Meteorológiai esélylatolgatások

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#6181)

A kánikula talán a legrosszabbkor jön a késõi tenyészidejû zöldségeknek. Az augusztus közepétõl várható normális csapadékosabb idõszak az idei tenyészidõszak szempontjából bizonyosan keveset számít, a jövõ évinek és az idei gombaszezonnak talán, így a következõ pár napon, amikor még nem eszméletlen a hõség, kell napi rendszerességgel, komoly öntözésekkel nekimenni az elõttünk álló idõszaknak, így a növények és termések még fejlõdésbe lendíthetõk. A hét második felétõl erre már nincs esély.

Reménysugár lehet az, hogy a T2-k most is elmaradnak a GFS paramétereihez képest..

Hát még a paprikát hogy kell majd locsolni..

Egy korábbi hozzászólásban leírtam, hogy július elején egy "hûvösebb" periódusban voltunk, az, hogy ez 23-és 31 fok közötti hõmérséklettartományt takart, nagyjából elõrevetítette, hogy miként is érthettem ezt, azaz, hogy a hónap fordulóján kifulladhat az ÉNY i irányítás próbálkozása, s egy meleg kánikulai periódusra van kilátás (ezt úgy 7-8 fokkal magasabb hõmérsékletmenettel lehet kiérdemelni). Meglátásom szerint jó eséllyel 2 hétig tarthat ez az idõszak majd és szezonrekordot ad 38.2 és 39.5 fok között, az alacsonyabb értékek valószínûbbek, a polárforont relatív erõsödésével augusztus közepére újra egy kissé változékonyabb "hûvösebb" periódus köszönthet be némi szélsõséges eloszlású konvektív csapadékkal de akár rövid, max 2 napos hidegörvényes epizódot sem zárnék ki, de véleményem szerint zömében maradhat a 25-32 fok közötti nyaralóidõ, az éjszakák azonban az alacsony harmatpont miatt többször 10 fok alattiak lehetnek már, augusztus 20-a körül de inkább azutáni napokban egy újabb rövid 35 - 38 fokos tetõzést valószínûsítek, markáns hidegfronttal a végén.

Korábbi latolgatásomban analógiákat kerestem az idei õsz esélyeire, az analógiák alapján egy kissé hûvös, átlagos hõmérsékletû szeptembert egy tartós mérsékelten meleg idõt tartogató októbert tartok legesélyesebbnek. Megvizsgáltam a NOAA jégkterjedési görbék fel és lefutását, amelybõl az adódott, hogy a tavasz-nyár elsõ felében a kiterjedés lassabban csökkent, azaz az elmúlt 10 év átlaga felett helyezkedett el, majd ez a tendencia az elmúlt 1-2 hétben felgyorsult, így jó eséllyel idén dobogós helyezést ér majd el, de a tavalyi rekord nem dõl. Már abbõl is vélelmezem, hogy az idei nyár a 2007, 2011, 2012 közé sorol azaz az augusztus átlag fölötti T vel (+0.5 +1), és közel átlagos csapadékkal, szélsõséges eloszlásban (40-80 mm között) fog zárni (a csapadék legalább 75-80 % a augusztus 10 után heves zivatarok formájában fog érkezni), és azt is valószínûnek tartom hogy az õsz elsõ fele inkább az átlagosnál melegebb lesz, s az nem lepne meg, ha a prediktor decemberre +0.2/-1.2 fok közé mutat majd, átlagosan 10 +/-3 havas nap várható.

Remélem, hogy ez a forgatókönyv borul majd az idõ elõrehaladtával... A paradicsom most kezd érni. Tartok a talaj kiszáradásától!

Ajaj!! A GFS nagyon bedurvult, a 25-ös izotermát is behúzza,s tulajdonképpen mától kezdve augusztus 4-ig 31-42!! fokokkal játszik T2-n. Ez nagyon rossz lenne, igaz az ECMWF szerencsére "csak" a 20-as izitermát húzza be fölénk, azt is ritkán. Na vajon melyik gyõz? Mindenesetre az biztos, hogy meleg nyári idõ lesz az elkövetkezendõ 2 hétben.

Úgy áll a helyzet jelenleg, hogy a mostaninál pár fokkal melegebb jöhet a frontot követõ felmelegedéssel, de a Kelet-Európai ciklon nem engedné be a forróbb légtömegeket, egyelõre legalábbis. 27-tõl szépen mozgolódnak a tagot csapadék terén is, végre lehet majd zápor, zivatar... Aztán augusztus eleje, beköszönhet a sivatag szerintem simán, ha csak átmenetileg is, egy esetleges front elõoldalán benézne a 20°C-os izoterma.

Olyannyira meg kell várni a hétvégi frontot, hogy napok óta az ECMWF "kemény" lehülést adott szombattól kb. hétfõ-keddig (elrontva pont a nyaralásom idejére az idõt...) 20-22C°-os nappali T-vel, erõsen változékony idõvel. Ezzel szemben a GFS végig kitartott a 30°C közeli, vagy inkább a fölötti kánikulával. Most ott tartunk, hogy az ECMWF elkezdett a meleg felé hajlani. Még ez sem dõlt el 100%-osan.

Elõször lemegy a hétvégi front, aztán kiderül, mivel még azt illetõen is van bizonytalanság.
Nem egy modell ad egy erõsebb északi ciklont, aminek esetén nem nagyon menne nyugatabbra ez az AC még jó pár napig..de például a GFS-nél épp ezen ciklon miatt lenne komolyabb felmelegedés 24-25 körül.

JJ bárikus mocsárra hajló elképzelése is egy lehetséges verzió, de ha fel is állna egy ilyen rendezõdés szerintem hamar szétzilálná egy erõsebb hidegfront..

50-50
Link

Na igen eddig ennek nyoma se volt.. de ez is még ûridõ.. sajnos..

Most elõször ad az ECM 240-nél egy esetleges Nyugat-Európára zúgó ciklont, ebbõl már nagy eséllyel lenne makrováltás. (nem kis örömömre)
Link

Én is úgy látom, hogy az erõs és tartós hõhullámoknak lefõtt a kávé júliusra. 20-a után a magasnyomás visszahúzódik az óceán fölé és nagy eséllyel rajtunk landol a teknõ, így a hónap utolsó harmadára búcsút inthetünk az anticiklonális hatásoknak, változékony, az eddigieknél talán csapadékosabb idõ valószínû.

A jövõ hétvégi HF után egy 7-8 napig:

40%: bárikus mocsár alakul ki amíg a teknõ fölöttünk tartózkodik, mérsékelten meleg idõ, elszórt záporok, zivatarok;

30%: ciklontevékenység a közelünkben, gyakori frontokkal, melyek elõoldalán azért lehet egy-egy 30 fokos nap;

20%: "száraz bárikus mocsár", gyorsan távolodó teknõvel, a délkeleti hõkatlanból korán megkapjuk a szárazabb, meleg légtömegeket, de azért erõsen felhígítva;

10%: közvetlen ciklon/HCS, ami itt pörög fölöttünk végkimerülésig, sok csapadék, alacsonyabb T, csak 20 fok körüli Tmax-ok.

Bármelyik is jöjjön be ezek közül, mindenképp várható a teknõ nyugat felé tolódása (ill. leépülés és újabb teknõsödés már nyugatabbra), ami esetleg a hónap legvégére már nyugodtabb, szárazabb és melegebb idõt okozhat. Ami késik nem múlik, úgyhogy ez legkésõbb aug. elejére meg kell, hogy érkezzen.

Szóval:

07.15-16.: HF.
07.17-19.: száraz-meleg.
07.20-21.: HF.
07.22-28(31).: változékony.
07.28(31)-: száraz-meleg.

Vagy nem!

Az, még, hogy 300 óra felett van az belefér, de itt közeli napokról beszélünk. Pl a mai napra tegnap a középsõ térségre simán adta a 26-27 fokot, helyette 23-25 fok volt a környéken. Ez elég nagy hiba. A déli területeken sem nagyon értük el a 28-29 fokot ahogy adta. A csúcs 27,1 fok Baja. Többnyire 24 fok körül voltunk országosan.
Most nézd meg ezt:
Link
Normális?
Ilyen rövid távon ismét így elszállni és ez még egy finomabb futás volt:-)
Ezzel szemben az ECMWF simán stabil, igaz a két méteres térképe kuka, de a 850hPa-os szinttel nagyon jól bánik, és csak olykor leng ki, nem 6 óránkként.
Vagy állítás van, vagy a Brit anticiklont nem hiszi el nyáron, vagy valami lebutítás van, de ez utóbbi kének áll érdekében? Egy szó mint száz, 100 óra után a GFS idén nyáron kuka, használhatatlan színes valami, nem modell!
Abban egyetértek, hogy még júliusban és augusztusban lehet még hõhullám is de ez nem az a nyár szerintem, egyelõre nincs nagy durranás, és hosszabb távon sem látható más. Kellemes szép nyári idõ várható mérsékeltebb kiadásban legalább 20-ig aztán meglátjuk.

Igen, én is észrevettem, (igaz én csak család és barátok kérésére nézegetem elõre a dolgokat, annyira nem ásom bele magam mélyen) hogy rendre a GFS betolja a 20-as izotermát 850-en 300 óra felett, aztán odaérünk és ez elmarad (én nem sírok emiatt mondjuk).

Nekem az ugrott be (de lehet, hogy rosszul emlékszem, hogy a 90-es évek végén, talán 98,99,? ehhez hasonló július után egy száraz 28-32 fok körüli augusztus eleje jött. De ezt leszámítva is nekem valahogy az a megérzésem (már ha megérzéseket megfogalmazhatok), hogy az augusztus még tartogathat igen tartós 15 és a fölötti izotermát száraz légkörrel.

Engem is az a gondolat foglalkoztat ezekben a napokban, vajon milyen jellegû lesz a nyár hátra levõ része, különös tekintettel arra, hogy lesz-e a ju'nius végihez hasonló keményvonalas hõhullám ju'lius végén, vagy valamikor augusztusban. Véleményem szerint ez a fõ kérdés.
Hogy valamit megpróbáljunk errõl mondani, elõször is nézzük meg, miféle nyárral van dolgunk az idén. Legfeltûnõbb jellegzetessége ennek a nyárnak, hogy eddig szinte minden történése a klasszikus forgatókönyv szerint alakul. A nyár eleji elõoldali hõfelugrások, a medárdi esõk, és a ju'lius második dekádjának környékére nagyon is jellemzõ gyenge, de tartós észak-északnyugati áramlás, kifejezett konvekcióval kísért gyenge hidegadvekció sok nyári szezonban elõfordultak, éppen ebben a sorrendben.
Egymás utáni elõfordulásuk nem a véletlen mûve. A nyáron a hõcsere ciklusok a télinél kisebb hõkontraszt miatt "elkentek", de azért tetten érhetõk. Tavasz legvégén, nyár legelején a sarkvidéknek még van valamennyi hidegtartaléka, az alacsonyabb szélességek viszont dinamikusan melegednek. A kiélezõdõ hõkontraszt kifejezett teknõsödéssel, erõs ciklontevékenységgel jár, s mivel elsõsorban a déli tájak felmelegedése, a meleg légtömegek megszaporodása az oka a polárfronti expanziónak, továbbá, mert a sarki hidegbázis a grönlandi térségbe hu'zódik vissza, természetes, hogy nálunk legtöbbször melegadvekció tapasztalható. Íme, a május eleji melegek képlete, melyek, fentiek miatt, együtt járnak a nyugat-európai hidegbetörésekkel, ahogy az idén is tapasztaltuk.
Nyár közepére a hõkontraszt fenti kiélezõdése "lecseng". A májusban elõoldali hõfelugrást okozó nyugat-európai teknõk fokozatosan fölénk helyezõdnek sok csapadékukkal, azután hátoldalukra kerülünk (medárdi esõk, ju'niusi hõcsökkenés) Késõbb a ciklontevékenység gyengül, a mi rendszeres hátoldali poziciónk mellet. Ennek vagyunk most a tanu'i: a hõcsere ciklus a meridionális fázis végén "haldoklik". Ju'lius közepére a sarki hidegbázis minimális, az alacsonyabb szélességek sem melegszenek már tovább. A nagyon kicsi hõkontraszt miatt a polárfront rendkívül lassan regenerálódik, a hõcsere ciklus a meridionális fázis végén látszólag megáll. Nálunk mindennek megfelelõen gyenge anticiklonok jelenléte, illetõleg bárikus mocsárhelyzet a legvalószínûbb, és a helyi tényezõk elõretörése a távolhatásokkal szemben. A most fölöttünk elhelyezkedõ északnyugati légmozgás összességében gyengülni fog a következõ néhány hétben, az anticiklonális hatások pedig erõsödnek -ez törvényszerû. Ez a meleg, esetleg záporokkal-zivatarokkal tarkított nyári idõ felé tolja a dolgokat.
Általában augusztus elsõ dekádjának elmu'ltával csigalassu'ággal megint akcióképesebbé válik a polárfront, ennek a következménye az aug. 20-a utáni, nemegyszer markáns lehûlés, de az azt megelõzõ melegedés is a hónap elején, közepe táján.
Amit most elõvezettem, természetesen sematikus menetrend, de nem hiszem, hogy az idei nyarunk idõjárása lényegesen eltérne ettõl.
Nézzük meg azt is, ha van eltérés, milyen lehet: például, a jelenlegi északnyugati áramlás a vártnál lassabban hal el, sõt, idõnként fel is éled. Ebben az esetben a hónap végéig még elõfordulhat egy-egy hûvösebb, felhõsebb, szeles idõszak.
A nagy "fekete ló" az észak-afrikai, szaharai melegtömeg viselkedése. Véleményem szerint ez teljességgel kiszámíthatatlan. A forró légtömeg hõmérséklete és kiterjedése csak korlátozott prognosztikai jelentõséggel bír, a pillanatnyi makrocirkuláció pedig semmilyennel. Hasonló a helyzet, mint a téli erõs hideghullámok, téli "nagyvadak" esetében: a hideg rapidan felhalmozódik, és el is áraszt minket, ha "u'ri kedve" u'gy tartja. Ekkor a makrocirkuláció fog hozzáidomulni a hidegtömeg expanziójához. A "marokkói expressz" is, ha akar, akkor bizony jönni fog. Igaz, az idén valamivel esélyesebbnek sejtem a szárazföldi, kissé mérsékeltebb melegek uralmát a nyár második felében, mint az 1992-es és 2007-es szabásu' brutális hõségek elõállását. Még így is lenne hõségnap bõven, csupán a kiadósan 35 fok fölötti hõségek maradnának el, és lennének záporok, zivatarok. Viszont semmiképp se tudom kizárni, hogy ju'l. legvégén, vagy augusztus folyamán valamikor mégis befigyel a szörnyû forró, szörnyû száraz sivatagi levegõ, jelentkezik a "szupernyár".
Summa summárum, a mostantól augusztus végéig terjedõ idõszakot igazi nyárinak feltételezem, átlagos vagy némileg a fölötti, de semmiképpen sem átlag alatti hõmérsékletûnek. A hajlam a konvektív csapadékhullásra valószínûleg fennmarad, nem hinném, hogy komoly aszály fenyegetne (hacsak nem kerülünk tartósan az észak-afrikai forró légtömegek uralma alá)
Hogy az augusztus végi "évszakváltó" lehûlés, majd a szeptember eleji idõjárás milyen lesz, azt talán még maga az idõjárás sem tudja most még. Ezeknek döntõ tényezõje, hogy a sarki hidegbázis miként reagál majd arra, hogy a besugárzás csökkenni kezd. Ez egyelõre elõreláthatatlan, "zsákbamacska", s pontosan ez a szép benne. Ha a szeptemberi makrocirkulációs jelleget elõre láthatnánk, a Hari-féle decemberi prediktoron keresztül megsaccolhatnánk a tél elejének idõjárását is -erre azonban, ahogy mondtam, nincs lehetõség

Azért ennél nyugatabbra nagyon nehéz vánszorognia, Izland és a Brit-szigetek feletti központtal is magasnyomás van vagy már 2 hete. Addig míg ott tartózkodik kb 20-25-ig lesz nálunk nyári idõ idõnként frontokkal de nem hõség, szép idõ lesz. Én viszont azt mondom, hogy a teknõ pont ez miatt felettünk fog kialakulni, vagy picit nyugatra és 20. után de legkésõbb 25. tájékán nálunk egy változékony periódus fog kezdõdni. Ebben azért néhány napos hõhullám belefér ezt nem vitatom, de inkább változékony napok érkezhetnek zivatarokkal, viszont nem nagyon lesz erõs lehûlés akkor is inkább nyárias hõmérsékletek lehetnek.
A GFS folyamatos ámokfutását nem értem, állandóan hõhullámot víziónál és a héten is jó esélyéllel volt 32 fok néhol, de semmi 35-36 fok de még láttam nála 41 fokot is nem történt meg. Ezt a jövõben sem értem, mondom IPCC keze van a dologban úgy vannak vele egyszer megtörténik:-) A maximum 850hPa-on a héten direkt figyeltem 13,8 fok folt a fõvárosban semmi 16-17 stb.
A reggeli futás megint el van szállva igen erõsen pozitív irányba, miközben a többi tag sokkal pontosabb volt folyamatosan.
Még figyeltem az indexeket illetve a NAO-t és elõször megy majd le negatív tartományba és akkor egy kis légnyomás változás lehet de semmi komoly, így ebbõl megállapítási nagy talány egyelõre.

Nyuli: akkor helyén van minden:-)

Egyetértek, sajnos... (már ami a hõhullámot illeti).
----------
Lászlaci: csatlakozom a kifejtéseidhez, az azori cuccost meg tisztáztuk

A hónap vége felé...ebben a helyzetben növekszik az esélye egy nyugati teknõnek szerintem, egyre nyugatabbra "szakad" majd a hûvösebb levegõ, ahogy távolodik az AC.

Mondat végével egyetértek,de ciklonok DNY-Európában: Link ?

Lassan, de biztosan azért megszûnik a jelenlegi, anticiklonos széria.
20-a után egyre inkább váltás érik, lassan nyugatabbra vánszoroghat a magasnyomás, Délnyugat-Európa környékén pedig sekély ciklonok jelenhetnek meg, amik(et) egy esetleges front bepörgethet szépen.
Arra akarok utálni, hogy egyre nagyobb esélyt látok egy komoly hõhullámra a hónap vége felé közeledve..

Jelen felállás némileg bizonytalan képet vetít elõre, azonban a forró légtömegek helyén ritkán lép fel igazán magas légnyomás, így ebbõl nehéz messzemenõ következtetést levonni. hõhullámnál magában lényomásesés lép fel, azaz + 20 fokos izoterma mellett egy 1018 már anticiklonárisnak tekintendõ! A GFS jelen elõrejelzése felvázolja nagyjából a várakozásaimat, azaz hogy jelenleg egy "hûvösebb" periódusban vagyunk, ezért az következõ idõszakban elképzelhetõ még egy max 1hetes hûvösebb csapadékos fordulat is, de ez nem zárja ki, hogy ne legyünk 35 közelében 1-2 napig már a köv. 2 hétben. Ugyanakkor feltûnõ, hogy bár kontrasztos hûvösebb idõszak törte meg június végén a szokatlannak nevezhetõ korai felütést, a kép még a hõség esélyeire jelenleg kedvezõtlen hatások mellett is inkább pozitív anomália irányába hat a tendencia -ez megrzés. Ennek realizálódását idén zömében július legvégére, augusztus elsõ felére várom, ami keményvonalas kánikula kialakulása szempontjából még igen kedvezõ idõszak (kedvezõbb, mint az elmúlt 2 évben tapasztalt forró nyárvég, tavaly ez is produkált 40.5-öt), így szerintem lesznek még meglepetések, valószínûsítek egy 38.2 körüli szezoncsúcsot. A jelenleg kialakuló az Ezrópai kontinenst tekintve kvázi-zónális elsimult helyzet szerintem már a nyár második felére mutat rá. A szeptemberi nyár lehetõsége amúgy tavaly sem vetõdött fel ebben az idõszakban, mégha a trópusi ciklonok iránya különbözött is az idén tapasztalttól, hiszen érdekes volt megtapasztalni augusztus 13-14 én az északkelet felõl ránkszakadó száraz hidegfröccsöt, ami már az õsz elõhírnökének tûnt és be is húzott egy Tmin rekordot, ezt követõn egy kényes egyensúlyi helyzetben mégis 2 hetes durva kánikulai idõ köszöntött be, majd az õsz mégsem ezzel köszöntött be szept elején, mint mondjuk 2002-ben. De különösen 2011 -ben nem számíthattunk rá elõre, amikor a nyár elsõ fele gyakorlatilag kuka volt, július második fele és augusztus elsõ hete kifejezetten októberire sikeredett, északnyugati irányítással. ugyan 2011 es "lyukas" nyárban érezni lehetett egy stabil kánikulai nyárvéget, de nem 39.2 es szezonrekorddal tûzdelt forróságot, ami aztán szeptember elejére kiújult.
Amúgy statisztikai alapon sem túl esélyes, hogy idén ez megismétlõdjön. Az idõjárás nem emlékszik a statisztikára, de legvalószínûbbnek azt tartom, hogy idén az augusztus elsõ fele ütõs lesz, nem lesz szeptemberi ráadás, de amolyan 1990, 1995, 2000, 2001, (2007) jellegû õsz esélyes lényegében októberi erõsebb pozitív anomáliával.

Biztos, hogy ne hülyeség, sõt sok igazság benne van amit mondasz, és tényleg volt szó róla tavaly is. Így ez jó meglátás, de nem igazán figyeltem, lehet pont azért mert számottevõ hatása idén még nem volt.
Tavaly október végi téltámadás után decemberig pont Sandy védte meg hazánkat és Európát már a novemberben bekövetkezõ szibériai jeges fuvallatól. Ha az nincs akkor fél éves kemény tél lett volna, így is láttuk, hogy április elején még felétek és nyugaton de még nálam is hó esett és kemény hidegek voltak.
Viszont ha Sandy után a második hurrikán ami végül nem jött fel addig míg Sandy, ha az feljön akkor viszont még december de lehet január is enyhe zonális idõvel telt volna el. Mivel akkor az AO nem tudott volna igazán negatív indexet felvenni, így elmaradtak volna az északi déli áramlási rendszerek is. A hullámok gyors egymás után mozgásából egy zonális kép alakult volna ki. Természetesen ezért a nyárnak is van köze hozzá annyiban kevesebb, hogy ilyenkor még alakulnak a hurrikánok és erõsödnek de amit írsz az teljes mértékben helytálló.

Lehet, hogy hülyeség, de talán a szokásosnál (vagy legalábbis a tavalyinál mindenképpen) erõsebb bermudai magasnyomás is a meleg idõ ellen dolgozik. Link Tavaly nyáron a korai trópusi ciklonok, amik javarészt az USA keleti partvidéke mellett haladtak el, a mérsékelt övbe feljutva szépen be tudták tolni az azori anticiklont Európa fölé. Most viszont hiányoznak ezek, mert az erõs magasnyomás inkább nyugat felé téríti a trópusi ciklonokat, mint pl. a mostani Chantal útja is egyre inkább Florida felé vezet a modellek alapján.

Azért a végén csattan az ostor bármikor aktuális lehet, nem lepne meg egy 2011-eshez csattanó
augusztus 20-a után, analógiaként pedig ahogy március 2. felében tobzódott a tél, ugyanúgy lehet egy szeptember 15-e utáni kánikula is. Bár valahogy a meteorológia 7. érzékem azt sugallja, hogy szeptember elején a nyár elbúcsúzhat, komolyabb ráadások nélkul. Tényleg, kíváncsi lennék Thermometer véleményére is, vajon mit hozhat a nyár 2. fele

Még valami, az, hogy Afrika szaharai felén pont a passzát miatt és az erõs szél miatt nincs nagy meleg egyszerûen nem tud felhevülni mert mozgásban van, így ritkán van 30 fok körüli 850hPa-os szinten mellett 48-50 fok. a talajon. Többnyire 45 fok körüli a csúcs de az reális, most az alatt is van.
Itt a legmelegebb hõmérsékletet hozó állomás Afrikában:
Link
44,6 fok elég karcsú, és mellé a légmozgás elég izmos.

No az arab tábla más,ott nincs nagy légmozgás általában így a hõmérséklet is felszökken azonos szintû 850hPa-os szint mellett. Ma Irán, no ez már komoly:
Link
52,6 fok nem rossz adat és többfelé van 50 fok körüli hõmérséklet, ott pont a légmozgás is karcsú:-)

Nem rossz ezt eddig nem olvastam, de azt tudtam, hogy a teknõ sokáig, egészen Afrika északi partjáig is lejutott. És az is hozzá tartozik, hogy az Alpok legmagasabb pontjain még mindig 3-4 méter vastag hótakaró van, ez sem mindennapi július közepén. Ez a fránya globális felmelegedés mindig tud újat mutatni:-) Én ugyan nem vagyok klímakutató, de valószínû, hogy ez is ennek a következménye:-)
Az, hogy mi lesz télen, de még õsszel is jó kérdés? Ezt még a CFS sem tudja nem, hogy mi:-)
Lehet enyhe zonális mint pl kemény zord idõ is ebben az idõszakban, senki de senki nem mondja meg és nincs két év egymás után ugyanolyan.
Majd október végén mikor indul a kedvenc index szezonom már többet lehet mondani róla:-)

Olyannyira,hogy az Etna-n havazott: Link Jó 3000 méter felettrõl van szó,de azon a szélességi körön már ritkaság ez is.

Engem legjobban a jövõ február és április közötti idõszak izgat. Két éve ugye február vége brutálisan hideg lett,igaz száraz formában,utána tavaly,mikor azt várta volna az ember,hogy 2 hasonló év ritkán követi egymást az átmeneti évszakokban fõleg,erre március még durvább,sõt keményen havas idõt hozott szinte áprilisig. Mi következik most? Sormintát követve még májusban is havazás?

Természetesen nem volt egyértelmû, ezek szerint. Tehát az észak-afrikai passzát normál esetben kb Róma vonalig jut legalábbis a leszálló ága júliusra, mikor Róma átlagos csapadék mennyisége gyakorlatilag 0,0 mm:-) Helyett Rómában az állomáson (Ciampino ) már 17 mm hullott néhány nap alatt, és voltak biztosan csapadékosabb pontok is, így a szárító hatás amely mi forró nyarunkat kialakítaná nincs és várhatóan nem is lesz egyelõre. Az azori anticiklon is gyenge illetve eltévesztette a helyét is csinált magából Brit-anticiklont mely a nyár fõként a júliusi idõszakban kifejezetten ritka. Amíg ezek nem változnak addig forró nyár nem lesz nálunk, elõoldali forróság lehet mint júniusban volt. Picit más a megszokott képtõl a mostani.
Ha összekapcsolok mindent mindennel akkor a brutális márciusi negatív AO és a monszun 2 héttel korábbi érkezése állíthatta fejre az egész környék,( itt nagyobb léptrékben kell gondolkodni) tehát az egész térség elrendezõdését. Szegény próbálja kijavítani de már egyre fogy az idõ és nem igen sikerül, hogy mi lesz a folytatás jó kérdés. Szerencsére nyár van méghozzá mindenki által elviselhetõ szép nyári idõ, idõnként zivatarokkal, frontokkal, nincs ezzel baj csak érdekes a helyzet, nekem tetszik mindenesetre:-)

Gondolom az azori térséggel kapcsolatban a passzát csak nyelvbotlás volt A passzát a Hadley-cellában alakul ki Afrika felett, az É-féltekén ez egy ÉK-i passzátot jelent. Az azori térségben (tehát a Ferrel-cellában) ennek következményeként Ny-i széljárás alakul ki. Normális esetben legalábbis ez így van.
Érdekes, amit írsz; az afrikai 40 fokos maximum annak fényében még érdekesebb, hogy a T850 szinte egész É-Afrika felett 32 °C, ez pedig nem zárná ki a nagy területen lehetséges csaknem 50 °C-os hõmérsékletet.

Bizony lassan július közepe van és ahogy az látszott az azori és az észak afrikai passzát sem tudott kialakulni. Égszerûen nem volt az a forró mag amely más években jelen van. Gyakorlatilag hõhullám mentes ez a nyár eddig azt az egy hetet kivéve, és hosszú távon sem látszik egyelõre más. Az az egy hét is mindössze egy szerencsés közjátéknak volt köszönhetõ.
Folyamatosan keresem a választ a miértjére, mivel gyakorlatilag ciklon hatás sem uralkodik. Simán tud ciklon nélkül is lenni szép, de nem forró nyári idõ mint az elmúlt napokban, hetekben volt jellemzõ.
Most azért az iráni rész izzik picit helyenként 50-52 fok is volt de ez minket már nem fog befolyásolni, mivel ott ez nem veszélyes és az áramlás ezt ilyenkor már nem igen teszi lehetõvé. Ami hiányzik az az afriki forró mag ott ma is mindössze 40 fok körül volt a csúcs nagy területen ez olyan mint nálunk 20-22 fok lenne országosan most.
Gyanítom hogy idén már nem tud kialakulni hatalmas mennyiségû meleg levegõ amely elérni az öreg kontinenst és kemény hõhullámot okozna. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet 35 fok, de hosszan tartó kánikula mint tavalyi nyár során elõfordult nem valószínû véleményem szerint.

Ha melegem lesz, ezt a hozzászólást fogom elolvasni jópárszor

Ezév februárjára-márciusára tavaly nyáron még száraz és +3- (+) 5 fokos anomáliát vártak. Tudjuk mi lett belõle,öröm volt hogy április derekán meleg lett végre. Egyébként továbbra is csapadékos jellegû az idõ,még ha vannak helyek,ahol 1-2 hete már nem esett akkor is. Végig nézve az elmúlt évek hasonló idõszakát,kiugró lehet ez az év csapadékosságát tekintve. Ha marad a tendencia õszre-télre akkor jöhetnek a mediterrán-ciklonok és lapátolhatunk megint.

Az idei nyár - leszámítva a június 20-a körüli néhány napos hõhullámot - egyelõre alapvetõen a kellemes arcát mutatja, és végigzongorázva az utóbbi napok modellfutásait, a hozzájuk tartozó ENS-görbéket, valamint a friss hosszútávú prognózisok ismeretében arra a következtetésre jutottam, hogy a hetekig tartó, tikkasztó kánikula esélye a nyár hátralevõ (pillanatnyilag még nagyobbik részében) jóval kisebb, mint az elmúlt jó néhány évben (2005-öt leszámítva). Amennyiben az anticiklon középpontja továbbra is a Brit-szigetek közelében marad, addig nálunk felváltva meleg, nyári - de elviselhetõ, 30-32 foknál magasabb értékeket csak elvétve produkáló - és kissé hûvösebb idõszakok váltakozhatnak, azzal a kitétellel, hogy valamikor augusztus folyamán azért a júniusihoz hasonló 5-6 napos hõhullám becsúszhat még, de - ahogy Derick még a nyár elején ezen a fórumon megírta - összességében a sokévi átlagtól való eltérés mindkét irányban, ami a nyár egészének középhõmérsékletét illeti - elég vaskos meglepetésnek számítana.
Szerk.: akik szeretik az extra ûrtávot és a csikorgó hideget, azok figyeljenek - 2014. január - március jelentõs negatív T-eltérést ígér Közép-Európában, -2 és -6 fok közötti, tartós negatív anomália látszik. Az orosz maci ezek szerint alaposan ránk nyomná a mancsát. 3/4 év múlva verifikálunk (forrás: CFS)

Átlagos...még.
De ebbõl a helyzetbõl a késõbbiekben ugyanúgy lehet keményvonalas hõhullám, mint hideg óceáni öblítés.Ezért írtam pár napja, hogy nagy potenciálok vannak a helyzetben, de az AC megjósolhatatlan viselkedése miatt nehezen körvonalazható a hónap közepétõl esedékes idõjárás.A fáklyákat a nézve a következõ 10 napban nem várható változás, így itt nagy eséllyel marad a valóban bárikus mocsárra hajazó, nyári idõ.

Ami lesz, az leginkább egy kellemes bárikus mocsárra fog hasonlítani Az pedig produkálhat "átlagos" zivatarokat, felfrissülésnek az átlagos 28-30 fokban

Saját anticiklonunk lesz esetleg 10-11. körül, viszont tényleg egyre több tag veszi elõ a hét végétõl a csapadékot, nyilván túlnyomórészt konvektív tevékenységrõl lenne szó.
Ha már GFS, akkor a hónap közepére most kiviszi az AC az óceánra, így nyugat-európát ostromolnák a ciklonok, itt pedig tudjuk, mi lenne...

Július 4/5-tõl jön a következõ konvektív széria, 10/11-én pedig önálló ciklonunk lesz akár tetemes csapadékkal. Ezt mutatja a mostanában földícsért GFS.

Túl csapadékos nem lesz, a következõ 1 hétben legalább nem várható semmi az országban, egy-egy hegyrõl lecsúszó Cb-t leszámítva.Ez a helyzet a hónap felét meghatározza csapadék ügyileg, aszályosabb idõ jön.

Igen, július közepéig megmenekültünk az eszelõs melegtõl. Északkelet felõl nemcsak kellemes hõmérsékletû levegõ fog érkezni, de csapadékban sem lesz hiány. Nem mondom, hogy 2010 reloaded, de lehetnek ilyen helyek az országban.

Az érdekes,hogy az AC szemmel láthatóan Nyugat és Közép-Európában nagy területen elterjeszkedik hosszú idõ után,de jelentõs melegedéssel ez nem járna felénk. Átmenetileg ÉK-i áramlás lehet ránk hatással eszerint. Viszont utána,a hónap közepe fele,most egész valószínûnek tûnik,hogy fölénk helyezõdik az AC.

Súroló hidegfront lehet majd a köv 1-2 hétben esetleg, azaz a Dunántúl harmadán fordul a szél, de lehûléssel és csapadékkal ez nem járna.
A modellek alapján egyébként a következõ valószínûsíthetõ 10.-ig: Nyári idõ, de a még kellemesebb változatban, az AC nem engedné be a forróbb afrikai légtömegeket, legalábbis egyelõre...számokban a kellemes nálam 32-33°C.

A "frontokkal tarkított" akár lehetnek már-már felhõtlen, ugyanakkor erõsen szeles teljesen csapadékmentes hidegfrontok is, igaz? Az elmúlt pár évben (nyilván elõtte is) jó sok ilyenre emlékszem. Szóval a kérdésem az lenne, hogy a fent említett száraz hf-ok a most kialakuló makroképnél a leggyakoribbak, vagy semmi összefüggés?

Régen imádtam a 35-38 fokokat, de most már a 25-28 fokos nyárra vágyom, pedig ha valaki, akkor én szeretem a szélsõségeket az idõjárásban, úgyhogy én a B-C verzióval egyeznék most ki

A következõ napokban kialakuló, tipikus nyári makroképben igen nagy potenciálok vannak véleményem szerint.
A helyzet röviden: Nyugat-Európát uralma alá vonja az azori anticiklon, ami várhatóan egy gyengébb hidegfront után a mi idõjárásunkat is meghatározza majd.Így az elsõ dekád valószínûsíthetõ, hogy száraz, meleg idõvel telik majd, kevéssel 30°C feletti maximumok lehetnek meghatározóak.Izgalmas majd ezután lehet a helyzet, a fölénk húzódó anticiklon és az óceáni ciklontevékenység együtt könnyen vezethet majd komolyabb hõhullámhoz is akár.Ennek jellege több fajta is lehet, lehet akár elhúzódó, keményvonalas hõség, de a pár napos, frontokkal tarkított "elviselhetõ" nyárnak is megvan az esélye. "C" verzióként pedig kisebb sansszal a britek felett lenne erõsebb az AC, így itt az OMSZ által vázolt hûvösebb idõ lenne jellemzõ a hónap elsõ két hetében. Sok fog múlni a nyugati magasnyomás elhelyezkedésén, de ebbõl július közepére akár igen komoly hõhullámunk is lehet..

Nekem is az a sokéves tapasztalatom, hogy nagyjából jún. 20. és júl. 10. között nagyon gyakran van egy vigorózus hõhullám - rendesen fõképp a július elsõ dekádja forró. Ezt követõen egy nagyon kellemes, mérsékelten meleg, mérsékelt hidegadvekciós, erõs fülledtség nélküli, esetleg valamennyire konvektív idõszak következik július végéig, augusztus legelejéig.
Majd a szubtrópikus légtömegek újból északi expanzióba kezdenek, ekkor veszi kezdetét a nyár második, általában az elsõnél hosszasabb hõhulláma.
Az megfigyelhetõ, hogy jelen hõhullám még a tavasz végi (április legvége, május) meleg idõszakok szinoptikai jegyeit viseli magán: alacsony geopotenciál Délnyugat-Európában, északkeleten magas szélességekig elõretörõ forróság, míg nyugat-délnyugaton elõbbihez képest feltûnõen alacsony hõmérsékletek. Ez a szituáció a nyár második felére egyáltalán nem jellemzõ. Ekkor inkább az észak felé nyomakodó térítõi magasnyomás, az atlanti frontok messze északra szorulása, s délnyugatról, az Ibériai-félsziget felõl északkelet felé terjeszkedõ forróság-hullám a jellemzõ. A kétféle hõségidõszak közül ez utóbbi a harapósabb -ha másért nem azért, mert sokkalta tartósabb szokott lenni. Megfigyelésem szerint amíg a Földközi-tenger nyugati medencéjében és az Ibériai-félsziget környékén alacsony nyomások fordulnak elõ, nálunk tartós, nagy hõségtõl nem kell tartani. Ha Nyugat-Európában hûvös van -hûvösebb, mint nálunk- nem kell készítenünk a hidegvizes borogatást. Ellenkezõleg: ha Franciaországba, Németországba, Svájcba tartósan befészkelik magukat a 30 fokok (sõt, egy darabig melegebb van ott, mint a Kárpát-medencében) akkor jó okunk van tartani a pokoli hõségtõl.
Fentiekbõl következõen úgy látom, a mostani hõség nem lesz nagyon tartós. A meleg hamaros letörése a modellek alapján nem kétséges. A kérdés már az, hogy mennyire lesz hûvös a bekövetkezõ "hûvös" idõszak, és meddig tart majd. Alapvetõen fogja befolyásolni a nyarunk minõségét a következõ cca 1 hónap: hol, és milyen erõs cikloncentrumok képzõdnek, mennyi esõ esik nálunk, milyen kifejezett, milyen tartós lesz a hûvös levegõ advekciója. Lehetséges, hogy meglepõen mélyre zuhan majd a hõmérséklet július elejére, sok csapadék hull, és csak lagymatagon, vontatottan tér vissza az igazi nyár. De az sem lehetetlen, hogy a jövõ heti kevésbé meleg idõszak csak átmeneti felfrissülés lesz, s mi tovább lovagolunk a tüzes sárkány hátán sok héten át.
Az Észak-Afrikában felhalmozódott töméntelen forró levegõ mindenesetre ez utóbbi mellett szól. A jelen (hangsúlyozom, a JELEN) helyzet lapján én is az átlagnál szignifikánsan melegebb nyarat várok, mely keresztülhúzza a szezonális elõrék mérsékelten meleg, sõt kissé hûvös nyárra vonatkozó várakozásait. A csapadék mennyisége átlag körülinek néz ki, a magam részérõl talán valamivel nagyobb valószínûségét látom (a meleg ellenére) az átlagosnál némileg több csapadéknak.
Persze történhetnek nem várt fordulatok. Pl., a töméntelen forró levegõ végül mégsem felénk veszi útját, hanem keleti pályán mozog, ezért Nyugat és Közép-Európát hosszan uralmuk alatt tartják az óceáni hûvösebb légtömegek. Ezen a nyáron a szezonális prognosztika is vizsgázik.

Azon esetekben amikor nem azori, zónális az áramlási kép, általános, hogy a hõségmagok tõlünk keletre helyezkednek el, és idõrõl -idõre a sarkvidék felé hatolnak, Az elmúlt években gyakran visszatérõ jelenség a koranyári-nyári idõszakban, hogy a hideg légtömegek Nyugat-Európán keresztül akár a Földközi térségig hatolnak, míg ezzel egyidejûleg a K-Európai síkságon korlátok nélkül törnek észak felé. Az elmúlt 3 év nyarán ez volt a jellemzõ, de az egyensúlyi pontok NY-K irányban eltérõek voltak, és úgy tûnik, néhány 100 km -en múlik, hogy az adott nyárelõ árvizes, vagy majdnem aszályos lesz, elõbbit megtapasztaltuk 2010 -ben utóbbit 2012-ben. a 2011 és idei év valahol a kettõ közötti átmenetet képviseli, ám 2011- ben egy tartós nedves periódusból haladtunk a szárazabb felé, és a nyár második felében szárazabbra, melegebbre forduló idõjárást egyéb hatások is segítik, Jelen idõjárás amúgy 2010 nyárközépre jellemzõ helyzet 1 hónappal korábban , 2010 ben az elsõ melegebb idõszak azonban jóval korábban június 10 környékére esett, ebbõl sejtem, hogy idén a helyzet 2010 nél kiélezetettebb, viszont a meleg expanziója erõsebb. Hosszú idõtávban figyelve, bár a mostani felmelegedés puffere inkább déli- keleti irányú most már Afrika és a Földközi térségben a pokoli hõség délnyugat felõl is "bepróbálkozik", idõnként az Ibériai félszigetet is megnyalva. ebbõl arra számítok, hogy a folytatás nem a 2010 hez lesz hasonló. Bár valószínû még egy visszaingázás egy ÉNY-i iráynítású epizódba, de a korábbiaktól eltérõen már a Kárpát- medencét kevésbé fogja érinteni, és Nyugat-Afrikában is halmozódõ hõségtömeg elöbb utóbb ha nem is véglegesen, de tartósabban zónális áramlási képet épít ki északra elhaladó frontokkal, ami az elmúlt 2 évben illetve 2009-ben az õsz elsõ felét jellemezte inkább.
Nagyon erõs a gyanúm, hogy a következõkben számíthatunk egy mérsékelten nyárias, majd egy kb. 2 hetes csapadékosabb idõszakra, de azt a mostaninál tartósabb hõhullám követheti.

Ez egyébként megfigyelésem már a 90 es évek elejérõl is, hogy a júniusban napforduló környékén jelentkezõ erõs hõhullámot átmeneti több hetes enyhébb -hûvösebb csapadékos idõszak, majd a nyár második felére kiteljesedõ zónalitás és hõség követi. Ellenpéldát nem is nagyon tudnék említeni (így megérzésre akár egy prediktor felállítása is esélyesnek tûnhet a napfordulókori hõmérséklet (jún16-2 esetleg nyomáseloszlási kép és a július 20-augusztus 30 között mért napi középhõmérséklet átlaga között . Igaz a 2 idõtáv csekély különbsége és a napállás jóval gyengébb változása önmagában is erõsebb korrelációt sejtet , de az idõszakra adott becslés gyakorlati szempontból (balatonparti nyaralás tervezése) jelentõs, mert a megfigyeléshez hozzá tartozik, hogy a napforduló környéki hûvösebb idõ esetén a kánikulai idõszak tetõzése leginkább július közepére várható és az augusztus többnyire változékonyabb már.

(Közbevetés: az is néhány évben látott tapasztalatom, hogy a május derekán, fagyosszentek alatti minimum egyhetes kánikula - nem a május elején jellemzõ - többször "lyukas", átlagnál hûvösebb nyarat hozott. )

Végigtekintve a hasonló júniusú éveket nagyon hasonló jelenségeket láttam a légkörzésben, mégha némileg eltérõ is volt a hidegmag tagoltsága és helyzete adott idõpontban, és jellemzõ volt utána egy zónális váltás.

Tehát összességében ezek azt mondatják, hogy az átlagosnál szignifikánsan melegebb nyár várható, végül átlagos, vagy kissé azalatti csapadékkal.

Mindenekelõtt az a meglátásom, hogy az idei tavaszvég és nyárelõ igen nagy mértékben hasonlít a tavalyihoz: annak szinte ikertestvére. Megállapításom a hõmérséklet-menetre vonatkozik, a csapadékmennyiség elég jelentõsen különbözik. Mondhatjuk persze, nem csoda a hasonlóság, hisz az alapkondíciók közül a naptevékenység, vagy az arktikus jégviszonyok eléggé rokonok.
A folytatást illetõen azonban mégsem vonnék le a fentiekbõl messzemenõ következtetéseket. Nagyon érdekes, és bonyolult kérdés az egymás melletti évek idõjárási forgatókönyveinek hasonlósága. Van, hogy napra pontosan megismétlõdik egy év elteltével ugyanaz a fajta idõjárás. Gondoljunk csak a 2009-es és a 2010-es karácsonyi robbanásszerû felmelegedésre a megelõzõ zord idõ után. Vagy a tavalyi, és az idei április legvégi, május eleji kánikulára, mely egyként rekordközeli volt, és ugyanaz a makroszinoptikai helyzet hozta. A korán jött kánikula után május második felében, június elején idén is, meg tavaly is volt egy nagyjából átlagos hõmérsékletû idõszak, majd június 15.-tõl mindkét esetben újra hõhullám következett.
A hasonló forgatókönyvben azonban mindig lehetnek deviáns, "hámból kirúgó" epizódok. Ilyen volt az idei február-vég, március-elõ bõdületes kara-tengeri hidegmagja, mely meg is csinálta nálunk az extrémnek tekinthetõ március 13-14-i hóvihart. Bár az izlandi-mediterrán "csúszópályás" ciklonok hosszas uralmából sejteni lehetett az Európához közeli sarkvidék nagyfokú lehûlését -de persze az ilyesmi se jelent biztos prognosztikai fogódzót. Ekkor még joggal gondolhattuk, hogy az idõjárás letért a 2012-es útról, a tavasz és a nyárelõ egész más jellegû lesz. Az lett? Nem, a folyamatok visszazökkentek a tavalyi kerékvágásba.
Jó lenne tudni, meddig haladnak az egy évvel ezelõtti mederben a légköri folyamatok. Ha néhány hónapig nem változik az összkép, ugyanolyan forró, hõhullámos nyarunk lehet, mint 2012-ben. Ez egyáltalán nem kizárt, de az sem, hogy hamarosan más vágányra áll a cirkuláció.
Sajnos, a "váltót" a legritkább esetben láthatjuk meg elõre. Azt megmutatják a modellek (meg a jó szimatunk) hogy pl. pár napnál hosszabb hûvös idõszak jön. De hogy ebbõl hónapokra terjedõ éra lesz, vagy pedig csak epizódról van szó, a próféta tudná csak megmondani (ld 2013-as márciusi hideg epizód!)
Annyi látszik, hogy most nyár elején a térítõi forró légtömegek inkább keleti elhelyezkedésûek: fõleg Kelet-Afrikát érintik, innen haladnak a kontinens legkeletibb részeinek érintésével (Kaszpi-tenger, Kazahsztán, Oroszország) egészen a Lappföldig. (Sõt, azon túl is -épp most olvasom, hogy valahol Nyugat-Szibériában, mari-földön most, júniusban egyik nap 30 fokra ugrott fel a hõmérséklet. Másnapra viszont leesett a hó a sarki hidegbetörés következményeképp. Úgy látszik, a forró levegõ keleti elhelyezkedése nagyfokú instabilitást okoz arrafelé)
A forró légtömeg idõnként ugyan tért hódít nyugat, azaz Algéria és Marokkó felé, azonban több hét távlatában egyelõre nem ez a jellemzõ. Nyugat-Európában, és rézben Közép-Európában is ezért tér nyílik a hûvös, óceáni légtömegek elõtt. Azt hiszem, az az érdekes hõmérsékleti eloszlás, miszerint nálunk 20 fok sincs, még Északkelet-Skandináviában 30 fokra szökik a higanyszál, egy ideig még jellemzõ marad. A túl meleg északkelet, és a hûvös nyugat között elég aktív ciklonok képzõdhetnek a jövõben is. A Kárpát-medence e két "idõjárási birodalom" határán helyezkedik el, s a mostani masszív hõhullám keltette látszat ellenére nagyon hamar megkaphatja a hûvös, nedves óceáni légtömegeket. Éppen ezért arra számítok, hogy a jelenlegi kutyameleg átmeneti jelenség lesz, és a hónap legvégén és júliusban lesznek hûvös, de akár rendkívül hûvös idõszakok is. Természetesen a hõség is jelentkezik majd idõrõl-idõre, de tartósodni egyelõre nem tud. Erre inkább csak július második felétõl számíthatunk -akkor viszont eléggé valószínû egy hosszasabb hõségidõszak. Ezzel persze semmi falrengetõt nem mondtam, az évek túlnyomó többségében ez a menetrend.
Hogy az augusztus vége, szeptember és október milyen lesz, arra korai még tippelni. A "deviáns" idõszakok becsúszásának lehetõsége miatt egyáltalán nem biztos, hogy a tavalyihoz hasonló nyárias, meleg kora õszünk lesz.

A hosszútávú latolgatásaimnál a modellek elõrejelzéseit kevésbé, vagy inkább makroszinoptikai kimenetelek szempontjából veszem alapul, 5 napon túl pedig egy ilyen esemény idõbeli bekövetkezésénbek elõrejelzésében nem hiszek, figyelembe vettem bizonyos szempontok szerint a 2006 és 2009 nyár makro képét és hõmérsékleti görbéit, illetve az idei jellegzetességeket. az idei év egy kb havonta ingázó libikókaként hozta a melegebb eseménytelenebb szárazabb illetve hûvösebb jelentõs csapadékot adó idõszakokat, a melegedés felmenõ ágában elõször igen határozott déli, délkeleti irányítás tapasztalható átmeneti ál-zónális muszter ami tõlünk nyugatra szinte azonnal teknõsödésbe megy át. A lendület megtörik, de a meleg idõrõl -idõre visszahódítja a szerepet a Kárpát-medencében, mígnem egy ciklon ÉNY hátoldali áramlása át nem veszi. a folyamat a melegedés kezdeti 1-1.5 hétig tartó csendes idõszaka után kb 3 naponta változó idõjátrást eredményez.
Úgy vélem hogy nyárközépen a hidegbázis erõtartalékainak gyengülésével ez a változékonység enyhül, szelidül, de lényegében megmarad. A hét végétõl fokozatosan átlagos nyári zivataros idõ veszi át a szerepet, a hõséget fokozatosan kelet felé kiszorítva, a legkeletebbi megyékben azonban akár jövõ hét elején is lehetnek 35 fokos értékek, míg nyugaton 23-27 fokos max lesz a jellemzõ. Ezt egy kiegyenlítõdés követi a jövõ hét 2. felétõl feltámadó széllel és országosan 23-28 fokokkal. Július elsõ napjaiban kb 2-3 napra visszaköszön a hõség, ekkor keleten akár új SZR is születhet. Ezt követõen már igen változékony idõ köszönthet be, de nyári jellegû marad, 1-2 napra visszatérhet a 30-32 fok. A leghûvösebb 20-25 fok alatti max 1 hetes idõszak szerintem a július 15 és 23 között köszönt(het) be, ha egyáltalán lesz ilyen. Úgy gondolom, hogy a nyáron többször is visszaköszönhet egy -egy napra igazán nedves, kevésbé meleg, gyenge ziv tevékenységgel, vagy anélkül járó de kiadós, heves felhõszakadásszerû záporokat hozó idõ. Felhívom a figyelmet arra, hogy ez csak egy latolgatás, májusban 18-24 re vártam a pocsék hûvös mediciklonos idõszakot, ehelyett május 23-27 körül volt és a június elején visszaköszönt (figyelemreméltó, hogy 2010 -ben is párban jöttek) - lényeg, hogy a családtagjaim márciusban május 1. és 2. hetére foglaltak "elõnyaralást" javaslatomra a keleti országrészbe ahol végig 30 fok volt) . Augusztus elejétõl várok újra keményvonalas hõséget (szezonrekord beállítása esetleg dõlése lehet legkésõbb 19-20 án.) Idei szezoncsúcsot 37.6 és 38.2 fok közé tippelem. Aug 20 - tól fokozatosan koraõsziesre fordul az idõ, az elmúlt 2 évtõl eltérõen véget ér az igazi szezon, az átlagnál pár fokkal hûvösebb, vékony, de néhol makacs stratocumulusos idõ, de kellemes 22-29 fok közötti kifejezett kirándulóidõ marad. hónap legvégén megjelenhetnek gyenge nyárvégi zivatarok. Október elején biztos nem fogunk fürdeni a Balcsiban, de tartós, 15-18 fok alatti kellemetlen hûvös idõ október közepe elõtt idén sem lesz.

Köszönöm az elismerõ szavakat. Nagyon érdekes dolgokat írsz, a témát érdemes alaposan kutatni. Ezt egy olyan kivételes területnek tartom, ahol komoly eredmény reményével kecsegtet az aprólékos kutatómunka. Említetted a hófelhalmozódás és a nyomás-anomália különbség közti kapcsolatot, nos a korreláció -0,26, tehát gyenge kapcsolat valószínûsíthetõ.

Szóval, erõsen úgy fest, hogy majdnem keményvonalas hõhullám elõtt állunk, bár a GFS verziója gyanús kicsit -jún. 25.-ig a fõfutás kissé elszálltnak imponál.
Mindenesetre a strandidõ borítékolható a jövõ hét túlnyomó részében, országosan dögivel lesz hõségnap.
Végezetül egy rövid, nem modelleken, hanem tapasztalaton alapuló, igazi latolgatás:
A küszöbön álló hõhullám valószínûleg csak 5-6 napos lesz majd (keleten valamivel hosszabb), de "visszaköszönése" júliusban, augusztusban szinte biztos. Minimálisan még egy, de inkább 2 hõhullámmal bízvást számolhatunk a nyáron, s ezek bizonyára nem lesznek szelídek.
Ebbõl kifolyólag, hacsak nem lesznek kifejezetten hosszú, és elég hûvös pauzák a hõségidõszakok között, az évszakos hõanomália nemigen jön ki "nullszaldósra".
Természetesen figyelembe veszem a szezonális elõréket, én is inkább átlagos hõmérsékletû nyarat várok, azonban valószínûbbnek gondolom a mérsékelt átlag felettiséget, mint az ugyanilyen átlag alattiságot. Egy hõhullámos, forró nyár nekem nem okozna vaskos meglepetést, míg a kifejezetten hûvöset gyakorlatilag kizárom.