Meteorológiai esélylatolgatások
Én eddig sem értetettem mért használják az "erõs" jelzõt.Ahoz képest ami most van ez a lehûlés minden csak nem erõs és soha nem is nézett ki olyan nagyon jelentõsnek.Remélem a jövõhét valóban tartogat izgalmakat.
A Bors nevû (régebben Színes lap volt) újság mai számának elsõ oldalán arról nyilatkozik Török László,hogy valószinüleg enyhe ,csapadékszegény telünk lesz,ha esik is valami, az inkább esõ lesz.....
Meglátjuk, jelenleg -10, -15 izoterma van Moszkvára arra az idõszakra, abban bizony benne volna a -5 maximum, de elég távoli az idõpont.
Annyi szerintem sem lesz, de 0 fok alatt néhány fokkal már elképzelhetõ.
Mert a mostani hét végére valaki ennél jóval alacsonyabb T-t várt hozzánk?
Bár messze, de mivel Moszkváról beszélünk megkockáztatom, hogy Novembert 5 után már -5 és -10 fok között lehetnek a max-ok Moszkvában.
0 fokos T-maxok Moszkvában,olyan mint múltkor.Ez nálunk
mennyi T-t jelentene?Kb. 7-8 fokot! Remélem megcáfoltok!
mennyi T-t jelentene?Kb. 7-8 fokot! Remélem megcáfoltok!
Jó napot mindenkinek.
Nem tudom, hogy számít-e, de az oroszok (www.gismeteo.ru)
nov. 3. után telet várnak Moszkvában. Persze a GFS adatai alapján dolgoznak szerintem.
Nem tudom, hogy számít-e, de az oroszok (www.gismeteo.ru)
nov. 3. után telet várnak Moszkvában. Persze a GFS adatai alapján dolgoznak szerintem.
Próbáltam egy összehasonlítást végezni az északi sarkon levõ jégtakaró méretének változásában adott év szeptember 30-i állapotát és adott év október 31-i állapotát összehasonlítva (2007-ben ugyebár "csak" október 28-ig jut, tehát az idei adatsor nem teljesen megbízható, de azért következtetések levonásához elég teret nyújthat):
2002-ben: szept. 30.:
Link
okt. 31.:
Link
2003-ban: szept. 30.:
Link
okt. 31.:
Link
2004-ben: szept. 30.:
Link
okt. 31.:
Link
2005-ben: szept. 30.:
Link
okt. 31.:
Link
2006-ban: szept. 30.:
Link
okt.31.:
Link
2007-ben: szept. 30.:
Link
okt. 28.:
Link
Mindezekbõl meglehet figyelni egy változást, mégpedig, hogy az elmúlt 5 évben vizsgálva a jégtakaró kiterjedését és változását az adott egy hónapon belül komoly eltéréseket mutat.
1. Ami számomra feltûnõ ebbõl, hogy az elõzõ évhez képest (2006) Szibéria felett és a Bering-szoros felett (mindezektõl északra) jóval kisebb a jégtakaró kiterjedése. A Ferenc József föld környékén gyakorlatilag minimális változás történt, míg Grönlandtól nyugatra esõ részeken és a Labrador félszigettõl északra esõ területeken viszont 2007-ben nagyobb a jéggel borított területek kiterjedése , mint 2006-ban.
2. Mindezeken túl szigorúan csak a tavalyi és az idei adatsorokat figyelve, nekem úgy tûnik, hogy nagyobb változás történt idén szept 30-a és október 31-e (2007 okt. 28-a) között az északi jégtakaró kiterjedésének növekedéséban, mint tavaly ugyanebben az idõközben.
3. Ugyanakkor, ha a régebbi adatsorokat nézzük meg, akkor szintén megfigyelhetõ hasonló helyzet, mint az idei, habár a már említett Szibéria és Bering-szorostól északra levõ területek jegesedése még nem volt ennyire visszamaradott az adott idõszakban mint az idén. (voltak azért kilengések jellegzetesen Szibériától északra, de akkor az Alaszka feletti részek egyensúlyozták a jégmezõ kiterjedését ) Viszont a Grönlandtól nyugatra és a Labrador félszigettõl északra levõ területek jéggel fedettsége -idén- mondhatni a "szokásos" módon alakul.
Azért hoztam fel ezeket az adatokat a hosszútávúban, mert szerintem ennek hosszútávú hatása van a további idõjárás alakulásában, még ha nem is meghatározó szerepe.
2002-ben: szept. 30.:
Link
okt. 31.:
Link
2003-ban: szept. 30.:
Link
okt. 31.:
Link
2004-ben: szept. 30.:
Link
okt. 31.:
Link
2005-ben: szept. 30.:
Link
okt. 31.:
Link
2006-ban: szept. 30.:
Link
okt.31.:
Link
2007-ben: szept. 30.:
Link
okt. 28.:
Link
Mindezekbõl meglehet figyelni egy változást, mégpedig, hogy az elmúlt 5 évben vizsgálva a jégtakaró kiterjedését és változását az adott egy hónapon belül komoly eltéréseket mutat.
1. Ami számomra feltûnõ ebbõl, hogy az elõzõ évhez képest (2006) Szibéria felett és a Bering-szoros felett (mindezektõl északra) jóval kisebb a jégtakaró kiterjedése. A Ferenc József föld környékén gyakorlatilag minimális változás történt, míg Grönlandtól nyugatra esõ részeken és a Labrador félszigettõl északra esõ területeken viszont 2007-ben nagyobb a jéggel borított területek kiterjedése , mint 2006-ban.
2. Mindezeken túl szigorúan csak a tavalyi és az idei adatsorokat figyelve, nekem úgy tûnik, hogy nagyobb változás történt idén szept 30-a és október 31-e (2007 okt. 28-a) között az északi jégtakaró kiterjedésének növekedéséban, mint tavaly ugyanebben az idõközben.
3. Ugyanakkor, ha a régebbi adatsorokat nézzük meg, akkor szintén megfigyelhetõ hasonló helyzet, mint az idei, habár a már említett Szibéria és Bering-szorostól északra levõ területek jegesedése még nem volt ennyire visszamaradott az adott idõszakban mint az idén. (voltak azért kilengések jellegzetesen Szibériától északra, de akkor az Alaszka feletti részek egyensúlyozták a jégmezõ kiterjedését ) Viszont a Grönlandtól nyugatra és a Labrador félszigettõl északra levõ területek jéggel fedettsége -idén- mondhatni a "szokásos" módon alakul.
Azért hoztam fel ezeket az adatokat a hosszútávúban, mert szerintem ennek hosszútávú hatása van a további idõjárás alakulásában, még ha nem is meghatározó szerepe.
Nem hangzik rosszul!És az új GFS is bíztató!Meg hát ugye már nincs 7 nap sem vasárnapig

Folytatnám a hosszútávút,ha már ez a fórum rendeltetése:Már vasárnaptól drasztikus váltás kezdõdhet idõjárásunkban,az eddigi átlagos,kevéssel átlag alatti hõmérsékleteket jelntõsen csökkenõ T-maxok,és min.-ok követhetik,ezt erõsíti meg a friss osztrák elõre is és több modell,mely már 5°C alatti síkvidéki T-maxokkal számol az ország egy részére...azaz:jövõ héten itt lehet a kora-téli idõ! Sõt...lehet hogy nem is csak kora-téli???
Ezek szerint személyes mûved(nem tudtam,csak olvastam egy linket).Így elfogadom,bár mára a királyi tv 14-et vár,ami már megüti bõven az átlagot.
Ha csak a napközbeni T érdekli a nagyérdemût,akkor mit írjunk,ha reggel 9 helyett -2 fok van,délután meg 12 helyett 14.Akkor már az évszakhoz képest melegebb van,hisz az éjszaka nem számít?(ez volt 1- 2 hete)
Ha csak a napközbeni T érdekli a nagyérdemût,akkor mit írjunk,ha reggel 9 helyett -2 fok van,délután meg 12 helyett 14.Akkor már az évszakhoz képest melegebb van,hisz az éjszaka nem számít?(ez volt 1- 2 hete)
Azt hiszem,ma az optimizmus fog szólni sokunkból,hiszen 10 nap közelségébe került elég váratlanul egy markáns lehûlési folyamat! Egyelõre kétesélyes a dolog,ha ezt tartani fogják a modellek:1,É-Ék.-rõl markáns ,hidegöblítés,de száraz levegõvel,melynek hatására kemény éjszakai fagyok,és hûvös,de + tartományú,viszonylag kellemes nappalok
2, med. ciklon generálódás a lezúduló hideg hatására,mely 1-2 "lépcsõben komoly tél-támadást is hozhat,napközben is fagypont körüli T-kel! Azaz:Hajrá Tél!( Az eddigi idõre meg felesleges panaszkodni, egyetértve Cauchyval,mivel az ország jó részén 2 hónap alatt átlag alatt vagyunk...fõ a türelem,és jön a hó-reméljük)
2, med. ciklon generálódás a lezúduló hideg hatására,mely 1-2 "lépcsõben komoly tél-támadást is hozhat,napközben is fagypont körüli T-kel! Azaz:Hajrá Tél!( Az eddigi idõre meg felesleges panaszkodni, egyetértve Cauchyval,mivel az ország jó részén 2 hónap alatt átlag alatt vagyunk...fõ a türelem,és jön a hó-reméljük)
Friss GFS-hez mit szóltok ? Most rendesen adja a hidegebb idõt. És ez fõfutás, ha jól tudom. 10-12 fokok helyett most 2-5 fokok dominálnak hosszú távon.
Rengetegszer beszélünk érkezõ frontokról, ciklonokról. Nem lehetne õket ezentúl elnevezni, ahogy más országokban teszik? Így nem okt 31-i ciklonról beszélnénk, ami nov. 1-én már nov 1-i, hanem név szerint végigkövethetnénk az életútjukat.
Talajon tipikus nyereghelyzet, 500-on egy ék-dny-i tengelyû teknõ helyezkedik el felettünk. Link
Nyáron ez a helyzet igen kedvezõ lenne a záporok, zivatarok kialakulására.
Nyáron ez a helyzet igen kedvezõ lenne a záporok, zivatarok kialakulására.
Pedig folytatódik az átlagosnál 2-3 fokkal hidegebb idõ, én így fogalmaztam az elõrejelzésemben, ami szerint a napi maximumok 10-12 fok körül alakulnak, ami kevesebb, mint az átlagos. Az olvasót nem nagyon érdekli a napi átlag, attól neki átlagnál hidegebb az idõ, ha éjjel is 11 meg nappal is 11 fok van, õt csak a napi maximum érdeklik.
Én a légörvény szót szerencsésebbnek tartom ciklonokra alkalmani,bár az anticiklonra is helytálló.((egyikben összeörvénylik,a másikban szétörvénylik a levegõ)Bár egy hosszan elnyúló gerinc esetén az örvénylés szót erõltetettnek tartom.Számomra a ciklon és antciklon szavak nagyjából körkörös izobárokkal határolt képzõdmények.Pl. a hét elején tipikus ciklon épült fel tõlünk délre.A késõbbi esõzések már nem mutattak(ma sem)tipikus ciklonformát a légnyomástérképeken.Ezeket én inkább alacsony nyomású teknõnek,konvergenciavonalnak,bárikus mocsárnak,magassági örvénynek,sekély ciklonnak stb. nevezném,mert bennük nehéz pl.megrajzolni a ciklonokra jellemzõ frontokat,szektorokat stb.A térképekre gyakran csak egy íves vonalat,vagy okklúziót rajzolnak,mert erõltetett lenne hideg vagy melegfront berajzolása.A mai csapadékrendszer is tipikusan ilyen torlódással kombinált összeáramlási zóna és nem ciklon.Persze hamarosan lehet,hogy örvényleni fog(vagy már teszi is).
Lehet,hogy Kutason 4-5 fok volt a hét elején,de én nem a hét elejérõl írtam.Arról miért nem szólsz,hogy a hét következõ négy napján mi volt ?Én nem felejtettem el azt sem.Pl tegnap 9,5 ma 9 fok volt itt a kertvárosban(nem betonrengeteg) egész napos esõ köd stb. mellett a napi közép.Az ország keleti felén meg 15 fok körüli T-k vannak napok óta,éjjel meg 5 fok felettiek a T-k.Vagy az nem Magyarország ?Ajánlom figyelmedbe az éghajlati naplót és az összegzésemet róla(visszatekintõ).
Csak az sem mindegy,hogy miért ennyi az átlag,fõleg nem Budapest a mérvadó a betonkolosszusával,na de mindegy..Ezen a héten gyakorlatilag folyamatosan borult volt az ég,azaz alig volt hõingás,tehát az éjszakák relativ melegek voltak,na de a nappalok meg nem! A hét elsõ 3 napján 4-5°C-os napi közepek adódtak,ezek azért a 8 alatt vannak nem is kicsit,nagyon...Azaz kis hazánkban nagyok voltak az eltérések,s ebbõl következõen az átlaghoz való viszonyítás is nagyon eltérõ.
Lehet,hogy nem jól adtam elõ,de azt akartam mondani ezzel,hogy bizony nem mindegy a mi téli idõjárásunkra nézve(fõleg a tél 2. fele,vége szempontjából),hogy az Észak-Atlanti térség(nagyjából beleértve Izland és Grönland szigeteket is)mennyire mutat pozitív ,vagy negatív anomáliát a tél 2. felében.Mert ha ott "jó kis negatív"anomália uralkodik,akkor a tavasz elején kevésbé enyhe,sõt nagyon hideg léghullámok érhetnek el minket Ény-felõl.Azaz hasonló szituáció,mint az idei õszön ,a Norvég-tengeri negatív anomália "hidegebbé teszi" az onnan érkezõ poláris frontokat.
Ezt a magas nyomású légörvény ellentétes oldala részt nem nagyon értem.:-)
Este Európában a leghidegebb -1-el Izlandon volt(Murmanszk meg 9 fok,adat:metnet,európai körkép).
Ezek szerint félreverhetjük a harangokat?(Jön a tél!Jön a tél!)
Este Európában a leghidegebb -1-el Izlandon volt(Murmanszk meg 9 fok,adat:metnet,európai körkép).
Ezek szerint félreverhetjük a harangokat?(Jön a tél!Jön a tél!)
Mielõtt valaki tõlem elkábulna,nem azt írtam,hogy nem átlagos az õsz,hanem,hogy vannak kivételek.Pl.a kisalföldi 250-300 mm eddigi õszi csapadék az átlag 2,5-3-szorosa.Bizonyára ezt sokan megértették,ha nem is mindenki.
Másrészt ha szélsõségek is vannak,azt nem kell elhallgatni.Bár tudom,hogy az orvosok szerint akinek egy hétig hasmenése,majd egy hétig szorulása van,az teljesen egészséges..:-)
Olyanokra meg kéretik nem hallgatni,akik azt terjesztik,hogy folytatódik az évszakhoz képest pár fokkal hidegebb idõ,majd leírják,hogy 10-12 fok lesz még napokig.Valóban az elõzõ napokban a Nyugat-Dunántúl kivételével 10-12 fokos napi átlagok voltak(az OMSZ adatai szerint tegnap Budapesten 3,1 fokkal volt melegebb az átlagnál).Csak az a bibi,hogy ilyenkor az átlag az országban 8 fok körül van.Na az ilyesmi a kábítás...
Ehhez képest az átlag sugalmazása sokkal jobb.:-)
Már elnézést de ez nem igaz ! Legalább annyi a közös vonás, mintha azt mondanánk, hogy a nyarak csapadékát nagy mértékben befolyásolják a kelet ázsiai tájfunok ! Azaz semmi !
Grönlandon nyáron is van jég, a jégfelszín a telek nagy részében hasonló mértékûre hûl le, mégsincs nálunk ugyanolyan tél minden évben. Izland pedig sajátos elhelyezkedésénél fogva igencsak nagy téli hõingással bír.
Általában erõs hidegbetörés Grönladnon nem lehûléssel hanem inkább felmelegedéssel jár, mivel ugyanazon magas nyomású légörvény ellentétes oldalán helyezkedünk el ! Azaz a megállapításod helytelen és nem valós !
Grönlandon nyáron is van jég, a jégfelszín a telek nagy részében hasonló mértékûre hûl le, mégsincs nálunk ugyanolyan tél minden évben. Izland pedig sajátos elhelyezkedésénél fogva igencsak nagy téli hõingással bír.
Általában erõs hidegbetörés Grönladnon nem lehûléssel hanem inkább felmelegedéssel jár, mivel ugyanazon magas nyomású légörvény ellentétes oldalán helyezkedünk el ! Azaz a megállapításod helytelen és nem valós !
Szerintem is nem rossz,ha Izland,Grönland térsége jól behûl,ez még a télre nézve hosszabb távon jót is jelenthet nekünk,fõleg a tél tartósságában lehet ennek jelentõsége.
Eddig tényleg átlagos az õsz.
Érdemes megnézni a GFS -en a mai és a tavalyi 500 és 800 hPa -os hõmérsékleti térképeket. Még visszébb is érdemes nézni, már csak azért, hogy lássuk, tényleg jól alakulnak eddig a dolgok. Érdekes, hogy most Grönlandtól északra és nyugatra vannak a nagyon nagy hidegek, tavaly ilyenkor pedig északkelet felé voltak. Remélem, bejönnek a GFS 180 h feletti futásai, és Északkelet-Európába tartósabban áthûlik.
Tehát alakulnak a dolgok, mostmár "csak" várakozni kell.
Érdemes megnézni a GFS -en a mai és a tavalyi 500 és 800 hPa -os hõmérsékleti térképeket. Még visszébb is érdemes nézni, már csak azért, hogy lássuk, tényleg jól alakulnak eddig a dolgok. Érdekes, hogy most Grönlandtól északra és nyugatra vannak a nagyon nagy hidegek, tavaly ilyenkor pedig északkelet felé voltak. Remélem, bejönnek a GFS 180 h feletti futásai, és Északkelet-Európába tartósabban áthûlik.
Tehát alakulnak a dolgok, mostmár "csak" várakozni kell.

Most nincs,de honnan a fészkesbõl tudjuk,hogy egy hét múlva nem lesz-e,arról,hogy 3 hét múlva meg mi lesz ne is álmodjunk! Mert lehet "rémálom" 25°C-kal,de lehet mesebeli álom -15°c-kal. Bocsánat,de õrület ez a nagy pesszimista kételkedés. Az õsz idáig közel 2°C!-kal alacsonyabb az átlagnál(Dny-Dunántúl)-valóban régen volt ilyen õsz,hogy ennyi csapadék hulljon szeptemberben és ezután még az október is kitegyen magáért..
Igy igaz, ha jövõre vonatkozóan akar valaki kiindulni az eddigi õszbõl az teljesen normálisként (átlagosként) veheti számba...bár az nem igaz hogy ilyen szép õsz régen volt.
Nem érdemes foglalkozni a hétvégével,8-9 fokokkal!
A múltkor ennél erõsebb volt a lehülés.
Kaposváron egész héten 8-10 fok volt.
Skandináviában 6-10 fokok vannak,onnan hideg nem jön.
A múltkor ennél erõsebb volt a lehülés.
Kaposváron egész héten 8-10 fok volt.
Skandináviában 6-10 fokok vannak,onnan hideg nem jön.
Ahogy mindig, olyan még nem volt, hogy egyenletesen csökkent volna a hõmérséklet. Aki ilyet vár, annak sose lesz normális idõ. Másokat sem kell kábítani azzal, hogy ez az õsz nem teljesen normális és átlagos idõt hozott.
Ez az évszaknak megfelelés hosszú távú átlagot nézve igaz.Az õsz eddigi 2 hónapja nagyjából átlagos T közepet és csapadékot hozott.Nagyjából tehát minden rendben,fõleg az Alföldön,de nem itt mifelénk.A Kisalföldön nem ritkán 150-200 mm esett szeptemberben,ugyanakkor szeptember elején talajmenti fagy is volt és országszerte fûtöttek.Október elsõ 3 hetében a 0-5 mm-es csapadékunkra ezen a héten(amikor a napot sem láttuk)80-100 mm esett,ami a havi átlag kétszerese - egy hét alatt.Aztán október közepén sûrû fagyok közepette 5-10 fokkal az átlag alá szaladtunk országszerte,ezen a héten keleten már 5 fokkal az átlag fölé is mentek egyesek.A száraz és esõs területek és idõszakok,a hideg és meleg területek és idõszakok az országban lehet,hogy kirajzolták az átlagot,csak azok a fránya részletek...
A fáklyák meg állandóan lehûlést jósolnak,csak az a furcsa,hogy mindig 1-2 hét múlva.Persze elõbb-utóbb le kell ,hogy hûljön,mert az õsz után nem nyár,hanem tél szokott jönni...:-)
A múltkori nagy hóváráskor én is utaltam arra,hogy amíg a finneknél,oroszoknál,ukránoknál 10 fokok vannak,fagynak meg nyoma sincs még Murmanszkban sem,addíg kár itt a várható hótakaró kiterjedésérõl és vastagságáról,pláne tartósságáról tudományos konferenciát rendezni !:-)
A fáklyák meg állandóan lehûlést jósolnak,csak az a furcsa,hogy mindig 1-2 hét múlva.Persze elõbb-utóbb le kell ,hogy hûljön,mert az õsz után nem nyár,hanem tél szokott jönni...:-)
A múltkori nagy hóváráskor én is utaltam arra,hogy amíg a finneknél,oroszoknál,ukránoknál 10 fokok vannak,fagynak meg nyoma sincs még Murmanszkban sem,addíg kár itt a várható hótakaró kiterjedésérõl és vastagságáról,pláne tartósságáról tudományos konferenciát rendezni !:-)
Én is láttam, de vártam ma estig hogy alakul a helyzet.
Új NOGAPS tartja: Link
Új NOGAPS tartja: Link
Ezt már tagnap is lehetett látni, a friss jma is megerõsíti a hidegöblítést !
Mivel rögtön a tiszta AC fölénk húzódhat ezért elsõsorban reggel keményebb fagyokra lehet számítani (nyugalomba jut a hideg és leáll a szél)
Mivel rögtön a tiszta AC fölénk húzódhat ezért elsõsorban reggel keményebb fagyokra lehet számítani (nyugalomba jut a hideg és leáll a szél)
TV2 12 fok végig péntekig!Akkor szerdán ezekszerint nem jön
semmi!Valószínû hogy a hétvégén sem.
semmi!Valószínû hogy a hétvégén sem.
Ha kb. 3 hét múlva is ugyanez lesz a helyzet,tehát továbbra
sincs tél északon és keleten akkor gond lehet.
sincs tél északon és keleten akkor gond lehet.