Globális jelenségek
Biztos vagyok benne, hogy ha az 1970-es években lennénk, akkor, amikor az 50-es évek után jött az a nyugati áramlásos, hûvösebb 30 év, akkor meg azt rebesgetnék, hogy ez a hûvösebbé válás a jégkorszak elõzménye, és a széndioxid kibocsátás akkora viszonylagos növekedése ilyen visszacsatolást eredményezett, hogy elkezdett hûlni a klíma.
Élvezem, ahogy "szakértõk" dobálóznak a számokkal: 2050-ig 3C fokos globális átlaghõmérséklet emelkedés... Ez nagyjából a civilizációnk végét jelentené, ilyen mértékû éghajlatváltozáshoz (és annak humán következményeihez) a nyugati civilizáció aligha tudna alkalmazkodni.
A klímaváltozás szakértõi általában azt mondják, hogy hozzá kell idomulnunk az újfajta körülményekhez, pl. meg kell változtatnunk a mezõgazdaság profilját. Nekünk itt a mérsékelt övben (talán) van hova adaptálódnunk, de mi lesz az alacsonyabb földrajzi szélességeken lakó embertársainkkal, akik már most alkalmazkodóképességük határán vannak, a szélsõséges klímának megfelelõen végletesen specializált életformát folytatnak? Az õ földjeik kiszáradás, elsivatagosodás folytán lakhatatlanná válnak jelentõs globális felmelegedés esetén. Mi fog történni az innen elvándorolni kényszerülõ tömeggel? Az mélyebben fekvõ tengerpartok egy részét nyilván elnyelné a víz. Mindez szörnyû, elképzelhetetlenül szörnyû lenne.
A klímaszakértõk dobálóznak ezen "halálos" számokkal, s érdekes kontrasztként nem történik semmi -legalábbis semmi olyan, ami megfelelõ hatásfokkal képes lenne csökkenteni a széndioxid emissziót (pöfög a sok milliónyi autó, és boldogan égetjük a szibériai földgázt), vagy kivonni a légkörbõl a CO2 felesleget. Itt két eset lehetséges. Vagy elképzelhetetlenül felelõtlenek a világ sorsát befolyásolni képes nagy országok vezetõi -homokba dugják a fejüket, nem törõdnek a holnappal. Ez egyébként aligha hihetõ, és az is biztos, hogy ezek a politikusok nagyon jól értesültek szaktanácsadóik által, tudják, mirõl van szó.
A másik, hogy a klimatológusok maguk se veszik teljesen komolyan az efféle számítások eredményeit. Talán enyhe szenzáció-hajhászás áll viselkedésük mögött, vagy valamilyen jól felfogott érdek?
A klímaváltozás szakértõi általában azt mondják, hogy hozzá kell idomulnunk az újfajta körülményekhez, pl. meg kell változtatnunk a mezõgazdaság profilját. Nekünk itt a mérsékelt övben (talán) van hova adaptálódnunk, de mi lesz az alacsonyabb földrajzi szélességeken lakó embertársainkkal, akik már most alkalmazkodóképességük határán vannak, a szélsõséges klímának megfelelõen végletesen specializált életformát folytatnak? Az õ földjeik kiszáradás, elsivatagosodás folytán lakhatatlanná válnak jelentõs globális felmelegedés esetén. Mi fog történni az innen elvándorolni kényszerülõ tömeggel? Az mélyebben fekvõ tengerpartok egy részét nyilván elnyelné a víz. Mindez szörnyû, elképzelhetetlenül szörnyû lenne.
A klímaszakértõk dobálóznak ezen "halálos" számokkal, s érdekes kontrasztként nem történik semmi -legalábbis semmi olyan, ami megfelelõ hatásfokkal képes lenne csökkenteni a széndioxid emissziót (pöfög a sok milliónyi autó, és boldogan égetjük a szibériai földgázt), vagy kivonni a légkörbõl a CO2 felesleget. Itt két eset lehetséges. Vagy elképzelhetetlenül felelõtlenek a világ sorsát befolyásolni képes nagy országok vezetõi -homokba dugják a fejüket, nem törõdnek a holnappal. Ez egyébként aligha hihetõ, és az is biztos, hogy ezek a politikusok nagyon jól értesültek szaktanácsadóik által, tudják, mirõl van szó.
A másik, hogy a klimatológusok maguk se veszik teljesen komolyan az efféle számítások eredményeit. Talán enyhe szenzáció-hajhászás áll viselkedésük mögött, vagy valamilyen jól felfogott érdek?
Régebben is voltak idõszakok, amikor melegebb évtizedek voltak, mondjuk 1680-1720 között, sõt, emlékeim szerint i.e. 400 230-400 180 között is volt egy melegebb idõszak 
, akkor nem volt széndioxid-koncentráció növekedés, kíváncsi vagyok, az õsember vagy az elõember mire fogta, hogy kiment a napra, felnézett az égre, és odamorrantott egyet a társának, hogy mintha melegebb lenne mostanában, mint korábban volt
Hát nem tudom, de én nem vagyok meggyõzõdve arról, hogy ezt a melegedés a széndioxid-koncentráció növekedése okozza.
Csak mert az 1961-1990 közötti 30 év hûvösségéhez képest ez a melegedés nem is annyira melegedés.
Fõleg, hogy az 1950-es évek elõtt voltak sorozatban ugyanilyen meleg évek, mint most.
Aztán itt vannak a mérések, az állomások, a hõszennyezés, az átlagszámításban is voltak eltérések, azok a 30 éves periódusok, amikrõl már írtam, szóval ezer és egy dolog van, ami itt szóba jöhet.
, akkor nem volt széndioxid-koncentráció növekedés, kíváncsi vagyok, az õsember vagy az elõember mire fogta, hogy kiment a napra, felnézett az égre, és odamorrantott egyet a társának, hogy mintha melegebb lenne mostanában, mint korábban volt Hát nem tudom, de én nem vagyok meggyõzõdve arról, hogy ezt a melegedés a széndioxid-koncentráció növekedése okozza.
Csak mert az 1961-1990 közötti 30 év hûvösségéhez képest ez a melegedés nem is annyira melegedés.
Fõleg, hogy az 1950-es évek elõtt voltak sorozatban ugyanilyen meleg évek, mint most.
Aztán itt vannak a mérések, az állomások, a hõszennyezés, az átlagszámításban is voltak eltérések, azok a 30 éves periódusok, amikrõl már írtam, szóval ezer és egy dolog van, ami itt szóba jöhet.
Többedszerre ki kell jelentenem, hogy a légköri széndioxid-koncentráció növekedését, és az abból következõ globális hõmérséklet-emelkedés LEHETÕSÉGÉT kész ténynek veszem. Ellenben, hogy jobban beleástam magam a témába, "alulképzett" mûkedvelõként is látom, hogy milyen végtelenül bonyolult a légkör mûködése a geológiai, hidrológiai, biológiai ágensek figyelembe vételével. Itt roppantul sok tényezõs, mégis relatív egyensúlyba jutott szisztémával van dolgunk, mely nagyon ravaszul reagálhat olyan kiindulási tényezõ megváltozására, mint a légköri széndioxid-koncentráció. A rendszerre vonatkozó mindenfajta számítást alapvetõen befolyásolhat a kezdõ adatok megbízhatósága, a figyelembe vett tényezõk száma (egy részüket szinte biztos, hogy nem is ismerjük még). Végül, de nem utolsósorban, ott van a kapott eredmények értelmezése. Szóval, nem hiszem, hogy a tudomány azon a fokon állna, hogy egyértelmû és megbízható számítást végezhessen a 40 év múlva esedékes globális átlaghõmérséklettel kapcsolatban. Mind emiatt tág tere van -véleményem szerint- az önkényes interpretációnak, és a tudatos manipulációnak, mely értesülésem szerint azért nem zárható ki.
Az önként jelentkezõk "cloud" környezetet biztosítottak, azaz nyers számítási kapacitással járultak hozzá a modell futtatásához (kaptak sok számítást, elvégezték és az eredményeket idõnként felküldték).
Két rövid megjegyzés az olvasottakhoz: 1. a grafikon szerint 1850-tõl napjainkig az átlaghõmérséklet változás (ingadozás) nagyságrendje tizedfokos. A görbe legalacsonyabb és legmagasabb pontjának különbsége éppen hogy eléri az 1 C-t. Az nincs megadva, milyen átlaghoz viszonyítja az eltérést -feltételezem, az átlag is feljebb kúszott valamennyivel. Azonban a változás még így is viszonylag csekélynek tûnik. A rendszer roppant "tehetetlennek" imponál, ehhez képest a 2050-ig prognosztizált teljes 3 fokos emelkedés -dzsungelérzékem alapján- eléggé irreális. 2. Hogyan jutnak ezekhez a globális átlaghõmérséklet-adatokhoz, és fõleg, hogyan jutottak hozzájuk az 1800-as években? Talán a gleccserjég széndioxid tartalmából határozták meg?
WMO sajtóközlemény: Link "Az elõzetes értékelés alapján a 2001-2010-es idõszakban felgyorsult az éghajlatváltozás."
Mi az, hogy "önként jelentkezõk számítógépein futtatták le" a programot (ti. a klímamodellekre vonatkozót)? Nem értem, ez mit akar jelenteni. A modellt kellene ismerni, min alapszik, milyen tényezõket vesz figyelembe. Éppen mostanában kezd elõtérbe kerülni pl. a naptevékenység éghajlatra gyakorolt hatása, vagy az un. "holnapután effektus". Kérdés, hogy a modell számol-e a lehûlés irányába ható faktorokkal, avagy fõleg az üvegház effektust veszi figyelembe. A földi átlaghõmérsékletet olyan sok minden befolyásolja, a hatótényezõk olyan bonyolult viszonyban vannak egymással, hogy egzakt(nak tûnõ) számítások eredményeit is nagy-nagy szkepszissel kell kezelnünk a 40 év múlva elõálló globális átlagra vonatkozólag.
Snowhunter: jól fest az aktuális arktikus jégborítottság!
Snowhunter: jól fest az aktuális arktikus jégborítottság!
Az ajjaj a hisztériakeltésre kellene hogy vonatkozzon...
Addig is ugye el kell olvadjon az Északi-sark jege, ami csak nem akar: Link
Addig is ugye el kell olvadjon az Északi-sark jege, ami csak nem akar: Link
Ha egy állomáson x fok eltérés volt két idõszak (pl. hónap, évszak, év) között, amikor nem volt számottevõ változás a környezetben, abból nagyon nem következik az, hogy egy másik állomáson ugyanazon két idõszak között ugyanannyi (+- 1-2 tized fok) volt az eltérés. Ez Buda és Pest földrajzi fekvése miatt halmozottan igaz, itt a ~15 km már sok, hogy az túlnyomórészt igaz legyen, amit írtál, persze azért jól korrelálnak egymással az állomások, de 1953-tól kezdve van Lõrinc és ennél nagyobb eltérések is elõfordultak, mint 0,5 fok. A lõrinci adatok 1953-tól: Link
Errõl beszélek! 
A korrekcióba sok minden belefér, de még önmagának is ellentmond a grafikon.
Önellentmondás:
Az 1901-02-es és az 1909-10-es telet egyformán a Lánchídnál mérték. A hivatalos adatok szerint 0,1 fok eltérés volt a 2 tél között, a grafikonba mégis 0,5-es eltérés van. Mivel ugrásszerû urbanizáció, közlekedés-változás akkor nem volt, furcsa az eltérés.
Korrekció:
Mi indokolja, hogy az 1901-02-es telet 1,5 fokkal, az 1909-10-es telet 1 fokkal korrigálják? Nem hiszem, hogy nagyobb hõszennyezés érte akkor a lánchídi állomást, mint most a lõrincit. Lakótelepek: Gloriette-, Havanna- és közvetlenül az állomásnál egy nagy forgalmú körgyûrû, gyakori autóbusz és teherautó-forgalommal melengeti Lõrincet. A 30-as évektõl már lehet nagyobb a hõszennyezés a Kitaibel Pál utcában, mint a jelenlegi állomásnál, de azt megelõzõen aligha.
De szerintem nem érdemes ragozni. Te jónak találod a grafikont, én pedig tendenciájában jónak, de túlzónak. Mivel nem teljesen tiszta adatokról beszélünk, lehet eltérõ az álláspontunk
A korrekcióba sok minden belefér, de még önmagának is ellentmond a grafikon.
Önellentmondás:
Az 1901-02-es és az 1909-10-es telet egyformán a Lánchídnál mérték. A hivatalos adatok szerint 0,1 fok eltérés volt a 2 tél között, a grafikonba mégis 0,5-es eltérés van. Mivel ugrásszerû urbanizáció, közlekedés-változás akkor nem volt, furcsa az eltérés.
Korrekció:
Mi indokolja, hogy az 1901-02-es telet 1,5 fokkal, az 1909-10-es telet 1 fokkal korrigálják? Nem hiszem, hogy nagyobb hõszennyezés érte akkor a lánchídi állomást, mint most a lõrincit. Lakótelepek: Gloriette-, Havanna- és közvetlenül az állomásnál egy nagy forgalmú körgyûrû, gyakori autóbusz és teherautó-forgalommal melengeti Lõrincet. A 30-as évektõl már lehet nagyobb a hõszennyezés a Kitaibel Pál utcában, mint a jelenlegi állomásnál, de azt megelõzõen aligha.
De szerintem nem érdemes ragozni. Te jónak találod a grafikont, én pedig tendenciájában jónak, de túlzónak. Mivel nem teljesen tiszta adatokról beszélünk, lehet eltérõ az álláspontunk
Lõrincrõl vannak az adatok 1954-tõl, addig interpoláció az addigi budapesti mérõhelyek adataiból Lõrincre (vár, Gellért-hegy, Kitaibel Pál utca, stb.. A Kitaibel Pál utcai mérések 1911-tõl vannak. A XX. század elsõ évtizedében a Lánchíd közelében volt az állomás. A korrekciós értékek a téli hónapoknál 1901 és 1953 között -0,3 fok és -2,0 fok között szóródnak, többnyire -1 fok közelében vannak.
Ezt legalább tisztáztuk, az azonban továbbra sem egyértelmû, hogy mikortól szerepelnek lõrinci és meddig Kitaibel Pál utcai adatok a grafikonban?
Továbbá arra sem ad magyarázatot, hogy a XX. század elsõ felének adatai honnak származnak a grafikonban? Mert a Kitaibel Pál utcai adatok ezektõl eltérõek, több évben is jelentõsen hidegebbek, mint alább jeleztem.
Továbbá arra sem ad magyarázatot, hogy a XX. század elsõ felének adatai honnak származnak a grafikonban? Mert a Kitaibel Pál utcai adatok ezektõl eltérõek, több évben is jelentõsen hidegebbek, mint alább jeleztem.
Azért arra kiváncsi vagyok, hogy mibõl gondolod azt, hogy a belvárosban hidegebb volt. Az 1984/85-ös tél a belvárosban -2,0, Lõrincen -3,2 fokos volt (ez utóbbi a grafikonról le is olvasható).
Nem hiszem, hogy errõl lenne szó. Hiszen a hidegebb tél itt is ott is hidegebb. Elég valószínûtlen, hogy az 1984-85-ös télen a belvárosban hidegebb volt, mint Lõrincen, illetve más teleknél is hasonló fordított helyzet magyarázná az eltérést. Ahogy a századfordulót követõ eltéréseknél sem lehet szó errõl, hiszen Lõrincen még nem volt állomás.
Nem a tendenciát vitatom, csupán annak mértékét tartom eltúlzottnak, kozmetikázottnak
Félre ne érts, nagyon hasznosnak tartom a grafikont, csak az értékeket vitatom.
Nem a tendenciát vitatom, csupán annak mértékét tartom eltúlzottnak, kozmetikázottnak
Félre ne érts, nagyon hasznosnak tartom a grafikont, csak az értékeket vitatom.
Ha belvárosi adatsort hasonlítunk össze egy Pestszentlõrincre interpolálttal, akkor ne csodálkozzunk, hogy ilyen eltérések lesznek. A félreértések elkerülése végett: bármikor, ha Budapestet említem, azalatt Lõrincet kell érteni.
Azért ezt a grafikont csak óvatosan lehet kezelni, hiszen elég pontatlan.
Eszerint a 2006-07-es tél majdnem 1 fokkal melegebb volt, mint az 1997-98-as. A valóságban mindössze 0,1-del volt melegebb. A grafikon szerint 2,5 foknál egyik tél sem volt melegebb 1997-98-ig. A valóságban:
1909-1910: +3,6
1950-1951: +3,5
1901-1902: +3,5
1915-1916: +3,4
1993-1994: +3,3
1989-1990: +3,3
1982-1983: +3,2
1974-1975: +3,2
1994-1995: +3,0
És ezek csak a 2,5 fokos eltéréseket mutatják az OMSZ hivatalos adatai szerint.
Hasonlóan ellentmondás a hidegebb teleknél is észrevehetõ. Csak egyet említek.
A grafikon szerint az 1984-85-ös tél 1 fokkal hidegebb volt a 2002-03-asnál. Ezzel szemben az utóbbi volt 0,5 fokkal hidegebb, azaz az eltérés 1,5 fok.
Ezek alapján feltételezem, hogy a grafikon tendenciózusan túloz, bár a tendencia ettõl még igaz, csak nem ilyen mértékû!
Eszerint a 2006-07-es tél majdnem 1 fokkal melegebb volt, mint az 1997-98-as. A valóságban mindössze 0,1-del volt melegebb. A grafikon szerint 2,5 foknál egyik tél sem volt melegebb 1997-98-ig. A valóságban:
1909-1910: +3,6
1950-1951: +3,5
1901-1902: +3,5
1915-1916: +3,4
1993-1994: +3,3
1989-1990: +3,3
1982-1983: +3,2
1974-1975: +3,2
1994-1995: +3,0
És ezek csak a 2,5 fokos eltéréseket mutatják az OMSZ hivatalos adatai szerint.
Hasonlóan ellentmondás a hidegebb teleknél is észrevehetõ. Csak egyet említek.
A grafikon szerint az 1984-85-ös tél 1 fokkal hidegebb volt a 2002-03-asnál. Ezzel szemben az utóbbi volt 0,5 fokkal hidegebb, azaz az eltérés 1,5 fok.
Ezek alapján feltételezem, hogy a grafikon tendenciózusan túloz, bár a tendencia ettõl még igaz, csak nem ilyen mértékû!
Szibéria az angol tudományos elit IPCC-terjesztõ rétegének leleplezését minta elfelejtette volna.
"Az antropogén hõmérséklet emelkedés tagadhatatlan, csodálkozom, hogy sokan ebben továbbra is kételkednek."
Mekkora mértékû az antropogén tényezõ ebben a melegedõ fázisban?
Mekkora mértékû az antropogén tényezõ ebben a melegedõ fázisban?
Igen, akkor Zala megye közepén, egy viszonylag kis területen (Letenyén például csak lepel lett már, mert az alacsonyabb tszf. magasság miatt ott már havasesõ volt) esett 30 centi vizes hó, rátapadt a fákra, azok kidõlve elszakítottak egy csomó villanyvezetéket, meg volt hogy oszlopok is dõltek ki.
Ez alapján ilyen marhaságot írni?
A fagyáshoz pont semmi köze sem volt, sõt, ha jobban fagyott volna, nem vizes tapadós hó esik, hanem porhó, és akkor nem lett volna 1 mp áramkimaradás sem.
Havazás meg mindenhol lehet.
Sõt, ha a mostani télen a dél-délkelet magyarországi nagy havak -1 fokban estek volna, jó vizesen, akkor meg ott dõlnek ki oszlopok és van áramkimaradás.
Ez alapján ilyen marhaságot írni?
A fagyáshoz pont semmi köze sem volt, sõt, ha jobban fagyott volna, nem vizes tapadós hó esik, hanem porhó, és akkor nem lett volna 1 mp áramkimaradás sem.
Havazás meg mindenhol lehet.
Sõt, ha a mostani télen a dél-délkelet magyarországi nagy havak -1 fokban estek volna, jó vizesen, akkor meg ott dõlnek ki oszlopok és van áramkimaradás.
Különösen tetszett a légszembetûnõ kifejezés. Micsoda nyelvi lelemény !
Aztán az is jó,:különösen Zalában a havazás és fagyás (sic !) áramkimaradást okoz. A nagy vihar és tapadós hó vagy 3-4 éve valóban kidöntött egy sor villanypóznát, de azóta örömtáncot járnak Zalában, ha esik 2 centinél több hó.
Végre egy cikk, ami nem feltétlenül vár 20 év múlva mediterrán meg sivatagi klímát hazánkban: ez pozitívum.
Ugyanakkor ha a Föld középT-je 53 év alatt 0,65 fokot melegedett, ilyen ütem mellett még azért 100 évig nem félek az összes jég elolvadásától, ill. a tengerszint több méteres, katasztrófális megemelkedésétõl.
Aztán az is jó,:különösen Zalában a havazás és fagyás (sic !) áramkimaradást okoz. A nagy vihar és tapadós hó vagy 3-4 éve valóban kidöntött egy sor villanypóznát, de azóta örömtáncot járnak Zalában, ha esik 2 centinél több hó.
Végre egy cikk, ami nem feltétlenül vár 20 év múlva mediterrán meg sivatagi klímát hazánkban: ez pozitívum.
Ugyanakkor ha a Föld középT-je 53 év alatt 0,65 fokot melegedett, ilyen ütem mellett még azért 100 évig nem félek az összes jég elolvadásától, ill. a tengerszint több méteres, katasztrófális megemelkedésétõl.
Az adatok forrása: ECA&D Az ott fellelhetõ bp-i adatsorok inhomogének. Az itt lentebb látható grafikonok a kidolgozás alatt álló homogenizálási és interpolálási eljárásom tavaly õszi állapota szerint készültek.
Szeretném megkérdezni, hogy ezek a Bp-i adatok honnan származnak, illetve hogy homogenizáltak-e. Köszönöm!
Ezekre kapnak pézt.... 
Egyre inkább igaz: a tudományos kutatások és eredmények korrelálnak a kutatások finanszírozójának érdekeivel.
Egyre inkább igaz: a tudományos kutatások és eredmények korrelálnak a kutatások finanszírozójának érdekeivel. 
Még valami: ezeken az idõsorokon egy néhány évtizedes oszcillációnak két minimuma és egy maximuma látszik. Kérdés, hogy a legelején és a legvégén lévõ magasabb értékek is egy-egy maximumhoz tartoznak-e? Ha igen, akkor nagyon durva becslésként a 21. sz. közepére akár visszatérhetünk az 1960-környéki hidegekhez.
Mi lenne, ha nem egyenest illesztenénk, hanem mondjuk hatodfokú görbét, és az alapján becsülnénk az évszázad végét? Merthogy az egyenessel az a probléma, hogy ezt a néhány évtizedes oszcillációt kisimítja, és lehet, hogy pusztán véletlen az egyenes meredekségének elõjele. Másként fogalmazva, ha a határokat csak egy kicsit módosítjuk (innen 10 évet, onnan 20-at elhagyva pl.), a meredekség akár -1-szeresére is kijöhet az elõzõleg számoltnak. Mindez csak azért, mert a számítás eleje és vége az oszcilláció más-más fázisában van.
A másik az maga az adatok szórása. Ismét nem látok hibasávokat a grafikonokon. Mekkora az egyes évek középhõmérsékletének a hibája? (Biztos, hogy nem nulla, hiszen a mérések a mai napig 0,05°C-os mérési hibával terheltek, ami egy átlag számításánál ugye megmarad.) Ezekbõl a hibákból ki lehet számítani az illesztett egyenes meredekségének hibáját is, ami adott esetben összemérhetõ lehet az egyenes meredekségével (különösen akkor, ha az egyenes egyébként "lapos", kis meredekségû). Abból pedig ki lehet számítani magának az elõjelnek a valószínûségét is. Ilyeneket ezúttal sem láttam.
(Errõl már egyszer írtam, még nem fejeztem be a számításokat, meg nincsenek is elõttem az adatok, de emlékeim szerint Szeged átlaghõmérséklete esetében pl. majdnem pont egy nagyságrenddel lett nagyobb a meredekségnél az õ hibája. Ezt ha beadnánk egy valószínûségi klímamodellnek, az elsõ idõlépcsõnél teljesen szétszóródna az ENS-fáklya.) Ezen kívül a korrelációk is érdekesek lehetnek, egy egyenes esetében 0,95 alatti r^2 kimondottan rossznak számít, a grafikon alapján szemre is megmondom, hogy annál kisebb ez az érték. (0,8 körül lehet talán?)
Mi lenne, ha nem egyenest illesztenénk, hanem mondjuk hatodfokú görbét, és az alapján becsülnénk az évszázad végét? Merthogy az egyenessel az a probléma, hogy ezt a néhány évtizedes oszcillációt kisimítja, és lehet, hogy pusztán véletlen az egyenes meredekségének elõjele. Másként fogalmazva, ha a határokat csak egy kicsit módosítjuk (innen 10 évet, onnan 20-at elhagyva pl.), a meredekség akár -1-szeresére is kijöhet az elõzõleg számoltnak. Mindez csak azért, mert a számítás eleje és vége az oszcilláció más-más fázisában van.
A másik az maga az adatok szórása. Ismét nem látok hibasávokat a grafikonokon. Mekkora az egyes évek középhõmérsékletének a hibája? (Biztos, hogy nem nulla, hiszen a mérések a mai napig 0,05°C-os mérési hibával terheltek, ami egy átlag számításánál ugye megmarad.) Ezekbõl a hibákból ki lehet számítani az illesztett egyenes meredekségének hibáját is, ami adott esetben összemérhetõ lehet az egyenes meredekségével (különösen akkor, ha az egyenes egyébként "lapos", kis meredekségû). Abból pedig ki lehet számítani magának az elõjelnek a valószínûségét is. Ilyeneket ezúttal sem láttam.
(Errõl már egyszer írtam, még nem fejeztem be a számításokat, meg nincsenek is elõttem az adatok, de emlékeim szerint Szeged átlaghõmérséklete esetében pl. majdnem pont egy nagyságrenddel lett nagyobb a meredekségnél az õ hibája. Ezt ha beadnánk egy valószínûségi klímamodellnek, az elsõ idõlépcsõnél teljesen szétszóródna az ENS-fáklya.) Ezen kívül a korrelációk is érdekesek lehetnek, egy egyenes esetében 0,95 alatti r^2 kimondottan rossznak számít, a grafikon alapján szemre is megmondom, hogy annál kisebb ez az érték. (0,8 körül lehet talán?)
Az elmult évszázadok trendje is tagadhatatlan és itt nem a nyár értékeit kell figyelembe venni hanem az éveket.
Jómagam anno mikor egyes hónapok tendenciáit hasonlítottam össze 3 városban (Kecskemét, Magyaróvár, és Debrecen) pl az jött ki hogy minden hónapban emelkedett a hõmérséklet csak októberben csökkent, igaz nem szignifikáns mértékben. Mégsem csak az októberi értékeket linkelem, hanem az éveset, mert csak az októberi az bizony önmagában fals és nem mondhatom azt hogy íme csökken a hõmérséket és jövök az októberi értékekkel. Ugyanígy nem lehet évszakosan nézni Önmagában. Már a téli értékek is más következtetés levonására adhat okot, mint a nyári. Így 1/4-ed év linkelése és grafikonja mást mutathat mint az egész éves.
Az antropogén hõmérséklet emelkedés tagadhatatlan, csodálkozom, hogy sokan ebben továbbra is kételkednek.
A másik amit hozzáfûznék az ábrához, hogy az antropogén változás mellett ebbe benne van a természet is. ha megnézzük 1880-as években erõsen negahítv telek voltak. Ebbe magasan benne van a Krakatau kitörése az 1880-as évek elején ami az újvilág legerõsebb vulkánkitörése volt és tudjuk hogy egy ilyen kitörés több évre átmenetileg visszavetheti a hõmérsékletet. klimatológiai szimuláció alapján is a kitörést követõ évben a globális átlaghõmérséklet 1,2 Celsius-fokkal esett. Ha ezekhez az évekhez "nagyon durván" ezt az 1,2 fokot hozzáadod csak ezen a grafikonon mindjárt más a kép és sokkal egyenletesebb az emelkedés.
Jómagam anno mikor egyes hónapok tendenciáit hasonlítottam össze 3 városban (Kecskemét, Magyaróvár, és Debrecen) pl az jött ki hogy minden hónapban emelkedett a hõmérséklet csak októberben csökkent, igaz nem szignifikáns mértékben. Mégsem csak az októberi értékeket linkelem, hanem az éveset, mert csak az októberi az bizony önmagában fals és nem mondhatom azt hogy íme csökken a hõmérséket és jövök az októberi értékekkel. Ugyanígy nem lehet évszakosan nézni Önmagában. Már a téli értékek is más következtetés levonására adhat okot, mint a nyári. Így 1/4-ed év linkelése és grafikonja mást mutathat mint az egész éves.
Az antropogén hõmérséklet emelkedés tagadhatatlan, csodálkozom, hogy sokan ebben továbbra is kételkednek.
A másik amit hozzáfûznék az ábrához, hogy az antropogén változás mellett ebbe benne van a természet is. ha megnézzük 1880-as években erõsen negahítv telek voltak. Ebbe magasan benne van a Krakatau kitörése az 1880-as évek elején ami az újvilág legerõsebb vulkánkitörése volt és tudjuk hogy egy ilyen kitörés több évre átmenetileg visszavetheti a hõmérsékletet. klimatológiai szimuláció alapján is a kitörést követõ évben a globális átlaghõmérséklet 1,2 Celsius-fokkal esett. Ha ezekhez az évekhez "nagyon durván" ezt az 1,2 fokot hozzáadod csak ezen a grafikonon mindjárt más a kép és sokkal egyenletesebb az emelkedés.
Fú, ez jóféle grafikon! Telek középhõmérsékletérõl is van ilyened?
Az elmúlt évtizedek trendje tagadhatatlan, de honnan történt mindez? (Bocsi, ez lemaradt az elõzõ hsz végérõl, csak addigra már nem tudtam szerkeszteni, mire észrevettem)
"trendek pedig sajnos egyértelmûek" - ugyanez alapján próbáltak ítélkezni a közelmúltban is: Link
Egy képernyõmentést csináltam azért errõl az origós cikkrõl, hogy majd 2050-ben visszatekintve lássuk, mi is valósult meg ebbõl. Azért az nem semmi, hogy akárhány elemzést is csinálnak bárhol a világban errõl, viszonyítási pontként mindig a XX. század elejét vagy az 1961-90-es idõszakot jelölik ki, amivel épp sikerül kiválasztani az elmúlt 230 év 2 leghidegebb idõszakát.
Egy képernyõmentést csináltam azért errõl az origós cikkrõl, hogy majd 2050-ben visszatekintve lássuk, mi is valósult meg ebbõl. Azért az nem semmi, hogy akárhány elemzést is csinálnak bárhol a világban errõl, viszonyítási pontként mindig a XX. század elejét vagy az 1961-90-es idõszakot jelölik ki, amivel épp sikerül kiválasztani az elmúlt 230 év 2 leghidegebb idõszakát.
Igen, Mika János is már 10-12 éve azt tanította hogy Magyarország klímája egyre inkább Bácska-Bánátéhoz kezd majd jellegében hasonlítani, a trendek pedig sajnos egyértelmûek.
Avagy IPCC-orientált trendhez igazodó, társadalom-politikai megrendeléseket szolgáló.
Miért kellene kevesebb jégnek lenni? Nem arról van szó, hogy erõs naptevékenység: növekvõ globális átlaghõnérséklet, és vica versa. Bár alábbi hozzászólásomban nem fejtettem ki részletesen, de nézetem szerint a naptevékenység növekedése ill. csökkenése a globális cirkulációs cellák erõviszonyait módosítja, ezen keresztül megváltoztatja a nagy szélrendszereket. Ez rövid idõtávlatban nem okoz változást a földi átlaghõmérsékletben, hosszabb távon pedig a napfoltminimum és maximum ilyetén hatásai egymást kioltják.
Más lenne a helyzet, ha a napfoltciklus maximum vagy minimum fázisban megállna, mint ahogy a Maunder-minimum alatt történt. Akkor bizony a globális átlag is nagy valószínûséggel elindulna lefelé, ill. fölfelé.
Más lenne a helyzet, ha a napfoltciklus maximum vagy minimum fázisban megállna, mint ahogy a Maunder-minimum alatt történt. Akkor bizony a globális átlag is nagy valószínûséggel elindulna lefelé, ill. fölfelé.
Ebben igazad van, csakhogy addigra már rég méteres jégnek kellett volna lennie a Kara-tengeren. Normális években ugyanis december végéig befagy 
A napciklusban én sem hiszek, mert akkor máshol is kevesebb lenne a jég, viszont máshol inkább több!
A napciklusban én sem hiszek, mert akkor máshol is kevesebb lenne a jég, viszont máshol inkább több!
Én még csak a napig sem mennék el a magyarázatok keresésekor, persze ki nem zárom. Szerintem az anomália elsõdleges oka a Voejkov-tengely február eleji kiépülésében keresendõ. Ez a makroszinoptikus mintázat ugyanis pontosan a Kara tengerig tekerte föl az Atlantikum egyébként Európa valamelyik fertályát fûtõ hõtöbbletét.
Én a globális felmelegedés helyett inkább az elhúzódott napfoltminimum miatt elõállt nyugatiáramlás-hajlam csökkenést, majd a nemrégiben felerõsödött naptevékenység következtében kompenzatórikusan túlerõsödött ny-dny-i légmozgásokat teszem közvetlenül felelõssé az arktikus jég anomáliáiért.
A naptevékenységi minimum környékén a zonális áramlás elerõtlenedése oda vezetett, hogy az északatlanti tengeráramlat meleg vizei a Baffin-öböl környékén olvasztották a jeget - most a feléledt nyugati szélrendszer újra északkelet felé tereli a tengeráramlást, s a meleg víz gátolja a jégképzõdést Eurázsia északnyugati partjainál, így a Kara-tengeren.
Egyébként az arktikus tengeri jég a múltban is nagyon szeszélyesen viselkedett. Valamely angol, vagy holland kapitány az újkor elején olyan magas északi szélességet ért el vitorlás hajóval, melyet aztán pár évszázadig megközelíteni sem sikerült. A késõbbi sarkkutatók is rendszeresen megemlékeztek a jégmezõk kiterjedésének hirtelen változásairól.
Félreértés ne essen, eszemben sincs kétségbe vonni a légköri széndioxid-koncentráció és a globális átlaghõmérséklet közötti összefüggést. Csupán azt a szimplifikáló, populáris szemléletet ostorozom, miszerint: globális felmelegedés -elolvadó sarki jégsapkák.
A naptevékenységi minimum környékén a zonális áramlás elerõtlenedése oda vezetett, hogy az északatlanti tengeráramlat meleg vizei a Baffin-öböl környékén olvasztották a jeget - most a feléledt nyugati szélrendszer újra északkelet felé tereli a tengeráramlást, s a meleg víz gátolja a jégképzõdést Eurázsia északnyugati partjainál, így a Kara-tengeren.
Egyébként az arktikus tengeri jég a múltban is nagyon szeszélyesen viselkedett. Valamely angol, vagy holland kapitány az újkor elején olyan magas északi szélességet ért el vitorlás hajóval, melyet aztán pár évszázadig megközelíteni sem sikerült. A késõbbi sarkkutatók is rendszeresen megemlékeztek a jégmezõk kiterjedésének hirtelen változásairól.
Félreértés ne essen, eszemben sincs kétségbe vonni a légköri széndioxid-koncentráció és a globális átlaghõmérséklet közötti összefüggést. Csupán azt a szimplifikáló, populáris szemléletet ostorozom, miszerint: globális felmelegedés -elolvadó sarki jégsapkák.
Link bár a szomorú küzdõ jegesmedve-fotó nem hiányzik, az analízis-képek attól még igazak.
Egy érdekes jelenség, ami az éghajlatváltozásra is utalhat.
Nem tudom, mikor fordult már elõ, ha volt is hasonló, hogy a Kara-tenger február végén nincs befagyva!
Ráadásul nem épphogy, hanem magyarországnyi területen.
Megdöbbentõ, még akkor is, ha az északi hemiszféra más területein behozza az itteni elmaradást, pl: az Ohotszki-tengeren
Nem tudom, mikor fordult már elõ, ha volt is hasonló, hogy a Kara-tenger február végén nincs befagyva!
Ráadásul nem épphogy, hanem magyarországnyi területen. Megdöbbentõ, még akkor is, ha az északi hemiszféra más területein behozza az itteni elmaradást, pl: az Ohotszki-tengeren
Február 6-tól hosszabb idõ után újra 30 közelébe került a napfoltok száma, ilyen kevés talán a nyár elején volt utoljára több napig. Link
Az (eddig) enyhe tél jó apropót szolgáltat arra, hogy elgondolkozzunk azokon a tényezõkön, melyek a mi téli idõjárásunkra hatással vannak/lehetnek. Ezzel kapcsolatban elsõ és legfeltûnõbb, hogy a hideg idõtartama és a hõmérséklet szempontjából sokéves relációban nagyon nagy a szórás: ahogy egy bizonyos agrometeorológiai szakkönyv írja, nálunk a tél néha csak néhány hétre korlátozódik, máskor meg zord, és hónapokig tart. Vajon miért olyan ingatagok azok a fizikai alapok, amelyeken az igazi, hideg közép-európai tél áll?
Amit az alábbiakban kifejtek, szigorúan csak hipotézis, bár úgy tûnik, elég jól korrelál a tényekkel.
Elsõsorban feltételezem, hogy a hemiszférikus tél, és fõleg a mi telünk milyensége közvetlenül nem függ össze a sarki jégmennyiséggel, illetve a szorosan vett arktikus hidegbázis nagyságával. Az kétségtelen, hogy a minket elérõ nagyon alacsony hõmérsékletû légtömegek végsõ soron hideg anticiklonokból származnak, melyek a kisugárzás öngerjesztõ fokozódása révén jönnek létre magas szélességeken. Az ilyen anticiklonok kialakulására az Antarktiszon, és részben az Arktiszon is, egész évben adott egy lényeges feltétel: a hó és jégborítás. Azonban az északi hemiszférán, éppen annak köszönhetõen, hogy itt a szubarktikus régióban szárazföldek gyûrûje található, a hófedett terület -mely alkalmas az ilyen anticiklonok generálására- télen hatalmasan megnövekszik déli irányban: a sarki hidegsapka mintegy "toldalékot" kap. A mi téli idõjárásunk ezen kiterjeszkedésen, annak mértékén áll vagy bukik, különös tekintettel Eurázsia szubarktikus régiójára.
Azt már régen észrevették, hogy a zord telek megjelenése összefüggésben van a napfoltciklussal, mert ezek rendszerint a naptevékenységi minimum környékén jelentkeznek. Feltehetõ, hogy ilyen idõszakban a szubarktikus alacsony nyomású övbe "bepumpált" meleg levegõ mennyisége kisebb, amellett a sarkvidéken gyengébb a ciklontevékenység, ami a kisugárzásnak kedvez. A probléma az, hogy hogy a mi blockingos-hideg ill. zonális-enyhe teleink megjelenése nem illeszkedik a 10 éves napfoltciklushoz: a megfigyelés szerint itt inkább 3-5 éves ciklusokkal számolhatunk. Az érdekes az, hogy a típusosan 2 zord télbõl álló blokk végeztével gyakran minden átmenet nélkül jön egy zonális, enyhe -és fordítva: enyhe tél/telek után hirtelen nagyon hideg jöhet a következõ évben. Elõfordul ugyan, hogy közbeiktatódik 1-2 átlagos tél, de a gyakori éles váltás nagyon feltûnõ. Úgy tûnik, a rendszernek két stabil állapota van, azonban ezek mindegyike gyorsan felszámolja kiindulási kondícióit, ilyenkor egycsapásra átbillen a "mérleghinta".
Nézzük, hogyan mûködik ez a hipotetikus "mérleghinta". Induljunk ki abból az állapotból, mikor Eurázsia északi részén csak csökevényesen alakulnak ki téli hideg anticiklonok. Ekkor a nedves, enyhe atlanti légáramlás mélyen, akadálytalanul behatol a szubarktikus szárazföld belsejébe. Itt a hõmérséklet a relatív enyheség mellett is elég alacsony ahhoz, hogy a páradús légtömegek hatására havazzon, mégpedig sokat havazzon. A vastagabb hóréteg jobban elszigeteli a talaj hõjét a fölötte elterülõ légrétegtõl, ezért -ha a nyugatról érkezõ frontok lánca kis idõre is megszakad, és kiderül az ég- "pillanatok alatt" létrejön és megerõsödik a hideg anticiklon, mely ettõl kezdve blokkolja az óceáni levegõ k-ék-i terjeszkedését, gyökeres idõváltozást idéz elõ közvetlen, majd távolabbi környezetében.
Ez az "átbillenés" egy szezonon belül is megtörténhet (ld. Pál fordulása). A nehézség az, hogy a hemiszférikusan zord tél a következõ évben szinte mindig megismétlõdik, holott a hónak nincs "emlékezete", hiszen Eurázsiában nincsenek szárazföldi jégtakarók, a télen leesett hó nyáron maradéktalanul elolvad. Itt lép be egy tényezõ, amellyel eddig nem nagyon foglalkoztunk, ezért külön is szeretném felhívni rá a figyelmet: a tundraöv örök talajfagyáról van szó. Ahol az évi középhõmérséklet rendszeresen 0 fok alatti alatti, ott a talaj bizonyos rétegei állandóan fagyottak. A fagyott talaj a hótakaróhoz hasonlóan elszigeteli az egészen mély talajrétegek hõjét a levegõtõl. A mélybõl feláramló hõnek elõször meg kell olvasztania a fagyott réteg jegét, energiája erre, s nem a levegõ melegítésére fordítódik. A vastag hótakaró hûtõ hatása nyilván kiterjeszti a talajfagy határát dél felé, és ez a változás a hótakaró ingadozásainál sokkal tartósabb. Elképzelésem, hogy a zonalitás vastag hótakaró képzõdésével, a talajfagy térbeli kiterjedésével jár a tundraövben, s a fagyott talajú régió megnövekedett volta a hótakaró elolvadása után, nyáron is fennmarad. A következõ télen a fagyott talaj fölött könnyen képzõdik újra hideg AC, a zord tél megismétlõdik. Az anticiklonális hatás viszont ellene dolgozik a hótakarónak, így az egész jelenségsor a visszájára fordul, a harmadik tél lényegesen enyhébb lesz.
Fentiekbõl következõen az igazán hideg telek akkor állnak elõ, mikor elõbb taglalt "hóciklus" hidegre váltása a napfoltminimum környékén következik be. Ezzel egybevág a tény, hogy nálunk évtizedenként 1-2 hideg tél szokott elõfordulni. Nagyon enyhe telekre mindezeknek az ellenkezõje érvényes. Végezetül megemlítem, hogy az északatlanti ciklontevékenység erõssége természetesen szintén alapvetõ tényezõje a mi téli idõjárásunknak, azonban tudni kell, hogy komoly, és közeli északkeleti hidegfelhalmozódás esetén a peremciklonok gyorsan lefûzõdnek, feltelnek hideg levegõvel, ezért az atlanti hatás enyheség helyett havazást, másodlagosan hidegbetöréseket okoz.
Amit az alábbiakban kifejtek, szigorúan csak hipotézis, bár úgy tûnik, elég jól korrelál a tényekkel.
Elsõsorban feltételezem, hogy a hemiszférikus tél, és fõleg a mi telünk milyensége közvetlenül nem függ össze a sarki jégmennyiséggel, illetve a szorosan vett arktikus hidegbázis nagyságával. Az kétségtelen, hogy a minket elérõ nagyon alacsony hõmérsékletû légtömegek végsõ soron hideg anticiklonokból származnak, melyek a kisugárzás öngerjesztõ fokozódása révén jönnek létre magas szélességeken. Az ilyen anticiklonok kialakulására az Antarktiszon, és részben az Arktiszon is, egész évben adott egy lényeges feltétel: a hó és jégborítás. Azonban az északi hemiszférán, éppen annak köszönhetõen, hogy itt a szubarktikus régióban szárazföldek gyûrûje található, a hófedett terület -mely alkalmas az ilyen anticiklonok generálására- télen hatalmasan megnövekszik déli irányban: a sarki hidegsapka mintegy "toldalékot" kap. A mi téli idõjárásunk ezen kiterjeszkedésen, annak mértékén áll vagy bukik, különös tekintettel Eurázsia szubarktikus régiójára.
Azt már régen észrevették, hogy a zord telek megjelenése összefüggésben van a napfoltciklussal, mert ezek rendszerint a naptevékenységi minimum környékén jelentkeznek. Feltehetõ, hogy ilyen idõszakban a szubarktikus alacsony nyomású övbe "bepumpált" meleg levegõ mennyisége kisebb, amellett a sarkvidéken gyengébb a ciklontevékenység, ami a kisugárzásnak kedvez. A probléma az, hogy hogy a mi blockingos-hideg ill. zonális-enyhe teleink megjelenése nem illeszkedik a 10 éves napfoltciklushoz: a megfigyelés szerint itt inkább 3-5 éves ciklusokkal számolhatunk. Az érdekes az, hogy a típusosan 2 zord télbõl álló blokk végeztével gyakran minden átmenet nélkül jön egy zonális, enyhe -és fordítva: enyhe tél/telek után hirtelen nagyon hideg jöhet a következõ évben. Elõfordul ugyan, hogy közbeiktatódik 1-2 átlagos tél, de a gyakori éles váltás nagyon feltûnõ. Úgy tûnik, a rendszernek két stabil állapota van, azonban ezek mindegyike gyorsan felszámolja kiindulási kondícióit, ilyenkor egycsapásra átbillen a "mérleghinta".
Nézzük, hogyan mûködik ez a hipotetikus "mérleghinta". Induljunk ki abból az állapotból, mikor Eurázsia északi részén csak csökevényesen alakulnak ki téli hideg anticiklonok. Ekkor a nedves, enyhe atlanti légáramlás mélyen, akadálytalanul behatol a szubarktikus szárazföld belsejébe. Itt a hõmérséklet a relatív enyheség mellett is elég alacsony ahhoz, hogy a páradús légtömegek hatására havazzon, mégpedig sokat havazzon. A vastagabb hóréteg jobban elszigeteli a talaj hõjét a fölötte elterülõ légrétegtõl, ezért -ha a nyugatról érkezõ frontok lánca kis idõre is megszakad, és kiderül az ég- "pillanatok alatt" létrejön és megerõsödik a hideg anticiklon, mely ettõl kezdve blokkolja az óceáni levegõ k-ék-i terjeszkedését, gyökeres idõváltozást idéz elõ közvetlen, majd távolabbi környezetében.
Ez az "átbillenés" egy szezonon belül is megtörténhet (ld. Pál fordulása). A nehézség az, hogy a hemiszférikusan zord tél a következõ évben szinte mindig megismétlõdik, holott a hónak nincs "emlékezete", hiszen Eurázsiában nincsenek szárazföldi jégtakarók, a télen leesett hó nyáron maradéktalanul elolvad. Itt lép be egy tényezõ, amellyel eddig nem nagyon foglalkoztunk, ezért külön is szeretném felhívni rá a figyelmet: a tundraöv örök talajfagyáról van szó. Ahol az évi középhõmérséklet rendszeresen 0 fok alatti alatti, ott a talaj bizonyos rétegei állandóan fagyottak. A fagyott talaj a hótakaróhoz hasonlóan elszigeteli az egészen mély talajrétegek hõjét a levegõtõl. A mélybõl feláramló hõnek elõször meg kell olvasztania a fagyott réteg jegét, energiája erre, s nem a levegõ melegítésére fordítódik. A vastag hótakaró hûtõ hatása nyilván kiterjeszti a talajfagy határát dél felé, és ez a változás a hótakaró ingadozásainál sokkal tartósabb. Elképzelésem, hogy a zonalitás vastag hótakaró képzõdésével, a talajfagy térbeli kiterjedésével jár a tundraövben, s a fagyott talajú régió megnövekedett volta a hótakaró elolvadása után, nyáron is fennmarad. A következõ télen a fagyott talaj fölött könnyen képzõdik újra hideg AC, a zord tél megismétlõdik. Az anticiklonális hatás viszont ellene dolgozik a hótakarónak, így az egész jelenségsor a visszájára fordul, a harmadik tél lényegesen enyhébb lesz.
Fentiekbõl következõen az igazán hideg telek akkor állnak elõ, mikor elõbb taglalt "hóciklus" hidegre váltása a napfoltminimum környékén következik be. Ezzel egybevág a tény, hogy nálunk évtizedenként 1-2 hideg tél szokott elõfordulni. Nagyon enyhe telekre mindezeknek az ellenkezõje érvényes. Végezetül megemlítem, hogy az északatlanti ciklontevékenység erõssége természetesen szintén alapvetõ tényezõje a mi téli idõjárásunknak, azonban tudni kell, hogy komoly, és közeli északkeleti hidegfelhalmozódás esetén a peremciklonok gyorsan lefûzõdnek, feltelnek hideg levegõvel, ezért az atlanti hatás enyheség helyett havazást, másodlagosan hidegbetöréseket okoz.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-09-21 09:40
Szabályzat