Meteorológiai társalgó

Igen, amennyiben marad az eddig megszokott helyzet, ez akár egy nagyon meleg és száraz tavasz is lehet. Ha pedig nem lesz tartalék a talajban, semmi sem fogja majd az erõs besugárzást mérsékelni.

Figyelgetem azt a bükki congestust már vagy másfél órája, és egyre bátrabb. Most éppen egy akkora torony nyõlt ki belõle, hogy már beindultak tõle a nyári reflexeim

A magasan elhelyezkedõ szórástartomány megfelel az elõoldali szituációnak. Tulajdonképp még a végre alászálló
(1005 hpa körüli) légnyomás sem feltétlenül kecsegtet sok jóval, mert ilyen déli szeles helyzetben még az 1000 hepák is tök szárazak, nyáriasan melegek szoktak lenni. Idõnként kis felhõzetnövekedés, kis záporok, és meleg   -ennyi.
Számomra elég elkeserítõ kilátás, de persze  valamennyit még javulhat a felállás  -sokat már aligha fog.
Idén úgy látszik, hamar megérkezik a jellegzetes, tavasz végi meridionális cirkuláció, rendre tõlünk nyugatra kialakuló teknõk, az atlanti partok mentén mélyen délre törõ sarki hideg, nálunk tartós szubtrópusi melegáramlás.
Viszont egy érdekesség azért mutatkozik, egy porszem a gépezetben. Északkeleten ECM és GFS szerint is erõs AC fejlõdik ki a magas északon, elõoldalán kifejezetten hideg légtömegekkel. A hideglevegõt mozgató északkeleti ciklon áramlási rendszere aztán összekapcsolódna a nyugat-európai légörvénnyel, és az így kialakuló teknõ hátoldali hosszú, észak-északkeleti pálya ráhúzná Délnyugat-Európára a hidegtömeget. Ha a hidegáramlás valamivel keletebbre jönne...
Persze, ez hiú remény. Azt hiszem, középtávon a teknõ helyzetétõl függõen egy nagyon meleg, túlnyomóan száraz, és egy csapadékosabb, kevésbé meleg, de még így is átlagon felüli hõmérsékletû verzió között választhatunk.

[fölösleges sortörések törölve. - coontac]

Ez lenne valami, mindenesetre ma félig nyitott szemmel alszom majd:
Link
Link

Április közepérõl máris van *valamennyi* értelme beszélgetni, a végérõl most még semmi. Elég nagy difi.
Jelenleg átlag felettinek néz ki a húsvéti idõszak, de ez sem jelent sokat - 2-3 napja még teljesen máshogy volt, és bármilyen tételben fogadni merek, hogy a következõ 6-7 napban lesz még legalább egy gyökeres változás. Hogy mikor? Tippem szerint már közvetlenül az e heti hidegleszakadás elõtt elkezdhet stabilizálódni a nagy szórás, de igazán majd csak utána (8-9) lehet stabilabb képünk az ünnepekrõl.

A mostani modellfutások értelmezése valóban azt mutatja, amit írtál. 

Április közepe már bõven látszik a GFS-en. 20 fokos a szórás. Link
+16 és -6 közötti értékek vannak a fákyán. Ebben benne van mind  a komoly és kiterjedt fagy, mint pedig a 30 fokos Tmaxok lehetõsége. És kiindulva abból a ténybõl, hogy április már az az idõszak, amikor a mediterrán térség déli részén aktivizálódik a +20 fokos izoterma, ami több évre való visszatekintés után idõszerû és teljesen normális folyamat, de ugyanakkor még jelentõsek az északra elhelyezkedõ hidegmagok... bármi elõfordulhat.
Link

Ha engem kérdezel, akkor április közepén inkább az átlagon felüli melegnek adok több esélyt. Az elmúlt látható fáklyákon alakuló tendencia azt a következtetést vonatja le velem, hogy nyugat-európai teknõ kialakulása várható. Persze nem biztos, hogy meglesz a 30 fok, de hogy melegebb lehet a megszokottnál, az ezek alapján elég valószínû. De elõtte még azért lesz egy hidegleszakadás.

27 nap múlva én még hóesésen sem lepõdnék meg (nagyon), ahogy mediterrán ciklonon és gyökeresen teljesen más idõn sem.
Mindenki így van ezzel, aki ismeri az idõjárást, annak változási lehetõségeit 4 hétre elõre.

Egyáltalán semmilyen konkrét jelet nem lehet ennyi idõre elõre látni, a mostani verkliból következtetni (ahogy bluli is írta) pedig nettó hasraütés - CFS maszkolatlan linkelése szint.

Erre én is gondoltam. Az utóbbi idõszakban megszokott idõjárási helyzeteket nézve egyáltalán nem lepõdnék meg egy április közepi, végi 30 fokon. Fõleg azért sem, mert középtávon Afrika környékén megjelent a ciklámen expressz. Bár a tervezett menetrend alapján még nem Közép-Európába indul, de bármikor módosulhat a célállomás.
Kicsit paradox, de szerintem május közepéig a kiterjedt és komoly hajnali fagyoknak is meg van a lehetõsége. Ha az utóbbi idõszak jellegébõl indulok ki, akkor a többnyire száraz, anticiklonális és érintõ hidegleszakadásos helyzetek okoznak a legkönnyebben komoly éjszakai fagyokat ebben az idõszakban. A száraz légprofil szép hõingással jár.

Ne a közvetlen elõttünk álló idõjárási helyzetbõl indulj ki, mint lehetséges idõnkénti kimenetel. A várható mértékû lehûléshez hasonló front egyelõre nem néz ki, a pár elkallódott tagot kivéve. Persze ettõl még lehetséges az elõfordulása, de leginkább középtávon egyelõre nem néz ki. Valamint ahogy megyünk át a késõ tavaszba, tavasz közepébe, ilyen mértékû lehûlésnek egyre kisebb az esélye (bár talajon ez sem fogja úgy visszaadni már). Ha jön változás, reméljük fagymentesen teszi majd ebben a kritikus idõszakban, így jó lenne, ha a visszamelegedést követõ idõszak minél tovább húzná, hogy fogyjon az esélye a károkozásnak, csapadék ellenben viszont jól jönne.

Április 3-án a hónap legvégére tippelgetni õsi dávidmihályi szokás.

Bár erõsen ûrtáv, de szerintem a hónap végéig ( nagyjából 20 - ig ) nagy légköri változás nem valószínû, az az maradhat a többnyire száraz, anticiklonális, kissé szeles idõ, amit néha megszakíthat egy-egy közepes, vagy akár erõsebb hidegfront, konvektív csapadékkal, erõs-viharos széllel, egy-egy csendesebb éjszakán fõleg fagyzugokban gyenge faggyal, de a frontok után rövid idõ alatt ismét erõteljes melegedéssel.

Szerintem ha alapvetõ, gyökeres változás nem következik be a légköri helyzetben, akkor a hónap végén már befuthatnak az elsõ 30 fok körüli értékek. Már a tegnapi nap is elég volt a 26 fok körüli értékekre itt-ott dk-en!

Ezeken a napokon érdemes megnézegetni egyébként magukat azokat állomásokat is, amelyeken a régi, immár megdõlt rekordot mérték. Ugyanezt fogjuk találni nagyjából.
 
Budapest belváros, azaz a Kitaibel Pál utcai mérõhely (és nem a mai, hanem a régi, normális állapotában, amikor még a székházzal szembeni kertben, füves felszín fölött mértek), vagy pl. Krisztinaváros, amelynek tegnap megdõlt a rekordja, teljesen hasonló fejcsóválásra adhat okot.

ftp://ftp.library.noaa.gov/docs.lib/htdocs/rescue/cd033_pdf/0073185C.pdf
Ez 1985,  ebben érdemes megkeresni az április 3-i napijelentést, azaz amiben a 2-i maxok szerepelnek. Nagyon kíváncsi vagyok, hányan fogjátok azt mondani utána, hogy a tegnap megdõlt krisztinavárosi 24,2 reális érték volt...
(De ha valaki nem akar keresgélni, megsúgom: a napijelentésben szereplõ összes fõvárosi állomás 21-22 fokot mért aznap.)

Vagy egy másik, csak úgy találomra továbbhaladtam a met.hu-n a rekordlistában, legyen mondjuk április 9: 1986, 29,1, ismét Krisztinaváros. 
Az ellenõrzéshez:
ftp://ftp.library.noaa.gov/docs.lib/htdocs/rescue/cd033_pdf/00731873.pdf
(Ha valaki nem akar keresni, megint elmondom, 26-27 volt aznap a fõvárosban a többi mérõhelyen.)

Szóval errõl ennyit.

A minimum-rekordoknál annyival még rosszabb a helyzet, hogy a jelenlegi budapesti állomáshálózatot sikerült addig alakítani, amíg elérték azt, hogy a jövõben normális rekorddöntés kb. soha többé nem lesz, egész egyszerûen azért, mert a fõvárosban NINCS olyan külterületi állomás, amely erre alkalmas lenne.
A szolgálat Ferihegy nevezetû állomása ugyebár létezik, de nagyon rossz helyen, a torony mellett közvetlenül, sok-sok aszfalt közelében, tehát az majdnem Lõrinc-kategória, ahogy azt már sokszor megfigyelhettük.
Illetve egy hely mégiscsak volna - a nem a szolgálathoz tartozó ferihegyi mérõrendszer, hanem a saját reptéri rendszerünk, melyben a hõmérõk a pályák mellett, "normális" fekvésben helyezkednek el, igazi puszta-klíma jelleggel. Ennek az adatait szoktam alkalmanként beírni, de hát ahogyan észreveszem, kb. senkit nem nagyon érdekel, az OMSZ meg nem is tud róla, hiszen nem az õ rendszerük - így bármennyire is ugyanolyan, szabványos, hiteles mûszerekkel mérünk, mint õk, ezek az adatok örökre veszendõbe mennek a közvélemény számára. (Csak egy példa, az idei emlékezetes januári hideg alja, ami ugye náluk nagy dérrel-dúrral bejelentett rekord volt, -18,5, nálunk -23,6 lett 1-2 km-rel arrébb.)

Tehát a hiba magában a mûszerek elhelyezésének, az állomások telepítésének rendszerében van, illetve volt régebben is, a probléma így nem új keletû sajnos. Persze errõl az egészrõl az aktuális napi melegrekordot leközlõ szerencsétlen média vagy a hírt meghallgató laikusok hogyan is tudhatnának bármit, így aztán minden folyik szépen tovább a maga medrében...

Valahol nem is baj, csak ne késõbb jusson eszébe az idõjárásnak olyan lehûlést prezentálni, ami lefagyasztja a leendõ termést, virágokat. Elnézve a modelleket erre hosszabb távon sem kerül sor, ahogy a fáklyákat elnézem, már csak pár tag merészkedik 0 alá 11-e után az ECM-en is, a többség 5 foknál, vagy afelett van, tehát a szórás nagy még mindig, de eddig nem túl meggyõzõen. Ha a jelenlegi helyzetképet kell alapul venni, akkor a visszamelegedés alatt nyugodt idõ következhet, melyet ismét 20 fok körüli vagy afeletti hõmérséklet követhet, ez az, ami elég valószínû. Ez után érintõleges vagy gyenge hidegfrontok pedig a konvektív csapadék kialakulásának esélyének kedvezhet, ha így alakulna... ami nem lenne rossz, maradna az átlagosnál kissé melegebb idõ, csak végre valami izgalommal.  

Szívesen megnéznék pl. egy népligeti klímát, hely lenne bõségesen mérni, és a belváros - külváros találkozásánál érdekes eredményeket hozhatna, valamint a Kitaibel Pál utca - Népliget - Gilice tér - Liszt Ferenc repülõtér tengely mentén a városhatás is szépen megfigyelhetõ lenne.

Gyanítom, hogy a népligetben az alacsonyabb Tmin-ek és a hasonló Tmax-ok miatt még alacsonyabb középhõmérséklet is kijöhetne, mint a Gilice téren, miközben közel 10 km-rel közelebb van a városközponthoz.

Zabar ilyen szemszögbõl nézve külön érdekes.

1. Az egy tévhit, hogy extra különleges és értelmetlen, hiszen az egész környékbeli völgyhálózatban 1-1,5 fokon belül a többi településen is ugyanolyan hideg van. Ezekben a völgyekben is él pár ezer ember, nekik fontos, a középhegységi völgyklímát is szépen leírja, azért is fontos.

2. Viszont egy globálmodell gridboxba önállóan bevenni nem sok értelme van, lévén a dombvidéken nemcsak a völgyek vannak, hanem a dombok is. A modell relatív domborzata nagyon elnagyolt a valósághoz képest, ha pontosabban le akarnánk írni a térségi helyzetet, akkor még kellene legalább 2 szinten mérni. Mondjuk 300-on, meg 380-on. Viszont ezeken a szinteken alig élnek, szinte erdõ az egész.

3. Klimatológiailag meg én abban sem vagyok biztos, hogy egy nagytérségi változásra egyformán reagál a völgyi klíma és a dombi. Pl. egy melegedési fázis lehet, hogy valamelyiknél sokkal kisebb mértékben jelentkezik.

Elég valószínû, hogy ez így lesz, azért nincs minden évben 15-20 db szupercella Vas megyében.

A Nyugat - Dunántúl olyan jól járt tavaly, hogy idén nem fog olyan jól muzsikálni, erre készülj fel.  ( csak vicceltem természetesen)

Lassan letisztulni látszik az itteni konvektív mûsor is. Úgy néz ki, két fõbb hullám lehet, az egyik holnapra virradó éjszaka/hajnalban, a másik pedig holnap késõ délután/este. Mondjuk az elsõ hullámban azért van bizonytalanság, az UM azt most kivette, az ECMWF, az OMSZ-WRF és az osztrák Alaro pedig egyáltalán nem adja, illetve az Icon is alig. Az Arome viszont egész szép összességében, kíváncsi leszek, ezúttal hogy muzsikál (tavaly nyáron többször bukott a WRF-fel szemben, de akkor inkább azért, mert gyengébbnek várta a helyzeteket).
Mindezek mellett nem kizárt, hogy már ma délután, kora este is kialakul egy-két góc a konvrgencia mentén, a GFS-en kívül most több modell (Arome, MC-WRF, Icon, ECMWF) is megpedzegette ezt.
Illetve még érdekes lehet majd a szerdai konvergencia is a megye délnyugati csücskében.

Ez egy érdekes kérdéskör... Egy perverz ötlet jutott eszembe. Méghozzá"osztályozni" az állomásokat aszerint, mennyire relevánsak a mért adatai. Persze ez egyrészt önmagunk t*könszúrása lenne, mert ugye egy adott állomás azért van ott, ahol, mert az egy viszonylag releváns merõhely a környékre vonatkozóan. Így meg bevallanánk, hogy igazából nem is. Vagy nem is annyira. :-) Na szóval olyasmire gondoltam, hogy egy adott mérõhely adataival ugye egy adott területre jellemzõ értékeket akarunk reprezentálni. Meg kellene vizsgálni, hogy ez az érték a valóságban az adott területen ténylegesen mennyire jellemzõ. Teszem azt jelenleg egy magyarországi állomás X száz négyzetkilométert jellemez. Akkor ezen belül párhuzamosan végezni kellene méréseket, mennyi az annyi. Persze ez gyakorlatilag csak annyit jelentene, hogy a "végtelenségig" sûrítjük a meréseket. De ha ezt nem is tesszük meg, néhány plusz mérés + egy kis interpoláció és kész is egy Bsc szakdoga.
:-)))
Jó, nincs két ugyanolyan mérõhely, így mérési adat sem, de azért gondolati szinten talán érdemes eljátszani a dologgal. Átlagjúzernek sokat nem mondana ez az egész, de mondjuk egy modell inputnál.nem mindegy, hogy valójában mennyire is volt jellemzõ az adott érték az adott térségben, hogy egy tûhegynyi helyen mértünk 38-at egy betonplacctól nem messze, vagy sok tíz-száz négyzetkilométeren.

Egy szóval nem mondtam, hogy az a baj, hogy ott is folytatnak mérést. De nem biztos, hogy a szennyvíztisztító nagy, hõsugárzó építményei közé kellett volna berakni azt a szerencsétlen mérõt.

Mert abból ilyenek lesznek: Link

Nem egyszer elõfordult, hogy én kevesebbet mértem a 2. emeleti erkélyen, a tényleges belvárosban. Az azért már gyanús egy kicsit nem?

Szerintem légkörfizikai oldalról nézve teljesen egyértelmû, hogy az a rosszabb állomás, amely a Tmax tekintetében lóg ki a környezetébõl.

Sosem értettem igazán ezekhez a hõmérsékletes dolgokhoz, de nekem valahogy teljesen rendben van, hogy Újpesten is folytatnak mérést. Ezek alapján felmerült bennem, hogy Zabaron egyáltalán miért mérnek? Mert ha a két állomást összehasonlítjuk, akkor elképzelhetõ, hogy a városias területen T max és T min tekintetében kicsit felé mérnek az érzékelõk, de ez Zabaron is így van a T min-nel, csak alámér a környezetéhez képest. Ezzel az egésszel akkor lenne baj, ha kb. 5-6 helyen mérnének (amibõl 3 állomás nagyvárosban, 2 állomás fagyzugban lenne) az országban hivatalosan, megfelelõ keretek között, de mint tudjuk ez nem így van. Ha fagyzugban lehet mérni, akkor Újpesten is lazán, legalábbis nekem így logikus. Szerencsére még számtalan másik állomás van, amivel semmilyen szempontból nincs probléma.

Igen én is ezt néztem, ezuttal nagy szerencsénk van.

Visszatért és tartósan abba a verklibe az idõjárásunk, mikor ritkaság és csak rövid ideig tart, hogy a napi középhõmérséklet átlag alatti legyen.

Azért nem lehet nem észrevenni, hogy ismét a legszelídebb változata jön be a lehûlésnek. Most úgy néz ki, az ország nagyobb részén csupán 1-2 napon leszünk 15 fok alatt, utána megint a fölé megyünk, a következõ hét elején pedig már a 20 fokok is visszatérhetnek, legalább néhány nap erejéig. Illetve a lehûlés széllel és valamennyi felhõvel érkezik, így a fagyveszély szerencsére elég visszafogottnak ígérkezik, szinte csak az északkeleti fagyzugokra korlátozódik.

Szép, köszi az adatokat!

Majdnem 26: -2.3, 23.3

Csodás hétvége után, jövõ héten jön a papírforma szerinti április.

Jó hír, hogy az északi-hideg mag, (mondjuk a naptár szerint már ideje is) megmozdul végre, elkezd morzsolódni illetve kelet felé mozogni, ez érezteti majd nálunk is a hatását. Néhány szeles, hûvösebb napot leszámítva  semmi extra nem látszik, esetleg az esetleges zivatarok lehetnek majd érdekesek. A hónap közepére-második felére erõsen megcsappanhat a hideg utánpótlása, így a Húsvéti hosszú hétvége megint kellemes lehet majd ha szerencsénk lesz.  

Hát, azért abban azt hiszem egyetértünk, hogy a zabari állomás mérési körülményei kissé közelebb állnak az elvárt szabványhoz, mint az újpesti környezet.

A fõvárosban is van rengeteg nyílt, füves terület, ahol lehetne értelmes állomásokat kialakítani, de valahogy nem akar sikerülni mostanában.

----------------------

Sajnos nem jött össze a fagyos/nyári nap, talán túl hideg volt a reggel, ill. erõs az inverzió. Mondjuk a 25 fokos difi megvolt (-2/23).

Basszus, de rég láttam porördögöt, irigyellek!

Persze, tudom, nem is azért írtam. 
Újpest azért még tûrhetõ, fõleg az állatkerti állomáshoz képest, de azt szerencsére elég hamar ki is vették a rekordok közül tavaly, ott nyilvánvalóan látszott, hogy a nem megfelelõ mérési körülmények miatt döntögette naponta a rekordokat. Ha pl. a bükki töbör is játszana, akkor valóban nem lenne esélye Zabarnak sem (illetve valóban lehetnek hidegebb völgyek is nála).

Örök kérdés, hol, mikor, mivel mérünk. Ez még markánsabban elõjön, mikor szélsõértekekrõl (azok összehasonlításáról)  van szó. Zabarnál is lelhetnénk "jobb" települést és annak olyan részét mérésre, amivel a globális felmelegedés mellett is újra írhatnánk a napi minimum rekordokat.

A budapesti rekordok helyett lassan elég lesz újpesti rekordokról beszélni.

99 éves országos napi melegrekord dõlt meg, budapesti is megdõlt.
Link

6 tized hiányzott csak a nyári naphoz. Erõs kezdés!
Nálunk sok-sok év után ismét megjelentek a hangyák a házban. Vonulgatnak, vonulgatnak, nagyon otthon érzik magukat.

Ha elég hosszú ideig tartod a véleményed, akkor elõbb-utóbb igazad lesz.

Mondjuk 200 óra felett február óta ilyenek a csapadékgörbék a GFS fáklyán, mégsem történt eddig változás. Ez persze nem azt jelenti, hogy most éppen nem történhet, csak azért írtam, hogy ez önmagában nem jelent semmit.

Húsvét, az mostantól pont két hét. Ráadásul a GFS fáklyán nagy a szórás, és ilyen idõtávban az op. teljesen instabil. Szóval, a húsvétról még nem sok lövésünk lehet.

Link

A nagy szórás valószínûleg ennek a "teknõs" felállásnak a következménye:

Link

Tipikus "áprilisi" makrokép, az óceán fölött AC híd, meridionális áramlások.
Ebben a futásban az ens átlag ugyan jócskán a sokéves közép fölött fut, viszont a csapadékgörbék már ekkor erõsen mozgolódnak. Azaz, megvalósulás esetén sem valószínû, hogy az 5 fokos T850 a mostanihoz hasonló 25 fokokat eredményezne.
Pár napja írtam, hogy a már hosszú ideje fennálló AC dominancia, AC peremhelyzetek "bilijét" majd egy erõsebb hidegöblítés fel fogja borítani. Véleményemet most is tartom. Úgy látszik, hamarosan nagymértékben átalakulhat a kontinens, ezen belül térségünk alaphelyzete.

Egyik ismerõsömnél Ágasegyházán pont felettük alakult ki és a tetõt is megbontotta. 

Az idei elsõ kövér porördög kipipálva

F.h. Valahol Bénye és Káva között a "semmi közepén"

Nem kell aggódni, már nincs is rajta.
Továbbra is folytatódik a kellemes tavasz... most hétvégére tökéletes idõjárás alakult ki. A következõ napokban végre megérkezik a várva várt konvekció is. A fáklya alapján mondhatom, hogy az április 07-i hidegleszakadás mérsékelt formában be fog következni, legalábbis ahhoz mérten, hogy 5-6 napja még itt is -10 fokos izotermákat pakolt ránk a modell. Jelentõs csapadék nem látszik, de kapunk egy kis ízelítõt az áprilisi változékonyságból.
Remélem láthatok majd szép zivatarokat.

A végére azért csak kiszáradt a hétfõ a GFS-en is, viszont a kedd egyre szebben fest..  Hajrá konvekció!

Végre, zivatarok a láthatáron.. bár kb másfél hete délkeleten is láttam éjszakai villámokat, ez most többet tartogat.

Már ez is elég combos:
Link

GFS-nek nagyon elkallódott futása van, ami a húsvéti idõszakot illeti, valószínûleg kevés a bekövetkezési esélye egy hegyvidéki havazásnak, alapvetõen hûvös idõnek, illetve személy szerint elég rossz idõpontra idõzítené.   Odáig az ECM egyelõre még nem lát el, de a jövõheti lehûlés utáni visszamelegedést õ is támogatja, ahogy pl a GEM is, a GFS is, de nem túl tartósan, de az átlag kellemes idõvel számol hosszabb távon.

Azért ez nem olyan rossz, figyelembe véve, hogy konvektív csapadék lesz. Link
A konvergencia dolgozik majd szépen, és most úgy néz ki, hogy labilitás és nedvesség is lesz elegendõ.
Link
Link

Illetve az ECMWF is szép most: Link

 Link GFS op most elég kevés csapadékkal számol. Elég durván kilóg alul. Remélem téved is, mert tényleg jól jönne már egy kiadósabb esõ.

Buona sera!

Kicsit irigykedek, gyönyörû helyen vagy! Jó nyaralást  

Ennyi fok itt is volt, ezért kár lett volna olyan messzire menni
Csodás nap volt a mai, végre elõször a gyerekkel is ki tudtunk merészkedni pár órára (ma reggel vette be az utolsó antibiotikumot, és már nekem is csak utó-utóköhögés van csak jó ritkán. 6 hét küszködés után olyan volt végre tartósabban is kimenni, mint a fuldoklónak a vízfelszínre érni..) 

A kedd-szerda egész jónak tûnik errefelé, a GFS dobálgatja a 6-700-as cápákat, nedvesség is lenne, szóval kezdõdik

Bizony, végre eljöhet végre, amire kb esély sem volt szeptember 17-e óta, ismét lehetnek zivatarok.

A hétfõt leginkább a GFS erõteti, elég nagy labilitással számol Ény-ra, bár a nedvességgel lehetnek gondok még..aztán a kedd sem rossz, de akkor itt már szerintem soványabb paraméterek lesznek és inkább keleten lehet aktív a légkör.