Meteorológiai esélylatolgatások

Ezév februárjára-márciusára tavaly nyáron még száraz és +3- (+) 5 fokos anomáliát vártak. Tudjuk mi lett belõle,öröm volt hogy április derekán meleg lett végre. Egyébként továbbra is csapadékos jellegû az idõ,még ha vannak helyek,ahol 1-2 hete már nem esett akkor is. Végig nézve az elmúlt évek hasonló idõszakát,kiugró lehet ez az év csapadékosságát tekintve. Ha marad a tendencia õszre-télre akkor jöhetnek a mediterrán-ciklonok és lapátolhatunk megint.

Az idei nyár - leszámítva a június 20-a körüli néhány napos hõhullámot - egyelõre alapvetõen a kellemes arcát mutatja, és végigzongorázva az utóbbi napok modellfutásait, a hozzájuk tartozó ENS-görbéket, valamint a friss hosszútávú prognózisok ismeretében arra a következtetésre jutottam, hogy a hetekig tartó, tikkasztó kánikula esélye a nyár hátralevõ (pillanatnyilag még nagyobbik részében) jóval kisebb, mint az elmúlt jó néhány évben (2005-öt leszámítva). Amennyiben az anticiklon középpontja továbbra is a Brit-szigetek közelében marad, addig nálunk felváltva meleg, nyári - de elviselhetõ, 30-32 foknál magasabb értékeket csak elvétve produkáló - és kissé hûvösebb idõszakok váltakozhatnak, azzal a kitétellel, hogy valamikor augusztus folyamán azért a júniusihoz hasonló 5-6 napos hõhullám becsúszhat még, de - ahogy Derick még a nyár elején ezen a fórumon megírta - összességében a sokévi átlagtól való eltérés mindkét irányban, ami a nyár egészének középhõmérsékletét illeti - elég vaskos meglepetésnek számítana.
Szerk.: akik szeretik az extra ûrtávot és a csikorgó hideget, azok figyeljenek - 2014. január - március jelentõs negatív T-eltérést ígér Közép-Európában, -2 és -6 fok közötti, tartós negatív anomália látszik. Az orosz maci ezek szerint alaposan ránk nyomná a mancsát. 3/4 év múlva verifikálunk (forrás: CFS)

Átlagos...még.
De ebbõl a helyzetbõl a késõbbiekben ugyanúgy lehet keményvonalas hõhullám, mint hideg óceáni öblítés.Ezért írtam pár napja, hogy nagy potenciálok vannak a helyzetben, de az AC megjósolhatatlan viselkedése miatt nehezen körvonalazható a hónap közepétõl esedékes idõjárás.A fáklyákat a nézve a következõ 10 napban nem várható változás, így itt nagy eséllyel marad a valóban bárikus mocsárra hajazó, nyári idõ.

Ami lesz, az leginkább egy kellemes bárikus mocsárra fog hasonlítani Az pedig produkálhat "átlagos" zivatarokat, felfrissülésnek az átlagos 28-30 fokban

Saját anticiklonunk lesz esetleg 10-11. körül, viszont tényleg egyre több tag veszi elõ a hét végétõl a csapadékot, nyilván túlnyomórészt konvektív tevékenységrõl lenne szó.
Ha már GFS, akkor a hónap közepére most kiviszi az AC az óceánra, így nyugat-európát ostromolnák a ciklonok, itt pedig tudjuk, mi lenne...

Július 4/5-tõl jön a következõ konvektív széria, 10/11-én pedig önálló ciklonunk lesz akár tetemes csapadékkal. Ezt mutatja a mostanában földícsért GFS.

Túl csapadékos nem lesz, a következõ 1 hétben legalább nem várható semmi az országban, egy-egy hegyrõl lecsúszó Cb-t leszámítva.Ez a helyzet a hónap felét meghatározza csapadék ügyileg, aszályosabb idõ jön.

Igen, július közepéig megmenekültünk az eszelõs melegtõl. Északkelet felõl nemcsak kellemes hõmérsékletû levegõ fog érkezni, de csapadékban sem lesz hiány. Nem mondom, hogy 2010 reloaded, de lehetnek ilyen helyek az országban.

Az érdekes,hogy az AC szemmel láthatóan Nyugat és Közép-Európában nagy területen elterjeszkedik hosszú idõ után,de jelentõs melegedéssel ez nem járna felénk. Átmenetileg ÉK-i áramlás lehet ránk hatással eszerint. Viszont utána,a hónap közepe fele,most egész valószínûnek tûnik,hogy fölénk helyezõdik az AC.

Súroló hidegfront lehet majd a köv 1-2 hétben esetleg, azaz a Dunántúl harmadán fordul a szél, de lehûléssel és csapadékkal ez nem járna.
A modellek alapján egyébként a következõ valószínûsíthetõ 10.-ig: Nyári idõ, de a még kellemesebb változatban, az AC nem engedné be a forróbb afrikai légtömegeket, legalábbis egyelõre...számokban a kellemes nálam 32-33°C.

A "frontokkal tarkított" akár lehetnek már-már felhõtlen, ugyanakkor erõsen szeles teljesen csapadékmentes hidegfrontok is, igaz? Az elmúlt pár évben (nyilván elõtte is) jó sok ilyenre emlékszem. Szóval a kérdésem az lenne, hogy a fent említett száraz hf-ok a most kialakuló makroképnél a leggyakoribbak, vagy semmi összefüggés?

Régen imádtam a 35-38 fokokat, de most már a 25-28 fokos nyárra vágyom, pedig ha valaki, akkor én szeretem a szélsõségeket az idõjárásban, úgyhogy én a B-C verzióval egyeznék most ki

A következõ napokban kialakuló, tipikus nyári makroképben igen nagy potenciálok vannak véleményem szerint.
A helyzet röviden: Nyugat-Európát uralma alá vonja az azori anticiklon, ami várhatóan egy gyengébb hidegfront után a mi idõjárásunkat is meghatározza majd.Így az elsõ dekád valószínûsíthetõ, hogy száraz, meleg idõvel telik majd, kevéssel 30°C feletti maximumok lehetnek meghatározóak.Izgalmas majd ezután lehet a helyzet, a fölénk húzódó anticiklon és az óceáni ciklontevékenység együtt könnyen vezethet majd komolyabb hõhullámhoz is akár.Ennek jellege több fajta is lehet, lehet akár elhúzódó, keményvonalas hõség, de a pár napos, frontokkal tarkított "elviselhetõ" nyárnak is megvan az esélye. "C" verzióként pedig kisebb sansszal a britek felett lenne erõsebb az AC, így itt az OMSZ által vázolt hûvösebb idõ lenne jellemzõ a hónap elsõ két hetében. Sok fog múlni a nyugati magasnyomás elhelyezkedésén, de ebbõl július közepére akár igen komoly hõhullámunk is lehet..

Nekem is az a sokéves tapasztalatom, hogy nagyjából jún. 20. és júl. 10. között nagyon gyakran van egy vigorózus hõhullám - rendesen fõképp a július elsõ dekádja forró. Ezt követõen egy nagyon kellemes, mérsékelten meleg, mérsékelt hidegadvekciós, erõs fülledtség nélküli, esetleg valamennyire konvektív idõszak következik július végéig, augusztus legelejéig.
Majd a szubtrópikus légtömegek újból északi expanzióba kezdenek, ekkor veszi kezdetét a nyár második, általában az elsõnél hosszasabb hõhulláma.
Az megfigyelhetõ, hogy jelen hõhullám még a tavasz végi (április legvége, május) meleg idõszakok szinoptikai jegyeit viseli magán: alacsony geopotenciál Délnyugat-Európában, északkeleten magas szélességekig elõretörõ forróság, míg nyugat-délnyugaton elõbbihez képest feltûnõen alacsony hõmérsékletek. Ez a szituáció a nyár második felére egyáltalán nem jellemzõ. Ekkor inkább az észak felé nyomakodó térítõi magasnyomás, az atlanti frontok messze északra szorulása, s délnyugatról, az Ibériai-félsziget felõl északkelet felé terjeszkedõ forróság-hullám a jellemzõ. A kétféle hõségidõszak közül ez utóbbi a harapósabb -ha másért nem azért, mert sokkalta tartósabb szokott lenni. Megfigyelésem szerint amíg a Földközi-tenger nyugati medencéjében és az Ibériai-félsziget környékén alacsony nyomások fordulnak elõ, nálunk tartós, nagy hõségtõl nem kell tartani. Ha Nyugat-Európában hûvös van -hûvösebb, mint nálunk- nem kell készítenünk a hidegvizes borogatást. Ellenkezõleg: ha Franciaországba, Németországba, Svájcba tartósan befészkelik magukat a 30 fokok (sõt, egy darabig melegebb van ott, mint a Kárpát-medencében) akkor jó okunk van tartani a pokoli hõségtõl.
Fentiekbõl következõen úgy látom, a mostani hõség nem lesz nagyon tartós. A meleg hamaros letörése a modellek alapján nem kétséges. A kérdés már az, hogy mennyire lesz hûvös a bekövetkezõ "hûvös" idõszak, és meddig tart majd. Alapvetõen fogja befolyásolni a nyarunk minõségét a következõ cca 1 hónap: hol, és milyen erõs cikloncentrumok képzõdnek, mennyi esõ esik nálunk, milyen kifejezett, milyen tartós lesz a hûvös levegõ advekciója. Lehetséges, hogy meglepõen mélyre zuhan majd a hõmérséklet július elejére, sok csapadék hull, és csak lagymatagon, vontatottan tér vissza az igazi nyár. De az sem lehetetlen, hogy a jövõ heti kevésbé meleg idõszak csak átmeneti felfrissülés lesz, s mi tovább lovagolunk a tüzes sárkány hátán sok héten át.
Az Észak-Afrikában felhalmozódott töméntelen forró levegõ mindenesetre ez utóbbi mellett szól. A jelen (hangsúlyozom, a JELEN) helyzet lapján én is az átlagnál szignifikánsan melegebb nyarat várok, mely keresztülhúzza a szezonális elõrék mérsékelten meleg, sõt kissé hûvös nyárra vonatkozó várakozásait. A csapadék mennyisége átlag körülinek néz ki, a magam részérõl talán valamivel nagyobb valószínûségét látom (a meleg ellenére) az átlagosnál némileg több csapadéknak.
Persze történhetnek nem várt fordulatok. Pl., a töméntelen forró levegõ végül mégsem felénk veszi útját, hanem keleti pályán mozog, ezért Nyugat és Közép-Európát hosszan uralmuk alatt tartják az óceáni hûvösebb légtömegek. Ezen a nyáron a szezonális prognosztika is vizsgázik.

Azon esetekben amikor nem azori, zónális az áramlási kép, általános, hogy a hõségmagok tõlünk keletre helyezkednek el, és idõrõl -idõre a sarkvidék felé hatolnak, Az elmúlt években gyakran visszatérõ jelenség a koranyári-nyári idõszakban, hogy a hideg légtömegek Nyugat-Európán keresztül akár a Földközi térségig hatolnak, míg ezzel egyidejûleg a K-Európai síkságon korlátok nélkül törnek észak felé. Az elmúlt 3 év nyarán ez volt a jellemzõ, de az egyensúlyi pontok NY-K irányban eltérõek voltak, és úgy tûnik, néhány 100 km -en múlik, hogy az adott nyárelõ árvizes, vagy majdnem aszályos lesz, elõbbit megtapasztaltuk 2010 -ben utóbbit 2012-ben. a 2011 és idei év valahol a kettõ közötti átmenetet képviseli, ám 2011- ben egy tartós nedves periódusból haladtunk a szárazabb felé, és a nyár második felében szárazabbra, melegebbre forduló idõjárást egyéb hatások is segítik, Jelen idõjárás amúgy 2010 nyárközépre jellemzõ helyzet 1 hónappal korábban , 2010 ben az elsõ melegebb idõszak azonban jóval korábban június 10 környékére esett, ebbõl sejtem, hogy idén a helyzet 2010 nél kiélezetettebb, viszont a meleg expanziója erõsebb. Hosszú idõtávban figyelve, bár a mostani felmelegedés puffere inkább déli- keleti irányú most már Afrika és a Földközi térségben a pokoli hõség délnyugat felõl is "bepróbálkozik", idõnként az Ibériai félszigetet is megnyalva. ebbõl arra számítok, hogy a folytatás nem a 2010 hez lesz hasonló. Bár valószínû még egy visszaingázás egy ÉNY-i iráynítású epizódba, de a korábbiaktól eltérõen már a Kárpát- medencét kevésbé fogja érinteni, és Nyugat-Afrikában is halmozódõ hõségtömeg elöbb utóbb ha nem is véglegesen, de tartósabban zónális áramlási képet épít ki északra elhaladó frontokkal, ami az elmúlt 2 évben illetve 2009-ben az õsz elsõ felét jellemezte inkább.
Nagyon erõs a gyanúm, hogy a következõkben számíthatunk egy mérsékelten nyárias, majd egy kb. 2 hetes csapadékosabb idõszakra, de azt a mostaninál tartósabb hõhullám követheti.

Ez egyébként megfigyelésem már a 90 es évek elejérõl is, hogy a júniusban napforduló környékén jelentkezõ erõs hõhullámot átmeneti több hetes enyhébb -hûvösebb csapadékos idõszak, majd a nyár második felére kiteljesedõ zónalitás és hõség követi. Ellenpéldát nem is nagyon tudnék említeni (így megérzésre akár egy prediktor felállítása is esélyesnek tûnhet a napfordulókori hõmérséklet (jún16-2 esetleg nyomáseloszlási kép és a július 20-augusztus 30 között mért napi középhõmérséklet átlaga között . Igaz a 2 idõtáv csekély különbsége és a napállás jóval gyengébb változása önmagában is erõsebb korrelációt sejtet , de az idõszakra adott becslés gyakorlati szempontból (balatonparti nyaralás tervezése) jelentõs, mert a megfigyeléshez hozzá tartozik, hogy a napforduló környéki hûvösebb idõ esetén a kánikulai idõszak tetõzése leginkább július közepére várható és az augusztus többnyire változékonyabb már.

(Közbevetés: az is néhány évben látott tapasztalatom, hogy a május derekán, fagyosszentek alatti minimum egyhetes kánikula - nem a május elején jellemzõ - többször "lyukas", átlagnál hûvösebb nyarat hozott. )

Végigtekintve a hasonló júniusú éveket nagyon hasonló jelenségeket láttam a légkörzésben, mégha némileg eltérõ is volt a hidegmag tagoltsága és helyzete adott idõpontban, és jellemzõ volt utána egy zónális váltás.

Tehát összességében ezek azt mondatják, hogy az átlagosnál szignifikánsan melegebb nyár várható, végül átlagos, vagy kissé azalatti csapadékkal.

Mindenekelõtt az a meglátásom, hogy az idei tavaszvég és nyárelõ igen nagy mértékben hasonlít a tavalyihoz: annak szinte ikertestvére. Megállapításom a hõmérséklet-menetre vonatkozik, a csapadékmennyiség elég jelentõsen különbözik. Mondhatjuk persze, nem csoda a hasonlóság, hisz az alapkondíciók közül a naptevékenység, vagy az arktikus jégviszonyok eléggé rokonok.
A folytatást illetõen azonban mégsem vonnék le a fentiekbõl messzemenõ következtetéseket. Nagyon érdekes, és bonyolult kérdés az egymás melletti évek idõjárási forgatókönyveinek hasonlósága. Van, hogy napra pontosan megismétlõdik egy év elteltével ugyanaz a fajta idõjárás. Gondoljunk csak a 2009-es és a 2010-es karácsonyi robbanásszerû felmelegedésre a megelõzõ zord idõ után. Vagy a tavalyi, és az idei április legvégi, május eleji kánikulára, mely egyként rekordközeli volt, és ugyanaz a makroszinoptikai helyzet hozta. A korán jött kánikula után május második felében, június elején idén is, meg tavaly is volt egy nagyjából átlagos hõmérsékletû idõszak, majd június 15.-tõl mindkét esetben újra hõhullám következett.
A hasonló forgatókönyvben azonban mindig lehetnek deviáns, "hámból kirúgó" epizódok. Ilyen volt az idei február-vég, március-elõ bõdületes kara-tengeri hidegmagja, mely meg is csinálta nálunk az extrémnek tekinthetõ március 13-14-i hóvihart. Bár az izlandi-mediterrán "csúszópályás" ciklonok hosszas uralmából sejteni lehetett az Európához közeli sarkvidék nagyfokú lehûlését -de persze az ilyesmi se jelent biztos prognosztikai fogódzót. Ekkor még joggal gondolhattuk, hogy az idõjárás letért a 2012-es útról, a tavasz és a nyárelõ egész más jellegû lesz. Az lett? Nem, a folyamatok visszazökkentek a tavalyi kerékvágásba.
Jó lenne tudni, meddig haladnak az egy évvel ezelõtti mederben a légköri folyamatok. Ha néhány hónapig nem változik az összkép, ugyanolyan forró, hõhullámos nyarunk lehet, mint 2012-ben. Ez egyáltalán nem kizárt, de az sem, hogy hamarosan más vágányra áll a cirkuláció.
Sajnos, a "váltót" a legritkább esetben láthatjuk meg elõre. Azt megmutatják a modellek (meg a jó szimatunk) hogy pl. pár napnál hosszabb hûvös idõszak jön. De hogy ebbõl hónapokra terjedõ éra lesz, vagy pedig csak epizódról van szó, a próféta tudná csak megmondani (ld 2013-as márciusi hideg epizód!)
Annyi látszik, hogy most nyár elején a térítõi forró légtömegek inkább keleti elhelyezkedésûek: fõleg Kelet-Afrikát érintik, innen haladnak a kontinens legkeletibb részeinek érintésével (Kaszpi-tenger, Kazahsztán, Oroszország) egészen a Lappföldig. (Sõt, azon túl is -épp most olvasom, hogy valahol Nyugat-Szibériában, mari-földön most, júniusban egyik nap 30 fokra ugrott fel a hõmérséklet. Másnapra viszont leesett a hó a sarki hidegbetörés következményeképp. Úgy látszik, a forró levegõ keleti elhelyezkedése nagyfokú instabilitást okoz arrafelé)
A forró légtömeg idõnként ugyan tért hódít nyugat, azaz Algéria és Marokkó felé, azonban több hét távlatában egyelõre nem ez a jellemzõ. Nyugat-Európában, és rézben Közép-Európában is ezért tér nyílik a hûvös, óceáni légtömegek elõtt. Azt hiszem, az az érdekes hõmérsékleti eloszlás, miszerint nálunk 20 fok sincs, még Északkelet-Skandináviában 30 fokra szökik a higanyszál, egy ideig még jellemzõ marad. A túl meleg északkelet, és a hûvös nyugat között elég aktív ciklonok képzõdhetnek a jövõben is. A Kárpát-medence e két "idõjárási birodalom" határán helyezkedik el, s a mostani masszív hõhullám keltette látszat ellenére nagyon hamar megkaphatja a hûvös, nedves óceáni légtömegeket. Éppen ezért arra számítok, hogy a jelenlegi kutyameleg átmeneti jelenség lesz, és a hónap legvégén és júliusban lesznek hûvös, de akár rendkívül hûvös idõszakok is. Természetesen a hõség is jelentkezik majd idõrõl-idõre, de tartósodni egyelõre nem tud. Erre inkább csak július második felétõl számíthatunk -akkor viszont eléggé valószínû egy hosszasabb hõségidõszak. Ezzel persze semmi falrengetõt nem mondtam, az évek túlnyomó többségében ez a menetrend.
Hogy az augusztus vége, szeptember és október milyen lesz, arra korai még tippelni. A "deviáns" idõszakok becsúszásának lehetõsége miatt egyáltalán nem biztos, hogy a tavalyihoz hasonló nyárias, meleg kora õszünk lesz.

A hosszútávú latolgatásaimnál a modellek elõrejelzéseit kevésbé, vagy inkább makroszinoptikai kimenetelek szempontjából veszem alapul, 5 napon túl pedig egy ilyen esemény idõbeli bekövetkezésénbek elõrejelzésében nem hiszek, figyelembe vettem bizonyos szempontok szerint a 2006 és 2009 nyár makro képét és hõmérsékleti görbéit, illetve az idei jellegzetességeket. az idei év egy kb havonta ingázó libikókaként hozta a melegebb eseménytelenebb szárazabb illetve hûvösebb jelentõs csapadékot adó idõszakokat, a melegedés felmenõ ágában elõször igen határozott déli, délkeleti irányítás tapasztalható átmeneti ál-zónális muszter ami tõlünk nyugatra szinte azonnal teknõsödésbe megy át. A lendület megtörik, de a meleg idõrõl -idõre visszahódítja a szerepet a Kárpát-medencében, mígnem egy ciklon ÉNY hátoldali áramlása át nem veszi. a folyamat a melegedés kezdeti 1-1.5 hétig tartó csendes idõszaka után kb 3 naponta változó idõjátrást eredményez.
Úgy vélem hogy nyárközépen a hidegbázis erõtartalékainak gyengülésével ez a változékonység enyhül, szelidül, de lényegében megmarad. A hét végétõl fokozatosan átlagos nyári zivataros idõ veszi át a szerepet, a hõséget fokozatosan kelet felé kiszorítva, a legkeletebbi megyékben azonban akár jövõ hét elején is lehetnek 35 fokos értékek, míg nyugaton 23-27 fokos max lesz a jellemzõ. Ezt egy kiegyenlítõdés követi a jövõ hét 2. felétõl feltámadó széllel és országosan 23-28 fokokkal. Július elsõ napjaiban kb 2-3 napra visszaköszön a hõség, ekkor keleten akár új SZR is születhet. Ezt követõen már igen változékony idõ köszönthet be, de nyári jellegû marad, 1-2 napra visszatérhet a 30-32 fok. A leghûvösebb 20-25 fok alatti max 1 hetes idõszak szerintem a július 15 és 23 között köszönt(het) be, ha egyáltalán lesz ilyen. Úgy gondolom, hogy a nyáron többször is visszaköszönhet egy -egy napra igazán nedves, kevésbé meleg, gyenge ziv tevékenységgel, vagy anélkül járó de kiadós, heves felhõszakadásszerû záporokat hozó idõ. Felhívom a figyelmet arra, hogy ez csak egy latolgatás, májusban 18-24 re vártam a pocsék hûvös mediciklonos idõszakot, ehelyett május 23-27 körül volt és a június elején visszaköszönt (figyelemreméltó, hogy 2010 -ben is párban jöttek) - lényeg, hogy a családtagjaim márciusban május 1. és 2. hetére foglaltak "elõnyaralást" javaslatomra a keleti országrészbe ahol végig 30 fok volt) . Augusztus elejétõl várok újra keményvonalas hõséget (szezonrekord beállítása esetleg dõlése lehet legkésõbb 19-20 án.) Idei szezoncsúcsot 37.6 és 38.2 fok közé tippelem. Aug 20 - tól fokozatosan koraõsziesre fordul az idõ, az elmúlt 2 évtõl eltérõen véget ér az igazi szezon, az átlagnál pár fokkal hûvösebb, vékony, de néhol makacs stratocumulusos idõ, de kellemes 22-29 fok közötti kifejezett kirándulóidõ marad. hónap legvégén megjelenhetnek gyenge nyárvégi zivatarok. Október elején biztos nem fogunk fürdeni a Balcsiban, de tartós, 15-18 fok alatti kellemetlen hûvös idõ október közepe elõtt idén sem lesz.

Köszönöm az elismerõ szavakat. Nagyon érdekes dolgokat írsz, a témát érdemes alaposan kutatni. Ezt egy olyan kivételes területnek tartom, ahol komoly eredmény reményével kecsegtet az aprólékos kutatómunka. Említetted a hófelhalmozódás és a nyomás-anomália különbség közti kapcsolatot, nos a korreláció -0,26, tehát gyenge kapcsolat valószínûsíthetõ.

Szóval, erõsen úgy fest, hogy majdnem keményvonalas hõhullám elõtt állunk, bár a GFS verziója gyanús kicsit -jún. 25.-ig a fõfutás kissé elszálltnak imponál.
Mindenesetre a strandidõ borítékolható a jövõ hét túlnyomó részében, országosan dögivel lesz hõségnap.
Végezetül egy rövid, nem modelleken, hanem tapasztalaton alapuló, igazi latolgatás:
A küszöbön álló hõhullám valószínûleg csak 5-6 napos lesz majd (keleten valamivel hosszabb), de "visszaköszönése" júliusban, augusztusban szinte biztos. Minimálisan még egy, de inkább 2 hõhullámmal bízvást számolhatunk a nyáron, s ezek bizonyára nem lesznek szelídek.
Ebbõl kifolyólag, hacsak nem lesznek kifejezetten hosszú, és elég hûvös pauzák a hõségidõszakok között, az évszakos hõanomália nemigen jön ki "nullszaldósra".
Természetesen figyelembe veszem a szezonális elõréket, én is inkább átlagos hõmérsékletû nyarat várok, azonban valószínûbbnek gondolom a mérsékelt átlag felettiséget, mint az ugyanilyen átlag alattiságot. Egy hõhullámos, forró nyár nekem nem okozna vaskos meglepetést, míg a kifejezetten hûvöset gyakorlatilag kizárom.

Jelen állapot szerint úgy látszik, hogy a 3 napos hõségbõl minimálisan 5 nap lesz, még nálunk, Észak-Dunántúlon is. Hétfõn kezdõdik, kedden feljut a platóra, péntekre pedig -fõként északnyugaton- valamicskével már csökken.
Az orosz ciklon és a norvég-tengeri AC közös áramlásában érkezõ sarki levegõ az évszakot tekintve annyira atípusos, hogy úgy látszik, el is marad: egyik modell sem mutatja jelenleg.
Egy másik, attól nyugatra elhelyezkedõ polárexpanziós tömb (teknõ?) hozza a lehûlést.

Nekem pedig pont ellenkezõleg, az a meglátásom kezd erõsödni bennem, hogy azt a nagyon forró légtömeget, ami érkezik, baromi nehéz lesz innen kisöpörnie egy átlagos frontnak. 2007-bõl kiindulva, amikor is folyamatosan tologatták a modellek a lehûlést (felsóhajtást?) valami hasonló kezd körvonalazódni most is bennem. A Kárpát-medencét kitöltõ afrikai levegõbe beletörhet a bicskájuk és sorra halhatnak el fölöttünk a frontok...

Ezt támasztja alá az új ECM-fáklya: Link Míg GFS:Link

Tartok tõle, hogy a mai naptól kezdõdõen nem lesz rövid az a jövõ hét...

Végül - ahogy a fáklyákon elég jól látszott eddig is - csupán egy 3 napos meleghullámra futja majd, ugyanis már jövõ csütörtökön gyökeres fordulat látszik mind az ECM, mind pedig a GFS futásokon, amit egyúttal a GFS + a kedd déli ECM ENS is támogat. Oroszország európai része felett ciklon mélyül ki, a Norvég-tenger felett pedig a jövõ hét közepére anticiklon képzõdik. Közös áramlási rendszerükben - az évszakhoz képest atipikus módon, de az uralkodó meridionális áramlási muszterekbe jól illeszkedõen - igen hûvös levegõ indul meg dél felé, amely csütörtökön elárasztja a Kárpát-medencét is, ez több fokos lehûlést okoz várhatóan, a meleg visszaszorul a Földközi-tenger medencéjébe. A blokkoló skandináv anticiklon megjelenése legalább közvetve tovább hátráltathatja a tartósabb nyári meleg megérkezését, így attól tartok, hogy az elõttünk álló néhány kánikulai nap egyhamar nem ismétlõdik meg. Ráadásul a cseh 1 hónapos elõre kimondottan hûvös június végét vetít elõre, illetve mérsékelten meleg július elejét, így azt sem tartom kizártnak, hogy az idei nyár legjobb pillanataira egészen a tulajdonképpeni kánikulai idõszakig kell majd várni, ami tudvalevõleg július 20. - augusztus 20. Ezzel együtt persze a jövõ hét elejihez hasonló 2-3 forró nap bármikor becsúszhat, a latolgatásomnak ez a része a hosszabb igen meleg periódusokra vonatkozik.

Az várhatóan nem fog megdõlni mert nem annyi:-)
Link
Link
Link
Link
Ezekben az években, csak, hogy néhány példát hozzak mind magasabb volt a maximum mint a tavalyi "rekord". Majd felírom úgy 37-40 fok között szóródott, így esély nem lesz 19. rekordra:-)

Valamint a melegedés is szépen csökken mind az ECMWF, mind a GFS-en, így várhatóan 1-2 nap elõoldal lehet csak, az sem nagy meleggel. Nem is lehet, mivel az elrendezõdés még ennek esélyét egyelõre nem adja meg. Meglátjuk rekord tuti nem lesz:-)

19-rõl 20-ra virradó éjszakára 20 fokos 850-t vár az ECM Link
Az még több mint egy hét, de 20 fokos 850 mellett a 35 fok meglesz.
Persze hogy benne van a tartós hõhullám esélye is, persze nem 40 fokokra gondolok, de 30-35 fok simán lehet napokon át vagy egy hétig is.
Fõleg, ha abból indulunk ki, hogy ha mostanában rááll valamire az idõjárás, akkor arról nem akar leállni, ha ez a jelleg folytatódik, és miért ne folytatódna, akkor hosszabb ideig is elidõzhet felettünk a meleg, én is így gondolom.

Én továbbra is nagy esélyt látok egy - akár tartósabb és keményebb - hõhullámra is. A fõfutások mondjuk rendszeresen elszállnak felfelé, de a következõ futásokban már a tagok többsége is követi azt felfelé. Szerintem egy rekorddöntés is benne lehet a pakliban: június 19-re "csak" 35.5°C az országos Tmax rekord, ez nagy valószínûséggel meg fog dõlni.

Azért az átlag 13 fok körül fut, és a többi modell sem támogatja ilyen mértékben egyelõre. Az ECMWF, GEM stb is egy-egy napos elõoldat prognosztizál ami várhatóan közelebb lesz a valósághoz, mint a GFS elszállása. GFS-nél a hétre is láttam egy héttel ezelõtt 20 fokos izotermát felettünk helyette maximum a 14-15 fok nyal be kissé délre, az átlag meg 12-13 fok körül mozog az ország nagy részén. Az éjfeles felszállás a fõvárosra 12,0 fokot hozott, így a valóság nagyjából ez lesz a mai napra.
Tény ahogy megyünk elõre az idõben szép nyári melegnek illik lenni, olykor jó kis hõhullámokkal, de idén ennek kisebb és késõbbi kialakulására van a legnagyobb esély.

1 hét múlva, június 15. körül kezdõdhet az idei elsõ "hõhullám" egyelõre 30-35°C közötti Tmaxokkal. A fáklya futásról-futásra egyre jobban kidomborodik: Link - és egyre kevesebb csapadékszignál van rajta. Egy melegebb, szárazabb idõszak most mindenkinek jól jönne!

Érdekes megfigyelni, hogy míg továbbra is folytatódik a ciklonok északnyugatról való lefûzõdése a kontinens belseje felé, a globál modellek alapján ez a folytatásban nagy bizonytalnság mellett némileg gyengül - nem hatol annyira alacsony szélességek felé, és keletebbre tolódik. Ez okozhat még a Kárpát-medencében esetleges lehûlést csapadékos idõjárást leginkább ÉNY-DK megosztottság mellett a hónap 20-a táján de ugyanakkor az Ibériri félsziget felõl mindkét modell ûrtávlatban masszív Szaharai 25 C T850 es légtömegek begyûrõdését számolja, tehát nagyon valószínû a hónap vége felé NY Európában kezdõdõ hõhullám, ami 4-5 nappal ezután lassan hozzánk is begyûrûzik.
Ez alapján az egész június hûvös és mérsékelten meleg idõszakok váltakozása mellett medárdos idõszakkal telhet, ám a hõmérséklet átlagos vagy annál kissé max -1 fok hûvösebb lehet. Alapvetõen a téma hasonló a 2012 es nyárindításhoz, csak a hõség pár 3-4 fokkal gyengébb lehet és pár nappal késõbb kezdõdik el.

Nagyon jó írás, érdeklõdéssel olvastam. Annál is inkább, mert a 90-es évek eleje óta különös gonddal figyelem az õszi és a téli idõjárás összefüggéseit, és pusztán a nyers megfigyelés alapján nagyon hasonló konklúzióra jutottam. Következtetésem az volt, hogy a magasnyomású, délies légáramlású, száraz és túl meleg õszelõ általában zonális, enyhe télközepet von maga után, míg a fenti idõszak a ciklonális-hátoldali, hûvös, nedves volta rendszerint blockingos, hideg decemberrel, kora januárral jár.
Az 1990-tõl napjainkig terjedõ idõszakban ez az összefüggés szinte kiáltóan feltûnõ volt.
Iskolapéldája a fentieknek két év: 2000 és 2001. Túl azon, hogy egymást követõ évekrõl van szó, a szeptemberek és velük összefüggésben a decemberek, teljesen ellentétes jellegû idõjárást hoztak 2000-ben és 2001-ben.
Fussuk át a makroszinoptikai képeket a mondott idõszakokban, 5 naponként.

2000 SZEPTEMBER:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

2000 DECEMBER:

Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Nézzük ezek után a következõ évet.
2001 SZEPTEMBER:

Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

2001 DECEMBER:

Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

A képek magukért beszélnek. Természetesen megpróbáltam magyarázatot találni a megfigyeltekre, még jóval azelõtt, hogy a szóban forgó prediktorról tudomásom lett volna.
A jelenséget a sarkvidéki hidegbázis felépülési, ill. regenerálódási hajlamának különbözõségére, s a Namias ciklusok ezzel összefüggõ, eltérõ lefolyására vezettem vissza.
Ennek alapján megkülönböztettem 1. típusú, lassan felépülõ, hidegleszakadások után rosszul regenerálódó hidegbázist hozó õszi-téli idõszakot. Valamint 2. típusú, gyorsan és nagyra kiépülõ, jól regenerálódó hidegbázissal jellemezhetõt.
Ez szigorúan hipotézis, de támogatja az a különös megfigyelés, hogy 1. típusú években késõ õsszel nagyon gyakran elõfordul egy átlagosnál jóval hidegebb epizód, idõ elõtt beköszöntött télies idõvel, mely feltûnõ ellentétben van az addigi száraz, meleg, nyárias õsszel.
Mindenesetre, lehet valami összefüggés a sarki hidegtömegek viselkedése és az AO között. Az AO és a szeptemberi idõjárás összefüggése világos: az erõsen ciklonális, hideg szeptember valószínûleg alacsony, míg a magasnyomású, száraz, meleg szeptember magas AO indexértékkel jár. A blockingos ill. zonalitásos tél AO-val való összefüggése szintén jól ismert.
A következõ gondolat, hogy a prediktor a1xPano és az a2xHexp eleme vajon teljesen független-e egymástól. Ezek görbéire nézve ugyanis látszik valamekkora korreláció. Lehetséges, hogy az elsõ elem által kifejezett légnyomás-eloszlás valamiképp befolyásolja az Észak-Eurázsiát elérõ nedves légtömegek mennyiségét, ezen keresztül az ottani hókiterjedést -azaz a második elemet.
A szibériai hókiterjedtség egyébként is érdekes kérdés. Ha az ezt leíró görbére nézünk, azt látjuk, hogy a hullámhegyek és völgyek szinte évenként váltakoznak, nagyon gyors az átmenet e két állapot között. A meredeken fel és lemenõ szakaszok legfeljebb 2, ritkán 3 évre terjednek ki. Másrészt, adott az a megfigyelés, hogy nálunk az átlagosnál sokkal hidegebb, zord telek nagyon gyakran párosával lépnek fel, a harmadik tél ilyenkor vagy kifejezetten enyhe, vagy legfeljebb átlagos hõmérsékletû. Másik oldalról: a nagyon enyhe telet sokszor 1-2, közel átlagos hõmérsékletû követi, majd egy kifejezetten hideg tél jön. E megfigyelések arra látszanak mutatni, hogy a mi telünk milyenségét alapvetõen befolyásolja az észak-ázsiai hófelhalmozódás.
Különös az a tény, hogy a szibériai téli hókiterjedésnek egy bizonyos évben tapasztalható mértéke valamiképp hatással van a következõ év hókiterjedésére (és ezen keresztül a mi telünk minõségére). Azért különös, mert Észak-Eurázsiában a téli hótakaró nyárra maradéktalanul elolvad, ezért "memóriahordozóként" nem jön szóba. Áthidaló megoldásként felmerül, hogy hó elolvad ugyan, de a talajfagy átvészelvén a meleg idõszakot, az õsz elérkeztével hatással lehet a terület lehûlésének mértékére, gyorsaságára. Elképzelhetõ olyan ciklus, aminek során kezdetben a viszonylag enyhe, de nagyhavas szibériai tél oda vezet, hogy a vastag hótakaró fölött végül kiderül az ég, és a megnövekedett kisugárzás az átlagnál jóval alacsonyabb léghõmérsékletet eredményez. Az enyhe tél tehát könnyen az ellenkezõ végletbe fordulhat.
A zord idõ viszont kiterjeszti az örök talajfagy határát, mely a következõ 1-2 évben gyors õszi, tél eleji lehûlést, rapidan kiterjedõ hideg AC-t eredményez. Az anticiklon következtében kevesebb hó esik, mely egy idõ után a nagy lehûlések ellen dolgozik -és így tovább.
Nem kezeskedem arról, hogy ez a "hóciklus" mûködik is, mindenesetre a kisebb és nagyobb szibériai hókiterjedések (ill. a mi hideg és enyhe teleink) váltakozása elég jól illeszkedik ehhez az elképzeléshez.

Köszi, hogy az 1913-as miért került el a figyelmemet nem tudom, pedig tényleg húvösebb volt. Mindenesetre nem az 1816-os volt a leghûvösebb, de az 1965-öst kihagytad összességében az is hûvösebb volt mint a 1816-os nyár.
Más összefüggést nem találok, mint annyit, hogy az áramlás rendkívül erõsen északnyugati volt és semmi nem tudta kizökkenti ebbõl a rendszerbõl az idõjárást. Kerestem téli végi tavaszi összefüggést de nem volt olyan, itt kizárólag az áramlási rendszer határozta meg a nyári kimenetelt. Az azori-maximum és az északi passzát képtelen volt erõsödni ha igen akkor is délen maradt. Júniusban ez még nem ritka, de kellemtelen júniusok után azért ezt a néhány, mást nem tudok rá mondani abnormális évet kivéve mindig volt a medencénkben szép nyári igazi meleg olykor, kánikulai hetek.
A vulkáni dologgal azért vagyok picit szkeptikus mert volt rá bizonyíték és ellenbizonyíték is pl az 1880-as években is volt hûvösebb nyár de melegebb is közvetlenül nagy vulkánkitörés után, sõt ha jól emlékszem ott több is volt nem csak a Krakatau. Én továbbra is azt mondom, hogy az áramlási rendszerek és a nagy térségi elrendezõdésen erõsödése és gyengülése fogja ezt meghatározni mint ahogy tette ezelõtt is. Más kérdés, hogy vannak olyan évek mint pl ezek voltak, vagy az 2006-07-es téli helyzet amikor kibillen képtelen a megadott sémából az idõjárás.

Az 1913-as nyár volt a leghûvösebb a mérések kezdete (1780) óta. Az 1978-as a második, valószínûleg a top 10-ben van a legutóbbi 500 évet nézve. Szerintem 1500 óta az 1579-es nyár volt a leghûvösebb. 1575-1600-ig négy nyár is hûvösebb lehetett az 1978-asnál. Bár ez eléggé magánvélemény, de szerintem az 1816-os hidegebb nyár nem a Tambora 1815-ös kitörésének eredménye (talán kis mértékben, de még abban is kételkedem). Sokkal inkább olyan idõjárási helyzet tartós fennállása okozhatta, mint ami most is tapasztalható egy-két hete. 1816-ban a Németalföldön és Skandinávia egyes részein melegebb volt a nyár, mint a Kárpát-medencében. A legnagyobb negatív anomália akkor Nyugat-Délnyugat-Európában volt, ehhez eléggé hasonlít a mostani helyzet is. 1816-os nyárnál hiába volt hidegebb azóta kettõ is, azok nem lógtak ki annyira a sorból, 1816-ot megelõzõ évtizedekben az olyan, többnyire forróbb nyarak voltak a jellemzõek, mint napjainkban, átlagban kevéssel még melegebbek is voltak akkor. Egy ilyen idõszakban egy olyan nyarat, mint az 1816-os fõleg úgy éreztek az emberek, hogy nyár nélküli volt, mert elszoktak a hasonlóktól. Talán ezért is ragadt rá pont arra az évre, hogy nyár nélküli. Ha mostanában lenne egy ilyen év, ugyanúgy nyár nélkülinek éreznénk, mert elszoktunk tõle (vagy pl. én még nem is tapasztaltam igazán hûvös nyarat). Link

Számomra egyre inkább úgy tûnik, hogy bárikus mocsár-helyzetbe torkollik ennek a ciklonnak a sorsa. Az 1999-es masszív bárikus mocsár-helyzet is egy hasonló helyzetben alakult ki, amikor is közép Európa kapott egy rakás hideget, észak-Európa meg meleget.

Most már azért megjelent néhány jel a fáklyákon is, bélyegeken is, ami arra utal, hogy 10-15-e között némi változás állhat be a makroképben. Az azori-skandináv AC-híd lehetõsége mintha egyre többször jelenne meg. Ennek pontos elhelyezkedésétõl függõen
1) Eleinte még ciklonális hatásra kissé hûvös, gyakran csapadékos, de inkább záporos, zivataros idõjárás lehet fokozatos, lassú melegedéssel
2) ÉK felõl száraz, eleinte még hûvös levegõ áramlik térségünkbe, de a napsütés hatására napról napra melegebb lehet.
3) Az AC alatt déliesre fordulhat az áramlás, viszonylag száraz, vagy váltakozó nedvességtartalmú, meleg levegõ érkezhet, de a záporok, zivatarok gyakran megjelenhetnek.
4) Az elõzõ három sorrendben egymás után is bekövetkezhet, ha az AC-híd nem marad egy helyben, hanem mozog kelet felé.
Ennek mindegyiknek nagyon kicsi a valószínûsége, de ha lesz makrováltás, akkor ennek az iránynak van számottevõ esélye, s így én ehhez hasonló idõjárást tudok elképzelni.

Tehát:
10-15 között egy azori-skandináv AC-híd esélyét vetették fel a modellek (és néhány fórumozó is már korábban), amely alapján a hónap második felében a fent leírt idõjárási forgatókönyveket tartom valószínûnek amellett, hogy az eddigi idõjárás megmaradásának még mindig nagyobb a valószínûsége.

ECM sajnos június közepéig nálunk nem akar tudomást venni a nyárról, s bár 10-e után visszavesz a negatív anomáliából, cserébe viszont több csapadékot vizionál. Ez egyenlõ eloszlású, zömében alacsony légnyomást sejtet, naponta, többfelé elõforduló záporokkal, zivatarokkal. Érdekességképpen megnéztem a CFS-t is, hetekre elõre mintegy bebetonozza a mostani makroszinoptikai felállást, bár 15-e körül mintha látszana egy néhány napos, nyáriasnak mondható periódus rajta. Ez is több lenne a semminél, mert ki a kicsit nem becsüli...

Itthon az 1978-as nyár hidegebb volt mint az 1816-os, tény az sem volt meleg de az 1978-as nyár volt talán az elmúlt 500 év leghûvösebb nyara, de a top 3-ban benne van ez tuti. Idén ilyen nem hiszem, hogy lesz, sõt, szinte kizártnak tartom. A cikket meg felejtsük el, nem pontos és a hosszú távú prognózisok gyermek cipõben vannak.

1816 átlagai fõvárosban: június 19,5 fok, július 19,1 fok, augusztus 18,8 fok pontosan 19,1 fok a három hónap átlaga, néhány tized hibahatás benne van.
1978: június: 18,1 fok, július 18,7 fok, augusztus 18,5 fok : három hónap átlaga 18,4 fok.
No errõl ennyit:-)

Szerk. még az 1965-ös nyár is hidegebb volt az 1816-osnál, így végkép nem állja meg a helyét, 1965-ben 18,8 fok volt a nyári közép.

Az 1816-os nyár egy vulkanikus téllel esett egybe, emiatt volt olyan hideg. Most errõl nincs szó.

Az utóbbi 200 év leghidegebb nyara következik?
Link

Én már kicsit messzebbre tekintek:

A CFS-s legfrissebb szeptemberi légnyomás-anomáliája

Link

iskolapéldája lenne az ideális szeptemberi légnyomás-anomália különbségre a Kárpát-medence térsége és a sarki területek között.

És telitalálat lenne a hozzá kapcsolódó decemberi hõmérséklet-anomália:

Link

De szép is lenne, ez így, együtt!

Elvileg a skálának ("standard-eltérés") gpm-nek kell lennie (legalábbis 200gpdm szórás nem nagyon jön ki egy fáklyából, 200% meg pláne .)
Azóta a "tuti-lyuk" eltûnt, de igazából a makrokép nem volt jelentõsen más, ennél a szórásnál az is okozhat nagy értékeket, ha az adott makrohelyzetben a képzõdmények 3-500km-t eltolódnak, vagy a teknõs területen belül a ciklonok és a "ciklonközi gerincek" nem ugyanúgy helyezkednek el. A szórástérképrõl számomra csak a szórásterület szélének idõbeli, ill. futásról futásra történõ változásai, legfeljebb még a térbeli alakja szolgáltatnak infót. A nagy szórású területen belül gyakorlatilag a "bármi lehet" kategória van.
Meg kéne néznem a bélyegeket részletesen, de most nincs annyi idõm. Abból lehetne talán jobban okoskodni.
Az Arhangelszki fáklyán történt már valami, 10-e után nyílik: Link Link
Talán megmozdul valami?

Köszönjük!

Találó az avatarod, egy fecske tényleg kevés egyelõre ahhoz, hogy nyár legyen .

Milyen lesz az idei nyár idõjárási szempontból (2013)?

Erre a kérdésre én most sem tudom a választ, de a két nagy szezonális (Am, Eu) elõrejelzés alapján megpróbálok egy kis várakozási csokrot készíteni:

Hõmérséklet:
- a szezonális elõrék átlag körüli, vagy picivel az alatti nyárral számolnak (81-10-es átlaghoz viszonyítom)

Csapadék:
- átlag körüli vagy picivel fölötti csapadékkal kalkulálnak

Ahogy közeledtünk május végéhez, úgy lettek egyre hidegebbek, és csapadékosabbak az amerikai elõrék. Az eu-ai inkább átlag körül kalkulál mindkét vonatkozásban.

A csokor -óhatatlanul szubjektíven- a következõ:

Az idei nyár az anomáliához képest +0.5 és -0.8 fok között valószínû, míg csapadék tekintetében 90 és 130% között lehet.

Meglepõdések:

- egy szignifikánsan melegebb nyár (ano > 1 fok) meglepetés lenne, míg egy -2 fokos anomália körüli nyár szintén vaskos várkozáson kívüli tartomány lenne

-csapadék szempontjából egy száraz vagy nagyon száraz (kb. 70 vagy 60 % alatti csapadékösszeg a 81-10-es átlaghoz képest) nyár óriási döbbenetet jelentene, míg egy 140% körüli vagy fölötti teljesítmény (amely a 2010-es hez hasonló) szintén már jelentõsen kilógna a várakozási mezõbõl.

Szeptemberben meglátjuk! Kellemes nyarat mindenkinek!

A GFS-ENS-en jól látszik egy "tuti-lyuk" az elõrejelzés szórásáról szóló térképeken a Kárpát-medencében és környékén (ha jól értelmezem, ezen a 500 hPa-os geopotenciál-átlag, és a tagok szórása van megjelenítve):
288h: Link
312h: Link
336h: Link
360h: Link
384h: Link
Igaz, ez ugyanaz, mint a fáklya, csak "pepitában", de azért az is látszódik, hogy tõlünk északra és nyugatra jóval nagyobb a szórás az elõrejelzésben; plusz a gpdm-"szintvonal" általában ciklonszerûen görbül Közép-Európában. Vajon a standard-abweichung-nak mi az a jobb oldalon skálázott mértékegysége? Százalék?

"Hõmérséklet terén is képes volt egyik évtizedrõl a másikra 2-3 fokot csökkenni illetve emelkedni a hõmérséklet és akkor sírunk a 100 év alatt 0,8 fokról..."

Igazából ez a lényeg az egészben. Mi alapján gondoljuk a 100 év alatt 0,8°C-ból, hogy az újabb 100 év alatt újabb 0,8°C nagyon katasztrofális változás lehet, ha 20-30 évente ennél jóval nagyobb ingások vannak a rendszerben még akkor is, ha csak klímát nézünk és idõjárást nem?
A válasz nem ebben van eldugva, azóta persze a konkrét sírás nem is ezen megy már. Elõjöttek a szélsõségesedéssel, de legnagyobb sajnálatukra a szórásokban sincs jelentõs változás. Szeretnek az 1961-'90-es idõszakhoz viszonyítani, mert ahhoz képest az átlag is és a szórás is nõtt napjainkra. De a klíma nem ez.

Sze: P Kapitány:
Most is teljesen ugyanúgy néz ki a fáklya, mint korábban, amirõl beszéltem. Pl. ide: Link , Link .
Megítélésem szerint a fáklyán látszó stabil felmelegedés továbbra sem makroszinoptikus, hanem szoláris, vagy klimatológiai eredetû. A makrokép változásának csak kis esélyét adja a modell, és akkor is lassú lefolyásban. (A 3-5 napnál olykor megjelenõ kis mértékû lefelé szórások annak köszönhetõek, hogy a tõlünk nyugatra örvénylõ cikloncsalád egy-egy tagja olykor fölénk kerül, és ezen fölénk kerüléseket 3-5 napra elõre veszi észre a modell.)
A GEM sem más: Link Link
NAEFS sem: Link Link Link
NOGAPS sem: Link Link
A GFS a legfurább, a többin mindig van pár tag, ami egy kicsit elmászik (speciel most a GFS-en is), többen inkább lefelé, de fölfelé is vannak. Szerintem egyelõre ezeket kell figyelni, elindul-e a többi tag is valamelyik elmászó tag felé.

Ötletem ugyan nem nagyon van, de nekem is ez jutott eszembe. Ugye a jól mûködõ modellek le tudják modellezni a Namias-ciklust, mivel ez a ciklus a légköri kormányzó egyenletrendszerben benne van (tehát nem csatolási mechanizmusok többé-kevésbé szabályos váltakozása). A ciklusnak ez az eleme (pontosabban ez ugye a váltás a következõ cikluselembe) következik, így nem meglepõ, ha a modelleken ez jelenik meg. Illetve pont ez az, amiért meglepõ, ha 384 órán át egyáltalán nem mutat váltást a fáklya egyetlen tagja sem, ráadásul több futásban.
Azt tudjuk, hogy a ciklus eleminek idõtartama elég nagy szórással tud változni. A modell számára az igazi nehéz feladat éppen az, hogy a következõ váltást megfogja. Ha azt adja, hogy a következõ váltás 384 órán belül képtelenség, ott a modellel lehet a baj.

A dinamikai ok - tudomásom szerint - a következõ:
Amikor a Namias-ciklus vége felé járunk, akkor a polárfront nem zárt, hatalmas állóhullámok vannak rajta. Ahol hullámhegy van, ami egy AC-t kerül északról, ott az AC déli oldalán retrográd áramlás jelenhet meg (pl.), de összességében is olyan a kép, hogy a ciklonok és az anticiklonok önállóan élnek, gyakran maguk körül zárt "futóáramlással" rendelkeznek (bár ez a "futóáramlás" azért messze nem közelíti meg a poláris jet sebességét). Ekkor már az észak-déli hõkontraszt nagyjából kiegyenlítõdik, és emiatt a ciklonok, anticiklonok gyengülnek. Szoláris hatásra pedig a "nulláról" újra elkezd megnõni a hõkontraszt, a polárfront regenerálódik.
Hogy most mi van, azt pontosan nem tudom, érdekes lehet tudni, hogy konkrétan mi késlelteti a Namias-ciklus 3->4 átmenetét. Arra gyanakszom, hogy a ciklonok, anticiklonok szeretnek É-D irányban hosszan elnyúlni (ez azért van amúgy, mert a ciklon olyan nagy, hogy a Coriolis-erõ északon nagyobb, mint délen, és ezért a geosztrofikus szél pályája ellipszis alakú lesz). Ha ez bekövetkezik, akkor a hideget és a meleget is a szokásosnál jóval messzebbrõl szippantják be, és ha azok elfutnak egymás mellett, akkor meridionális hõkontraszt tud kialakulni, sõt, a hideg és a meleg egymás körül pöröghet is egy darabig (ez van most is, ld. finn kánikula). Ugyanis egy darab ciklon nem tud akkorára nõni, hogy két ekkora méretû légtömeget egymásra emeljen. Ezért mindaddig folyamatos lesz a ciklogenezis, amíg a hõmérséklet ki nem egyenlítõdik. (Szerintem.)

És a Duna vízgyûjtõ területére (fõként az Inn) 4-5 nap alatt igen nagy területen 150-250 mm csapadékot adnak, az elég komoly, de a Tisza-vízgyûjtõje is megkaphatja a 100 mm-t. Ez mondjuk lehet, rosszabbul hangzik.

Pedig továbbra is nagyon stabilak a modellek és 144 órától már egyöntetû a tartós melegedés.

Mondom 53,5 mm, az éves pedig 527,1 mm

Akkor kezdem már az elõbb leírt séma szerint, tehát a 30 mm-nél alacsonyabb csapadékhozamú hónapokat vizsgáltam meg a nyári idõszakban.

1980-1989: 13 hónap
1910-1919: 10 hónap
1860-1869: 9 hónap
1890-1899: 9 hónap
1950-1959: 9 hónap
1900-1909: 8 hónap
1870-1879: 7 hónap
1880-1889: 7 hónap
1940-1949: 7 hónap ( itt 9 év van meg )
1920-1929: 6 hónap
1930-1939: 6 hónap
1990-1999: 6 hónap
1970-1979: 5 hónap
1841-1849: 4 hónap ( 9 év van meg )
1850-1859: 4 hónap
1960-1969: 4 hónap
2000-2009: 3 hónap!!!!!!

Bárhogy is számolom mindig egy csapadékos periódus jött ki, szóval még az sincs, hogy rengeteg aszályos hónap a 30 hónap között, a 3 hónap igazán nem sok.

Így a véleményem, hogy a szélsõség hazánk idõjárására mindig jellemzõ volt és lesz is, és pont most sok klímakutató sajnálatára épp egy csapadékos periódusban vagyunk:-) Ez sehogy nem illik bele az elképzelésbe:-)

Ha azt a tényt nézem, hogy 1860-as években sorra sorakoztak az olyan évek, hogy 400 mm alatt volt a fõvárosban a csapadék mennyisége és bizony a 445,9 mm évtizedes átlag még Szolnok környékének most is kevés lenne, nemhogy a fõvárosinak. Majd ezt követõen cirka 20 év alatt már az egyik legcsapadékosabb évtizedrõl beszélhetünk 585 mm évtizedes hozammal. Kérem szépen 20 év alatt változtunk meg ilyen gyökeresen. De ezt eljátszotta az idõ, csak, hogy ne menjünk vissza a múltba sokat az 1940-es években is mikor 489,4 mm hullott átlagosan egy évtized alatt majd rá szintén 20 év múlva már ez az érték 556, 3 mm, elõtte a 30-as évtizedben pedig a hozam 584,1 mm volt.

Látható, hogy a csapongások mind csapadék mind a hõmérséklet terén nagyon jellemzõek. Itt is a 80-as évek aszályos nyarai tényleg igazak voltak, de most a " szélsõség " másik arca van épp.

Hõmérséklet terén is képes volt egyik évtizedrõl a másikra 2-3 fokot csökkenni illetve emelkedni a hõmérséklet és akkor sírunk a 100 év alatt 0,8 fokról, ugyan már ez tényleg vicces és szemfényvesztés!

Mennyi a 170 év nyári átlaga?

Már készül a nyári hónapokra vett legszárazabb hónapok listája, elõre bocsájtom, hogy ebben sincs nagy változás. Itt 30 mm csapadékhozamú alatti csapadékú nyári hónapokat veszek alapul.
Nem is lehet mivel az egyik legcsapadékosabb periódusban vagyunk, a második lista mutatja.
A szélsõség hazánk klímája ezzel nincs gond mindig ilyen volt.

A jól tévedek, a "hiszti" nem azt mondja, hogy nem lesz csapadék, hanem azt, hogy sokkal szélsõségesebb lesz az eloszlása. Ha ez igaz, akkor akkor megnézhetnél egy statisztikát arra vonatkozóan is, hogy hány hónap volt annyival az átlag alatt, amennyivel a 100 mm felette van, és ott is növekedést kellene tapasztalni. Nos?

Még megnéztem a fõvárosi adatsor alapján, hogy melyik évtizedben volt a 3 nyári hónap adatai alapján 100 mm meghaladó mennyiség 1840-tõl kezdve és mennyi hónap, mivel évtizedenként 30 hónapról van szó így nem volt egyszerû, de gyorsan átszámoltam és döbbenet érték jött ki, még számomra is de valahogy sejtettem:-)
Szóval egy évtized alatt 100 mm meghaladó csapadékhozamú hónapok száma a nyári idõszakban a fõvárosból.
1860-1869: 0 hónap
1900-1909: 0 hónap
1930-1939: 1 hónap
1940-1949: 1 hónap
1970-1979: 1 hónap
1980-1989: 1 hónap
1880-1889: 2 hónap
1910-1919: 2 hónap
1841-1849: 3 hónap ( itt 9 év van meg )
1850-1859: 3 hónap
1890-1899: 3 hónap
1920-1929: 3 hónap
1960-1969: 3 hónap
1950-1959: 4 hónap
1990-1999: 4 hónap
1870-1879: 6 hónap
2000-2009: 9 hónap!!!!!!

Évtizedenkénti bontásban éves csapadék mennyiség a fõvárosra: ( már fent van valahol de itt sincs rossz helyen ):
Száraztól a csapadékos felé:
1860-1869: 445,9 mm
1940-1949: 489,4 mm
1980-1989: 490,6 mm
1850-1859: 497,9 mm
1900-1909: 506,2 mm
1841-1849: 508,6 mm ( csak 9 év átlaga van itt meg)
1970-1979: 511,7 mm
1920-1929: 517,3 mm
1890-1899: 523,2 mm
1990-1999: 530,6 mm
1950-1959: 531,4 mm
2000-2009: 552,1 mm
1960-1969: 556,3 mm
1910-1919: 569,0 mm
1870-1879: 561,3 mm
1930-1939: 584,1 mm
1880-1889: 585,0 mm

Látható, hogy valamit nagyon le akarnak tuszkolni a torkunkon, ahogy egyre jobban beleásom magam a globális hisztibe annál biztosabb vagyok benne, hogy az egész nem más mint szemfényvesztés:-)

Hogy a franca lehet ebbõl sivatagosodást kihozni nem értem, és sajnos többen ezt elhiszik lásd a lenti írást:!-( Szomorú vagyok, tessék odafigyelni, számolni, tájékozódni és utána írni.

Kérem a moderátorokat, hogy maradjon itt mivel tudom, hogy visszatekintõ, de ez ide tartozik. Köszönöm!