Bioszféra

Itt van még egy írás a konkrét Eifel-hez kötött vulkanizmusról. Nyuli elõnyben :-)
Link
Az írás szerint szó sincs 400 km mély magmakamráról (ahogy ilyen sehol nincsen) "In rund drei Kilometer Tiefe hatte sich eine Magmenkammer gebildet". Konkrétan elemzi a 11000 évvel ezelõtti kitörést, ami eszerint elég komoly volt.
Azonban azt, hogy jelenleg mennyire aktív a terület - évi 1-2 mm-t emelkedik - csak konkrét szeizmikus és kémiai adatok ismeretében lehetne megmondani.

A geológiai hatások tekintetében több nyom is található. Ezek egyrészt maguk a tavak, amelyek azért fontosak, mivel alattuk egy km-rel már 60-70 °C a talaj hõmérséklete, másrészt pedig kb 350 vulkáni kúp ill. kráter található a környéken. A Laacher-tó kialakulása egy nagyobb kitörés következménye. A feltörõ forró magma a talajvízzel érintkezésbe kerülve hirtelen gõz termelõdött, mely a földfelszínre törve egy 40 km magas kitörési oszlopot alkotott, ebben naponta 5000 tonna kéndioxid özönlött ki. A hamu és a kizúduló kõzet még Skandinávia térségébe is eljutott. A kitörés 3 napja alatt így 30 m magas hamurétegek rakódtak le. A kõzet elzárta a Rajna völgyét és egy hatalmas tó képzõdött, a gát a nagy nyomás miatt aztán átszakadt és egy óriási árhullám vonult le a Rajnán, egészen a mai Hollandia területéig. A piroklasztikus áramlások pedig 100-120 km-es sebességgel és 600 °C körüli hõmérséklettel egy hatalmas területet pusztítottak el, beleértve az ott lakókat (erre bizonyíték az akkor korból származó sok szerszám és csontvázlelet, melyeket vastag vulkáni üledékrétegekben találtak meg).

Természetesen igazad van, nem a magmakamra 400 km mély, csak a hot spot ér le addig. A hot spot mozgására eddig nem találtam utalást, a magmakamra létét azonban kimodellezték:

Régebben rendszeres olvasójuk voltam, de valahogy elmaradt. Sõt, még középiskolában biosz tanulmányi versenyre abból (is) készültünk.

Noli már reagált a dolog komolyságáról.A magmakamra mélység vulkántípusokként eltérõ mértékû. Az Eifel tekintetében Nyuli információja nyújt támpontot a viszonyításhoz.
Nagyon egyszerüsítve, egy kis adalék a térbeli tájékozódáshoz:
A szárazföldi kéreg szilárd kõzetekbõl álló külsõ öve a kontinensek alatt 30-45 km vastag, magashegységeknél ez 50-70 km is lehet.Óceánok alatt 4-8 km vastagságú.Gránitos a felsõ kéreg része (átlagos ásványi összetétel alapján), és
bazaltos-gabbrós az alsó kéregrész.A kettõt a Conrad-féle törésfelület választja el.Szilárd testként viselkedik fizikai értelemben, de kváziplasztikus jellegû.Ha nyomás-hõmérséklet-kémiai összetétel változik, az egyensúly megbomlik és folyékony fázisba lép, kõzetolvadék (magma) keletkezik.A kéreg alatt már a jóval vastagabb köppeny található, átlagosan 30 km és 2900 km között.Több részre oszlik.Nekünk inkább a 410 km-ig tartó felsõ köppeny a fontosabb, mivel a felsõ köppeny felsõ része és a kéreg alkotja azt a nagy átlagban 100 km vastag kõzetburkot, amely a lemezmozgásokban (lemeztektonika) és a kapcsolódó folymatokban (pl. vulkánosság) döntõ szerepû.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a kõzetburok alatt található képlékenyebb asztenoszféra nem lényeges elem.

Köszönöm, én is leltem egy rakással, és van köztük olyan, amelyik forrópontot feltételez az Eifel alatt. Igazából két kérdésem lenne: Hol követhetõ a forrópont vándorlása? (Az Eifel esetében ilyennek nincs nyoma, ellentétben pl. a Yellowstone, a Hawaii, Az Afar, a Réuniun stb. forrópontokéval) Illetve milyen geológiai nyomai vannak a korábbi kitöréseknek, mekkora területeket érintettek, stb. (most nem a kis hamukúpokra meg tavacskákra gondolok)

Egyébként az Általad talált és linkelt cikk is a forrópontról beszél, nem a konkrét magmakamráról (már bocs, németül biztosan Te tudsz, nem én). A magmakamra sokkal közelebb van a felszínhez, a forrópont pedig valahol a köpenyben helyezkedik el. A 400 km a felsõ köpeny aljának a határa, szerintem ezt mérhették be szeizmikusan (jellemzõ zóna egyébként a rengéshullámok terjedésében).

Tényleg kéne már ide Usrin...

Minden eladott lap számít az újság fennmaradása érdekében, úgy hogy hajrá!Nem bánod meg!

Köszi, közben megtaláltam a cikket

Az általam említetteket itt olvastam, meg még sok oldalt találtam a neten: Link

Ezt hol olvastad?

Nyuli: a Spiegel cikk:
Link

Kicsit utánanéztem: az Eifel alatt szeizmikus tomográfiával egy kb. 400 km mélységig terjedõ magmakamrát fedeztek fel a kutatók.

Igen, ez mind lehet valós veszély, csak az idõbéli elhelyezkedése kérdéses...
Szerintem sokkal jobban kell aggódni pillanatnyilag az elkövetkezendõ évek, évtizedek energetikai és mezõgazdasági változásai miatt.

Köszi Noli
A Yellowstone csak egy gondolati svédcsavar volt, elnézést érte, csupán én azt figyelem gyakran és ott is valós veszélyrõl lehet szó

De aranyos kis poloska!

Hû, micsoda pezsgés volt itt ma!
Hasonló, tavaszi élettel teli levegõt szívtam én is mai mecseki körutam során. Szorgoskodtak a hangyák, a tettyei napsütötte mészkõsziklákon bodobácsok csapatai vöröslöttek, rengeteg kismadár: cinkék, tengelicek csiviteltek az erdõszéleken. Élénkül az erdõalj is, a vékony, világosbarna molyhos tölgy-virágos kõris - avart itt-ott illatos hunyorok hajtásai döfik át, nagy zöldessárga virágaikkal aztán ismét visszanéznek rá. Sokfelé sárgállik már a húsos som is, gyorsan kihajtott az ükörke, ibolyák, apró efemerofitonok: tavaszi veronikák (fényes-, perzsa-, borostyánlevelû) , ernyõs olocsán nyílnak a hamar átmelegedõ gyepekben.

Ezzel a virágpoloskával (Orius sp.) néhány (2-3 db) hárs kéregrepedéseiben találkoztam. Ezrével lepték el a fát, jöttek-mentek rajta, sütkéreztek.

Link
Ez meg maga az Eifel vulkanológiai oldala

Link
Ez a könyvnek az oldala, más cikket én se néztem.
A Yellowsone más téma, ott elég tekintélyes méretû magmakamra van a mélyben, mely egy ún. forró pont felett van, az Eifel esetében ilyenrõl nem tudok.
Egyébként a Google Earth ugye jelzi egy adott hely földrengéseit is, nos a Laacher See és Koblenz közti részen elég sok KICSIKE rengés volt az elmúlt 10 évben, ezek 2-3 körüli erõsségûek voltak. Fészekmélységeket nem néztem meg botor módon.

Noli: belinkelnéd az eredeti cikket, németül? Köszi.

Rendszeresen figyelem a Yellowstone-caldera tevékenységét; januárban a térségben 93 földrengést regisztráltak és a caldera folytatta emelkedését, 30 hónap alatt 14 cm-t emelkedett.

Ez az Eifel egy F, bocs.

Ezt a pár bötût hadd másoljam ide:

Ulrich C. Schreiber
Die Flucht der Ameisen
Roman • Eine geokalyptische Vision

Link
Szóval, ha nem csapott be a némettanárom, akkor ez egy regény. Ha egy regény tudományos szaktekintélyek érdeklõdésébe kerül, még pedig annyira, hogy konferenciákon is engedik szólni az írót, akkor vagy baromi jó a regény, vagy nem stimmel valami a sztorival.
A magyar cikk kicsit kever.
"Die Ruhephasen dazwischen dauerten zum Teil wesentlich länger als 12.000 Jahre – die Zeitspanne vom letzten Ausbruch bis heute. " Szeritnem ez kb. azt jelenti, hogy a korábbi kitörések közt 12ezer éves nyugalmi szakaszok voltak, s mostanáig a legutóbbi kitörés óta kb ennyi idõ telt el. Na de nem ez a lényeg.
Egy tízezer éve alvó vulkánt nem minden esetben illik kialudt vulkánnak hívni, az biztos, inkább szunnyadónak. Ez akkor igaz, ha az adott vulkán korábbi mûködése enged arra következtetni, hogy csak szunnyad, de nem halt meg. Vannak nagyon hosszú ideig aktív vulkánok, és vannak igen rövid ideig élõk is. Azt nem tudom, hogy az Eiffel vulkánjai melyik típusba sorolhatók, ennek utána kell nézni. Megteszem, s beírom, amit megtudtam.
Mindenesetre tessék a cikket és a hírt kellõ fenntartással kezelni, mert persze ilyen politikai problémákkal terhes idõkben jó arról olvasni, hogy Németország legszebb vidéke egyszerûen a levegõbe repülhet, ám ez nem mostanában várható.
Egy olyan aktív vulkán mûködését, amelyet régóta alaposan tanulmányoznak, (mint pl. a Vezúv) és állandó obszervatóriummal bír, hosszú ideje folyamatosan figyelik és mérik, na ott lehet esélye egy kitörés bekövetkeztét elõre jelezni (ez történt pl. a Pinatubo esetében is, vagy pl. tavaly a Merapi meg a Mayon esetében), de ezek a hegyek nem tízezer évente pöffennek egyet, hanem pár évtizedenként van komoly kitörésük. Az Eiffel esetében ilyesmirõl szó sincs, s mivel nincsenek mérési adatok pl. 100 vagy 1000 évvel ezelõttrõl, nem tudjuk, hogy viselkedett a vidék akkoriban, hogy a kisebb földrengések milyenek voltak mind gyakoriságban, mind fészekmélységben, mind egy sor egyéb paraméter tekintetében, ezért nem szabad ezekbõl a jelekbõl messzemenõ következtetést levonni.

Pár hónap vagy több évszázad?
Elég jól behatárolták,bár ennél többet valszeg nem is tudnak mondani!
Irják hogy 50 km mélyen van a magmakamra!
Az az 50 km az soknak vagy kevésnek tekinthetõ???

Link

Tényleg! Jó, hogy mondod! Ami az apanázst illeti, ezek a dolgok prioritást élveznek nálam (is). Persze azért nem esek túlzásba, de ezek mindig is kiemelt helyen szerepeltek.

Felettébb kiváncsi lennék Usrin "kolléga" szakmai véleményére!
Link

Tényleg jó sor.
Én még egy TermészetBúvárt beintegrálnék, ha futja az erre szánható havi apanázsból.
Hagyományban, tartalomban, külalakban, eszmeiségben egyaránt jelentõs tényezõ.

OK! :-)

Naná :-) Ne mélyedjünk bele, mert kimoderálnak :-)

Természetesen! De szerintem Te érted, mire gondolok.

Maradjunk a "bizonyos szempontból"-nál. :-)

Nagyon helyes! Én is.
Hát igen. Az a világ minden álságossága ellenére valahogy emberibb, igazibb, sõt, megkockáztatom; színvonalasabb volt. Bizonyos szempontból, természetesen.

De nagyon hiányoznak ezek! Mármint csak ezek miatt nem vennék tévét, úgysem lenne idõm nézni, csak úgy érzésként hiányoznak. Jóság volt. SZerintem ilyen színvonalú filmeket már nem nagyon csinálnak a világban, hisz nem lehet üzlet a nagy tévéadók milliárdos kiadású mûsorai mellett.
Felforgató elem voltam? Aha. Az. :-) Szabad Európát is hallgattam csecsemõkoromtól fogva :-)

Hû Noli, akkor Te felforgató elemnek számítottál! Kanadából a Nat. Geo-t, ráadásul angolul! Ajjaj! :-)
A Delta nálam is fõ helyen szerepelt. Meg a "Megsebzett bolygó",a "Kisfilmek a nagyvilágból", a Cousteau-filmek, stb. Életem elsõ filmje, amit édesapámmal néztem meg moziban, az Elefántkirály volt. Teljesen beleszerettem a természetfilmekbe, gyönyörû volt.

Én az átkosban is ÉT-olvasó voltam :-) Amióta tudom az eszemet, azóta olvasom, szerintem úgy 4-5 éves koromtól biztosan. Meg a nagypapimmal néztük a Deltát :-)
Aztán olyan 8 lehettem, amikor egy ismerõs Kanadából elõfizette nekem a NatGeo-t, vagy 10 évet járt, és garantálom, abból tanultam meg angolul, nem tankönyvbõl... (e célra tökéletes volt, na persze a képei mai napig kiválóak. Asszem, egy gyereknél jó kiindulópont, hogy felkeltse az érdeklõdését.)

Szerintem nem rossz. Populárisabb, mint a pl. Term. Világa, de azért jó.
Egyébként még az átkosban létezett egy újság, egy hetilap, "Magyarország" volt a címe. Érdekes volt, mert nyilván a párt által irányítottan, de elég meredek hangvételû és kritikus cikkek is megjelentek. Voltak természettudományos írások is, én pl. egy gyönyörû, havas télen abban olvastam elõször az éghajlatváltozásról.

Annak idején, amikor újraindították az IPM-et pár éve, egy darabig azt is vettem, de a gyerekkori emlékeimhez képest is olyan silány lett, meg annyi blõdség lett benne, hogy gyorsan leszoktam róla. Párszor írtam a szerkesztõségnek, hogy milyen marhaságot írtak, de válaszra sem méltattak... Na az ilyet nem csípem.

Jó ez a GEO? Még sosem vettem meg, mert olyan túl csillivilli külleme van, nem mertem belevágni. Érdemes?

"Term. Világa", "GEO", (nem a Nat. Geo., azt a neten szoktam) "A Földgömb" és az "Élet és Tudomány".

Itt van balra , õ volnaLink

Bocsi, a színe megtévesztett :-)

Nem mandula, olyanom nincs ez sárgabarack!

Melyik négy?

Pedig friss fejes salátával keverve valóban nem rossz, fõleg hogy megbecsült gyógynövény is.Lásd a belõle készült méz, gyógytea stb.
Mondjuk a vázolt "kutya" körülmények engem se vonzanának.Helyette inkább irány egy jó kis bakonyi ugar, erdõk közé ékelt vadföld, kaszálló, rét melett haladó földút széle!
(A kutyatej elnevezés félrevezetõ, a Farkastejre utal és nem a pongyola pitypangra.)

Valamiért azt sose mertem megkóstolni, bár lehet, hogy ebben az általam ismert pitypanglelõhelyek túlzottan kutyaközeli volta akadályoz meg leginkább :-) Szóval nem kutyatej, hanem valami más folyadék van rajtuk a kutyákból...
Vadon nem nagyon láttam még pitypangot, csak nevelt gyepen, vagy út mellett, kellõ ólomtartalommal :-(

A könyvterjesztõk adhatnának valami kedvezményt a metnetes tagoknak, nem? Már nem merek könyváruház-weblapot nézni, mert a gatyám rámegy... :-)

Nagyon úgy tûnik, hogy a farontó lesz a tettes... :-(
A mandulafád bimbói félelmetesek így februárban!

Inkább egy jó kis pitypanglevél salira nevezz be majd!Az tényleg nem rossz!

Metnet University. Sõt, inkább Phd kurzus. De ami a legjobb az egészben, hogy amióta itt bolyongok, minimum 4 természettudománnyal foglalkozó hírlapnak lettem rendszeres olvasója és az ég tudja hány új könyvet vettem.

Engem is ledöbbent némely emberke tudása,nem csak ezen a fórumon,a többin is!

Itt vannak a képek ebben a galériában, az elsõ 11 nem mai. Érdemes megnézni a rózsa is hatalmasat hajtott, a pünkösdi fám is nõl rendesen, sárgabarack majdnem virágzik és vannak virágos képek is, nem akarok külön linkelgetni, rajta van a hernyótúrás is Link

NÉha elszárad egy-két ág, alom pedig van két zsákkal, a fiamnak vannak degui. Nemsokára jönnek a képek, lefényképeztem még a sárgabarackot is egy- két nap és virágzik.

Ha elég sok van belõle, jó lesz hörcsögalomnak :-)
A fádat láthatóan mennyire viselte meg?