Csillagászat és űrkutatás
Az elmúlt 500 millió évben egy, azaz egy olyan "világkatasztrófa" volt, amikor becsapódás következtében a fajok jelentõs része kihalt (dinoszauruszok és társaik végzete 65 millió éve). Ez elég jól mutatja a hasonló események "gyakoriságát". Persze az egy 8-10 kilométeres égitest volt, és minél kisebbeket veszünk számításba, annál gyakrabban találkozunk velük. 1 km-es égitest becsapódása átlagosan 500 ezer évente következik be - ehhez képest a minket körülvevõ élõvilág ennél sokkalta hosszabb idõ óta jól van, köszöni szépen. :] Természetesen a becsapódás körzetében, akár több (kisebb) országnyi területen egy ilyen becsapódás is óriási pusztítást okoz, de csakúgy, mint egy nagy vulkánkitörés után, az élõvilág gyorsan visszahódítja az ilyen területeket, és utóhatása nemigen marad az eseménynek. Az viszont valószínû, hogy az emberi civilizációt sokkal jobban megrendítené egy ilyen eset...
Az üstökösök sebessége a Földhöz viszonyítva tényleg nagyobb, mert õk mindenféle, nagyon elnyúlt ellipszis- vagy parabolapályákon mozognak, ami a Földével igen nagy szöget zárhat be. A legtöbb "jólnevelt" kisbolygó pályája viszont durva közelítéssel párhuzamos a Földével, így egymáshoz képest nincs akkora sebességkülönbség. (Kivételek azért vannak!) Igaz, ha már mozgási energiát számolgatunk, akkor azt sem árt figyelembe venni, hogy az üstökösmag sûrûsége jóval kisebb, mint a kisbolygóé.
A Hale-Bopp viszont nem tudom, hogy jött a képbe: a Földhöz nem került 200 millió kilométernél (1,3 Nap-Föld távolságnál) közelebb! Annak idején még bulvárpánik sem volt körülötte, nemhogy tudományosan felvetõdõ becsapódás-veszély...
Az üstökösök sebessége a Földhöz viszonyítva tényleg nagyobb, mert õk mindenféle, nagyon elnyúlt ellipszis- vagy parabolapályákon mozognak, ami a Földével igen nagy szöget zárhat be. A legtöbb "jólnevelt" kisbolygó pályája viszont durva közelítéssel párhuzamos a Földével, így egymáshoz képest nincs akkora sebességkülönbség. (Kivételek azért vannak!) Igaz, ha már mozgási energiát számolgatunk, akkor azt sem árt figyelembe venni, hogy az üstökösmag sûrûsége jóval kisebb, mint a kisbolygóé.
A Hale-Bopp viszont nem tudom, hogy jött a képbe: a Földhöz nem került 200 millió kilométernél (1,3 Nap-Föld távolságnál) közelebb! Annak idején még bulvárpánik sem volt körülötte, nemhogy tudományosan felvetõdõ becsapódás-veszély...
Nemrégiben láttam valamelyik "bulvár-tudományos" tévéadón -alighanem a Spectrum volt- egy érdekes filmet a földet megközelítõ aszteroidákról és üstökösökrõl. Ezekbõl állítólag nagyon sok van, a film azt sugallta, hogy elõbb-utóbb elkerülhetetlen a "nagy ütközés". Azt is állították, hogy már 1-1,5 km átmérõjû objektum becsapódása világkatasztrófát, a fajok többségének kipusztulását eredményezné. Az üstökösmagok a film szerint veszélyesebbek az aszteroidáknál, mert sebességük hozzávetõlegesen a duplája azokénak (ezért a mozgási energia négyszeres a tömegegységre számítva)
Azt is megtudtam, hogy a Hale-Bopp üstökös annyira megközelítette bolygónkat, hogy a "szakember" szerint lottó ötös valószínûsége volt csupán, hogy elkerül minket.
Kissé kétkedve fogadom ezeket az információkat. A nagy becsapódások szerencsére roppant ritkák. Az üstökös kétszeres sebességére vonatkozó állítás nagyon furcsa. Azt meg, amit a Hale-Bopp-ról mondtak, végleg nem hiszem. Tud valaki ezekrõl közelebbit?
Azt is megtudtam, hogy a Hale-Bopp üstökös annyira megközelítette bolygónkat, hogy a "szakember" szerint lottó ötös valószínûsége volt csupán, hogy elkerül minket.
Kissé kétkedve fogadom ezeket az információkat. A nagy becsapódások szerencsére roppant ritkák. Az üstökös kétszeres sebességére vonatkozó állítás nagyon furcsa. Azt meg, amit a Hale-Bopp-ról mondtak, végleg nem hiszem. Tud valaki ezekrõl közelebbit?
Igen, ezért volt a kérdõjel...
Amennyire szimpatikus Obama programja ill. az, amit csinálni akart, annyira nem értem a NASA költségvetésének ilyen drasztikus csökkentését. Rengeteg második generációs sikló-terv készült, a Lockheed elkezdett építeni egy 1:3-as probatípust és mégis, mindent leállítottak...


A NASA-nál szinte mindig van egy 2-3-as szorzó, ami a határidõket illeti.
Éppen ezért én a tízes évek végénél hamarabb nem számítok új ûrhajóra.

Nem néztem meg, kiment a fejembõl...
Én is nagyon sajnálom, hiszen egyrészt a következõ 3 (?) év amerikai ürhajózás nélkül fog telni, másrészt pedig (az én szememben
) a következõ generációs ürhajó - bármennyire is fejlett technikával fog rendelkezni - elvét tekintve visszalépés lesz, mégpedig az Apollo-korszak irányába.

Én is nagyon sajnálom, hiszen egyrészt a következõ 3 (?) év amerikai ürhajózás nélkül fog telni, másrészt pedig (az én szememben

Nagyon sima leszállás volt. Borzasztóan sajnálom, hogy befejezõdött vele egy nagyon fontos korszak az ûrkutatásban.
Ekv. 300 mm "némi" vágással, és egy csipetnyi (=lapát) utómunka: Link :-))) Már majdnem világos volt, amikor "megtetszett", ezért kellett rajta annyit "dolgozni" (pl. sötétített ég, CA, élesség; ezek voltak a legnehezebbek).
A volt anyósom annak idején fel is hívott minket éjjel, hogy ufók köröznek a város felett...

mikor elõször láttam pár éve discofényt az égen,majd'betojtam,aztán nagy nehezen kitaláltuk az okát

Ez a pók-iridium hasonlóság nagyon tetszik! :-)))
A hódod meg igen csinos!
A hódod meg igen csinos!
Én még csak hallottam róla, jóság. Ilyen pillanatokért érdemes élni. :-)
Talán van még más is, aki nem látta még ezt a képet.
Kicsit csillagászat, kicsit fotóiskola, szerintem nagyon érdekes:
apa és fia együtt nézik az STS-1 és az STS-135 indítását:
Link
Kicsit csillagászat, kicsit fotóiskola, szerintem nagyon érdekes:
apa és fia együtt nézik az STS-1 és az STS-135 indítását:
Link
Annyira profik a zûrhajósok, hogy elõbbre járnak a tervezettnél a feladatokkal, s akár fél óra múlva is kinyithatják az átjárót.
STS link GE-ön hülyeséget mutatott, épp a Benelux államok felett haladt, a GE szerint Új Zéland felett...
Meg annyi, hogy a megfelelõ helyre a megfelelõ idõben. Korán kelsz, vagy le se fekszel...azért ez se semmi teljesítmény...meg aztán azt a masinát be is kell állítani. És mi lenne, ha alkalmas lenne éjjeli fotózáshoz? Látnánk a Jupiter holdjait?
Köszi srácok, ezt csak a 6 éve gyártott masina tudja (amelyiknek a magyar tesztelésekor 2005-ben kihangsúlyozták, hogy éjszakai, csillagos felvételekre gyakorlatilag alkalmatlan...), meg a panorámaszoftver, szóval nekem max annyi közöm van hozzá, hogy kicipeltem a gépet a megfelelõ helyre. :-)
No, még egyet összekalapáltam: Link
Nagy kép, a Tejút íve végig rajta van, s az elõzõ képhez képest még a Jupiter meg a Mars is belefért, így öt nagy bolygó és két kisbolygó van rajta. :-) /gy.k. a Föld is látszik
/
Nem gondoltam, hogy a halszemobis képeken is meglesznek a halványkák, de megvannak, bár a felhõk kicsit zavaró helyre kerültek, azért be lehetett azonosítani õket.
Nagy kép, a Tejút íve végig rajta van, s az elõzõ képhez képest még a Jupiter meg a Mars is belefért, így öt nagy bolygó és két kisbolygó van rajta. :-) /gy.k. a Föld is látszik

Nem gondoltam, hogy a halszemobis képeken is meglesznek a halványkák, de megvannak, bár a felhõk kicsit zavaró helyre kerültek, azért be lehetett azonosítani õket.