomásfáklyában is zavart érez Link a tagok többsége, és ha véletlenül nem nyomnak rá az izlandi rácspontra, ahol Link alakulhat egy anticiklon 240 óra felett, akkor teljesen elégedettek lehetnek a GFS 00Z futással. Apró szálka csupán, de egy izlandi blokk elõoldali helyzet után már csúnyább hátoldalt is hozhat.
Meglátjuk. Ezekbõl a helyzetekbõl a masszív tél nem néz ki, de nem hagyja a helyzet alacsonyan a fûtésszámlát sem.
#68996
Ezen a télen érdekesen alakulnak a dolgok. Futásról futásra változik a jövõkép. Ezt a mediterrán ciklonoknak tudom be. A várakozásaim nem hogy nem jöttek be, hanem pont az ellenkezõje lett mint amit vártam. Sajnos nincs olyan hideg bázis a közelünkben amibõl komolyabb téli helyzet kialakulhatna. Viszont ez a felállás kedvez a csapadékos idõnek amire nagy szükség van.
Az idei tél idáig szembe ment a várakozásainkkal nem lett un szendvics tél sem, sõt hó is volt bõven sokfelé, így kijön az átlag valószínûleg.

A folytatásban véleményem szerint évszaknak megfelelõ idõ várható, vegyes halmazállapotú ám sok csapadékkal. Fogy az ideje a télnek és lassan tényleg közbe szól a dolgokban a magasabb napállás is. Összességében napról napra csökken a hamisítatlan téli idõ kialakulása, még egy kedvezõ makro helyzet esetén is. nevet

#68995
Az OMSZ csapadékos februárral számol:

beillesztett kép


#68994
(
Mielõtt a hideg megindulna, a medik gondoskodnának a hófelszínrõl. Elég 3-5cm, ha nem olvad, annyi meg valószínûleg lesz.
Most, ahogy néztem, az elõzõ két hétben lévõ helyzethez képest egy kicsit keletebbre lehet az ütközõzóna, legalábbis a mostani futás tagjainak a többsége ezt várja. Egyébként talán ezért is lett hidegebb a fáklya. De a lényeg, hogy ha ez alapján kéne területi eloszlást tippelni, nagyobb esélyt adnék ezúttal a keleti országrészeknek a nagyobb hórétegeknek, a vegyes/folyékony ezúttal inkább kicsúszna az országhatárainktól keletebbre, Nyugat-Magyarországon pedig erõsebb hideg, északias áramlás, de kevesebb csapadék lenne.
Ez most sokkal inkább lehet a "DNY, DK, ÉK ebben a sorrendben behavazódik" helyzet. Jelen futások alapján tehát most ennek adok kicsit nagyobb esélyt, de természetesen nem ez lesz, mert addig még 641651-szer változtatnak nevet .
)
#68993
Még az is kérdéses,mert nem hogy hideg bázis hiányzik,de hó is kevés van Európában. Orosz területeken még hagyján,de a Kárpátokat-Alpokat leszámítva alig van pár centi. Magyarán nem is "hó felszín felett" utazna el hozzánk a hideg,ha ez így megvalósulna. Link
#68992
Lehet, hogy nem is lesz olyan ÉNy-i a továbbiakban az az ÉNy-i irányítás. Nagyon sokat gyengül az izlandi és óceáni minimum, létrejöhet egy 1020 hPa-s híd az azori-brit-skandi tengelyen (a tökéletes hó-helyen): Link Link végig keveredési (tehát nem száraz hideg, száraz meleg vagy esõs meleg) helyzettel. A lehetõség adott az ÉK-i lábas hidegre is: Link Ez a zonális, enyhe idõ ezen a télen nem akar 1-2 csücskös napnál több idõre összejönni. Arról nem is beszélve, hogy nemrég még átlagon futott a T850 2 héten át, most masszívan átlag alatt van, 4-5 fokkal is akár.
A hidegbázis valóban hiányzik, az a lábas hideg sem hordozna magában komoly fagyokat, de szögegyenes vertikális profilt igen nevet
#68991
Télkedvelõknek sovány vigasz,hogy kicsavarja magából a hideg tartalék azt amit csak lehet. Mivel a szibériai eredetû ÉK-i hideg eltûnt,átlagostól jóval melegebb lesz Oroszország európai részén a hónap dereka táján,így egy lehetõség maradt ÉNY-óceán felõli hideg,ami langyos hideg kategória így 2 m-en. Mindenesetre,úgy lenne slusszpoén ez a szezon,ha egy igaz kemény gennovai-val záródna. nevet
#68990
Belelapoztam a modellekbe és brutális nagy téli attrakciót nem várok a következõ hosszabb idõszakban. Északkeletrõl kifogyott a kontinentális hideg. Északról-északnyugatról ennek ellenére jöhet kisebb-nagyobb fagy a magasban, de talajszinten nem hiszem, hogy maradandót alkotna hosszútávon. Egy-egy nagy havazás viszont ebben is benne lehet.
Ezt a fajta idõjárást jobban szeretem, ha ügyesen szakad le a hideg, akkor hózivatar sem kizárt. nevet
#68989
Hétvégétõl erõs lehûlést várok, ÉK-K akár komolyabb havazással a modellek elõrejelzése alapján. Link Link
Link Link
Addig sem számolok térségemben zavartalan kora tavaszi idõre, Szerda Csütörtök kivételével, inkább a késõ télies idõjárás lesz a jellemzõ.
Nekünk nagyon jó szokott lenni a várható makro felállás.

Utolsó észlelés

2025-05-15 21:51:28

Romhány - Dózsa György út.

2.1 °C

00000

RH: 80 | P: 1013.0

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

139635

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.