Meteorológiai társalgó

70-80 mm?
Azannya!

Szépen ránk ragadt a vargánya csalogató eső.., egy órája így tolja Link kb 70-80mm-re saccolom eddig. 

Becsehely 9 mm eddig.
Nyugat felől ha az a lánc becsúszik Tormafölde fölé, akkor végre ott is esik.

Tekereg a 'kígyó'  Link

Nyugat-délnyugat felé pikk-pakk felment egy csomó Cb, ami aztán mostanra egybeolvadt. Szépek voltak, ahogy a tetejüket még megsütötte a nap, és kis árnyékcsíkot is vetettek.
Link
Link
Link
Link
Kíváncsi leszek, hogy az előttük lévő felhőmező is berobban-e, az villámfotózáshoz már ideális távolságra lenne.

Délután is volt egy-két látványosabb próbálkozás északra, ahogy jött a konvergencia, de az végül csak a Kőszegi-hegység térségéig jutott.
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Nagyon szépen nézett ki, a régi zivatarokat idézte az üllője.

Szegeden (Bajai út) az első 5 hónap csapadéka 119.8 mm és júniusban is esett már 0.1 mm. Igencsak kevés és lehet pár mérőhely az országban ahol ennyi sem esett.

Olyan felbontású nem, ami hűen adná vissza, mennyi durván száraz folt van.
Medárd idén szabit vehet ki, helyette folytadódik a "konvektív lottó".
Itt akár éjjel/holnap regge is eshetne eszerint? Link

Az ami nagyon kell ide, egy száraz, szeles hidegfront jövő héten. Már úgy hiányzik...

Ezekhez igazán nagy szerencse kell, nulla mozgás, egy helyben szórják az áldást.

Zivatarok vannak körbe körbe.
Kicsik, zsebkendőnyi területeken mérséklik a szárazságok.
Lenti mellett jég is lehetett.

Délnyugatról, nyugatról és északról is jön a gust Ac castellanus sávokkal, kíváncsi vagyok, mi lesz belőle.

Van  valami térkép hogy eddig ebben az évben mennyi csapadék esett?

Nem tűnnek olyan vérmesnek, de jó volt nézni, ahogy kifejlődnek.

Azé annyira nem.

Igen,ezt én sem gondoltam volna.Bár még egyáltalán nem biztos,hogy ez a száraz tendencia lesz a nyár többi részében is,hisz még csak június 2. van. De,ha igen akkor még a 2000.év szárazság rekordja is megdőlhet (Szeged: 201 mm csapadék egész évben összesen).

UM is beállt GFS mögé,éjjel a Dunántúl nyugati felén dörgésre kelhetnek...

"Felszíni takarás vmi. száraz fűfélével." Jah,annyit ér,mint halottnak a csók. Egyébként meg már az a tény is szánalmas,hogy június első napjaiban ilyenekről kell beszélni,holott ez az év legcsapadékosabb időszaka statisztikailag.Ha így folytatódik az egész nyár,akkor hamar keresztet is lehet vetni az idei szántóföldi és kerti növényekre,a termésre (kivéve ahol locsolnak ezerrel),sőt már most érdemes a gyümölcsfákat is locsolni.

Brutális feláramlás DNY felé, eszméletlen...

Északabbra is fog ez vajon terjedni este-éjjel vagy itt az észak dunántúl inkább holnap lesz jobb feltétel erre?

Robban a légkör, emelt konvekció van, vajon lesz-é eső valahára.

Ez a hülye Ac mező jól beállt oda tőlünk délre, pedig szép cellák vannak arra, de így csak az aljuk látszik...

Meg köll becsülni minden csapvizes vizet, vagy felfogott esővizet a közeli hetekben.
+ felszíni takarás vmi. száraz fű félével.

Ennyit a medárdi nagy esőkről.
Pedig írták itt egy páran hogy milyen csapadékos lesz a jövő hét...

Most meg ez: Link
Nincs mit hozzáfűzni.

Azt azért nem gondoltam volna hogy ilyen száraz tél után folytatódik a szárazság tavasszal és eddig nyár elején is.Télen alig volt csapadék, december szinte csapadékmentes volt.Június a legcsapadékosabb hónapunk.Nagyon kíváncsi vagyok a hónap végére mennyi esik majd.Voltak ugyan száraz ,aszályos nyarak,de akkor télen és tavasszal rengeteg csapadék esett.Most meg?

Szerintem ilyen szélsőségek mindig is voltak a világban, csak korábban nem kerültek ennyire a figyelem központjába (a rendszerváltás előtt eleve nem is nagyon jöttek hírek nyugatról, de pl. a csernobili katasztrófát is sikerült eltitkolniuk, szóval el lehet képzelni, mennyi időjárási katasztrófát is kiszűrhettek akkoriban).

Az éves csapadék növekedése pedig, ahogy írtam, országosan jellemző. Ez pl. Debrecen, itt is jól látszik, hogy a 90-es évek közepéig tartó csökkenő tendencia után kisebb emelkedés volt. Link Budapest is hasonló: Link És Szeged is (itt ugyan a 2003-as extra száraz év kilóg): Link Persze az jó kérdés, hogy ez az emelkedés csak átmeneti-e (hiszen ilyen időszakok voltak régebben is), de ezt egyelőre még nem tudhatjuk.

A hurrikánok esetében a tengervíz hőmérséklete mellett még sok dolog döntő, főleg a Mexikói-öbölben. Ott például a szélnyírás is nagyon gyakran bejátszik. Egyébként Katrina gyengült jelentősen a partot érés előtt, 5-ösről 3-asra. Link Gustav viszont már a Mexikói-öböl déli felén legyengült 2-esre, és utána a partot érésig nem változott az erőssége: Link Ike pedig szintén 2-esként ment végig az öbölben, és úgy is ért partot, tehát nem volt erősebb, mint Gaston: Link És bár anyagilag valóban több kárt okozott Ike, mint Gaston, az áldozatok számában már fordított volt a helyzet.

Azt egyébként nem vitatom, hogy a szennyeződéseknek köze lehet az ilyen dolgokhoz, de messze nem akkora mértékben, hiszen az egész légköri rendszert nagyon összetett folyamatok alkotják, amiknek csak egy része kapcsolódik az óceánokhoz.

A térképet az Élet és Tudomány frissen megjelent számában láthatod az anoxiás víztestekről.

2010-ben Magyarország csapadékos területre került a régión belül, ugyanakkor a  szomszédos országokban nem volt ilyen mértékű csapadékbőség, mint abban a sávban, ahol Magyarország volt  (mintha egy nagy "összeáramlás"-szerű jelenség lett volna.) Tőlünk keletre komoly anticiklonok voltak, úgy emlékszem, 2010-ben. 2010  nyarán,  Moszkva  környékén,  aszály miatt súlyos erdőtűz pusztított. ((  Csapadékosabb volt a 2010-es év pl. Pakisztánban is, az ott megszokotthoz képest.  ))

A 2010-es eseményt követő 6 évben (ennyi időt írnak az óceáni élővilág regenerációjára)  mind az USA  déli partvidéke, mind Európa átélt néhány csapadékszegényebb időszakot a sokéves átlaghoz képest. 

A 80-as években súlyos harcok folytak az olajtermelő országokban és nagy mennyiségű nyersolaj szennyezte a környezetet. Érdekes lenne megnézni, hogyan reagált akkor pl. az indiai monszun erre a szennyezésre?  Nem konkrét, kis területekhez kötődő  távolhatásokra gondolok, hanem sokéves, az egész bolygóra kiterjedő környezetszennyezési trendekre, amelyek 2-8 éves időintervallumban, és kontinensnyi területen okoznak változásokat az időjárásban.

Környékeden valóban csapadékosabb trendek mutatkoztak az elmúlt 10 évben;  ugyanakkor ha Nyírséget, Zemplént, Börzsönyt írná le valaki a Tőled tapasztalt (hálás köszönet érte!!!) alapossággal, ott lehet, hogy más tendenciákat látna a sokéves statisztika.

Az Adria partján, és Itáliában is megszokott a bőséges csapadékot adó, kis területre kiterjedő zivatar. Mégis, az elmúlt években rommá mosott hegyoldalak, utak, hidak évtizedek óta megálltak azon a helyen - nem gondolom, hogy csupán a média tehet róla, hogy több ilyen jelenségről hallunk mostanában, más földrészekről is.

Mint ahogyan az erdőkárok a Tátrában (széldöntés, később erdőtűz)  Szlovéniában (jég), majd később Normafánál, Börzsönyben (jég) és idén áprilisban  a Bükkben (hótörés) keletkezett súlyos erdőkárok is többéves, egészséges állományokat érintettek. Ezek az erdők évtizedekig a szélsőséges időjárást kisebb sérülésekkel kiheverték, és nem csak az erdőgazdálkodás műveletei, hanem a szokatlan időjárási jelenségek is hozzájárultak az erdők veszteségeihez.

Görögország, Oroszország (pl.  Moszkva,  Chita Transbaikal), Ausztrália, USA területein az erdőtüzekről halljuk, hogy a méreteik és aktivitásuk statisztikailag növekvő tendenciát mutat.  Ennek a növényzet kiszáradása is oka lehet - és itt jutottunk a "szárazodás" kifejezéshez.

Az "El Nino áramlata" valóban pontatlan (bocsánatot kérek érte) ,   arra az  egyenlítői áramlatra,  amely  által szállított víz-hőösszeg évenkénti változása  körvonalazza az El Nino / La Nina jelenségeket. - de állítom, hogy a meleg vízen kívül, komoly mennyiségű szennyet szállít, amelyet a társuló áramlatok azután szétterítenek a Csendes-Óceán medencéiben.

Állítom, hogy a holt víz a felszínen jobban felmelegszik, mint az élő, mert
 - a beérkező napenergiát az élő plankton szerves anyagok felépítésére használja
- az élő plankton 100 m mélységig igen komoly keverő hatást gyakorol a vízoszlopra, kiegyenlítve ebben a (még így is vékony) rétegben a hőmérsékletet.
Szennyezett, holt vízben ezek nem működnek, a teljes energia a vizet fogja melegíteni.

Érdekes, hogy a Katrina hurrikán idején a folyódeltából kiáramló víz hőmérséklete különösen magas volt. Te jobban tudod, miként táplálkoznak / terelődnek a meleg víz fölött a hurrikánok.
Évekkel később New Orleanst lezárták, és az üzemeket bezárták egy közeledő (Gustav?) hurrikán miatt. A  képződmény  lényegesen legyengülve ért partot. Testvére, az IKE hurrikán viszont komoly károkat okozott Texasban.
Az utóbbi esztendők produkálták, már az olajszennyezés után, New York szélviharát is, amely a Metró alagútját öntötte el.

Szép napot! 05-31 én  beindult a gomolyosodás elég szép keletkezések alakultak ki. Link

Jól látom, hogy Siófok nem ússza meg a zivatarokat se szombaton, se vasárnap, se hétfőn...?

Sopron mellett már 1,5 órája dörög

Konvergenciát vár.
Link
Link

Most egyelőre csak a magyar-horvát határ térségében van konvergencia, látszik is a műholdon, hogy ott már nőnek a gomolyok. Itt a Cs sáv eddig stabilizált, de lassan már eltűnőben van. A modellek többsége egyébként a horvát-szlovén területekre vár csak zivatarokat, amik estére átterjedhetnének ide.

2012 volt a nagykanizsai mérések történetének legszárazabb éve, akkor 125 mm volt eddig.
Most eddig Becsehelyen 117 mm-nél tart az év.
Nagykanizsán az omsz állomás 150 körül.
Szóval időarányosan hasonlóképpen állunk.
A városban a parki hárs, juhar, törökmogyoró fákon látni, lóg a levelük.

GFS érdekes, hogy mennyire szétnyomja a Dunántúlt a következő órákban zivatarokkal, más modellen szinte semmi nem látszik..
Illetve az is fura, hogy alacsonyabb harmapontok mellett várt 1000+ CAPE-t, 15-16 fokokkal számolt de nagy területen van most is 17-18 fok körül.

Nyilván túlzás, de azért a határmenti vidéken lehetnek erősebb Cb-k délután.

Úgy látszik hogy a következő héten sem lesz jelentős csapadék,pedig nem rég még arról volt szó hogy jövő héten többfelé lesz jelentős csapadék hétfőtől péntekig.

Joggal remélhetjük, mert az op. eléggé fent van a "padláson"
Viszont az ens átlag is jó meleg, úgyhogy lassacskán el kell fogadnunk, hogy hűvös, esős medárdi idő helyett az idén hosszabb ideig "polgári" strandidőt élvezhetünk június közepe táján.
Hogy a mezőgazdák, kiskert-tulajdonosok ehhez mit szólnak, az más kérdés.

A magam részéről inkább szőke svéd csajok rontsanak meg a kis bajuszkát viselő spanyolok helyett, még ha nem is annyira tüzesek.

Jó lenne látni is azt a térképet, ha már megemlítetted, de a leírtakban már eleve több minden pontatlan.
Egyrészt az El Nino nagyjából éves skálájú jelenség, azon kívül pedig 2-3 évig a szokásos keletről nyugatra tartó cirkuláció uralkodik a Csendes-óceán Egyenlítő menti területein is. Tehát amit az El Nino esetleg oda is szállítana, azt utána a rendes áramlat visszaszállítaná.
Másrészt pedig nem nagyon vettem észre, hogy globálisan sokkal szárazabbá vált volna a klíma. Magyarországon az elmúlt években például emelkedett is az átlagos csapadékösszeg. Tudom, hogy a csökkenés régebben általánosan elfogadott klímaváltozási trend volt, de most már óvatosan csak annyit mondanak (Magyarországra), hogy számottevő változás nem várható. Ha hónapokra bontva nézzük, akkor nyaranta is nőtt a csapadékösszeg az elmúlt 20 évben (az 1983-96 között voltak utoljára sorozatban száraz nyarak). Link De hasonló a helyzet pl. az USÁ-ban is (éves szinten): Link
Nyáron pedig mindig is a konvektív csapadék volt túlsúlyban, 500 éve is, 100 éve is, 50 éve is, most is. Az, hogy éppen kapunk-e beragadó ciklont, amiből nagy területet érintő kiadós eső hull, csak a szinoptikai helyzet függvénye. Ehhez kapcsolódva külön vicces, hogy pont egy 2010-es eseményt említesz az állítólagos felhőképződési csökkenésben, holott az volt az utóbbi időszak legcsapadékosabb éve.

Vamos a la playa!

Az ECMWF futáson megy az agonizálás. Közelünkben nincs azon se 20 fokos izoterma, de úgy tesznek, mintha soha nem látott pokol elé néznénk. És ráadásul hónapokra előre tovább lett vetítve, hogy ettől már csak keményebb forróság es pokol jöhet. Minden szakmaiságot mellőz az egész, olyan mintha egyszerre olvasnád a Blikket, a Storyt vagy a Hot magazint. Bőven túléltünk már 25 fokos izotermákat is és természetesen egyik modellen sem látható még csak megközelítőleg sem hasonló jelenleg. És ennek van nagy fenék kerítve . Az illetékesek igazán észre vehetnék magukat. Lehet még ezt a sok károgást tovább fokozni? Gáz. Felőlem nekemeshet itt akárki vagy elküldhet privátban az anyámba,de ha legalább egy illetékesnek megjön az esze, hogy mennyire túl van ez tolva, akkor már megérte.

Remélem az a csütörtöktől kezdődő időszak csak valami rossz vicc Link  Link  
Anarki! 

Onnan könnyű élvezni az életet,remélem mire hazajösz itthon már a 38 fokot fogjuk nyaldosni és a munkahelyeden több napra elromlanak a klímák 
amúgy jó pihit,valami tűzes spanyol csaj nehogy megrontson 

Nem rémálom, de messze nem ideális.
És az sem mindegy, milyen hosszan tart a meleg. 1-2 napos hőfelugrást, még ha durva is, könnyen el lehet viselni. Főleg, ha rögtön utána 20 fok köré, sőt az alá esik a hőmérséklet. Viszont a sunyi 28-29 fokos maxik is kikészítik az embert, ha 5 napnál, egy hétnél tovább tartanak. Persze még ez is bőven kibírható, ha nem nyár legelején jön ilyen töménységben, mikor az akklimatizálódás még nem történt meg. Szoktam mondani, hogy a 30 fokon augusztusban már csak röhögünk, de májusban megdöglünk tőle. Később a szervezet alkalmazkodik a meleghez. Azonban ennek is megvannak a határai.
Elviselhetőség szempontjából a páratartalom döntő. Száraz levegőben könnyűnek, kellemesnek érzed a 28-29 fokot. 30 felett már a száraz, "sivatagi" meleg is rossz, kemenceforró, napon perzselő. Viszont éjszakára ilyenkor jól lehűl, felfrissül az idő.
Sajnos, a mi éghajlati viszonyaink mellett a száraz meleg általában csak néhány napig tart, utána okvetlenül "bedunsztolódik"
Itt vidéken, a "zöldben" egyébként ritkán tragikus a helyzet, a trópusi éjszaka nem gyakori vendég. A nagyvárosokban, és elsősorban is Budapest belső részein viszont nagy hőhullámban még éjfél felé is 28-30 fokok lehetnek. Én ott csak légkondival bírnám ki.

Én nem tudom miként éltük túl eleink ezt a poklot a Kárpát-medencében. Sőt, az is meglepő, hogy minden évben nem halunk ki innen.
Némely hozzászólás után szinte önkéntelenül nyúlok a telefon után, hogy felhívjam a lelkisegély-szolgálatot.

Ezt a 28-30 fok körüli időt én nem nevezném komoly melegnek.A 2015-ben a folyamatos 38-39 fokok és állandóan harmadfokú (!) hőségriadók,na az komoly volt.Rémálom.

Solymáron, a 2003-as eléggé száraz esztendőben, viszonylag fiatal fák voltak a kertben. A 8 hónap csapadékhiányt, öntözés nélkül szépen kibírták.  Ha engeded mélyre legyökerezni (hetente öntözni, akkor 2-3 vödör víz/fa)  akkor Érden is szépek lesznek. A gyepbe  a vadfüveket érdemes betelepíteni,  a gyerekeket pedig a szalmakalap-viselésre kell rászoktatni.

Ezen a héten az Élet és Tudomány hozott egy szomorkás cikket a tengerek anoxiás területeiről, térképpel...  "fuldokló tengerek". Ők megállnak ennek megállapításánál, én viszont továbbmennék most.

Látható a térképen,  mennyire jól korrelál a  vegyszerekkel legszennyezettebb területekkel a 100 m mélységben mért  oxigénhiány. (Ne feledjük: az "El Nino" áramlata szállítja Ázsia környezetvédelemmel nem tompított vegyiparának összes szennyét Amerika partjaihoz...  amit a multicégek kiszerveznek megkerülendő a hazai szabályokat: visszakapják a tengeráramlatokkal... ahogy - a sors fintora - a British Petrol rekordfúrásának eredménye is a Golf-áramlattal eljutott  Európa partjaira... bár a BP talán nem így akart olajat importálni. - 2010. Deepwater Horizon)
A szennyezett tengeren  algák se élhetnek az egészséges, kiegyensúlyozott ökoszisztémákban, megváltozik a fajösszetétel, anyagcsere, táplálékfelhasználás dinamikája.

Itt nem pörög eredeti, szabályozott módján  a dimetil-szulfid ciklus sem, ennek lesz azután következménye a légkörben - merem állítani, hogy globális mértékben!! -  a kristályosodási magok hiánya.
- és  a felhőképződés visszaesése, amit sajnos a jégágyúk közel se pótolhatnak...  A légkör erősödő széllel,  erős villámtevékenységgel, kevés csapadékkal és gócosan lehulló nagy csapadékokkal reagál a felhők munkájának hiányára: mert hiszen a víz fázisváltó hőkapacitása hatalmas hőösszegeket képes függőleges irányban is, vízszintesen is szállítani, amit a párás levegő nem tud önmagában megtenni, csak a kristályosodási magok segítségével.

Ha kevés a kristályosodási mag: csak gyűlik a "kraft" a légkörben, ha sok: csendes eső, jó csapadékeloszlás, és magas albedo értékkel bíró felhők hűsítik a felszínt.

A tenger védekezik: az  algavirágzás  pörgeti a biogeokémiai folyamatokat, az eutróf / hipertróf foltok több dimetil- szulfidot, több  kristályosodási magot is termelnek, hogy a meglévő kihullható csapadék valós felhővé alakulhasson az algavirágzó  térségben. Az algák pusztulása után az elhalt szerves anyag lesüllyed a mélybe, hogy ott majd egyszer olajjá alakuljon. A tenger munkájához viszont idő kell. Egyelőre az egyensúlyt a vegyszer-és gyógyszeripar látszik megnyerni - legalábbis ideiglenesen.

Szerintem a klímaváltozást a háziasszonyok igenis súlyosbítják a kádjaik sterilre pucolásával, és a növénytermelők, állattartók a fölösleges antibiotikum-, növényvédő szer-, fertőtlenítőszer felhasználással.  Hihetetlen mennyiségekről beszélünk.  2002-ben az akkori EU 22 ezer tonna antibiotikumot fordított az állattartás támogatására! És ennek zöme megelőző célú felhasználás volt! Egyezer tonna antibiotikum 1-100  köbkilométer tengervíz csíramentesítésére elég. A felhasznált mennyiségek 80%-a bomlatlanul ürül ki az állat/ember szervezetéből.
Szerintem ha az élő környezetet - és a Földet életben tartó mikroorganizmus-ökoszisztémákat - jobban megkímélnénk, igenis sokat lehetne tenni azért, hogy a gócokban lehulló nagy csapadékok ne változtassák meg a megszokott éghajlati mintázatokat, ne kelljen a globális szárazodást - most ne nevezzük másnak - szenvednie sem a panelben lakóknak, sem a növénytermesztőknek.

Hajnalban 1 óra alatt túlszárnyaltuk a komplett májust csapadék tekintetében... ( Nem volt nehéz! )
Most viszont rendesen fülledt a levegő a hajnali/reggeli buli után.

Fülledt az idő, a szél alig lengedez, sajnos a csapadék ide már nem ért el, tőlem Ny-ra Dny-ra vonult el, ott viszont jelentős mennyiség hullhatott.

GFS 06z szerint a Bakonyban folyamatos konvektív csapadék lesz a következő egy-másfél napban... a végén még esetleg hozzánk is elérne, hát nem tudom, merjek-e lelkesedni
Link

Itt annyira jó minden, hogy már zavaró. Ezért jöttem fel.

"Azért érik egy 2014-eshez hasonló június. Az meleg, és száraz volt többnyire.
Aztán utána tudjuk mi következett, 3 hónapig el sem akartak állni a zuhik,
július-szeptember között több helyen is 300-600 mm, helyenként 600-700
mm volt a 3 havi szumma, és elmaradtak a tartós, nagy hőhullámok.

Szóval a mostani durva előjelek is simán vehetnek 180 fokos fordulatot."

Természetesen vehetnek  -ennek elvi lehetősége adott. A múltban akadt ilyesmire pár nagy példa. Gondolhatunk 1957-re, mikor a nyár első fele pukkasztóan forró, míg a második kifejezetten hűvös volt. Aztán, ott van az általam is megélt 1976. Akkor a mostanihoz hasonló omega AC-s felállás hozott júniusi kánikulákat, ez azonban nyár közepére megszűnt, és aztán már nagyon mérsékelt, sőt hűvös idők jöttek.
Szóval, lehet ilyesmikben bízni, de ezek sovány remények. A nyár elejére, első felére eső hőmérsékleti csúcs elég ritka eset.
A sokkal gyakoribb az, hogy a korai hőhullámot nyár közepén, második felében még erősebbek, tartósabbak követik.
Egyelőre erősen valószínűsítem, hogy most már hosszú hónapokon át csak időnként, és néhány napra,(esetleg 1-2 hétre) szabadulunk a hőségtől.
Vigasztalásul azt lehet mondani, hogy idén nagyon korán bejött a komoly meleg, ezért nem kizárt, hogy csak a medárdi csapadékos időszakot gyakran megelőző hőfelugrásról van most szó. Talán-talán ez a helyzet. Az időjárás viselkedése a következő 2-3 hétben majd erre is választ fog adni.

De vitatom. 23-án reggel 37 mm esett 3-4 óra alatt, aztán a másnapi hidegfront 5-10 mm-nyi záporai után belvíztócsák lettek a földeken közel 1 napig. Ha az a 37 mm csak részben tudott volna leszivárogni, nem tette volna telítetté a talajt, hogy utána ne tudjon benne leszivárogni a víz.
Abban mondjuk igazad van, hogy a dombokon van felszíni lefolyás, ami már összefügg a csapadékintenzitással.

Ha Spanyolországban süttetném a hasam, akkor nekem is jobb kedvem lenne.
És közben biztosan nem olvasnám a metnet társalgót.