Bioszféra
Ez itt a reklám helye:
Csináltam egy oldalt, ahol pár válogatott képem van nagyobb méretben, háttérképnek lementhetõen. Pár felhõ, meg sok gyökeres, illetve hat- és nyolclábú barátom.
Link
Csináltam egy oldalt, ahol pár válogatott képem van nagyobb méretben, háttérképnek lementhetõen. Pár felhõ, meg sok gyökeres, illetve hat- és nyolclábú barátom.
Link
Igazad van keresgélik már a fészkelési helyeket, a rigók is lassan fészkelnek. Azért ez az összevisszaság náluk.
Akkor gyorsan be is üzemelem a madáretetõt, mert mind több jel mutat arra, hogy jön a hideg. Egyébként éppen a különös viselkedésük tûnt fel: míg az elmúlt hetekben a széncinkék vidáman ugrabugráltak a bokrokon, most csapatosan röpködnek, mintha keresnének valamit. Persze azt hittem, hogy a tavaszias idõ miatt, és boldogságukban teszik...
Tegnap egy Kanizsától délre fekvö kis faluban korai juhart láttam teljes virágpompában...
Azt hiszem, be fogom hozni az erkélyrõl az áfonyámat, már majdnem kibújtak a levelei...
Most kell igazán etetni a madarakat, mert a lehetõség adott egy madárt (is) próbáló kemény hideg idõszakra.
Ennek egyik elõjele lehet talán a jövõ hét eleji nagy "madárimport", a hideg elõl menekülve, mint a tavaly januári hidegbetörés elõtt.
Ennek egyik elõjele lehet talán a jövõ hét eleji nagy "madárimport", a hideg elõl menekülve, mint a tavaly januári hidegbetörés elõtt.
Én úgy vettem észre, hogy anniyra már nem látogatják az etetõt, mint december környékén, de itt vannak csak biztos bogarásznak.
Borka, én õsz óta etetem õket, ha eddig adtál nekik, akkor most feltétlenül folytasd. Ha nem adtál, akkor se teszel kárt vele, eléggé lefogyhattak már a készleteik, és a hideg elõtt nem baj, ha felszednek egy kis erõt. Hozzám rengeteg kékcinke jár, imádom õket (meg a macska is, lesni az ablakból az etetõt :-), annyira kis törékeny, picurka jószágok, hogy szerintem rájuk fér némi télvégi muníció. Eddig nem volt túl nehéz dolguk, lévén nem volt hó, szerintem épp ezért jobban le is ették a magokat mindenhonnan...
Az enyéim szotyin élnek, azt nagyon szeretik, és az olajtartalom miatt elég sok energia is van benne.
Az enyéim szotyin élnek, azt nagyon szeretik, és az olajtartalom miatt elég sok energia is van benne.
Nyuli,Dávid:Részünkrõl a megtisztelés, nagyon szívesen! Usrin nevében is biztosan mondhatom!
Ácsi!
Az hogy a csúcsrügy megfagy,az teljesen átlagos normális dolog!
Attól még a fa ép,majd ha tavasszal májusban is még barna a csúcsrügy,akkor van baj!
Az hogy a csúcsrügy megfagy,az teljesen átlagos normális dolog!
Attól még a fa ép,majd ha tavasszal májusban is még barna a csúcsrügy,akkor van baj!
Ez érdekes amit írsz, mert nálam amit hagytam fügeágakat takaratlanúl direkt próbaképp, az már decemberben elfagyott és az ágvégek azok barnák, nem olyan szép zöldek, mint ami az Érdi képen van.
Ami a legdurvább,hogy ugye a fügét mediterrán növénynek tekintik,s hogy fagyérzékeny!
A barack kiwi mandula minden el fog fagyni....de a füge nem,hisz alszik még,-10 foknál az elõbb felsorolt fákról nem eszünk gyümölcsöt az idén,a fügének az meg se kottyan!
A barack kiwi mandula minden el fog fagyni....de a füge nem,hisz alszik még,-10 foknál az elõbb felsorolt fákról nem eszünk gyümölcsöt az idén,a fügének az meg se kottyan!
Flookamóka: azért még az messze van, egy hétre elõre még akármi is lehet, meg az ellenkezõje is.
Asszem kivágom az összes fámat!
Jövö héttõl ugyis elfagy mind!
Végtelenül szomorú vagyok.......
Jövö héttõl ugyis elfagy mind!
Végtelenül szomorú vagyok.......
Usrin, LAM: köszönet a tegnap esti geológiai-vulkanológiai fejtegetésekért és magyarázatokért. Laikusként sajnos nekem nem futotta ennyire
Az a füge ami a képen van 10 év körûli, de mindig tövig visszafagy, amúgy az én fügém állandóan érik azt hiszem júliustól, addig amíg lenem fagy. Ha majd kitakarom "tavasszal" nekem a tavaji termés rajta van és az fog tovább nõni és beérni elõszõr. Majd csinálom a képeket nyáron és követjük az érését.
Hogy mi történt velem? ;-)
Az volt a szerencse, hogy nem kellett fõzni, mert volt kaja elõzõ napról, így akadt két szabad órám, mielõtt elájulok az álomsságtól. :-)
Az volt a szerencse, hogy nem kellett fõzni, mert volt kaja elõzõ napról, így akadt két szabad órám, mielõtt elájulok az álomsságtól. :-)
Jól sejtettem,azok a zöld izék nem hajtások hanem a csúcsrügyek!
Néztem az én fáimat is,rengeteg elsõtermés lesz az idén!
Ugye a fügénél az elsõ termés a kevesebb nyár közepén,a másodtermés összel szokott lenni a több!
Néztem az én fáimat is,rengeteg elsõtermés lesz az idén!
Ugye a fügénél az elsõ termés a kevesebb nyár közepén,a másodtermés összel szokott lenni a több!
Szép képszerû leírás a Mecsek délies mészkõ hegyoldalain zsendülõ életrõl!Szinte ott barangolhat az ember....
Szegény!
Merevgörcsöt kap jövõ héten. Bár betakarni felesleges, lesz takarója!:-)
Merevgörcsöt kap jövõ héten. Bár betakarni felesleges, lesz takarója!:-)
Usrin, köszönöm a helyesbítést!
LAM: Úgy hat éve utaztam keresztül az érintett vidéken, s most a leírásodból teljesen beindult a fejemben rögzült film :-) Nem véletlenül tartom Európa legcsinosabb vidékének a Rajna-völgyet s Koblenz tágabb környékét. Annak idején Hollandiába utaztunk, s egy rakás útépítés-elterelés okán egész jól bejárhattuk a környéket, kis mellékutakon, erdõkön és völgyeken keresztül, mindez korlátozott sebességgel, személy szerint piszokul élveztem. :-) Nem vagyok egy utazgatós típus (hat éve is melózni mentem), de oda bármikor szívesen visszamennék.
Egyébként mentettem egy képernyõfotót A Lacher See környékének Google Earth képérõl, ezen jól látható a fölrdrengések eloszlása, a tótól délkeletre esõ területre sûrûsödõen. SAjna fészekmélységekre vonatkozó adatokat eleddig nem volt idõm kutatni.
Link
LAM: Úgy hat éve utaztam keresztül az érintett vidéken, s most a leírásodból teljesen beindult a fejemben rögzült film :-) Nem véletlenül tartom Európa legcsinosabb vidékének a Rajna-völgyet s Koblenz tágabb környékét. Annak idején Hollandiába utaztunk, s egy rakás útépítés-elterelés okán egész jól bejárhattuk a környéket, kis mellékutakon, erdõkön és völgyeken keresztül, mindez korlátozott sebességgel, személy szerint piszokul élveztem. :-) Nem vagyok egy utazgatós típus (hat éve is melózni mentem), de oda bármikor szívesen visszamennék.
Egyébként mentettem egy képernyõfotót A Lacher See környékének Google Earth képérõl, ezen jól látható a fölrdrengések eloszlása, a tótól délkeletre esõ területre sûrûsödõen. SAjna fészekmélységekre vonatkozó adatokat eleddig nem volt idõm kutatni.
Link
Bocsánat, elõbb csak a magyar cikkre reagáltam, és egy-két dolog elkerülte a figyelmem.
Pl. ez: "Die Ruhephasen dazwischen dauerten zum Teil wesentlich länger als 12.000 Jahre – die Zeitspanne vom letzten Ausbruch bis heute." Sajnos németül nem sokat értek, de megbízom Noli fordításában. Ha 12 ezer év körüliek a periódusok, akkor tényleg inkább pár ezer, mint több tízezer éven belül várhatunk eseményt. De azért ne feledjük, egy vulkán nem óramû pontosságú... Az a "12 ezer éves" ciklus inkább nagyságrendi becslésnek jó. A valóságban nyugodtan lehet egyszer 8, máskor 16 ezer év. ez a múltban is valahogy így mûködhetett. (Ráadásul a korhatározásban is van ekkora bizonytalanság...)
Nolinak válaszolva: "Vannak nagyon hosszú ideig aktív vulkánok, és vannak igen rövid ideig élõk is. Azt nem tudom, hogy az Eiffel vulkánjai melyik típusba sorolhatók, ennek utána kell nézni."
Ez a "hosszú v. rövid ideig élõ vulkán" csak egy-egy kitörési központra vonatkozik, egy egész vulkáni terület nemigen válik inaktívvá 10-20 ezer év alatt (földtörténeti léptékkel egy csapásra). Ha a vulkánjai a rövid életû típusba tartoznak, az csak annyit jelent, hogy legközelebb nem egy korábbi kráter helyén, hanem két heggyel arrébb lesz kitörés. Ez ebben a kérdésben szerintem nem sokat számít...
Pl. ez: "Die Ruhephasen dazwischen dauerten zum Teil wesentlich länger als 12.000 Jahre – die Zeitspanne vom letzten Ausbruch bis heute." Sajnos németül nem sokat értek, de megbízom Noli fordításában.
Ha 12 ezer év körüliek a periódusok, akkor tényleg inkább pár ezer, mint több tízezer éven belül várhatunk eseményt. De azért ne feledjük, egy vulkán nem óramû pontosságú... Az a "12 ezer éves" ciklus inkább nagyságrendi becslésnek jó. A valóságban nyugodtan lehet egyszer 8, máskor 16 ezer év. ez a múltban is valahogy így mûködhetett. (Ráadásul a korhatározásban is van ekkora bizonytalanság...)Nolinak válaszolva: "Vannak nagyon hosszú ideig aktív vulkánok, és vannak igen rövid ideig élõk is. Azt nem tudom, hogy az Eiffel vulkánjai melyik típusba sorolhatók, ennek utána kell nézni."
Ez a "hosszú v. rövid ideig élõ vulkán" csak egy-egy kitörési központra vonatkozik, egy egész vulkáni terület nemigen válik inaktívvá 10-20 ezer év alatt (földtörténeti léptékkel egy csapásra). Ha a vulkánjai a rövid életû típusba tartoznak, az csak annyit jelent, hogy legközelebb nem egy korábbi kráter helyén, hanem két heggyel arrébb lesz kitörés. Ez ebben a kérdésben szerintem nem sokat számít...
Na végre idetaláltál!
Köszönjük az Eifel-ügy szabatos "helyretételét"!
S bizony földtani idõtávlatban tekintve (a recens képzõdéseken kívül) "friss" paleovulkáni események nem kevés példáját leljük fel Európa szerte.A francia Massif-Central auvergne-i puy-tõl (8000 éve még mûködõ akadt köztük!), egészen az emlegetett Hargitáig. Elvileg lenne miért aggódnunk.De a más irányú veszélyek hangsúlyosabban fognak jelentkezni, már a mi életünkben is.
Köszönjük az Eifel-ügy szabatos "helyretételét"!
S bizony földtani idõtávlatban tekintve (a recens képzõdéseken kívül) "friss" paleovulkáni események nem kevés példáját leljük fel Európa szerte.A francia Massif-Central auvergne-i puy-tõl (8000 éve még mûködõ akadt köztük!), egészen az emlegetett Hargitáig. Elvileg lenne miért aggódnunk.
De a más irányú veszélyek hangsúlyosabban fognak jelentkezni, már a mi életünkben is.
Csak most vettem észre ezt a témát, miután már az Éghajlatváltozásba is belinkelte Felhõcske. Nos, egy olyan vulkáni területet, ami 12 ezer éve még mûködött, semmi alapunk nincs kialudtnak tekinteni. Ennyi idõ alatt sehol sem változik meg lényegesen a földtani helyzet - ha akkor lehetett kitörés, akkor most is ugyanúgy van rá esély.
A Rajna-árok egyébként az európai lemez fiatal, aktív riftesedése. Persze attól még messze áll, hogy a két oldala között kinyíljon egy óceáni ág, sõt valószínûleg soha nem is fog idáig fejlõdni (ellentétben pl. a Kelet-afrikai-árokkal). Mindenesetre a mostani aktivitását leginkább ez okozza. Hogy az alatta lévõ (vagy nem lévõ) forró pont erre mennyiben segít rá, azon sokat lehetne vitatkozni. Kicsit Izlandhoz hasonló a helyzet - az atlanti óceánközépi hátságnak azért ott van a legaktívabb, a tengerbõl kiemelkedõ része, mert forró pont is "dolgozik" alatta.
Németországra visszatérve: a cikk "pár hónap vagy több évszázad" kérdése már nagyon erõs túlzás. A több ezer, vagy inkább több tízezer év sokkal reálisabb. (Ui. a cikkben is említett ciklicitás miatt a 12 ezer éves csend leginkább arra utalhat, hogy hosszabb nyugalmi periódusban vagyunk...) A most meglévõ magmakamra mélységadata tényleg nem sokat számít - 30, 50 vagy 70 km mélységbõl egyformán megindulhat felfelé a magma, ha a lenti hõmérséklet- ill. nyomásviszonyok úgy alakulnak. De kitörni ez még nem rögtön szokott: a feláramló anyag elõbb egy másodlagos magmakamrát hoz létre a felszín közelében, és a kitörés akkor kezdõdik, ha már ez is túlnyomásossá vált. (És a pár hónapon belüli kitörésnek csak akkor lenne esélye, ha már meglenne ez a másodlagos magmakamra mondjuk 5-10 km-rel a felszín alatt!)
A másik túlzás: "A földkéreg egy kilométer mélységben már 60-70 Celsius fokos, ami rendkívüli magas értéknek számít"... ez egyrészt önmagában nem sokat jelent, és kérdés, mihez képest rendkívüli. Mondjuk Magyarország tele van 1 km körüli mélységbõl jövõ 60-70 fokos, sõt még melegebb hévizekkel Zalakarostól a Széchenyi fürdõn át Hajdúszoboszlóig - mégsem várhatunk egyik helyen sem vulkánkitörést. Igaz, kissé távolabb már igen. A Hargitán kb. 25 ezer éve volt az utolsó kitörés (ennek a kráterében van a Szent Anna-tó). Geológiai értelemben ez is semmiség, a mély magmakamra ott is megvan, szóval, kb. ugyanúgy fennáll a kitörés lehetõsége, mint az Eifelben. Sõt, Szlovákiában (a nógrád-gömöri bazaltvidék északi részén) is van egy bazaltvulkán, ami kb. 250 ezer éve mûködött utoljára. Elõtte már legalább 3-4 aktív periódusa volt, köztük pár százezer éves szünetekkel... vagyis simán elképzelhetõ, hogy most is csak ezek egyikét látjuk. De bárcsak ez lenne a legnagyobb, minket fenyegetõ veszély a világon...
Nos, egy olyan vulkáni területet, ami 12 ezer éve még mûködött, semmi alapunk nincs kialudtnak tekinteni. Ennyi idõ alatt sehol sem változik meg lényegesen a földtani helyzet - ha akkor lehetett kitörés, akkor most is ugyanúgy van rá esély.A Rajna-árok egyébként az európai lemez fiatal, aktív riftesedése. Persze attól még messze áll, hogy a két oldala között kinyíljon egy óceáni ág, sõt valószínûleg soha nem is fog idáig fejlõdni (ellentétben pl. a Kelet-afrikai-árokkal). Mindenesetre a mostani aktivitását leginkább ez okozza. Hogy az alatta lévõ (vagy nem lévõ) forró pont erre mennyiben segít rá, azon sokat lehetne vitatkozni. Kicsit Izlandhoz hasonló a helyzet - az atlanti óceánközépi hátságnak azért ott van a legaktívabb, a tengerbõl kiemelkedõ része, mert forró pont is "dolgozik" alatta.
Németországra visszatérve: a cikk "pár hónap vagy több évszázad" kérdése már nagyon erõs túlzás. A több ezer, vagy inkább több tízezer év sokkal reálisabb. (Ui. a cikkben is említett ciklicitás miatt a 12 ezer éves csend leginkább arra utalhat, hogy hosszabb nyugalmi periódusban vagyunk...) A most meglévõ magmakamra mélységadata tényleg nem sokat számít - 30, 50 vagy 70 km mélységbõl egyformán megindulhat felfelé a magma, ha a lenti hõmérséklet- ill. nyomásviszonyok úgy alakulnak. De kitörni ez még nem rögtön szokott: a feláramló anyag elõbb egy másodlagos magmakamrát hoz létre a felszín közelében, és a kitörés akkor kezdõdik, ha már ez is túlnyomásossá vált. (És a pár hónapon belüli kitörésnek csak akkor lenne esélye, ha már meglenne ez a másodlagos magmakamra mondjuk 5-10 km-rel a felszín alatt!)
A másik túlzás: "A földkéreg egy kilométer mélységben már 60-70 Celsius fokos, ami rendkívüli magas értéknek számít"... ez egyrészt önmagában nem sokat jelent, és kérdés, mihez képest rendkívüli. Mondjuk Magyarország tele van 1 km körüli mélységbõl jövõ 60-70 fokos, sõt még melegebb hévizekkel Zalakarostól a Széchenyi fürdõn át Hajdúszoboszlóig - mégsem várhatunk egyik helyen sem vulkánkitörést.
Igaz, kissé távolabb már igen. A Hargitán kb. 25 ezer éve volt az utolsó kitörés (ennek a kráterében van a Szent Anna-tó). Geológiai értelemben ez is semmiség, a mély magmakamra ott is megvan, szóval, kb. ugyanúgy fennáll a kitörés lehetõsége, mint az Eifelben. Sõt, Szlovákiában (a nógrád-gömöri bazaltvidék északi részén) is van egy bazaltvulkán, ami kb. 250 ezer éve mûködött utoljára. Elõtte már legalább 3-4 aktív periódusa volt, köztük pár százezer éves szünetekkel... vagyis simán elképzelhetõ, hogy most is csak ezek egyikét látjuk. De bárcsak ez lenne a legnagyobb, minket fenyegetõ veszély a világon... 
Friss, bõ esõ és jóízû szunya után
az erdõ élénkül, erõt vesz magán,
egy óra és zümmög már a széle,
a tavasz illata, az õ napsütése.
Itt fent fehéren tépett, kis pamacsok,
a távoli sorok idõsebbek, nagyok.
A Nap tûzi õket, izgatja a levegõt,
messzi ûzi a telet, a késlekedõt.
Szorgos szipókások élnek a lég hevével,
Hadosztályuk egy egész törzset bérel,
Jönnek-mennek, néha eltömõdnek,
Idénre sokgyermekes jövõt szõnek.
az erdõ élénkül, erõt vesz magán,
egy óra és zümmög már a széle,
a tavasz illata, az õ napsütése.
Itt fent fehéren tépett, kis pamacsok,
a távoli sorok idõsebbek, nagyok.
A Nap tûzi õket, izgatja a levegõt,
messzi ûzi a telet, a késlekedõt.
Szorgos szipókások élnek a lég hevével,
Hadosztályuk egy egész törzset bérel,
Jönnek-mennek, néha eltömõdnek,
Idénre sokgyermekes jövõt szõnek.
Nagyszerû esti geológiai továbbképzés. A közép-európai hegységek vándorától és tudorától gondolom ez csak kis ízelítõ volt. 
Noli kedves, nem véletlen dobtam be a fórumba a cikket némi kétkedõ éllel, Usrint megidézve! Úgy látom nem eredmény nélkül!
A tovább gondolkodáshoz az Eifelrõl:A Közép-Európai-rögvidék gyökerei azonosak, a Variszkuszi hegységképzõdés idõs kõzetei és középidei üledékes kõzetek.Az Eifel e rögvidék része, pontosabban annak Német-rögvidék részéhez tartozik, mely medencékkel, különbözõ kiterjedésû és magasságú hegységekkel takított, mozaikos táj.Az Eifel kapcsán a Rajna-árok döntõ tényezõ, mivel egy Európát É-D-i irányban átszelõ törésrendszer legdominánsabb része. A mai Rajna-árok helyén egykor alacsony triász üledékekkel fedett hegység húzódott, ami lassú szerkezeti mozgások során felboltozódott, majd a tengelyében behorpadt.Kb. a felsõ-pliocénban ebbe a horpadásba süllyedt be, földrengésekkel és vulkánkitörésekkel tarkítva, a Rajna-árka.Tehát geológiai értelemben aktív, fiatal süllyedék.Az árok két oldalán meredek lejtõkkel emelkednek ki a kristályos magvú Rajna menti féloldalas hegységek.Pl. a Vogézek és a Fekete-erdõ.Észak felé haladva e hegységek magassága gyorsan csökken.Pl. az Odenwald vagy a Spessart már csak 5-600 m magas tetõszinteket hordoz.Ezt a Felsõ-Rajna-völgyet északon a nagy részt devon palákból álló (mint a híres Ardennek!) és sakktáblaszerû, sûrû szerkezeti törésekkel szabdalt Rajnai-palahegység zárja le, melynek egyik legváltozatosabb tagozata az Eifel.A Magas-Eifeltõl délre húzódó Vulkáni-Eifelben találjuk az ominózus harmad-negyedidejû, bazalt, andezit és egyéb vulkáni kõzetekbõl felépülõ vulkáni kúpokat és takarókat.Itt vannak a híres maarok is, az apró köralakú, monogenetikus, robbanásos kráterek.Pl. a Mosenberg legépebb és leszabályosabb kialudt(!) vulkánja.A Rajna árok keleti oldalán ugyancsak vulkáni vidék terül el, a Westerwald.Az Eifel tulajdonképpeni testvérpárja, lapos, nagykiterjedésû bazalttakarókkal.Ebbõl a földrajzi képbõl azért már pár következtetés talán levonható.A Rajna-árok szerkezeti mozgásai ma is aktívak, számos földrengés pusztított az elmúlt évtizedekben.Az árok peremein hévforrások sora tör fel.Valójában a kulcs inkább a mélyszerkezeti mozgások milyenségében, gyakoriságában, erejében, irányában, a lineamensek, törések, vetõk világában van elrejtve és kevésbé a magmakamara mélységek adataiban.De ez már tényleg Usrin asztala!Hol is van ilyenkor?
A tovább gondolkodáshoz az Eifelrõl:A Közép-Európai-rögvidék gyökerei azonosak, a Variszkuszi hegységképzõdés idõs kõzetei és középidei üledékes kõzetek.Az Eifel e rögvidék része, pontosabban annak Német-rögvidék részéhez tartozik, mely medencékkel, különbözõ kiterjedésû és magasságú hegységekkel takított, mozaikos táj.Az Eifel kapcsán a Rajna-árok döntõ tényezõ, mivel egy Európát É-D-i irányban átszelõ törésrendszer legdominánsabb része. A mai Rajna-árok helyén egykor alacsony triász üledékekkel fedett hegység húzódott, ami lassú szerkezeti mozgások során felboltozódott, majd a tengelyében behorpadt.Kb. a felsõ-pliocénban ebbe a horpadásba süllyedt be, földrengésekkel és vulkánkitörésekkel tarkítva, a Rajna-árka.Tehát geológiai értelemben aktív, fiatal süllyedék.Az árok két oldalán meredek lejtõkkel emelkednek ki a kristályos magvú Rajna menti féloldalas hegységek.Pl. a Vogézek és a Fekete-erdõ.Észak felé haladva e hegységek magassága gyorsan csökken.Pl. az Odenwald vagy a Spessart már csak 5-600 m magas tetõszinteket hordoz.Ezt a Felsõ-Rajna-völgyet északon a nagy részt devon palákból álló (mint a híres Ardennek!) és sakktáblaszerû, sûrû szerkezeti törésekkel szabdalt Rajnai-palahegység zárja le, melynek egyik legváltozatosabb tagozata az Eifel.A Magas-Eifeltõl délre húzódó Vulkáni-Eifelben találjuk az ominózus harmad-negyedidejû, bazalt, andezit és egyéb vulkáni kõzetekbõl felépülõ vulkáni kúpokat és takarókat.Itt vannak a híres maarok is, az apró köralakú, monogenetikus, robbanásos kráterek.Pl. a Mosenberg legépebb és leszabályosabb kialudt(!) vulkánja.A Rajna árok keleti oldalán ugyancsak vulkáni vidék terül el, a Westerwald.Az Eifel tulajdonképpeni testvérpárja, lapos, nagykiterjedésû bazalttakarókkal.Ebbõl a földrajzi képbõl azért már pár következtetés talán levonható.A Rajna-árok szerkezeti mozgásai ma is aktívak, számos földrengés pusztított az elmúlt évtizedekben.Az árok peremein hévforrások sora tör fel.Valójában a kulcs inkább a mélyszerkezeti mozgások milyenségében, gyakoriságában, erejében, irányában, a lineamensek, törések, vetõk világában van elrejtve és kevésbé a magmakamara mélységek adataiban.De ez már tényleg Usrin asztala!Hol is van ilyenkor?
A legjobban azért örülök ennek a "balhénak", mert motivál a német nyelvi ismereteim frissítésére :-)
Egyébként ha már egy telítõdõ magmakamra van a vulkán alatt, annak speciális szeizmikus nyomai vannak, ezeket sokhelyütt használják ma már kitörés-elõrejelzésben (bár nem minden vulkántípusnál alkalmazható, pl. a Nyuli által említett Yellowstone alatti hatalma kamra nem egy üreg, hanem egy porózus szerkezetû terület, melyben már nem úgy mozog az anyag, mint egy szabadabb üregben.)
Ami itt mindenképp segítheti a helyzetfelismerést, az a tavak jelenléte, itt a víz kémiai összetételében bekövetkezõ változások, esetleg nem idõjáráshoz köthetõ vízszintváltozások (lefolyástalan tavak), hõmérsékleti változások (talajban is), ezek mind jó jelzések. A környékbeli mofetták gázösszetételének vizsgálata is hatékony módszereket rejt. Szóval elég sok jól bejáratott módszer van. Akit bõvebben érdekel a téma, az olvassa el ezt a könyvet:
Link
Kiváló mû, és kiválóan fordította kedves G. barátom. :-)
Egyébként ha már egy telítõdõ magmakamra van a vulkán alatt, annak speciális szeizmikus nyomai vannak, ezeket sokhelyütt használják ma már kitörés-elõrejelzésben (bár nem minden vulkántípusnál alkalmazható, pl. a Nyuli által említett Yellowstone alatti hatalma kamra nem egy üreg, hanem egy porózus szerkezetû terület, melyben már nem úgy mozog az anyag, mint egy szabadabb üregben.)
Ami itt mindenképp segítheti a helyzetfelismerést, az a tavak jelenléte, itt a víz kémiai összetételében bekövetkezõ változások, esetleg nem idõjáráshoz köthetõ vízszintváltozások (lefolyástalan tavak), hõmérsékleti változások (talajban is), ezek mind jó jelzések. A környékbeli mofetták gázösszetételének vizsgálata is hatékony módszereket rejt. Szóval elég sok jól bejáratott módszer van. Akit bõvebben érdekel a téma, az olvassa el ezt a könyvet:
Link
Kiváló mû, és kiválóan fordította kedves G. barátom. :-)
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat