Meteorológiai esélylatolgatások

Nagyon valószínû, hogy egy június közepe óta fokozódó hõséghullám nem a tetõpontján fog derékba törni. talán ilyenkor a legmasszívabbak a közelünkben lévõ forró légtömegek.
Némi analógiát keresve az 1992 es évvel a modellfutásokon az erõsebb ciklonok pályája lényegesen északabbra halad. 1992 -ben az ÉVF egy hatalmas MNSZ-é alakult, amúgy a környezõ években jellemzõ volt az ilyen jellegû - hetesesõt hozó naptári évszakváltás, vannak erre is ráutaló jelek, és elõzmények, (csapadékos mediciklonos nyárkezdet esetleg a polárfront közelebb húzódásával ismét átejthet a ló túloldalára) de az elmúlt években merõben más trend miatt ez a lehetõség mégsem annyira valószínû. Némileg nagyobb változékonyság, nagyobb hullámok és ezáltal némi csapadék, de akár tartósabb elõoldalak lehetõsége áll fent hûvösebb idõszakot váltva. Az elõttünk álló 5-7 nap egy ilyen periódusnak látszik, de mégis valójában nem egy hósszú idõszak, lényegében továbbra is nagyrészt mérsékelt nyárközépi idõvel így elég szubjektív, hogy ezt ki minek nevezi. Nem nehéz megtenni azt a megállapítást, hogy ilyen kéthetes idõszak már nem lesz, de mivel ez is inkább egy 4 illetve 6 napos periódus, közte 1-2 napig még a 30 at sem értük el, így semmi nem zárja ki, hogy augusztus végére egy 4-5 napos forró periódus beessen. És hogy lesz -e néhány nap után újra némi ráadás, vagy hosszabbítás mint 2011 szeptember elején, nagy kérdés.
Az eddig megélt nyári idpõszakok alapján az a meglátásom, hogy egy augusztusban kialakuló hõhullám korábbi forró elõzményekkel pikk pakk le tudja hajrázni a korábbi SZR-t akár a hónap legvégén is. Az augusztusi hõcsökkenés inkább olyan éveket jellemez ahol egyébként a nyárközép sem valami acélos, ekkor a július a legmelegebb, talán ezért is van az, hogy a top középhõmérsékletben a rövidebb nappalok ellenére mégis az augusztus a nyerõ.
Magyarán egy korai, erõs júniusi hõhullám jól tudja "prediktálni",hogy a nyárvég forrósággal zár, míg egy végig kifejezetten hûvös június nem ígér hosszú nyári szezont.

Én is azon a véleményen vagyok, hogy várható még legalább egy tekintélyesebb hõhullám, ami hozhat még forró napokat akár országos szinten is, de a mostaninál lényegesebb rövidebb idõtartamú hõségrõl beszélhetünk, gyakran lehetnek markánsabb hidegfrontok, amik után aztán még mindig ott van egy esetleges elõoldal esélye...ilyen forgatókönyvet képzelek el a következõ 10-12 napra, a szezon legkomolyabb konvektív eseményei is talán most jönnek majd.

Szerintem augusztus 8 -án abból hogy az elõrejelzés (GFS) a -10 fokos T850 -û terület hízását mutatja, nem vonnék le messzemenõ következtetéseket az õszi hónapokra. Természetesen tartalommal bír, s ha összekötjük az idén tartósan fennálló meridionális muszterekkel akkor valóban ezt a következtetést vonjuk le. Csakhogy: az említett terület pontosan a sarkon helyezkedne el, s onnan nem mozdul el. A poláris hidegbázis kiterjedése is elég koncentrált, vagyis sehol nem jön létre turbulencia, leszakadás, ami ezt "megcsapolná", hát miért ne hízna, még tán júliusban is szûk korlátok közt ezt tenné hasonló helyzetben. Az erõs azori uralom pedig éppen zónális képre vall, kérdés meddig tarthat ki, az emúlt két év tanulsága szerint akár elég sokáig is, amit a modellek képtelenek elõre meglátni, így max megérzésbõl mondható el, hogy idén hamarabb lehet egy meridionális fordulópont.
De mit jelent ez? Ha a hideg leszakad valahol, melegnek is fel kell jutnia a helyére, az pedig van bõséggel közelben sokáig raktárra is. Vagyis ha viszonylag korán be is következik egy ÉVF ami idõ elõtt véget vet a jelenlegi hõség visszalobbanási esélyeinek, nem zárja ki, hogy késõbb mégis újra visszabillegjen a libikóka. Így gondolom azt is, hogy egy nem túl hideg, de õszies idõszakot könnyen követhet 1 vagy több nyárias periódus még õsz elsõ felében, s ha az idei év dinamikáját nézzük, nem lepne meg, ha nem áll meg 30 fok alatt. Ilyet láttunk a 2003 as évben. Persze ha beáll a hõség és szeptember legelején egy brutál elõoldallal ellövõdik a maradék puskapor, melyet látványos ÉVF követ, mint az ominózus 92-ben vagy 2008 -ban, akkor erre csekély az esély - október-novemberre lettek még szép langyos idõk akkor is.
Ez így nagyjából 3 típusra osztja az õsz jellegét. Egy nyárias jellegû kezdet melyet gyakran október közepén-végén havazással járó masszív hidegbetörés követ, vagy egy kifejezetten késõõszbe illõ kezdet amely aztán fokozatosan tavaszias második félidõre
vált, a harmadik egy néhány hetes nem kifejezetten hideg de esõs ködös õsi idõt hozó periódus után tipikus vénasszonyok nyara az õsz derekán, idén úgy gondolom a 3. típust fogjuk közelíteni.
Az is figyelemreméltó, hogy akár egy augusztus derekán bekövetkezõ többé-kevésbé hûvösebb periódus (2002, 2006) sem jelenti feltétlen a nyár végét, sõt az a tapasztalatom, hogy ilyen általában lenni szokott még olyankor is, ha a nyár második fele elhúzódó kánikulai meleggel telik (1994, 2012).

Igazad lehet,ezt jegyeztem meg néhány napja. Elkezdett hízni a hûvösebb tömb ÉNY-on,de egyelõre tartja magát az azori AC,uralja Európát még jó darabig. A GFS fáklyán középtávon NYugat-Európában (!) felfelé szórnak a fáklyák,azaz nálunk ez idõeltolódással hatványozotabban jelentkezhet a hónap közepe után. De az ECM-en is visszamelegedés látszik.

Legvalószínûbbnek az a forgatókönyv tûnik, hogy most szombattól nagyjából 5 napos változékonyabb, kevésbé meleg idõszak köszönt be. GFS-nél elég határozottabbnak néz ki a lehûlés, ECMWF-nél jelenleg halványabb, rövidebb ideig tartó hõcsökkenés mutatkozik.
A hónap közepétõl mindkét modell kifejezett felmelegedéssel számol, jelen verzió szerint aug. 20. meleg, nyári idõt hoz, ha nem is annyira forrót, mint a mostani pár nap.
Azonban a hõség visszatérése szerencsére csak ijesztés, idõleges. A keményvonalas kánikula tartósan már nem áll meg, aug. 20-a után újfent csökkenni kezd a hõmérséklet.
Bár itt bõven 200 óra feletti történésekrõl van szó, elég hihetõnek gondolom ezt a kimenetelt.
Másik, az elsõnél kevésbé valószínû változat, mely szerint minden esedékes lehûlés a végén jelentéktelenné korcsosul, és az észak-afrikai idõjárás folytatódik a hónap legvégéig, s talán még szeptember elsõ felét is bekeblezi. Ez az 1992-re hasonlító nyárvég eléggé meglepne.
Az viszont egyáltalán nem esélytelen, hogy most hétvégén, jövõ hét elején helyenként -a felhõzet és csapadék függvényében- lesz 1-2 nagyon mérsékelt, 20 fokot csak kevéssel meghaladó felmelegedést hozó nap, éles kontrasztban a jelenlegi forrósággal.
Végül megemlítem, hogy én is felkaptam a fejem a -10 fokos T850-be esõ, elég kiterjedt sarkvidéki terület láttán. Mindenképp felveti azt a gondolatot, hogy a sarki hidegbázis talán gyorsan fejlõdik majd. Ennek reakciója a kezdõdõ besugárzás-csökkenésre nézetem szerint alapvetõ jellegzetessége az aktuális évnek, s ha igaznak bizonyul, a következõ hónapok idõjárására komoly hatást gyakorolhat.

Augusztus utolsó harmada egyelõre még nehezen körvonalazható, de tekintettel a masszív melegbázisra számottevõ esélyt látok még egy évadzáró kánikulára. Olyan jó 80%-os valószínûséggel a holnap lehet az abszolút szezoncsúcs, viszont egy 33-37 fokos T maxokkal jellemzett 4-5 napos záróakkord augusztus végén, szeptember elején idén (is) simán elõfordulhat. 2 egyforma év nincs és nem is lesz, de analógiaként 2008 ugrik be, amikor szeptember elején 30-35 fokos kánikula volt országszerte, majd egy kettõs ÉVF eredményeként a hónap derekán már 10 fokot sem mértünk napközben (!) 1 szó, mint száz: 2008-hoz, 1992-höz, vagy akár 2010-hez hasonló, határozott évszakváltást tartok valószínûnek az eddigi elõzmények alapján, tekintettel a hidegbázis gyors visszaépülésére és a meridionális áramlási muszterek huzamosabb ideje tartó dominanciájára is.

Azért ahhoz sok mindennek "klappolnia" kell, hogy egy ilyen top 5-be bekerüljön egy nyári hónap. Az elõzmények és a mostani idõjárás alapján persze nem lehet kizárni, de lász fórumtársunkhoz hasonlóan én is úgy látom, hogy augusztus 2. dekádjában határozottan alább hagy a hõség, s igen-igen forró 3. dekád, hónap-vég szükségeltetne ahhoz, hogy a felsoroltakhoz hasonló kiugróan magas átlaggal zárjon ez a hónap.

Nem sokra -legalábbis a géphez képest. Hogy így van, azt egy percig se tagadom. Ha 1 hét, 10 napon belül konkrét adatokat kell megadni, persze hogy a globálmodelleket nézi meg az ember.
Bolond lenne, aki nem így cselekedne.
De mi van 2-3 héten túl?
Próbáljuk meg más aspektusból szemügyre venni a kérdést. Az egyik véglet egy rém egyszerû mechanikai vagy elektronikai kísérleti elrendezés -lejtõn legördülõ kerék, vagy valamilyen szimpla áramkör. Ezeknek a "viselkedése" pontosan elõre jelezhetõ a mérések és számítások alapján: a lejtõ alján ekkora lesz a kerék fordulatszáma, az R2 ellenálláson amakkora feszültséget fogunk tapasztalni -és punktum.
A másik végletet képviselje az emberi szervezet. Természetesen a fiziológiának is van egzakt, sõt kvantitatíve kezelhetõ része. De egy bonyolultabb diagnózis felállításához ez már kevés. Az orvos jobbára nem számítások alapján határozza meg a betegséget (bár bizonyos paramétereket természetesen figyelembe vesz) hanem ránéz a betegre, figyelemmel kíséri annak állapotát, és tapasztalata, továbbá bizonyos empirikus összefüggések alapján képes meghatározni a kórfolyamatot, és megjósolni annak kimenetelét.
A légkör viselkedése, az idõjárás e két véglet között áll. Nem olyan bonyolult, mint egy bioorganizmus, de véleményem szerint elég bonyolult ahhoz, hogy "orvosi" szemlélettel IS szemlélhessük a folyamatait, úgymint: milyen összbenyomást kelt az aktuális szituáció? Mi volt az elõzménye? Milyen tendenciát lehet kitapintani?
"Jó orr" kell ide, és jó megfigyelõ készség, mely észrevesz és számon tart minden kis mozzanatot. A valószínûségi elõrejelzés értelmezésének tudománya szép és elengedhetetlen, de ha valaki csak ezt tudja, meteorológiai tudása korántsem teljes. Minél több oldalról vagyunk képesek megközelíteni egy jelenséget, annál jobb az nekünk.

Így igaz sajnos ebbõl kell garázdálkodni, de pl a 2003-as már erõsen hõsszennyezett, ilyenkor már pl Ferihegy adatit is számításba veszem. Kb 1990-ig Ferihegy és Lõrinc gyakorlatilag együtt futott. Azóta a számításaim szerint télen átlagosan havonta 0,4-0,6 fok, nyáron 0,7-1,1 fok pozitív eltérés van Lõrinc javára ami pl az idei júliusi 23,8 átlagot számolva kb 22,9-23,0 foknak adódik normál esetben, de ezek a mérések ezekkel kell kezdeni valamit, megpróbálom nagyjából ezeket figyelembe venni. Pl nálam július 22,66 fok ami nagyjából annyi lesz mint Ferihegy, majd számolok.

Zöldvillám: Nagyon nem hiszem, hisz teljesen átalakul a kontinens idõjárása.
Többnyire én is erre számítok aztán meglátjuk, de le merem fogadni, hogy 24,6 fokot nem fogja elérni vagy meghaladni Lõrinc augusztusi átlaga.
Link
Link
Ezt és a nyomásanalízis valamit, hogy északon a hidegbázis szépen gyarapodik nem teszi lehetõvé. De meglátjuk abban igazad van, hogy még szeptemberben és októberben is van jó nyári hõhullámokra esély és szerintem is lesz idén még, de amit leírtam, hogy 24,6 fokot elérni nem fogja.

Valóban, jelen futások alapján a követhezõ durván 2 hétben összesen legrosszabb esetben max 2x2 napra kinéz a Dunántúlon egy 25 fok alatti Tmax, amúgy döntõen 25-és 32 fok közé néz ki a modellek alapján, úgy , hogy az alacsonyabb értékek is csak a Dunántúlra korlátozódnak, Az Alföldön gyakorlatilag maradna enyhébb formában a hõség, a hónap végére pedig erõs a gyanú egy fináléra, így összességében min. 90% ot adok arra, hogy 2013 augusztus benne lesz a Top 5 -ben (lassan egyre és egyre közelebb hullámzó frontálzóna így változékonyabb nyárvégi idõ és némi csapadék ezt még nem zárja ki). Az ECM némileg kiegyensúlyozottabb, nem is vár ekkora lehûléseket, azon az állásponton van, hogy a HF próbálkozásait megakasztja és benyeli a hõkatlan, a GFS pedig tegnapi futásban még jövõ hétre is nyomta a 37-et. Tavaly és 2011 szeptemberében a lehûlést várva hasonló szituáció állt fenn.

Salo, ez nagyon szép volt, kötelezõ olvasmány mindenkinek. Régi olvasója vagyok a fórumnak, ritkán szólalok csak meg, pedig rendszeresen viszket a tenyerem, hogy újra és újra leírjam, amit itt leírtál. Mindenesetre a honlap logója alá én odaírnám mottónak ezt: "A légkör kaotikus!" Hátha lassan beépül mindenkinek a tudatába.

A régi adatokkal az a baj, mármint ha összehasonlítani akarjuk, hogy gyakorlatilag nem lehet, mivel, ha jól tudom, akkor 18-19 századi mérések mind dombi mérések voltak (pl a Gellért-hegyi) Szerintem a 2003-as 24,6 simán volt 26 fok 200-250 méter körül (lásd Kess tokaji méréseit). Másik oldalról meg ott a hõsziget. Nyilván ettõl még értékes adatok és köszönet a közlésért És ettõl persze még az idei augusztusra vonatkozó predikciód is lehet igaz

Az elsõ top 5 közép a fõvárosra:
1807 augusztus: 26,3 fok
1992 augusztus: 26,0 fok
1834 július: 26,0 fok
1797 július: 25,9 fok
2003 augusztus: 24,6 fok
Bizony gyakran augusztus a legmelegebb mint ahogy látszik ezen.
De az idei biztosan nem lesz ilyen meleg, hisz az elkövetkezõ 10 napban nem látszik nagy hõhullám, sõt még egy erõsebb lehûlés is benne van ahogy nézem egy hét múlva az pedig igencsak húzza majd az átlagot lefelé.

Kivancsi vagyok, hogy a kifejlett dzsungelerzekeddel mire mennel akarcsak 2-3 napra elore.

A rendelkezésemre álló siófoki adatok alapján az elmúlt 50 év legmelegebb hónapja tényleg egy augusztus volt: a legendás 1992-es.

194047. (elõzmény: 194046. Ferri)(szál: 194014) 2013-07-16 13:51:21 Jelentem! - Válasz - Új hozzászólás | privát üzenet
avatar
Thermometer
(Gönyû)

Bizony augusztust éppen ugy nem szabad elõre leírni, mint a másik oldalon februárt.
Bírom, mikor január közepi enyhe idõ miatt olyanokat írogatnak egyesek, hogy "ezzel vége is a télnek, jön a tavasz" vidám
A napfordulós évszakok utolsó hónapja szállíthatja a legvaskosabb meglepetéseket. kacsint
Bár havi átlaghõmérsékletben juliusé az elsõbbség, nem lepõdnék meg, ha a nálunk eddig tapasztalt legmagasabb középhõmérsékletû hónap egy augusztus lett volna. Lász Mester, hol vagy? nevet
Szóval, könnyen el tudom képzelni, hogy augusztus elsõ dekádja szokatlan forróságot hoz, majd kevésbé forró, de még így is jó meleg idõ következik a hónap végéig, szeptember legelejéig. laza laza laza
A Nagy Évszakváltóra pedig borzasztó kíváncsi vagyok!


Fenti hozzászólásomat annak demonstrálására másolom ide, hogy néha a részben modelleredményeken, de másrészt tapasztalaton és "dzsungelérzéken" alapuló tipp remekül "bejön"
Persze, lehet azt mondani erre, hogy "ráhibázás".
A modell nem lát el bizonyos idõn túlra, de az idõjárás iránt érdeklõdõ nem "vakulhat meg" ezen idõhatáron túl.
Szerintem mindannyiunknak vannak elképzelései az idõjárás alakulásáról 1-2 hónapra elõre.
Természetesen az ilyen elképzeléseket nem lehet elõrejelzésként közölni, de kussolni sem kell ezekrõl.

Minden olyan hozzászólással egyetértek, amely nem a minõsítgetésrõl szól (xy totál hülyeséget ír, aminek nincs semmi értelme).

A maga nemében Ilcsi mamáénak is meg lehet vagy meg volt valahol a helye, jól jön a bácsi a Tisza tavon, amikor a gyerekkel egy vízzel körülvett szigeten sétálgatok és egyenesen dörögve felénk indul a zivatar, amikor elmondja: maradjunk nyugodtan, onnan nem szokott zivatar jönni, jóllehet nincsen tisztában a légkörfizikai okaival, és valóban közeledve el is térül, 2-3 csepp esõvel megúsztuk a szétesõ maradványfelhõzetébõl. Viszont valóban ezen tapasztalatokból komolyabb, bonyolultabb kölcsönhatásokat nem nagyon lehet levezetni, mint ami a megfigyelésbõl közvetlenül adódik. Hozzádaott szubjektív érzet elemek is szerepet játszanak, amelyek részben hátrányosak, mivel mindannyian eltérõen ítéljük meg, s így magát a megfigyelést torzítja, és ez a korral is változik mind a megfigyelés minõsége, mind a belõle levon követkztetés értéke (eufemisztikus megfogalmazásban :-)). Másrészt pedig bizonyos megfigyeléshez kötõdõ események 20-30 év múlva nem biztos hogy ugyanúgy mûködnek, (ez mondjuk igaz egy prediktorra is) de van elõnyük is, mert a fizikai mennyiségek nem feleltethetõek meg egyértlmûen egy biológiai érzetnek, hatásnak. Pl. egy frontra jelentkezõ izületi fájdalom létrejötte vagy nem létrejötte matematikailag nehezen lenne leírható :-)

Nálunk a városban barangoló afrikai menekültek panaszkodnak a 26-38 fokra, hogy melegük van, jóllehet náluk a 45-48 fok ilyenkor átlagosnak tekinthetõ de meg sem érzik (ott rövidebbek a nappalok, alacsony páratartalom, jobban lehûl éjszaka így más érzetet ad)

Egyéb iránt pedig minden fizikai modell hiányos, attól függõen hogy honnan vizsgáljuk: bizonyos peremfeltételek mellett jól leírja a jelenségeket, de azon túl egyre nõ a hibája (NewtonEinstein, stb.) Ismereteink bõvülésébõl egy új modellbõl mindig levezethetõ a peremfeltételek rögzítése mellett a korábbi.
A meteorológiai modellezéssel viszont az a problémám, hogy olyan peremfeltételeket rögzít amely a valóságban nem egy valós jól strukturált jelenség, hanem egy legfeljebb mérhetõ jól megfigyelhetõ valószínûségi változó.
Egy fraktál bizonyos részleteibe belenézve is elég kaotikus képet kapunk helyenként ismétlõdõ szabályosabb részletekkel, de ez a légköri jelenségekkel is így van, csak ott az egyenletek különbözõ változó peremfeltételek mentén jönnek létre, egy ideig az adott rendszer fennáll, majd összeomlik és hiányzik arról az ismeret egy jó része , ami ezeket az eseményeket irányítja, összekapcsolja, így vitatkoznék azzal is, hogy tudjuk, hol javíthatnánk igazán, bizonyos mértékben ugyan javítható, pl rácspontok sûrítése, mérési eljárások szabványosítása, stb. de nem rendelkezünk kellõ ismerettel ahhoz, hogy a modellt stabillá tudjuk tenni, így a cél legfeljebb egy elérhetõ max teljesítményhez képesti optimalizálás lehet.

Korrekt hozzászólás, akartam írni, de ebbe benne van minden, igaz nem túl rövid

Abszolút nem bántottál meg, ha majd egyszer több idõm lesz, bebizonyítom neked a különbséget!

Ehhez az egész témához csak egy rövid gondolatmenetet fûznék hozzá, elõre is bocs a hosszért.

Ugye szoktuk mondani, hogy egy adott idõpontban az aktuális modellfutás (és most legyen az egyszerûség kedvéért csak egy modellünk, de ENS-fáklyával) alapján középtávú elõrejelzést addig tudunk írni, amíg a fáklya szét nem nyílik. Nos ez, mint valószínûségi elõrejelzés a következõt tudja: N db. elõrejelzett értékbõl az adott elem statisztikai eloszlásának paramétereit (m és s), azok hibáit (dm és ds), valamint ezek függvényeként a várható értéket (mû(m,s), szigma(m,s)) és azok hibáit (dmû(m,s,dm,ds) és dszigma(m,s,dm,ds)) is ki tudom számítani. Gyakori jelenség, hogy a fáklya kinyílása hirtelen történik meg, és ennek idõ"pontja" hely- és idõ- (pontosabban futás-) függõ is lehet. Addig a kinyílásik a statisztika alapján a nagy (akár 95%) valószínûséggel bekövetkezõ értékek intervalluma kicsi marad (pl. a T850 2-3°C-os tartományon belül). Nagyjából ezért hívják ezt valószínûségi elõrejelzésnek. A dolog érdekessége, hogy amikor a modell 6 vagy 12 óra múlva újra lefut, akkor a fáklyanyílás elõtti intervallumban nagyon könnyen elõfordul, hogy az új statisztika csak minimálisan fed az elõzõvel (a két eloszlás fedése alig pár %).

Miért írom le ezt? A modellek ugyanis a levezetett egyenletrendszerek alapján számolnak a beérkezett mérési adatokból. Az egyenletrendszer olyan fizikai elméletek alapján állt össze, melyeknek máig nem találtak ellentmondó kísérletet. Pontosabban amikor találtak, akkor belátták, hogy a régi sem volt butaság, csak bizonyos esetekben közelíti a valóságot. Annyira, hogy már néhány ezer részecskébõl álló gáz is klasszikus termodinamikai határesetben van. A légkör meg pláne. Tehát a modellek jók. A baj a káosszal van.

Ilcsi mamával meg az a gond, hogy ha ezt elolvasná, azt sem tudná, mi a téma. Vannak bizonyos megfigyelései, ami rendben is van. Az is lehet, hogy nem volt rossz a szeme, és olyan dolgokat megfigyelt, amihez ha hasonlót lát, akkor megmondja a tutit egy hónapra elõre, és még be is válik neki. A baj csak az, hogy azt õ nem tudja megmagyarázni, miért igaz a dolog, azon kívül, hogy ezt látta. Az õ módszere tehát hiányos.

Ez pedig azért baj, mert a légkör kaotikus, aminek az a tulajdonsága, hogy egymáshoz nagyon hasonló bemenetbõl is teljesen különbözõ kimenet tud kijönni. (Ezt is bebizonyították a matekosok.) Ha Ilcsi mama ey ilyennel találkozik, akkor ledöbben, hogy hát ez hogy lehet, míg a matekos, meg a meteorológus azt mondja, hogy simán benne volt a pakliban. Az, hogy a modell adta-e vagy nem, az egy izgalmas kérdés utólag. Lehet verifikálni. Voltak már ilyenek pl. a Katalin, vagy a Medárd napi hagyománnyal kapcsolatban, elég alacsony beválások jöttek ki, a modellek pontosabbak voltak.

Ha csak azt nézzük, hogy Ilcsi mamának, vagy a modellnek jobb-e a beválása, hosszú távon nem lesz nagy különbség. De azt legalább tudjuk, hogy a modell miért nem jobb, és ezt a hiányosságát lehet javítani (szintén bizonyították) pl. a rácsfelbontás sûrûsítésével, meg hasonló dolgokkal.

Ezért szokás modellbõl írni elõrejelzést, és nem korábbi évek statisztikáiból: a kaotikusság miatt simán lehet más kimenetele novemberben a mostani hõhullámnak, mint pl. 2007-ben volt. Ez nem jelenti azt, hogy ezeknek nincs helye, én pl. szívesen olvasom ZöldVillám latolgatásait, de megjegyzem, bennem is sokszor felmerül néhány kérdés. Az, hogy valaki nem modellekre alapozza latolgatásait, az nálam nem szakmaiatlanság, de mivel a tudományos álláspont (verifikációk) szerint a modellek alapján elõrejelzõ által készített elõrejelzések beválása a legmagasabb, ezért a statisztikákon, múltbeli hasonló idõszakokkal való összehasonlításokon alapuló elõrejelzéseket mindenki szkeptikusan fogadja.
Mindebben pedig szerintem semmi meglepõ nincs, valahogy így mûködik a tudomány. Szóval szerintem teljesen helyén van a fórumtéma .

Kár, hogy nem tetszik a példám, pedig az imént a kertben nyugágyon fekve, a szúnyogpermetezõ repülõgépet figyelve jutott eszembe.

Húú, ez a példa kegyetlen rossz! Gyakorlatilag értékelhetetlen abból a szempontból, amirõl szó van. De ha még ki is javítom magamban a sok hibát, és kozmetikázom olyanokkal, amit sugallni akartál, akkor sem igaz.

Írtam, hogy nem akarlak bántani, csak visszalapoztam és a te latolgatásodat találtam meg elõször.
Érdekelnek és tetszenek a hosszútávú esélylatolgatásaid (nem is beszélve a zivatar elõrejelzéseidrõl), de ugyanúgy érdekelnek Zöldvillám hosszútávú kitekintõi is.

A korábbi véleményemet azonban továbbra is fönntartom a hosszútávú elõrejelzésekkel kapcsolatban.
Példám a következõ: vegyük mindig az elõttünk álló 14-21. nap idõjárását (az idõben következõ 3. hét idõjárását). A következõt kell eltalálni: az adott hét idõjárása hidegebb vagy melegebb lesz az átlagosnál, csapadékosabb vagy szárazabb lesz az átlagnál. Leegyszerûsítve négy kimenetelre: hideg-száraz, hideg-nedves, meleg-száraz, meleg-nedves hét lesz. A játék egy éven (52 héten) keresztül tart. Ellenfelek: egy képzett meteorológus számítógépes modellekkel megtámogatva és egy randoom gép. Állításom: a telitalálatok számában nem lesz lényegi különbség a meteorológus és a gép között. Másképp megfogalmazva: egy év alatt a meteorológusnak is kb. 10-16 telitalálata lesz.

Ezzel szemben viszont a 0-5 nap közötti elõrejelzések beválásával kapcsolatban megemelem a kalapom a meteorológusok elõtt. Ebben a szegmensben az utóbbi 30 évben hatalmasat fejlõdött ez a tudomány.

Amennyiben szerinted Zöldvillám hozzászólása és az enyém - ami ez esetben tényleg nem volt túl sikeres - valóban ugyanaz a kategória, akkor

- inkább nem írok ide többet, jó lesz az is a Met. Társalgóba;
- zárjuk be az egészet, mert a féléves DM-style jóslásokért kár fenntartani szakmai fórumot.

Gyakorta csak 2-3 nap múlva szoktam visszaolvasni a fórumot megnézve a linkelt modellfutásokat és néha elég nevetséges amikor egy 196 óra feletti vagy akár azalatti idõpont éppen az ellenkezõjét mutogatja amit éppen alátámasztani volt hivatott, a hosszútávú attól hosszútávú, hogy 2 nap múlva is aktuális, bevállalva a buktát is, egy közép-rövidtávú elõrejelzés totális átírása pl egy 1 napot késõ, vagy retrográd mozgásba kezdõ HF miatt nem annyira gáz... kivéve, ha valaki emiatt lemond egy balatoni hétvégét.
A latolgatásaim úgy tûnik legalább ilyen értelemben bejönnek teljesen nem 2-3 napra hanem 1 hónapra elõre,ezt sokan meg is erõsítik. pl hogy a fél részleg múlt és ezen a héten ment szabira, mert június elején a rossz idõ ellenére jeleztem, hogy brutál kánikula várható júl végén és augusztus elején, én bent vagyok, mert jobb szeretem az aktív pihenést, 40 fokban nem olyan jó kisgyerekkel kirándulni.
2011 szeptemberében minden egyes 1 héten belül esedékes hidegfrontról ki volt jelentve hogy évszakváltó, így ment augusztus 19 - október 8-áig :-)

A következtetések alapját elõzõ évek idõjárási helyzetei, most konkrétan 1994, 2003, 2007, 2008, és jelenlegi makroszinoptikai kép, tendenciák összevetése adja, és a változások ciklusait próbálom ezzel megbecsülni, feltételezve joggal, vagy anélkül, hogy ezek nem fognak jelentõs mértékben megváltozni és egy általam várt következményhez vezetnek kb a várt idõpontban ( hogyan tud gyarapodni a sarki hidegbázis, mikor alakul ki erõs Közép Európára húzódó polárfront, hidegbetörés, és ekkor tartós vagy átmeneti makrováltást hoz -e ) tehát több mint unalmas negyed-félóra eltöltése.
Távol áll a napra pontos meghatározásoktól, inkább intervallumot jelöl meg 7-15 nap azért elég nagy, ennél nagyobb már nem mondana semmit. de az általánosságokon túl konkrétumokat is mond.
Nincs módomban részletes szinoptikai elemzésekkel térképekkel ellátott cikket közölni, mert akkor tényleg órákig koptatnám a billentyûzetet és erre vajmi kevés idõm van, arra pedig nem számítok, hogy 3-4 page down- ozással végigolvassák, tekintettel arra, hogy annyira nem nagy a bizonyosságom hogy beválik, csak ez az, amit a legesélyesebbnek tartok többféle szcenárió közül. Éppen a rászánt idõ függvényében a megfogalmazás sem hajszál pontos így elfogadom ha helyenként bele lehet kötni. De ebben a fórumban kevés hozzászólás felelne meg fenti kritériumnak, ez pedig legalább témába vág. Akit nem érdekel az idõjárás elõrejelzése az persze nem agyal ilyesmin és nem is osztja meg másokkal feleslegesen billentyûzetet koptatva ezzel.

Amúgy a félreértést elkerülendõ ezen és elõzõ hsz ommal senkit nem áll szándékomban kritizálni aki bármiben is hisz és ebben a fórumban hozzászólásokat közöl, csak leírtam, amit én gondolok errõl.

Így van. Ráadásul ha jól emlékszem, Joe elemzése többé-kevésbé ült, úgyhogy ez sem teljesen igaz.

ZöldVillám, szeretném megkérdezni, mire alapozod a "latolgatásaidat". Van valami konkrétum, ami miatt hónapokkal elõre szinte napi pontossággal próbálsz "latolgatni"? Vagy csak megérzés? Statisztika? Holdjárás? Mert konkrét eszmefuttatás nélkül ez semmi más, csupán hangulatkeltésre alkalmas klaviatúra-koptatás.

Rosszul látod. Az itt elemzõk túlnyomó többsége aktuális modellfutásokra alapozza azt, amit ír - ez minden, csak nem DM-es hasraütés... Az 50%-os beválási arány sem stimmel, hiszen jóval gyakrabban jön be egy TREND, mint egy hasraütéses becslés. De ilyen alapon egy holnapra szóló elõre sem vehetõ komolyan, ha pl. mediciklonról van szó.

Visszaolvasva a hosszútávú esélylatolgatások több száz korábbi hozzászólását tényleg elmondható, hogy a 10 napnál hosszabb távú idõjárás elõrejelzés próbálkozások
-legyenek azok csak hasraütésszerû-megérzéssel próbálkozók
-idõjárási modellekre, idõjárási alaphelyzetekre alapozók és abból kiindulók
- az állatok viselkedésének megfigyelésével alapozók
beválási aránya ugyanakkora (kicsit viccesen: vagy bejönnek vagy nem).

Példa, mert ez volt legközelebb fellelhetõ:
Joejack - minden bántás nélkül - kifiguráztad a 69252-es hozzászólásoddal Zöldvillámot.
Olvasd el a 69208-as hozzászólásodat amely úgy kezdõdik, hogy én is úgy látom...
Miben különbözik az Zöldvillám hozzászólásától? Mennyi minden vált valóra belõle? Pedig többféle szcenáriót is felvázoltál.

Vagy sorolhatnám az állatos próbálkozásokat, Thermometer-t, Ferri-t, és a többieket...

Ezt a fórumot nem kell véresen komolyan venni (a rövidtávút még igen). A jóslásokat, tippeket, elõrejelzéseket? egyszerûen játéknak, ötletparádénak kell venni.

Akár mondhatjuk azt is, hogy ez a fórum a METNET egyfajta DM-es elhajlása.

!ósz tlov lórságniõh ipan a kacs nabmosálózsázzoh õzõle za:"tréévdek kebbégneyg" A


Tehát a naptárhoz való igazodás az én meglátásom szerint is véletlen egybebesés, bár az átlaggörbéken gyakrabban látunk dátumhoz köthetõen meredekebb emelkedést-esést, mint ahogy október 20-a után hirtelen, 1 hét alatt kopnak ki a nyári Tmaxok a rekordtáblázatból, miközben az azt követõ idõszakban, november 10 - március 10 ig a Tmax rekordok többnyire 20 és 24 fok között szórnak még januárban is. Az hogy mikor változik meg az idõ drasztikusan, amit évszakváltásnak tekintünk, vagy koraõsz végének, leginkább a makroszinoptikai kép erõteljesebb változásai szabják meg. Ezekben fellelhetõ némi szabályosság. Az idõjárás nem teljesen kaotikus, véletlenszerû, vagy éppen kvázistacionáris folyamat, bár minden attól függ meilyen léptékben szemléljük. Nagy léptékben ahhoz hasonlítanám, mint amikor vizsgálunk egy felhõt, vannak benne szabályosabb ciklikusabb részek, vannak fraktálgeometriával leírhatók és vannak teljesen diffúz zajszerû képletek mind térben, mind idõtartományban. Légkörben fellépõ gerjesztések hullámok interferenciaképérõl van szó, melyek néha állóhullámokat vagy ismétlõdõ formációkat képesek létrehozni, mind lokális, mind globális léptékben, ezért nem vetendõek el régebbi tapasztalatok, korábbi évekhez való hasonlítgatás. Hiszen pl evidens, hogy egy -egy zivatarfelhõ, vagy annak lefolyása is igen hasonló tud lenni.
Bizonyos részletek éppen azért nem fedõdnek fel, mivel az információ, a regisztrált adatok hosszú idõre elõre tervezettek, így térben idõben kvantáltak (pl haviátlagokat képezünk), ami nem esik feltétlenül egybe a ciklikusságával s így elkeni azt, vagy éppen téves következtetések forrásai lehetnek (eltûnhet akár közel 2 havi aszályos idõszak, két rövid intenzív csapadékos periódus között), ez olyasmi hiba, mint az egyéb folytonos jel, pl zenei hullám alul mintavételezése az "aliasing" jelenséggel, amikor a visszaállított jelbe eredetileg nem létezõ komponensek tükrözõdnek bele az általunk nem ismert, nem mintavételezett, figyelmen kívül hagyott információk által. A jelenlegi modellek leginkább a térbeli hiányosságok minél helyesebb interpolálására fektetik a hangsúlyt, az idõre kevésbé továbbá számos lényeges gerjesztést azért nem szûrnek ki mert egyszerûen nem vizsgálták azokat.
El fog jutni a tudomány valamikor odáig, amikor egyre több ilyen jelenséget korrekt matematikai módszerekkel le tudunk majd írni, de addig nehéz megmondani, hogy egy hosszútávú latolgatásban mi az az adekvát módszer, eszköz, amire hivatkozhatunk, és mi az ami már egyértelmûen csak jóslás. Szerintem valójában a 10 napon túli elõrejelzések a nagy általánosításokon túl a tudomány mai állása szerint csak jóslatok lehetnek. Ez természetesen megosztja az emberek hozzáállását. Van aki csak egzakt matematikai képleteket vagy külsõleg szakmailag approbált modelleket fogad el, meg aki szkeptikus, az is csak hisz valamiben, mindaddig, amíg a modellek 2 nap távlatában is tudnak tévedni, van az is, aki az Ilcsi mama típusú üveggömbben meglátott elõrejelzésekre esküszik. Ezek alapján viszont ha ebben a fórumban a megérzéseknek nem strukturált, matematikailag és fizikailag nem precízen megmagyarázható állításoknak nincs helye, akkor ezt a topicot át lehet nevezni, vagy végleg le lehet zárni, mert bármilyen szakmai szemszögbõl tett kijelentésnek komoly bizonytalansága van, azaz vagy bejön vagy nem, de általában az szokott lenni, hogy egy része igazolódik, más része pedig teljesen mást mutat, így bármit, vagy annak ellenkezõjét is bele lehet magyarázni,de ezen tényejk is már csak utólag derülnek ki és csak nagy idõátlagban értékelhetõk objektíven.

???

Érdekes,márciusban-áprilisban tojt egy jó darabig az idõjárás a Nap forduló közeli idõpontban jelentkezõ drasztikus váltásra. Van,hogy augusztus vége már tipikus õszi idõt hoz és van hogy október végén még szinte késõ nyári az idõ. Az idõjárást különösebben nem izgatja a naptár.

A viccesen elõadott célzás úgy látom itt kapufa lett , de legalább az érintett levette...
az is valami...

Amúgy ezek valóban nagyon fontos fordulópontok meteorológiai értelemben, de a legfontosabb éppen 2013/09/22 -én 20:44:52 -kor fog bekövetkezni. Illetve az idõszakban számos fordulópont bekövetkezése várható, mivel a nap beeséséi szögének változása is komoly, mondhatni szélsõséges változásokat tud elõidézni az õszi hõmérsékletmenetben, így jellemzõ lesz az idõszakra hogy rõvid idõ alatt 15 fokot fog majd emelkedni a hõmérséklet és még ugyanezen a napon a 10 fokos lehûlés is megérkezik!!!

Meg kell mondjam, hogy egy ilyen kvalitású elõrejelzésre valóban csak nagy tudású, hatalmas felkészültségü szakemberek képesek; az augusztus 31. és szeptember 1. közötti idõszak ugyanis olyan infinitezimálisan rövid intervallum (gyakorlatilag nem is létezik), hogy ennek meteorológiai leképezése egyenesen bámulatos teljesítmény
Btw., ne törõdj a kritikákkal, vagy ahogy az angol mondja, "Keep up the good work!"

Mindig nagy örömmel és szívesen olvasom az elõrejelzéseidet, mert megfigyeléseim szerint szinte mindig beválnak. Ne hagyj fel velük a jövõben sem, és ne foglalkozz a buta kritikákkal!

Évtizedes tapasztalataim, valamint szuperszámítógépem termodinamikai számításai alapján én az évszakváltást aug. 31. és szept. 1. közé várom. Onnantól kezdve nyári idõre már nem számítok, nyárias, õszi és télies idõszakok váltják egymást. Napos, felhõs, száraz és csapadékos periódusok egyaránt lesznek, egy-két zivatarra is van kilátás, sõt akár az elsõ hópelyheket is megfigyelhetjük. Két lényeges fordulópont várható az õsz folyamán, ha jól kalkuláltam, akkor az egyik szept. 30. és október 1. között, a másik pedig nov. elsejére virradó éjszaka következik be. Ezeknél nagyobb léptékû változás már csak nov. 30. és dec. 1. között érkezhet, azt követõen az õszi idõjárást mindenki elfelejtheti, mert megérzésem szerint (ebben az idõtávban már vannak bizonytalanságok) csak téli, esetleg õszies vagy tavaszias napok lesznek jellemzõek.

Legalább 10-et kérdezhetnék, de nézzünk egyet, hogy jön ki augusztus 5-én, a novemberi HRHI?

Az évszakváltástn szeptember 5 és szeptember 10 közé tenném, de nem várnám nagyon drasztikusnak, mégha kezdetben annak is tûnik, végül csak amolyan átlagos koraõszi idõ köszöntene be még mindig 20 fok felett, hasonló kaliberû hõhullám nem igazán lesz már addig, mert változékonyabbra fordul az idõ gyorsuló elõoldal- HF hullámzással, a jövõ heti kezdetben erõteljesnek induló visszamelegedést a hét második felében a Dunántúlon le fogja fejezni egy HF, ott már befigyelhet a 25 fok alatti Tmax is, keleten még kitart a nyár 32-35 fokokkal augusztus 20 ig. Meglátásom szerint augusztus 20 után egy mérsékelten meleg, változékony, késõnyári idõszak kezdõdik többször csapadékkal, de a hónap fordulóján vagy szeptember elsõ hetében visszaidézõdhet 1-2 napra a hõség 35+ al ami rekordot is jelenthet, majd jön az évf. 2 lépcsõben, az elsõnél jó eséllyel lehet még igazi konvektív akció, majd kb 2 napra vissszatérõ csendes késõnyári idõ, ezt követõen a hónap végéig tipikus koraõsz 18-24 körüli fokokkal. A hónap derekán lehet hûvösebb. Október 5 és 15 a között, kisebb eséllyel akár már szept okt fordulójával kezdve viszont számítok egy tartós késõnyárias szakaszra aminek a teteje elérheti országosan a 23-28 fokot, délkeleten még a 30-31 is megjelenhet. Ezt követõen is, még akár hónap végéig is megmaradhat vagy visszatérhet a koraõszi jelleg. Igazi "pálfordulás" szerintem már javában téli félévben lesz, már novembertõl komoly kaliberû a márciusira emlékeztetõ hidegöblítésekkel indíthat a téli szezon, nem lepne meg egy novemberi HRHI sem.

a pénteki ,szombati hidegfront után "sajna még jönni fog a harmadik hõhullám aminek majd a
18-19-i front vet véget utánna már beáll minden a "normális kerékvágásba" max 30°c lesz

Én már az õszt is élvezném, nem lennék morcos, ha kellemes 20-25 fokos Tmax-ok köszöntenének be még ebben a hónapban, bár tudom, hogy ennek az esélye eléggé kicsi.

Lesz még szerintem legalább egy hasonló kaliberû hõhullám, ha idõben nem is fog erre hasonlítani, lesz még 35+ fok 10-e után is..
Az átesést, már ha lesz, én augusztus vége felé tartom esélyesnek, és ha mindez mediterrán ciklonokban nyilvánulna meg, szeptemberben már lehetnek erõsen õszies idõszakok is..na de ez üveggömb, élvezzük a nyarat.

Nem lennék morcos, ha kapnánk egy 1999-es típusú nyári idõjárást!

Ha júniust, esetleg június elsõ felét írnánk, azt mondanám, bármikor. Auguzstusban viszont nagyon sok mindennek egyszerre stimmelnie kellene ahhoz, hogy egy számottevõ (2-3 napnál hosszabb) hûvös, esõs idõszak összejöjjön. Mindenesetre a mostani hõhullámot egy, az évszaknak nagyjából megfelelõ idõszak fogja követni, viszont eléggé meglepne, ha a nyár augusztus 10-ével ellõné minden puskaporát. Ahogy a tél is visszatért március derekán és tartotta magát április 8-ig, ugyanúgy a késõ nyár is hasonlókra képes, még majdnem 2,5 hónapig tart a nyári félév, errõl ne feledkezzünk meg.

Lassan ismét aktuális a kérdés: mikor esünk át ismét a ló túlsó oldalára? Azaz mikor jön ismét egy nagyon csapadékos és esetleg hûvös idõszak?

A témakör, bár kapcsolódik valamilyen szinten a hosszútávhoz, de azért mégiscsak inkább visszatekintõ :-) így megkérnék mindenkit, hogy a múltbéli adatokkal inkább a vtt foglalkozzunk! (Természetesen egy-két múltbéli adat és a jövõben várhatóak összehasonlítása bõven elfér, a mérés technikája már jobban illik a visszatekintõbe.) Ennek fényében ezek a hozzászólások is áthelyezésre kerültek abba a fórumba. Köszönöm megértésetek!

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22835)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22834)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22833)