Meteorológiai esélylatolgatások

A meki-nél is nagy sorok állnak. Talán az emberek is zsírt tartalékolnának? Kövezzetek meg, de valamiért én is most egy hideg tél felé hajlok. Rég volt már egy igazi kemény tél. Voltak epizódszerû hidegek, de hogy egy jó kis kemény tél legyen az rég volt. Itt van már az ideje. Kíváncsian várom majd az állatos cikket én is.

Talán szolgálhatok némi infóval,de csak a halbiológia szemszögébõl. Ezek az állatok mostanában furcsamód túlzottan nagy étvágyat mutatnak, miközben az elmúlt idõszak már fagyokkal tarkított volt.Több kolléga is jelezte ezt! Szokatlan a jelentõs zsírfelhalmozás is az intramuskularis szövetekben, de a hasûri zsírtartalékolás is nagyobbnak tûnik-.... Lehet hogy igenis nagy tél lesz??! (Nem bánnám!)

Köszönöm a választ!

Megnyugtató a hasonlóság, de persze nem olyan meglepõ. Mindkettõben "dolgozik" a szibériai hótakaró, a magyarországi csapadék és légnyomás között pedig szoros a kapcsolat, az észak-atlanti légnyomás pedig most is úgy viselkedett, ahogy kell.

Lenne viszont egy kérdésem. Azt írod, hogy "a prediktor -1,9 lett, azaz 1,5 fokos országos negatív anomáliát jelez elõre". Ezek szerint Te -0,4 fokos országos decemberi sokéves átlaghõmérséklethez viszonyítasz. Melyik idõszaké ez? Vagy Mályira vonatkozik? (Az országos 1971-2000-es +0,5, 1981-2010-es +0,2 fok, én az utóbbit használom.)

A klíma folyamatos változásával persze az átlagok is változnak (és itt máris felvetõdik a klíma definíciója is, de ebbe most nem érdemes itt belemenni). A tízéves (1981-1990-es) átlag csak kényszerûségbõl szerepel a cikkben, viszont éppen azt demonstrálja, hogy még azzal (egy részidõszak átlagával) is jól elõrejelezett volna a DAI. Mindez azt mutatja, hogy az elmúlt harminckét évben nagyon megbízható, stabil volt a kapcsolat.

(Anno valami olyasmit tanultuk, hogy a 30 éves klíma normál azért vált a klimatológiában széles körben elterjedtté és elfogadottá, mert megfelelõnek látszó kompromisszum: egyrészt statisztikailag elég hosszú idõszak, másrészt viszont elég rövid ahhoz, hogy a klíma változásai detektálhatóak legyenek.)

Más dolog, de a DAI-val kapcsolatban meg kell említeni, hogy a 80-as évek elõtt (sajnos a prediktor számára nélkülözhetetlen hóadatok csak 1967-tõl állnak rendelkezésre) - bár az évek többségében egészen elfogadható eredményt hozott a módszer (jóval alacsonyabb volt a korreláció, mint azóta, de azért tagadhatatlanul ugyanolyan típusú kapcsolat látszódott) - voltak teljesen rossz elõrejelzések is. Felmerülhet tehát a kérdés (és persze bennem is felmerül idõnként, hát hogy ne merülne! ), hogy mi garantálja, hogy idén is mûködik a módszer, nem ér-e véget éppen most a klíma ezen sajátossága? Erre a téma avatott szakértõjének számomra megnyugtató szavaival válaszolhatok: olyan erõs ez a távkapcsolat, hogy nagyon kicsi a valószínûsége, hogy egyik pillanatról (évrõl) a másikra megszûnjön vagy drámaian legyengüljön. És annak természetesen még kisebb az esélye, hogy éppen idén történjen meg mindez.

No! Érdeklõdve várom!

Amennyiben valóban bekövetkezik a most már várt, átlagosnál jelentõsen (2 fok)hidegebb december, akkor az az érdekes, és rendkívül ritka helyzet áll elõ, hogy a legutóbbi 4 decemberbõl 3 lesz szignifikánsan hidegebb.
Errõl hamarosan az éghajlatváltozás oldalon tervezek egy hosszabb anyagot, mert érdekes összefüggéseket vet fel

Ahogy már a minap leírtam a Társalgóban, az általam eléggé preferált pre analogiam módszer alkalmazása révén elég sok érintkezési pontot találtam 1995-tel. A sarkvidéki jég/szibériai hóborítottság, a hidegbázis gyors regenerálódása, a kitartó meridionális áramlási muszterek fennállása Európában plusz az október eleji rekordhideg nálam is mind egy, az átlagosnál hidegebb tél 1. fele irányába mutatnak. Szívesen fogadnék egy kis ún.állatprediktort is, vajon az élovilág milyen telet vár?

Szerény személyem mint átlagos földi halandó, az új tanulmányodat vezérlõ DAI-hoz már nem tud adatokat beszerezni, ám a régi prediktorod emberközelibb, így ahogy tavaly egész jól bekalkuláltam, idén is megpróbáltam, ráadásul most még a hótakaró expanzió 40. heti adata nélkül (azt körül-belül kinézve).
Nekem az elõzetesen kalkulált prediktor a szeptember végi csapadékhajrának köszönhetõen -1,9 lett, azaz 1,5 fokos országos negatív anomáliát jelez elõre!
Kíváncsi leszek a 40.heti pontos adattal mennyi lesz.

Egy biztos, az én elõzetes prediktor-körvonalazásom egész jól egyezik Te DAI-körvonalazásoddal.

Nekem egy kérdésem lenne, ehhez kiemelnék a cikkbõl két dolgot.

"az 1981-2010-es átlaghoz képest"
"ha már 1991-tõl elõrejelzésként használhattuk volna a DAI-t"

Elvileg a klíma folyamatosan változik, tehát az átlagok is folyamatosan változnak. Ennek mennyi lehet a jelentõsége?

Köszönjük a friss adatokat. Ettõl féltem, és meglátjuk mit hoz a jövõ, ja és kíváncsi vagyok a többi paraméterre is:-)

Hideg decembert jelez elõre a Decemberi Anomália Index.

Az idei DAI pontos értéke ugyan még nem áll rendelkezésre - mivel az abban kb. egyharmados súllyal szereplõ eurázsiai hótakaró növekedés záró (40. heti) adatát várhatóan csak valamikor november elején teszi közzé a Rutgers Snow Lab, a kb. kétharmados súllyal szereplõ szeptemberi légnyomás-anomália különbség pontos értéke pedig szintén nem ismert, ugyanis az amerikai költségvetési vita következtében történt államigazgatási leállás nyomán elérhetetlenné váltak az NOAA/NCEP reanalízis mezõi -, azonban a napi hótakaró térképek alapján (1981-tõl számítva) rekord közeli volt a szibériai hótakaró expanziója az idei 37. és 40. hét között (a 37. és 39. hét között a már publikált számok alapján meg is döntötte a rekordot), illetve szeptember 28-án -0,9 hPa-on állt a definiált légnyomás-anomália különbség. Ezen adatok szerint az idei DAI nagy valószínûséggel a (-1,3; -2,3) °C-os intervallumba eshetett. Ennek középértékével számolva a DAI idei becslése az elõttünk álló decemberre (-0,8; -2, °C-os anomália lenne, azaz a decemberi országos havi átlaghõmérsékletre az elõrejelzett intervallum: (-0,6; -2;6) °C. A pontos adatok ismeretében - remélhetõen legkésõbb november elején - majd ismertetem e helyen DAI végleges értékét.

A DAI részletes leírása itt olvasható: Link

Az igazán érdekes az lenne, ha ez a hidegelárasztás mégsem lenne teljesen száraz... Erre amúgy, ami a jelen idõszakot illeti van némi esély, bár csekély. Az biztos, hogy megkapnánk az elsõ hózáporokat, esetleg észak-északkeleten nálunk is havazhatna.

Itt ÉK-n rombolni fog. Az utóbbi idõben nem volt csapadék errefelé. Minden száraz, erre jön a száraz levegõ is. Szép lesz. Én Nyírtelken -3/-4 körül várom az alját pénteken és szombaton is. De van egy olyan érzésem, hogy a -5 is meglehet kedvezõ esetben valamelyik nap derült ég és szélcsend esetén.

A folytatás nagy kérdés, az ECM ránkhúzza a 10-12 fokos izotermát, ez megfelelõ feltételek mellett novemberben is elég volna 20 fokra. A Gfs is kacérkodik vele, bár inkább ûrtávlatban.

Szombat éjszakától a magasban már enyhülés kezdõdik, könnyen lehet hogy a felhõzet már megvédi az ország nagyobb részét a fagytól, de cserébe nem kizárt, hogy nappal országosan 10 fok alatt ragadunk, és 1 napig nem lesz napi hõingás. szerintem a csöütörtök hajnal és a péntek hajnal esélyes, de szerdán több helyen még 15 fok fölé mehet a Dunántúlon így inkább csak gyenge fagy valószínû, Péntek lesz nagyon kritikus, Miskolc térségében jó eséllyel lesz -3 fok legalább, de szerintem -5 is a közelben, Nyugaton szerintem nagyobb területek fagymentesek maradnak, de a Bakony völgyeiben illetve a Gerecse térségében meglehet a -2, -3 fok. Annyi esõ esett, ha leáll a szél a völgyekben megül a köd, ez reggelre akár kisebb zúzmaralerakódást is okozhat keményebb fagy mellett, de visszafogja annak mértékét, ha viszont marad légmozgás akkor olyan 0 fok közeil értékek esélyesek

Egyelõre csak a 20 foknak van reális esélye 7-tõl az ország egyes részein, attól több nem látszódik amíg a szem ellát. Az ország 2/3-án lesz legalább -1 fok vagy az alatti érték. Fõleg a péntek szombat reggel lesz fagyos. Addigra itt is leáll a szél, így én is olyan -3 -4 fokot várok ide. El fog fagyni minden, sajnos elég korán.

Sajnos ez a hidegleszakadás is, úgy tûnik inkább ránk jön, mint keletre, bár nem tudom itt a Kárpátok besegít -e némelyest még, arra számítok, hogy a várt fagyok mértékét csökkenti esetleg az ország DNY felén - kétharmadán legfeljebb a fagyzugokra korlátozódik. Elég siralmas lenne, ha a nincs kegyelem után térnének vissza a 25-26 (vagy esetleg több) fokok. Bár még mindig jobb lenne, mint egy ismételt hidegelárasztás.

Inkább megérzés alapján az idei telet sem a télfanok, sem a tavaszvárók igazából nem köszönnék meg.

Az elõoldalból viszont könnyen lehet teknõ, masszív csapadékkal, ha ez a korai hidegleszakadás megismétlõdik még 2-3-szor.

Egyre határozottabban hiszem, hogy a hónap közepére -végére átmenetileg elõoldali helyzetbe kerülhetünk. Ném [esõ] i kárpótlást kaphatnánk a hideeegek után! No aztán majd meglátjuk, de vannak jelei ennek a mostani futásokat alapul véve. (Igaz ,az ellenkezõjének is...)

Úgy emlékszem, hogy november elején jelentek meg mindig ezek a hírek.

örli szpekjulésönz mizkommjunikétid:Link

Az OMSZ középtávú elõrejelzésében továbbra is szerepel csütörtökre a fagy Pécsre. Link Amennyiben tényleg fagyni fog csütörtökön (október 3.), akkor az a legkorábbi fagy lenne 1901 óta. A legkorábbi fagy 1901 óta Pécsett 1930. október 4-én volt [-1,3°c].

Én is várom a megfigyeléseket, remélem jó hírek jönnek Link

Pont ma reggel gondoltam rá én is, hogy lassan már olvasnám idén is myloh és Snowhunter közös írását a vadvilág felkészülésérõl, valamint az ebbõl levonható konzekvenciákról.

Nem tudom, myloh mikor jön le a hegyrõl, de ilyentájt szokása, hogy beszámoljon az etetõ és zsírhelyzetrõl

Igen õk költözõmadarak és tudnak repülni. Ha repülni tudnánk, közülünk is páran - a nyárkedvelõk - készülõdnének már a nagy útra, gondolok elsõsorban Brekre, Lászra, Floora és Anarkira. Õket tavasszal várnánk vissza. Ráadásul Afrika középsõ részén javában tart a zivatarszezon is.

A vasárnap kezdõdött vénasszonyok nyara (én a huszonegykét fokos, napos, gyengén szeles idõt már oda sorolom) a héten kitart, a modellek szerint a jövõ hét elején kaphatunk egy szárazabb hidegöblítést, de véleményem szerint környékemen ez talaj menti fagyokat még nem fog okozni.

Szerintem sem valószínû az ECM OP-ja, hogy megvalósul. Ez csak egy elszállt futás. Amit viszont észrevettem, hogy megindultak a költözõ madarak DNY felé. Nagyon sok madárcsapatot láttam Ék-Dny felé repülni. Talán õk tudnak valamit amit mi nem?

Sajnos, vagy nem, most úgy tûnik a jelenlegi K-európai síkság felett örvénylõ ciklon megalapozza a jövõ hét közepéig is a kissé barátságtalan õszi idõjárás folytatását. Az szinte biztosra vehetõ, hogy frontjai jókora hideg bázisból szakítanak le nagyobb "falatokat", és a Moszkvaiak fûtésszámláit rendesen felsrófolják! Ránk nézve ez csupán a hét végén lesz lágyabban érezhetõ. De aztán ,legalábbis az ECM-op ijeszteget minket fagyos folytatással. A ciklon helyén kialakuló AC- t. kitöltõ hideg levegõ nyugalomba jut,de a keleties, illetve Dk-i.áramlással jöhet belõle bõven hozzánk is. Hajnalonta kisebb fagyokra fel kell készülni úgy látszik. Kérdés a folytatást nézve, hogy a korai Ék európai hideg halmozódás sorsa mi lesz? Picit korainak tartom a jelenlegi helyzetet, ezért csupán megérzésbõl gondolom úgy, hogy a meleg levegõ is bepróbálkozik még Október közepén!

Tavaly október 26 án volt egy izolált hidegleszakadás, ami havazást is hozott a hegyekbe, ettõl eltekintve még novemberre is visszaenyhült az idõ sõt, még a hóvége sem öltött igazából télies jelleget, aztán december 6-ra megjötta hideg hóval, de az is csak amolyan becsületes decemberi idõ és semmiképpen nem nevezném már korainak... ellenben 1993 novembere az az volt.

Amúgy a Hari Seldon féle prediktorban -erõsen közvetve- a meridionális, zónális áramlásokon keresztül igen is hatással van a december idõjárására, azaz, ha ez pozitív anomáliás, már egy hónap ment is a levesbe, persze kétségtelenül lehet még januárban, februárban/márciusban tél...

Ez nincs igazából nagy összefüggés, hogy ha hamar jön a hideg akkor nem lesz kemény tél. Idén márciusban is nem úgy emlékszem, hogy fürdõgatyában mászkáltunk volna. Pedig voltak elõtte is hidegek bõven. Korán jött a hó tavaly is aztán mégis mi lett végül. Érdekes.

jövõ héten szépen ránk húzódik a magasnyomás , Angliától nyugatra ciklon lesz ez biztosítja nálunk a szép õszi idõt elég kellemes idõ néz ki = 25°c körül.
ez az állapot ,hogy meddig tart ki az már bizonytalan- Svédország, Norvégia fölött ha kialakul az anticiklon 27. 28.a körül akkor viszont ránk igen hûvös idõszak köszönthet

Vénasszonyok nyara a láthatáron.

Mind az ECM, mind pedig a GFS fáklyákon jelenleg úgy tûnik, hogy a meleg észak felé áramlása nem marad kint a Brit szigeteknél, a GFS fõfutása, némi kósza taggal kolbászol egyedül lefelé, ihgen szokatlan, március végi mélységekbe, felvetve egy igen korai, október eleji tél rémképét, amely nem mellesleg nem túl jó hír lenne a télimádóknak, másrészt oda kell figyelni erre a "patternre", mivel mutat valamit valamikor a nem annyira távoli jövõben... A többi tag, modell alapján a következõ 14 napra az eddigiekhez képest erõsebb nyugati irányítás látszik, de igen nagy a bizonytalanság, vagyis a modellek középtávon is nehezen fognak meg bármit, és némi szubjektív megérzés szükséges konkrétabb kijelentésekhez.
Az egyre inkább körvonalazódik, hogy a jövõ hét nagy része az ilyenkor szokásosnak megfelelõ, vagy annál picivel melegebb szeptemberi "szépidõvel" fog telni, csütörtökre virradóra lehet ismét HF, melynek erõssége bizonytalan, de szerdán minden modell alapján 20-25 fok valószínû legalább. (GFS szerint egy napra behúznánk a nyarat, majd tél lenne hirtelen.)

Tisztán korábbi évek modellfutásaiból azt látom, hogy a hasonló makroképekben érkezõ õszi lehüléseknek van egyfajta ciklikussága, (mint ahogy a nyári hõhullámoknál is megfigyelhetõ valami hasonló), az elsõ lehülés több hullámban jön, általában kb 4 nappal megelõzi egy hidegfront, de ezt követõen az áramlás még gyorsan visszavált DNy ra így ez okoz 1-2 hüvös napot de emléket alíg hagy, rossz esetben a DNY i áramlás visszahullámzása torkollik és hosszú MNSZ mentén a hidegbetörés elõtt "hetesesõ" helyzet áll elõ, ami most nem így alakul, ezt követõen egy erõs ÉNY irányból leszakadó markáns HF epizód jön gyakorta a front vonalában kialakuló peremfelhõs viharos széllel lecsapó SL-el, vagy igen gyors DNY-ÉK mozgású zivatarokkal a hátoldal elõtt (kedd reggel), ez is még többnyire visszahullámzik de már hátoldalban ragad be illetve 2 napon belül egy újabb HF ot ránt be, ami már ténylegesen igen hideg t850 en 0 fok körüli levegõt szállít (csütörtök). A medi vagy HCS csak lassan távozik kelet felé de a hátoldalán már szárazabb, hideg áramlik be, meghozva többnyire az elsõ fagyokat (szeptember közepén még nem feltétlenül). A 3. epizódja egy újabb hidegbetörés ami már súlypontjával keletebbre szakad le, majd összeolvad az épphogy távozó HCS el, ami délkeleten beragad, sõt olykor még téli makrohelyzetet idézve vissza is táncol ránk. de ez tõlünk nyugatra erõteljes mély hullámokban elinduló melegadvekciót indít be, ezek a tömegek DNY felõl ÉK irányban mennek fel igen nagy sebességgel, tõlünk északra németország keleti részén ill dél Lengyelo ban állnak meg gyakran 15 fokos T850 ként kumulálódvaés az év ezen szakában még jó eséllyel kilökik a kontinentális hatást, tehát többnyire észak felõl ránkterjed ez a meleg levegõ lassan töltve a HCS maradványát is, (ezzel egyidejüleg a Földközi tenger keleti medencéjében alakul ki zivatarokat (télen nagyobb mennyiségü havazást okozó) medi. Majd ahogy a polárfront ismét ujjáéled úgy tolódik délkelet felé a mélyen északra jutott meleg, összekapcsolódva az Afrikai légtömegekkel többnyire egy AC elõoldali helyzetébe kerülünk,ez az elõkész0tett meleg alapra egy épp ránk irányuló melegadvekciót eredményez, ez kb 2-3 hét múlva meghozza nélunk az igaziavénasszonyok nyarát. Majd kezdõdik minden elõlrõl, de addigra már jócskán október közepe, 2.harmad vége lesz már.

Egy óvatos becslést tehetünk ha az idõjárás úgy alakul ahogy a modellekbõl nagyjából várjuk. Szeptember már várhatóan kuka, jóval átlag alatti és csapadékos lesz. Ha a Hari Seldon féle prediktor mûködik akkor a tél szerelmeseinek ez nagyon jó hír is lehet, legalábbis az elsõ felére vonatkozóan.

A hóréteg is szépen halmozódik, igaz, még ez nem az aminek kell majd lennie.
Szóval 20-22-ig északnyugati, gyakran ciklonos, csapadékos és hûvös áramlás valószínû, egy-egy napot kivéve. Ezzel szeptembernek nagyot kéne fordulnia, hogy pozítiv legyen a végén, várhatóan nem lesz.

Sajnos legalábbis számomra hurrikán szezon igen gyermeteg idén így egy-egy löttyintés ami kéne elmaradni látszik. Viszont ez gátolhatja az észak zonális áramlás erõsségét és bizony hóhiány is felléphet ezáltal, vagyis lassabb hófelhalmozódást feltételezhet. Tehát lehet pozitív is negatív visszacsatolás. Itt értem a kisebb hóréteg, késõbb alakuló szibériai maximum gyengébb tél, vagy gyengébb északnyugati áramlás, nálunk ugyan csendesebb de hidegebb, szárazabb tél. Egyelõre így állunk, továbbra is mondom játék a gondolatokkal egyelõre nem más.

Az indexeknek van még két-három hetük és el lehet velük kezdeni foglalkozni.
Egy friss hóréteg kép:
Link
Bizony már havazgat Szibériában és Kanada északi részén is több hó van viszont Alaszkába egyelõre tavaly volt kiterjedtebb hómezõ, összességében idén több jég és hó is van mint tavaly ilyenkor. Mi lesz elég még kérdés, a tél szerelmese itthon elöljáróban dörzsölhetik a markukat, de az azori maximum és a nyugati áramlás még vívni fog csatát az enyhe kimenetelért ez tuti:-)

Hoppá-hoppá!
ECM-216-240h: Jeges-tengeri Ac peremén kontinentális hidegelárasztás-télbetörés Ék-Eu-ba??!

Aki már most latolgatna a télre (és persze mindenki más is) sokat okulhat Hari Seldon-nak itt a Hosszútávúban, valamivel alább található írásából.
Jó lelkiismerettel kijelenthetem, hogy az abban foglaltak a valóságnak megfelelnek: a szeptemberi cirkulációs jelleg (plusz a szibériai hóborítottság) nagyon jó prediktora a decemberi idõjárásnak.
Röviden -s némileg leegyszerûsítve- a lényeg az, hogy anticiklonális-elõoldali, száraz, meleg szeptember zonális, enyhe decemberrel jár, míg a ciklonális-hátoldali, hûvös, nedves szeptember blockingos, hideg decembert von maga után. (A szibériai hóborítottság is számít, de a cirkuláció milyenségénél sokkal kevésbé)
Saját tapasztalataim messzemenõen megerõsítik a Hari által elõadottakat.
Jó ideje ennek tükrében figyelem a kora õsz idõjárását. Mostantól kezdve érdemes nagyon nyitva tartani a szemünket. Persze igaz, hogy az említett két állapot -ti. az anticiklonális-elõodali vs ciklonális-hátoldali jelleg- a két végpont, és az évek többsége valahol a kettõ között helyezkedik el. Sokszor nehéz eldönteni, milyen típusú szeptemberrel állunk szemben. A prediktor, mint számtanilag megformulázott összefüggés, ilyenkor a segítségünkre van.
Most még nem lehet biztosat mondani a szeptemberi légkörzésrõl. Bizonyos jelek: um. az élénk izlandi ciklontevékenység fejlett, beorrosodásra hajlamos azori anticiklonnal párosulva, nemkülönben a kontinensen áthúzódó, tartós, ill. gyorsan regenerálódó AC öv magas indexû cirkulációra, az anticiklonális-elõoldali helyzetek túlsúlyára utalnak. De persze még változhat ez az állapot, lehet ebbõl pl. huzamos, visszatérõ félblocking-felállás is.
A következõ hetek idõjárása sok mindent elárul majd a közelgõ tél elejének, közepének milyenségérõl.

...kis verifikálás az elejére, a hûvösebb õsz kezdet bejönni látszik, de csak átmenetinek bizonyul, kemény elõoldal néz ki, akár több napig 30 fok körüli tartománnyal országos szinten.

A jövõben most ismét 2 lehetséges verziót jelölnék meg:

A: Az erõs északi ciklontevékenység a hõhullám után újabb adag hûvös levegõt zúdít nyakunkba, ezen front után pedig ismételten bedugja az orrát az azori AC, esetleg még ránk is húzódhat a hónap közepére. Ezzel nyárias, de száraz, hajnalonként pedig egyre inkább hideg idõ köszöntene be.

B: Szept. 10. után esedékes front lassan aktivizálja a mediterrán térséget, így eleinte jelentõs csapadékhozamú napok, majd szeles, hûvös, kifejezetten õszi napok jönnének, persze az év ezen idõszakában ezek a szituációk még nem szoktak túlzottan tartósak lenni.

Szept 5-15 között kellemes nyárvégi, vénasszonyos idõben lehet részünk, aztán jöhet az öblítés, de az még messze van.

Így igaz abból alakult a ki monszun idõszak, de ezt mellelõzõen amikor a nagy forróság jelentkezik pl Pakisztán területén akkor van egy maximum is, amely idén elmaradt, illetve gyenge volt. Majd jön a minimum amely nyomja fel a maximum idején kialakult forró légtömeget, hogy a sarkok környékén légtömeg csere kezdõdjön és forduljon az áramlás nyárias képpé. A többivel egyetértünk:-)

Egyelõre meglátjuk azt õsz kimenetelét, lehet szeptember mozgalmas lesz és ha a hófölhalmozódás erõs akkor már december is lehet télies, de tényleg nem beszéljünk még, hisz sok-sok nyitott kérdés van.

Teheráni maximum (tehát anticiklon)?
Tudtommal a tavasz második felében ott ciklon szokott kialakulni (mi az órákon Iráni minimumnak hívtuk), amely európai zonális irányítás esetén erõsíti a nyugati áramlást, és K-Eu-ban ÉNY-iasra fordítja. Ennek köszönhetõ, hogy a ciklonok (gyors mozgású) hidegfrontjai kelet felé haladva egyre hosszabban dél felé elnyúlnak. A májusban, júniusban "megszokott"(?) ÉNY-i zivatarláncok ezek mentén szoktak átvonulni fölöttünk.

Amúgy értem így is, mirõl írsz, a többivel egyetértek. Ha marad a jégkiterjedés, és emellett a hideg is tartósan növekszik, akkor a tél elsõ fele zonális lehet. A baj az, hogy nehéz megmondani, mivel a régi nagy jégkiterjedések mellett is elõfordult zonális és meridionális tél is egyaránt. Ha az utóbbi évek verklije folytatódik, akkor talán mégis a meridionális verzió jöhet be. Igazából nem tudnék dönteni, mindkét verzió mellett és ellen is van mit fölhozni. Ez alapján inkább azt mondom, az utóbbi évtizedek (tankönyvben megírt) klímájához az elõttünk álló tél jobban hasonló lehet, mint az elõzõek: zonális(abb), meleg(ebb) december, januárban makrováltás, nagy(obb) hómennyiségek, majd hideg(ebb) február. Az elmúlt két tél sem volt ettõl nagyon más, csak volt bennük valami nem normális, vagy szélsõségesre sikerült valamelyik része.

A viharciklonok télen rendszerint masszív fõnös elõoldali helyzetet okoznak, illetve az ezt követõ lehûlés gyakran markáns, látványos konvergenciavonalon létrejövõ csapadékkal és szélviharral járnak, de mivel nem blockingos epizódra jellemzõek, nem okoznak erõs, maradandó lehûlést, inkább gyakran követi õket egy gyengébb, tartósabb elõoldal. Megjelenésük 2006/2007 telén volt a legjellemzõbb. (2007 jan 20 Bécs 0:00 óra +20 fok). Jó eséllyel mostanában 10-15 fokkal melegebb levegõt szippantanának be.
Azt is érdemes figyelni, hogy az erõsebb viharciklonok mögött Grönland felett gyakorta alakul ki 1045-1050 HPa körüli nyomásmezõ, ami a ciklonokat mintegy ránktolja, miközben azonban igen gyorsan feltöltõdnek a szárazföld felett. jelen esetben ilyen magasnyomást nem látni így markáns HF ot ezek nálunk nem okoznának, tõlünk észak- északnyugatra töltõdnének, tehát a GFS egy tisztán zónális epizóddal számol, ami döntõen elõoldali szituációt hozna ránk, (de nem adnék most erre túl sokat).

Nézd vissza a külföldi topikba miket írtam.

Mivel elég tekintélyes a hideg fent északon és Grönland felett is erõs anticiklon uralom van így az Izlandi-minimumot szépen tudja mozgatni a hátoldalán becsorgó hideg levegõ.
Ez még a télre lehet pozítiv avagy negatív visszacsatolás is de majd meglátjuk.

A pozitív ( számomra negatív:-)), hogy a hófelhalmozódás pont ezek miatt gyorsan, tekintélyesen gyarapodni fog így a szibériai-maximum gyorsan kialakul és onnan bármi lehetséges. Ehhez mindig kell az izlandi-minimum ténykedése, fõként északi gyors futóáramlások személyében.

A negatív a télszeretõknek, hogy szépen löttyinteni fog állandóan egy picit, mondjuk ehhez kéni némi hurrikán-szezon is és nálunk többnyire enyhe zonális áramlással fog eltelni akár az egész tél. De ezek egyelõre lehetõségek nagyon messze van még, mindenesetre a mostani nyár második fele és a korai hideg északon egészen mást okozhat mint az elmúlt õsz-téli idõszakban.

És máris visszakanyarodunk a teheráni-maximum tavaszi elmaradásához, hogy bizony a monszun idõszak elõtt ez forró légtömeg amely meleg légtömeget juttat északra jó áramlási keret között nem alakult ki. Szép egészséges körforgás és mégis milyen bonyolult?:-) Pont ezért nem értek egyet a klímakutatokkal, hogy melegszünk nincs más út és olvadunk, de idén mégis volt, és egy apró porszem a az általuk vizionált gépezetbe és máris más a leányzó fekvése:-)

Arra eddig nem jöttem rá, miért is nem alakult ki a teheráni-maximum de majd kiderítem remélem.

Egyelõre itt tartunk várom az indexeket mit is mondanak de az még egy hónap, hogy érdemben foglalkozzam velük:-)

Az év ezen idõszakában mennyire gyakoriak a viharciklonok az észak-atlanti térségben? Esetleges korai megjelenésük hogyan befolyásolhatja az elõttünk álló idõszak hazai idõjárását?

A GFS igen tekintélyes ciklont vár Izland térségére a hét második felére. A 24hPa/24h-s légnyomáscsökkenés valsz. nem lesz meg, de a modell által jelzett 20/20-as érték sem rossz, a min. 975 hPa alatt lehet.

Sõt, most nézem a tegnapi ECM-et, azon biza a 24/24-es kritérium is meglehetett, 970 hPa alatti minimummal.

Talán mégsem lesz totális blocking uralom?

A bizonytalanság abból adódik, hogy október 1-12 között egy 15 fokos izoterma talajon való realizálódása (+15, +17 fok) az inverzió miatt már kérdésessé válhat, a szeptemberben várható csapadékkal kapcsolatban pedig bizonytalan vagyok,és egyéb tényezõkkel, ami az inverziós hajlamot erõsen befolyásolja. Annyit azonban a csapadékról már merek állítani, hogy országos szinten is legfeljebb megközelíti majd az átlagot, s még a dél-dunántúlon sen valószínû kiemelkedõbb csapadékösszeg.

Úgy tûnik a blockinghajlam a kontinens közepe felé terelgeti a ciklonokat, avagy a váltás korai bekövetkezte miatt az erõsebb elõoldal, Európára kiterjedõ MNSZ majd ÉVF hetesesõvel verzió nem valósul meg. Inkább lefûzõõ sekélyciklonokból várhatunk az idfõszaknak megfelelõen inkább átlagos csapadékot -bizonyos mértékû csapadékhiány maradhat meg az ország egy részén emiatt a tenyészidõszak végéig is. Elõfordulhat hogy a várakozások szerinti rövid õsziesebb idõszak után a modellek által várt idõpontban szept 7-8 tól várt erõsebb visszamelegedés elmarad, és akár a hónap második felére is kitolódhat hosszabb 2-3 hetes inkább koraõszinek tekinthetõ átlagtól kismértékben hûvösebb akár még kellemesnek is mondható idõt követõen, ennek ellenére még a korábbiak alapján meglátásom szerint késõbb számítani lehet illetve kell éppen a blockinghajlam miatt tartósabb elõoldal nyárias idõszak (akár 30 fok körüli) kialakulására az õsz elsõ felében bármikor (t.i a közép eur térségbe lefûzõdõ HCS-k és sekélyciklonoktól nyugatra lassan kelet felé vándorló újra-újraéledõ elõoldali szituáció lép fel - hasonlóan, mint ahogy tavasszzal ezt viszont a NY-Európára törõ, majd fölénk tendáló télies hidegleszakadásoknál megtapasztaltuk). Elképzelhetõek erõsebb 10 fokot meghaladó Tmax ingadozások is az idõszak során, de az sem kizárt, hogy csak lényegi hõ és lehûlés hullám nem lesz, csupán egy kissé borongósabb illetve naposabb szárazabb idõszak váltakozik amit a Tmin ingadozásnál érünk majd fõként tetten.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#198267)

Ez már a viszonylag tûrhetõ kategória lesz, erõsségre és hosszra sem fogja megközelíteni a legutóbbi hõhullámot, úgy néz ki, 18-19-e lesz a legmelegebb(30-35 fok körül), aztán markáns hidegfront.
Ezen lehûlést követõen tartósabban távol maradhat tõlünk az afrikai meleg, viszont nagy a sansz rá, hogy szépen ránk telepedik az anticiklon, így továbbra sem várható jelentõsebb csapadék. "B" lehetõségként most nyugati blockinot jelölnék meg, ez esetben Skandináv ciklonok frontjai hoznának komoly, õszies fuvallatokat...erre pedig szerintem sor is kerül majd, ha elõbb nem is, a hónap legvégén nagy eséllyel, vagy szeptember elején. Az átlagnál hûvösebb õsz kezdetnek áll a zászló szerintem..

Sõt... Gfs és ECM is mutatja kb. a jövõ hét közepétõl-végétõl, hogy akár egy újabb 35 fokos hõhullám veheti kezdetét; köszönhetõen egy stabilizálódó közép-európai AC-nek és egy DDNY-i hõszivattyúnak...

Teljesen hasonlóan látom én is helyzetet, súlyosak, igazak a mondataid.
Azonban ne feledd, mindig közbejöhet makroszinoptikai korszakváltás. Ennek lehetõségével akkor is számolnunk kell, ha nem tûnik is túl valószínûnek. Sajnos, az ilyen hirtelen váltást nagyon nehéz elõre látni.
Egyebekben teljes egyetértésem!

Logikus, de azért reménykedem, hogy nem így fejezõdik be a nyár...