Kérdések és válaszok

Hát... a névleges pontossága szárazföld felett azt hiszem, 1 °C, a felszínhõmérséklethez képest. A léghõmérséklethez képest 1-1 adat eléggé eltérhet (akár 10 °C-kkal), de az összkép (mondjuk egy területi eloszlás) elég jó. Viszont fontos tudni, milyen évszakról és napszakról beszélünk, más az eltérés mondjuk télen és nyáron.
A szegediek azt hallottam, csinálnak valami olyat, hogy autós és repülõs méréseket számítanak át egymásba, de hogy ehhez mennyi adat áll rendelkezésükre, azt nem tudom.
De nem is feltétlenül kell korrigálni, mert ez nem rosszabb, hanem más adat. Nem jól írod: "sugárzási adatokból származtatott hozzávetõleges léghõmérséklet", ez nem léghõmérséklet, hanem felszínhõmérséklet.

Elõször is nem vagyok szakértõ, de villámvideós létemre, én is megfigyeltem már néhányszor ezt a jelenséget. Elõször (a képek nélkül) valami optikai illúzióra (betükrözõdés) gondoltam, de látva a képeket, szerintem akár nagyon egyszerû is lehet a magyarázat. A villámok csak hasonlitanak egymáshoz, semmilyen más kapcsolatot nem látok közöttük. Pár képeden tisztán látszik, hogy a villámok nem is egy sikban vannak (hanem pl. egymás mögött). A villám is olyan, mint mi, emberek: hasonlitunk egymásra, de mind különbözõek vagyunk. De hogy mégis megpróbáljak adni valami magyarázatot: a lecsapó villámok mindig ott alakulnak ki, ahol a legnagyobb az elektromos töltés felhalmozódás, általában a felhõ alapjánál (tehát az alsõ felén). Ha túl sok a töltés, akkor akár két villám is kialakulhat, néha egyazon idõben, egymáshoz nagyon közel! Angolosan ezek amolyan "hot spot"-ok, ahol a legnagyobb eséllyel kicsap az elõvillám a felhõbõl. A további hasonlóság szerintem már csak a véletlen mûve...

Mellesleg a fantasztikus nagy záridõs fényképeiden remekül látszik a felhõ "villámlenyomata", vagyis ahonnan kicsapnak a villámok a felhõkbõl, bizonyos haladási irányban. Mintha egy útvonalat követnének a lecsapók. Ahogy mozognak a felhõk (adott irányba), úgy a "hot spotok" is eggyütt mozognak a felhõalappal.

Az engem is érdekelne, hogy egy Cb-ben mikor alakulnak ki a felhõvillámok és mikor lecsapók?

Bizony, a növények elfagyása vagy nem fagyása a városokban nagyon jó módszer, mivel annyi meteorológiai állomás nincs, mint ahány növényi indikátor.
Persze ezekkel is vigyázni kell, és megfelelõ óvatossággal, odafigyeléssel kezelve lehet így vizsgálódni, de a nagyfokú változatosságra mindenképpen rávilágít.
Például marhára érdekelne, hogy: egy város sûrûn beépített, völgyi részében komoly hõszigethatás van. A dombokról a város völgyi részébe belefolyó és alul összegyûlõ hideg hol helyezkedik el egy derült éjszakán?!
Úgyértem, összekeveredik a városi hõvel, vagy a városi hõbuborék felett összegyûlik? Mivel a városi hõ alulról száll felfelé, alulról kap utánpótlást.
Vagy befolyik a városi hõ alá és megemeli azt?
Meg kellene színezni a városi hõt pirosra, a lefolyó-összegyûlõ hideget kékre, és nézni, hogy mit csinálnak
Annyi, de annyi kutatnivaló és felfeledeznivaló lenne a földfelszín feletti néhányszáz méteres légrétegben, közben meg a meteorológiai kutatások inkább a magaslégkört célozzák meg.

No itt vagyok, gyorsan feltöltök egy rakat képet, aztán jöhet az eszmecsere

Töltögetem a viherles.hu galéria ikervillámok almenüjébe

Köszönöm a választ. Jó volt a sejtésem. A sugárzási adatokból származtatott hozzávetõleges léghõmérséklet mennyire tér el a ténylegestõl? Van a korrigálásra valami jó módszer (biztos, hiszen használják...)? Vagy a pontos, tizedre meghatározott hõmérsékletnél többet "ér" az azonnali adatsor és a nagy területi lefedettség?

Alapvetõen a mûhold nem léghõmérsékletet, hanem felszínhõmérsékletet "mér", vagyis származtat sugárzási adatokból. Ez az érték kicsit máshogy viselkedik (pl. nappal jobban felmelegszik, éjjel jobban lehûl). Viszont van egy csomó elõnye, mint hogy automatikusan mûködik, nagy területen is rövid ideig tart a mérés, nagy területet lehet lefedni viszonylag finom felbontással (MODIS 1kmx1km, ASTER finomabb). Hátránya a kötött menetrendje (mûholdanként két áthaladás naponta), és hogy felhõs idõben nem mûködik.

Valóban, a mérõautó jobb olyan szempontból, hogy léghõmérsékletet mér, viszont elég macerás, így relatíve kevés mérést végeznek (heti-havi gyakoriság). Ezen kívül nagyobb terület felmérése tovább tart (vagy több mérõautót igényel).

Köszi a linkeket, érdekes kutatások.

Egy rugóra jár az agyunk. A hõszigetek élettani hatásai különösen érdekesek (növények, állatok, ember szemszögébõl). Ez is megérne egy tanulmányt, talán már született is ilyen... Azt hiszem hízelgés nélkül mondhatom, ha valaki, akkor Te különös odafigyeléssel vizsgálod a települések hõszigetének hatását a növényzet tükrében. Én is minden utcasarokra telepítenék egy mérõt, érdekes dolgokat lehetne megfigyelni. A közelemben van Debrecen legnagyobb hõszigete, ami nem a kiemelkedõen magas beépítettségnek, magas házaknak vagy a nagyobb mesterséges talajborítás hatásának tulajdonítható, hanem a zárt, középkori eredetû utcaszerkezetnek ahol éppen a általad is említett huzat hiányának és a gyakori szélcsendnek "köszönhetõ" a meleg megrekedése. Fõleg késõ este, éjjel. Azaz ugyanolyan utcaszerkezet már térségben, más településen másként viselkedik, jelen esetben pont fordítva, mint ahogy írod. Errõl sajnos nem tesz említést az általam belinkelt debreceni méréseken alapuló tanulmány.

Én is, ha lenne egy csomó pénzem, szétmérném a világot.
Nem csak Bp. szintû városokban, hanem kisebb, 50-100 000 lakosúakban is.
Szerintem az éjszakai hõmérsékletek a legizgalmasabbak, hogy az épületek között, a beépítettségtõl függõen hogyan változik a hõmérséklet. Illetve ott van még a huzat kérdése, ami ugye adott utcákban nagy térségi szélcsend mellett is egész éjjel mozgó levegõt jelent, tehát nem hûl le.

Szívesen.
Igen, hallottam már errõl a módszerrõl, valójában ezt kérdeztem Tõled, hogy ez érdekel-e. Konyhanyelven...
Mindkét módszernek van elõnye és hátránya. Ez a mûholdas felszíni hõmérséklet mérés gyors, tetszõlegesen kiválasztható a vizsgált terület, jól feldolgozhatóak az adatok, "színes-szagos", viszonylag jó közelítést ad a levegõ hõmérsékletére, de mégiscsak közelítõ értéket. A "mozgó laboratórium" pontosabb értékeket ad, hiszen ténylegesen a levegõ hõmérsékletét méri, nagyobb a mintavételezése is, de körülményes, lassabb, valamint nehezebb feldolgozni az adatokat és reprodukálni a mérés feltételeit. Szívesen megnéznék egy összehasonlítást a két módszerrõl. Mondjuk egy Budapest méretû települést körbeautókázni...

Dezsõ Zsuzsa doktori dolgozatát is érdemes olvasgatni: Link

Bartholy Judit a "városi hõsziget" c írásában olvastam, hogy mostanában mûholdfelvételeket használnak ezek kutatására.
Link

Köszi a linkeket, elolvasom õket.

Itt pedig a Debreceni Egyetem kutatóinak (korábbi oktatóimnak) eredményeit lehet olvasgatni. Hajdúsági települések hõszigete a település méretének függvényében: Link Kifejezetten debreceni vizsgálatok: Link
Érdekes tanulmányok. Debrecen esetében a vizsgált idõszakban a legnagyobb hõsziget 5,8°C volt...

Itt pl. találhatsz infot az ELTE-n folyó városi hõsziget vizsgálatokról: Link

Itt meg arról, hogy hogyan veszik és dolgozzák fel a nagyfelbontású mûhold adatokat szintén az ELTE-n: Link

A mûholdkép alatt mit értesz? A városok felett képzõdõ (gyakran korábban megjelenõ és kiterjedtebb) gomolyokat szeretnéd megtekinteni, vagy valamilyen "infra felszíni hõmérsékletet" szeretnél nyomon követni?
Igazából csak kérdéssel tudok "válaszolni", mert magam sem ismerek nyilvános nagyobb felbontású élõképet.

Létezik olyan nyilvánosan elérhetõ jó felbontású mûholdkép ahol a városi hõsziget jelenség megfigyelhetõ?

Engem is, csak mutassatok már egy képet (aztán megpróbálom a választ kitalálni, ha ki tudom)

Én néztem a képeket. A két villám (jobb és bal oldali) által közbezárt területet ha hossztengelyénél kettévágjuk, két szimmetrikus határokkal rendelkezõ azonos méretû területet kapunk. Szerintem erre gondolt, a válasz engem is érdekelne.

Azt akarom éppen megtudni, hogy te mit látsz tükörképnek Szóval majd este.

Most csak a telefonoról tudok írni, de ha a Link galériájában a villámok közt böngészel, találhatsz egy rakás olyan képet, melyen tükörképszerû villámpárok vannak. Majd este belinkelek pár ikret.

Mutatsz egy példát?

Villám fizikai kérdésemre keresem a szakszerû választ!
Számtalan olyan fotóm van, amin a lecsapó villámpárok vannak, szinte egymás tükörképei. Döbbenetes, mintha csak fotómontázs lenne! Nem ritka hogy a tükörképszerû pár jópár másodperc késéssel érkezik. Mi okozza ezt a tükörkép jelenséget?

OK, köszönöm.

Digipétert kérdezd. Gyakorlatilag pár méterre mér onnan.

Szerk.: azaz ne is zavard Link

Tud valaki arról, hogy a tokaji fesztivált elkapta a zivatar, ha igen kb mennyi esõ esett ?

A videó és a képek is kb. NyDNy felé nézve készültek. Bejelöltem a középen lévõ házat és a fotózás helyét: Link A cella nyugat felõl jött, illetve talán kicsit NyÉNy felõl.

A videón elõl lévõ felhõstruktúra egyértelmûen ciklonális forgású. Melyik irányból készült a felvétel? Északi vagy déli? A videón merre van kelet, amerre a cella haladt?

Itt van még két kép kicsit késõbbrõl: Link Link
Én is sokat gondolkodtam rajta. Igazából a falfelhõ is elég furcsának tûnik nekem. Az elsõ képen mintha két különálló részbõl állna, az elsõ a kép bal oldalán, a második pedig középen hátul látszik. Aztán a második képen az elöl lévõ fejlesz magának még egy darabot, míg a hátsó eltûnik a csapadékfüggöny mögött.
A time lapse videón jól látszik ez a folyamat: Link (Felülrõl a 3. videó. Meg lehet nézni a Youtube-on is, de ott nagyobb a méret, de fényképezõ 320×240-es felbontásban vette fel, így torzul.)

Radar alapján nem tudom megmondani, a képek alapján inkább LP, de nem egyértelmû a helyzet. A klasszikus SC esetén nemcsak az elõoldali leáramlásban van csapadék, hanem van egy kevéske a hátoldaliban is.

Itt egy régi képem a klasszikus SC-rõl: Link

Látható a jobb oldalon a markáns csapadék az elõoldali leáramlásban. Aztán ott a falfelhõ és a falfelhõ bal oldala mögött egy vékonyka csapadéksáv a hátoldali leáramlásban.

Már akartam kérdezni, de eddig elfelejtettem, jól sejtem, hogy ez klasszikus szupercella volt? Link Link
Radar: Link

Errõl beszéltem.Nem tudom,hogy szándékos vagy véletlen nem odafigyelés volt,de ezt már én elõre megtettem.
De ha kell megteszem többször is.
Köszönöm Witch !

Akkor nincs más hátra, mint megköszönni Witch munkáját. Én megteszem.

Rendben,megfelel...
Szándékosan nem kezeltem magánügyként,mert valóban nem esik az jól(mint ahogy velem már megtörtént és távoztam is egy másik oldalról),ha email-ben vagy privát üzenetben felszólítanak,hogy pontosabban mérjek,amikor 1-2 % eltérésekrõl lehetett maximum szó.Sajnos itt is gyakran "félreértenek",pedig igyekszem korrekt lenni és ex-katedra kijelentések helyett adatokat szoktam felvonultatni.Próbáltam ezért a moderátorokra bízni az ügy rendezését,talán sikerült.

Kedves Bakonyvár!
A kifogásolt májusi zirci adatok korrigálásra kerültek. Ha gondolod, nézz rá az adatokra légy szíves, hogy immáron helyénvalónak találod-e õket.
-------------
Dombiati zirci észlelõnk a probléma feltárása és a helytelen adatok korrigálása során igen konstruktív és segítõkész magatartást tanúsított. Együttmûködõ, udvarias levélváltásra került sor. Köszönöm szépen neki.
Ádámnak szintén köszönöm a hozzászólásokat, sokat segített a probléma megértésében és az ügy felgöngyölítésében.
A tanulság pedig:
Kérésünket, problémánkat a megfelelõ fórumban, a megfelelõ hangnemben tegyük fel. Ha van, támasszuk adatokkal alá a kifogásolt értékeket, fogalmazzunk egyértelmûen. Segítsük a moderátort a probléma megoldásában. Mindannyiunk érdeke az, hogy a problémák - mindenki megelégedésére - mielõbb megoldódjanak és ne eszkalálódjanak.

Köszönöm, erre gondoltam !

Link Link

Segítséget kérek !
Régebben valaki belinkelt egy 6 napos csapadék elõrejelzést ábrázoló térképet, európait. Hasonló volt mint az OMSZ hazai hydroinfo tétképe.
Fontos lenne, elõre is köszönöm a segítséget !

Igenis, somogyi gyerek!

Vigyázz, zalai gyerek!

Köszönjük Emese

Az siófoki OMSZ mérõállomásnál az automata szélmérõ vélhetõen megbolondult. A szélsebességgel nincs semmi gond, de -hosszú órák óta eleinte DNY-i, most pedig DK-i szélirányt jelez (látható a met.hu oldalán is), gyakorlatilag pont szembe szelet mutat az éppen aktuálissal. Beszóltam az obszervatóriumba, meglepõdve köszönték és gondolom orvosolják a hibát.

(Nem tudom ide tartozik-e, de jobbat nem tudtam kitalálni ennél a fórumnál. Ha nem jó helyen van, akkor nyilván át lesz pakolva más helyre.)

Köszönöm !
(Jún.12-én,igaz link nélkül beírtam az OMSZ-os adatokat a párbeszéd fórumba.Akkortájt vettem észre a táblázatot a met.hu-n,és vált bizonyossá,amit elõtte -már május 18-án- többször feltételeztem nem hivatalos források alapján.)

Ohhh.., te jó ég! Ennyi felesleges kört....
Tehát Dombiati zirci észlelõ
május 15,16,17 csapadék adataival van gondod:
..............Dombiati Zirc / OMSZ hivatalos Zirc
május 13 / 14.7 mm / 19.2 mm
május 14 / 2.3 mm / 0.9 mm
május 15 / 30.1 mm / 88.4 mm
május 16 / 71.7 mm / 98.2 mm
május 17 / 31.8 mm / 42.3 mm

Ennyi információra lett volna szükség, a fenti formában.
A héten valamelyik nap írok majd neki privát üzenetet, melyben kérem tõle az adatok módosítását.

Ezt furcsállom én is,de a pár km-re lévõ zirci adatok is összességében 3 nap alatt hasonlóak,de napi bontásban teljesen mások.Mivel óránként 5,sõt akár 10 mm is esett,ezért ha az észlelõk nem pontosan egy idõben mértek(a közlekedés is nehéz volt az orkán és az áradások miatt),abból is van eltérés.(feltéve,hogy nem a saját kertjükben van a mérés).Szerintem elõször nyugatabbra volt az intenzívebb rész,aztán ez 16-án keletebbre,Zirc felé húzódott.
Ugyanakkor a szélirány is befolyásolhat,na meg az erõsség.A Kõris-hegyen az orkán inkább 16-án kezdett tombolni(15-én még szelídebb szél volt),ez is alulmérést okozott szerintem,akárcsak a többi magaslaton).Nálam Cseszneken nem volt ilyen nagy eltérés a napok közt,persze ott nem volt 100 km-es szél sem a völgyben.

Mondjuk, ha már így elõkerült, akkor az OMSZ-os adatsor is elég ütõs.

Bakonybél: 146 és 59 mm
Bakonybél-Somhegypuszta: 101 és 82 mm

Az egyik nap 45 mm a difi, a másik nap csak 23, de fordított elõjellel. 2-3 km lehet a két mérõhely között?

Ne egészen értem,hisz vagy 16 hozzászólásban részletesen leírtam mindent az ügyrõl,most összeszedtem,hogy melyek a fontosabbak.Nem az összes adat moderálását kértem,csak Zsófia ciklon zirci adata szúrt szemet.Sajnos elismerem,hogy nem linkelgettem tele a hozzászólásokat,és csak akkor vettem biztosra a dolgot,amikor az OMSZ csapadékelemzését olvastam.Ekkor kértem a javítást az OMSZ adatokra hivatkozva.Nekem evidensnek tûnt,hogy mindenki olassa a met.hu elemzéseit,de belátom :tévedtem.

Na látod, ha ezt belinkeled a legelsõ alkalommal, amikor megtaláltad, akkor nem kellett volna csûrni-csavarni a dolgokat.