Kérdések és válaszok

Valószínûleg arra, mivel beírtam a társalgó keresõjébe, és megtaláltam azt az augusztusi hozzászólást, amiben svadasz linkelte a szombathelyi adatokat, és emlékszem, hogy akkor néztem meg elõször az oldalt. Link A diagramm, amit reggel linkeltem, az pl. augusztus 31-én reggel készült.
Akkor így jártam, pedig az jó kis oldal volt.

Akkor lehet, hogy a nemoc.navy-ra gondolsz.
Ami sajnos már jó ideje megszûnt.

Helló!
Nem ez volt, de ahogy nézem ez is jó lenne, viszont a szombathelyi és szentgotthárdi adatok sajnos nincsenek meg rajta. Azért köszi.

Szia,
Talán ez volt az. De nem biztos, hogy erre gondolsz.
Link

Régebben linkelt valaki egy oldalt, ahol többek között magyarországi OMSZ állomások grafikonjait is lehetett nézegetni, emellett egy táblázatban össze voltak gyûjtve az órás adatok, a minimum-maximum értékek stb., de már nem tudom a címét. Ha jól emlékszem sötét (fekete) háttere volt, és ilyen grafikont mutatott: Link
Nem tudja esetleg valaki ennek az oldalnak a linkjét?

Mindegyik módszert lehet használni minden évszakban. A lényeg, hogy mindig figyelni érdemes a korrekcióra.
Link

Szeretném megkérdezni, hogy a napi 3+1 mérés 7h,14h,(21 órásat 2-szer véve) azt téli félévben kell használni, vagy egész évben lehet ezt a módszert használni?A választ köszönöm!

Ez mondjuk mind igaz.
Köszönöm a választ!

Ez, hogy "tudod", azért kicsit veszélyes dolog.
Hiszen nem azt tudod, hogy most ott van, hanem azt, hogy öt, tíz perccel, fél órával stb. ezelõtt még ott volt. De lehet, hogy ebben a pillanatban már nincsen. Vagy mi a biztosítékod, hogy a Cu con idõközben nem fejlõdött már Cb3 stádiumba (nem konkrétan most, hanem úgy általában mondom)?

Szóval ha csak messze a horizont felé van valami, akkor azért nagyon körültekintõen, óvatosan kell eljárni. Én mindenesetre, ha valamit egyáltalán nem látok, akármennyire erõsen nézem is, akkor inkább nem adom meg.

Egy kérdés az észleléssel kapcsolatban.
Ha már sötét van, de tudom, hogy nyugat felé még van 2 okta Ci és 1 okta Cu cong, viszont én ezt a sötétben már nem látom, akkor derültet adjak, vagy mehet a gyengén felhõs?!

"No most már ha én 1951-tõ 2009-ig lévõ adatokkal dolgozom, a napi közepek havi átlagával dolgozom, akkor kell e nekem bármiféle korrekciót alkalmaznom?"

Attól függ, miféle adatokkal dolgozol?

Ha a met.hu-ról szedted le õket, vagy bármilyen más formában a szolgálattól származnak (pl. hivatalos adatkéréssel), akkor semmiféle problémád nincs, ezek már teljes mértékben korrigált stb. adatok.

Ha viszont saját "adathalászat" eredményeképpen jutottál hozzá a közepekhez (pl. régi évkönyvek, havijelentések, bármiféle régi dokumentum), akkor valóban kell valamilyen korrekciót alkalmazni. Ha ez utóbbi áll fenn, akkor én itt a metneten nemrég közöltem néhány korrekciós tényezõt, azokat bátran használhatod, mert teljesen hivatalos értékek.
Link

(Amúgy, hogy még tovább bonyolítsuk a szálat, még a met.hu-s felsorolás sem teljes. Ugyanis egyrészt egészen az 1980-as, 1990-es évekig voltak olyan kílmaállomások, amelyeken a napi két szélsõértékbõl, szintén korrigálással számították a közepet. Másrészt manapság pedig már a napi 24 mérésbõl való számítás a bevett szokás, minden állomáson.)

Sziasztok!
A gondom a következõ
középhõmérséklet [°c]

1901-tõl 1965-ig a magyarországi állomáshálózatban a napi háromszori észlelés volt jellemzõ, 07, 14, 21 órakor közép-európai idõ (CET) szerint. A napi középhõmérsékletet nem csupán a három érték átlagaként, hanem a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) ajánlására a 21 órás adatot kétszeres súllyal figyelembevéve számítjuk (d_ta=(t07+t14+2*t21)/4).

1966 - tól az észlelések idõpontja 07, 13, 19 órára változott. Az éjszakai 01 órás adatot pedig a termográfról olvasták le. A napi középhõmérsékletet a négy adat átlagaként számoljuk (d_ta=(t01+t07+t13+t19)/4).
No most már ha én 1951-tõ 2009-ig lévõ adatokkal dolgozom, a napi közepek havi átlagával dolgozom, akkor kell e nekem bármiféle korrekciót alkalmaznom? Mert két különféle mérés eredménye nem ugyanaz, mégha ugyanazt is akarja kifejezni. [esõ]

Erre gondolsz? Link

A linkgyûjteményben a 'Éghajlati adatok, idõjárási visszatekintések' szekción belül, az 'OMSZ naponta mért adatainak archívuma 2005-tõl' hivatkozás úgy tûnik módosult. Megadná valaki a jelenlegi elérhetõségét? Köszi elõre is!

Ezt olvasd el! Link

Amennyiben irreálisnak gondolod, minden mástól elszigetelten, hirtelen jelenik meg, az többnyire radarhiba. Van olyan eset (pl. ma itt az volt) amikor egy jól kivehetõ láncolat vonult a radaron, az nem volt hibás, de nem is adott csapadékot. A magasban "eshetett", láttam is pár virgát, de nem érték el a talajt (nagyon száraz volt a légkör). Van azonban olyan helyzet is, amikor tényleg esik valami (fõleg télen, gyenge havazás, hószállingózás formájában), de azt meg nem mutatja a radar. Ezek nem a ténylegesen kihulló csapadékot mutatják, hanem a "látószögükben" érzékelt kondenzációs magokat, vízcseppeket vagy jégkristályokat. Ezen kívül a radarok különbözõ karakterisztikájúak. Nem egyformán mutatják a közelükben lévõ csapadékot és a távolabbit. A napkori radar például többnyire alábecsli a közelében lévõ cellákat (néha szinte lyuk van felette egy nagy kiterjedésû csapadékzónánál is), a pogányvári pedig a konvektív tömbökbõl a közelieket erõsebbnek mutatja (a többiek elmondása szerint). Ezen kívül a távolsággal arányosan egyre kevésbé látnak jól (alábecsülnek, vagy nem is látnak tömböket).
Továbbá (hogy színesítsük a képet) van amelyiket a szilárd csapadékra, van amelyiket a cseppfolyósra "lõnek be". Nálunk "esõcentrikus" a radarhálózat, ha jól tudom.

Szeretném megkérdezni ,hogy a radaron néha föltûnnek ilyen kis kékes,zöldes pontok.Azokon tényleg esik ott akkor az esõ vagy csak radarhiba?A választ köszönöm!

Szóval akkor ez a felhõk sûrûségétõl és a Nap sugárzásának erejétõl függ. Köszi a választ!

Ha nyomot hagy a napszalagon, akkor beleszámít.
Szûrt napsütés (Cs) esetén általában igen.

A nap nagy részében csak szûrten sütött a Nap, ilyen esetekben bele szokták számolni a napsütéses órákhoz? Vagy csak a tiszta napsütés számít?

2007.08.04-én volt egy ugyanilyen témájú eszmecsere a zivilesenben, én is ezt a kérdést feszegettem.
Ha a szupercella peremfelhõjébõl nyúlik le, akkor az nem mezociklonális, hiába a szupercella tartozéka.

Értem, köszi a választ még egyszer.

Ha látod az ég kékjét, akár csak egy kis folton keresztül is, akkor 7 okta.
Attól, hogy mondjuk az alacsony szintû felhõn van szakadás, felette még lehet másik felhõ, amitõl nem látod az eget.

Nekem is lenne egy kérdésem.
Ha szinte teljesen borult az ég, csak egyetlen egy "pöttyön" van rajta szakadás (alig észrevehetõ), akkor felhõzet mennyiségeként csak 7 oktát lehet megadni vagy elfogadható a 8 is? Azzal tisztában vagyok természetesen, hogy ilyenkor erõsen felhõs égképet kell megadni, csak azzal nem, hogy ilyen esetben lehet-e még alkalmazni 8 oktát vagy már csak kizárólag 7-t.
Elõre is köszi a választ!

Az fincsi.
Köszönöm a választ!

Simán elõfordulhat, de ez esetben nem-mezociklonális tornádóról van szó. Ha jól emlékszem egyszer Storman olyan képet is mutatott, amin ugyanazon szupercella 2 tornádót is produkált: az egyik mezociklonális, a másik meg NM volt.

Na lenne egy érdekes kérdésem.
Tegyük fel, hogy van egy szép szupercella, gyönyörû kampós alakzat a radaron, minden, tornádó is kialakul, de nem a kampós alakzat környékén, hanem mondjuk a cella szélén.
Az lenne a kérdésem, hogy ilyen elõfordulhat-e és ha igen, akkor ezt mezociklonálisnak soroljuk be vagy nem?!

Link ?

Pl. gyakorlatilag derült égbõl hóesés, hószállingózás, szemcsés hó hullás, vagy az amikor ilyen csillámló hó esik, olyan van, de hogy derült égbõl esõ, olyan nemnagyon, vagy sokkal ritkább. A gyárkémény effektusból hulló hó is csak téli hideg idõben tud lenni, mármint hogy meleg levegõben nem hullik semmi csapadék a gyárkéményeffektusból.
Valami ilyesmi magyarázata van, ha jóltévedek.

Oké, így már világos, ezt sajnos nem tudtam, köszi

Gratulálok, õ az Az egyik legtipikusabb megjelenési formában...

Coontac: mert meleg légkörben teljesen más csapadékképzõdés mikrofizikája... Kb. -15°C-os hõmérsékletnél a legintenzívebb a jég, és a potenciális csapadékmagok képzõdése a felhõben...

Értem. És ennek mi az oka? Próbáltam átgondolni, de nem jöttem rá, bevallom

Sziasztok!
A kissé felhõs (met.hu -> megfigyelések -> Budapest 19:00 ), és a gyengén felhõs (metnet, pl. észlelésnél) égbolt között van valami különbség?

Õ az Link ?

Hozzáteszem, csak nagyon hideg légkörben...

Köszönöm. Gondolom gyenge zápor, esetleg gyenge esõ formában.

Ritkán, ám lehetséges.

Szerk.: Így van.

Stratocumulus cumulogenitus felhõbõl hullhat csapadék?

Hmm, hát akkor lehet én voltam figyelmetlen, nem láttam más felhõt a magasszintûn kívül.Köszönöm a választ!