Meteorológiai esélylatolgatások

Szerencsére ez a felállás (atlanti partvidékre szakadó hideg, délnyugat-európai ciklontevékenység, nálunk makacs elõoldali pozició nyárias meleggel) jelen állapot szerint nemigen látszik a modellfutásokban. Egyedül GFS mutat ilyesmit, az is 348 órától -ettõl még nem kell megijedni.
Ami általánosan látszik: Közép-Európa irányába beorrosodó atlanti AC, viszonylag magas nyomású, északnyugati szeles, többé kevésbé száraz idõ. Tíz fokot jelentõsen meghaladó T850-nek Észak-Dunántúl tekintetében nincs nyoma, máj. 10-e után pedig az 5 fok alatti értékek is "benéznek."
Mindezek alapján a jövõ hét elsõ felében mérsékelten meleg, nyárias idõ néz ki, de nem kánikulai hõség. A hét végén pedig kellemes késõ tavasz.
Igaz viszont, hogy a térképeken fájdalmasan sok az AC. Ennek alapján azt kell mondanunk, még nincs vége a száraz idõszaknak.
Egyébként abban teljesen igazad van, hogy a hónap végéig, június leglejéig nagyon könnyen visszaköszönhet a "máj. 1-i" elõoldal. Erre a szituációra ebben az idõszakban általában kifejezett a hajlam.

Sajnos én az elõbbit látom valószínûbbnek. Tehát folytatódik majd a meleg, nyárias és száraz idõ. Igen nagy esélyét látom a tartós elõoldali helyzet dominanciájának, ami egy újabb aszályos idõszak kezdetét jelentheti.

Ebbõl még a mostani "verkli" újabb epizódja is kifejlõdhetne: az atlanti partvidékre szakadó, Íbériáig lefutó hideg légtömegek, délnyugat-európai ciklontevékenység, nálunk nyári meleget hozó ciklon elõoldal.
Egy nappal késõbb azonban világossá válik, nem ebbe az irányba mennek a folyamatok:

GFS:
Link


ECMWF:
Link


GEM:
Link


Még egy nappal késõbb:

GFS:
Link
Link


ECMWF:
Link
Link


GEM:
Link


A kép elég egyértelmû: félblocking, északnyugati irányítás van kialakulóban. Az atlanti magas nyomás gyorsan beorrosodik Közép-Európa felé. Itt viszonylag gyenge hidegfrontot feltételezhetünk, csak csekély légnyomás süllyedéssel megelõzve, valószinûleg viszonylag kevés csapadékkal. A gyenge hf nem feltétlenül jelenti azt, hogy mögötte nincs lényegesen hidegebb levegõ: GFS rendesen be is hozza a plusz egy-két fokot 850 hepán, ECMWF ennél magasabb hõmérsékletet prognosztizál. Viszont, a GFS fáklyán máj. 10 után hirtelen nagy szórás, és a tagok zöme alatt futó operatív látható:

Link

GFS a következõ futás(ok)ban szinte biztosan fûteni fog, ami az operatívot illeti.

Mindebbõl legvalószínûbben aránylag száraz, északnyugati szeles, olyan 17-22, 18-23 fokos maxikat hozó idõ lenne a máj. 10-ét követõ napokban. Hacsak nem lesz nagyon száraz az érkezõ levegõ, talajmenti fagy kizártnak tûnik.
Megjegyzendõ, hogy GFS alapján mindez csupán nyitánya lenne egy hosszabb, kevésbé meleg idõszaknak, a hidegöblítés megismétlõdne a hónap közepén:

Link

Természetesen, az idõtáv miatt ennek egyelõre legfeljebb lehetõségével kell számolnunk.
Abban viszont egyetértek veled, hogy a 30 fokos maximumoknak jó idõre vége van.

Már több napja látszik a lehetõsége valami ilyesminek a máj. 10-15 közötti napokra. De egyrészt a 192 órán túli tartományban volt még, ahol igen nagy óvatossággal kezelendõk a dolgok. Másrészt, még ehhez a tartományhoz képest is olyan mértékig változott futásról-futásra a mutatott kép, s az egyes modellek annyira "széthúztak", hogy úgy éreztem, várni kell a latolgatással addig, míg közelebb kerül az esemény, tisztul a kép. Ha körvonalazódott egyáltalán valami, az a blokkoló AC megjelenése valahol Észak-Európában -az Északi-tenger és Észak-Oroszország között.
Mostanra úgy látszik, kb. 144 óráig "bejöttek" a változás kézzel fogható jelei. Nézzük, mik ezek:

GFS:
Link


ECMWF:
Link


GEM:
Link

Mindhárom modellen látszik a brit térségben kimélyült ciklon, tõle nyugatra anticiklonnal az óceánon.

Nagy a csönd, pedig a GFS igen érdekes dolgokkal hozakodott elõ. Jövõ hét vége felé brit középpontú anticiklon, peremén "lecsordogáló" hûs levegõ, csapadék, és kész is a kifejezetten hûvös idõ. Ami aggasztó, hogy akár a 0 fokos izoterma is benyalhat, ami egy kevésbé felhõs éjszakán... de nem is folytatom. Az ECM-fáklya még nem lát el addig, a GFS igen, íme: Link
A következõ napokban érdemes lesz figyelni a trendet, azt hiszem, ezzel a kis öblítéssel foglalkozni kell. Kíváncsi lennék a tapasztaltabb latolgatók véleményére is!
Ami biztosnak tûnik, a 30 fokoknak bizonytalan idõre - szerencsére - lõttek

Péntektõl egy bárikus mocsár jeleit lehet látni a térképeken, mellyel pofás konvektív idõszak kezdõdhet!

Nem becsülöm le a hidegbázis erejét, de ez azért szokatlan mivel naptár szerint szokatlan a koranyári jellegû idõ is (jellegû, mivel országosan kiegyenlítetten meleg a hõérzet ami a sok csapadék után némi fülledtséggel is társul, viszont területi átlagban nem sok helyen csípjük meg a 25 fok körüli értékeket még).
Azonban egyre inkább a bázis tõlünk nyugatra halmozódik fel, keleten pedig a maradványa is leszakad még. Ahhoz hogy kapjunk az ÉNY i hidegbõl ahhoz még dinamikusabb zónalitás kellene ami nagyjából elosztaná a bázist, ehhez képest egy masszív K-DK áramlási muszter látszik, ami nekem úgy tûnik, egyre erõteljesebbé fog válni, és még átmeneti hõséghullám lehetõségét is felveti kiélezett kontraszttal Európa ÉNY és DK vidékei között május 10. utánra. (2010 ben K-ÉK volt ami jelentõs különbség, mivel idõnként lerángatta ránk az É felé megkerülõ ciklonok által szállított hideg levegõt), ha ez fennmarad, és én kevésbé tartom bvalószínûnek most az É-ÉK sarkvidéki- kontinentális váltást, akkor nem férkõzik a közelünkbe az igazán masszív hideg levegõ (leginkább kontinentális irányítású leszakadás kellene ehhez, mert egyéb esetben inkább csapadékot, mint fagyot okozna) és ha le is szakad, annyira késleltetve fog ez megtörténni, hogy elenyészik, mire ideér. Ráadásul a tõlünk délnyugatra lévõ izolálódott alacsony geopot sem a kontinentális verziót támogatja:
1: lassan sodródva a földközi térségben egy jellegtelen nyomáseloszlású gyenge medire emlékeztetõ örvényt létrehozva kicsit elhúzza D-DNY irányba a Kárpát medencébe az áramlást visszatartva, eltérítve a kontinentális irányú "próbálkozásokat",
2: más lehetõség szerint DNY-ÉK irányú teknõt alakíthat ki tõlünk nyugatra, kényes elõoldali egyensúllyal, hozzánk száraz, szaharai légtömegeket felszívó helyzettel.
(Viszont tõlünk északra fekvõ német és lengyel területeken azonban még behúzhat egy néhány napos -5-öt is akár. Mondjuk tény, egyik sem egy túl nedves verzió lenne.)

De szerintem ez nem az az "elõnyösebb helyzet" Itt túlontúl nagy a nyomásgradiens és a hõkontraszt ahhoz, hogy bárikus mocsárról beszélhessünk. Elsõ ránézésre sem mutat nyári képet a makrocirkuláció.
Jelen állás szerint a hétvégi (ápr. 28-29.) közép-európai ciklontevékenység majdnem biztosra vehetõ, hiszen minden modell hozza már a sokadik futásban. Jobbára elõoldali poziciónk is biztos: a cikloncentrumok tõlünk nyugatra haladnak el dny-ról ék-re:

Link
Link
Link

Bár gyenge hidegfront átvonulásával jár majd a szituáció, ez semmiképp sem az a helyzet, mely tartós hûvös idõszak nyitánya lehetne. Nézetem szerint a történés szinte tapinthatóvá teszi a viszonylag magas AO értéket: a szubarktikus alacsony nyomású öv "felszívja" magába a délebbi szélességek ciklonjait.
Ami valószínûleg történni fog, nagyon jellemzõ a tavasz végére. Délnyugatról északkelet felé mozgó csapadékzónát mutat a GFS (mely az északkeleti országrészben megtorpanna és némileg visszafordulna -mindez persze még teljesen bizonytalan):

Link
Link
Link
Link
Link

Mögötte kissé "behúzná" a hidegebb levegõt a magasban nyugatról:

Link
Link
Link
Link

ez persze tiszavirág életû lenne:

Link


Összefoglalva: a mostani állás szerint szombat délután, estefelé nyugatról gyenge hidegfront, több-kevesebb csapadék, gyengébb-hevesebb konvektív események. A front mögött az addigi erõs délies légmozgás nyugatira fordul, és mérséklõdik. A hõmérséklet átmenetileg pár fokot csökken, fõleg a nyugati országrészben.

Zöldvillám: bár idén az április vége makrocirkulációs szempontból nagyon hasonlóvá vált a tavalyihoz, mégsem hiszem, hogy idei nyári idõjárásunk az egy évvel ezelõtti utat járná majd be.
Az aktuálisan csökkenõ AO érték nyáron könnyen járhatna közép-európai sekély ciklonokkal, keleties légmozgással, kellemes konvektivitással. De most még a viszonylag erõs hidegbázis miatt száraz hidegbetörés, késõ tavaszi fagy lehetõségét is felveti.

Elõzõ latolgatásaimból szemlélve tanulságos, hogy mégha nagy átlagban a várakozásaim bejönnének, azonban nem sikerült megfogni azt a helyzetet, hogy míg március áprilisban a várt elõoldalak elmaradtak, addig amint április közepén elõoldali helyzetbe billentünk rögtön ott is ragadtunk. Bizonyítja, hogy mindig elõkaphat az idõjárás valami egyedi helyzetet koratavasszal inkább jellemzõ, hogy az a helyzet, ami legkeményebb hidegbetöréseket le tudja rántani, legalább átmeneti erõs elõoldalt is (nem pedig inverzióba haló gyenge epizódot -0.1 fokos T850 mellett nagypelyhes havazással) szokott eredményezni. Az elmúlt 30 évben nem is ez évre hasonló példát találni.

A lényegi makrováltás persze április közepétõl várható volt de április 10 -e és 20 a közötti intervallumon belül még a hónap elsõ hetében sem lehetett tudni, hogy ez mikor történik meg, végül még viszonylag korai is lett. A továbbiakban a lefelé szóró AO és NAO indexek és a hidegbázis nyugatra tolódása egy DK irányítást sejtet szépen beinduló zivatarszezonnal és az idõ ismét némileg csapadékosabbtra fordulásával, a belátható elõrejelzéseket figyelembe véve egyelõre eléggé vérszegény a jövõkép, inkább populáris mindenre alkalmas mérsékelt elõ/utószezoni nyaralóidõre van kilátás ami augusztus végét vagy egy vénasszonyok nyarát inkább jellemzi, mint dinamikus tavaszi idõjárást, ami a rengeteg csapadék után némileg meglepõ. Figyelemre méltó, hogy az árhullámok lassan levonulnak, a talaj felsõ rétege felszárad a meleg idõ hatására, de még mindig több nedvesség kerülhet a levegõbe, mint tavaly ilyenkor, és továbbra is látszik tendencia, hogy nem túl magasnyomású elõoldali helyzetnek nézünk elébe, ami kedvez a lokális hatásoknak, így az elõttünk álló idõszakban a várt csapadék mennyisége inkább az átlagos felé tendál, vagy esetleg kissé elmaradhat attól, bizonyos körzetekben viszont jelentõs többlet keletkezhet kitaposott ösvényen haladó zivatarokból. Egy szárazabb, melegebb helyzet nagyon kedvez a ritka, de szélsõséges konvektív eseményeknek (mezociklonáris tubák, tornádók). A kiélezettebb helyzetek a hétvége körül rendezõdnek, míg a hét közepei inkább nyugodtak lesznek. Esélyes, hogy amint emelkednek a napi maximumok úgy élezõdik ki a helyzet, és emelkedik fokozatosan a labilitás a csapadékra való hajlammal, emiatt a következõ másfél-2 hétben a tetõzést max 28 fok köré várom a tavalyi kánikulával szemben, ez talán a 96 os idõszakot idézné legjobban, hacsak nem lesz a folytatás valami egyedi eset.

A jelen makrohelyzetet összenézve a 2010 essel és GFS modell végét is, ami kitekint odáig, ez sejtet egy vissszatérõ ÉNY irányítású hûvös epizódot - jelenleg épp május 5.- idõszak után, de április 5- e óta tologatja ezt a helyzetet -10 es T850 el indítva, épp 348-360 órával késõbbre :-). Meglátásom szerint, mire tényleg megvalósul, nem fog fölénk 0 fok körüli T850 -et sem hozni magával, de Kárpát-medencei ciklon és országos csapadékkal járó idõszak benne van a pakliban, várakozásaim szerint inkább május 15 után a Zsófia idõpontjában az azonban nem túl esélyes, hogy ahhoz hasonló árvízhelyzetet okozzon, mert emlékeznünk kell arra is hogy 2010 ápr. 13-14 -én már kaptunk hasonló, igen csapadékos medit, akkor már kimelegedett idõ mellett tehát nem is elõzte meg a témát egy mostanihoz hasonló szárazabb idõszak.

Ugyanakkor ennyi csapadék után még egy igen száraz verzió is, (azokon a területeken ahol nem volt tartós a belvíz) a gyümölcsre, korai gabonatermésre jóval kedvezõbb, mintha most is fennmaradt volna többé - kevésbé a csapadékos jelleg, míg a kiskertesek már most panaszkodnak a hiányzó csapadékra, és naponta öntözni kell, én azt gondolom, nem lenne nagy probléma, ha a cseresznye és a szilva levirágzásáig elmaradna a csapadék.

Esetleg ebbõl egy "elõnyösebb" helyzetben nagyobb KÜN is kialakulhat abban az esetben, ha a ciklon olyan gyenge lesz, hogy a helyzet már inkább a bárikus mocsárhoz fog közelebb állni. Ennek egyelõre annyira nem nagy az esélye a modellek alapján, de ha abból indulunk ki, hogy a mediterrán térségtõl északabbra, amerre a ciklonok haladnának, már nincs jelentõs hõkontraszt, akkor könnyen e felé billenhet a dolog. Különösen májusban, június elején ebbõl szoktak azok a helyzetek kialakulni, amikor nagyon gyenge keleties áramlás van a medencében, s ebben alakulnak ki zivatarok, zivatarrendszerek, amik keletrõl nyugatra mozognak. Emlékeim szerint ezek igen látványosak tudnak lenni, de általában nem olyan pusztítóak, ezért úgy tudom, itt a fórumon sokunk kedvence ez a helyzet.
Na de érdemben errõl még szerintem nem tudunk beszélni, ahhoz túl korán van . Egyelõre csak figyeljük a modelleket.

Amirõl még kevésbé merek írni, hogy viszont Zsófiáékra is emlékeztetni tud a helyzet. Ami viszont a nyári konvektív események szempontjából lehet hasznos. Viszont az nagyon extrém helyzet volt, így most nem mondanám azt, hogy az pontosan megismétlõdne, ha nagyon hasonló is lesz, nem tartok valószínûnek egy akkora csapaékhozamokkal járó szitut. De kizárni sem tudom.

Akkor egy kis jövõbe tekintés...
A hétvégéig masszív melegedés, holnap, holnap után kis nedvességgel esetleges zivatarok az ország délnyugati, nyugati részén, majd szerdától péntek-szombatig szárazabb levegõ, az ország túlnyomó részén meglesznek az elsõ(vagy már második) 25°C-ot meghaladó maximumok is.
Ezután válhat érdekessé a helyzet, ugyanis ismét aktíválódhat a mediterrán térség.Nagy a bizonytalanság, de elõoldali helyzetnek áll a zászló egyelõre, ami meleg, zivataros idõvel járna, nagyobb területen jelentõs csapadékkal. Ezután a ciklon présbe kerülne, két AC közé, így akár tartósabban is csapadékossá válhat ismét az idõjárás, ami egy-egy modell futás akár tartós is lehet, bár a többnyire gyenge ciklonok miatt egyelõre nagyobb az esélye, hogy visszaáll a mostanihoz hasonló makrokép és nyárias, szárazabb idõvel indul majd a május.

A belinkelt AO/NAO görbék mozgása meglátásom szerint meglehetõsen kaotikus, ugyanakkor pedig ha az ominózus '87 es évet nézem annak analógiájára még egy ilyen erõsen negatív szakasz a közeljövõben nem várható. Az hogy egy korábbi görbék által vízionált gyengén negatív vagy 0 körül szóródó helyzet mit hoz egy nyári makrocirkulációs kép mellett, erõsen kérdéses. 2010 ben sem kifejezetten hûvös átlag alatti nyarat, hanem inkább rengeteg csapadékot és változékony idõt, és nem az elmúlt 2 év szeptemberre áthúzódó "jó 40 es asszonyok" nyarát, de valószínû, hogy ugyanabban a formában 2010 sem fog megismétlõdni. Viszont egy tartós konvektív idõszak ezekre az elõzményekre -leginkább megérzéseim szerint- befigyelne.

A március közepi hidegbetörés alaposan "belecsapott" a légköri mechanizmus "lecsójába"
Ilyen erõs, az idõjárást hosszú ideig meghatározó sarki hidegexpanzió régen volt március 15-e körül, ill. a hónap második felében. A tél második fele, és még a március is rendkívül csapadékos volt.
E tények önmagukban azt sugallják, hogy a makrocirkulációs alapkondiciók idén mások, mint amilyenek tavaly voltak.
Magától kínálkozik a gondolat, hogy a folytatás is más jellegû lesz.
Igaz, az AO és NAO fáklya rég nem látott szinkron emelkedést mutat az utóbbi idõben, ebbõl bizony lehetne AC dominancia a mérsékelt szélességeken, messze északra húzódó sarki légtömegek, nálunk korán jött nyár, aszályos idõ -éppen, mint egy évvel ezelõtt. De könnyen lehet, hogy a magas indexû idõszak most csupán epizód lesz.
Azt hiszem, óvatosan megkockáztathatunk annyit, hogy az idei nyár a tavalyinál valamivel hûvösebb (kevésbé forró) és csapadékosabb lesz. A tavalyi ugyanis még az utóbbi évtizedek forrónyár-sorozatát tekintve is kiemelkedõen meleg és száraz volt, ezért változatlan formában való megismétlõdése az idén nagy meglepetés volna.
A késõ tavasz és a nyár lehetséges idõjárási történéseirõl még túlontúl korai beszélni.

Halovány emlékeim sok heves zivatarról szólnak az 1995-ös nyárról.

Még mindig korainak tûnik, de latolgatni lehet, a társalgóban folyó elõzmények és (nem csak saját) elemzések alapján egyre inkább egy 95 ös verzió mellett teszem le a voksot - némi '96 al fûszerezve, a tavasz elsõ fele kicsit jobban a '96 os évet idézte, de a hõmérsékleti kontraszt a pólus és a Földközi térség között inkább a '95 ös évet tükrözte és a folytatás is inkább '95 lehet a következõ hetekben.

Ez alapján nem lesz májusban sem komolyabb lehûlés, sem kánikula, az érkezõ hidegfront leginkább majd légköri labilitást hoz és a száraz napos melegedõ kezdet után egy elhúzódó KÜN-t várok 20 fok körüli értékekkel, május közepi erõteljesebb felmelegedéssel majd a hónap második felében idõszakos visszaeséssel végén pedig nyári idõvel és újabb KÜN el (bár már csak Pünkösd után :-) )

A '95 ös nyár meglehetõsen kiegyensúlyozott meleg volt, 2-3 erõteljes pár napos HCS uralom törte meg a rendet (akárcsak 2002-ben) bár leginkább a fülledtsége tette azzá július végéig, mivel a maxok nem lépték át a 35-36 fokot, 96- ban a május inkább nyári hónap volt az azt követõ idõszakhoz képest, augusztus mind '95 ben mind '96- ban már változékonyabb volt.
Összességében egy, a tavalyinál fokozatosabb felmenet után mérsékeltebb, átlagosan csapadékos nyárra számítok, ami azért egyáltalán nem mondható majd hûvösnek, lassan már a szélsõségektõl mentes idõ tûnik kivételnek, bár lehet a viharok erejével majd bepótoljuk. Az elmúlt évektõl eltérõen a július második fele újra ideális lehet a szabadságolásra (most már statisztikailag is ki kell domborítani az átlagot az elmúlt évek után :-) )

Persze az idei nyár lehet ettõl jelentõsen eltérõ is, csak az elmúlt 20-30 év megélt helyztei alapján gondolom így.

Ez a bizonyos április 15-e körüli ´lesz blokk - nem lesz blokk ´ - egy meteorológiai csemege, amit érdemes több szempontból megközelíteni. Az már szinte biztos, hogy a szombati gyenge hidegfront nyomában gyorsan emelkedik a légnyomás, viszont a kialakuló AC viselkedését az atlanti ciklontevékenység is nagyban befolyásolja majd. A tegnapi ECM, de még inkább a JMA ugyanis Írország fölé egy 955 hPA középpontú viharciklont számolt, ami erejénél fogva hamar túllendítené Közép-Európa fölött a gerincet, így az AC-elõldal alig éreztetné hatását (15 fok alá sem menne a nappali csúcs nálunk a hét végén). Egy újabb említést érdemlõ hidegleszakadáshoz (ezt mondanom sem kell) nem elég önmagában az AC, ha hozzá párosulna egy oroszországi középpontú ciklon is, akkor bizony lehúzhatná (november elõtt bizonyára utoljára) a -10 fokos izotermát 850 hPa szinten. A moszkvai nyomásfáklya viszont valahol 1015 hPa körül mozog 15-e után is, ami nem éppen vall aktív ciklontevékenységre arrafelé. Végül ezt is felhoznám példaképpen, eszerint sem látszik számottevõ visszarendezõdés, inkább átlagos vagy annál kissé enyhébb folytatást vizionál az ECM 2 hetes elõréje Link

GEM:
Link
Ez is jelentõsen különbözik a GFS által ápr. 15. hétfõre mutatott szinoptikai berendezéstõl, bár ez még úgy-ahogy közös nevezõre hozható azzal.
Ezek után jöhetnek a "magasabb" szempontok, melyek modulálják a modellek alapján felrajzolható összképet:
A hõcsere ciklus meridionális fázisának (mediciklonos fázis) mindenképp a végén járunk, innen csak a ciklonelõoldal-zonalitás irányába léphet a minket érintõ makrocirkuláció.
Persze lehet, hogy az elõoldali-zonális fázis pár napig tart csak, azután megint hidegfrontot, hidegöblítést kapunk a jövõ utáni hét elsõ felében (ahogy a GFS mutatja)
Az viszont bizonyosnak tekinthetõ, ha így is lesz, addig beköszönt néhány melegebb (sõt, esetleg kifejezetten meleg) tavaszi nap. Érdekes lesz megfigyelni, vajon a modellek a késõbbiekben beállnak-e a GFS egyelõre eléggé önmagában álló, sõt, ORSC gyanús fõfutása mögé -vagy fordítva történik a dolog (esetleg mindegyiktõl különbözõ kép realizálódik)
Az biztos, hogy a február végi, s gyakorlatilag az egész március havi idõjárásunkat befolyásoló hidegmag maradványa 192 órán belül még mindig felismerhetõ Svalbard és a Novaja Zemlja között. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy az ilyen hidegdepók meglétének ténye elsõdleges az aktuális makrocirkulációhoz képest. Úgy értem, ha nagy a hidegdepó, s "jó helyen" van, akkor kicsi a jelentõsége annak, hogy a pillanatnyi makrocirkulációs helyzet nem kedvezõ a mi hidegelárasztásunk szempontjából. Ilyen esetekben a légnyomási mezõ, az áramlás módosul úgy, hogy a hideg (vagy legalább annak egy része) eléri Közép-Európát.
Mindezek értelmében arra számítok, hogy néhány napon belül számottevõ felmelegedés következik, azonban ez rövid életû lesz. Legvalószínûbben nagyjából április 15. és 20. között kapunk még egy(?) sarki hidegelárasztást.

A modelleket tekintve elég hálátlan dolog most még középtávra is latolgatni -éppen ezért megpróbálkozom vele. Csapongásai után a GFS például megint "elõvette" a skandináv blokkot a legfrissebb futásában:
Link
192 órányira van ez a szinoptikai kép. Készpénznek nem vehetõ, de legyinteni se szabad rá.
Ehhez a térképhez tartozó hõfáklya:
Link
Látható, hogy Ápr. 15.-tõl kezdõdõen az operatív mélyen a tagok alatt fut, némileg ORSC gyanús.
Vessünk egy pillantást az indexekre:
Link
Link
Elég egyértelmû emelkedést mutat mind az AO, mind a NAO index.
Az AO érték növekedés persze lehet, hogy a téli szibériai légnyomásmaximum gyengülésével függ össze.
ECMWF ugyanarra az idõpontra:
Link
Gyökeresen más kép!

Nagyon jó a cikk (bár még nem értem a végére ). A második ábra bal oldalán azt veszem észre, hogy egyes néhány éves idõszakokban külön-külön jól korrelál a nyomás- és a T-anomália, majd ezen idõszakok között van egy-két durva kivétel. A jól korreláló idõszakok pl. a '87-'90, a '94-2002, vagy a 2009-2012. Az a gyanúm, hogy a kivételes években valami olyan esemény következhetett be, amely az egyébként meglévõ korrelációt elrontja. El tudom pl, hogy az ENSO-nak van hatása a dologra. Bár visszanézve a korábbi ENSO-értékeket, "szemre" azzal nem nagyon látszik összefüggés, legfeljebb annyi, hogy egyik "kivétel" sem La Niña idõszakba esik.
De persze más hasonló, néhány hónapos, vagy éves idõskálájú változásokat mutató jelenségrõl is szó lehet. (És az is lehet, hogy nincs semmi ilyesmi, de nekem gyanús a dolog .)

Gratulálok Györgynek a nagyszerû és élvezetes cikkéhez, le sem tudtam tenni, míg végig nem olvastam. Engem meggyõzött.
Decemberi Anomália Index - egy távkapcsolat, amely októberben elõrejelzi, milyen hideg lehet a december Link
(A Légkörben megjelentet is olvastam már természetesen.)

Érdekes módon sokkal inkább a figyelem középpontjába kerül az õsz elsõ felének vizsgálata a leendõ tél milyenségét illetõen , mint atavasz elsõ felének ilyen jellegû elemzése, ez azért van így, mert valószínûleg az ilyen fajta elõrejelzések jóval bizonytalanabb kimenetûek voltak, de itt meg kell említeni, hogy az õsz és a sarki jégtakaró növekedési üteme illetve zónális, blockingos jelleg váltakozása alapján fontos információk nyerhetõek a december és tél elsõ felének anomáliáiról illetve még arról is, hogy ehhez milyen késõtéli idõszak társul, arról azonban keveset, hogy egy késõtéli hidegebb helyzet pontosan mikor valósul meg, és mennyire húzódik el. Ha a február végi és március elsõ felét jellemzõ fél majd egész országra jellemzõ enyhe idõszak január végén jön el, sokan szubjektív módun "lyukas télnek" tekintették volna az idei szezont.

Ezúttal megkíséreltem korábbi emlékek és térképek böngészése alapján - mint ahogy korábbi merész kijelentéseimben is, összefüggést találni. Túl sok eltérés március eleji várakozásaimhoz képest nincsen a tavasz folytatását illetõen
Március végén illetve hónap fordulóján sajnos az általam várt rövid, igen intenzív elõoldali helyzet elmaradt. ami érdekes, hogy amakrováltás eredményeként már most jelen van egy gyors mozgású nyugati áramlási kép , csak 10-15° kal délebbre :-) , ami áttételesen nyugat felõl mediciklonok egymásutánját tolja ránk gigantikus mennyiségû csapadékot hozva. Azt körvonalazza, hogy ez az áramlás észak felé fog tolódni a hidegmagot lassan vissaztolva önmagába, így valószínû ebben a makrohelyzetben az idei év folytatása nem lesz analóg a 2010 esel. Abban viszont "bízhatunk" hogy a kontinens "víztelítettsége" önmaga jó alapot teremt a gyakori zivataros folytatásra, ha a helyzet a legkisebb mértékig is kedvez azok kialakulására, Úgy gondolom, hogy 2013 májusa emiatt emlékezetes lesz, és helyenként a rövid idõ alatt lezúduló csapadék már az eleve is felázott meggyengült meglazult talajon lokálisan komoly problémákat okoz majd.

a fáklyadiagramon jelenleg mutatott déli magasnyomás, ha léterjön inkább rövid lökésjellegû lesz az említett melegpumpa megjelenéseként, és a kb 15 napot követõ idõszakot inkább egy gyenge nem klasszikus zónális, a hideg északabbra tolódó nyúlványa alatt kiépülõ elõoldalon fellépõ bárikus mocsár illetve közelítõ érintõ frontok váltakozása fogja jellemezni. Ez döntõen mérsékelten meleg (18-25 között ingázó) idõt eredményezhet a hónap utolsó dekádjában.

A ránk váró 14 napban: elõször egy közelünkben keletre leszakadó HCS t várok a hét vége felé, majd gyenge elõoldal ékelõdik egy észak nyugat felõli újabb gyors mozgású, hideg támadás közé ez elvágja az akkor már éledezõ azori orrosodást, és ezt az elõoldalt felemészti, ismét jelentõs csapadékot okozva, aminek halmazállapota még bizonytalan, országos 0 -3 fok közötti T850 mellett lehet tetemes mennyiségû tapadó hó is a jövõ hét második felére, ám e rendszer folytatja töretlenül a mozgását kelet felé, rövid idõre leszünk csak hátoldalban, eközben már D felõl intenzív melegpumpát generál egy a Britek fõlé sodródó igen erõs ciklonnal karöltve, ez a meleg így 2-2.5 hét múlva NY-K mozgással terjed ránk, de addigra már az északkeleti irányba mozgó ciklonmagról DNY irányban lefûzõdõ ciklonocskákkal erõs elõoldalt fog alkotni, és a meleg áramlása egy idõre DK felõli irányra vált és a hideg ÉNY- GK irányba való taroló mozgása, ami március 15. elõtt voltezúttal elakad. Ezt követõen tipikus idõrõ idõre kiújuló azori orros DNY-ÉK hullámzó frontzónát kaphatunk.

Ez igaz! De az ESÉLYT megadja legalább az ÉNY európai alacsony nyomás (amit Te is linkeltél), hogy végre (a kiépülõ zonalitással együtt) tartósabb nyugati, délnyugati áramlás alakuljon ki Közép-Európa fölött. Azzal meg az eddigieknél enyhébb, vagy melegebb léghullámok érhetnének el minket végre.

Majd meglátjuk...

Én is úgy látom, hogy nagyon jó irányba kezdenek elmozdulni a dolgok. A mediterrán térséget szépen "lenyugtatja" az azori orr, ami még ránk is komoly hatással lehet a hónap közepének tájékán, e hatás pedig száraz, napos és egyre melegedõ idõjárásban nyilvánulna meg, amit még fokozna az ény-európai ciklonok elõoldali hatása is.
Persze még lehetnek apróbb változások, de úgy néz ki, mostmár lassan megadja magát a tél, kitartás.

Aminek kontinensre gyakorolt hatása még igen bizonytalan: Link
A lényeg, hogy biztató a helyzet és egy hetekig tartó szárazabb idõszak kezdõdhet.

A várható nyomásmezõket nézegetve 6-7.-e környékén beindul az Izland környéki "ciklongyár", azaz ahogy korábban is írták április 10. után gyökeresen átalakulhat az európai cirkulációs mezõ!

Tegyük hozzá, hogy JoeJack azért pár fáklyával elég rendesen megtámasztotta esélylatolgatását, és azok a fáklyák igenis azt mutatták számomra is, hogy a zonalitás fel tud támadni fél év szünet után is két-három nap alatt. (Ezáltal mégis megdõlhet a hipotézis, amit már beigazolódottnak gondolsz -- a latolgatás részével amúgy nem lenne probléma, ha nem az említett hipotézis lenne az alapja .)
De én is latolgatok egy kicsit akkor:

Én puszta pesszimizmusból magukban a modellekben nem annyira hiszek még: könnyen változhat még a jövõkép, hisz ezt még nem olyan régen vetették föl. A mostani izlandi fáklya ( Link ) alapján pl. akár átmeneti is lehet a zonalitás, a fõfutás és néhány tag a végén ismét az egekben. Viszont az azori AC nagy valószínûséggel jelen lesz: Link . Skandináviában a tagok jó része hullámzik: Link , de nem hosszú elnyújtott hullámokkal, ami számomra gyors frontátvonulásokat sugall 10-e után. Kelet-Európa hasonlóan néz ki: Link .
ÉS:
Genovai-öböl és Kárpát-medence: Link és Link .

Ezek alapján most is úgy látom, legfeljebb már csak 6-a körül kaphatunk jelentõs csapadékot /épp a Teleki-50 túra napján/, utána még lehetnek gyenge teknõsödések, de ekkor már melegedni is fog a levegõ, s a gyenge teknõk, frontok gyorsabb átvonulása miatt 12-éig már csak kisebb csapadékokra számítok.
Nézegetve közben a fõfutást is az egyes fáklyákon, azt kell mondjam, eléggé külön életet él, már-már ORSC. A fáklya összességében gyengülõ ciklonális hatásokat, de csak lassú melegedést vár környékünkre, viszont határozottan emelkedõ légnyomást. Ennek értelmezéséhez hozzátartozik, hogy a Link fáklyaátlag szerint az azori AC igen hamar orrosodik, így nálunk igen rövid zonális szakasz után félzonális irányítás lehet, ami itt tartja a hûvöset, de az AC-hatás és eleinte a gyorsan vonuló, gyenge frontok miatt ez jóval kevesebb csapadékkal járna majd.
Mindezen folyamatoknak az alapja, hogy már ma is az látszik, hogy az Északi-sark eltûnt az a brutális meleg légtömeg Link , s a makrováltás idejére pedig egy teljesen normális légtömeg-elrendezõdés alakul ki várhatóan: Link Link .

Olvasd el a topik rövid leírását Megsérteni nyilván nem szerettelek volna.

Hogy ki mit (nem) tud, ez egy jó kérdés. Én biztos ami biztos, egy amatõr oldalon osztottam meg a gondolataimat és nem hívom azt szezonális elõrejelzésnek. ;-) u.i.: olvasd el a topic címét!

Egy-két napos "ferde zonalitás" - már ha egyáltalán létezik ilyen - beköszönhet ebben a hónapban, de a makrocirkulációs kép évtizedek óta nem látott meridionalitása tartósnak ígérkezik.

Nekem is hatványozottan beigazolódott a hipotézisem, hogy egyesek még mindig elhiszik, hogy mindenféle releváns tudás nélkül hónapokra elõre tudnak elõrejelezni... Az ellenpélda nem példa, a "hasonló idõjárás" pedig az igazoló tökéletes érv.

Túlzottan optimista jövõkép. Hatványozottan beigazolódott az a januári hipotézisem, miszerint a komoly hidegleszakadások epizodikusan, de makacs módon fognak ismétlõdni. Én semmi jelét nem látom annak, hogy ez a trend megtörne ebben a hónapban. Épp ellenkezõleg... A zonális áramlás nem fog, mint hogy nem is tud egyik napról a másikra poraiból föltámadni. Valószínûbbnek tartom, hogy nem is fogunk egyáltalán zonális áramlásba váltani, hanem marad a kõkemény meridionalitás. A változást a kvázi-stacioner skandináv magasnyomás keletre helyezõdése hozhatja meg. Sajnos ez egy ismét aszályos és forró idõszakot vetít elõre.

Ha nem is 180, de legalább 90 fokos fordulat - fáklyaátlagok.

Link

No, én most azt látom, hogy bizony lefõtt a kávé!

Illetve le fog fõni kb. ápr. 10-re.

11-e után én már nem számítok tartósan hideg idõre, persze átmeneti hidegöblítések még lehetnek.

Kiindulási helyzet: jövõ hétvégére kiújuló észak-atlanti AC, északról leszakadó hideg, mediciklon, hátoldal, szóval a már jól megszokott szitu.

Utána azonban jelentõsen átalakulhat a makrokép, íme néhány fáklya:

Izland: Link beindulni látszik a ciklongyár, avagy összeomlik a magasnyomás uralma. Persze nagy a szórás, de annak még a legszélsõ tagjai is alig érik el a jövõ péntek-szombati magasságot, nem hinném, hogy azok jönnek be.

Azori-szigetek: Link feltámad poraiból a DNy-i AC?!

Spanyolország: Link ráadásul orrosodik is?!

Magyarország: Link akár déli AC híd is lehet?!

Én ezekbõl nagyon azt szûröm le, hogy a hideg blocking-nak - és ezzel együtt a gyakori hidegleszakadásoknak - egy jó idõre befellegzik és hozzánk végre országosan megérkezik az igazi tavasz, amibe persze bõven belefér 1-2 napos ÉNy-i típusú hidegfront, viszont a száraz, enyhe idõszakok lesznek hosszabbak, nem pedig fordítva.

Remélem így lesz, hajrá!

Most már én sem igazán tudom mit ígér egy olyan helyzet amiben az elõoldalak gyakorlatilag el is maradnak, a várakozásaimtól eltérõen, vagy max 1 napra és az ország DK i 10-20% ra korlátozódnak így az országban lényegében stagnál a hideg. Lehet, hogy a melegedés fokozatos lesz, de az ECM fáklya a jövõ hét közepétõl már megint -10 es T85 értékek irányába tendál, már nem is tipikus hidegöblítéses tál alakot vesz fel a görbe, mintha ez a hideg állandósulna, és egyáltalán nem a lassú engedés irányába hatna ahogyan az ember a naptár szerint várná (ápriliban a -10 es érték már egyáltalán nem általános március közepével ellentétben - talán a 2 m es napi átlaga tud kissé emelkedni a hosszabbodó nappalok hatására, és már nem lesznek -10 fokok talajon, de lényegi változást nem vetít elõre). Azt meg kell jegyezni, hogy a nagy területeken felhalmozódott hóréteg még egy idõre meg is állíthatja a fennálló kényes egyensúlyt az energiamérlegben, azaz hiába erõsebb a besugárzás, ha a kisugárzás mértéke is megnõ.
Éppen ezért is kevéssé tartom valószínûnek majd a fokozatos átmenetet illetve ez max egy hetes 5 napos idõszak lesz, mivel ha változás egyszer megkezdõdik az önmagát fogja gerjeszteni utána, azonban én ezt jelen kilátások alapján inkább ápr 20. környékére teszem legkorábban, addig akár kontinuum módon fennmaradhat ez a késõtéli gyakran havas helyzet is, de benne van a helyzetben a bármikor történõ kibillenés lehetõsége, amikor a meleg a vártnál jobban be tud hatolni, az hatással lehet az azt követõ lehûlések mértékére is már.

Az óceánon kimélyülõ erõs ciklon és az ÉK-i AC együtt a 15-ei hóvihar körüli, illetve azt közvetlenül megelõzõ képet juttatja eszembe. Annak az óceáni ciklonnak a frontrendszere került Európa fölé oly módon, hogy kb. a Párizs-Kijev vonal mentén kettévágta Európát és az északi hideget a déli melegtõl elválasztotta. Ahogy rásimult a nulla energiamérlegû területre, szépen kiélezõdött a hõkontraszt a front mentén.
Ha ugyanaz lesz a forgatókönyv, és a front ugyanúgy rásimul a nullás energiamérlegû térségre, akkor most északabbra kellene lennie, és emiatt jóval erõsebb bemelegedést kaphatnánk a húsvét utáni idõszakban, mint 15-e elõtt.

Részletesen nem néztem át, de jó pár olyan futást láttam, ami hasonló forgatókönyvet ad, mint 15-e körül. Kérdés, megtörténik-e ugyanaz ugyanúgy, vagy legalább hasonlóképpen, és ha igen, akkor miben lesz más - mert ugyanaz tuti nem lesz, a már jóval északabbra lévõ határvonal miatt.

Egy napos elõoldal néz ki, a Dunától keletre lehet majd 17-18°C is húsvét vasárnap, de ez átmenetinek ígérkezik, hétfõn hátoldal ismét.
Majd 4-5. körül újabb mediterrán ciklon körvonalazódik, ismét elõkerültek a havas, sõt hóviharos futások a Dunántúlra.Ha hó nem is lesz jelentõs, de a tavaszt ez ismét jó pár nappal eltolja, még mindig nem látszik olyan makrováltás, ami nagyobb eséllyel járna tartós enyheséggel, mint télies, hideg idõvel. Továbbra is tartom, hogy 15-e körül érkezhet majd meg a tavaszias idõ...oda pedig lassú melegedés útján jutunk majd el, folyamatosan csökkenõ csapadékhajlammal karöltve.

Vagy ott van még az április...

Annyi változás az alapfelállásban mindenképpen lesz, hopgy a 20 fok közeli értékek Húsvét táján illetve azt követõ napokban már nemcsak a délkeleti országrészre korlátozódnak, sõt az átmeneti elõoldali fõn hatás miatt akár NY Dunántúl vagy Kisalföld rukkolhat elõ a vártnál 2-3 fokkal magasabb értékekkel így nem tartom teljesen kizártnak, hogy egy-egy helyen a végén még nyári nap lesz...
Illetve erõsen valószínû, hogy péntektõl a nappali fagyoktól a köv. 7 hónapra elbúcsúzunk. Így ha változékonyan is, áprilishoz illõen néha télies epizódokkal is, bár összességében negatív anomáliával, Húsvéttól mégis indul a tavasz.

A következõ erõsebb hidegbetörés olyan 3 és 8 fok közötti értékeket hoz majd, látványhavazással esetleg éjszakára megmaradóval (és az sem közvetlenül Húsvét után fog bekövetkezni, hanem várakozásaim szerint hónap közepe felé, ami már klasszikus évszakváltónak tekintendõ hiszen egy mostani hõmérsékletû T850 et megközelítõ hidegbetörés szerintem ilyenkor már csak 2 hullámban tud létrejönni)

Bár a hónap végén némi felmelegedés valószínû, az alaphelyzet nagy vonalakban nem fog változni, továbbra is lesz tartaléka a hidegnek északon, még április elsõ dekádjában is újra-újra erõre kaphat az északi anticiklon, minket pedig továbbra is ciklonok ostromolhatnak nyugati, délnyugati irányból. Sokat számít majd az AC közelsége, de ebbõl még akár áprilisban is lehet havas, vegyes helyzet, persze a napok "rohamos" hosszabbódásával komolyabb hóhelyzet már nem valószínû. Jelentõs csapadék viszont mindenképpen valószínûsíthetõ április elsõ hetében legalább, de akár az után is.Átmeneti elõoldal, zivatarokkal, 15-20°C körüli maximumokkal (fõként délen-délkeleten) szintén esélyes, de tartós, tavaszi idõ véleményen szerint április 15-e után esélyes.

Azért azt be merem vállalni, hogy ha nem lesz valamilyen szintû makrokép visszarendezõdés, azaz a modellek által pedzegetett ámde idõtávban fokozatosan már igencsak Húsvét utánra tolódott tartós áprilisi kiegyenlített 20 fok körüli "jóidõ", aminek most jelen "lórúgás" jellegû hatás mellett és korábbi tapasztalatok alapján sem sok esélyét látom, májusra már hideg utánpótlása épp annyira legyengül, hogy nem lesz esélye egy májusi havazásnak, inkább valószínû egy koranyárias forgatókönyv április végétõl. Természetesen a hidegbetörések visszaköszönhetnek, de a Kárpát medence felé véve az irányt feloldódnak elenyésznek némileg, így nem várok belõle komoly és tartós visszaesést a tavasz második felében...

"Egy nehezen karakterizálható de alapvetõ makrováltás történt okozva az arktikus légtömeg hirtelen kiterjedését" Jó szemû észrevétel!
Elõször kialakul egy jól fejlett hidegmag, majd visszatérõen az a makroszinoptikai helyzet (ék alkú grönlandi-skandináv AC, elõtte félholdképû alacsony nyomású mezõ Északkelet-Európától Közép-Európán keresztül az atlanti partokig) mely -úgy tûnik- a legerõsebb hidegbetöréseket, legnagyobb havazásokat gyakran elõzi meg.
Ez a kép egyébként sem gyakori, márciusban pedig végképp nem az. Speciális szinoptikai "korszakba" léptünk, tessék észrevenni.
Az okokat már megpróbáltam elemezni a Társalgóban. A télen többször, s elég hosszú ideig uralkodott a következõ elrendezõdés: blokkoló skandináv AC, délnyugati peremén ény-dk irányú "csúszópálya", melyen az Izland környéki ciklonok a Mediterráneumba "süllyednek le", végül "beszorulnak" az észak-európai anticiklon alá, mint mediciklonok. Ezért volt nálunk mediterrán ciklon dömping a télen. A "csúszópálya" azt eredményezi, hogy az alacsony nyomású, enyhe, páradús észak-atlanti légtömegek délkelet felé mozognak, és nem a Barrents és Kara-tenger irányába, mint északi zonalitás esetén. Ennek egy következménye lehet csak: hosszas fennállás esetén a "fûtés" nélkül maradt jeges-tengeri területek erõsen lehûlnek -épp ott, ahol a hidegmag képzõdött. Nagy valószínûséggel hozzájárult a hirtelen, nagy változáshoz, nagy hidegfelhalmozódáshoz a Kara-tenger erõs befagyása, mely évek óta nem volt tapasztalható (a tengervíz alulról melegítõ hatásának kikapcsolása révén)
A hidegfelhalmozódás késõbb erõs ciklogenezist indított be a szóban forgó sarkvidéki régióban, ezért a skandináv AC ék alakúvá lett. Talán éppen a fentebb taglalt mechanizmus a szülõje a legerõsebb európai hideghullámoknak.
A szituáció kifejlõdésének elindítója elképzelésem szerint a tartósan nyugat-délnyugat felé csúszó, elég nagy mennyiségû szibériai hideg légtömeg, mely a masszív skandináv blokkoló AC-t generálja és fenntartja.
Mi következik mindebbõl a jövõre nézve? A téli szibériai légnyomási maximum (hideg légtömegeivel egyetemben) lassan elenyészik, de néhány hétig még számolhatunk a hatásával. A blocking gyengülésével majd egyre inkább északkelet felé sodródnak az enyhe atlanti légtömegek, épp a hidegmag irányába. Ennek hideglevegõje elõbb-utóbb visszaszorul, eltûnik, azonban véleményem szerint ez nem lesz gyors folyamat. Meglátásom az, hogy a sarki hidegbetörés még áprilisban, esetleg május elején is "visszaköszönhet" Persze, egy-egy lehûlési periódus között lehet akár kora nyárias meleg, azonban a hirtelen, erõs lehûlés Damoklész kardjaként a fejünk felett fog függeni még jó darabig.
Ami a májust és a nyarat illeti, én nem merek jóslásokba bocsátkozni.Hogy a mostani szokatlan szinoptikai helyzetnek idõben mennyire terjednek majd a kihatásai, elõre nemigen látható.

A gyenge hõtranszport -> erõs hõtranszport ellentétébõl én arra is következtetek, hogy az elmúlt idõszakban egy nehezen karakterizálható de alapvetõ makrováltás történt okozva az arktikus légtömeg hirtelen kiterjedését és ütközését az eddigi gyenge hõtranszport miatt viszonylag közel maradó és most hamar magára is szedõ meleg levegõvel. Olyan ez most, mint egy cunami. A jövõben ennek a "gerjedésnek" a fokozatos lecsengése várható, de a következõ idõszakban meghatározó lesz. Tartós meleg akkor köszönthet be, mikor ez valamilyen szinten nyugalomba jut. S addigra a hideg utánpótása alaposan ki is vérzik, mivel kevés esélyét látom annak, hogy ez néhány héten belül bekövetkezik, utána viszont jó eséllyel lesz erõteljes télbõl a nyárba váltás.

Én is harmadikként leginkább amellett voksolok, hogy április végén egy rövid nyugodt idõszakot követõen májusban gyakori KÜN lehet, nyári meleg mellett, (a DK i szubtrópusi meleg elsõ benyomulása valamikor április elsõ napjaiban, de egyre inkább azt mondanám elsõ hetében esedékes, de csak átmeneti, kb 5 napos epizód lehet. Illetve mint korábbi latolgatásomban május 20 a környékén a hideg átmeneti visszavágására is számítok, de az nem lesz extrém). Hogy krábbi latolgatásom sem tûnjön annyira légbõlkapottnak, korábban is felmerült bennem, hogy egy 1998 ashoz hasonló "skandináv tavasz" körvonalazódik - akkor ugyanis annak nevezték, Március 15 -e környékén volt egy hasonló kaliberû lehûlés amely március végén megismétlõdött. Április idusán röpködtek a -10 fokok (csak nem épp az üstökös miatt ) Fagyosszentekkor pedig 33 fokok voltak ütõs nyári zivatarokkal. Tapasztalataim szerint kései megmaradó havat ,illetve akár májusi (nem megmaradó) országos havazást hozó hidegbetörések szinte minden évben voltak, ritka inkább a korán beköszöntõ kiegyensúlyozott tavaszi idõ volt. A különbség most, ami ráerõsített, az igen erõs szél miatt a talajra gyorsan lekevert szállított fagy volt, ami korábbi hasonló helyzetekben így nem jelentkezett.
Hasonlóan kiemelkedõ tavaszi konvektív idõszak, amire számítok inkább 1995-ben és 2000-ben volt.

A DK.i meleg légtömegeket méltán nevezem már most "szubtrópusinak", miután a nálunk tomboló tél mellett a Közel-Keleten már 35-36 fokos hõség tombolt, ami persze részben abból adódott, hogy egy egész tél nviszonylaggyenge hõtranszporttal járt, ami végig kevés volt arra, hogy az ott análunk szokatlan nyárias õszt is eredményezõ meleg légtömegek kiszoruljanak onnan. Rézben szért is tudott a hóvihart okozó jmedi ennyire beerõsödni.

Mi egyetemen úgy tanultuk, hogy az iráni minimum olykor a szokásosnál jobban behúzódik Európa DK-i területei fölé és ilyenkor a Balkán felõl fülledt, meleg levegõ érkezik, zivatarokkal, felhõszakadásokkal.
Normál esetben igazad lehet egyébként, több olyan emlék is bevillant, amikor a Fekete-tenger környéki sekély ciklon visszapumpálta a meleg, nedves levegõt hozzánk és igazi, makacs KÜN kezdõdött. Befizetnék már egy ilyenre.
A beírásod második felébõl úgy nézem, Te sem valami "dinamikus nyarat" vársz. Floo szokott kiakadni rajta, hogy eltûntek a nyári, rohanó hidegfrontok mostanában. Ezek szerint már ketten vagyunk, akik idén is azt várjuk, hogy bedöglik a légkör Európa fölött és bárikus mocsár jellemezte nyár elsõ felére apellálunk.
Az elõzõ évek száraz tavaszai és a kevés talajnedvesség miatt (?) az elõzõ 2 évben nem sikerültek túl izgalmasra az idõnkénti mocsárhelyzetek, általában csak elszórt zivatarokra futotta. Most azonban tele a talaj vízzel, a kipárolgás segíthet akár, ha ilyen helyzetek lesznek májusban, júniusban, akkor a néhol és az elszórt helyett elõvehetjük a többfelét és a sokfelét.

Ha iráni minimumról beszélünk, akkor én árnyalnám a képet. Szokásos esetben egy erõs iráni minimum ugyanis Európában a nyugati áramlást erõsíti, a szállítószalag a Fekete-tengeren keresztül a ciklon déli oldala felé terelõdik. A keleti, délkeleti áramlás ilyenkor a Kelet-Európai-síkság keleti és északi részein maradhat. Ahhoz, hogy ebbõl keleti áramlás legyen nálunk, az Észak-uráli AC és az iráni minimum helyett ettõl jóval nyugatabbra lévõ képzõdmények, ÉK-európai, netán skandi AC és fekete-tengeri minimum kellene. Ennek tartós fennmaradásához pedig alacsony NAO szükséges, ami viszont most megvan, és meg is lehet akkor is, ha nem lesz jelentõs makrováltás.

Ehelyett viszont sokkal reálisabb képnek látom azt, ami az utóbbi években gyakrabban elõfordult, vagyis maradnak a hidegleszakadások, , de egyre gyengülnek, s az egyre gyengülõ medik kb. Albánia fölött elhalnak, és marad egy 1000km átmérõjû, 1010hPa-s mocsár (Észak-Európában esetleg összeáll egy 1020-as AC is), nálunk inkább keleties, de nagyon gyenge áramlással.
Ezt még májusban bõven el tudnám képzelni, de akár Medárd környékén is, HA nem lesz addig makrováltás.

Vicc a mostani gfs: 25-tõl több napos havazás.
Tényleg, amíg iylen hideg van Skandináviában, addig az ottani anticiklon peremén onnan (sõt egészen belsõ-ázsiából) folyamaton a hidegutánpótlás

Tetszik, kedvemre való ez a forgatókönyv. Reméljük a légkör is respektálja!

Zöldvillámmal tegnap elmélkedtük a társalgóban egy kicsit a nyárról.
Ez extra hosszútáv, nem is elõrejelzés, viszont latolgatásnak egyértelmûen nevezhetõ, úgyhogy tessék megtûrni ebben a topicban.
Nos tehát, véleményem szerint nem lépünk vissza a szélsõségesen csapadékos, 2010-es idõjárásba. Nem hiszem, hogy a 2 véglet között ugrálunk mostmár és visszalépünk ugyanabba a folyóba.
Amíg ez a kegyetlen hidegmag nem adja meg magát, addig marad ez a mostani szeszélyes, viharos idõjárás, ez a dolog még áprilisra is áthúzódhat.
Onnantól érdekes a dolog, amikor elfogy a matéria északról. Szóval májustól kéne kitalálni, hogy mi lesz!
Én azt mondom, jöhetne mostmár egy igazi, bárikus mocsaras konvektív szezon. Ennek megvalósulását úgy képzelem el, hogy nyugatról 7-10 naponta érkezik egy-egy elgyengülõ hidegfront a kontinens belsejébe, amely számottevõ lehûlést nem okoz, de kicsit kiöblíti azért a medencébõl a levegõt. Áthaladva rajtunk azonban szinte teljesen feloszlik, mivel nekiütközik az ÉK-i AC és az idõnként behúzódó DK-i/Iráni-minimum által létrehozott keleties áramlásnak. A Balkánra azért eljut a nedves levegõ és elkezdõdik a fortyogás, heves, helyi zivatarok alakulnak ki, amelyek lassan-lassan elindulnak visszafelé a keleties áramlástól támogatva, szóval 1-2-3 nap után újból labilizálódik K felõl a légkör és helyi hatások által létrehozott záporok, zivatarok törnek ki Magyarországon is, mindaddig, amíg nem jön NY-ról az újabb, gyenge hf...

Na mit szóltok hozzá? Szerintem nem létezik, hogy ez a mediciklon-dömping nyáron is folytatódjon, de azt sem hiszem, hogy az elõzõ 2 év mintájára folyamatos AC-dominancia legyen. Így tehát ezt ötlöttem ki.

Bocs, ha nem ideillõ, de már találkoztam többször azzal, hogy a légkör dinamikája.
Ez mit is jelent ?
Úgy látom legalább kétféle értelmezése van itt a metneten:
Az anticiklonos, blokkoló, zonális nyugati áramlást gátló vagy lelassító helyzetekre használják azt hogy nincs dinamika a légkörben (pl.Floo), ha van dinamika: száguldanak nyugatról keletre gyors egymásutánban a ciklonok, viharciklonok.
Nálunk a legnagyobb viharok (pl. 2010-ben és most is) furcsa mód a "dinamikátlan", egy helyben sokat idõzõ ciklonok és anticiklonok "periódusában" vannak. Ilyenkor erõteljes É-D hõtranszport váltakozik AC nyugalommal.
A másik értelmezés: változékony idõ, sûrûn elõforduló szélsõséges események, zivatarfront, nagy lehûlés, nagy felmelegedés, erõs csapadékhullás stb. (ha nincs dinamika, akkor nyugodt, eseménytelen, szélcsendes idõ.Lassú átalakulás, kicsi változékonyság.)
Mintha a kettõ ellentétes lenne.
Néhány analízis elõrejelzést megnézve az elkövetkezõ hét nem a nyugatról keletre száguldó viharciklonokról szólnak szerintem sem, hanem az elõzõ hét ismétli nagyjából magát: óceáni ciklon mediterrán ciklont generál (nyugat-európai hidegelözönlés egy blokkoló atlanti AC elõoldalán). Nálunk átmeneti enyhülés ciklon elõoldali helyzetben majd ciklon és csapadék Közép-Európa felett. Közben északon erõs AC és hidegmag, ami a ciklon hátoldalán ismét ránk tör, de szelídebb formában, mint ezen a héten.

Engem ne csoportosítsatok :-)
ON: A következõ néhány hét a nagyjából az 50. szélességi körtõl északra felhalmozódott igen hideg, sarkvidéki és a dél, délnyugat felõl lassan északra nyomuló (vagy inkább nyomulni akaró) óceáni, illetve szibtrópusi eredetû levegõ párharca jegyében telhet. A hideg állandó délre nyomulásának fõ hajtóereje a Grönland-Spitzbergák tengelyû hatalmas anticiklon, amely egyben blokkolja az enyhe légtömeg északra nyomulását. Az anticiklon déli peremén még egy jó ideig (talán március végéig) erõteljes keleti áramlás fog uralkodni, a Kárpát-medence a két légtömeg keveredési zónájában maradhat, így a hónap fennmaradó részében átlagos, vagy az átlagosnál kissé hûvösebb, idõnként csapadékos idõt tartom a legvalószínûbb forgatókönyvnek. Áttörõ melegedésre (nappal 15-20, netán annál több fok) még ûrtávban is egyelõre csekély esélyt látok, valamivel több esélyt látok sajnos arra, hogy a nagy hidegbázisból olykor egy-egy adag minket is érintsen, de nagy meglepetésnek tartanám, ha a 950 hPA értékek -10 fok alá mennének. Áprilisra óvatosan kitekintve Cassano kollégával egytértésben nagy potenciált látok immár kora nyárias és hózáporos, konvektív esemény által kísért hidegebb periódusok váltakozására. A légkör dinamikája igen magas, így amitõl valószínûleg nem kell a következõkben tartani, az az egyhangú idõjárás.