Kérdések és válaszok

Mi történt a szécsényi és a záhonyi állomásokkal? A két állomásról 4-5 napja rendszertelenül, vagy egyáltalán nem érkeznek óránkénti SYNOP üzenetek a GTS-en keresztül. Továbbá az adatok a legutóbbi OMSZ napijelentésekrõl is hiányoznak!

Technikai probléma lenne a háttérben?

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#8034 - 2010-06-13 11:39:06)

Egyetértek. Szép napot!

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#8032 - 2010-06-13 08:28:0

Persze, nyilván a "kérdések-válaszok" fórumban a helye, de mégiscsak a moderátorok javítják ki, ha beírom és mégse jó.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#8031 - 2010-06-13 01:07:56)

A homályt okozó "szennyezõ anyag", a sivatagi eredetû homok legkevesebb 3, de legtöbb 5-6 kilométer magasságban tartózkodik, ami természetesen nem befolyásolja a vizszintes látástávolságot. Ezért nem lehet szó "száraz légköri homályról". Jó ideig, még a hetvenes években magam is elkövettem ezt a hibát - nem ismervén a kifejezés hivatalos verzióját. Coontac magyarázata tökéletes. (Szives elnézést a moderátoroktól, hogy e beszélgetést - ami nem ebbe a fórumba való - én is itt folytattam.)

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#8029 - 2010-06-12 19:07:02)

Köszi a választ, akkor jól sejtettem, hogy a mostani helyzet nem az. A 75% alatti páratartalom még csak stimmel, de a látótáv messze több, mint 5 km.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#8028 - 2010-06-12 19:03:55)

Nem vagyok szakértõ, de válaszolnék: 75% alatti relatív páratartalom alatt beszélhetünk száraz légköri homályról, amikor a látástávolság legfeljebb 5 km. A levegõben lévõ szennyezõ anyagok, aeroszol részecskék okozzák a látásromlást.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#8027 - 2010-06-12 19:00:22)

Üdv. Lenne egy kérdésem a szakértõk felé: a "száraz légköri homály" mikor alkalmazható?

Oké, így már kezd világosodni

Akkor már csak az nem derült ki, hogy mi a megegyezés szerinti viszonyítási pont azaz nullpont (nem tengerszint feletti magasságban!).
Azaz amihez képest mondjuk negatív valahol az aktuális vízállás vagy az LKV.

A wikipédia szerint ez a nullpont az egykor (1850-es években) volt LKV, amitõl azóta lehettek sokkal kisebb vízállások is, így a jelenleg aktuális LKV ehhez a viszonyítási ponthoz képest negatív.

Már pedig ahhoz viszonyítanak, a megegyezés szerinti nullpont magasságát a Balti tenger középvízszintjéhez képest adják meg (pl. a szegedi vízmérce nullpontja a Balti tenger szintje felett 73,67 méterre van és stb.).
Amiben igazad van, az a megyegezés szerinti viszonyítási pont, ám akkor sem lkv-hez kötve (wikipedia, arra reagáltam leginkább).

Akármilyen pont lehet(ne) a nullpont, persze ésszerû keretek közt. A 0 teljesen relatív, lehet hogy éppen kisvízkor határozták meg, de meghatározhatták azt magasabb vízálláskor is, ekkor találkozhatunk erõsen negatív LKV-val.
"Tényleges" vízmélység mérésének csak homogén meder esetében lenne értelme, az viszont csak elméletben fordul elõ...

Ha a Balti-tenger középvízszintjéhez viszonyítják a magyarországi folyók vízállását, akkor hogy lehet nálunk bárhol is az LKV negatív? Tengerszint alatti legkisebb vízállás? [esõ]

Pl itt Link

Nem, dehogyis, ez egy másik témakör. Az a jó, amit met4ever írt.

A nullpont eddigi meghatározása (közte a wikipédiás is) hibás, az említett metódus régmúltban volt használatos és állandóan változott.

Az LKV az LKV, az nem lehet nullpont.
A nullpont egy kijelölt viszonyítási pont.
Magyarországon a nulla-pont magasságát a Balti tenger középvízszintjéhez képest adják meg (mBf).

A folyó mélységének ehhez úgy tûnik semmi köze sincs.
Az idézett oldalról egy jó ábra:

Azaz egy õsrégen megállapított minimális vzsszintet tekintenek 0 cm-es vízállásnak, s ehhez viszonyítanak mindent. Pozitív az érték, ha e felett van a vízszint, negatív, ha ez alatt.

Ezt még 150 éve így kezdték el, s azóta folytatják, mert nem akarják az összes adatot átkonvertálni egy másféle értelmezés szerinti értékre

Én ebben komolyan nem értem a logikát.
Magyarul nem is olyan mély a folyó, mint ahány centiméternél van a grafikon pontja? Nem ~110 cm?? Akkor mekkora?
Nem tudom ennek mi értelme van..., ez még az agyamat is leblokkolta...

"A vízmérce „0” pontját a meghatározásakor eddig mért legkisebb vízálláshoz határozzák meg, és ehhez viszonyítva centiméterben adják meg."forrás:wikipédia.
Szerk.: Ahogy mondod a 0 az nem is 0 hanem csak egy viszonyított szám. Tehát ezért lehet negatív tartományban is a vízállás.
Link
Innen néztem.

Csatlakozom! Mindig is érdekelt, hogy mi lehet a viszonyítási alap (0 cm), de még most sem tudom...

Lehet hülyeséget kérdezek: Link , de hogy kell értelmezni a negatív vízállást? Hogy lehet -128 cm a legkisebb vízszint?

Óhh, épphogy nem szúrta ki a szemem.
Köszönöm!
Nem is értem miért kérdeztem...

− 0-1 km-es szélnyírás
A 0-1 km-es szélnyírás esetében a talajközeli és az 1 km-es magasságban fújó szélsebességek
különbségvektorát képezzük. Növekedésével az arra alkalmas zivatarcellákban a
tornádó-potenciál is növekszik. 10-12.5 m/s feletti értékek már nagy 0-1 km-es szélnyírásnak
számítanak.
− 0-6 km-es szélnyírás
A 0-6 km-es szélnyírás esetében a talajközeli és a 6 km-es magasságban fújó szélsebességek
különbségvektorát képezzük. Nagysága alapján következtetni lehet a zivatarcellák
várható típusára (egycellás, multicellás, szupercellás). Nagy (>=20 m/s) 0-6 km-es szélnyírásban
kialakuló cellák, ha tartósan életben tudnak maradni, már szupercellás zivatarok
lehetnek.

Forrás: szupercella.hu, konvektív paraméterek, Polyánszky Zoltán, Csirmaz Kálmán, Molnár Ákos

Hogyan, hol számolják a szélnyírást?!
A szélnyírás ugyebár a magassággal változó irányú és erõsségû szélrõl szól.
Tehát van egy adott szint, ahol ezt számolják, vagy mondjuk x.hPa-tól y.hPa-ig az átlagot adják meg?!

Szakneve egyébként a tornádókra (de nikább a CMKR-ekre és a tróposi ciklonokra) jellemzõ áramlásnak a "ciklosztrofikus szél", õt egyedül a nyomási gradiens tartja körpályán. Forgásirányát pedig, ahogy JoeJack leírta, a szélnyírás határozza meg.
Sze: illetve feltétele még az igen nagy nyomás gradiens (ami persze a fent említett képzõdményekben mindig kialakul).

Én se gondoltam volna,hogy elõfordulnak anticiklonálisak is.
Köszi,hogy feldobtátok ezt témát és hogy én is tanulhattam belõle.

Király! Ma is tanultam valamit! Jók ezek a videók!

Köszönöm szépen!
Este, otthon megnézem! Itt a melóhelyen ez nem megy...

TeCsõ a barátod!

Link Ebben van ciklonális és anticiklonális forgás is.

Link Itt meg a végén van egy time-lapse, azon látszik jól a forgási irány.

Király videó...!
Amúgy köszike!

Tévedni emberi dolog.

Link

Azért én megnéznék egy óramutató járásával megegyezõ irányba forgó tornádót, vagy akárcsak egy porforgatagot. Valahogy el sem tudom képzelni: ha valaki tud ilyenrõl, belinkelhetné, hogy higyjek a szememnek. Valamiért úgy gondolom, ezek mind csak ciklonális forgásúak lehetnek, de nem tudom tudományos magyarázattal alátámasztani...
...tehát tévedhetek is!

Ajha, nagyon köszönöm a tartalmas válaszokat!

A Coriolis-erõ - mint ahogy lentebb számokkal is bizonyították - már nem tud hatással lenni a kisskálájú folyamatokra. Gondolom a mezoléptékû rendszerekre (MKR, MKK) még hatással van.

A szupercellák forgásának irányát alapvetõen a szélnyírási profil, azaz a hodográf formája határozza meg. 3 eset van:

- egyenes hodográf: ilyenkor van az, ha kettéválik a cella, akkor mindkét tag életképes marad és gyakorlatilag egymás tükörképeként haladnak tovább. Az egyik ciklonális, a másik anticiklonális forgású lesz.

- jobbra forduló nyírási vektorok: az északi féltekén ez a jellemzõ eset, ilyenkor van az, hogy a bal oldali tag bedöglik, a jobb oldali pedig ciklonális forgással az eredeti iránytól jobbra kitérve halad tovább. Gyakran már olyan hamar bedöglik a bal oldal, hogy a radarképen nem is látszik a kettéválás, csak a hirtelen irányváltás.

- idõnként azonban az északi féltekén is elõfordul, hogy a nyírási vektorok balra fordulnak: ilyenkor a bal oldali, anticiklonális forgású cella él tovább és balra térül el a kettéválás után.

Gondolom a felhõtölcsérek forgását is a szélnyírási vektorok iránya határozza meg, általában ezek is ciklonális forgásúak, de ezek között is van anticiklonális forgású.

A lefolyó konkrétan szerepel az áramlástan jegyzetünkben, mint rossz példa (mármint hogy tényleg nem igaz rá)

Tanulságos adatok, köszönjük! Ezekbõl is sejthetõ, hogy a közhiedelemmel szemben csupán legenda az északi és a déli féltekén ellentétesen örvénylõ fürdõkád-lefolyó és lyukas lavór...

A tornádókra elvileg elhanyagolható a Coriolis-erõ hatása (tornádóra tankönyvi adatok alapján 2700-as Rossby-szám jellemzõ; szupercellára 50 km nagysággal és 100 km/h széllel számolva 3,81, tehát ott még talán van jelentõsége; összehasonlításképpen a ciklonok esetén 0,07 ez az érték)

"Ro = U / (2 * Om * L)
ahol Om = 7,3 * 10^-5 1/s

Ha a Rossby-szám sokkal kisebb, mint 1, akkor a forgatás hatása dominál."

Mondjuk a szupercellára vonatkozó értékek csak hasraütéssel "készültek".

2 kérdés is eszembe jutott az elmúlt napokban, megosztom veletek.

Az elsõ: Ugyebár a Coriolis-erõ a ciklonokat, a szupercellákat is az óramutató járásával ellentétesen forgatja az északi féltelkén.Így gondolom az esetlegesen kialakuló tubák, tornádók is eszerint forognak.A kérdésem az lenne, hogy a nem mezociklonális tubák-tornádók is eszerint forognak, vagy lehetséges, hogy pl. egy adott összeáramlás az ellenkezõ, az óramutató járásával megegyezõ irányba forgatja?!

A második: A kettéváló szupercelláknak miért mindig a jobb oldala erõsödik meg, és miért hal el a bal oldali?

Ezt vajon mi lelte?
Erdõzik a GFS, vagy megszûnt a diagram?
Link
Már a 6UTC futás is ilyen volt.

Ezt a problémakört szerintem nem ebben a fórumban kellene nyolcvankilencedjére is kivesézni. Van ennek megfelelõ helye: Link

Sokszor szóvá tettem hogy a májusi legnagyobb csapadék a Bakony belsejében esett.Különösen sok május 15-én,amikor a hivatalos adatok szerint (nem konvektív csapadékból)a Kõris-hegyen 157,Bakonybélben 146 mm.Másnap Zircen 98 mm esett és egy zirci észlelõnk 230 mm-es adatot adott május 15-17-re,de hallhattunk 240 mm-es OMSZ adatról Bakonybélbõl is.
Sajnos egyetlen közeli észlelõnk Zircrõl a három napra 30+72+32 mm-es adatot regisztrált a naplóban,vagyis a valóságosnál kb. 100 mm-el kevesebbet.

Az lenne a kérdésem,hogy nem lehetne ezt az adatot korrigálni,hisz ekkora tévedés nem tesz jót a metnetnek és ez azt is jelentette,hogy a havi összefoglalóba is bekerült,hogy nem a kb.350-360 mm-es zirci,hanem a 290 mm-es pécsi havi csapadék volt a legtöbb !?

A pályázat kapcsán érdeklõdöm, hogy a "külterületen" azt jelenti, hogy csak települések külterületein lehet az iskola, ahol elhelyezitek a mûszereket?

Hatalmas.

Mint a ciklonok általában, a nõk: amikor jön, meleg és nedves, amikor megy, hideg és mindent visz.

Szúnyogok közt is a lányok a harapósabbak!

Fiúneveket az anticiklonoknak adnak elvileg, ez a hagyomány a DWD általi nevezéktanban. Szóval a ciklonok lányok.

Ma tudtam meg: A hazánk fölé érkezõ, illetve itt kialakuló viharok és ciklonok az adott naptári napnak megfelelõ névnapról lesznek elnevezve. Yolanda Zsófia napján ért fölénk, a május 31-i ciklon pedig nálunk Angéla napról kapta a nevét.
A lányok után jöhetne egy fiú vihar is

Köszönöm Snowhunter!
Nagyon részletes!
Tanulmányozom is:-)
R.

Íme egy jó támpont, parancsolj: Link

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy az alábbiak mit jelentenek magyarul és hol tudok róluk részletesen olvasni?

- MLCAPE 700hpa
- Adriatic Convective Index and CAPE Shear Index
- K-Index and Best 4-layer Lifted Index
- Storm Relative Helicity and 0-6 km Shear
- WRF ARW (Ezen belül, pedig mit jelent az 5km és a 16 km)
- WRF NMM (Ezen belül, pedig mit jelent az 5km és a 16 km)

Köszönöm a segítségeteket!

R.

Megfejtettem a kódok jelentése táblázatot;

Link