Meteorológiai esélylatolgatások
Jelen állapot szerint úgy látszik, hogy a 3 napos hõségbõl minimálisan 5 nap lesz, még nálunk, Észak-Dunántúlon is. Hétfõn kezdõdik, kedden feljut a platóra, péntekre pedig -fõként északnyugaton- valamicskével már csökken.
Az orosz ciklon és a norvég-tengeri AC közös áramlásában érkezõ sarki levegõ az évszakot tekintve annyira atípusos, hogy úgy látszik, el is marad: egyik modell sem mutatja jelenleg.
Egy másik, attól nyugatra elhelyezkedõ polárexpanziós tömb (teknõ?) hozza a lehûlést.
Az orosz ciklon és a norvég-tengeri AC közös áramlásában érkezõ sarki levegõ az évszakot tekintve annyira atípusos, hogy úgy látszik, el is marad: egyik modell sem mutatja jelenleg.
Egy másik, attól nyugatra elhelyezkedõ polárexpanziós tömb (teknõ?) hozza a lehûlést.
Nekem pedig pont ellenkezõleg, az a meglátásom kezd erõsödni bennem, hogy azt a nagyon forró légtömeget, ami érkezik, baromi nehéz lesz innen kisöpörnie egy átlagos frontnak. 2007-bõl kiindulva, amikor is folyamatosan tologatták a modellek a lehûlést (felsóhajtást?) valami hasonló kezd körvonalazódni most is bennem. A Kárpát-medencét kitöltõ afrikai levegõbe beletörhet a bicskájuk és sorra halhatnak el fölöttünk a frontok...
Ezt támasztja alá az új ECM-fáklya: Link Míg GFS:Link
Tartok tõle, hogy a mai naptól kezdõdõen nem lesz rövid az a jövõ hét...
Ezt támasztja alá az új ECM-fáklya: Link Míg GFS:Link
Tartok tõle, hogy a mai naptól kezdõdõen nem lesz rövid az a jövõ hét...
Végül - ahogy a fáklyákon elég jól látszott eddig is - csupán egy 3 napos meleghullámra futja majd, ugyanis már jövõ csütörtökön gyökeres fordulat látszik mind az ECM, mind pedig a GFS futásokon, amit egyúttal a GFS + a kedd déli ECM ENS is támogat. Oroszország európai része felett ciklon mélyül ki, a Norvég-tenger felett pedig a jövõ hét közepére anticiklon képzõdik. Közös áramlási rendszerükben - az évszakhoz képest atipikus módon, de az uralkodó meridionális áramlási muszterekbe jól illeszkedõen - igen hûvös levegõ indul meg dél felé, amely csütörtökön elárasztja a Kárpát-medencét is, ez több fokos lehûlést okoz várhatóan, a meleg visszaszorul a Földközi-tenger medencéjébe. A blokkoló skandináv anticiklon megjelenése legalább közvetve tovább hátráltathatja a tartósabb nyári meleg megérkezését, így attól tartok, hogy az elõttünk álló néhány kánikulai nap egyhamar nem ismétlõdik meg. Ráadásul a cseh 1 hónapos elõre kimondottan hûvös június végét vetít elõre, illetve mérsékelten meleg július elejét, így azt sem tartom kizártnak, hogy az idei nyár legjobb pillanataira egészen a tulajdonképpeni kánikulai idõszakig kell majd várni, ami tudvalevõleg július 20. - augusztus 20. Ezzel együtt persze a jövõ hét elejihez hasonló 2-3 forró nap bármikor becsúszhat, a latolgatásomnak ez a része a hosszabb igen meleg periódusokra vonatkozik. 
Az várhatóan nem fog megdõlni mert nem annyi:-)
Link
Link
Link
Link
Ezekben az években, csak, hogy néhány példát hozzak mind magasabb volt a maximum mint a tavalyi "rekord". Majd felírom úgy 37-40 fok között szóródott, így esély nem lesz 19. rekordra:-)
Valamint a melegedés is szépen csökken mind az ECMWF, mind a GFS-en, így várhatóan 1-2 nap elõoldal lehet csak, az sem nagy meleggel. Nem is lehet, mivel az elrendezõdés még ennek esélyét egyelõre nem adja meg. Meglátjuk rekord tuti nem lesz:-)
Link
Link
Link
Link
Ezekben az években, csak, hogy néhány példát hozzak mind magasabb volt a maximum mint a tavalyi "rekord". Majd felírom úgy 37-40 fok között szóródott, így esély nem lesz 19. rekordra:-)
Valamint a melegedés is szépen csökken mind az ECMWF, mind a GFS-en, így várhatóan 1-2 nap elõoldal lehet csak, az sem nagy meleggel. Nem is lehet, mivel az elrendezõdés még ennek esélyét egyelõre nem adja meg. Meglátjuk rekord tuti nem lesz:-)
19-rõl 20-ra virradó éjszakára 20 fokos 850-t vár az ECM Link
Az még több mint egy hét, de 20 fokos 850 mellett a 35 fok meglesz.
Persze hogy benne van a tartós hõhullám esélye is, persze nem 40 fokokra gondolok, de 30-35 fok simán lehet napokon át vagy egy hétig is.
Fõleg, ha abból indulunk ki, hogy ha mostanában rááll valamire az idõjárás, akkor arról nem akar leállni, ha ez a jelleg folytatódik, és miért ne folytatódna, akkor hosszabb ideig is elidõzhet felettünk a meleg, én is így gondolom.
Az még több mint egy hét, de 20 fokos 850 mellett a 35 fok meglesz.
Persze hogy benne van a tartós hõhullám esélye is, persze nem 40 fokokra gondolok, de 30-35 fok simán lehet napokon át vagy egy hétig is.
Fõleg, ha abból indulunk ki, hogy ha mostanában rááll valamire az idõjárás, akkor arról nem akar leállni, ha ez a jelleg folytatódik, és miért ne folytatódna, akkor hosszabb ideig is elidõzhet felettünk a meleg, én is így gondolom.
Én továbbra is nagy esélyt látok egy - akár tartósabb és keményebb - hõhullámra is. A fõfutások mondjuk rendszeresen elszállnak felfelé, de a következõ futásokban már a tagok többsége is követi azt felfelé. Szerintem egy rekorddöntés is benne lehet a pakliban: június 19-re "csak" 35.5°C az országos Tmax rekord, ez nagy valószínûséggel meg fog dõlni.
Azért az átlag 13 fok körül fut, és a többi modell sem támogatja ilyen mértékben egyelõre. Az ECMWF, GEM stb is egy-egy napos elõoldat prognosztizál ami várhatóan közelebb lesz a valósághoz, mint a GFS elszállása. GFS-nél a hétre is láttam egy héttel ezelõtt 20 fokos izotermát felettünk helyette maximum a 14-15 fok nyal be kissé délre, az átlag meg 12-13 fok körül mozog az ország nagy részén. Az éjfeles felszállás a fõvárosra 12,0 fokot hozott, így a valóság nagyjából ez lesz a mai napra.
Tény ahogy megyünk elõre az idõben szép nyári melegnek illik lenni, olykor jó kis hõhullámokkal, de idén ennek kisebb és késõbbi kialakulására van a legnagyobb esély.
Tény ahogy megyünk elõre az idõben szép nyári melegnek illik lenni, olykor jó kis hõhullámokkal, de idén ennek kisebb és késõbbi kialakulására van a legnagyobb esély.
1 hét múlva, június 15. körül kezdõdhet az idei elsõ "hõhullám" egyelõre 30-35°C közötti Tmaxokkal. A fáklya futásról-futásra egyre jobban kidomborodik: Link - és egyre kevesebb csapadékszignál van rajta. Egy melegebb, szárazabb idõszak most mindenkinek jól jönne!
Érdekes megfigyelni, hogy míg továbbra is folytatódik a ciklonok északnyugatról való lefûzõdése a kontinens belseje felé, a globál modellek alapján ez a folytatásban nagy bizonytalnság mellett némileg gyengül - nem hatol annyira alacsony szélességek felé, és keletebbre tolódik. Ez okozhat még a Kárpát-medencében esetleges lehûlést csapadékos idõjárást leginkább ÉNY-DK megosztottság mellett a hónap 20-a táján de ugyanakkor az Ibériri félsziget felõl mindkét modell ûrtávlatban masszív Szaharai 25 C T850 es légtömegek begyûrõdését számolja, tehát nagyon valószínû a hónap vége felé NY Európában kezdõdõ hõhullám, ami 4-5 nappal ezután lassan hozzánk is begyûrûzik.
Ez alapján az egész június hûvös és mérsékelten meleg idõszakok váltakozása mellett medárdos idõszakkal telhet, ám a hõmérséklet átlagos vagy annál kissé max -1 fok hûvösebb lehet. Alapvetõen a téma hasonló a 2012 es nyárindításhoz, csak a hõség pár 3-4 fokkal gyengébb lehet és pár nappal késõbb kezdõdik el.
Ez alapján az egész június hûvös és mérsékelten meleg idõszakok váltakozása mellett medárdos idõszakkal telhet, ám a hõmérséklet átlagos vagy annál kissé max -1 fok hûvösebb lehet. Alapvetõen a téma hasonló a 2012 es nyárindításhoz, csak a hõség pár 3-4 fokkal gyengébb lehet és pár nappal késõbb kezdõdik el.
Nagyon jó írás, érdeklõdéssel olvastam. Annál is inkább, mert a 90-es évek eleje óta különös gonddal figyelem az õszi és a téli idõjárás összefüggéseit, és pusztán a nyers megfigyelés alapján nagyon hasonló konklúzióra jutottam. Következtetésem az volt, hogy a magasnyomású, délies légáramlású, száraz és túl meleg õszelõ általában zonális, enyhe télközepet von maga után, míg a fenti idõszak a ciklonális-hátoldali, hûvös, nedves volta rendszerint blockingos, hideg decemberrel, kora januárral jár.
Az 1990-tõl napjainkig terjedõ idõszakban ez az összefüggés szinte kiáltóan feltûnõ volt.
Iskolapéldája a fentieknek két év: 2000 és 2001. Túl azon, hogy egymást követõ évekrõl van szó, a szeptemberek és velük összefüggésben a decemberek, teljesen ellentétes jellegû idõjárást hoztak 2000-ben és 2001-ben.
Fussuk át a makroszinoptikai képeket a mondott idõszakokban, 5 naponként.
2000 SZEPTEMBER:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
2000 DECEMBER:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Nézzük ezek után a következõ évet.
2001 SZEPTEMBER:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
2001 DECEMBER:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A képek magukért beszélnek. Természetesen megpróbáltam magyarázatot találni a megfigyeltekre, még jóval azelõtt, hogy a szóban forgó prediktorról tudomásom lett volna.
A jelenséget a sarkvidéki hidegbázis felépülési, ill. regenerálódási hajlamának különbözõségére, s a Namias ciklusok ezzel összefüggõ, eltérõ lefolyására vezettem vissza.
Ennek alapján megkülönböztettem 1. típusú, lassan felépülõ, hidegleszakadások után rosszul regenerálódó hidegbázist hozó õszi-téli idõszakot. Valamint 2. típusú, gyorsan és nagyra kiépülõ, jól regenerálódó hidegbázissal jellemezhetõt.
Ez szigorúan hipotézis, de támogatja az a különös megfigyelés, hogy 1. típusú években késõ õsszel nagyon gyakran elõfordul egy átlagosnál jóval hidegebb epizód, idõ elõtt beköszöntött télies idõvel, mely feltûnõ ellentétben van az addigi száraz, meleg, nyárias õsszel.
Mindenesetre, lehet valami összefüggés a sarki hidegtömegek viselkedése és az AO között. Az AO és a szeptemberi idõjárás összefüggése világos: az erõsen ciklonális, hideg szeptember valószínûleg alacsony, míg a magasnyomású, száraz, meleg szeptember magas AO indexértékkel jár. A blockingos ill. zonalitásos tél AO-val való összefüggése szintén jól ismert.
A következõ gondolat, hogy a prediktor a1xPano és az a2xHexp eleme vajon teljesen független-e egymástól. Ezek görbéire nézve ugyanis látszik valamekkora korreláció. Lehetséges, hogy az elsõ elem által kifejezett légnyomás-eloszlás valamiképp befolyásolja az Észak-Eurázsiát elérõ nedves légtömegek mennyiségét, ezen keresztül az ottani hókiterjedést -azaz a második elemet.
A szibériai hókiterjedtség egyébként is érdekes kérdés. Ha az ezt leíró görbére nézünk, azt látjuk, hogy a hullámhegyek és völgyek szinte évenként váltakoznak, nagyon gyors az átmenet e két állapot között. A meredeken fel és lemenõ szakaszok legfeljebb 2, ritkán 3 évre terjednek ki. Másrészt, adott az a megfigyelés, hogy nálunk az átlagosnál sokkal hidegebb, zord telek nagyon gyakran párosával lépnek fel, a harmadik tél ilyenkor vagy kifejezetten enyhe, vagy legfeljebb átlagos hõmérsékletû. Másik oldalról: a nagyon enyhe telet sokszor 1-2, közel átlagos hõmérsékletû követi, majd egy kifejezetten hideg tél jön. E megfigyelések arra látszanak mutatni, hogy a mi telünk milyenségét alapvetõen befolyásolja az észak-ázsiai hófelhalmozódás.
Különös az a tény, hogy a szibériai téli hókiterjedésnek egy bizonyos évben tapasztalható mértéke valamiképp hatással van a következõ év hókiterjedésére (és ezen keresztül a mi telünk minõségére). Azért különös, mert Észak-Eurázsiában a téli hótakaró nyárra maradéktalanul elolvad, ezért "memóriahordozóként" nem jön szóba. Áthidaló megoldásként felmerül, hogy hó elolvad ugyan, de a talajfagy átvészelvén a meleg idõszakot, az õsz elérkeztével hatással lehet a terület lehûlésének mértékére, gyorsaságára. Elképzelhetõ olyan ciklus, aminek során kezdetben a viszonylag enyhe, de nagyhavas szibériai tél oda vezet, hogy a vastag hótakaró fölött végül kiderül az ég, és a megnövekedett kisugárzás az átlagnál jóval alacsonyabb léghõmérsékletet eredményez. Az enyhe tél tehát könnyen az ellenkezõ végletbe fordulhat.
A zord idõ viszont kiterjeszti az örök talajfagy határát, mely a következõ 1-2 évben gyors õszi, tél eleji lehûlést, rapidan kiterjedõ hideg AC-t eredményez. Az anticiklon következtében kevesebb hó esik, mely egy idõ után a nagy lehûlések ellen dolgozik -és így tovább.
Nem kezeskedem arról, hogy ez a "hóciklus" mûködik is, mindenesetre a kisebb és nagyobb szibériai hókiterjedések (ill. a mi hideg és enyhe teleink) váltakozása elég jól illeszkedik ehhez az elképzeléshez.
Az 1990-tõl napjainkig terjedõ idõszakban ez az összefüggés szinte kiáltóan feltûnõ volt.
Iskolapéldája a fentieknek két év: 2000 és 2001. Túl azon, hogy egymást követõ évekrõl van szó, a szeptemberek és velük összefüggésben a decemberek, teljesen ellentétes jellegû idõjárást hoztak 2000-ben és 2001-ben.
Fussuk át a makroszinoptikai képeket a mondott idõszakokban, 5 naponként.
2000 SZEPTEMBER:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
2000 DECEMBER:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Nézzük ezek után a következõ évet.
2001 SZEPTEMBER:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
2001 DECEMBER:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A képek magukért beszélnek. Természetesen megpróbáltam magyarázatot találni a megfigyeltekre, még jóval azelõtt, hogy a szóban forgó prediktorról tudomásom lett volna.
A jelenséget a sarkvidéki hidegbázis felépülési, ill. regenerálódási hajlamának különbözõségére, s a Namias ciklusok ezzel összefüggõ, eltérõ lefolyására vezettem vissza.
Ennek alapján megkülönböztettem 1. típusú, lassan felépülõ, hidegleszakadások után rosszul regenerálódó hidegbázist hozó õszi-téli idõszakot. Valamint 2. típusú, gyorsan és nagyra kiépülõ, jól regenerálódó hidegbázissal jellemezhetõt.
Ez szigorúan hipotézis, de támogatja az a különös megfigyelés, hogy 1. típusú években késõ õsszel nagyon gyakran elõfordul egy átlagosnál jóval hidegebb epizód, idõ elõtt beköszöntött télies idõvel, mely feltûnõ ellentétben van az addigi száraz, meleg, nyárias õsszel.
Mindenesetre, lehet valami összefüggés a sarki hidegtömegek viselkedése és az AO között. Az AO és a szeptemberi idõjárás összefüggése világos: az erõsen ciklonális, hideg szeptember valószínûleg alacsony, míg a magasnyomású, száraz, meleg szeptember magas AO indexértékkel jár. A blockingos ill. zonalitásos tél AO-val való összefüggése szintén jól ismert.
A következõ gondolat, hogy a prediktor a1xPano és az a2xHexp eleme vajon teljesen független-e egymástól. Ezek görbéire nézve ugyanis látszik valamekkora korreláció. Lehetséges, hogy az elsõ elem által kifejezett légnyomás-eloszlás valamiképp befolyásolja az Észak-Eurázsiát elérõ nedves légtömegek mennyiségét, ezen keresztül az ottani hókiterjedést -azaz a második elemet.
A szibériai hókiterjedtség egyébként is érdekes kérdés. Ha az ezt leíró görbére nézünk, azt látjuk, hogy a hullámhegyek és völgyek szinte évenként váltakoznak, nagyon gyors az átmenet e két állapot között. A meredeken fel és lemenõ szakaszok legfeljebb 2, ritkán 3 évre terjednek ki. Másrészt, adott az a megfigyelés, hogy nálunk az átlagosnál sokkal hidegebb, zord telek nagyon gyakran párosával lépnek fel, a harmadik tél ilyenkor vagy kifejezetten enyhe, vagy legfeljebb átlagos hõmérsékletû. Másik oldalról: a nagyon enyhe telet sokszor 1-2, közel átlagos hõmérsékletû követi, majd egy kifejezetten hideg tél jön. E megfigyelések arra látszanak mutatni, hogy a mi telünk milyenségét alapvetõen befolyásolja az észak-ázsiai hófelhalmozódás.
Különös az a tény, hogy a szibériai téli hókiterjedésnek egy bizonyos évben tapasztalható mértéke valamiképp hatással van a következõ év hókiterjedésére (és ezen keresztül a mi telünk minõségére). Azért különös, mert Észak-Eurázsiában a téli hótakaró nyárra maradéktalanul elolvad, ezért "memóriahordozóként" nem jön szóba. Áthidaló megoldásként felmerül, hogy hó elolvad ugyan, de a talajfagy átvészelvén a meleg idõszakot, az õsz elérkeztével hatással lehet a terület lehûlésének mértékére, gyorsaságára. Elképzelhetõ olyan ciklus, aminek során kezdetben a viszonylag enyhe, de nagyhavas szibériai tél oda vezet, hogy a vastag hótakaró fölött végül kiderül az ég, és a megnövekedett kisugárzás az átlagnál jóval alacsonyabb léghõmérsékletet eredményez. Az enyhe tél tehát könnyen az ellenkezõ végletbe fordulhat.
A zord idõ viszont kiterjeszti az örök talajfagy határát, mely a következõ 1-2 évben gyors õszi, tél eleji lehûlést, rapidan kiterjedõ hideg AC-t eredményez. Az anticiklon következtében kevesebb hó esik, mely egy idõ után a nagy lehûlések ellen dolgozik -és így tovább.
Nem kezeskedem arról, hogy ez a "hóciklus" mûködik is, mindenesetre a kisebb és nagyobb szibériai hókiterjedések (ill. a mi hideg és enyhe teleink) váltakozása elég jól illeszkedik ehhez az elképzeléshez.
Köszi, hogy az 1913-as miért került el a figyelmemet nem tudom, pedig tényleg húvösebb volt. Mindenesetre nem az 1816-os volt a leghûvösebb, de az 1965-öst kihagytad összességében az is hûvösebb volt mint a 1816-os nyár.
Más összefüggést nem találok, mint annyit, hogy az áramlás rendkívül erõsen északnyugati volt és semmi nem tudta kizökkenti ebbõl a rendszerbõl az idõjárást. Kerestem téli végi tavaszi összefüggést de nem volt olyan, itt kizárólag az áramlási rendszer határozta meg a nyári kimenetelt. Az azori-maximum és az északi passzát képtelen volt erõsödni ha igen akkor is délen maradt. Júniusban ez még nem ritka, de kellemtelen júniusok után azért ezt a néhány, mást nem tudok rá mondani abnormális évet kivéve mindig volt a medencénkben szép nyári igazi meleg olykor, kánikulai hetek.
A vulkáni dologgal azért vagyok picit szkeptikus mert volt rá bizonyíték és ellenbizonyíték is pl az 1880-as években is volt hûvösebb nyár de melegebb is közvetlenül nagy vulkánkitörés után, sõt ha jól emlékszem ott több is volt nem csak a Krakatau. Én továbbra is azt mondom, hogy az áramlási rendszerek és a nagy térségi elrendezõdésen erõsödése és gyengülése fogja ezt meghatározni mint ahogy tette ezelõtt is. Más kérdés, hogy vannak olyan évek mint pl ezek voltak, vagy az 2006-07-es téli helyzet amikor kibillen képtelen a megadott sémából az idõjárás.
Más összefüggést nem találok, mint annyit, hogy az áramlás rendkívül erõsen északnyugati volt és semmi nem tudta kizökkenti ebbõl a rendszerbõl az idõjárást. Kerestem téli végi tavaszi összefüggést de nem volt olyan, itt kizárólag az áramlási rendszer határozta meg a nyári kimenetelt. Az azori-maximum és az északi passzát képtelen volt erõsödni ha igen akkor is délen maradt. Júniusban ez még nem ritka, de kellemtelen júniusok után azért ezt a néhány, mást nem tudok rá mondani abnormális évet kivéve mindig volt a medencénkben szép nyári igazi meleg olykor, kánikulai hetek.
A vulkáni dologgal azért vagyok picit szkeptikus mert volt rá bizonyíték és ellenbizonyíték is pl az 1880-as években is volt hûvösebb nyár de melegebb is közvetlenül nagy vulkánkitörés után, sõt ha jól emlékszem ott több is volt nem csak a Krakatau. Én továbbra is azt mondom, hogy az áramlási rendszerek és a nagy térségi elrendezõdésen erõsödése és gyengülése fogja ezt meghatározni mint ahogy tette ezelõtt is. Más kérdés, hogy vannak olyan évek mint pl ezek voltak, vagy az 2006-07-es téli helyzet amikor kibillen képtelen a megadott sémából az idõjárás.
Az 1913-as nyár volt a leghûvösebb a mérések kezdete (1780) óta. Az 1978-as a második, valószínûleg a top 10-ben van a legutóbbi 500 évet nézve. Szerintem 1500 óta az 1579-es nyár volt a leghûvösebb. 1575-1600-ig négy nyár is hûvösebb lehetett az 1978-asnál. Bár ez eléggé magánvélemény, de szerintem az 1816-os hidegebb nyár nem a Tambora 1815-ös kitörésének eredménye (talán kis mértékben, de még abban is kételkedem). Sokkal inkább olyan idõjárási helyzet tartós fennállása okozhatta, mint ami most is tapasztalható egy-két hete. 1816-ban a Németalföldön és Skandinávia egyes részein melegebb volt a nyár, mint a Kárpát-medencében. A legnagyobb negatív anomália akkor Nyugat-Délnyugat-Európában volt, ehhez eléggé hasonlít a mostani helyzet is. 1816-os nyárnál hiába volt hidegebb azóta kettõ is, azok nem lógtak ki annyira a sorból, 1816-ot megelõzõ évtizedekben az olyan, többnyire forróbb nyarak voltak a jellemzõek, mint napjainkban, átlagban kevéssel még melegebbek is voltak akkor. Egy ilyen idõszakban egy olyan nyarat, mint az 1816-os fõleg úgy éreztek az emberek, hogy nyár nélküli volt, mert elszoktak a hasonlóktól. Talán ezért is ragadt rá pont arra az évre, hogy nyár nélküli. Ha mostanában lenne egy ilyen év, ugyanúgy nyár nélkülinek éreznénk, mert elszoktunk tõle (vagy pl. én még nem is tapasztaltam igazán hûvös nyarat). Link
Számomra egyre inkább úgy tûnik, hogy bárikus mocsár-helyzetbe torkollik ennek a ciklonnak a sorsa. Az 1999-es masszív bárikus mocsár-helyzet is egy hasonló helyzetben alakult ki, amikor is közép Európa kapott egy rakás hideget, észak-Európa meg meleget.
Most már azért megjelent néhány jel a fáklyákon is, bélyegeken is, ami arra utal, hogy 10-15-e között némi változás állhat be a makroképben. Az azori-skandináv AC-híd lehetõsége mintha egyre többször jelenne meg. Ennek pontos elhelyezkedésétõl függõen
1) Eleinte még ciklonális hatásra kissé hûvös, gyakran csapadékos, de inkább záporos, zivataros idõjárás lehet fokozatos, lassú melegedéssel
2) ÉK felõl száraz, eleinte még hûvös levegõ áramlik térségünkbe, de a napsütés hatására napról napra melegebb lehet.
3) Az AC alatt déliesre fordulhat az áramlás, viszonylag száraz, vagy váltakozó nedvességtartalmú, meleg levegõ érkezhet, de a záporok, zivatarok gyakran megjelenhetnek.
4) Az elõzõ három sorrendben egymás után is bekövetkezhet, ha az AC-híd nem marad egy helyben, hanem mozog kelet felé.
Ennek mindegyiknek nagyon kicsi a valószínûsége, de ha lesz makrováltás, akkor ennek az iránynak van számottevõ esélye, s így én ehhez hasonló idõjárást tudok elképzelni.
Tehát:
10-15 között egy azori-skandináv AC-híd esélyét vetették fel a modellek (és néhány fórumozó is már korábban), amely alapján a hónap második felében a fent leírt idõjárási forgatókönyveket tartom valószínûnek amellett, hogy az eddigi idõjárás megmaradásának még mindig nagyobb a valószínûsége.
1) Eleinte még ciklonális hatásra kissé hûvös, gyakran csapadékos, de inkább záporos, zivataros idõjárás lehet fokozatos, lassú melegedéssel
2) ÉK felõl száraz, eleinte még hûvös levegõ áramlik térségünkbe, de a napsütés hatására napról napra melegebb lehet.
3) Az AC alatt déliesre fordulhat az áramlás, viszonylag száraz, vagy váltakozó nedvességtartalmú, meleg levegõ érkezhet, de a záporok, zivatarok gyakran megjelenhetnek.
4) Az elõzõ három sorrendben egymás után is bekövetkezhet, ha az AC-híd nem marad egy helyben, hanem mozog kelet felé.
Ennek mindegyiknek nagyon kicsi a valószínûsége, de ha lesz makrováltás, akkor ennek az iránynak van számottevõ esélye, s így én ehhez hasonló idõjárást tudok elképzelni.
Tehát:
10-15 között egy azori-skandináv AC-híd esélyét vetették fel a modellek (és néhány fórumozó is már korábban), amely alapján a hónap második felében a fent leírt idõjárási forgatókönyveket tartom valószínûnek amellett, hogy az eddigi idõjárás megmaradásának még mindig nagyobb a valószínûsége.
ECM sajnos június közepéig nálunk nem akar tudomást venni a nyárról, s bár 10-e után visszavesz a negatív anomáliából, cserébe viszont több csapadékot vizionál. Ez egyenlõ eloszlású, zömében alacsony légnyomást sejtet, naponta, többfelé elõforduló záporokkal, zivatarokkal. Érdekességképpen megnéztem a CFS-t is, hetekre elõre mintegy bebetonozza a mostani makroszinoptikai felállást, bár 15-e körül mintha látszana egy néhány napos, nyáriasnak mondható periódus rajta. Ez is több lenne a semminél, mert ki a kicsit nem becsüli...
Itthon az 1978-as nyár hidegebb volt mint az 1816-os, tény az sem volt meleg de az 1978-as nyár volt talán az elmúlt 500 év leghûvösebb nyara, de a top 3-ban benne van ez tuti. Idén ilyen nem hiszem, hogy lesz, sõt, szinte kizártnak tartom. A cikket meg felejtsük el, nem pontos és a hosszú távú prognózisok gyermek cipõben vannak.
1816 átlagai fõvárosban: június 19,5 fok, július 19,1 fok, augusztus 18,8 fok pontosan 19,1 fok a három hónap átlaga, néhány tized hibahatás benne van.
1978: június: 18,1 fok, július 18,7 fok, augusztus 18,5 fok : három hónap átlaga 18,4 fok.
No errõl ennyit:-)
Szerk. még az 1965-ös nyár is hidegebb volt az 1816-osnál, így végkép nem állja meg a helyét, 1965-ben 18,8 fok volt a nyári közép.
1816 átlagai fõvárosban: június 19,5 fok, július 19,1 fok, augusztus 18,8 fok pontosan 19,1 fok a három hónap átlaga, néhány tized hibahatás benne van.
1978: június: 18,1 fok, július 18,7 fok, augusztus 18,5 fok : három hónap átlaga 18,4 fok.
No errõl ennyit:-)
Szerk. még az 1965-ös nyár is hidegebb volt az 1816-osnál, így végkép nem állja meg a helyét, 1965-ben 18,8 fok volt a nyári közép.
Az 1816-os nyár egy vulkanikus téllel esett egybe, emiatt volt olyan hideg. Most errõl nincs szó.
Én már kicsit messzebbre tekintek:
A CFS-s legfrissebb szeptemberi légnyomás-anomáliája
Link
iskolapéldája lenne az ideális szeptemberi légnyomás-anomália különbségre a Kárpát-medence térsége és a sarki területek között.
És telitalálat lenne a hozzá kapcsolódó decemberi hõmérséklet-anomália:
Link
De szép is lenne, ez így, együtt!
A CFS-s legfrissebb szeptemberi légnyomás-anomáliája
Link
iskolapéldája lenne az ideális szeptemberi légnyomás-anomália különbségre a Kárpát-medence térsége és a sarki területek között.
És telitalálat lenne a hozzá kapcsolódó decemberi hõmérséklet-anomália:
Link
De szép is lenne, ez így, együtt!
Elvileg a skálának ("standard-eltérés") gpm-nek kell lennie (legalábbis 200gpdm szórás nem nagyon jön ki egy fáklyából, 200% meg pláne .)
Azóta a "tuti-lyuk" eltûnt, de igazából a makrokép nem volt jelentõsen más, ennél a szórásnál az is okozhat nagy értékeket, ha az adott makrohelyzetben a képzõdmények 3-500km-t eltolódnak, vagy a teknõs területen belül a ciklonok és a "ciklonközi gerincek" nem ugyanúgy helyezkednek el. A szórástérképrõl számomra csak a szórásterület szélének idõbeli, ill. futásról futásra történõ változásai, legfeljebb még a térbeli alakja szolgáltatnak infót. A nagy szórású területen belül gyakorlatilag a "bármi lehet" kategória van.
Meg kéne néznem a bélyegeket részletesen, de most nincs annyi idõm. Abból lehetne talán jobban okoskodni.
Az Arhangelszki fáklyán történt már valami, 10-e után nyílik: Link Link
Talán megmozdul valami?
.)Azóta a "tuti-lyuk" eltûnt, de igazából a makrokép nem volt jelentõsen más, ennél a szórásnál az is okozhat nagy értékeket, ha az adott makrohelyzetben a képzõdmények 3-500km-t eltolódnak, vagy a teknõs területen belül a ciklonok és a "ciklonközi gerincek" nem ugyanúgy helyezkednek el. A szórástérképrõl számomra csak a szórásterület szélének idõbeli, ill. futásról futásra történõ változásai, legfeljebb még a térbeli alakja szolgáltatnak infót. A nagy szórású területen belül gyakorlatilag a "bármi lehet" kategória van.
Meg kéne néznem a bélyegeket részletesen, de most nincs annyi idõm. Abból lehetne talán jobban okoskodni.
Az Arhangelszki fáklyán történt már valami, 10-e után nyílik: Link Link
Talán megmozdul valami?
Köszönjük!
Találó az avatarod, egy fecske tényleg kevés egyelõre ahhoz, hogy nyár legyen
.
Találó az avatarod, egy fecske tényleg kevés egyelõre ahhoz, hogy nyár legyen
. 
Milyen lesz az idei nyár idõjárási szempontból (2013)?
Erre a kérdésre én most sem tudom a választ, de a két nagy szezonális (Am, Eu) elõrejelzés alapján megpróbálok egy kis várakozási csokrot készíteni:
Hõmérséklet:
- a szezonális elõrék átlag körüli, vagy picivel az alatti nyárral számolnak (81-10-es átlaghoz viszonyítom)
Csapadék:
- átlag körüli vagy picivel fölötti csapadékkal kalkulálnak
Ahogy közeledtünk május végéhez, úgy lettek egyre hidegebbek, és csapadékosabbak az amerikai elõrék. Az eu-ai inkább átlag körül kalkulál mindkét vonatkozásban.
A csokor -óhatatlanul szubjektíven- a következõ:
Az idei nyár az anomáliához képest +0.5 és -0.8 fok között valószínû, míg csapadék tekintetében 90 és 130% között lehet.
Meglepõdések:
- egy szignifikánsan melegebb nyár (ano > 1 fok) meglepetés lenne, míg egy -2 fokos anomália körüli nyár szintén vaskos várkozáson kívüli tartomány lenne
-csapadék szempontjából egy száraz vagy nagyon száraz (kb. 70 vagy 60 % alatti csapadékösszeg a 81-10-es átlaghoz képest) nyár óriási döbbenetet jelentene, míg egy 140% körüli vagy fölötti teljesítmény (amely a 2010-es hez hasonló) szintén már jelentõsen kilógna a várakozási mezõbõl.
Szeptemberben meglátjuk! Kellemes nyarat mindenkinek!
Erre a kérdésre én most sem tudom a választ, de a két nagy szezonális (Am, Eu) elõrejelzés alapján megpróbálok egy kis várakozási csokrot készíteni:
Hõmérséklet:
- a szezonális elõrék átlag körüli, vagy picivel az alatti nyárral számolnak (81-10-es átlaghoz viszonyítom)
Csapadék:
- átlag körüli vagy picivel fölötti csapadékkal kalkulálnak
Ahogy közeledtünk május végéhez, úgy lettek egyre hidegebbek, és csapadékosabbak az amerikai elõrék. Az eu-ai inkább átlag körül kalkulál mindkét vonatkozásban.
A csokor -óhatatlanul szubjektíven- a következõ:
Az idei nyár az anomáliához képest +0.5 és -0.8 fok között valószínû, míg csapadék tekintetében 90 és 130% között lehet.
Meglepõdések:
- egy szignifikánsan melegebb nyár (ano > 1 fok) meglepetés lenne, míg egy -2 fokos anomália körüli nyár szintén vaskos várkozáson kívüli tartomány lenne
-csapadék szempontjából egy száraz vagy nagyon száraz (kb. 70 vagy 60 % alatti csapadékösszeg a 81-10-es átlaghoz képest) nyár óriási döbbenetet jelentene, míg egy 140% körüli vagy fölötti teljesítmény (amely a 2010-es hez hasonló) szintén már jelentõsen kilógna a várakozási mezõbõl.
Szeptemberben meglátjuk! Kellemes nyarat mindenkinek!
A GFS-ENS-en jól látszik egy "tuti-lyuk" az elõrejelzés szórásáról szóló térképeken a Kárpát-medencében és környékén (ha jól értelmezem, ezen a 500 hPa-os geopotenciál-átlag, és a tagok szórása van megjelenítve):
288h: Link
312h: Link
336h: Link
360h: Link
384h: Link
Igaz, ez ugyanaz, mint a fáklya, csak "pepitában", de azért az is látszódik, hogy tõlünk északra és nyugatra jóval nagyobb a szórás az elõrejelzésben; plusz a gpdm-"szintvonal" általában ciklonszerûen görbül Közép-Európában. Vajon a standard-abweichung-nak mi az a jobb oldalon skálázott mértékegysége? Százalék?
288h: Link
312h: Link
336h: Link
360h: Link
384h: Link
Igaz, ez ugyanaz, mint a fáklya, csak "pepitában", de azért az is látszódik, hogy tõlünk északra és nyugatra jóval nagyobb a szórás az elõrejelzésben; plusz a gpdm-"szintvonal" általában ciklonszerûen görbül Közép-Európában. Vajon a standard-abweichung-nak mi az a jobb oldalon skálázott mértékegysége? Százalék?
"Hõmérséklet terén is képes volt egyik évtizedrõl a másikra 2-3 fokot csökkenni illetve emelkedni a hõmérséklet és akkor sírunk a 100 év alatt 0,8 fokról..."
Igazából ez a lényeg az egészben. Mi alapján gondoljuk a 100 év alatt 0,8°C-ból, hogy az újabb 100 év alatt újabb 0,8°C nagyon katasztrofális változás lehet, ha 20-30 évente ennél jóval nagyobb ingások vannak a rendszerben még akkor is, ha csak klímát nézünk és idõjárást nem?
A válasz nem ebben van eldugva, azóta persze a konkrét sírás nem is ezen megy már. Elõjöttek a szélsõségesedéssel, de legnagyobb sajnálatukra a szórásokban sincs jelentõs változás. Szeretnek az 1961-'90-es idõszakhoz viszonyítani, mert ahhoz képest az átlag is és a szórás is nõtt napjainkra. De a klíma nem ez.
Sze: P Kapitány:
Most is teljesen ugyanúgy néz ki a fáklya, mint korábban, amirõl beszéltem. Pl. ide: Link , Link .
Megítélésem szerint a fáklyán látszó stabil felmelegedés továbbra sem makroszinoptikus, hanem szoláris, vagy klimatológiai eredetû. A makrokép változásának csak kis esélyét adja a modell, és akkor is lassú lefolyásban. (A 3-5 napnál olykor megjelenõ kis mértékû lefelé szórások annak köszönhetõek, hogy a tõlünk nyugatra örvénylõ cikloncsalád egy-egy tagja olykor fölénk kerül, és ezen fölénk kerüléseket 3-5 napra elõre veszi észre a modell.)
A GEM sem más: Link Link
NAEFS sem: Link Link Link
NOGAPS sem: Link Link
A GFS a legfurább, a többin mindig van pár tag, ami egy kicsit elmászik (speciel most a GFS-en is), többen inkább lefelé, de fölfelé is vannak. Szerintem egyelõre ezeket kell figyelni, elindul-e a többi tag is valamelyik elmászó tag felé.
Igazából ez a lényeg az egészben. Mi alapján gondoljuk a 100 év alatt 0,8°C-ból, hogy az újabb 100 év alatt újabb 0,8°C nagyon katasztrofális változás lehet, ha 20-30 évente ennél jóval nagyobb ingások vannak a rendszerben még akkor is, ha csak klímát nézünk és idõjárást nem?
A válasz nem ebben van eldugva, azóta persze a konkrét sírás nem is ezen megy már. Elõjöttek a szélsõségesedéssel, de legnagyobb sajnálatukra a szórásokban sincs jelentõs változás. Szeretnek az 1961-'90-es idõszakhoz viszonyítani, mert ahhoz képest az átlag is és a szórás is nõtt napjainkra. De a klíma nem ez.
Sze: P Kapitány:
Most is teljesen ugyanúgy néz ki a fáklya, mint korábban, amirõl beszéltem. Pl. ide: Link , Link .
Megítélésem szerint a fáklyán látszó stabil felmelegedés továbbra sem makroszinoptikus, hanem szoláris, vagy klimatológiai eredetû. A makrokép változásának csak kis esélyét adja a modell, és akkor is lassú lefolyásban. (A 3-5 napnál olykor megjelenõ kis mértékû lefelé szórások annak köszönhetõek, hogy a tõlünk nyugatra örvénylõ cikloncsalád egy-egy tagja olykor fölénk kerül, és ezen fölénk kerüléseket 3-5 napra elõre veszi észre a modell.)
A GEM sem más: Link Link
NAEFS sem: Link Link Link
NOGAPS sem: Link Link
A GFS a legfurább, a többin mindig van pár tag, ami egy kicsit elmászik (speciel most a GFS-en is), többen inkább lefelé, de fölfelé is vannak. Szerintem egyelõre ezeket kell figyelni, elindul-e a többi tag is valamelyik elmászó tag felé.
Ötletem ugyan nem nagyon van, de nekem is ez jutott eszembe. Ugye a jól mûködõ modellek le tudják modellezni a Namias-ciklust, mivel ez a ciklus a légköri kormányzó egyenletrendszerben benne van (tehát nem csatolási mechanizmusok többé-kevésbé szabályos váltakozása). A ciklusnak ez az eleme (pontosabban ez ugye a váltás a következõ cikluselembe) következik, így nem meglepõ, ha a modelleken ez jelenik meg. Illetve pont ez az, amiért meglepõ, ha 384 órán át egyáltalán nem mutat váltást a fáklya egyetlen tagja sem, ráadásul több futásban.
Azt tudjuk, hogy a ciklus eleminek idõtartama elég nagy szórással tud változni. A modell számára az igazi nehéz feladat éppen az, hogy a következõ váltást megfogja. Ha azt adja, hogy a következõ váltás 384 órán belül képtelenség, ott a modellel lehet a baj.
A dinamikai ok - tudomásom szerint - a következõ:
Amikor a Namias-ciklus vége felé járunk, akkor a polárfront nem zárt, hatalmas állóhullámok vannak rajta. Ahol hullámhegy van, ami egy AC-t kerül északról, ott az AC déli oldalán retrográd áramlás jelenhet meg (pl.), de összességében is olyan a kép, hogy a ciklonok és az anticiklonok önállóan élnek, gyakran maguk körül zárt "futóáramlással" rendelkeznek (bár ez a "futóáramlás" azért messze nem közelíti meg a poláris jet sebességét). Ekkor már az észak-déli hõkontraszt nagyjából kiegyenlítõdik, és emiatt a ciklonok, anticiklonok gyengülnek. Szoláris hatásra pedig a "nulláról" újra elkezd megnõni a hõkontraszt, a polárfront regenerálódik.
Hogy most mi van, azt pontosan nem tudom, érdekes lehet tudni, hogy konkrétan mi késlelteti a Namias-ciklus 3->4 átmenetét. Arra gyanakszom, hogy a ciklonok, anticiklonok szeretnek É-D irányban hosszan elnyúlni (ez azért van amúgy, mert a ciklon olyan nagy, hogy a Coriolis-erõ északon nagyobb, mint délen, és ezért a geosztrofikus szél pályája ellipszis alakú lesz). Ha ez bekövetkezik, akkor a hideget és a meleget is a szokásosnál jóval messzebbrõl szippantják be, és ha azok elfutnak egymás mellett, akkor meridionális hõkontraszt tud kialakulni, sõt, a hideg és a meleg egymás körül pöröghet is egy darabig (ez van most is, ld. finn kánikula). Ugyanis egy darab ciklon nem tud akkorára nõni, hogy két ekkora méretû légtömeget egymásra emeljen. Ezért mindaddig folyamatos lesz a ciklogenezis, amíg a hõmérséklet ki nem egyenlítõdik. (Szerintem.)
Azt tudjuk, hogy a ciklus eleminek idõtartama elég nagy szórással tud változni. A modell számára az igazi nehéz feladat éppen az, hogy a következõ váltást megfogja. Ha azt adja, hogy a következõ váltás 384 órán belül képtelenség, ott a modellel lehet a baj.
A dinamikai ok - tudomásom szerint - a következõ:
Amikor a Namias-ciklus vége felé járunk, akkor a polárfront nem zárt, hatalmas állóhullámok vannak rajta. Ahol hullámhegy van, ami egy AC-t kerül északról, ott az AC déli oldalán retrográd áramlás jelenhet meg (pl.), de összességében is olyan a kép, hogy a ciklonok és az anticiklonok önállóan élnek, gyakran maguk körül zárt "futóáramlással" rendelkeznek (bár ez a "futóáramlás" azért messze nem közelíti meg a poláris jet sebességét). Ekkor már az észak-déli hõkontraszt nagyjából kiegyenlítõdik, és emiatt a ciklonok, anticiklonok gyengülnek. Szoláris hatásra pedig a "nulláról" újra elkezd megnõni a hõkontraszt, a polárfront regenerálódik.
Hogy most mi van, azt pontosan nem tudom, érdekes lehet tudni, hogy konkrétan mi késlelteti a Namias-ciklus 3->4 átmenetét. Arra gyanakszom, hogy a ciklonok, anticiklonok szeretnek É-D irányban hosszan elnyúlni (ez azért van amúgy, mert a ciklon olyan nagy, hogy a Coriolis-erõ északon nagyobb, mint délen, és ezért a geosztrofikus szél pályája ellipszis alakú lesz). Ha ez bekövetkezik, akkor a hideget és a meleget is a szokásosnál jóval messzebbrõl szippantják be, és ha azok elfutnak egymás mellett, akkor meridionális hõkontraszt tud kialakulni, sõt, a hideg és a meleg egymás körül pöröghet is egy darabig (ez van most is, ld. finn kánikula). Ugyanis egy darab ciklon nem tud akkorára nõni, hogy két ekkora méretû légtömeget egymásra emeljen. Ezért mindaddig folyamatos lesz a ciklogenezis, amíg a hõmérséklet ki nem egyenlítõdik. (Szerintem.)
És a Duna vízgyûjtõ területére (fõként az Inn) 4-5 nap alatt igen nagy területen 150-250 mm csapadékot adnak, az elég komoly, de a Tisza-vízgyûjtõje is megkaphatja a 100 mm-t. Ez mondjuk lehet, rosszabbul hangzik.
Pedig továbbra is nagyon stabilak a modellek és 144 órától már egyöntetû a tartós melegedés.
Mondom 53,5 mm, az éves pedig 527,1 mm
Akkor kezdem már az elõbb leírt séma szerint, tehát a 30 mm-nél alacsonyabb csapadékhozamú hónapokat vizsgáltam meg a nyári idõszakban.
1980-1989: 13 hónap
1910-1919: 10 hónap
1860-1869: 9 hónap
1890-1899: 9 hónap
1950-1959: 9 hónap
1900-1909: 8 hónap
1870-1879: 7 hónap
1880-1889: 7 hónap
1940-1949: 7 hónap ( itt 9 év van meg )
1920-1929: 6 hónap
1930-1939: 6 hónap
1990-1999: 6 hónap
1970-1979: 5 hónap
1841-1849: 4 hónap ( 9 év van meg )
1850-1859: 4 hónap
1960-1969: 4 hónap
2000-2009: 3 hónap!!!!!!
Bárhogy is számolom mindig egy csapadékos periódus jött ki, szóval még az sincs, hogy rengeteg aszályos hónap a 30 hónap között, a 3 hónap igazán nem sok.
Így a véleményem, hogy a szélsõség hazánk idõjárására mindig jellemzõ volt és lesz is, és pont most sok klímakutató sajnálatára épp egy csapadékos periódusban vagyunk:-) Ez sehogy nem illik bele az elképzelésbe:-)
Ha azt a tényt nézem, hogy 1860-as években sorra sorakoztak az olyan évek, hogy 400 mm alatt volt a fõvárosban a csapadék mennyisége és bizony a 445,9 mm évtizedes átlag még Szolnok környékének most is kevés lenne, nemhogy a fõvárosinak. Majd ezt követõen cirka 20 év alatt már az egyik legcsapadékosabb évtizedrõl beszélhetünk 585 mm évtizedes hozammal. Kérem szépen 20 év alatt változtunk meg ilyen gyökeresen. De ezt eljátszotta az idõ, csak, hogy ne menjünk vissza a múltba sokat az 1940-es években is mikor 489,4 mm hullott átlagosan egy évtized alatt majd rá szintén 20 év múlva már ez az érték 556, 3 mm, elõtte a 30-as évtizedben pedig a hozam 584,1 mm volt.
Látható, hogy a csapongások mind csapadék mind a hõmérséklet terén nagyon jellemzõek. Itt is a 80-as évek aszályos nyarai tényleg igazak voltak, de most a " szélsõség " másik arca van épp.
Hõmérséklet terén is képes volt egyik évtizedrõl a másikra 2-3 fokot csökkenni illetve emelkedni a hõmérséklet és akkor sírunk a 100 év alatt 0,8 fokról, ugyan már ez tényleg vicces és szemfényvesztés!
Akkor kezdem már az elõbb leírt séma szerint, tehát a 30 mm-nél alacsonyabb csapadékhozamú hónapokat vizsgáltam meg a nyári idõszakban.
1980-1989: 13 hónap
1910-1919: 10 hónap
1860-1869: 9 hónap
1890-1899: 9 hónap
1950-1959: 9 hónap
1900-1909: 8 hónap
1870-1879: 7 hónap
1880-1889: 7 hónap
1940-1949: 7 hónap ( itt 9 év van meg )
1920-1929: 6 hónap
1930-1939: 6 hónap
1990-1999: 6 hónap
1970-1979: 5 hónap
1841-1849: 4 hónap ( 9 év van meg )
1850-1859: 4 hónap
1960-1969: 4 hónap
2000-2009: 3 hónap!!!!!!
Bárhogy is számolom mindig egy csapadékos periódus jött ki, szóval még az sincs, hogy rengeteg aszályos hónap a 30 hónap között, a 3 hónap igazán nem sok.
Így a véleményem, hogy a szélsõség hazánk idõjárására mindig jellemzõ volt és lesz is, és pont most sok klímakutató sajnálatára épp egy csapadékos periódusban vagyunk:-) Ez sehogy nem illik bele az elképzelésbe:-)
Ha azt a tényt nézem, hogy 1860-as években sorra sorakoztak az olyan évek, hogy 400 mm alatt volt a fõvárosban a csapadék mennyisége és bizony a 445,9 mm évtizedes átlag még Szolnok környékének most is kevés lenne, nemhogy a fõvárosinak. Majd ezt követõen cirka 20 év alatt már az egyik legcsapadékosabb évtizedrõl beszélhetünk 585 mm évtizedes hozammal. Kérem szépen 20 év alatt változtunk meg ilyen gyökeresen. De ezt eljátszotta az idõ, csak, hogy ne menjünk vissza a múltba sokat az 1940-es években is mikor 489,4 mm hullott átlagosan egy évtized alatt majd rá szintén 20 év múlva már ez az érték 556, 3 mm, elõtte a 30-as évtizedben pedig a hozam 584,1 mm volt.
Látható, hogy a csapongások mind csapadék mind a hõmérséklet terén nagyon jellemzõek. Itt is a 80-as évek aszályos nyarai tényleg igazak voltak, de most a " szélsõség " másik arca van épp.
Hõmérséklet terén is képes volt egyik évtizedrõl a másikra 2-3 fokot csökkenni illetve emelkedni a hõmérséklet és akkor sírunk a 100 év alatt 0,8 fokról, ugyan már ez tényleg vicces és szemfényvesztés!
Már készül a nyári hónapokra vett legszárazabb hónapok listája, elõre bocsájtom, hogy ebben sincs nagy változás. Itt 30 mm csapadékhozamú alatti csapadékú nyári hónapokat veszek alapul.
Nem is lehet mivel az egyik legcsapadékosabb periódusban vagyunk, a második lista mutatja.
A szélsõség hazánk klímája ezzel nincs gond mindig ilyen volt.
Nem is lehet mivel az egyik legcsapadékosabb periódusban vagyunk, a második lista mutatja.
A szélsõség hazánk klímája ezzel nincs gond mindig ilyen volt.
A jól tévedek, a "hiszti" nem azt mondja, hogy nem lesz csapadék, hanem azt, hogy sokkal szélsõségesebb lesz az eloszlása. Ha ez igaz, akkor akkor megnézhetnél egy statisztikát arra vonatkozóan is, hogy hány hónap volt annyival az átlag alatt, amennyivel a 100 mm felette van, és ott is növekedést kellene tapasztalni. Nos?
Még megnéztem a fõvárosi adatsor alapján, hogy melyik évtizedben volt a 3 nyári hónap adatai alapján 100 mm meghaladó mennyiség 1840-tõl kezdve és mennyi hónap, mivel évtizedenként 30 hónapról van szó így nem volt egyszerû, de gyorsan átszámoltam és döbbenet érték jött ki, még számomra is de valahogy sejtettem:-)
Szóval egy évtized alatt 100 mm meghaladó csapadékhozamú hónapok száma a nyári idõszakban a fõvárosból.
1860-1869: 0 hónap
1900-1909: 0 hónap
1930-1939: 1 hónap
1940-1949: 1 hónap
1970-1979: 1 hónap
1980-1989: 1 hónap
1880-1889: 2 hónap
1910-1919: 2 hónap
1841-1849: 3 hónap ( itt 9 év van meg )
1850-1859: 3 hónap
1890-1899: 3 hónap
1920-1929: 3 hónap
1960-1969: 3 hónap
1950-1959: 4 hónap
1990-1999: 4 hónap
1870-1879: 6 hónap
2000-2009: 9 hónap!!!!!!
Évtizedenkénti bontásban éves csapadék mennyiség a fõvárosra: ( már fent van valahol de itt sincs rossz helyen ):
Száraztól a csapadékos felé:
1860-1869: 445,9 mm
1940-1949: 489,4 mm
1980-1989: 490,6 mm
1850-1859: 497,9 mm
1900-1909: 506,2 mm
1841-1849: 508,6 mm ( csak 9 év átlaga van itt meg)
1970-1979: 511,7 mm
1920-1929: 517,3 mm
1890-1899: 523,2 mm
1990-1999: 530,6 mm
1950-1959: 531,4 mm
2000-2009: 552,1 mm
1960-1969: 556,3 mm
1910-1919: 569,0 mm
1870-1879: 561,3 mm
1930-1939: 584,1 mm
1880-1889: 585,0 mm
Látható, hogy valamit nagyon le akarnak tuszkolni a torkunkon, ahogy egyre jobban beleásom magam a globális hisztibe annál biztosabb vagyok benne, hogy az egész nem más mint szemfényvesztés:-)
Hogy a franca lehet ebbõl sivatagosodást kihozni nem értem, és sajnos többen ezt elhiszik lásd a lenti írást:!-( Szomorú vagyok, tessék odafigyelni, számolni, tájékozódni és utána írni.
Kérem a moderátorokat, hogy maradjon itt mivel tudom, hogy visszatekintõ, de ez ide tartozik. Köszönöm!
Szóval egy évtized alatt 100 mm meghaladó csapadékhozamú hónapok száma a nyári idõszakban a fõvárosból.
1860-1869: 0 hónap
1900-1909: 0 hónap
1930-1939: 1 hónap
1940-1949: 1 hónap
1970-1979: 1 hónap
1980-1989: 1 hónap
1880-1889: 2 hónap
1910-1919: 2 hónap
1841-1849: 3 hónap ( itt 9 év van meg )
1850-1859: 3 hónap
1890-1899: 3 hónap
1920-1929: 3 hónap
1960-1969: 3 hónap
1950-1959: 4 hónap
1990-1999: 4 hónap
1870-1879: 6 hónap
2000-2009: 9 hónap!!!!!!
Évtizedenkénti bontásban éves csapadék mennyiség a fõvárosra: ( már fent van valahol de itt sincs rossz helyen ):
Száraztól a csapadékos felé:
1860-1869: 445,9 mm
1940-1949: 489,4 mm
1980-1989: 490,6 mm
1850-1859: 497,9 mm
1900-1909: 506,2 mm
1841-1849: 508,6 mm ( csak 9 év átlaga van itt meg)
1970-1979: 511,7 mm
1920-1929: 517,3 mm
1890-1899: 523,2 mm
1990-1999: 530,6 mm
1950-1959: 531,4 mm
2000-2009: 552,1 mm
1960-1969: 556,3 mm
1910-1919: 569,0 mm
1870-1879: 561,3 mm
1930-1939: 584,1 mm
1880-1889: 585,0 mm
Látható, hogy valamit nagyon le akarnak tuszkolni a torkunkon, ahogy egyre jobban beleásom magam a globális hisztibe annál biztosabb vagyok benne, hogy az egész nem más mint szemfényvesztés:-)
Hogy a franca lehet ebbõl sivatagosodást kihozni nem értem, és sajnos többen ezt elhiszik lásd a lenti írást:!-( Szomorú vagyok, tessék odafigyelni, számolni, tájékozódni és utána írni.
Kérem a moderátorokat, hogy maradjon itt mivel tudom, hogy visszatekintõ, de ez ide tartozik. Köszönöm!
Ezzel az aszályos nyarak sorozatával csak egy probléma van, hogy az elmúlt jó 20-25 évben a nyaraink átlag feletti csapadékot hoztak. Aszályos nyárnak mondható 1990-tõl kezdve 1990, 1992, 1994, 2000, 2003, 2012. Ez bizony 5 év 24 évbõl. Átlagostól szárazabb még 2011, és esetleg 2002 nyara, de az inkább átlagos, a többi csapadékosabb és jó sok pl 1995, 1996, 1998, 1999, 2005, 2006, 2008, 2009, 2010 kiemelkedõen csapadékos volt:-)
Így annyival pontosítanék, hogy folytatódik a csapadékos nyarak sorozta ha ez igaz.
Hogy picit nézzünk elõre annyit megjegyeznék, hogy az áramlás egyelõre tartós, június közepéig folytatódik az inkább hûvösebb változékony idõ, hogy utána mi lesz jó kérdés:-)
Így annyival pontosítanék, hogy folytatódik a csapadékos nyarak sorozta ha ez igaz.
Hogy picit nézzünk elõre annyit megjegyeznék, hogy az áramlás egyelõre tartós, június közepéig folytatódik az inkább hûvösebb változékony idõ, hogy utána mi lesz jó kérdés:-)
Igen: én is figyelem már egy ideje a GFS 192 órán túli "filmszakadását". A fáklya mellett érdemes megnézni a determinisztikus térképeit -azt, hogy milyen nyomáseloszláshoz tartozik ez a szokatlan hõfáklya. Nos, a délnyugat és északkelet-európai magasnyomások összekapcsolódása látszik, AC híd tõlünk északra, amolyan ál-Vojejkov tengely. Közép és Délkelet-Európában bárikus mocsár helyzet, több napon át. Az észak-atlanti minimum egész kis területre szorul vissza: a Grönlandi-tengerre és közvetlen környékére. Az északkeleti AC elõoldalán dél felé indulnak a poláris légtömegek, de pályájuk annyira messze északkeletre van tõlünk, hogy hatásukkal nálunk nem lehet számolni a mutatott kép szerint.
Szóval, elég szokatlan a felállás, s ha 192 órán belül jönne, nagyon kíváncsi lennék, milyen idõ következne országunkban. Egyelõre azonban nagyrészt még a 192 órán túli "mesetartományban" van, s szerintem, ahogy közelebb jön, úgy változnak majd a makroszinoptikai képek, s válnak hihetõbbé.
Egyébként rég észrevettem, hogy az idõtáv vége felé (300 órán túl) a GFS majdnem mindig ezt az AC hidas figurát mutatja, ami egy meridionális fázis végének felel meg. Feltehetõleg ez nem az idõjárásra vezethetõ vissza, hanem a programra, amivel a modell dolgozik.
Van arra vonatkozólag valami ötleted, miért van így?
Szóval, elég szokatlan a felállás, s ha 192 órán belül jönne, nagyon kíváncsi lennék, milyen idõ következne országunkban. Egyelõre azonban nagyrészt még a 192 órán túli "mesetartományban" van, s szerintem, ahogy közelebb jön, úgy változnak majd a makroszinoptikai képek, s válnak hihetõbbé.
Egyébként rég észrevettem, hogy az idõtáv vége felé (300 órán túl) a GFS majdnem mindig ezt az AC hidas figurát mutatja, ami egy meridionális fázis végének felel meg. Feltehetõleg ez nem az idõjárásra vezethetõ vissza, hanem a programra, amivel a modell dolgozik.
Van arra vonatkozólag valami ötleted, miért van így?
Kiadtuk az új szezonális elõrejelzésünket, NASa, NWS-NOAA, JAMSTAC, MetOffice, stb alapján:
Nemzetközi kutatóintézetek szerint az átlagosnál hûvösebb és csapadékosabb lehet az idei nyár a Kárpát-medencében, és csak az õsz közeledtével térhetnek vissza az átlagos hõmérsékletek. Idén tehát megszakadhat az aszályos nyarak sorozata.
Részletek:
Link
Megjegyzés tudjuk mennyit érnek a szezonális elõrék. A télen kiadott elõrénk, még a szokásosnál kissé melegebb és szárazabb tavaszt ígért, de pl a nyári aszályokat eddig jól jelezték elõre.
Most elég nagy az összhang, hogy átlag körüli, vagy annál csapadékosabb, hûvösebb nyárra van kilátás hosszú távon is. [esõ]
Nemzetközi kutatóintézetek szerint az átlagosnál hûvösebb és csapadékosabb lehet az idei nyár a Kárpát-medencében, és csak az õsz közeledtével térhetnek vissza az átlagos hõmérsékletek. Idén tehát megszakadhat az aszályos nyarak sorozata.
Részletek:
Link
Megjegyzés tudjuk mennyit érnek a szezonális elõrék. A télen kiadott elõrénk, még a szokásosnál kissé melegebb és szárazabb tavaszt ígért, de pl a nyári aszályokat eddig jól jelezték elõre.
Most elég nagy az összhang, hogy átlag körüli, vagy annál csapadékosabb, hûvösebb nyárra van kilátás hosszú távon is. [esõ]
A GFS fáklyákon tûnt fel nekem valami!
Már több futás óta a 21 tagú fáklya mind a 21 tagja, minden futásban, végig a 384 órán keresztül gyakorlatilag együtt fut. Végig sok csapadékot adnak, és lassú, fokozatos melegedés (ránézve ez a melegedés inkább szinte szoláris eredetû, a napforduló közeledése miatt lehet, mintsem valami légkördinamikai, vagy makroszinoptikai oka lenne). Az elsõ, ami eszembe jut, az az, hogy ilyen nincs. Nem létezik, hogy 384 órán keresztül majdnem nulla legyen a bizonytalanság. Ezen fáklyák alapján azt kellene mondani, hogy esélytelen bármiféle váltás két héten belül. De nem, ez valószínûleg nem így lesz.
Egyrészt magán a GFS fáklyán is megjelenik olykor 1-2 tag, ami 250-300 óra környékén "kiáll a sorból". De azokkal is baj van: többnyire lefelé mozdulnak el.
A többi fáklya jóval mozgékonyabb, azért legalább a hosszú távon megfigyelhetõ rajtuk némi mászkálás (csapongásnak azért nem nevezném).
Ezek alapján az én várakozásaim röviden:
Amíg a fáklyákon nem látunk jelentõsebb átrendezõdésre utaló jeleket, addig a kisebb átrendezõdések szerintem egyszerûen elmaradnak majd. Ebben benne vannak a mai naphoz hasonló egy napos melegedések, véletlenszerûen megjelenhetnek ilyen, és jobban csapadékos helyzetek attól függõen, hogy a ciklonrendszer egy-egy tagja ránk jön-e, vagy lesz-e egy átmeneti erõsebb elõoldal, mint ma. De nem hiszem, hogy akár csak egy pár száz kilométerrel arrébb kerülhet a ciklonrendszer, vagy körülötte az AC-k. Jelenleg nekem ez a térbeli elhelyezkedés tûnik a legstabilabb elemnek.
Tehát szerintem teljes makrováltás kell ahhoz, hogy a konkrét idõjárás is tartósan megváltozhasson. Erre azonban a modelleken nincs jel. Most arra várnék, hogy vagy bemásszon valami 384 óránál (ami ki tudja, mikor lesz), vagy pedig egyszer csak a modell elkezdjen szórni (ez a gyakoribb).
Megjegyzem, hogy 300 óra fölött a mai T850-fáklyák egy picit jobban szórnak, mint tegnap, de a nyomásfáklya még nem, úgyhogy ez még valószínûleg nem jelent semmit.
Sze: Egyébként a GFS-t most épp ez a "túlteljesítés" teszi számomra hiteltelenné, gyanús, hogy ott valami hibásnak kell lennie, ennyire tuti nem pontos a modell, ha esetleg bejönne neki még két hét múlva is, akkor lesz egy jó nagy kiugrás a verifikációs diagramokon.
Már több futás óta a 21 tagú fáklya mind a 21 tagja, minden futásban, végig a 384 órán keresztül gyakorlatilag együtt fut. Végig sok csapadékot adnak, és lassú, fokozatos melegedés (ránézve ez a melegedés inkább szinte szoláris eredetû, a napforduló közeledése miatt lehet, mintsem valami légkördinamikai, vagy makroszinoptikai oka lenne). Az elsõ, ami eszembe jut, az az, hogy ilyen nincs. Nem létezik, hogy 384 órán keresztül majdnem nulla legyen a bizonytalanság. Ezen fáklyák alapján azt kellene mondani, hogy esélytelen bármiféle váltás két héten belül. De nem, ez valószínûleg nem így lesz.
Egyrészt magán a GFS fáklyán is megjelenik olykor 1-2 tag, ami 250-300 óra környékén "kiáll a sorból". De azokkal is baj van: többnyire lefelé mozdulnak el.
A többi fáklya jóval mozgékonyabb, azért legalább a hosszú távon megfigyelhetõ rajtuk némi mászkálás (csapongásnak azért nem nevezném).
Ezek alapján az én várakozásaim röviden:
Amíg a fáklyákon nem látunk jelentõsebb átrendezõdésre utaló jeleket, addig a kisebb átrendezõdések szerintem egyszerûen elmaradnak majd. Ebben benne vannak a mai naphoz hasonló egy napos melegedések, véletlenszerûen megjelenhetnek ilyen, és jobban csapadékos helyzetek attól függõen, hogy a ciklonrendszer egy-egy tagja ránk jön-e, vagy lesz-e egy átmeneti erõsebb elõoldal, mint ma. De nem hiszem, hogy akár csak egy pár száz kilométerrel arrébb kerülhet a ciklonrendszer, vagy körülötte az AC-k. Jelenleg nekem ez a térbeli elhelyezkedés tûnik a legstabilabb elemnek.
Tehát szerintem teljes makrováltás kell ahhoz, hogy a konkrét idõjárás is tartósan megváltozhasson. Erre azonban a modelleken nincs jel. Most arra várnék, hogy vagy bemásszon valami 384 óránál (ami ki tudja, mikor lesz), vagy pedig egyszer csak a modell elkezdjen szórni (ez a gyakoribb).
Megjegyzem, hogy 300 óra fölött a mai T850-fáklyák egy picit jobban szórnak, mint tegnap, de a nyomásfáklya még nem, úgyhogy ez még valószínûleg nem jelent semmit.
Sze: Egyébként a GFS-t most épp ez a "túlteljesítés" teszi számomra hiteltelenné, gyanús, hogy ott valami hibásnak kell lennie, ennyire tuti nem pontos a modell, ha esetleg bejönne neki még két hét múlva is, akkor lesz egy jó nagy kiugrás a verifikációs diagramokon.
Ha a jövõ hét elejére számított hideg nem széllel, hanem végre esõvel érkezne meg ide, azt nagyon megköszönném...
Némi optimizmus mellett azért itt megjegyezném, hogy a kialakult helyzet jövõ héten, legkésõbb hétvégéig lassan felszámolódik, elõbb utóbb az északnyugat felõl lefûzõdõ hidegcseppek sorozata abbamarad, és a már megszokott retrográd áramlási képpel lassan teret hódít a meleg, s bár berobbanó kánikulára még nem számítok, de alapvetõen azért lassan-lassan nyár lesz belõle. A tavalyi nyáreleje sem indult másképp, amikor megjelent az elõrejelzõ térképeken a határainknaál június elején a 0 fokos T850 es izoterma, akkor is támadt olyan közöttünk, aki szintén eltemette már májusban a nyarat, miközben kb 2 napon belül irdatlan afrikai hõség gyanúja vetõdött fel a hónap végére, és végül mégis lett belõle "2010 -es orosz típusú" nyár a Kárpát medencében.
Kissé visszatekintve e fórum tavalyi hozzászólásaira kiderül,hogy a helyzet meglepõen hasonlított az ideire a ténylegesen megvalósult csapadékoktól eltekintve,
így egyes hozzászólások mostanság a tények ismeretében elég viccesnek hatnak:
íme egy objektív hozzászólás a hónap fordulójára várt helyzetrõl:
Link
ugyanez általam, némileg nagyobb érzelmi töltettel (f/h)ûtötten :-)
Link
Nyártemetés statisztikai alapon:
Link
Statisztika finomabb megközelítésben:
Link
2012 kifejezetten konvektív és csapadékos nyara:
Link
stb, stb.
A nyár eleji várakozásaink eléggé csapongóak voltak, volt minden, mit a búcsúban, a korai június végi hõséget úgy-ahogy sikerült megfogni, de a késõ nyári tetõzésre és a 2011 hez hasonló folytatásra senki nem számított.
Statisztikai alapon tehát a 2006 os évhez hasonló lefolyás nem lenne túl valószínû, de a kép régóta nagyon hasonló, és valahogy nem sikerül elhagyni. Smint látjuk a tavalyi április végi-május eleji hõség és június elején pepitában szintén analóg helyzet :-)
A tavalyi korai medárd, a modellek által bepakolt ûber csapadék elmaradt, hõség mégis lett.
Annyit azért sejtet a mostani helyzet, hogy az alacsony nyomás gyakran közelebb férkõzik hozzánk, mint tavaly ilyenkor, szerintem a tipikus télinek nevezett makrokép nemsokára nálunk a tipikus nyár eleji mérsékelten meleg, csapadékosabb verziót hozhatja be. :-)
Némi optimizmus mellett azért itt megjegyezném, hogy a kialakult helyzet jövõ héten, legkésõbb hétvégéig lassan felszámolódik, elõbb utóbb az északnyugat felõl lefûzõdõ hidegcseppek sorozata abbamarad, és a már megszokott retrográd áramlási képpel lassan teret hódít a meleg, s bár berobbanó kánikulára még nem számítok, de alapvetõen azért lassan-lassan nyár lesz belõle. A tavalyi nyáreleje sem indult másképp, amikor megjelent az elõrejelzõ térképeken a határainknaál június elején a 0 fokos T850 es izoterma, akkor is támadt olyan közöttünk, aki szintén eltemette már májusban a nyarat, miközben kb 2 napon belül irdatlan afrikai hõség gyanúja vetõdött fel a hónap végére, és végül mégis lett belõle "2010 -es orosz típusú" nyár a Kárpát medencében.
Kissé visszatekintve e fórum tavalyi hozzászólásaira kiderül,hogy a helyzet meglepõen hasonlított az ideire a ténylegesen megvalósult csapadékoktól eltekintve,
így egyes hozzászólások mostanság a tények ismeretében elég viccesnek hatnak:
íme egy objektív hozzászólás a hónap fordulójára várt helyzetrõl:
Link
ugyanez általam, némileg nagyobb érzelmi töltettel (f/h)ûtötten :-)
Link
Nyártemetés statisztikai alapon:
Link
Statisztika finomabb megközelítésben:
Link
2012 kifejezetten konvektív és csapadékos nyara:
Link
stb, stb.
A nyár eleji várakozásaink eléggé csapongóak voltak, volt minden, mit a búcsúban, a korai június végi hõséget úgy-ahogy sikerült megfogni, de a késõ nyári tetõzésre és a 2011 hez hasonló folytatásra senki nem számított.
Statisztikai alapon tehát a 2006 os évhez hasonló lefolyás nem lenne túl valószínû, de a kép régóta nagyon hasonló, és valahogy nem sikerül elhagyni. Smint látjuk a tavalyi április végi-május eleji hõség és június elején pepitában szintén analóg helyzet :-)
A tavalyi korai medárd, a modellek által bepakolt ûber csapadék elmaradt, hõség mégis lett.
Annyit azért sejtet a mostani helyzet, hogy az alacsony nyomás gyakran közelebb férkõzik hozzánk, mint tavaly ilyenkor, szerintem a tipikus télinek nevezett makrokép nemsokára nálunk a tipikus nyár eleji mérsékelten meleg, csapadékosabb verziót hozhatja be. :-)
Továbbfûzve a szálat, a lehûlés mértékére jellemzõ, hogy a jövõ hét közepére egész Európából kiszorulhat a 15 fokos izoterma 850 hPA szinten, a blockinghelyzet, ha lehet, még jobban kiélezõdik - az azori AC és a Jeges-tenger feletti középpontú AC között híd jön valószínûleg létre, ettõl délkeletre, Északnyugat-Európa felett pedig egy magassági hidegcsepp alakul ki. Ez az inkább a tél második felére, mintsem nyár elejére emlékeztetõ makroszinoptikai kép egyelõre teljesen elzárja a meleg légtömegek útját kontinensünk belsejébe. Ez a felállás meglehetõsen stabilnak ígérkezik és ebben jelentõsebb változás leghamarabb június 10-e után lehetséges, Június így legjobb esetben Janus-arcúra sikerülhet, egy zömében csapadékos, hûvös elsõ 10-15 nap után fokozatosan melegebbre fordulhat az idõ, ám a fennmaradó nedvesség továbbra is kedvezõ feltételeket teremthet helyi záporok, zivatarok kialakulásához (napforduló környéki bárikus mocsárhelyzet). Aki június 1. felében Európában tervezett elõrehozott nyári szabadságot, annak mindenképpen halasztást javaslok (leghamarabb a hó végére, de inkább júliusra, augusztusra), mert bizony hosszú hetekbe telhet majd, amíg a meleg megérkezése után a tengerek (Adria, Földközi-temger) annyira átmelegszenek, hogy fürdésre alkalmasak lesznek.
Összehasonlításképpen ezt támasztja alá a cseh meteorológiai szolgálat hosszútávú prognózisa a május 27-június 23. közötti idõszakra, amely június 10-ig a sokévi átlag alatti hõmérsékletekkel, majd lassú felmelegedéssel számol, a nyári napforduló környékén már átlagos vagy annál kissé magasabb értékek mellett. Türelem nyarat terem, idén úgy látszik igen türelmesnek kell majd lennünk e tekintetben.
Összehasonlításképpen ezt támasztja alá a cseh meteorológiai szolgálat hosszútávú prognózisa a május 27-június 23. közötti idõszakra, amely június 10-ig a sokévi átlag alatti hõmérsékletekkel, majd lassú felmelegedéssel számol, a nyári napforduló környékén már átlagos vagy annál kissé magasabb értékek mellett. Türelem nyarat terem, idén úgy látszik igen türelmesnek kell majd lennünk e tekintetben.
Amit most kapunk, azt nem köszönjük meg! Felettünk örvénylik majd, és hal el az a ciklon, ami megkeseríti sokak nyári várakozását.Ha igaz, akár napi hideg rekord közelében is lehetünk. Jövõ hét elején ismét benéz a T850-en a 0-fok.Nem semmi, s a rengeteg csapadék többfelé okozhat majd áradásokat,illetve újra megjelennek a belvizek is. Javulás csak a jövõ hét közepétõl lehetséges, de az még odébb van. 
[esõ] 
[esõ] 
Sziasztok!
Hasonlóképpen a téli latolgatásokhoz, szerintem jó, hogy ha már a nyár latolgatása elkezdõdik. Azt nehéz kiszámolni úgyis hogy mikor lesz jó idõ, mikor menjen az ember szabadságra, vagy hogy merjen e hosszabb pihenõt tervezni. Éppenséggel nem kell a tartós emberpróbáló kánikula nagy aszállyal, de az átlag alatti, folyamatos esõs idõ sem lenne jó. Úgy a kettõ közötti arany középút az ideális. Majd meglátjuk. Én is szívesen olvasom ezen beírásokat.
Hasonlóképpen a téli latolgatásokhoz, szerintem jó, hogy ha már a nyár latolgatása elkezdõdik. Azt nehéz kiszámolni úgyis hogy mikor lesz jó idõ, mikor menjen az ember szabadságra, vagy hogy merjen e hosszabb pihenõt tervezni. Éppenséggel nem kell a tartós emberpróbáló kánikula nagy aszállyal, de az átlag alatti, folyamatos esõs idõ sem lenne jó. Úgy a kettõ közötti arany középút az ideális. Majd meglátjuk. Én is szívesen olvasom ezen beírásokat.
Újabb megkésett latolgatás: Lám, míg sokakban kételyeket ébresztenek az e fórumban írt hosszútávú latolgatások szakmaiság szempontjából,mégis van igény arra, hogy ilyesmiket olvashassunk. Kissé nehéz megfogni az átmenetet a latolgatás és a szakmaiság között, hiszen amit modellekkel alá lehet támasztani azt legtöbben akik ezt a fórumot olvassák, van annyi eszük és tudásuk, hogy szintén bele tudják értelmezni, nehéz tehát megalapozottan újat mondani, viszont minden ami egyéni tapsaztalatot vagy olyan megérzést is bevisz amihez nem tudunk forrást linkelni az szakmailag megkérdõjelezhetõ. Viszont közülünk kevesen tudnak olyan precíz matematikai statisztikai modellt itt felállítani, mint a tárgyalt prediktor.
A prediktor immár 0.87 es korrelációja igen jónak mondható, azonban semmit sem mond a hónap elsõ és második felének hõmérsékleti vagy csapadékeloszlásáról, avagy az idõszak szélsõségességérõl, és ebben a kép nagyon változatos, s hogy ennek ellenére a havi átlagot igen jól megfogja, az érdekes dolog. Ami kérdés merült fel bennem, hogy minden eleme valóban régóta fennálló kölcsönhatásokat hoz -e létre, nem csak egy - az elmúlt 20 évet jellemzõ és jelenleg fennálló légköri helyzet vagy tranziens szerencsés összjátékáról van szó, jön -e a képbe valami lényegi változás ami az egyébként bizonyított hatásokat is felülírja (vulkánkitöréseken kívül) , s így még a 22. században is részét képezheti -e esetlegesen egy szezonális elõrejelzésnek :-)
A társalgóban a jelenlegi idõjárási helyzet alapján sokan arra számítank, hogy a június döntõen csapadékos és hûvös lesz. Nekem az a meglátásom a jelenlegi makroszinoptikai felállásban, hogy egy hûvösebb, vagy melegebb idõjárási idõszak tekintetében ritkán érdemes 2 vagy 3 hétnél hosszabb szakaszra felkészülni, ugyanakkor a késõtavasz idõjárásának tendenciája sem utal arra számomra, hogy az elõttünk álló nyár vagy akár egy hónapos idõszak az átlagosnál nagyobb valószínûséggel hûvösebbnek ígérkezne. Ez a hûvösebb, csapadékosabb idõszak nagyjából egy hete tart (Atlanti blocking, ciklonok hûvös levegõ áramlása Közép Európa felé), ezt egy erõs nyugati hidegleszakdás elõzte meg sokfelé téli idõt okozva éppúgy, mint a március 2 felében hozzánk érkezõ késõtelet megelõzõen is.
Jelenleg a hûvös levegõ hozzánk csak lényegesen legyengült formában jut már el, a súlypont tõlünk nyugatra marad, az elõ és hátoldali pozíciók egyensúlyának eltolódása nagyjából megosztja az országot egy nyugati- keleti területre. Hasonlót láttunk azonban február közepe óta, míg az Alpokalján 40 centi hó esett, Szerencsrõl koratavaszi fotókat kaptunk, csak alapvetõ különbség, hogy akkor ez a megosztottság az elõoldal térhódítása nyomán lépett fel most pedig tipikusan a hidegfront után. ami tkp majdnem egy álló frontvonalat eredményez, és hajlamos akár retrográd módon is kihátrálni.
Olyan az elõ-hátoldal mozgása, mint egy homokon futó folyton medret változtató patak.
Thermometerrel egyetértve, most inkább K-DK re van tõlünk a masszív meleg (2010-ben is tõlünk keletre halmozódott a hõség, bár most némileg DK.-ebbi még az elhelyezkedése - akkor nyár végére, szeptemberre átnyúlóan Moszkvában 40 fok feletti hõmérsékleti rekordokat sõt a sarkkörön túl is 30 fokos hõséget eredményezve, míg nálunk többször alakultak ki mediterrán ciklonok tetemes csapadékkal, hirtelen, de csak a fél országot érintõ hõmérséklet visszaesésekkel de ezzel együtt a nyár itt is átlagosan alakult. - Az elmúlt 5-6 évet egyébként alapvetõen jellemezte ez a kettõsség fõként májusban, jelezve hogy utóbbi idõben nem jön létre valódi zónalitás, ha átmenetileg ki is alakul zónálisra emlékeztetõ muszter - bármilyen okból létrejövõ nyugatias áramlás legkésõbb Közép Európa felett - elakad (2012 szeptembere is).
Ebben a helyzetben viszont nem tartom valószínûnek, hogy tartósan eljussanak hozzánk az óceáni légtömegek, mivel most sem klasszikus módon, hanem sarki hidegleszakadás által bonyolult módon jött létre az a "csatorna", ami most nyugatias áramlást biztosít.
Azaz egy K-NY front ide oda helyezõdés, erõteljes meridionális karakterisztikájú hõcsere, és egy pillanatnyi felállás határozza meg a jelenlegi idõszakot.
Tavaly szinte az egész nyár arról szólt, hogy Nyugat- Európában folyamatosan hûvös légtömegek uralkodtak, nálunk május végén- június elején az azt megelõzõ meleg idõszak után ÉNY- DK megosztottság alakult ki az országban, amely csak június közepe után stabilizálódott nálunk elõoldalon.
Mint látható a modell elõrejelzéseken, a 10-15 fokos izoterma a jövõ héttõl masszívan benyomul a kontinens belsejébe egészen a sarkkörig, a jelenleg a hozzánk jutó hûvösebb nedves levegõt szállító "csatornát" a meleg levegõ, délnyugat és ÉK irányból körbefolyva bekebelezi (2010 ben hasonló helyzet mellett gyakran a meleg ÉK felõl egyenesen ránk fordult s a mediterrán ciklon távozása után 1 nappal visszatért a 30 fok), most a meleg lehet, még markánsabban hatol északra ezért a beáromlott hûvös levegõ inkább beragad nálunk, a meleg pedig tõlünk északnyugatabbra hatol. Eleinte még kinyílhat a csatorna egy egy löketnyi óceáni nedves légtömegnek, de eközben a sarki hidegbázis sarkkörhöz közel esõ részét lassan "megemészti" a Közép Európai terület. Így eleinte mediciklonok és hidegörvények formájában, majd késõbb már bárikus mocsárként realizálódik nálunk a helyzet, június elejétõl egyre melegedõ idõvel. Valószínûnek tartom, a 2010 re némileg hasonlító makro, de eltérõ egyensúlyi helyzet miatt, hogy június közepén már a 2010 esnél tapasztalnál jóval stabilabb, tartós elõoldali helyzet alakulhat ki,ami az idõ elõrehaladtával újabb kiélezõdéshez azaz a hûvös és forró légtömegek találkozásához vezet nagy valószínûséggel tõlünk nyugatra elhelyezkedõ ütközõzónával, így lassan fokozódó kánikula alakul ki nálunk. Ez egy átlagosnál melegebb verziójú júniust vetít elõre fokozatosan kiszáradó idõvel, ám a még magas páratartalom miatt még ha nem is számíthatunk a tavaly július eleji 39-40 fokos tetõzésre, a 34-36 fokos meleg fülledt verziója szubjektíven nehezen elviselhetõ perzselõ hõség tud lenni, Ritkuló meglepetésszerû helyi zivatarok a hónap elõrehaladtával lehetnek, de fokozatosan az átlagosnál szárazabb idõ felé billen a mérleg.
Az hogy a sarkvidéken nagyobb területen van jelenleg -10 fokos izoterma inkább azt szemlélteti, hogy ott a hidegmag most relatív nyugalomban van, a légkörzés a sarkkörök táján záródik. A következõ idõszekban viszont K-Európában és Ázsiában a meleg levegõ erõteljes expanziója várható. úgy vélem a Kárpát medence leginkább ennek a hatása alá fog lassan kerülni.
Nagyon régi tapasztalat az, hogy egy tavaszi nyugalmas száraz idõszakot májusban vagy júniusban egy hûvös nedves szokott követni, errõl a jelenségrõl és hátterérõl már régebben valamelyik királyi TV idõjárásjelentésében Vissy Károly is beszélt. Ez alapján az idei év sem lóg ki a sorból :-)
A prediktor immár 0.87 es korrelációja igen jónak mondható, azonban semmit sem mond a hónap elsõ és második felének hõmérsékleti vagy csapadékeloszlásáról, avagy az idõszak szélsõségességérõl, és ebben a kép nagyon változatos, s hogy ennek ellenére a havi átlagot igen jól megfogja, az érdekes dolog. Ami kérdés merült fel bennem, hogy minden eleme valóban régóta fennálló kölcsönhatásokat hoz -e létre, nem csak egy - az elmúlt 20 évet jellemzõ és jelenleg fennálló légköri helyzet vagy tranziens szerencsés összjátékáról van szó, jön -e a képbe valami lényegi változás ami az egyébként bizonyított hatásokat is felülírja (vulkánkitöréseken kívül) , s így még a 22. században is részét képezheti -e esetlegesen egy szezonális elõrejelzésnek :-)
A társalgóban a jelenlegi idõjárási helyzet alapján sokan arra számítank, hogy a június döntõen csapadékos és hûvös lesz. Nekem az a meglátásom a jelenlegi makroszinoptikai felállásban, hogy egy hûvösebb, vagy melegebb idõjárási idõszak tekintetében ritkán érdemes 2 vagy 3 hétnél hosszabb szakaszra felkészülni, ugyanakkor a késõtavasz idõjárásának tendenciája sem utal arra számomra, hogy az elõttünk álló nyár vagy akár egy hónapos idõszak az átlagosnál nagyobb valószínûséggel hûvösebbnek ígérkezne. Ez a hûvösebb, csapadékosabb idõszak nagyjából egy hete tart (Atlanti blocking, ciklonok hûvös levegõ áramlása Közép Európa felé), ezt egy erõs nyugati hidegleszakdás elõzte meg sokfelé téli idõt okozva éppúgy, mint a március 2 felében hozzánk érkezõ késõtelet megelõzõen is.
Jelenleg a hûvös levegõ hozzánk csak lényegesen legyengült formában jut már el, a súlypont tõlünk nyugatra marad, az elõ és hátoldali pozíciók egyensúlyának eltolódása nagyjából megosztja az országot egy nyugati- keleti területre. Hasonlót láttunk azonban február közepe óta, míg az Alpokalján 40 centi hó esett, Szerencsrõl koratavaszi fotókat kaptunk, csak alapvetõ különbség, hogy akkor ez a megosztottság az elõoldal térhódítása nyomán lépett fel most pedig tipikusan a hidegfront után. ami tkp majdnem egy álló frontvonalat eredményez, és hajlamos akár retrográd módon is kihátrálni.
Olyan az elõ-hátoldal mozgása, mint egy homokon futó folyton medret változtató patak.
Thermometerrel egyetértve, most inkább K-DK re van tõlünk a masszív meleg (2010-ben is tõlünk keletre halmozódott a hõség, bár most némileg DK.-ebbi még az elhelyezkedése - akkor nyár végére, szeptemberre átnyúlóan Moszkvában 40 fok feletti hõmérsékleti rekordokat sõt a sarkkörön túl is 30 fokos hõséget eredményezve, míg nálunk többször alakultak ki mediterrán ciklonok tetemes csapadékkal, hirtelen, de csak a fél országot érintõ hõmérséklet visszaesésekkel de ezzel együtt a nyár itt is átlagosan alakult. - Az elmúlt 5-6 évet egyébként alapvetõen jellemezte ez a kettõsség fõként májusban, jelezve hogy utóbbi idõben nem jön létre valódi zónalitás, ha átmenetileg ki is alakul zónálisra emlékeztetõ muszter - bármilyen okból létrejövõ nyugatias áramlás legkésõbb Közép Európa felett - elakad (2012 szeptembere is).
Ebben a helyzetben viszont nem tartom valószínûnek, hogy tartósan eljussanak hozzánk az óceáni légtömegek, mivel most sem klasszikus módon, hanem sarki hidegleszakadás által bonyolult módon jött létre az a "csatorna", ami most nyugatias áramlást biztosít.
Azaz egy K-NY front ide oda helyezõdés, erõteljes meridionális karakterisztikájú hõcsere, és egy pillanatnyi felállás határozza meg a jelenlegi idõszakot.
Tavaly szinte az egész nyár arról szólt, hogy Nyugat- Európában folyamatosan hûvös légtömegek uralkodtak, nálunk május végén- június elején az azt megelõzõ meleg idõszak után ÉNY- DK megosztottság alakult ki az országban, amely csak június közepe után stabilizálódott nálunk elõoldalon.
Mint látható a modell elõrejelzéseken, a 10-15 fokos izoterma a jövõ héttõl masszívan benyomul a kontinens belsejébe egészen a sarkkörig, a jelenleg a hozzánk jutó hûvösebb nedves levegõt szállító "csatornát" a meleg levegõ, délnyugat és ÉK irányból körbefolyva bekebelezi (2010 ben hasonló helyzet mellett gyakran a meleg ÉK felõl egyenesen ránk fordult s a mediterrán ciklon távozása után 1 nappal visszatért a 30 fok), most a meleg lehet, még markánsabban hatol északra ezért a beáromlott hûvös levegõ inkább beragad nálunk, a meleg pedig tõlünk északnyugatabbra hatol. Eleinte még kinyílhat a csatorna egy egy löketnyi óceáni nedves légtömegnek, de eközben a sarki hidegbázis sarkkörhöz közel esõ részét lassan "megemészti" a Közép Európai terület. Így eleinte mediciklonok és hidegörvények formájában, majd késõbb már bárikus mocsárként realizálódik nálunk a helyzet, június elejétõl egyre melegedõ idõvel. Valószínûnek tartom, a 2010 re némileg hasonlító makro, de eltérõ egyensúlyi helyzet miatt, hogy június közepén már a 2010 esnél tapasztalnál jóval stabilabb, tartós elõoldali helyzet alakulhat ki,ami az idõ elõrehaladtával újabb kiélezõdéshez azaz a hûvös és forró légtömegek találkozásához vezet nagy valószínûséggel tõlünk nyugatra elhelyezkedõ ütközõzónával, így lassan fokozódó kánikula alakul ki nálunk. Ez egy átlagosnál melegebb verziójú júniust vetít elõre fokozatosan kiszáradó idõvel, ám a még magas páratartalom miatt még ha nem is számíthatunk a tavaly július eleji 39-40 fokos tetõzésre, a 34-36 fokos meleg fülledt verziója szubjektíven nehezen elviselhetõ perzselõ hõség tud lenni, Ritkuló meglepetésszerû helyi zivatarok a hónap elõrehaladtával lehetnek, de fokozatosan az átlagosnál szárazabb idõ felé billen a mérleg.
Az hogy a sarkvidéken nagyobb területen van jelenleg -10 fokos izoterma inkább azt szemlélteti, hogy ott a hidegmag most relatív nyugalomban van, a légkörzés a sarkkörök táján záródik. A következõ idõszekban viszont K-Európában és Ázsiában a meleg levegõ erõteljes expanziója várható. úgy vélem a Kárpát medence leginkább ennek a hatása alá fog lassan kerülni.
Nagyon régi tapasztalat az, hogy egy tavaszi nyugalmas száraz idõszakot májusban vagy júniusban egy hûvös nedves szokott követni, errõl a jelenségrõl és hátterérõl már régebben valamelyik királyi TV idõjárásjelentésében Vissy Károly is beszélt. Ez alapján az idei év sem lóg ki a sorból :-)
Na, még egy elkésett válasz:
Több mint 10 évre visszamenõleg átnéztem a május végi hõmérséklet eloszlást Európában és környékén.
Az elmúlt évekhez képest ebben semmi most extra nincs, talán egy árnyalatnyival nagyobb a -10 fokos T850 területe északon, és valamivel északabbra nyomult a 30 fokos izoterma Észak-Afrikában. Viszont afrikai viszonylatban a forró terület eléggé keleten van, s innen a Közel-keletre is áthúzódik. Ránk vonatkoztatva ez a forró légtömeg nincs "jó" irányban. A mi nyári hõhullámaink rendszerint délnyugatról jönnek, forrásuk Algériában, Marokkóban van, esetleg Líbiában -de nem Egyiptomban és attól keletre. Lehet persze, hogy a forróság Észak-Afrikában majd nyugatabbra helyezõdik, és onnan "megtámadja" Európát. Az ilyen átrendezõdés viszont idõt vesz igénybe, ezért nem hiszem, hogy június elsõ harmadában, felében komoly kánikulai idõszak köszöntsön ránk. (Persze, ezzel semmi falrengetõt nem mondtam, az évek többségében így van)
A szokásosnál kissé nagyobbnak tûnõ meridionális hõkontraszt a polárfront minket érintõ részén viszonylag erõs ciklonaktivitással jár, ami kifejezett teknõképzõdést vált ki Európa felett. A minket elérõ ciklonok viszonylag mélyek, a légnyomás középértéke némileg csökkent. Az ilyen állapot rendszerint hosszabban eltart, az alacsony nyomású, csapadékos idõszakok nyáron nem szoktak forrók lenni.
Ebbõl kifolyólag június közepéig elég változékony, nagyjából átlagos hõmérsékletû és csapadékú idõszakot várok. Ez nem jelenti azt, hogy ciklon elõoldalak ne okozhatnának 1-2 napos kánikulai meleget -ellenkezõleg, a hátoldalak rövid hûvös periódust hozhatnak (mint most) Ezen két hétben talán valamicskével nagyobbnak gondolom az átlagnál alacsonyabb hõmérsékletek valószínûségét, mint az annál magasabbak valószínûségét.
A hónap második felérõl most még nem sokat tudhatunk. Hûvös június-elõ sem okvetlenül szól nagy forróság ellen a napforduló táján (ld. 2006)
A kifejezett afrikai forrólevegõ-tömb miatt nem tartom teljesen kizártnak a perzselõ, szaharai hõség betörését valamikor a hónap második felében. De az is lehet, hogy tartósan a hûvös, óceáni légtömegek felé billen majd a mérleg nyelve.
Több mint 10 évre visszamenõleg átnéztem a május végi hõmérséklet eloszlást Európában és környékén.
Az elmúlt évekhez képest ebben semmi most extra nincs, talán egy árnyalatnyival nagyobb a -10 fokos T850 területe északon, és valamivel északabbra nyomult a 30 fokos izoterma Észak-Afrikában. Viszont afrikai viszonylatban a forró terület eléggé keleten van, s innen a Közel-keletre is áthúzódik. Ránk vonatkoztatva ez a forró légtömeg nincs "jó" irányban. A mi nyári hõhullámaink rendszerint délnyugatról jönnek, forrásuk Algériában, Marokkóban van, esetleg Líbiában -de nem Egyiptomban és attól keletre. Lehet persze, hogy a forróság Észak-Afrikában majd nyugatabbra helyezõdik, és onnan "megtámadja" Európát. Az ilyen átrendezõdés viszont idõt vesz igénybe, ezért nem hiszem, hogy június elsõ harmadában, felében komoly kánikulai idõszak köszöntsön ránk. (Persze, ezzel semmi falrengetõt nem mondtam, az évek többségében így van)
A szokásosnál kissé nagyobbnak tûnõ meridionális hõkontraszt a polárfront minket érintõ részén viszonylag erõs ciklonaktivitással jár, ami kifejezett teknõképzõdést vált ki Európa felett. A minket elérõ ciklonok viszonylag mélyek, a légnyomás középértéke némileg csökkent. Az ilyen állapot rendszerint hosszabban eltart, az alacsony nyomású, csapadékos idõszakok nyáron nem szoktak forrók lenni.
Ebbõl kifolyólag június közepéig elég változékony, nagyjából átlagos hõmérsékletû és csapadékú idõszakot várok. Ez nem jelenti azt, hogy ciklon elõoldalak ne okozhatnának 1-2 napos kánikulai meleget -ellenkezõleg, a hátoldalak rövid hûvös periódust hozhatnak (mint most) Ezen két hétben talán valamicskével nagyobbnak gondolom az átlagnál alacsonyabb hõmérsékletek valószínûségét, mint az annál magasabbak valószínûségét.
A hónap második felérõl most még nem sokat tudhatunk. Hûvös június-elõ sem okvetlenül szól nagy forróság ellen a napforduló táján (ld. 2006)
A kifejezett afrikai forrólevegõ-tömb miatt nem tartom teljesen kizártnak a perzselõ, szaharai hõség betörését valamikor a hónap második felében. De az is lehet, hogy tartósan a hûvös, óceáni légtömegek felé billen majd a mérleg nyelve.
Köszönöm a válaszokat! És remélem lesznek még részletesebb írások is, és nem hal ki a fórum.
És remélem lesznek még részletesebb írások is, és nem hal ki a fórum.
Száraz meleg kora nyárra nem számítok, de június folyamán megjelenhetnek a bárikus mocsárhelyzetek, zivatarokkal, a T nyári értékeket érhet majd el. Amit eddig nyári hosszútávú (zamg, dwd) forrásokból olvastam, nagyjából átlagos nyarat várnak, kevés kánikulai periódussal.
Szerintem a csapadékos idõ kitarthat június elsõ felében. Látok esélyt az átlagosnál akár jóval hûvösebb idõre is. Tartós 30 fok fölötti hõmérsékletekre egyáltalán nem számítok.
Kérdésem lenne az ide gyakran igen jó írásokat produkáló MetNet-esekhez. Mi vártok a június hónaptól idõjárásilag? Tudom korai még, de én mindig élvezettel olvasom a hozzértõk várakozásait.
A jövõ hétvégére esedékes makrohelyzet nagy potenciált hordoz magában, egyrészt elõoldalán ismét nyárias értékek lehetnek/lesznek jellemzõek az ország nagy részén, 25-30°C simán reális, majd a ciklon közeledtével (ami jelen állás szerint elég komolynak ígérkezik) a szezon elsõ nagyobb horderejû szupercellás akciója is megjöhet, illetve kiterjedt zivatarrendszerek esélye is fennáll. További pikantéria, hogy eléggé beragadónak néz ki a ciklon, így akár több napon keresztül is lehet csapadékos az idõjárás, amit a kezdeti konvektív napok után az egyenletesebb, tartós esõzés válthat fel. Illetve a már sokszor emlegetett, de eddig meg nem valósult bárikus mocsárnak is most látni elõször reális sanszát.
Érdekes kérdés, hogy néhány napos hûvösebb idõ,vagy általában hûvös idõszak következik. Mit hoz ki magából a keleti AC blocking. Keleten még vasárnap is 25 fokok lennének, jövõ csütörtöktõl pedig országszerte 25-29 fokok , a GFS ezt aztán 20 ától kánikulai magasságokba emeli, az ECM egy sarki hidegöblítés lehetõségével árnyalja a képet, viszont Pünkösd hétvégéje körül abban egyetértenek, hogy jöhet a bazi nagy KÜN, 
[esõ] , én korábban Húsvétra is KÜN-t vártam akkor bazi nagy HAV lett belõle. 
[esõ] , én korábban Húsvétra is KÜN-t vártam akkor bazi nagy HAV lett belõle.
A fáklyán jól látszik, hogy a fagyosszentek, habár az eddigi várakozásokhoz képest enyhébb formában, ám idén is menetrendszerûen megérkeznek, amit a május 10-15-e közötti, a sokévi átlagnál 1-2 fokkal hûvösebb T-görbe is jól tükröz. Ezt követõen viszont ismét erõteljes teknõsödés indulhat meg Nyugat-Európa felett, ami a késõbbiekben ismét ciklon-elõoldali helyzetet, melegedést okozna. Fontos mozzanat, hogy az idõközben péntekre halasztott hidegfront egyes modellek szerint (pld. NAVGEM) hullámot vetne, ami a keleti megyéket is elég szépen megszórná szombaton (ez a kelet-európai blokkoló AC közvetett hatása lenne). Összefoglalva: egyetértek az elõttem hozzászólókkal, hogy az eddigiekhez képest hûvösebb idõszak következik, viszont AC-dominancia híján átlagos, bár térben, idõben szeszélyes eloszlású csapadékmennyiségekre számítok az elkövetkezõ 10-12 nap során.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Újabb mediterrán ciklon érkezik
Időjárás-változás | 2025-11-23 10:49
Szabályzat